Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1884-08-31 / 35. szám

a közéletben gyakorlása és minden ellenkező áramlat elleni határozott tiltakozás, — a népok­tatásnak és a közművelődésnek biztos alapokra fektetése : ezek azok az eszmék, melyeket alkot­mányos önkormányzatunk által biztosított szép jogainknál fogva terjeszteni kell. Azonban amint a joggal szemben mindig kötelesség áll, úgy minket is súlyos felelősség terhelne, ha a mutatkozó bajokat fölismerni és ezek orvoslását eszközölni képesek nem volnánk, és az elnézés bűnét követnénk el, amidőn a ba­jok forrásait kutatni és azok terjedésének kellő időben gátat vetni el nem mulasztanánk, ha mindjárt talán a közvéleménnyel állunk is szem­ben, mely pillanatnyilag félrevezetve, ellenkező irányban nyilatkozhatik, de bizonyosan a kijóza­nodásra hajlandó, ha helyes irányba tereltetik. Egyházunknak a legtisztább szeretet és a jogyegyenlőség alapján kell állania, ennek és a felvilágosodásnak az általunk vezetett nép között való terjesztése által lehetünk csak kepesek a békét az egyházban, ób a különböző ajkú és val­lása honpolgárok közt fentartani. A kerületi közgyűlés szelleme, az mely az irányt az egyházaknak megadja, es valahányszor veszély mutatkozott, — bármely irányban is, a kerületi közgyűlés ura lett a helyzetnek és bizo­nyítani képes volt, hogy feladatat ismeri es kö­telességét bátran teljesiti. így szavunkat föl kell emelni különösen akkor, mikor a testvéri es felebaráti szeretet megtámadva látszik és utalni kerületi utasításainkra, melyek törvény erejével bírnak és azt tartalmazzák : »hogy a tanitas a szentirással egyenlő legyen és a hívek más hit- felekezetüekkel béke, keresztényszeretet és egyetér­tésben éljenek.“ A főt. és tek. kér. közgyűlés hazafias, fel­világosodott szelleme kezeskedik arról, hogy e gyűlés határozatai is egyházunk javára, tekinté­lye emelésére és a felekezeti béke megszilárdítá­sára fognak szolgálni, az egyetértés pedig erőt fog adni és áldást hozni működésünkre. Ezen re­ményben ismételve üdvözölve a tiszt, közgyűlést, kérem, hogy rendes tevékenységünket kezd­jük meg.“ Az elnöki menyitó beszéd — mely igen élénk viszhangot keltett — a jegyző­könyvbe egész terjdelemben felvétetni lia- tároztatott. Ezután Szeberónyi Gusztáv superintendens és egyházi elnök terjesz • tette elő nagyszabású superintendentiális jelentését, mely előterjesztésre F abinyi Teofil kerületi felügyelő tette meg arra vonatkozó észrevételeit. Mindenekelőtt a jelen alkalommal a kerü­leti gyűlésnek, valamint az egyes esperességek- nek köszönetét mond azokért a jókívánságokért, melyekben kitüntetése alkalmából részesítették. Majd megemlékezett az egyházat ért ama veszte­ségről, mely Osztroluczky Géza felügyelő halálá­val érte s indítványozta, hogy az egyházkerület jegyzőkönyvileg fejezze ki az érdemes férfi el­hunytéért való fájdalmas részvétét. (Helyeslés.) To­Most titkold hát könnyűidet. — most fojtsd viszsza zokogásod ifju-özvegy édes anya I.... Nem ... óh nem ... én nem ha­ragszom .... nekem van jobb édes apám ... Óh ne sírj hát édes anyám .... akkor én is mindjárt sírok .. .. s meg eredt a könnyek árja. !