Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1884-02-03 / 5. szám

letekkel együtt áttanulmányozás végett jelentés tétel bevá-ása mellett egy küldöttségnek ki adatott.

5- ör. Megyei a,rspnn urnák határozata, me ívei a körösszabályozási költségek kivetési módo zatát megváltoztatja — meghirdettetett.

6- or. Az 1881 -ik évi árvíz alkalmával ki sajátított nagy oláh városi telek eladására a tanács vélemény elfogadtatott.

Újdonságok.

A közigazgatási bizottság február havi rendes ülését f. hó 4-én tartja a megyeháza ki termében.

A katonai sorshúzás a folyó évi ujouoz állításra a gytdai illetőségű hadköteleseket illető' leg január lio 28-an volt a varosháza termében oz évben Gyulán 160 első korosztályú (1864-ben szülött) hadköteles van összeírva.

A polgári kaszinó január 27-én tartotta élénk részvét mellett évi tisztújító közgyűlését; a terem egészen megtelt és a tanácskozás minti végig lekötötte | résztvevők figyelmét. A múlt évi zárszámadások előterjesztése alkalmából élénk vitát keltett a tetemes hátralék, melynek egy része eirásba hozni határoztatok; de a beszedhető múlt évi hátralék is csaknem megközelíti a hatszáz fo- intot. A házvételi részvényekből kilencz darabot sorsoltak ki. Ezután a tisztújitás — egyhangú felkiáltás útján — következőleg ejtetett meg : J ö a d ö c S Benedek elnök, Z ö 1 d y János al- elnök, S z é n á s | József igazgató, D u t k a y 3éla ügyész, N u s I b 1 k (Diósi) József pénztárnok, Domokos János könyvtárnok, F i n t a nácz jegyző. Számvizsgálók: S c h m i d t József, D ö m é n y Lajos és Scheerer Benedek. A álasztmány eltérőleg a múlt évi gyakorlattól — nem titkos szavazás útján — hanem szintén felkiáltás útján | múlt évi tagokból alakíttatott meg; póttagúi az időközben elköltözött Meczker Károly helyébe V r 11 i c z Józsefet vá- sztották meg. Ezzel a közgyűlés este hat óra után feloszlott.

Az iparos ifjúsági egylet tegnap esti tánczvigalma — az előjelekből következtetve — rendkívül népes és kitűnően sikerült mulatság volt. Letolyásáról lapunk jövő boti számákan referálunk.

Az I. Gynlavárosi takarékpénztár folyó évi rendes közgyűlését e hó 2-án tartotta meg.

A 13791 írt 18 krban kimutatott tiszta haszonból 10,000 frt osztalékként a részvényesek között kifizettetni határoztatok, a szelvények tehát 10 írtjával már r hó 7-től kezdve az intézet pénztáránál beváltatnak; — a nyereményből 1079 frt 10 kr. a tartaléktökéhez, és 918 frt 43 kr. az intézeti nyugdíjalaphoz csatoltatik ; — jótékony ezé- lokra 215 frt 82 kr., és ebből : 100 frt a gyulai polgári leányiskola részére, 50 frt a gyulai polgári fiúiskola részére, 32 frt 91 kr. a gyulai „Erzsébet“ ápolda részére, és 32 frt 91 kr. a gyulai keresk. ösztöndíj idapitványra szavaztatott meg. — A kilépett 10 igazgatósági tag névszerint: ifj. Mogyo róssy János, Sánta Gábor, Sziber Nándor, ifj. Huszka János, Schröder Kornél, Moldovány István, Hoffmann Alajos, Czinczár Adolf, Steinfeld Ignácz és Léderer Lajos újból megválasztatott.

Színészetünk lesz Gyulán. M i k 1 ó s y Gyula jóhirnevű igazgatónak megbízottja Mátray Gyula (aki már két saison alatt volt körünkben; a hét elején városunkban volt és miután az igazgató részére sikerült a tanácstól színi előadásokra engedélyt nyerni, kinyomatta és széthordatta a színi jelentést és megindult bérletet gyűjteni, oly eredménynyel, melyet mai viszonyaink között legalább is váratlannak kell jeleznünk. Mátrai ur n e g y v e n bérletet gyűjtött, de még kilátás van rá, hogy a bérletek száma emelkedni fog. A társulat tagjai városunkban túlnyomóan egészen ismeretlenek, kiváló erökül jelezhetjük mindazonáltal az igazgatót, aki a vidék egyik legtehetségesebb színésze hírnévének örvend, továbbá Benedeket a nemzeli színház volt kiváló tagját, a nők közül Acs Irmát, aki mint kezdő színésznő volt már Gyulán, Lipcseinét múlt évi szereplései után. A bérletekből következtetve azt hiszszük, hogy ha a társulat meg fog felelni az itteni magasabb igényeknek — a közönség támogatásában is fog részesülni.

