Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-02-24 / 8. szám
mólót és rakodó partokat vágányokkal és daruval látta el. Mindezen építkezések azonban a kereskedelem váratlan élénkülése következtében elkészültök után már elégteleneknek bizonyultak. — Követte 1881-ben az államvasutnak állandó nagy tárházai építése s a faforgalomnak óriási fellendülése következtében egy uj nagy farakodó helynek, végre az amerikai petroleum kereskedésnek Magyarországot illetőleg Fiaméba lett irányulása folytán egy terjedelmes petroleum kikötőnek 1883-ban lett megkezdése. Mindezeket szives vezetőn nemcsak egyenként megmutatta, de meg is magyarázta. Az egész kikötőnek tervszerű fejlesztése, a megkezdett alapok óriási méretei, a kivitel szakszerűsége azon rendkívül megnyugtató benyomást tett, hogy hazai kormányunk tengeri kivitelünk jelen s jövő igényei felfogásának magaslatán áll s törvényhozásunk felhatalmazásával ez igényekhez mért áldozatot hoz, hogy Fiúmét Trieszt versenyének nyomása alól felszabadítva, Magyarország összes tengeri kivitelének és behozatalának emporiumává emelje. Végezetül a petroleum kikötő és finomító építése körüli lázas tevékenységet szemléltük, melynek valóban lázasnak kelle lenni, mert 1883- ban kezdetvén meg, 9 bó alatt még azon év folyamán el keli készülnie azért, mert késedelem esetén az állam havonkénti 120,000 frt vámbevételt szalaszt el. A petróleum kikötő mellett közvetlen hegység emelkedvén, részint a tenger betöltése és ezzel rakpartnak nyerése, részint a finomító és forgalmi terének a hegy rovására el- hóditása czéljából a legközelebbi hegyrészeknek óriási mérvű robbantása által töltelék anyag és tér szereztetik. Épen szemlénknek idején egy 3000 köbméter tartalmú hegyrész aláaknázottan és vil- lamgyujtó vezetékkel ellátva készen állott a fel- robbantásra. Adott jelre a munkások ezrei velünk együtt a hegyre felfutottak: egy tompa dörgés, egy rövid földindulás, a hegyrésznek nyugodt fel- emelkedése és összerogyása volt érdekfeszitő és megrázó következménye az 1880 klgr. puskapor felrobbanásának. Elérkezett ideje annak, hogy Fiume kormányzójánál gróf Szapáry Gézánál tisztelegjünk. A nyájas főur figyelemmel hallgatta meg küldetésünk czéljának Kinder P. elnökünk által történt előadását és aggályainkat eloszlatandó körülményesen kifejtette mindazt, amit kormányunk tett és tesz mindarra nézve, hogy Fiume az évről-évre nagy mérvben fejlődő tengeri forgalom vitelére képessé tétessék, mindarra nézve, hogy Magyarhazánknak tengeri kivitele és behozatala Fiume felé irányittassék és megköuyittessék. Innen Ciotta polgármesterhez, azután Cosulich ipar és keresk. kamarai elnökhöz, végre Németh Imre osztálytanácsoshoz, a forgalmi ügyek vezetőjéhez mentünk I miudenütt gazd. egyletünk érdeklődését kiváló- lag méltató figyelemmel fogadtattunk. Főleg azonban gr. Szapáry kormányzó és az ipar és keresk. kamara elnökének tolmácsa, Smoquina kamarai titkár, ereszkedtek mélyebben az általunk előterjesztett kérdéseknek taglalásába. Felvilágosításaiknak lényege a következőkben összpontosult: 1873- ban a sz.