Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1884-11-09 / 45. szám

Á) K 8 m ű v o s e k n é 1. I. J. Közönséges ■zámtan. — A háromszög, ferdény, négyszög párlap és adat méretű sokszög területének, a kör területének és kerületének kiszámítása. Az egyenes gúla, hasáb és henger sikfelületei és köbtar talmának kiszámítása.

2. Egyszerű mértani síkok es testek szer kesztése adott részekből.

3. Falvastagságok ismerete. A közönségesen előforduló boltozatok, ívek és boltgyámok erős ■égének megállapítására szolgáló szabályok is Q16r6t6

Ii. 1. Az építési talaj megvizsgálása; az épület kitűzése, zsinór-állványok, beosztási léczek bolt mintaivek, állványok stb. — m kesztése és alkalmazása.

A közönségesen előforduló segédeszközök es gépek ismerete.

2. Falkötós, mindennemű kő , tégla- ^és ve gyes falazatban, ívek, bolto/.atok stb, a műkövek vasneműek és egyéb tárgyak elhelyezésénél köve' tendő eljárás, különös tekintettel a lépcsőkre, kő- és vasoszlopokra, kutak, csatornák és pöczegödrök párkányok és födémek.

3. Építési anyagok és azok tulajdonságai.

Közönséges mészhabarcs, vízálló mészhabarcs.

főszvakolat, béton stb. készítése és használata.

III. 1. Az oszloprendek ismerete.

2. A földszinti egyszerű lakóházak es kisebb gazdasági épületeknél előforduló összes szerkezetek : kész tervezetek magyarázata, a mennyiben azok föld-, kőműves- és elhelyezési munkákra vonatkoznak.

3. Költségvetés, árelemzés, leirás etb. mindennemű föld-, kőműves- és elhelyezési munkára és a 2. alatti épületek összes munkálataira.

Ácsoknál. Közönséges számtan. — A mértanból a háromszög, ferdény, négyszög, párlap és abott méretű sokszög területének, a kör területének és kerületének kiszámítása. Az egyenes gúla, henger és hasáb sikfelületei és köbtartalmának kiszámítása.

2. Egyszerű mértani síkok és testek szerkesztése adott részekből.

3. Az egy es faszerkezetek ellentálló képességének ismerete,

4. A különféle építési czélokra alkalmas egyes fanemek ismerete, azok mikénti felvágása és eltartása körüli eljárás.

Az ácsmunkára használt faanyag jo vagy rossz minőségének ismertető jelei.

5. Palló, gerenda vagy czölöprostelyok. szádfalak.

6. Egyszerű sulykok (Rammen) és vizmerito készülék; fával béllelt kútszekrények.

7. Rákötések mindennemű alkalmazásban. Födélidom meghatározása.

8. Egyszerű ée feszitett (gesprengt) gerendafalak, födélszékek, toronysüvegek, haranglábak egyszerű hidak, falépcsók stb. szerkezete.

9. Egyes faalkatrészek kiváltásánál tondő eljárás.

10. Állványok, felhúzó készülékek.

A szóbeli vizsgálat kát óránál tovább nem tarthat. A szóbeli vizsgálatot egyidejűleg többen is tehetik; azonban a vizsgálat időtartama ez esetben megfelelőleg meghosszabditando.

A vizsgálati dij a vizsgálatot kérő folyamodvány benyújtásával egyidejűleg a bizottság elnökénél fizetendő le és semmi esetre sem fizettetik vissza; e dij 30 írtban van megállapítva.

Kőműves és ács segédek — akik kvalifika- cziót nem szereztek maguknak — a miniszteri rendelet értelmében csakis oly kőműves és ácsmunkákat vállalhatnak, a melyek nincsenek építési engedélyhez kötve, ezt is csak azesetben, ha a hatóság előtt igazolják, hogy legalább 2 éven át szakbavágó munkálatoknál mint segéd működnek.

Akik városunk építészeti viszonyait ösmerik, azoknak felesleges bővebben kommentálni, hogy mily rendkívüli rázkódással fog a miniszteri szabályzat végrehajtása járni; városunk lakosságából oly tekintélyes számú kontingensnek legközvetlenebb érdekei vannak érintve, hogy minden túlzás nélkül utalhatunk a szabályzat socialis jellegére, és bármennyire egyetértünk ama intentiók- kal, melyek eme szabályzat létrehozásához járultak, nem hányhatunk szemet mindama veszélyekre, melyek annak merev végrehajtásából okvetlen felmerülni fognak; de míg a kérdéshez tüzetesen hozzászólanánk, már annyit előre kell jeleznünk, hogy nagy érdekek igénylik, miszerint kőműv es, kőfaragó és ácsmesteri vizsgáló bizottsági székhelylyel Gyula városa is ruháztassék fel. Azt hisszük, hogy ennek kivitele nem fog a miniszternél nagy akadályokba ütközni. K. D.

köveösszeget a hatóság pénztárába, mint biztositékot az iparengedély kiszolgáltatása előtt letenni.