— Mikor szűnik ? — megszünik-e ? Nin­csen a ki útját állja 1 .. . Óh de hogy nincs 1 Ott van már is. — Ott ragyog a nő szemé­ben a hit égi szövétneke. — Ott viszfénye a kis árván, és az árva könyben úszó szemmel mosolyg az édes anyjára. — Ugy-e hogy már nem haragszol édes anyám | j Hiszen én azt csak úgy mondtam .... azt gondoltam, hogy meg hallja éd’ s apám, és hamarabb jön majd hazai ... De ugy-e már sírni sem fogsz? — Nem édesem. — Hej pedig csak alig ..., ... Ott rezeg már a szemében, ajka ugyan mosolyog még.... de hiába.... hasztalan a nagy szem pilla, .. . mert a kristály tiszta gyémánt ki csillog az éjszakából, be villog a gyermek szívbe, és a gyermek sejdit, .... eszmél ......... Va gy tudod mit édes anyám 1 ... . Hát ha én mennék el érte, akkor tudom, haza jönne. Isten őrizz 1 sikolt fel az édes anya. — Te oda nem tudnál menni . . . messze van az, .... nagyon messze .... Hogy hagynád itt édes anyád .... meg hasadna szivem érted 1 .... és a gyémánt könny ki csordul___Óh cs ak maradj én szerelmem .... majd haza .. , jön ... addig pedig leszek én az éd’ s apád is 1.... És a gyermek tovább eszmél.... tovább gondol... Majd gondodat viselem én, .. te csak jó légy, tanulj sokat___hogy ok os légy mire meg jő édes apád 1 . . . Nem felel, de annál többet, .. . sokat gondol a kis árva .... ó tudja mit......... B, L. vábbá, miután Tatay István szarvasi igazgató lemondott állásáról, indítványozza, hogy a veterán tanférfi érdemeinek elismerése jegyzőkönyvbe vé­tessék. (Helyeslés.) Örömmel konstatálja, hogy a békési esperesség felügyelőjéül oly férfiút nyert meg Zsilinszky Mihályban, a ki a. törvényhozás­ban is többször szállott síkra az egyház érdekei mellett. Indítványozza továbbá, hogy a szuperin tendens előterjesztése egész terjedelmében jegy­zőkönyve vétessék. (Helyeslés.) Szeberényi Gusz­táv tizenkétszer tette már meg előterjesztését. Akkor, mikor legelőször tette, azt mondta, hogy buzgó munkát és hü kötelességteljesitést ígér El­mondhatni róla, hogy teljesen beváltotta Ígéretét s nagy mértékben kiérdemelte a kerület elis­merését. Az ülés egyéb tárgyaiból közöljük a következőket : A pályázat következtében beérkezett olva­sókönyvek végleges megbirálására kiküldött bi­zottság jelentését olvasták fel. A bizottság abszo­lút becscsel bírónak egy munkát sem talált, de azért az újabb pályázat kiírását feleslegesnek tartja s a dijat az „Engedjétek, hogy a kisdedek hozzám jöjjenek ... stb.“ jeligével bíró, s arány­lag legjobb munkának Ítélte oda a pályadijat olyan feltétel, hogy a szerző a bizottság utasítá­sai szerint művét javítsa ki, azután újabb birálat végett adja be. A közgyűlés elfogadta a bizott­ság indítványát. Felhontatváu a jeligés levél ki­tűnt, hogy az aránylag legjobb munkának szer­zői : Németh Lajos és Singer Károly Békés­csabáról. A közgyűlés a bizottság jelentése érteimé ben mondta ki a határozatot, s a könyv kiadása és használatának életbeléptetése körül való intéz­kedésekkel a szuperintendenst bízta meg, egyút­tal kimondta, hogy az olvasókönyv a felekezeti iskolák S-ik és 4-ik osztályában kötelező legyen. Zsilinszky M. a csabai ev. egyház meg­bízásából a csabai algimnázium ügyét hozza elő. Évekkel ezelőtt Csaba városa egy evangélikus gimnáziumot alapított, vagyis e czélra 43 ezer forintot adott az evangélikus egyháznak. A pres- byterium most a gimnazimból népiskolát akar csi­nálni, mert a kiadásokat nem győzik, holott a gimnáziumra határozottan szükség van. Hogy te­hát a gimnáziumot az uj törvény által megkívánt feltételek mellett fentartbassák, vagyis a kormány által megkívánt ötödik tanárt is alkalmazhassák, a kormányhoz fordultak, hogy adja ez az 5-ik tanár fizetését, egyúttal az esperességbez adtak be kérvényt. — Minthogy azonban az esperesség még nem tartott ülést, szóló előlegesen bejelenti az ügyet, 8 csak arra kéri a gyűlést, hogy vegye tudomásul e segélykérést, és mondja