Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-10-12 / 41. szám
iránti megkeresésére minthogy az 1871. XL. t. ez. 14. §. d. pontja szerint „az ármentesitett oldalon 10 ölnél csekélyebb távolságra árkot vagy tőidet ásni, a földet két ölnél közelebb felszántani tiltatik, a nélkül, hogy ezen meghatározott távolokon belől eső területek kisajátítása az ármen- tesitő öblözetek kötelességévé tétetnék, a megkeresés nem volt teljesíthető. A tiszavölgyi társulatnak Budapesen október 11-én tartandó közgyűlésén az öblözet képviselésére gr. Appo- n y i Albert öblözeti tag kéretvén fel, a közgyűlés több miniszteri leirat tudomásul vétele mellett — szétoszlott. Általános ipartestületek létesítése iránt Gyulán kívül nagyobb szabású mozgalom keletkezett Csabán és Orosházán is. Csabán az ipartestület létesítésén F á b r y Károly ügyvéd buz- gólkodik, és alapos remény van rá, hogy fáradozását megérdemelt siker fogja jutalmazni. A békésmegyei gazdasági egylet által, Csabán rendezendő termény-, gyümölcs és házi ipar kiállítás ma nyílik meg a közbirlokossági vigadó épület dísztermében. A kiállítás reggeli 9 órától esti 5 óráig tart, belépti díjul személyenként 10 kr. fizetendő. A háziiparkiállitás igen szép, valóban művészi tárgyakkal lesz képviselve. A háziipar készítményei a vigadó ezukrászda-ter- lyiségében lesznek külön kiállítva; most fogja bemutatni a csabai országos iparkiállitás óta tett haladását a csabai háziipar. Előre is mondhatjuk, hogy á rövid pár év alatt e téren szembeötlő haladás tapasztalható. A kiállítandó bútordarabok, egy íantasie asztal, szék, imazsámoly, egy gyönyörű ottomán sat. bármely nagyúri salonnak is díszére válnék, és szövetje mind csabai házi ipartermék és csabai iparosok készítménye. A budapesti országos kiállítás sorsoló bizottsága, grót Zichy Jenő, Herrich Károly, Schnierer miniszteri osztálytanácsos és Gelléri Mór az országos iparegylet jegyzője is lejönnek, a czélból, hogy az általuk kiválasztandó tárgyakat a kiállítóktól megvevén, azt saját költségükön a jövő évi budapesti országos kiállításon fogják kiállítani. Megjegyzendő, hogy a háziiparkiállitás hétfőn is megtekinthető lesz, mely napon befolyó tiszta jövedelem a csabai leányiskoláé lesz. Komócsy József Budapestről egy egész garnitúrát rendelt, melynek szövete szintén ki lesz állítva. Az alföld-fiumei vasút uagyvárad-eszóki részének államositásásáról szóló törvényjavaslatot a képviselőház f. hó 6-iki ülésén nyújtotta be a közlekedésügyi miniszter. Az indokolásban különösen hangsúlyozva van az, hogy az alföld-fiumei vasút forgalma politikai fontosságban lényegesen növekedett s miután e mellett úgy a magyar kir. államvasutak, mint a fővárosi kereskedelemnek érdekeivel ellentétbe jutott, sürgősen szükséges volt. bogy a vasút különállása megszüntettessék, vonala a m. kir. államvasutak hálózatába, — melylyel négy ponton (N.