4. §.

Az üzleti helyiségben hatóságilag megállapított árszabály tartandó kifüggesztve.

A jelentkezés alkalmával bárminemű dijat szedni tilos.

Az árszabály szerint megállapított dij a tettleges szolgálatba lépéstől 8 nap után esedékes.

A szedhető dijak a következőkben állapíttatnak meg :

1. mindennemű cselédszerzésért helyben 1 frt. 2 . vidékre 2 frt

3. ingatlannok adásvételi közvetítésért

a vételár 2°/o-a,

4. haszonbérietek közvetítéséért az évi

bérösszeg 3°/0-a.

5. házasság közvetítéséért a hozomány 2°/0-a. Az ezen osztályban meghatározott dijaknál

többet felszámítani tilos.

5. §.

Az üzlettulajdonosnak rendes könyvet kell vezetnie ; e könyv alkja beosztása és tartalma a következő :

2. §.

Gyulaváros területén

fogadó nyithatására . •

. három.

vendéglő „ . •

. öt.

korcsma „ . •

. huszonöt.

pálinkamérés „ • •

. tizenöt.

kávébáz „ . . három.

kávémérés „ • •

. bárom.

engedély adatik ki.

■+3

>

sD

00

00

•o

Jk .t?

©

00

O-u

•< 4J

©

<D

00 ©

>

N

•ö

8*

•4-3

©

*© rö N itt-O

:o

te

<B

Pu

eS

a

a>

■a *,

Q)

J6 -2 c8 T3 P 50 *ce tű

t-o © N S3 OS GO

S>®

pM

flS

P 32 o o

CL. N

ea © a % a

o

0)

"©

bű

o

bű i c«

1

s-a

® o

s §

■ 2 . -<* 5 3 bű > o *2 -»a v°

© *2L Ja

bo

© fl

«CÖ

N-S'g * © bű ©

O M

© *©

'© > M-3 Sf a P-. ®

fl) Cfl r) n

3 > S3

a n

6. §.

Szabályrendelet

a foglalkozást kózve'itő és a cselédszerző üzletekről.

1. §•

Foglalkozást közvetítő, vagy cselédszerző ipar gyakorolhatására nem nyerhet engedélyt oly egyén, a ki a hatóság előtt mint erkölcstelen életű ismeretes.

2. §.

Foglalkozást vagy cselédszerzést közvetitő üzlet nyithatására Gyulaváros területén 1 enge dély adatik ki.

3. §.

A foglalkozást közvetitő, vagy cselédszerző üzlet tulajdonosa tartozik készpénzben vagy biztosítékként elfogadó értékpapírokban 100 frtnyi

Az üzlet, valamint az üzleti könyvek a rendőri hatóság által bármikor megvizsgálhatók.

7. §•

Cselédet cselédkönyv nélkül, iparos segédet, vagy gyári munkást munkakönyv nélkül és egyáltalában foglalkozást kereső egyéneket kellő igazoló okmányok nélkül beszegödtetni tilos.

8. §.

Az üzlettulajdonos a nála jelentkező egyén erkölcsi viseléséről tudomást szerezni és erről a felfogadót híven értesiteni tartozik.

9. §•

A már beszegődött egyént máshoz szerződ- ződtetni, vagy más helyre csábítani, vagy elbocsátás nélkül távozottnak helyet szerezni tilos.

10. §.

Az üzlettulajdonos köteles mindén nála jelentkező és magát kellően igazolt egyénnek személyválogatás nélkül helyet közvetíteni.

11. §•

Az üzlettulajdonos tartozik üzleti helyiségeit tisztán tartani.

12. §.

A közvetitő vagy cselédszerző, a ki a jelen szabályrendelet határozat ellen vét: az iparhatóság által 50 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető.

13. §.

Azok, a kik foglalkozást közvetitő avagy cselédszerző üzletet az 1884. október 1-seje előtt szerzett jogosítvány alapján nyertek, tartoznak üzletük gyakorlásánál jelen szabályrendelet ha- lározatait szintén megtartani.

Kelt Gyulán, 1884. évi október hó 27-én tartott képviseleti közgyűlésből.