ki, hogy az ellen nincsen kifogása. Fa b i n y i elnök sajnálattal veszi tudomá- * sül, hogy az alföld gazdag városa is e végső ex- pedienshez folyamodik, a melyhez csak végső szükségben kellene fordulni. De a selmeczi ly- czeum ügyében is az okadatolt előterjesztésre fektették a fősulyt. A csabai gimnázium ügyére nézve pedig nincs a gyűlés előtt semmi adat, csak egyszerű bejelentés. Az egyetemnek bizo­nyára kifogása lehetne a gyakori segélykérés el­len. Szükségesnek találná, hogy előbb okadatolt előterjesztést tegyenek ez ügyben, addig ne igye­kezzék a csabai gimnázium állami segélyt igénybe venni. Szeberényi szuperintendens némi rész­leteket sorol föl a gimnázium viszonyairól, s ismétli, hogy a csabai egyház kérelme is az, hogy a kijelentést vegye a kerület tudomásul.’ A gyűlés előleges tudomásul veszi a beje­lentést, de határozatot nem hoz. Ta,n.-ä.gf3T_ A budapesti állami közép-ipartanodá­ban (VIII. kerület, Bodzafa-utcza 28-ik sz. a.) a beiratások f. évi szeptember hó 1-én kezdődnek s 15-ig tartanak. Az uj iskolai évben az intézetnek hat szak­osztálya nyílik meg, u. m.: a z építészeti- gépészeti-, két vegyészeti, fém- vasipari és a faipari szakosz­tály, amelyekben építőmesterek, pallérok, a különböző gyáriparágak számára művezetők és oly iparosok képeztetnek, a kik műhelyeket, ki­sebb gyárakat alapítani s önállóan vezetni tudnak. Az intézetbe rendes tanulókul felvétetnek azok : a) kik az iparos tanulók számára szervezett iskola három évi tanfolyamát bevégezték s leg­alább is „jó“ osztályzatú bizonyítványuk van. b) a kik a gymnasium, polgári vagy reál­iskola négy alsó osztályát jó sikerrel elvégezték; c) iparos segédek és mindazok, akik kellő készültségüket felvételi vizsgálat utján bizonyítják. A felvételi vizsgálatok szeptem­ber hó 13-ik és 14-ik napjain lesznek. Iskolai értesítés. A b.-gyulai alsó fokú iparos iskolában az 188%-iki tanévre szóló beírások f. évi szeptem­ber hó 7. 8. és 14-én d. u. 3—5 óráig eszközöl­tetnek a polg. fiúiskola igazgatói irodájában ; az osztályozó felvételi vizsgálatok szeptember 21-én tartatnak s ugyanekkor leend az iskolai év meg­nyitása is. Bővebb tájékozás végett álljanak itt I. az 1884. évi XVII. t. ez. vagyis az uj ipartörvény­nek, és II. a b.-gyulai alsó fokú iparos iskola „szervezeti szabályai“ VIII. fejezetének a tanon- ezok oktatására vonatkozó következő §-ai. I. 80. §. Oly községben, a hol legalább 50 tanoncz van és e tanonezok számára külön iskola nincs, a község a tanonezok tanitásáról külön tanfolyam berendezése által gondoskodni. 82. §. A tanoncz mindaddig mig tanideje az iparosnál tart, köteles ily iskolába járni. Az évi szorgalomidő 10 hónapig tart, mely alatt a tanításnak kell lenni. A tanításra hetenkint két munkanapon le­galább 4 óra az általános ismeretek tantárgyaira, ezeken telül vasárnaponkint 3 órai idő a rajzta- nitásra szabatik ki. II. 13. §. Mihelyest valamely növendék ifjú iparos tanuló lesz, köteles magát azonnal az ipa­ros iskolába beíratni; e beiratásra az őt felfo­gadó iparosgazda is köteleztetik. 16. §. Fölvétel végett minden tanulónak az iparos iskola igazgatójánál kell jelentkeznie. 19 §. Tanszerdijul fizet minden tanuló egész tanévre 1 irtot, mely öszszeg a beíráskor fizetendő. Ezért azonban rajzszereket, nemkülön­ben a többi órákon a szükséges papirt, tollat és irónt az intézettől kapja annak minden rendes ta­nulója. A beiratásért, fölvételi vizsgálatért s a végleges bizonyítvány kiállításáért semmiféle kü­lön dij nem fizetendő. 