Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1884-03-09 / 10. szám

tett 25 darab törzskönyv, felterjesztetett az illető miniszter úrhoz. Az árlejtező bizottság javaslata, mely szerint Glasner József vállalkozó a gyulai kőutra 730 ás a csabai köutra 200 köbméter törtkő szállításával 5 írt 50 kr. köbméterenkénti ár mellett megbi- zatni véleményeztetik, továbbá enDek alapján Glasner József vállalkozóval 5115 forint erejéig megkötött szerződés helyben hagyafik. A b.-csabai induló-házi ut kikövezóse ügyé­ben Glaszner és Eibeschütz társvállalkozókkal köt­tetett meg a szerződés helyben hagyatik. Keller Imre közigazgatási bizottsági tag in­dítványára, a kir. államépitészeti hivatal utasitta- tik, hogy a gyulai és az orosházi vasúti állomá­sokhoz vezető utaknak, ha csak lehet még ez év folyamán történendő kiköveztetési költségvetést, s azokon a váraszedésre vonatkozó javaslatát ké­szítse el és ide mutassa be. Végül az adófelügyelö előterjesztésére a köz- igazgatási bizottsági ülések ezentúl minden hónap második hétfőjén fognak megtartatni, minthogy a nagyobb figyelmet igénylő havi adó kimutatások a községek által sokszor a hó első napjaiban eső hétfőig nem érkezhetnek be. Előfizetési felhívás Vörösmarty Miliály összes müveire. Régen érzett hő vágyam van teljeBülőben, midőn hazafias örömmel jelenthetem Magyarország művelt közönségének, hogy Vörösmarty Mihály összes müveit már legközelebb kiadom. A magyar költészet egének örökké fénysugarat osztó üstö­köse volt a „Hazádnak rendületlenül“ lánglelkü írója. De Vörösmarty nem csak korának volt leg­magvasabb költője a hármas bérez alján s a négy folyó mentén. Alkotásai örökbecsüek maradnak nem csak azért, mert átmenetet képeznek a szi­gorúan vett ó-klassziczitásból a modern költészet gazdag mezejére, nem csak azért, mert epikai müveiben, melyek a múltat tükrözik, a nemzeti eszmék leghatalmasnbb prófétájául tűnik elő, ha­nem azért is, mert forma és lényeg dolgában egyet­len müve sincs a halhatatlannak, melyen meg ne volna a nagy szív, nagy elme igazi zománcza. Vörösmarty, Arany, Petőfi, Tompa — ez a négy név az, melyeket hálával, bámulattal, rajon­gással követ minden magyar honfi s honleány, s a kik a nemzetre való hatásuknál fogva nem hal­nak meg soha, mig magyar él e földön. Arany és Tompa összes költői művei rész­ben már megjelentok. Petőfi összes müveit is bírja a hazai közönség s — szerénytelenség nélkül szólva — nem kis részem van benne, hogy ezen halhatatlanunk ma már a legszélesebb körben ott­honos. Vörösmarty összes müvei azonban nin­csenek kiadva. Volt egy hézagos kiadás, de az is elfogyott | a könyvpiaczon már tiz évnél több, hogy nem kapható. Midőn a haza közönségét előfizetésre hivom ezúttal fel, mentsen fel engem ama körülmény fej­tegetésétől : hogy miért nélkülözte oly sokáig Vö­rösmarty teljes kiadású összes müveit. Arról azon­ban biztosítom a közönséget, hogy sem neki, sem a nagy költő örököseinek nincs része e mulasz­tásban. Sikerült nekem a törvényes örökösöktől leg­közelebb a kiadási jogot megszereznem és én sietek azt érvényesíteni. , Vörösmarty Mihály műveit nem szabad to­vább nélkülözni. Azt hiszem, keveset kell mondanom s feles­leges nagy banga ajánlásokkal előállanoin, hogy a közönség, Vörösmartyt s önmagát tisztelve meg, tömegesen jelentkezzék a nagy költő műveinek megszerzésére. Vörösmarty neVe nem tűr szóvirágot. Mű­vei kincsek, mint a legtisztább arany, melyek értéke nincs alávetve az árfolyam hullámzásának. Épen azért, midőn egyszerűen kérem a t. közönséget, hogy mielőbb rendelje meg a müveket, tájékozásul csak a következő megjegyzésekre