-péter-fiuineis a károly város-fiumei vagyis a szárazföldet a kikötővel összekötő vasútvonalak még épülő félben voltak: ma, a forgalomnak átadva, biztosítják a kikötőnek összeköttetését Austriával egyrészt, Magyarországgal másrészt. A károlyváros-zágrábi vonal megváltása, a zákány- dombóvári-báttaszéki vonalnak állami kezelésbe való átvétele, a Kelenföld-Dombóvár-Pécs-felé vezető vonal megnyitása által Fiume és Budapest Hanem az az egészséges pir az önök szeretett képviselője arczán talán még sem a láz következménye?! Ott ül Pusztaszer apátja a patriarchális „Kis-Pipában“ s úgy mosolyog Maga Karikás bácsi, a vendéglő tulajdonosa^ viszi neki a gulyás levest fényes kis üstben. De azért aligha nem fényesebb a szeretett képviselő arcza, mint az a kipuczovált üs- töcske. — Nagyon jó kedvében van ö nagyközött a déli vaspályától teljesen független forgalmi ut alkottatott. Az állam vasntak és déli vaspályatársaság között kötött szerződések és az állam által követett tarifa pjlitikával Fiume előnyére oly szállítási dijkülömbözetek létesittettek, melyek az áruforgalmat úgy Sziszek, mint Barcs és Budapest felől Fiume felé terelik. Tervben lévő további vasúti csatlakozások az oly előnyösen megkezdett művet tökéleteset és végelemezésében oda fogják vezetni, hogy Fiume lészen a magyar termények fő áru helye. A tenger utján váló összeköttetései Fiúménak az 1873-ik évben szintén fölötte korlátoltak voltak, a mennyiben mindössze hetenként két hajó járta volt Istria és egy Dalmátország felé. Ma Fiume aLloyd gőzösei által rendszeres összeköttetésben áll Islriával, Dalmátiával, Konstantinápolylyal, Smirnával és legújabban Brazíliával is. Az államsegélyezte Adria magyar gözhajózási társaság hajói pedig rendszeres járatokban közlekednek Finme, Liwerpol, Glasgow, London, Hull, Leith, Rouen, Antwerpen Bordeaux, 8 a spanyol kikötők között. Mindebből látható, hogy ha nem is történt meg minden, igen sok vált már ténynyé abból, a mit a kereskedelem érdeke kívánt. Az 1873-ik évben a kikötőnek összfelülete | hectár volt s alig 30 hajóra való terület, — a rakpart hossza 500 méter, hullámgáttal pedig nem birt, mégis gyakran egészen üresen állott. Ma, 1883 ban, tehát alig 10 évi munka után, felülete 22 H hektár, rakpartjának hossza 1'/„ kilometer, az áruk rakodására eléggé széles hullámgátjának hossza 1 kilometer. A még folyton épülő kikötőben ICO hajó már is biztosan horgonyozhat s ri- váján a legnagyobb bajók is kényelemmel rakodhatnak. Épülő félben van s gyors befejezéséhez közéig egy kőolaj i egyéb gyúlékony anyagok számára teljesen elkülönitett kőolaj-kikötő s különösen a 4300 waggon rakomány befoglalására képes raktárak felépítése óta a kikötő oly kereskedelmi forgalomra van berendezve, melyre 10 év előtt gondolni sem lehetett. A kormány gondos kodása és intézkedése meg is hozták gyümölcsüket, mert mig a kikötő összforgalma 1872-ben 4551 hajó volt 352,635 tonna hordképességgel, az 1882-ben érkezett hajók száma 6123-ra emel kedett 969,737 tonna hordképességgel. A kikötő forgalommal párhuzamos volt a kereskedelem emelkedése. A mig a be- és kiviteli összérték 1873- ban szerény 20 milliót tett, az 1882-ben 96 V2 millió írtra rúgott. Fötényezöi ezen kereskedelmi haladásnak a magyar hitel bauk és az országos bank voltak, melyek Fiúméban fiókokat állítottak. (Vége köv.) Levelezés, Békés február hó 22-én. 1881. Nagy tiszteletű Szabó János békés-bánáti egyház megye esperesének a békési egyházhoz intézett átirata, melyben a választást vezető küldöttség által a választás megejtéséről vezetett s hozzá beterjesztett jegyzőkönyvet megküldi és az egyházat a további intézkedések megtételére felhívja folyó hó 2l-ikén olvastatott fel a csak nem teljes számú presbyteri gyűlésben, mely tudomásul vétetvén : a presbyterium egyhangúlag a következő határozatot hozta: „A magyarhoni protestáns papság egyik legkiválóbb tagjának, a Békés-bánáti egyházmegye nagytudományu nemes jellemű, széles tapiu- tatu, erélyes és bölcB kormányzói tehetséggel sága, oly jó kedvében, hogy az előtte levő styriai kappant is átalja, sajnálja — megenni. A keresztények és zsidók közötti polgári házásság II-odszori bukásának napja vagyon. . .. De hát mégis az a kellemes pir ö nagysága arczán valami előjele egy kitörő félben levő láznak — : a klerikaíísmus lázának. A jó módban élő emberek nagyon is inklinálva vannak a betegségekre. Nem akarok beszélni a hirlap alapítás lázáról. Ez már tpbb mint láz, ez mánia Négy magyar képes napi lapunk van immár s születő félben az ötödik . . , Tőke, minden meg volna már az utóbbihoz. Csak azt nem tudják elhatározni az alapítók — : hogy 2, avagy 4 krajczárt adjanak-e annak a ki megveszi? . . . Mig a többi 4 lap azon évődik, hogy kerekedjék egyik a másik fölé, — És a „N. U.“ zseniális redaktora le is főzte a többit a minapában : oly képet adott a czim- lapon, melyen két úri embert a toronyba akasztának fel . . . Már ennél magasabbra aligba akaszthatják a maguk „mörderjét“ a drága collega lapok .. . ! Bőd (Bródi) Sándor, ékeskedő Esperesének nagytiszteletü Szabó János urnák, ezen presbyterium s városunk elő-kelő értelmes és vagyonos közönsége legnagyobb része, valamint az egész városi elöljáróság mélyen tisztelt jelöltjének megnem választatását őszintén sajnálja ; egyházi és társadalmi ügyeinkre nézve határozott veszteségnek sőt szerencsétlenségnek tartja. Legmélyebb sajnálatát fejezi ki a felett, hogy ezen presbitérium kebeléből találkozott egy pár férfiú (névszerint Balog Imre, Csapó János, Herpai Mihály mely nevek később a jegyző könyvi határozatból kihagyattak:) a nélkül hogy azon férfiút, kit nagytiszt, esperes úrral szemben jelöltül felállítottak, ismerték vagy csak látták volna is valaha, vezetői lettek azon pártnak, mely eljárását az érdemnek sárral dobálására alapította. Sajnálatát fejezi ki egyháztanács a megválasztott lelkész iránt is, ki ily módon emeltetett a békési népes egyház lelkészi székébe. Nem vonja ugyan kétségbe egyháztanácB a megválasztott lelkész ur tudományos képzettségét — mert a nélkül nem is jöhetett volna candidatióba; — de arról erősen meg van győződve, hogy érdemei ezen papságra nagyon elenyészők a nagytiszteletü ur megszámlálhatlan érdemei mellett; tapasztalata, kormányzói bölcsesége pedig fel sem említhető a nagytiszteletü esperes úréval szemben. Ugyanazért arról is megvan győződve egy- báztanács, hogy azoknak szavazatát, kik ifj. Csák János tiszteletes urat választották, nem az egyháznak jól felfogott érdeke, hanem mellékes magán természetű okok vezérelték. Végül kinyilatkoztatja egyháztanács nagytiszteletü Szabó János esperes ur iránt soha meg nem szűnő tiszteletét, szeretetét, állandó ragaszkodását, s mély tisztelettel kéri, hogy ezen egyházat továbbra is tartsa meg eddig mindenkor hálásan tapasztalt atyai jóindulatában és szeretőiében. — Buzgón fohászkodik az egyháztanács a mindenség Urához, Istenéhez, hogy legbővebb áldását árassza nagytiszteletü Szabó János esperes urra, s engedje, hogy erélyes és bölcs s kezdettől fogva igazságos kormányzása alatt igen sokáig virágozzék Anyaszentegyházunk I Mely határozat nagytiszteletü Szabó János esperes úrral jegyzőkönyvi kivonatban közöltetni rendeltetik. “ Az 1884. évi házadó-lajstrom a kir. adófelügyelőaég által helybenhagyási záradékkal ellátva lévén, az 1883. évi XLIV. t. ez. 16-ik §-a értelmében f. hó 24-től márczius hó 2-ig bezárólag a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve eend, miért is mindazon adózók, kik a cirovás ellen jogorvoslattal élni kívánnak, az azt tárgyazó felfolyamodásukat és pedig : a régibb adózók a lajstrom kitétel napjától, az uj adózók pedig az adókönyvecske kézbesítésétől számított 15 nap alatt, Gyula városa adóhivatalánál beadhatják. B.