Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1884-10-05 / 40. szám

40-ik szám

Gyula, 1884. október 8-én

III. évfolyam

f---------------------^

Szerkesztőség:

Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

Kéziratok nem adatnak vissza.

Előfizetési díj:

Egész évre

..........5 frt — kr.

Fé

lévre ..............2 „ 50 „

Év

negyedre .. .. 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Kiadó hivatal:

Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, ■ hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők.

Hirdetések

szabott áron fogadtatnak el Gyulán

a kiadó hivatalban. Nyilttár tora 10 kr.

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11 sz a ■ Lang MPM Dorottya utcza 8. sz. a.; - Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon.

Előfizetési felhívás

a

t> K>

1884. évi IV. évnegyedére.

Az uj évnegyed elején tisztelettel kérjük fel azon előfizetőinket, kiknek előfizetése a múlt hó végével lejárt, annak mielébbi szives megújítására.

Előfizetési ár október—deczem- berre 1 frt 25 kr, mely összeg leg- czélszerűbben postautalványon küldhető be.

Pártunk programmja.

Lapunk — keletkezése perczétől fogva — nem kereste hivatását abban, hogy hasábjai a nagyvilág politikai híreivel teljenek meg ; mint tisztelt olvasóink tapasztalhatták hónapok és évne- negyedek tűnnek el, míg politikai czik- ket közlünk ; s bizonyára ezentúl sem szándékozunk magas politika kedvéért helyi és megyei érdekű ügyeket elhanyagolni, háttérbe szorítani, avagy épen feláldozni, ezúttal azonban őszintén bevalljuk, hogy e sorok fontosabb megyei érdekű caikket helyettesítenek; megvagyunk győződve, hogy pártunk tagjai ép oly örömmel fogják olvasni és tudomásul venni mint amily igaz örömmel jelentjük mi, hogy ama — bár mérsékelt természetű — különbözet, mely a közjogi ellenzék úgynevezett „negyvennyolczas“ és „függetlenségi“, pártárnyalatai közt tényleg fenforgott, teljesen elenyészett ; a két árnyalat egyesült oly közös programm alapján, amelyet amidőn alább közlünk, kinyilatkoztatjuk, hogy azt egész terjedelemben magunkénak valljuk, mandátumunk lévén kimondani, hogy ugyanígy gondolkoznak és éreznek a közjogi ellenzéknek, avagy ma már : a függetlenségi és negyvennyolczas párt“-nak békésmegyei hívei is.

Az újólag szervezett pártnak — programmja magasztosságán kívül — kiváló súlyt és tekintélyt kölcsönöz ama szerencsés körülmény, hogy a párt elnöke elveink leghivatottabb vezérbajnoka: Irányi Dániel lett; az ő kiváló neve, múltja, tehetsége, erélye és tekintélye mindmegannyi biztositékai annak, hogy pártunk — noha számban megfogyott — más irányú, nagyobb súlyú tevékenységet fog ez országgyűlés folyamán kifejthetni, mint a múltban is kifejtett, és ha a jövőben zászlónk nem is fog diadalra jutni : Irányi pártvezérsége minden körülmény közt kellő biztosítékot nyújt arról, hogy ezen zászlót nem fogja oly szenny borítani, amelyért a párt tagjainak pirulni kellene.

Büszkék vagyunk rá, hogy pártunk elnökét, eddig is elismert és bevallott vezérünket, mi békésmegyeiek, mint Békés városa országgyűlési képviselőjét közvetlenebbül is magunkénak vallhatjuk ; örömmel konstatáljuk, hogy a párt szervezésében kiváló érdeme van pártunk jeles tagjának, Hoitsy Pálnak, aki szintén békés- megyei kerületet képvisel, ő volt a programm javaslat beterjesztője, s megyénk

harmadik negyvennyolczas párti képviselője Haviár Dániel annak kebelében hathatósan működött közre a párt tömörítésében.

A megyei függetlenségi és negyvennyolczas párt teljes solidáritásban áll képviselőivel, méltón büszke reájok, és teljes szívből kíván erőt, kitartást és sikert a küszöbön álló alkotmányos küzdelemhez, melynek ők mindhárman kiváló osztály részesei lesznek.

Szivünkből üdvözöljük a függetlenségi és negyvennyolczas pártot ; adja az Ég ura, hogy az alábbi programm hazánk javára mielőbb érvényesíthető legyen !

A függetlenségi és 48-as párt programmja :

Úgy a történelem tanúsága, mint saját tapasztalásunk is ama meggyőződést szülte és gyökereztette meg bennünk, hogy Magyarország csak úgy biztosíthatja fennállását s csak úgy fejtheti ki szellemi és anyagi erejét teljes mértékben, ha állami függetlenségét, melyhez az önfentartás el- idegenithetlen jogán kivül számos úgy régibb, mint újabb törvények szerint kétségtelen joga van, hova-eíőbb visszanyeii. Előbb főtörekvésünk oda irányul, hogy a közös és közösen érdeklő ügyekre vonatkozó 1867-ki törvények, melyek az ország önállóságát lényegesen megcsonkitják, alkotmányos utón eltöröltessenek; Magyar- ország a függetlenség minden kellékeivel elláttassék s igy önálló hadügye (külön hadserege), önálló külügye, önálló pénzügye és kereskedelme legyen, az ő felsége uralkodása alatt álló többi országokkal és tartományokkal pedig csupán a fejedelem személyének azonossága által álljon viszonyban. A miből önként következik, hogy a közösügyek tárgyalására rendelt bizottságok — a delegatiók — megszün- tettessenek s Magyarország törvényhozása és kormánya az ország minden ügyeit kizárólag maga intézze és kezelje.