szo­rítkozom. Kiadásomban Vörösmarty Mihály összes művei fognak megjelenni, tehát azok is, me­lyek az utolsó kiadáskor egy pótkötetben ígértet- tettek, de soha meg nem jelentek, melyek a hal­hatatlan költő halála után, mint kéziratok, talál­tattak s eddig kiadva soha és sehol nem v o 11 a k. A kiadás rendezését, az erre legilletekesebb írónk, Gyulai Pál volt szives magára vállalni nemcsak, hanem ugyanő fogja az egyes müveket jegyzetekkel kisérni, a mi a kiadás becsét kétségen kívül emelni fogja. Az egész műnyolcz kötetben jelen meg és pedig úgy, hogy folyó évi május havától kezdve minden két hónapbau jelen meg egy-ogy kötet. A nyolez vaskos kötetnek ára : fűzve : 20 frt, pompás diszkötésben, aranymetszéssel és vá­gással 30 frt. Előfizetési árul 5 frt küldendő be, mely ösz- szeg az utolsó két kötet szállitásánál levonásba fog hozatni. A szállítás kötetenként bérmentve, utánvét­tel fog történni. A mi a kiállítást illeti, az a lehető legpom­pásabb lesz, szép, nehéz papiroson, a legszebb be­tűkkel. Erre való törekvésemben hálámnak is ki­fejezést akarok adni hazám iránt. Midöu ezeket egyszerű szavakkal elmondtam, újból kérem a haza nagy közönségét, hogy sze­rezze meg a kincset, melyhez épen azért lehet előfizetés utján aránylag olcsón jutni, mivel tö­meges megrendelésre bizton számítok. A könyvpiacz bolti ára, igen természetesen, jóval nagyobb lesz. Az egyúttal nemzeti ügyet ajánlva mindazok­nak, kik a „Nyelvében él a nemzet“ jelszó igaz­ságát elismerik, vagyok hazafias tisztelettel Méhner Vilmos Vörösmarty Mihály összes müveinek egye­düli és kizárólagosan jogosított kiadója. Jókai Mór a világirodalom e nagy alakjá­nak legújabb regényeit olcsó füzetes kiadásban bocsátja közre Révai Testvérek könyv­kiadóhivatala Budapesten. Az a czél lebeg a ki­adók előtt, bogy a halhatatlan költő ragyogó mü­vei bejussanak nemcsak a gazdagok könyvtárába, hanem a szegényebb sorsuak könyvpolezaira is. Bírhassa azokat minden magyar ember, Jókai alak­jaiban és bűbájos nyelvében lássa, szeresse hazá­ját megszépülve, a költészet fényével megaranyo- zottan. Jókait nem elég kiadni, Jókait el kell ter­jeszteni. Ezt tűzte maga elé a kiadó ezég s min­dent meg fog tenni, hogy a közönség Jókai mü­veit minél olcsóbban s minél élvezhetőbb alakban kapja. A szöveghez Jókai Róza (az ünnepelt iró leánya) fogja rajzolni a képeket, melyek termé­dalán következő felirattal büszkélkedik: „En­gem ehe ti áltatott I.osonczi An­tal 1548. A IV-ik és V-ik teremben az áldó- másos kupák, billikomok és poharak, vala- mint nagy .ezüst vert tálak egész tömege fo- arad. Az egyik jókora itezésen következő fól- irat van ; „Az ki izik XII meg e z e 1. rezeg lezen 1574. Az egésznek befeje­zését mindkét teremben nagyszámú és fényes, mindannyi történeti nevezetességű fegyverze­tek s régi módra felszerszámozott kitömött lovak képezik, melyek mindannyian oly jól illenek bele a falakat elborító, daJiás nemzeti és csataképek keretébp. Tény, hogy soha és sehol ennyi műkin­cse az ötvös müvességnek együvé, halmozva látható nem volt. Óhajtandó volna, hogy ezek látásán fellelkesülve, még minél több küldetnék be, mert hiszen azért koránt sincs Htt még az egész nemzet kincse. Külföldről mar eddigelé is számos tudós és műbarát ér­kezett a kiállítás bámulására. A hazai összes vasutak kéjvonatokat terveznek a fővárosba a kiállításra. És igy reménylhető, hogy az egész ország intelligens közönsége sietni fog ha­zája fenyes múltjának eme fenséges emlékeit megtekinteni, a minőt látni csakszá- zadok leforgása alatt nyúl hátik eg yszer alkalom. . . . . i„ W. J. szelesen jobb, igazabb magyarázói s hangulatosabb kísérői