-Gj'ulán, 1884. február hó 22-én. Dobay János, polgármester. Felhívás. Mindazon adófizetők, kik .államadójuk ez év első negyedére esedékes részletével hátralékban vannak, az 1883. XLIV. tcz. 55-ik § a értelmében ezennel felhivatnak, hogy ezen tartozásukat Gyula városa adóhivatalánál folyó hó végéig annál bizonyosabban lefizessék; mivel azontúl a törvény rendelete szerint végrehajtás fog ellenük alkalmaztatni. B.-Gyulán, 1884. február 20. Dobay János, polgármester. Újdonságok. A városi tanács felhívja a ezőlő- és kerttulajdonos nagy közönséget, hogy a jövő évi gyümölcstermés biztosítása czéljából igyekezzék mindenki a hernyófészkeket leszedetni s elégetni; márczius 10-én túl a szőlők s körtek meg fognak vizsgáltatni s az esetleg hanyag gazdákat érzékeny pénzbírság fogja sújtani. A múlt hét időjárása egészen télies jelleget öltött újra magára. Reggelenként 7—8 fok hideg, mely az ablakokat jégvirággal boritja be, nappal azonban egészen tavaszias idő, mely kicsalja a kikeletet, de csupán azért, hogy az éjji hidegnek legyen mit elfogyasztania. Gazdáink a nagy éjjeli fagyokat határozottan károsoknak jelzik, s kivált őszivel bevetett réti földeken aggodalmaik jogosultságát határozottan méltányol- I nunk kell. A megyeházi elite-bál — a tegnapi nap előjeleiből következtetve — inkább fényes, mint népes mulatság volt. Vidékről kevesen jöttek, amin nem lehet legke/ésbé sem csodálkozni, mert igy farsang utolsó napjaiban minden városnak sőt községnek is megvannak vigalmai, amelyek a helyi közönséget lebilincselik; az elite bálokat illetőleg, a czélszerüség a múlt évek praxisát igazolja, mely szerint eme bálák „s i- k e r“-ének farsang elején vannak legkedvezőbb chanceai. Egyébként a tegnap esti tánczvigalom- ról lapunk jövő számában hozunk tudósítást. A „Korona“ terme talán soha sem volt oly szorongásig telve, mint az iparos tanoncz- iskola javára rendezett tánczvigalom alkalmából folyó hó 15-én. A négyeseket megszámlálhatlan — hozzávetőleg 90—100 pár — tán- czolta. A mulatság sikerét csakis a bál t ú 1- népessége zavarta meg. más oldalról minden tekintetben kedélyes és fesztelen vígalom volt az, erős „polgári“ jelleggel. — A tiszta jövedelem meghaladja a 200 forintot; megjegyzendő azonban, hogy eme összeg túlnyomó kontingensét az önkéntes adományok s i'Ietve felül- fizetések szolgáltatják. Dr. Grünwald Ede másfél évi praxisa után városunkban előnyösen ösmébt fiatal orvos, Arad-Szent-Mártonból — ahol néhány év óta községi orvos volt — visszaköltözik Gyulára. Városunk képzett ügyes orvost, a társadalom kiválóan rokonszenves és kedvelt egyént nyer a fiatal tudorban, akinek elhatározásához legőszintébben gratulálunk. Eljegyzés. Császár Gyula fiatal sütőmester eljegyezte magának Novotni Antal urodalmi kertész urnák kedves szép leányát Rózát Az ifjú jegyesek fogadják őszinte szerencsekivá- natunkat. A színtársulat állal ma este adandó ál- arezos bál — mint örömmel konstatálhatjuk — nem szorult hírlapi reklámra, mert anélkül is fényesen fog sikerülni; a közönség ama része tanúsít iránta érdeklődőét, amelynek részvétét zsúfolt tánczhelyiségbeu fesztelenül kedélyes vigalom szokott igazolni; az igazgató és társulat mindent elkövetnek, hogy a