Szabályrendelet

a fogadó, vendéglő, korcsma, pálinkamérés, kávé- ház és kávémérés iparokról.

A)Általános rész:

1- §•

Fogadó, vendéglő, korcsma, pálinkamérés, kávéház vagy kávémérés üzlet nyithatására engedélyt nem nyerhet az;

a) a ki nyereségvágyból elkövetett bűntettért vagy vétségért büntetve volt;

b) az, a ki bordélyházat tart.

3. »•

A vendédek szolgálatára kifogástalan elő1 életű egyenek alkalmazandók.

4. §.

Ezen üzletek állandóan rendőrhatósági ellen' őrzés és vizsgálat alatt állanak.

Az üzlet-tulajdonos köteles megengedni, hogy a magát kellően igazolt hatósági közeg bármikor meggyőződést szerezzen magának arról, bogy a szabályrendelet intézkedései megtartatnak.

B) Fogadók.

5. §•

A ki fogadót tart, köteles minden szobában a szobáért fizetendő árt teltüntető és hatóságilag látamozott árszabályt kifüggesztve tartani.

Ezek az árak maximum gyanánt tekinten dók, ezeknél többet, rendes körülmények között felszámítani nem szabad, országos vásárok alkalmával azonban a kifüggesztett árak kétszerese számítható fel.

6- §•

A fogadós tartozik arra felügyelni, hogy helyiségei tiszták és egészségesek legyenek; gondoskodik továbbá arról, hogy cselédjei előzékenyek legyenek és egyáltalában, hogy a fenállo rendőri szabályok megtartassanak.

7. §.

A fogadós gondoskodik arról, hogy a vendégszobák jó zárakkal legyenek ellátva.

8. §.

Fogadók országos vásárok alkalmával egész éjjel, egyébbként éjjeli 12 óráig nyitva tarthatok. Ezekben a zenélés éjjeli 12 óráig szabad.

C) Vendéglők és korcsmák.

9. §•

Vendéglő és korcsma a megyeház és város • ház utczákban egyáltalában nem nyitható, továbbá templomok, iskolák, kórházak és oly középületek szomszédságában, a melyeknek kellő használata az üzletek zaja által akadályoztatnék.

10. §.

Vendéglők és korcsmák éjjeli 11 óráig nyitva tarthatók. Ezekben a zenélés éjjeli 10 óráig szabad.

D) Pálinkamérés.

n. | v

Pálinkamérés megyeház és városház utczákban egyátalában nem nyitható, továbbá nem nyitható templomok iskolák, korházak és oly épületek szomszédságában, melyeknek kellő használata az üzletek zaja által akadályoztatnék.

12. §•

A pálinkamérések este 9 órakor bezárandók és ápril 1-től szeptember hó 30-ig reggeli 5 előtt, október hó 1-től márczius 31-ig pedig eggeli 7 óra előtt ki nem nyithatók.

13. §■

Páliukamérésekbeu a zenelés tilos.

E) Kávéházak.

Kávéháznak azaz üzlet tekintetik.

a) a melyben sör, bor és finomított szeszes italokon kívül kávé, thea, csokoládé, hűsítő italok és ezekhez szükséges nedvek, fagyait és végre az elősorolt czikkekkel fogyasztani szokott sütemények állandóan kaphatók ;

b) a melyekben legalább 1 tekeasztal állandóan a közönség rendelkezésére áll.

15. §.

Kávéházak nem nyithatók templomok, iskolák, korházak és oly középületek szomszédságában, a melyeknek kellő használata ez üzletek zaja által akadályoztatnék.

16. §.

Kávéházak éjjeli 12 óráig nyitva tarthatók. Ezekben a zenélés éjjeli 10 óráig szabad.

F) Kávémérések.

17. §•

Kávémérésnek azaz üzlet tekintetik, amelyben kávé, tej, thea és csokoládé és az ezekhez való sütemény kapható.

18. §.

Kávémérések a megyeház és városház utczákban egyáltalában n^m nyithatók, továbbá nem nyithatók templomok, iskolák, korházak és oly középületek szomszédságában, amelyeknek kellő használata ez üzletek zaja által akadályoztatnék.

19. §.

Kávémérésekben tekeasztalok felállítása, kártyázás és minden egyébb játék tilos.

20. §.

A kávémérés 10 órakor bezárandó és reggeli 5 óra előtt ki nem nyitható.

Ezen idő alatt a kávémérő vendéget még zárt ajtó mögött sem szolgálhat ki.

G) Büntető határozatok.

20. §.