-Váradon, Csabán, Szabadkán s Dályán) csatlakozásban áll — beolvasztassák. Az uj ipartörvényböl kifolyólag az aradi kereskedelmi és iparkamara egy felmerült kérdés eldöntése czéljából kérdést intézett a földmivelési ipar- és kereskedelmi minisztériumhoz, vájjon nem helybeli kereskedőknek szabad-e a hetivásárokon rőfös- vagy rövidáru czikkeket áruba bocsátani ? Erre a kereskedalmi minisztérium 45, 065. sz. alatt aképen válaszolt, hogy az 1884. évi XVII. t. ez. 1. §-a értelmében az ipar gyakorlásának fogalma alá a kereskedés is tartozván, e törvény 50-ik §-ának rendelete a kereskedőkre is kiterjed, tehát sem idegen kereskedőknek, sem idegen iparosoknak a hetivásáron árulni nem szabad. Az arad-békésmegyei egyesitett ármen- tesitő és belvizlevezető társulat október hó 20-án d. e. 10 órakor Gyula városháza nagytermében választmányi ülésttart, melynek tárgyai : 1. Az aradmegyei és alsó-febér-körösi öblözeteknek a társulat jövő szervezetére vonatkozó feliratai s az e tárgyban kiküldött bizottság jelentésének elintézése. 2. Az évi költség előirányzat és kiadások fedezési módja iránti javaslattétel. 3. A társulatnak 1882. és 1883. évi átvizsgált számadásai feletti véleményadás. 4. Időközben érkezhető ügyek s indítványok. Felekezeti középiskolák főfelügyelője. A vallás és közoktatásügyi miniszter a felekezeti középiskolák meglátogatására és azokban az állami főfelügyelet gyakorlására illetőleg jelentés tételre az I88V5 óv tartamára a bányakerületi ágostai hivallásu egyházkerület főhatósága alatti szarvasi fő- és csabai algymná- siumba, úgy szintén a tiszántúli ref. egyházkerület főhatósága alatti békési gymnásiumba Békéssy Gyula debreczeni tankerületi főigazgatót nevezte ki. A csabai katonai lőszer raktár építését Hrabovszki János és iij. Molnár János építészek vállalták el árlejtés utján 2546 frt 6 krért. Névváltoztatás. Luk each Lajos szarvasi lakos vezeték nevét belügyminiszteri engedélylyel „I d c z é d i“-re magyarosította. Csabán özv. Félix Ákosáé úrnő lakásáról f. hó 8-án ösmeretlen tettes értékes arany órát lopott el. ®U®8yzések. L a v a t k a Gyula békési fiatal földbirtokos eljegyezte W | g n e r János gyula-eperjesi iöldbirtokos urnák kedves müveit leányát Krisztina kisasszonyt. Császár Gyula szigorló orvos eljegyezte Schröder Gotthárd festő iparos kedves leányát Mariska kisaszonjo. Az ifjú jegyesek fogadják őszinte gratulácziónkat. Elvágta a nyakát. Gabnai Zsuzsanna, férjezett Lödi Istvánné mnlt kedden délután 4 órakor az aradi ut mentén levő tanyájuktól mintegy 50 lépésnyire a kukoricza földön egy éles borotvával elmetszette a nyakát. Andrejko Pálné szomszéd asszony észrevette a gonosz szándékot, s rá is kiáltott Lődinére, hogy mit csinál, de mire oda szaladt, ez már össze rogyott s a roppant vér- veszteség miatt csakhamar meg is halt. Férje, és nyolez gyermeke siratja a szerencsétlen asszonyt, ki a végzetes tettet már két év óta tartó elme zavarában követte el. Szarvason, folyó hó 4-én ö Felsége a király névnapja alkalmával a róm. kath. templomban isteni tisztelet tartatott, mely alkalommal a kir. járásbíróság, adóhivatal tisztviselői, valamint a szolgabiróság és a város hivatalnokai is jelen voltak. Szarvason e hó 6-án az olvasó körben az aradi 13 vértanú emlékére bankett volt, mely bánatos hazafiui hangulatban folyt le. Szarvason, a szüret e hó 8. és 9-én tartatott, mely napokon