lesznek a költő alakjainak és szellemének, mintha ideien kéz rajzolná, saját, némelykor na­gyon is elütő felfogása szerint. Ha Jókai regényirodalmát a külföld divatos, úgynevezett szonzácziós regényeivel összehasonlít juk, a különbséget abban találjuk, hogy Jókai re­gényei ép oly érdekfeszitő hatását csakis nemes eszközökkel éri el; mig amazok az eszközökben nem válogatnak s legtöbbször csak az erköicsiség rovására, vagy az érzékiség főizaklatásával képe­sek oéha, Jókaién alól maradó érdekeltséget kel­teni, mely végeredményében legtöbbször undorító salakot hagy hátra az olvasó lelkében: addig Jó­kai fölemel és megnyugtat. Ehhez járul, bogy mindaz, mit Jókai ir, egy magasztos költői lélek kiapadhatian forrásából származik és a forrás tárgy és alak tekiotetében oly müveket toremt, melyek a mieink, melyek a szó teljes értelmében nemzetiek, magyarok. Szükséges-e Jókai müveit bővebben ajánlani ? Hiszen az ö neve ismerősen, kedvesen csendül szé­les e világon, ahol érző szivek, müveit kedélyek vannak. Csak épen itthon, hol csillogó zamatos humorát, nemes költészetét, nyelvének gazdag szin- pompáját teljesen lehet élvezni ? Nem szükséges itt Jókait ajánlni — csak a közönség minél tömegesebb pártfogását kell kér­nünk, hogy terjedjenek el müvei úgy, a hogy arra Jókai méltó s legyen a közönség is méltó arra hogy Jókaija van. Jókai Mór újabb re­gényei czimü vállalat a költőnek csakis azon müveit fogja közölni, melyek eddig könyvalakban nem jelentek meg és csakis a lapok tár czahasábjain láttak napvilágot. Az első mü, melylyel Jókai Mór újabb regé­nyeinek kiadása megindul: „A lőcsei fehér asszony“ czimü ötkötetes regény a nagy költö egyik legnagyobbszabásu, legérdekesebb alkotása. A vállalat 27a íves, nagy uyolczadrétü füze­tekben fog megjelenni, még pedig egyelőre kéthe- tenkint egy fűzet. Egy-egy füzet ára 25 kr. Meg­rendelhető minden hazai könyvkereskedésben — Előfizetési ára: egész évre (26 füzet) 6 frt. Fél­évre (13 füzet) 3 frt. Az előfizetések legczélszerübben postai utal­ványon küldhetők be a kiadóhivatalhoz : Budapest, IV. váczi utcza 11. sz. a. Újdonságok. A harmad osztályú kereseti adókivetö bizottságok hivatalos működése folyó évben me­gyénkre nézve következőleg van megállapítva : Gyű Ián: Kétegyháza és Gerla-Póstelek f. hó 24-én, Doboz és Gy.-Vári f. hó 26-án, Gyula f. hó 27-ón és folytatva. Békésen: Vésztő, Körös- Tarcsa f. hó 17-én, — Szeghalom, K.-Ladány, Füzes-Gyarmat f. hó 18-án, Mező-Berény f. hó 19- én, Békés f. hó 20- és 21-én és folytatva. Csabán: Bánfalva, Földvár, Kigyós, Sámsont Nagy-Szénás f. hó 12-én, P.-Sz.-Tornya, Szabad Szt.-Tornya és Csorvás f. hó 13-án, Endrőd és Tót-Komlós f. hé 14 én, Gyoma f. hó 15-óni Orosháza f. hó 17- és 18-án, Csaba f. hó 19- és 20- án. Szarvason: Kondoros, Szent-András és Csabacsűd f. hó 24-én, Öcsöd f. hó 26-án, Szarvas f. hó 27- és 28-án. A harmad osztályú kereseti adó a múlt évi törvény értelmében 3 évre, tehát 1884, 1885. és 1886-ra lesz megállapítva. Az adókivetö bizottságok tagjai gyu­lán: elnök Kalmár Mihály, helyettes Ferentzy Alajos, rendes tagok: Heródek Lipót, Moldoványi Gyula, if. Mogyoróssy János, Lóderer Lajos, — póttagok : Kohlmann Ferencz, Bauer Lipót, Fikker Ferencz és Hoffmann József. Békésen elnök D é r y István, helyettes dr. Hajnal István, rendes tagok : Koszta Sándor, Benedikty József, Hegedűs Mihály és Farkas József, — póttagok: Dömény József, Lavatka Gusztáv, Jantyik Mihály és Skultéty Rafael. Csabán: elnök Fejér Béla, helyettes Bartóky László, rendes tagok : Fábry Károly, Komáromy Béla, Gärtner Adolf és Badics Elek, póttagok : Dr. Haasz Soma Murányi Gusztáv, Havran Pál és Milyó Mátyás. Szarvason' elnök : F ü r i c h Dénes, helyettes Kuczkay János, rendes tagok : Mi- kolay Mihály, Nyácsik Soma, Vitályos Márton és Baltazár Lajos ; póttagok : Mázor József, Krcsraárik Pál, Viskovics Ignácz és Povázsai Já­nos. A kincstárt a békési és gyulai járásban Schiller Károly adófelügyelői helyettes, Csa­bán és Szarvason Prindl Kálmán fogalmazó fogja képviselni. Az arad-békésmegyei egyesített ármen- tesitő és belvíz Evezető társulat áltál f. évi már- czius hó 22-ik napján Gyula városházánál d. e. választmányi ülést s ezt követőleg közgyűlést tart. A választmányi gyűlés tárgyai : 1. Ministeri ren­deletek folytán szükségessé vált teendők iránti javaslatok. 2■ Időközben megüresedett titkári ál­lás betöltése iránti javaslat. 3. Az aradmegyei és a febér-körösi öblözet 188*4. évi költség előirány­zatnak megvizsgálása. 4. A társulati 1884. évi költség előirányzatnak elkészítése. 5. Időközben felmerülhető tárgyak s indítványok. Közgyűlési tárgyak : A választmányi gyűlés által tárgyalt fen tebbi ügyeknek végleges elintézése. 2 Számvizs­gáló küldöttség választása. Az ujonczállitás f. hó 1-ón vette Gyulán kezdetót. A sorozó bizottság tagjai, polgári rész­ről: Jancsovic8 Pál alispán, Dr. Kovács István m. főorvos, a közös hadsereg részéről : Páva őrnagy, Dr. Szacher ezredorvos, Schramm hadnagy ; — a honvédség részéröl Ottó száza­dos, Marsaiké százados és Dr. Dezső törzsorvos ; a gyulai hadkötelesek közül össze- iratott első korosztályú 164, második korosztályú 155, harmadik korosztályú 112, ezek közül csa­ládi tekintetekből ideiglenesen felmentett 27, be- soroztatott a hadsereghez 44, a póttartalékhoz 4 a honvédséghez 26 egyén, felülvizsgálatra utal­tatott 11, nem jelent meg 40 ogyén ; a járás a közös hadsereg jutalékán kívül szintén adott 12 honvédet. — Az ujonczállitás eredménye felette kedvező s már évek óta nem volt oly jó „anyag“ mint ezúttal. A bizottság f. hó 6-án végezte be Gyulán a sorozást, s innen Békésre ment át, ahol az ujonczállitás tegnap vette kezdetét. Halálozás. B. Wenckheim József megyei nagybirtokos, a bold, Wenckheim Béla által alapított hitbizomány tulajdonosa, San- Remóban meghalt. Holttestét hazaszállítják a körös-ladányi családi sírboltba. Az elhunyt nőt­len ember lévén, s igy egyenesen leszármazó örökösöket nem hagyva maga után, a reászállott majoritást nőtestvére gyermekei, Hoyos grófok örökölik. Béke hamvaira! Névváltoztatás. K r a t 0 c b v i 1 1 Ágos­ton törvényszéki iruok saját, valamint György, Mária, Sándor, Ágoston, Ilona és Béla kiskorú gyermekei vezetéknevét belügyminiszteri enge­déllyel „Szénás i“-ra magyarosította. Christo Miklós, gyulai szolgabiró melletti közigazgatási gyakornok hasonmmüségben a csa­bai szolgabiró mellé lett áthelyezvo. Városunk rokonszenves egyént veszít a távozóban, aki pár évi Gyulán tartózkodása alatt a társadalomban megérdemelt közkedveltségnek örvendett; a tár­sadalom körében felmerült minden közhasznú szép és nemes mozgalomnak tevékeny tényezője, legnagyobb részének pedig kezdeményezője is volt; áthelyezése ösmerősei s barátai körében fájó űrt hagy maga után, melyet semmi sem ké­pes enyhíteni, csupán a biztató kilátás, hogy a mivel elbocsátjuk, az nem örök „Isten veled*, csupán „mielőbbi viszontlátásra!“ Márczius tizenötödikét, hazánk' történel­mének legfényesebb emléknapját, a szabadság, egyenlőség és testvériség magasztos ünnepét — amint megyénk több községéből értesítenek — a megyei kaszinók és olvasókörök mindenütt meg fogják ülni. 0 ro s h á z á n a függetlenségi kör megtartja ez alkalommal is rendkívüli népes ha­gyományos tánczvigalmát, amelyre — hallomás szerint — 1 kerület szeretve tisztelt országgyű­lési képviselője, pártunk kiváló tagja, dr. Győry Elek is le fog utazni. Gyulán a polgári kör és az újvárosi olvasó körben ban­kettek tartatnak a nagy nap emlékére. Kiválóbb előkészületek vannak Csabán, Békésen, Gyomán, Szeghalmon, Csorváson, Öcsödön és K.-Ladány- ban márczius 15-ének méltóan leendő megünne- pelésére. Lapunk tisztelt vidéki levelezőit felkér­jük, hogy az ünnepélyek lefolyásáról — az össze­torlódó közlemények folytán — lapunkat röviden ugyan, de mindenésetre értesíteni szíveskednének. Uj állomás. Az alföld-fiumei vasút Sámson és Hódmezö-Vásárhely között egy uj. állomást lé­tesített a személy és vegyesvonatok megálló he­lyéül, melynek „Kútvölgy“ nevet adtak I folyó hó 1-én adtak át a forgalomnak. Színtársulatunk egyik legrokonszenvesebb tagja R é t h y Fáni kisasszonynak jutalomjátéka 13-án csütörtökön lesz. A kisasszony „Egy ka­tona történetét“ választotta, melyben kiválóbb alkalma lesz tehetségét bemutatni. Róthy Fáni a társulat egyik legszorgalmasabb s legtörekvőbb tagja, s tekintettel arra, hogy csak féléves szí­nésznő, haladása rendkívül meglepő s fényes vá­rakozásra jogosító. Megvagyunk győződve, hogy színházi közönségünk me'y többször gyönyörködött a mindig csinos jelenségnek magasb tehetséget s élénk szorgalmat igazoló diskrét játékában, a ju­talomjátékon tömeges megjelenéssel telt házban fogja a kisasszonyt további igyekezetre és további haladásra huzditani. Színészet. A tizenhat előadásos bérlet im­már lejáróban lévén, értesülésünk szerint az igaz­gató még nyolez előadásra terjedő bérletet szándékozik nyitni, melyet közönségünknek meleg pártfogásába ajánlunk. Hisszük is, hogy az esetben ha —amint kilátásba van helyezve — az igazgató színtársulatát oly színvonalra fogja kiegészíteni, aminő csak Halason is volt, a közönség élénkebb pártfogása nem fog meddő óhajtás maradni. B e- n e d 0 k József urnák a nemzeti színház nyugal­mazott első reudü tagjának szintén kilátásba he­lyezett felléptei pedig bizonyára mindénik alka­lomból telt ház előtt fognak lefolyni ; ezután gya- koriabbak lesznek az operettek is, mint értesül­tünk Peterdiné Oroszi Georgette asszony, a társulat primadonnája is felépült betegségéből s kincsei. Az Anjou házból származó Nagy Lajos királyunk ugyanis ott kápolnát ala­pított s azt egyházi edényekkel és szerekkel is ellátta. Vannak ezek között ereklyetartók, boglárok, gyertyatartók, és képek, mindany- nyian az Anjouk és Magyarország zománezos czitnerével. A harmadik terem az igazi kincstár, hol őseink összes régi ékszereivel, ízléssel s pá­ratlan fény szeretetével bő alkalmunk van megösmerke dni. Itt a középső szekrényben nem keve­sebb, mint hat darab királyi ko­ronát és egy országalmát látunk együtt. Kettő ezek közül III-ik Béla ki­rályé és nejeé, Ágnes királynőé, mind a kettő Székesfehérvárt találtatott, Egy liliomos ko­rona Margitszigeten és egy másik Nagyvá­radon találtatott. Az ötödik Constantinus Monomathos koronája, gyönyörű rekesz zo­mánezos munkával; a legfelső végül a Bocs- kay István koronája, elborítva gyöngyök, smaragdok és rubintoktól. Mehetned nagy­vezér adta át a szultán megbizásából neki 1606. november 2-án, de Bocskay nem fogadta el a vele járó királyi méltóságot. Két szek­rény, jobbról és balról, bámulatra méltó, zo- máncz mivü s milliót érő drága kövektől ra­gyogó nyakba való násfákkal van tele. Leg­szebb közülök a herczeg Eszterházyé. Ugyancsak az övé az egyik sarokban külön állványon fölállított méternél magasabb mű­vészi botos kancsó, alá való tállal, Mely ol-

Next

/
Thumbnails
Contents