Az igy függetlenné lett Magyarország mig egyfelől területi épségét és önállóságát bárki ellen megvédeni fogná, addig másfelől a többi, különösen i edig a szomszéd államok függetlenségét tiszteletben tartani s velők baráti viszonyban élni óhajt; területi nagyobbodásra nemcsak nem áhítozván, de sőt a nemzet akarata ellen közelebb történt foglalást is határozottan 10- szalván, azt megszüntetni kívánja.

Biztosítva lóvén ily módon az ország függetlensége és belbékéje s Horvál-Szla- vonországgal az 1868. XXX. t.-cz. épségben tartása s mindkét részről pontos végrehajtása mellett helyreállván a jó egyetértés. bizalommal foghatunk belügyeink rendezéséhez, hazánk szellemi i anyagi erejének fejlesztéséhez. Mely munkában az ősi kipróbált intézmények lényegéhez s ezek között a választási rendszerhez való ragaszkodás mellett a szabadság és egyenlőség elvei, az erkölcsiség és haladás törvényei fognak vezérelni, megtartván igy a régiekből a mi jó s nem zárkózván el a kor szellemének megfelelő reformok elől sem.

Ehhez képest a személyes szabadságnak minden önkény ellen való biztosítását, a vallásszabadság megállapítását ennek minden következményeivel együtt, úgyszintén a 48-as párti sajtó, gyülekezési és egyesülési szabadságnak megóvását lényeges feladataink közé számítjuk.

Az egyenlőség elvének alapján pedig a még fennálló s a mai korba többé nem illő kiváltságok megszüntetésén kivül, mig egyrészt a magyar nyelv és nemzetiség ápolását azonban minden erőszaktól menten pártoljuk, addig másrészt a hazában lakó

különféle nemzetiségeknek saját nyelvök s nemzetiségök fejlesztéséhez való jogát elismerjük, mitsem óhajtván inkább s mit sem tartván az ország békés fejlődésére s jövőjének biztosítására kívánatosabbnak, minthogy valamennyi nemzetiség és valamennyi felekezet testvéri egyetértésben éljen egymással.

S mig ily módon a szabad hazában születés, vallás és nemzetiség különbsége nélkül szabadok és egyenjogúak lesznek a polgárok, ezek úgy erkölcsi és szellemi, mint anyagi előmenetelének előmozdítására kiváló gondot kívánunk fordítani.

Az erkölcsiség, valamint az egyesek boldogságának és jó hírnevének, úgy az egész társadalom s az állam egészséges fejlődésének, becsületének, sőt jövőjének egyik alapja lévén, a 48-as függetlenségi párt sürgetni fogja a jó erkölcsök fenntartását, illetőleg helyreállítását, ennélfogva .követelni fogja az azokkal ellenkező kinövések eltávolítását, nevezetesen a cor- ruptió minden nemének kiirtását, a választásoknál előforduló vesztegetések és egyéb visszaélések szigorú üldözését, s a mennyiben ezen czél előmozdítására vezet, a titkos szavasás behozatalát.

Követelni fogjuk továbbá a közigazgatás és igazságszolgáltatás javitását, az uralkodó nepotismus kiküszöbölését, az ellenőrzés és felelősség szigorúbbá tételét, a közigazgatási általános és független bíráskodás, a nyugdíjtörvény és a szolgálati szabályzat (pragmatica) az esküdtszékek s a közvetlenség és szóbeliség behozatalát

S követelni fogjuk az iskolák s általában a közművelődési intézetek szaporítását és |avitását, tiszteletben tartván a felekezeteknek jogos bafolyását tanintézeteikre az állam törvényes lőfelligyeleti jogának fenntartása mellett.

Az anyagi jóllét előmozdítása s pénzügyeink rendezése czéljából elkerülhetle- nül szükségesnek tartjuk, hogy Magyar- ország pénzügyi, ipari és kareskedelmi tekintetben is az osztrák gyámság és fen- hatóság alól felszabadittatván, külön vámterületet képezzen, önálló jegybankkal bírjon a iparát, kereskedelmét saját érdekei szerint rendezze, csakis ily módon remélhetvén, hogy szigorú gazdálkodás mellett az egyensúly az államháztartásban helyreállítható lesz.

, Úgyszintén követelni fogjuk ezután is a 'nép terheinek könnyítését, az adóknak, a mennyire lehet, csökkentését, a hadsereg létszámának s a katonai szolgálati időnek leszállítását. Követelni fogjuk továbbá, hogy I földmivelők, iparosok és kereskedők érdekei gondos ápolásban részesüljenek, a birtokos különösen a kis és közép birtokos osztály czélszerü intézkedések által a pusztulástól megóvassék, s mig a kivándorlásnak állami kedvezmények mellett egyebek között alkalmas helyen való telepités által gát vettetik, addig a káros elemek beköltözése a honosítási és községi törvények módosítása által akadályoztassák.

Szivünkön hordozzuk a munkások sorsának javitását is, de úgy, hogy a társadalom alapjai meg ne ingatfassanak, különösen pedig a tulajdon sérthetetlensége csorbát ne szenvedjen.

Nem fogjuk elmulasztani az árvizek által sújtott vidékek mentesítésének szükségét hangoztatni, valamint a vizi- és száraz utak szaporítása és javítása végett a közmuuka törvény megalkotását sürgetni.

És végre rajta leszünk, hogy a királyi kisebb haszonvételek méltányos áron megváltassanak.

Hogy pedig mindezen javitások akadálytalanul létrejöhessenek, szükségesnek tartjuk, hogy a törvényhozás egyik tényezője, a főrendiház akként alakittassék át, hogy az a nép képviseleten nyugvó képviselőházzal összhangzásba hozatván, egyfelől a kormánytól független legyen, másfelől a haladás útjában akadályt ne képezzen.

A békési ág. hitv. ev. esperesség közgyűlése

A békési ág. hitv. esperes ség múlt hó 23-án tartá szokásos őszi közgyűlését Tót-Komlóson.

A gyűlés Achim Ádám esperes megható imájával vette kozdetét, melyben Isten áldását kérte a hozandó határozatokra.

Elnökül Áchim Á. esperes ezután bemutatja az esperesi és esperes felügyelő' hivatalokra beadott szavazatokat bontó bizottság jegyzőkönyvét, mely szerint az egyházak összes szavazatával újból ö lett megválasztva esperessé, mig az Osztroluczky Géza halálával megürült esp. felügyelői tisztre Zsilinszky Mihály orsz. képviselő választatott meg 31 szóval 1 ellen. A gyűlés első és egyik fő tárgya tehát az, hogy az újonnan megválasztott felügyelőt hivatalába beiktassa. Ennek folytán ajánlja az esperes, hogy az itt időző felügyelőt egy bizottság g megjelenésre kérje fel s e bizottság tagjaiul ajánlja nt. Jeszenszky Károly és Szeberényi Andor lelkészeket, továbbá Kemény Mihály és C8Örföl Lajos világi tagokat. Az indítvány közhelyesléssel fogadtatván, a megválasztott bizottság eltávozik s néhány perez múlva visszatér a beiktatandó felügyelővel, Zsilinszky Mihálylyal, ki disztnagyarban kardosán jelent meg Ó9 zajos éljenzésekkel fogadtatott.

Áchim A. esper s erre üdvözli a megjelent felügyelőt s szépen átgondolt beszédben fejtegeti a protestantizmus alapelveit 8 részletezi azou érdemeket, a melyekért a közbizalom Zsi- linszkyt ezen díszes állásra helyezte. Végül felteszi a szokásos kérdéseket : kész-e elfogadni a megválasztatást ? Kész-e letenni az előirt esküt ? Mindkét kérdésre igenlő feleletet nyervén, K 0- r e n Pál esperes főjegyző felolvassa az esküt, melyet Zsilinszky szilárd, csengő hangon mond utána, s a közönség állva hallgat meg. Az eskü letétele után az esperes átadta a beiktatott felügyelőnek a hivatalos peosétet, ki erre elfoglalja a felügyelői széket.

Székelfoglaló beszédében körülbeiül a következőket mondta:

A bányakerületi utasítás szerint felügyelőkul oly egyének választandók, kik vagyon, tekintély, az egyházi ügyek iránt való buzgalom és szeretet által tűnnek ki. Nálam a két első feltétel hiányzik, sem a vagyon, sem a tekintély, hanem az egyházam iránti szeretet, mely gyermekkorom óta él szivemben, emelt e székbe. Ez a szüretet indított arra is, hogy a választást elfogadjam. Elfogadom, mert az eklatánsul nyilatkozott bizalmat sértés nélkül vissza nem utasíthatom : elfogadom, mert egyházi autonómiánk nemcsak jogokat ád, de kötelességeket is ró reánk. És rég volt olyan idő, a melyben annyira szükség lett volna arra, hogy mindenki híven teljesítse kötelességét.

Százötven évvel ezelőtt még gályára hur- czolták a prot. papokat. Azóta sz 1791- és 1848 ki vallástőrvényekkel a helyzet javult s a jogegyenlőség magasztos elve a vallásfelekezetek közt ki lön mondva, de sajnos, nincs életbe léptetve a maga teljességében, Egyenlők vagyunk a kötelességekben, de nem a jogokban. A harcz, a melyet barczolunk, egyenetlen. Ezen egyeuet- lenségek megszüntetése képezi törekvéseim egyik legszebb czélját, állásom egyik legfőbb feladatát,

Igazi prot. szellemnek és egyházi életnek kell közöttünk fennállania mindenütt. Lebegjen folytonosan szemeink előtt, hogy az egyházi él;*-