csapatonkint volt látható a szüretelőknek a városból zeneszó melletti kivonulása ; egyébbiránt ez évben a termés és a bor Szarvason elég jó. Szarvason Sághy Zsigmond színtársulata által előadatott: szeptember 26-án Pálfy Nina jutalomjátékául „Kornevilli harangok“, szeptember 27-én Miklósy Gyula utolsó előtti vendég és jutalomjátékául : „Haramiák“, szeptember 28-án Ugyanannak utolsó felléptével „Vén bakkancsos és fia a huszár“, szeptember 30 án Szerémfalvy Béla jutalomjátékául: „A férj javító iskola“, október 4-én „Kisasszony feleségem“, október 5-én „Csi- csóné“, október 6-án „Ember tragédiája“, október 8-án Kolozsváryné Rónay Karola jutalomjátékául : „A két árva“. Színészeink, — habár a társulat egy része a szomszédos Mezőtúr városába rándult át egy nehány előadás tartására, — a közönség vonzalmát megnyerték, mert naponként fokozódva nagyobb közönség látogatja az előadásokat ugyannyira, hogy a napokban vagyis a f. hó 6-án felemelt helyárakkal, tűrhetően és a közönség köztetszésére előadott „Ember tragédiája“ czimü darab előadási estéjén a pénztárnál egyetlen egy üllő hely nem volt kapható, amit a társulat tekintettel a fenti darabnak előadhatására beszerzett számos és igen költséges díszletek kiadásaira, valóban megérdemelt. Sághy, társulatával e hó 20-káig marad körül belöl városunkban. Szarvason a kiállítás alkalmával jótékony czélu rögtönözött tánczmulatság is tartatott, melyre, — az idő rövidsége miatt — a közönség falragaszok utján hivatott meg; és eltekintve ettől, mindazonáltal igen jól sikerült, ugyannyira, hogy a kedélyes mulatság a reggeli órákban ért véget j és mintegy 75 frtot jövedelmezett. A szépek közzül jelen valának : Dórczy Mariska és Ilonka (Kondorosról) Mázor Jolán, Kuczkay Lujza, Tóth Berta (Szeut.-Andrásról) Barcs nővérek, Vinternicz Hedvig, Télesy Jolán, Plavetz Jolán stb. urhölgyek. A tánczmulatságot a szarvasi úri fiatalság rendezte. Irodalom és művészet. Ezer magyar népdal zongorára alkalmazva ! A „Magyar Dal-Album“ czimü egyetemes magyar népdalgyüjteményböl most jelent az ötödik kötet a 801 —1000 számú dallamokkal zongorára alkalmazva. E 80 lapból álló, 200 dallamot tartalmazó és hanjegyalaku kötet ára fűzve csak 1 frt 80 kr, diszkötésben 2 frt 80 kr. Ezen országszerte elterjedt gyűjtemény most már 1000 népdalt közölt, vagyis többet, mint az eddig megjelent összes hasouuemü vállalatok; átiratai egytöl- egyig tetszetősek, s ami a fő : a kezdő játszótól kezdve mindenki talál benne tehetségéhez mért zongoradarabokat, mert vállalkozva következnek — a lehető könyü átiratból kezdve a középne- hézségü átiratig, — miuden fokozatokban. Ára oly jutányos, hogy alig teszi más hasonterjedelmü zeneműnek */10-ed részét, tehát teljes joggal elmondhatni, hogy e gyűjtemény a magyar népdaloknak egyedüli népkiadása ! A „Magyar Dal- Album“ mind az öt kötetének ára fűzve 7 frt 80 kr, ugyanaz öt diszk ötésbe kötve 13 frt 20 kr. Minthogy a dalalbumban csakis a dallamok foglaltatnak, minden kötethez külön szövegkönyv jelent meg „Magyar Daltár“ czim alatt, mely a Dal-Albumban foglalt 1000 dallam összes szö- voggeit dallam szerinti rendben