Az iparos ifjúsági önképző- és boteg- segélyző-egylet évi tisztújító közgyűlését f. hó 10-éu fogja megtartani.

Az újvárosi olvasó-kör bálja jánuár hó 27-én kevésbé volt látogatva, mint a derék körnek jóhirnevű más tánczvigalmai szoktak lenni; az értelmiség is kisebb számban jelent meg,

A ref. egyház elemi iskolájában a fi- és leánynövendékek első félévi kőzvizsgálata ma, február 3-án és 4-én tartatnak meg a központi leányiskola helyiségében.

Az élővíz csatorna ügyében Péch vizsza- bályozási miuisteri inspector január hó 28-án Csabán az érdekeltséggel értekezletet tartott. Az ér- tékezlet czélját első sorban a csabai vasúti indó- háznak vizzeli ellátása képezte, tudvalevőleg ugyanis az indóház vízszükségletét szerződés szerint az élővizcsatornából fedezte, s most hogy az élővíz

csatorna beszüntetése lett kilátásba helyezve, a vízszükséglet fedezésének kérdése merült lel. Az értekezleten az állami és alföld-fiumei vasutak, továbbá az élővizcsatorna társulat elnöko, Gyulavárosa Keller Imre ügyvéd, Csabavárosa a biró, Szemián Símuel főjegyző és Sztrr’ca Ernő mérnök, Békésvárosa a biró, Mezei Lajos jegyző, Bene- dikty József és Konkoly Jenő által voltak képviselve ; a folyamszabályozási hivatal részéről Gal- latz János folyamszabályozási mérnök voltak jelen. — Beható tanácskozások után a vasútnak ideiglenes vizbiztositása ügyében egy szivornya fog az élővíz felső torkolatán, Csabán pedig egy duzzasztó gát alkalmaztatni ; az élővíz jövője tekintetében azon javaslat merült fel és fogadtatott el, hogy a jelenlegi felső zsilip alján egy kellő át- méretü vascső fog alkalmaztatni az eltöltésbe s ugyani ly vascső fog alkalmaztatni Békésen az alsó torkolaton is; a felügyeletet a felső torkolaton Békésmegye fogja gyakorolni. — Az értekezlet tagjai 28-én reggel Békésre mentek az alsó zsilip megszemlélésére és a helyzet tanulmányozására, délutáu pedig külön vonaton Gyulára jöttek i a csahosi befejező munkálatokat tekintették meg. A ministeri kiküldött teljes beelégedését nyilvánitá a tett munkálatok felett.

A gyulai polgári iskolaszék múlt vasárnap teljesen megalakult, a mennyiben sikerült 9 év ótai elnökét lek. Ambrus Lajos urat az elnökség elvállalására birni, a ki is még több taggal együtt az esküt letette. A polgári 'skola további fejlődése érdekében őszintén fejezzük ki a válaszás sikere felett örömünket.

Nyilvános számadás. A „Gyulai olvasókör“ házvételi-alapja javára f. 1884. évi január hó 27-én tartott tánczmulatság összes bevétele 58 frt 70 kr, kiadása 51 frt 28 krt tett ki, és gy a tiszta maradvány 7 frt 42 kr, mely ösz- szeg a takarékpénztárban már el is helyeztetett. Ez összegből felülfizettek ; Fehér Ignácz 50 kr, Finta Ignácz 1 frt, Dutkay Béla 1 frt 50 kr, Kalmár Mihály 60 kr, Pitrolf Lajos 50 kr, Sefcsik József 50 kr, Dundler Ferencz 50 kr, N. N. 20 kr, összesen 5 fi. 20 kr. Fogadják a szives felül- fizetők körünk őszinte köszönetét. — B.-Gyulán, 1834. január 31. Finta Ignácz, m. k, jegyző.

Névmagyarosítás. Nuszbek József gyulai lakos (városi számvevő) saját, valamint kiskorú fiai Lajos és Béla vezetéknevét belügyminiszteri engedéllyel „Diós i*-ra változtatta. Ugyancsak T r i p p | Péter gyulai születésű nagyváradi lakos vezetéknevét „Gyula i“-ra magyarosította.

Hymen. Czinczár József január 29-én délben 12 órakor vezette oltárhoz Budapesten a dohany-utezai izraelita templomban bájos aráját Burger Róza kisasszonyt. Az új párnak szeDt frigyükre szivünkből kívánunk zavartalan hosszú boldogságot.

Házasság. Réz Zsigmond kir. ügyészségi írnok január 29-én délután .4 órakor esküdött örök hűséget a rom. kath. főtemplomban Schröder Helén kisasszonynek. Az uj pár fogadja legjébb szerencsekivánatunkat.

Halálozás. Trukker József csizmadia mester, Gyula városának a múlt évtizedekben egyik kiváló polgára a múlt heten meghalt. Az elhunytat a sors érdemetlenül igazán súlyos csapásokkal sújtotta. Egymásután elvesztette (egy kivételével) gyermekeit — közöttük nagyreményű fiát Józsefet, aki megyei tiszteletbeli aljegyző volt, később szerető nejét, szemei néhány év óta egészen elhomályosodtak, majd a szél is érte és hónapok óta mozdulatlanul volt kénytelen ágyában feküdni, úgy hogy bekövetkezett halála zaklatott életéhez képest valóságos jótéteménynek mondható. Temetése nagy részvét mellett volt; nyugodjék békável!

A második ipartársulat évi közgyűlését ma délután 2 órakor tartja az ellök házánál.

Öngyilkosság örülségi rohamban. Szöl- lősi Borhála férjezett Bógyi Istvánná gyulavarsándi illetőségű szegény asszony betegsége folytán már huzamos idő óta Gyulán volt a kisoláhvároson Veres Ferenczéknél. Január 28-án este együtt voltak fen éjfélig, akkor lefeküdtek. Veresné éjfél után két óra tájban felébredvén, észrevette, bogy Bógyiné nincsen ágyában, széjjel nézett tehát az udvaron, de odakünn sem találta ; erre folköltötte férjét s még egyszer szorgosan körüljárták együtt az udvart, amidőn nagy rémületükre észrevették a beteg nő papucsait a kút körül. A szegény asz- szony a kútba ugrott, valószínűleg örültségi rohamban, amit azelőtt is több ízben észleltek rajta. Hulláját meglehetősen ép állapotban csak virradatkor vették ki 1 I kórházba szállították, ahonnan megejtett bonczolás után eltemették.

Megható ünnepély volt Csabán f. hó 25-én,

A város érdemekben megőszült főorvosa, dr. Rét by Páí ur 74 ik névnapját érte el, mely alkalommal barátai és tisztolői nagy számmal gyűltek össze á csabai kórház termében, hogy öt üdvözölhossék s elhalmozzák megérdemlett szerencsekivánatsik- kal. Az ünnepély fénypontját az ünnepelt, mint | kórház és szegényház kezdeményezője É megteremtője arczképének leleplezése képezte, mely

y-1 Ha meg nem történnék, — ha elodáztatna évi azok, kiktől létesítések függött, fogják visoJri ík I felelősséget, ez ebből eredő súlyos társadalmi I politikai következményekért, a-1 Polgártársak! Megjelöltük ezzel álláspoi id ltunkat ezen kérdésben is.

Fontos és mélyreható e kérdés és meg í-l oldást követel.

r-[ De ne feledjétek, hogy a mire raiodenel s-1 fölött törekedni kell, a mi a zsidóügygyel kaf a I csofntos bajokat is orvosolni képes, s a mit sen s- mi körülmények közt nem szabad más török vés Inek alárendelnünk, az : bazánk önálló állami 1c 4 [lének, önrendelkezési jogának, — szabad raozgá Isának megszerzése!

!, I Ne feledjétek, hogy az, a ki őseink még [szentelt küzdelmének, e magasztos czclját hordj: i [keblében, saját keble legnemesebb és logjogosabl | vágya ellen cselekszik, ha a küzdőmet, melye s|e ezél követel, más törekvésnek rendeli alá, In [az erélyt és kitartást, melyet e küzdelem kíván más küzdelem támogatására fordítja.

1 Ne feledjétek, hogy a ki ezt teszi és a néf

'[szenvedélyeit izgatva lel, a zsidókérdés keretébe ; | egészen idegen kérdéseket erőszakosan belevon az árt a függetlenség ügyének és a jelenlegi po- ■Jlitikai rendszernek tesz szolgálatot!

Igen! Magyarotszág függetlensége, önren- I deikezési jogának teljessége az, a miért minde- [ nekfólött odaadó kitartással, kitartó lelkesedéssel, lelkesült erélylyel küzdenünk kell!

E jelszavak ragyognak a zászlón, melynek | vezérlete alatt nemzetünk felvirágzása elérhető.

E zászlót emeljük most is előttetek.

E zászló követésére buzdítanak történel- | műnk legfényesebb lapjai, ennek kövétésére int j az a meggyőződés, hogy nemzet, mely lemond államiságának föltételeiről, vagy elcsügged az [ezekért vívott küzdelemben, elveszti létjogat és I megsemmisül.

Megnyílnak nem sokára a választások so- Jrompói.

Alkotmányos, törvényes küzdelemre hívunk [fel benneteket és hisszük és reméljük, hogy | zászlónk körül seregietek.

Áldja meg Isten hazánkat!

Kelt az országgyűlési függetlenségi párt január 30-án 1884. tartott értekezletéből.

Győrfty Géza m. k. Mocsáry Lajos m. k.,

az országgy. íüggetlenségi az országgy. függetlenségi

párt jegyzője. párt elnöke.

Gyulavárosa képviseleti közgyűlése 1884, január 29-én.

Elnöklő polgármester a szép számmal egy- | begyült képviselőket üdvözölvén, beterjeszti Kö- | vér László volt közs. biró és közig, tanácsnokinak s. szolgabiróvá lett választása folytán a képviselőtestülethez intézett lemondó levelét — H-'Sz- Jszabbá válhatott eszmecserének a polgármesterinek ama nyilatkozata vetett véget, miszerint a [községi bírót teendőket ő fogja végezni.

2- or. A leköszönt polgári iskolaszéki tagok helyett Schmidt József, Hoffmann Mihály és Fridrich Mihály választattak meg, továbbá a polgármesternek ama jelentése, miszerint Ambrus Lajos ui! a polg. iskolaszék elnökségét újra elfogadta, örvendetes tudomásul vétetett.

3- or. A fövenyesi legelő jószág tartásának szaporítása a tanács véleményének értelmében elfogadtatik, minélfogva a kaszállók beszüntet- tetnek s a bejegyzett 618 db. számos jószág részére 7 írt fizetés mellett a legeltetés kiadatik.

4 er. A községi háztartásról alkotott megyei szabályrendelet több megyei szabályrendeIkuwot. Királysága mellett különben szivattyúzás [sál is foglalkozik

— Na nézze azt az ügyetlen fiatal embert, | már harmadszor borítja lel társnőjét. Kicsoda ö ?

— Sajnálom, jeges nevét még nem tudom.

— Csak lassaD, lassan, vigyázva, dörg egy |bozontas egyén bariton hangja.

— Hát ez ki V

— Ez a jég papa.

— Hát ilyen is van ?

— Igen!

— Úgy jégmamának is kell lenni.

— Az is van. s most jöjjön elvezetem hozzá.

Né/ze, nemde méltó volna egy festő ecsetjére ? Mennyi grátia egy csomóbau. Fáradság és szenvedélytől kipirult arczczal ott ülnek egymás mellett. Elükön a jégmama, ki jóságos mosolylyal ajkán jóakaróíag figyelmezteti- őket a felsők felvételére. De arra nincs szükség, náiok mindent pótol a szív melegsége.

A jégpálya körül elterülő kert lombtalan fáik, a zuzos tetejű házfedeleket hovatovább szürke árny borítja be, a sváb verklis kintornája az indulót nyogdécseli, a jégmadár egy párszor még körül repkedi a pályát; a jégmama feláll | a szép társaság magára hagyja a feieöhetlen órák néma tauuját, — a síkos jeget.

jós nő lába előtt; — most nem szerelmet vall, | j csak — korcsolyát köt. Éles szemeit rá szegezi |, azokra a kezei közt levő parányi lábakra, s erős | fantáziája gyönyörű dolgokat rajzol lelki szemei elé . . . Kezei rneg-meg reszketnek a szíj kapcsolásában, I a korcsolya hátsó srófjának csavarása közben domború melléből terhes BÓhaj száll fel. |

— Ugyan lesz-e már vége valaha annak a kötésnek ? interpellál izgatottan a uö.

A gavar e 'szavakra abba hagyja a srófolást; megmarjult jobb térdo helye.; a balra dől s tekiri-1 tótét a kérdőre függeszti.

— Nős hát hűt csinál ?

— Gondolkozom.

— Ugyan üe mondja! — kaczag a kipirult nő, — hát maga ilyennel is szokott foglalkozni ? | nem tételeztem volna fel róla.

— Most az egyszer megesett rajtam. —| Ugyan nagysám, hol készülnek ezek a gyermekkorra emlékeztető iczi-piczi czipöeskék?

— Menjeu maga hízelgő — hangzik az elé-1 gült válasz.

— Paff! mi volt aZj érezte lába alatt azt a hagy rázkódást ? Istenem váljon uetn repedt-e meg a jég ?

— Azonnal megtudjuk.

— Nézze csak, kaczag társnőm, miféle színes terhet czibál az a szakasz tiszt ?

— Ah I az a jégtábornok. Szerencse, hogy meg nem répesztelte alattunk a jeget.

Itt jő a jégkirály is. Vakmerő bakugrásaival bámulatra ragadja a parton bámuló hálás publiMidőn ezekre törekszünk, ragaszkodunk < szersmiud e téren egyebekben is az 1848-ik vívmányaihoz s az akkor diadalra .jutott e! alapján való további fejlődéshez.

Az ősiség eltörlése által érvényre jutott bad rendelkezési elv, I szabad munka és sza föld, nz üdvös haladás biztosítékai.

Elismerjük .azonban, hogy nincs ezekkel el! tétben az ipar kellő szervezése és kívánjuk a sulás kötelező voltát s az iparűzésre való ké sitést; valamint elismerjük s kívánjuk, bog föld kényszer-eladásánál, biztosittassék az cm riesség követelménye.

Ezek azon alapelvek, melyek bennün vezetnek.

Ezekben igyekeztünk, egyes kérdésekre np álláspontunkat közelebbről is megjelölni.

Van azonban még egy kérdés, melyről alkalommal nyilatkoznunk kell.

E kérdés a kedélyekot izgalomba tartja megoldást követel;

Ez : a zsidóság kérdése.

Tagadbatlan, hogy ez oly kérdés, un-ly történelem tanúságaként, nemcsak létezett miud korban, hanem időről időre, az adott viszony szerint, el is mérgesedett.

Tagadbatlan, hogy gazdasági helyzetünk s nyara volta, a zsidóság egyoldalú fejlődése, e részének, a kor és nemzeti szellemhez simu vonakodó irányzata, másrészről, hogy mindenk alkalmazkodni igyekszik a létező hatalomhoz: i kalmasak voltak anyagot nyújtani ahoz, hogy kérdés nálunk is elmérgesedjék.

De hogy ez oly alakban lépett tel, mint I paszta!tűk : annak tőoka szintén azon politik rendszerben fekszik, mely | függő és szomorú ga dasági helyzetet 8 a hatalom mesterkélt fennta tását eredményezte s a mdy elmulasztotta a ház zsidóság rendezetlen helyzetét tisztázni s a zsidi kérdésnek az emanczipáczió után, megoldatlan maradt részeit megoldani.

Erős meggyőződésünk, hogy ezen kérde bői felmerült bajoknak is, első és főorvosszer Magyarország állami és közgazdasági önállás: nak helyreállítása.

Addig is azonban, mig ez bekövetkeznél sürgősen szükségesnek tartjuk, hogy részben a 1849-ki nemzetgyűlés által e tárgyban tett kije leütések uyornán haladva, részint a környező ál lauiokban azóta beállott viszonyokat tigyelemb véve, a következő intézkedések tétessenek :

1. Minthogy a zsidóságnak, mint vallásidé kezetuek helyzete, máig sinos azon színvonalot melyen egyenlővé tehető volna a többi felekeze tekkel : szóllittassék fel a hazai zsidóság, hog nyilatkoztassa ki kellő határozottsággal hitága zalait,'reformálja s esetleg szüntesse meg a ko runkkal s a jelen társadalommal össze nem féri szokásait és ezek eszközlése végett tartson or szagos zsinatot. Lépjen, most már egyenlő pol gári s politikai jogok talaján, az 1846-ik év zsidó nagygyűlés nyomdokaiba és törekedjék i magyar nemzetével egyenlő történelmi s kozer kölősí alapra helyezkedni.

2. Szervezze a zsidóság, a kor jogos kivé Halmainak megfelelöleg egyházát és hitközségei s az utóbbiakat egyszersmind tekintettel az anya könyvek helyes vezetésének igényeire.

3. Rendezze és féjlesze kebelében a közoktatást, a rabbi-képzéstől kezdve az oktatás min den fokán, magyar nemzeti szellemben.

4. Akadályoztassák meg a külföldi zsidóság beözönlése; a telepedés föltételeinek szigorúbb: tétele által, sőt a beköltözésnek bizonyos idör< való mogtiltása által is.

Ezek szerint tehát addig is, mig a közgazdasági önáilással bekövetkezuék a toljesebb és gyökeres orvoslás, határozottan követelnünk kell hogy legalább ezen intézkedések, melyek nagy részének üdvös hatása, a hazai zsidóság magatartásától is fiiffe. haladéktalanul meetörtéuionek