Az a fogadós, vendéglős, korcsmáros, pálinkamérő, kávéházas vagy kávéinérö, a ki üzletében erkölcstelen életű egyéneket alkalmaz (3. §.) avagy helyiségeit tisztán és egészségesen nem tartja : a rendőrhatóságtól 50 írtig terjedhető pénzbüntetéssel, ismétlés esetén ezen felül 5 napig terjedhető elzárással büntetendő.

22. §.

A fogadós, vendéglős, korcsmáros, pálinka- mérő, kávéházas és kávémérő, a ki üzletét az ezen szabályrendeletben megállapított zárórán túl nyitva tartja, az 1879. XL. t.-cz. 74. §-a értelmében a rendőrhatóság által ötven forintig, visszaesés esetében 200 frtig terjedhető pénz- büntetéssel büntetendő.

23. §.

Az a fogadós, a ki helyiségeiben árszabályt« kifüggesztve nem tart vagy ezen árszabályt meg szegi, az 1884. XVII, t.-cz. 156. §. b. pontja értelmében az iparhatóság által ötven forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

24. §.

Az a kávémérö, a ki üzletében tékeasztalt tart, vagy ott kártyázást, vagy egyébb játékot megenged, az iparhatóság által 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, ismétlés esetén ezen felül 5 napig terjedhető elzárással büntetendő.

H) Zárhatározat.

Azok, a kik fogadót, korcsmát, pálinkamérését az 1884. október 1-seje előtt szerzett jogosítvány alapján tartanak : — üzletük gyakorlásánál a jelen szabályrendelet határozatait szintén megtartani kötelesek.

Kelt Gyulán 1884. évi október hó 27-ikén tartott képviseleti közgyűlésből.

Szabályrendelet

a zsibáruskodásról.

1- §,

Zsibáruskodásra nem nyerhet engedélyt oly egyén, aki nyereségvágyból elkövetett bűntettért vagy vétségért büntetve volt.

Ily egyén zsibárus üzletben segédnek sem alkalmazható.

2- §A zsibáruskodás gyakorolhatására Gyulaváros területén 2 engedély adatik ki.

3- §■

Zsibárus üzlet az egész belváros, vagyis az I-8Ö tizedben nem nyitható.

isi

A zsibárus üzlete állandóan a rendőri hatóság ellenőrzése és vizsgálata alatt áll.

5. §.

Ha az eladó személye, vagy az eladásra kínált tárgy ellen gyanuok íorog fenn, a zsibárus erről az illető rendőrhatóságot azonnal értesiteni tartozik.

6. §.

Az a zsibárus, a ki az 1. §. 2. pontja és az 5. §. intézkedése ellen vét, az iparhatóság által 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

7. §•

Azok, a kik zsibárus üzletet az 1884. évi október I-je előtt szerzett jogosítvány alapján folytatnak — üzletük gyakorlásánál jelen szabályrendelet határozatait szintén megtartani kötelesek.

Kelt Gyulán, 1884. évi október hó 27-én tartott képviseleti közgyűlésből.

Újdonságok.

Megyei alispán ur folyó hó 5-én és 6-án vizsgálta meg az alsó-fehér-körösi öblözet összes töltéseit a járási szolgabirák és Gyula városa polgármestere, valamint a folyamszabályozási hivatal főnöke, a társulat elnöke és mérnöke részbeni kíséretében. A gátakat mindenütt jókarban találta, csak a gátrendörségi törvény azon intézkedésének nincsen mindenütt olég téve, hogy ültetvények és felszántások a gáttesttől legalább 4 ölnyire legyenek, mert különösen a szántások némely helyen még a gáttestbe is bemélyednek.

A kereskedő ifjúság önképző- és se- gélyző-egylete — mely f. hó 1-én kezdte meg működését — mint örömmel tapasztaljuk — élénk agitatiót fejt ki, hogy az egylet alakításával maga elé tűzött czélnak minél nagyobb mérvben megfeleljen. Különös megelégedéssel kell jeleznünk, hogy az egylet működése a társadalmi életnek is meglehetős élénkséget fog kölcsönözni. A választmány legutóbbi ülésében ugyanis íelolvassásal egybekapcsolt hangverseny létesítését határozta el, és úgy tudjuk, hogy már többen kérettek fel és ígérték meg közreműködésüket.

Az 1885. évi adónak összeírása e hét folytán vette kezdetét, két összeíró küldöttség működése mellett, az egyik az 1. házszámtól 842. ház számig, a másik pedig 2061. vagyis a város végéig teljesíti az összeírást; a külsőségeken az összeírás ezek befejezte után fog teljesittetni.