20. §. A kiszabott tantárgyakat köteles min­den tanuló tanulni. A tanítás kezdete, — használandó tanköny­vek — stbröl, a beiratás, illetőleg az iskolai év megnyitása alkalmával fognak a tanonezok órte- sittetni. B.-Gyulán 1884. évi augusztus hó 28-án. Pivár János, iparisk. igazgató. Iskolai értesítés. A társulati polgári leányiskolánál a beírá­sok folyó hó 27—31-ig a polgári fiúiskola igazg. irodában naponkint délelőtt 10—12 óra közt tör­ténnek. A felvétetni kívánó növendék a felvételre személyesen szülői, gyámja vagy ezek megbízottja kíséretében jelentkezzék az igazgatónál. Szeptember 3-án d. u. 2 órakor felvételi vizsgálat, mely díjmentes. Szeptember 6-án d. e. 11 órakor az iskolai év megnyitása. A telvett növendékek részéről következő di­jak fizetendők : beirásdij 1 frt; tandíj hónapon- kint 4 frt. Ha valamely szülő egyidejűleg több gyermekét akarja a társulat iskolájában tanít­tatni, egy gyermek után az egész, a többiekért pedig féltandijat tartozik fizetni. Féltandijon vagy egész díjtalanul is vétethetnek fel az iskolába leánygyermekek, ha szüleik kellően igazolt anyagi körülményei a teljes vagy részleges dijak fizeté­sét nem engedik. A tankönyvekre, tantárgyak terjedelmére stb. vonatkozó felvilágosításokkal a beiratás alkalmá­val készségesen szolgái alulirt. B.-Gyuláu, 1884. aug. 22-én. Kovalszky József, _________ igazgató. A b.-gyulai rom. kath. elemi iskolában a növendékek beiratása augusztus 31-én és Szep­tember 1. és 2. napján fognak megtartatni. Az ünnepélyes „Veni sancté“ Szeptember 3-ik nap­ján leend s ő-én már a rendes előadások kezdet­nek meg. Felbivatnak tehát a szülök, hogy gyer­mekeiket pontosan beírassák és járassák az isko­lába annyival is inkább mert az iskolai mulasztá­sért pénzbirsággal fognak megbüntettetni. Az iskola igazgatóság nevében : Plank Alajos. A. nagy-szalontai polg. iskolánál összekötött nagy gymnaziumban az 1884/5-ik isk. évre vonatkozólag a beiratások folyó évi Szep­tember hó 1—3 napjain délelőtt 9—12 óráig eszközöltetnek az igazgatói irodában. A szükséges felvilágosításokkal készséggel szolgál. Katona Mihály, igazgató. Újdonságok. Az állandó választmány tegnap délelőtt 10 órakor a megyeháza termében ülést tartott, amelyen a közgyűlés elé terjesztendő tárgysoro­zat ügyei .vétettek tárgyalás alá. A közigazgatási bizottság szeptember havi rendes ülését | hó 8-án tartja. A megyei őszi rendes közgyűlés szep­tember 15-én és következő napjain iog megtar­tatni. A tárgysorozatot magában foglaló meghívó még e hét folyamán küldetik szét a bizottság tagjainak; a közgyűlés egyik legérdekesebb tár­gya bizonyára a csabai szolgabirói állás betöltése lesz, a választás a közgyűlés alkalmá­val fog megejtetni, s eme körülmény már önma­gában biztosítja a közgyűlés látogatottságát. A szolgabirói állás mikénti s illetőleg ki áltnl leendő betöltése élénk mozgalmat koltett Csabán, ahol — hallomás szerint — ma délután ismétel­ten értekezletet tartanak, miután a múltkori ér­tekezlet megállapodásait nem tartják kötelező­nek, amennyiben arra a bizottsági tagok nagy része nem is volt meghiva. Az alsó-fehér-körösi öblözet szeptem­ber bó 4-én délelőtt 9 órakor a városháza nagy termében választmányi ülést tart. Az ülés tárgyai: 1. A közmunka- és közlekedési mi­nisztériumnak 26,378. szém alatt kelt rendelete és az ennek folytán az Élővizcsatorna alsó tor­kolatán építendő zsilip újonnan készült terve és költségvetése. 2. A műszaki ártérfejlesztés tár­gyában benyújtott küldöttségi jelentés (Lapunk­ban egész terjedelemben közöltük. Szerk.) 