tartalmazza, és pedig, minthogy egy-egy dallam több szöveggel is bir : számra nézve mintegy 2000 önálló dalszöveget, vagyis körülbelül 6000 versszakot. A „Magyar Daltár“ külön is kapható, ára -kötetenként 80 kr, diszkötésben 1 frt 60 kr. Részletes árjegyzék mindenkinek ingyen és bérmentve küldetik. Megrendelések legczélszerübben 1 „Magyar Dal- Album kiadóhivatalához, Győrbe intézendök. Ifj. Nagel Ottó könyvkereskedésében Budapesten a nemzeti színház bórházában megjelent a „Magyar általános levelező 16-ik és utolsó füzete.“ E füzettel a magyar általános levelező teljesen be van fejezve, melyben a t. ez. olvasó közönség egy hasznos de mondhatnék szükséges könyv birtokába jut, mely a nyelv és helyesírási szabályokon kívül a levél írás szabályait, 388 levél és más iromány, ezég és reclam példákat tartalmaz. Hoz egy jól szerkesztett irodalom ismertetőt és a legjelesebb magyar költők műveiből mutatványokat; ismerteti a közlekedési intézeteket, nevezetesen a bel- és külföldi levél- és kocsiposta közlekedési szabályait, a vasúti- és hajózási közlekedést, az osztrák-magyar és külföldi pénzeket, mértékeket, súlyokat, állami és magán értékpapírokat, végre a mű záradékát az idegen szavak tára képezi a magyar irodalmi művekben, magán- és hivatalos iratokban, hírlapokban, folyóiratokban és társalgási nyelvben gyakrabban előforduló idegen szavak megértésére és kifejtésére. E gazdag tartalom eléggé tanúskodik a mű hasznossága és szükségessége mellett, mihez még csak azt kívánjuk mondani, hogy ezen mü lévén egyedüli, mely az olvasó közönség rendelkezésére áll. Megrendelhető a kiadónál füzetekben, egy kötetben tűzve és külön igen díszes kötetben. A „Magyar Háziasszony“ Az e czim alatt Budapesten megjelenő háztartási, gazdasági és szépirodalmi hetilapnak, mely a magyar gazda- szonyok országos egyletének hivatalos közlönye, — előfizetési ára egy évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 kr. Előfizethetni legczélszerübben postautalvány által a „Magyar Háziasszony“ kiadóhivatalához Budapesten, váczi körút 20. — Mutatványszámok ingyen küldetnek mindazoknak, kik a kiadóhivatalhoz -— legczélszerübben levelező lappal — fordulnak. Megrendelési felhívás „Egy görbe országból.“ Irta Ete (Reiner) Zsigmond czimü, tíz ívnyi terjedelemben, folyó évi október hó első napjaiban megjelenő műve. Szerző e haza legkeletibb részét ösmerteti az olvasóval. E vidék egy kis ország, egy még ma is kevéssé ös- mert világ. Virágos kert, a melyben minden felpattanó bimbóval uj rege, s uj dal születik meg. E görbe kis országból, a kis tűndérvilágból, melynek neve Erdély, meriti szerző tárgyait s veszi képeit. S ha rajzai egyébbel nem is járulnak talán az olvasó mulattatásához, e kis ország népeinek gondolkozását és felfogását a leg hivebben tükrözik vissza. Ára 1 frt. Kapható Révai testvéreknél Budapesten és általuk minden könyvkereskedőnél. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. Szarvason a f. hó 5- és 6-án megtartott kiállítás nem a logjobban sikerült, mert az idő oly kedvezőtlen volt, hogy úgy a helybeli, de különösen a vidéki néző közönség nagy részét, az eső és a nagy sár a látogatástól visszatartotta ; különben az állatok, termények, gépek és gazdasági eszközökben, valamint a házi ipar és kézimunkákban nem volt hiány, és valóban a látogató közönséget uenregy szép kiállított tárgy lepte meg. Látogató volt a kiállításon összesen 1559, egyébiránt a kiállítók közzül következők részesültek dijjazásban : Lovakért: 1. Brann Dániel, sárga 10 éves ménjéért 10 db. aranyat, 2. Gr. Mitrovszky Aladár, Orloff nevű ménjéért ezüst díszoklevelet. 3. Mázor József, Rigó nevű ménjéért ezüst díszoklevelet. 4. Janurik János, szürke ménjéért bronz díszoklevelet, 5. Gr, Mitrovszky Aladár, Gyémánt ménjéért bronz díszoklevelet. 6. Tolnai Ferencz, furiozo származású ménjéért 5 db. aranyat. 7. Dérczy Antal, Chiff származású ménjéért bronz díszoklevelet. 8. Molnár György, Gidrán származású ménjéért 5 ezüst forintot. 9. Rakucz Tivadar Chiff származású ménjéért 5 ezüst forintot. 10. A szarvasi főiskola Schaggija százmazásu ménjéért, 5 ezüst forintot. Szarvasmarhákért• I. Magyar faj bikákért; 1. Szarvas városa Wenckheim-féle 5 éves bikájáért 10 db. aranyat. 2. Szarvas városa mezőhegyes-! 4 éves bikájáért 4 db. aranyat. 3 Péter András, mezöhegyesi 3 éves bikájáért ezüst éremmel. 4. Aradi György, mezöhegyesi 3 éves bikájáért bronz éremmel. 5. Mázor József, mezöhegyesi U/4 éves bikájáért ezüst éremmel. 6. Szarvas városa mező hogyesi 1 §| éves bikájáért bronzéremmel. II. M ag y a r f a j tehenek- és üszőkért. 1. B. Königswarter Mór Peper nevű tehenéért aranyéremmel. 2. Ponyiczky György Csákó, nevű tehenéért ezüst éremmel. 8. Péter András, Virág nevű tehenéért dicsérő oklevéllel. 4. Aradi György Villás nevű tehenéért dicsérő oklevéllel. 5. Báró Königswarter Mór, Rábi nevű üszőjéért ezüstéremmel. 6. B. Königswarter Mór Szegfű nevű üszőjéért bronzéremmel. 7. B. Königswarter Mór 1 éves üszőjéért bronzéremmel.. Külföldi fajta bikákért. I. Bakucz Tivadar 3 éves bikájáért ezüst éremmel. 2. Megele Bertalan 1 éves bikájáért ezüst éremmel. Külföldi fajtájú tehenek- és üszőkért. 1. Chrisfoff Frigyes Czukor nevű tehenéért 10 db. aranyat. 2. Dely József, 2 eves üszőjéért ezüst éremmel. Keresztezett fajokért. 1. Gajdács Pál 1 éves bikájáért ezüst éremmel. 2. Bácskay Jakab 1 éves bikájáért bronz éremmel. 3. Bakucz Tivadar Lizi nevű tehenéért 10 db. arany .íyal. 4. B. Königswarter Mór Villám nevű 3 éves üszőjéért ezüst éremmel. 5, Bakucz Tivadar, Julcsa nevű 2 éves üszőjéért bronz éremmel. 6. BrU Königswarter Mór Pirók nevű 1 éves üszőjéért ezüst éremmel. 7. Jármolható jószágokért. 1. B. Königswarter Mór Pirók és Jäger nevű keresztezett ökreiért ezüst éremmel. ~2. Gr. Almássy Kálmán 4 db. svajezi ökreiért ezüst éremmel. 3. Aradi György 2 db. magyar tinójáért bronz éremmel. 4 Gr. Üeberakker Oktave Fodor és Rigó nevű ökreiért dicsérő oklevéllel, Végül Szarvas városa tulajdonát képező s a legkitűnőbb tenyészbikájáért arany díszoklevéllel. Sertésekért. 1. Gr. Mitrovszky Aladár ko- czáiért ezüst éremmel. 2. Péter András koczáiért bronz éremmel. 3. Wertheimstein Alfréd 7 hónapos kan malaczáért ezüst éremmel. Juhokért. 1. Kaprioriai Wndianer Albert anyajuhaiért arany diszoklevelet. 2. Br. Königswarter Mór 7 hónapos bárányaiért ezüst éremmel. 3. F'ilyó Pál anyajuhaiért ezüst eremmel. 4. Jánovszky Máté anyahuhaiért bronz éremre . 5, Peiniller János koczáiért ezüst éremmel. • . Kemár György koczáiért bronz éremmel. . Baromfiakért. 1. Salacz Ferenczué brama- putra kakasáért bronz éremmel. 2. Dénes András galambjáért 1 ezüst forint és bronz éremmel. 3. Rácz Mihályné brabaoti kakasáért 1 ezüst forinttal. 4, Szüsz Lajos jérezéjéért 1 ezüst frttal. Gabonanemüekért. 1. Rámpái Sándor 82a/JO klgrammos búzájáért ezüst éremmel. 2. Boros Samu 82V, 0 klgrammos búzájáért ezüst éremmel. 3. Fabó Sámuel 82 klgrammos búzájáért ezüst éremmel, 4. Janes Mihály 819/,0 klgrammos búzájáért ezüst éremmel. 5. Pindler János 81 6/,# klgrammos búzájáért ezüst éremmel. 6. Kovács András 814/10 klgrammos búzájáért ezüst éremmel. 7. Rakoviczky János 814/i0 klgrammos búzájáért ezüst éremmel. 8. Hutiray László 81a/10 klgrammos búzájáért ezüst éremmel. 9. Brenner Sándor 8l3/l0 klgrammos búzájáért ezüst éremmel, 10. Trabach Pál 813/10 klgrammos búzájáért ezüst éremmel. 11. Jancsik Mátyás 81 kilogrammos búzájáért bronz éremmel. 12. Tolnay Ferencz 81 klgrammos búzájáért bronz éremmel. 13. Janurik György 81 klgrammos búzájáért ezüst éremmel. 14. Hutiray László 725|,s kilogrammos árpájáért ezüst éremmel. 15. Rényai Sándor 72 kigrammos árpájáért ezüst éremmel. 16. Bácskay Jakab 70 klgrammos árpájáért ezüst éremmel. 17. Brenner Sándor 695jt0 klgrammos árpájáért bronz éremmel. 18. Tolnay Ferencz 6<2/10 klgrammos árpájáért bronz éremmel. 19. Br. Königswarter Mór 10 faj takarmány magjáért ezüst éremmel. 20. Kuch M. Tóbiás luezerna magjáért ezüst éremmel. 21. Mokry Sámuel 3-féle tengeriéért ezüst éremmel. 22. Viszkok Mihály tengeriéért bronz éremmel. (Vége köv.) „Az Anker“ élet- és járadék biztosító társaságnál 1884. augusztus hóban benyujtatott összesen 815 bevallás 1.921.270 frt biztosítandó összeggel, és pedig: 493 bevallás 1.156.548 frttal halálesetre, és 322 bevallás 764.722 forinttal életesetre. Kiállítva lön 497 kötvény 1.084.300 frttal halálesetre, és 362 kötvény 883.846 frttal életesetre ; összesen tehát 859 kötvny 1.968.147 forinttal. A havi bevétel volt 150.775 ftt haláleset dij, és 178.861 frt betételekben, összesen 329.637 forint. Halálesetekre kifizettetett 46.744 frttal Ez évben benjujtatott 5464 bevallás 12.561.018 frttal, és kiállíttatott 5083 kötvény s ll.537.06l frttal, ugyan ezen időben bevétetett 2.352.333 frt; — halálesetekért pedig kifizettetett : 478.010 frt. A társaság működése kezdetétől fogva halálesetekért kifizettetett 12.750.569 frt, és az 1871—84-ik túlélésitársulás (Associatio) eredménye 27.028 501 frt volt. Hetlpiaozl árait Gyulán. 1884. Október 10-én. Búza legjobb 100 kilogramm „ közép „ „ Kétszeres legjobb 100 „ „ közép „ n Árpa legjobb „ | Zab „ mn Tengeri „ „ „ Szinliszt I „ Zsemlyeliszt „ „ Kenyérliszt I „ Széna „ „ ■ Szil- vagy gyertyánfa köb-méter Tölgyfa m m • Marhahús 1 kilogramm Sertéshús „ Szalonna „ Disznózsír „ frt kr. 7 6 50 6 e 80 6 ' -6 — 6 20 2 0 15 — 12 — 4 20 8 45 3 — — 48 — 64 — 80 90