teremből kiköltöztetett Tháliát Terpsichore tökéletesen feledtesse — de csak 24 órára. Színészet. Az igazgatónak még mindig nem sikerült elhárítani ama „akadályokat“, amelyek folytán operettek nem adhatók: részünkről ugyan légkevésbé sem sajnáljuk az e réven nélkülözött „műélvezetet“, de a publikum egy része — fájdalom — mánként gondolkozik, s erről a múlt hét csaknem mindenik előadásának pénztári bevétele szomorúan tanúskodik; az ope- rette-től eltekintve — melyek szinpadrahozata- lát főleg a társulati operette-primadonnának betegsége gátolja — a műsor eléggé változatos, ami alatt azonban nem akarjuk azt mondani, hogy jobb is nem lehetne; a kilencz előadás alatt már mehetett volna u j darab is, mert a „G y ö n g y s o r“-t rém vagyunk hajlandók újdonságnak elfogadni. Előadatott. „Milimári,“ „A könyvtárnok", „Gyöngysor,“ Igái á n d 1 kis pap,“ „Czifra nyomorúság“ és tegnap este „Hunyady László.“ A társulat jobb az előadásoknál, a tagok szinké- pessége magasabb színvonalon áll, mint a hatás, amelyet kelteni képesek; ugyaneme erőkkel sokkal kiválóbb előadásokról lehetne referálnunk, ha a személyzet nagy része — jobban vagy egyáltalán tudná szerepét, n több ambitióval lépne a deszkákra; de a materiális misériák úgy látszik, élénk visszahatássá', vannak a színpadra is, óhajtanánk, ha az igazgató oly helyzetben volna, amelyben több fegyelmet tudna tagjaira gyakorolni, s a színpad élénksége bizonyára jobban népesülő nézőtérben sugárzanék vissza, s mig néhány vontaivá vimszorgó előadás a színház igaz pártolóit is elkedvetlenítette; a szerep nem tudás pedig oly hiba, amelyet soha és semmi körülmények köz; senkinek sem szoktak Gyulán megbocsátani, egyébként ehhez közönségünk nincs is hozzá, szoktatva, Részletes refe- ráda helyett — ez alkalomból — reméljük, hogy egyszer s mindentorra — ennyit. Sapienti pauca. Miklósy Gyűlt, czinigazgató a Gyulán egymást kővető táoczv:.galmak folytán előadásait egyidőre megszakítva, Csabára szándékozott átmenni hat előadásra s ennek tartama alatt a legérdekesebb ujúonságoxat lejátszani. — Terve azonban a csabai közöm ég közönye folytán meghiúsult; a diszes színház ma-holnap igazán Csabának gúnyjára fog szolgálni. Felhívás. Alólirt mindazokat, kik a febr, 16-án tartót bálra aláírni szívesek voltak, de az aláirt Összeget még át nem adták : kiváló tiszteletem kapcsában felkérem, hogy azt tek. P i v á r János urnák, mint a rendező bizottság pénztárnokának kézbesíteni szíveskedjenek. B.-Gyulán, 1884. febr. 2ó. F i 0 t a Ignácz. Csausz Istvún. cscrvási földbirtokos, a budapesti m. k. országos tébolydában f. hó 18-án elhunyt 33 éves korábr.n. Tetemeit Csorvásra szállították, hol f. hó í: 1-én örök nyugalomra helyeztettek. — A' osaihd. gyászjelentés a következő : „Ozv. Csausz ist/ánné szül. földeáki Názik, hogy § betegség most van tetőpontján. — A diagnosis a következő : Két újságolvasó találkozik az utczán —; azonnal kezdi: — Mikszáth nagyszerű. I — No no I i. jól tud anekdotisálni. — Pompás megfigyelő. — De jellemet alkotni nem tud . . . — Mikszáth . . . — Mikszáth ... Es I vita mind nagyobb arányokat ölt. Már-mar csak az iro neve hallszik a többi re- kedségbe fül. — És a szél sem fúj már itt a fővárosban úgy mint azelőtt, nem azt kiáltja hogy „szbjnú“ — * hanem igy : Mi . . ikszááth... Annak a szelíd képű írónak a „Pesti Hirlap redakciojában — : iszonytatón fádúl hangozhatik már a saját neve; melyet hangoztatva dobja fel a légbe papucsát maholnap a suszterinas is — : — Tyuhej, Mikszáth . . .