3. A közmunka- és közlekedési minisztériumnak ren­delete folytán a társulatnak az 1884. XIV. t. ez. szerint uj szervezkedése tárgyában augusztus hó 23-áD megtartott társulati közgyűlés eredményé­ről szóló elnöki jelentés. 4. Folyó ügyek. Endrefy Károly, a gyulai járás szolga- birája, betegsége miatt újabb három havi sza­badságidő engedélyezése végett folyamodott a me­gyei közgyűléshez. Az őszi vásár, kedvező idő esetében fö­lötte népesnek Ígérkezik, eme feltevést Igazolja az ország minden részéből jövö sürgönyzápor, mindenike a vásár megtartási idejéről kérdezős­ködik. A nyomott gabonaárak azonban nagy mértékben fogják a forgalom kifejlődését akadá­lyozni. A sertésvásár szeptember 3-án, szerdán veszi kezdetét, avatott körökben úgy hiszik, hogy nagy forgalom és hogy a sertések ára emelkedő­ben lesz; pénteken szarvasmarha- és juh-, .szom­baton ló-, vasárnap és hétfőn belső vásár. A szerdai eső után, mely igen jótéko­nyan hatott a végfejlödés stádiumába jutott ten­gerire, szőlőre és legelőkre egyaránt, időjárásunk minden tekintetben kedvezőnek mondható, most már meleg napokra van szükség, bogy a dinnye, szőlő megérhessen. A mezei munkák még mindig nagyon szorgosak, a kisbirtokosok a nyomtatást nagyobbára elvégezték ugyan, de a cséplés még beteket fog igénybe venni. Szorgalmas gazdák a repezét mar elvetették, az ugarolás is általában mindenütt folyamatban van. A csabai kataszteri becslőjárás küldött­sége e hét folyamán és pedig szeptember 3—6 ig Bánfáivá és P.-S z.-T o r n y a községek osz­tályba sorozási munkálatai ellen beádott felszó­lamlásokat fogja megvizsgálni. Halálozás. Megyénk örőkemlékü főispán­jának, néhai Tomcsányi Józsefnek özvegyo, született Novak Jozefa asszony, f. hó 24-én Budapesten, ahol — leledhetlen kedves emlékű férje elhunyta óta saját házában állandóan la­kott — meghalt, A megyében bizonyára élénk részvétet keltő gyászesetről kiadott értesítés kö­vetkező ; Ballaginé szül. Lehóczky Ida, Lehóczky József orosházi plébános, a maguk, úgy az uno­kák és dédunokák, valamint az összes rokonok nevében, mély iájdalommal jelentik szeretett édes­anyjuk, illetőleg nagyanyjuk, özv. T'o ra c s á n y i József főispánná, szül. Novák J ozefának, folyó évi augusztus 24-én, reggeli 5 órakor, életének 89-ik évében, rövid szenvedés után történt csendes kiraultát. A bol- dogultnak hült tetemei íolyó bó 25-én délután 5 órakor Budapest Vili. kerület, Muzeum-utcza 8 szám alatt, a rótn. kath. egyház szertartása sze­rint beszenteltettek és a kerepesi ut melletti sir- kertben tétettek örök nyugalomra. Az engesztelő szent-mise-áldozat pedig f. bó 26-án d. e. 9 óra­kor a Józsefvárosi templomban tartatott meg. — Béke hamvaira ! Színészet. A második bérlet — mely mel­lesleg említve az elsőnél gyengébben sikerült, ami a bérletfolyamos előadások látogatottságán is szembeszökik f. bó 26-án vette kezdetét. A múlt hét folyamán színre került darabok követkzők : „Koldusdiá k,“ a saisonbau harmadszor s aránylag leggyöngébb előadásban ; vasárnap P i- ros Bugyelláris“ népszínmű, Berzse­nyi Julia (Zsófi) tűzről pattaut menyecske volts noha eme szerepben Sz. Némethné Demjén Mari mindig élénk visszaemlékezésben álló kitűnő ala­kítása után mindenkinek igen nehéz helyzete van, játéka és dalai egyaránt tetszettek. Juhász (Csillag) bágyadtabb volt mint tőle elvárhatnánk, (ami egyébként kiváló baritonistánknak több sze­repére applikálható) az öreg Petákot K e n d y játszta nagy önmérséklettel; Nógrádi Kósza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents