Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-08-03 / 31. szám
egy kocsinak félnapot el kell tölteni, amig a túlsó partra juthat. Békésen még f. évi junius hó 2-ikán az „Újvárosi olvasó-kör“ által saját könyvtára javára rendezett, közvacsorával egybekötött polgári tánczvigalom, az e czélra készített Ízléssel feldíszített sátor és a kör tágas helyiségeiben megtartatván I város tekintélyes polgárságának 550 főt meghaladó tömeges részvétele, az ügyes és fogástalan rendezés, az egész mulatságon elomló összhangzat és kedély, — úgy az elért eddigoló páratlan erkölcsi és figyelemre méltó anyagi siker, azt ^hosszú időn át emlékezetessé teszi. A könyvtár javára íentmaradt 90 frtnyi tiszta jövedelemhez felül fizetéssel járúltak: Huszka Kálmán 5 frt. Debreczeni Károly 5 frt. Grósz Ignácz 5 frt. Kolumbán Áron 1 írt. Terónyi Lajos 1 frt 30 kr. Végh Mihály 1 frt. Czira Gergelyi 2 frt 50 kr. Szügyi József 1 frt. Bródi Henrik 1 frt. Benedicty József 1 írt. Konkoly Jenő 1 frt. Petrovszki Imre 1 frt. Ifj. Csapó Sámuel 50 kr. Durkó Gábor 50 kr. Gálfy "József 50 kr. Varga Gergely 50 kr. D. Szabó János 50 kr. Cs. Varga Gábor 50 kr. Andoviczki László 30 kr. Kocsor Gergely 50 kr. Popovics Szilvius 30 kr. Múcsi Sándor 30 kr. Varga Lajos 30 kr. Freund Adolf 30 kr. Stark Farkas 30 kr. Hidvégi Imre 30 kr. Tokár János 30 kr. Lavatka József|30 kr. Kratocb- vil Gyula 30 kr. Fábián Gábor 26 kr., — mely összegek a rendezőség által köszönettel nyugtáztatnak azon megjegyzéssel, hogy az összes bevétel 321 frt 53 krt. — mig á kiadás 231 frt 53 krt tett ki. Szeghalmon műkedvelők fogják mulattatni augusztusban a közönséget. — Több előadást szándékoznak rendezni jótékony czélra. A czél: egy állandó műkedvelő társaság előleges felállít- hatási költségeinek beszerzése. Első előadás tárgya „Cholera, vagy a női szeszély“ és „Cox és Box“ I. felvonásos vígjáték és bohózat lesz. Az első hogy igy szóljak, saisonszerű darab meg is érdemli, hogy ugyanazon lelkesedéssel hajtsák végbe előadását a műkedvelők, melyet a „Tancsics-estély“ rendezőinek szép elkölcsi sikere ébresztett fel bennök. — Sok sikert I Körös-Ladány községe megvette örökáron a báró Wenckheim-családtól a községi re- gale-jogot a hozzátartozó épületekkel. A vételár hatvanötezer forint, mely összeget a község az I-ső hazai takarékpénztártól amortisálandó kölcsön utján óhajt megszerezni. Orosháza község képviselőtestülete julius 30-án, a község nagy érdeklődése mellett tartotta meg gyűlését. Az első hazai takarékpénztártól 500,000 írtig terjedhető kölcsön felvétele hatá- roztatott el a földvári puszta megvételére —■ s addig is, mig a megye ez ügyletet helybenhagyná 30 vagyonos polgár önként ajánlkozott az első részlet váltó kölcsön általi fedezetére. A föld tehát 10 évi részletfizetésre a községi lakosoké lesz. Öngyilkossági kisérlet. G y o m á n julius hó 23-án két leány öngyilkossági szándékból tanyán kútba ugrott. Megelőzőleg mindakettö kénkő oldadot ivott, és csak amidőn látták, hogy ettől nem halnak meg, akkor ugrottak a kútba: De igy sem érték el czéljukat, mert a kutból elevenen kivétettek. Azt hiszik, hogy talán szerelmi ballépés volt végzetes elhatározásuknak oka. Gyoma községe az általa nagy költséggel felállított kisdedóvó intézet részére államsegély kieszközlése iránt folyamodott a megyéhez. A „szarvasi iparosok köré“-nek alapszabályait a belügyminiszter — a törvényes bemutatási záradékkal ellátva — helybenhagyta. Mokry Amália és Mariska (özvegy Bras- nicsné) nővéreim ezelőtt Zombor városában tartott leányiskolájukat feladván, Budapestre felköltöztek, itt elvállalnak nehány vidéki leánykát, kiket szülőik nevelésük folytatása végett a fővárosba íeladni és itt valamely nyilvános iskolába vagy nevelő- intézetbe bejáratni kívánnak. — Nővéreim a t. szülök megnyugtatására gondos felügyeletet, egészséges lakást, az iskolai feladványok és kézimunkák körüli támogatást Ígérik. A zongoratanítást özvegy Brasnicsné, már megelőzött több évi tanítási gyakorlat után, annál biztosabban vezetheti, mert az itteni országos zenedében is nyert alapos képeztetést. — Feltételek: Teljes ellátásért egy hónapra 35 frt. Az iskolai feladványok ismétlő felügyeletéért 5 frt. A zongora-tanításért 10—15 frt. Egyéb kiadások ruházatra, szórakozásra stb. külön számla szerint. — A jelen lakásukhoz legközelebb eső nyilvános tanintézetek: az Országos Nőképző-Egylet tanintézete, az Angolkisasszonyok zárdája, a belvárosi polgári felsőbb leány-iskola, az országos zenede stb. — A netalán kívánt közelebbi tudakozódás egyenesen hozzám u. p. Cs.-Apácza, intézendő. Makry Sámuel. (Beküldetett.) Hazai hírek. A horvát egyetemi hallgatók ügyében megindított vizsgálat eredményeként kilencz joghallgató a zágrábi egyetemről örökre kizáratott. A kormány további intézkedésekét is tesz az iránt, hogy az egyetemen a rend fenntartassék. A „Szloboda" Startsevicsék közlönye azt indítványozza, hogy a kicsapott egyetemi hallgatók, névszerint; Vinkovics, Pobor, Prebeg, Stra- nimir, Kukavina, Marenics, Damoska, Derkos, Kaicsicsi népköltségén küldessenek valamely orosz egyetemre és a költségek önkéntes adományok utján fedeztessenek. Ünnepélyek Szegeden. Az árviz által romba döntött Szeged ujjáépülésének évenkinti vallásos megünneplését a város köztörvényhatósági bizottsága legutóbb elhatározván, a kegye- letes ünnep napjául aug. 5-két, azaz Havi Boldogasszony napját tűzte ki, mely nap eddig is a város egy régebbi, majd kétszázad előtti föltámadásának, a török iga alól való fölszabadulása emlékének megünneplésére volt szentelve. — Az ünnepély rendező bizottsága azon meggyőződésben, hogy az ez alkalomból Szegedre jövő közönség az újra épült város megtekintése végett szívesen fog nehány napot falai közt tölteni, a közönség szórakoztatásáról is kellőleg gondoskodott, s a három napra számított ünnepélyességek tekintetében következő programmof állapította meg. 1-ör ; Vasárnap, augusztus 3-án délután 4 órakor népünnep az uj-szegedi népkertben, a helybeli torna-egyesület, önkéntes tüzoltó-egye- sület s a dalárdák által rendezve, tornász- és tűzoltói gyakorlatok dalversenynyel, katonai- és népzenekarok közreműködésével, tánczmulatság- gal stb. Este színházi előadás; 2-or: hétfőn, augusztus 4-én délelőtt a város megtekintése, délután 5 órakor csolnakverseny a Tiszán a szegedi csolnakázó-egyesület által rendezve. Este színházi díszelőadás; 3-or: kedden, augusztus 5-én a tulajdonképeni üunep napján reggel 8 órakor egyházi körmenet az alsóvárosi Mátyás- templomból kiindulva, az összes egyházi, világi és katonai hatóságok tagjainak, az egyosületek s társulatok s a városi és tanyai polgárságnek részvétével. Körmenet után nagymise az alsóvárosi templomban és egyházi szónoklat a templom előtti téren. Délután az ősidők óta szokásos alsóvárosi népmulatságok s bucsuvásár. Este színházi előadás. A pénzügyminiszter utasította a pénz- ügyigazgatÓBágokat, hogy a fogyasztási adótárgyak bérbeadása iránt szükséges intézkedéseket azonnal megtegyék. Különös figyelmet kell for- ditaniok arra, hogy valameanyi adónem, mint egyesített bérbeadási tárgy, biztosittassék, s azért a községekben egyes adónemekre önálló szerződéseket fel kell mondaniok, a hol ez nem lehetséges, akképen kell eljárniok, hogy legkésőbb az 1886- évre az adónemek egyesithetők legyenek. Hűlföldi hírek. Angyelics pátriárka Belgrádba utazott s ott ünnepélyesen fogadtatott, a mint az egyházi méltóságát megilleti. Az ünnepélyek azon szívélyes viszony jelei, mely manarchiánk és Szerbia között uralg. Julius 25-én a pátriárka tiszteletére Milán király nagy diszebédet adott. A döngölni mudir egyik távirata jelenti, hogy Dongolán az a hir kering, hogy Gordon basának sikerült Berbert újra elfoglalnia. A mudir egyik tisztviselőjét Dabbáhba küldte, hogy ama hir valódiságáról meggyőződést szerezzen ma* gának. Parisban a képviselőhöz júl. 31-iki ülésében 294 szóval 191 ellenében elfogadta az alkotmány átvizsgálásáról szóló törvényjavaslatot a szenátus szövegezése szerint. A módositványok visszavonattak, — de azért a kongresszus elé kerülnek. A varsói dinamit-merényletröl szóló hírek a Varsóból érkező hiteltérdemlő magánjelentések szerint is nagy túlzásoknak bizonyulnak. Az elfogott Bardovszky a lengyel párt legszélsőbb eleméhez való ragaszkodása miatt már régibb idő óta rendőri felügyelet alatt állott. Olyan elfoga- tások mint a varsóiak Oroszország különböző pontjain csaknem minden héten előfordúlnak, azonban olyan titokban tartatnak, hogy még az elfogottak hozzátartozói is csak később értesülnek azokról. Úgy látszik, hogy Varsóban nem tudták kellőképen megőrizni a titkot. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. A „Tisza“ biztosító társulat csődben.*) *Ezen czikket a jelesen szerkesztett „Magyar Pénzügy “-bői vettük át s annál inkább hivjuk fel reá olvasóink figyelmét, mert a „Tisza“ biztositó társulat csődbejutása, vidékünkön is érzékeny károsodásokat vont maga után. A „Tisza“ biztosító társulat felszámoló bizottsága a debreczeni kir. törvényszéknél julius hó 25-én a csődeljárás megnyitását kérelmezte. A felszámoló bizottság tehát csak most ébredt annak tudatára, hogy a társulat nem létező vagyonából a társulati hitelezőket és a biztositó feleket kielégíteni a lehetetlenségek közé tartozik, mig a társulat által a lapokba csempészett hir szerint a csődnyitásra közvetlenül az szolgáltatott okot, hogy a társulatot perrel támadták meg, melyben a bíróság olynemü ítéletet hozott, hogy a társulat egy még csak évek múlva esedékes biztosítási összeget, már most köteleztetett bírói letétbe helyezni. Ezen Ítélet arra bírta a felszámoló bizottságot, hogy benyújtsa a csődnyitási kérvényt, miután attól kellett tartania, hogy az ítélet a hasonnemü pereknek egész sorát fogná maga után vonni. Az érdekeltek szempontjából egyedül fontos kérdésre nézve, t. i. jut-e még az életbiztosító felekre és a részvényesekre valami, megbízható értesüléseink alapján, a legszomoruabbat prognos- tikálhatjuk. A „Tisza“ aktívái már oly cseké- lyek, hogy ezeket nagyobbrészt a csőd-költségek felemésztendik. De hová lett a „Tisza“ vagyona? Az uj csődtörvény értelmében, a felszámoló bizottság iránt a legszigorúbb bünfenyitö eljárást kell, hogy alkalmazzák — kell hogy nyilvánosságra jöjjön, mennyi jutalékot sepert be a felszámoló bizottság az osztrák Phönix biztosító társulattól, midőn e társulatra átruházták a „Tisza“ tüzbiztositási üzletét, és átadták neki „díjtartalék czimén“ az egyaltalában még fennmaradt reális értékeket. Majdnem határozottan állíthatni, hogy ezen üzlet bűnös összejátszás es a részvényesek, valamint a biztosított felek kijátszásán alapult. A jutalék volt a czél, nem a tűzkár ellen biztosított felek emberbaráti mentése. A „Tisza“ alkudozott a tüzbiztositási üzlet átvétele iránt az Első magyar ált. biztositó társulattal és a Fonciére pesti biztositó intézettel is, ezek azonban határozottan vonakodtak a „Tisza“ biztosító társaság emberei által követelt nagy összegű províziót kifizetni. Az osztrák Phönix kifizette a províziót és megkötötte a nagy (? üzletet, mely után annyira vágyott. Hová lettek a „Tisza“ ingatlanai ? Ezek a felszámolás után sietve eladattak és ha ezek értéke is az osztrák Phönix pénztáraiba vándorolt, akkor bizony kitűnő üzletet akvirált, habár a Tiszá-nal biztosított felek, vagyonuk biztonságát) az osztrák Phönix-nél is veszélyeztetve látván, tömegesen más, jobban szituált társulatokhoz mentek át. Ezek a malkontens elemek most az osztrák Phönix által ezerszámra pereltetnek be, mely tárgyról más alkalommal bővebben nyilatkozunk. Sajnos, hogy épen a Iegmagyarabb vidékeket, (nagyobbrészt kisbirtokosokat és kereskedőket) sújt a „Tisza“ tönkrejutása. Ezek érdeke sürgősen követeli, hogy a kormány kivételes intézkedéssel segítsen sorsukon, hogy menthető legyen a mi esetleg még elötalálható, — hogy a tiltott cselekmények bűnjelei el ne takarittassa- nak, a piszkos kezüek méltó büntetésük elől nemcsak ne menekülhessenek, hanem teljes kárpótlásra is köteleztessenek. Ezerekre menő károsultak vesztesége forog itt kérdésben, és a legcsekélyebb kétség sem forog fenn az iránt, hogy a Tisza már évek óta a csődre erett volt, hogy az igazgatóság évről-évre hamis mérlegekkel áltatta hitelezőit, részvényeseit és a biztosított feleket. Már pedig a törvény, a közérdek javára, kötelezőleg azért szabályozta a biztosítási üzletet, hogy a biztosító közönség jóhi- szemüleg rábízhassa a törvények szigorú határozatai szerint kezelt társulatokra vagyonát. Az ügyészség erélyes közbelépésétől ez esetben nemcsak a. károsultak magánérdeke, de a közvélemény megnyugtatása is függővé van téve, mert példátlan a biztosító-társulatok történetében, hogy egy részvényekre alapított intézet, mely az életbiztosítási ágat kultiválja, feloszoljék oly körű 1 mények között és úgy hogy az életbiztösitó felek teljesített befizetéseiket elveszítsék. Már pedig azoknak, a kik a Tiszánál biztosították életüket, alig van reményük, hogy évek során át teljesített befizetéseikből, akár csak egy garast is valaha viszszakapjanak. A rejtélyek gyors és teljes felvilágosítása tehát az a mit az ügyészségtől méltán elvárunk. A gyümölcsfa-tenyésztés előmozdítása czéljából a földmivelési miniszter intézkedett az iránt, hogy vadonczok magvetés utján nagyobb mennyiségben állíttassanak elő s ily magonczok a budapesti és tarczali vinczellérképezdék telepeiről már a jövő tavaszszal nemesítés czéljából kiadhatók lesznek. E magonczokkal a földmivelési miniszter terve szerint a községi faiskolák láttatnának el, hol azok nemesittetnének és neveltetnének mindaddig, mig végleges kiültetós czéljából kiadhatók lesznek s a magonczok csak oly községi faiskoláknak adatnának el, melyek talaja és fekvése, valamint kerítése megfelelő, melyek kezelője a kellő szakismeretekkel bir s ahol a munkáltatás akadályokba nem ütközik. Miután kívánatos, hogy az eddig divó sokféle gyümölcstermelés helyett vidékenkint inkább kevesebb, de csakis a biztosan termő és jövedelmező, tömegesen előállitbató piaczképes fajták termeltessenek, a magonczok kiszolgáltatása azon föltételhez köttetnék, hogy azok csakis a meghatározott gzümölcsfajtákkal nemesendők. A földmivelési miniszter által tervezett ezen intézkedéshez az országos és az erdélyi gazdasági egyesület közreműködése is kikéretett annyiban, hogy azon gyümölcsfák jegyzéke kéretett be tőlük, melyeket videkenkint a tömeges termelésre ajánl- hatonak vélnek s ez egyletek arra is felkérettek, hogy amenyiben tudomásuk lenne arról, hogy a kijelölt nemes gyümölcsfák oltóveszői mely telepekről szerezhetők be mint legbiztosabb forrásból, az e részben rendelkezésére álló adatokat is közöljék. A rózsák szaporítása. Most van a rózsák szemzés és dugványozás által való szaporításának legalkalmasabb ideje. Az előbbinél va- donczokat használunk, az utóbbi módnál törekvésünk oda irányul, hogy a tő mindjárt a gyökértől kezdve nemes legyen. Rózsavadonczokat minidig már az előző őszszel kell ültetni, s ha mostanáig erős hajtásaik, a szemzésre alkalmasak. Ha a vadoncznk alacsonyak voltak, úgy a gyökér töve fölött végezzük a szemzést és alacsony törzsű bokros rózsát nevelünk, ellenben ha legalább 1 méter magas volt a vadoncz, úgy magas törzsű rózsákat nevelünk s ezeknél a szemzés vagy az öreg fa héjába, vagy az uj hajtásokba történik. Ha szép alakú koronákat akarunk nevelni, akkor tanácsos két szemet a törzs hegyén egymásnak átelenébe elhelyezni, és pedig a legfelsőbb hajtás alatt. A koronaképzés e módja kivált akkor elkerülhetetlenül szükséges, midőn a hajtások a szemezésre gyengék. A nemes fajú szemeket nem szükséges egészen kitörni, nem árt ha egy kis fát is vágunk ki velők, természetesen minél kevesebbet. Ha a levél szára, melyet a szemmel együtt beszemeztünk, nyolcz nap múlva könnyen leesik, úgy ez annak a jele hogy a szem megfogamzott, mire a szemfölötti kis farészt elvágjuk, hogy a szem kihajtasson, és még ez őszön virágozhasson is. Ha ezt a metszést elmulasztjuk, akkor a szem kevésbé fog hajtani és nehezebben telel át. Rózsadugványokból bokor vagy gulaalakokat nevelhetünk. Dugványt kivétel nélkül minden rózsáról nyerhetünk, melyek igen könnyen és erőteljesen nőnek, rendesen azonban csak a világos és sötétpiros hónapos, valamint a Hermosa, Maimaison és General Jacqueminot rózsákat szokták dugványozásra felhasználni. A futó rózsákat szintén dugványozás által kell szaporítani, miután ezeknek hivatásuk az, hogy valamely oszlopot, vagy lugas a földtől kezdve födjék. Ha erre való trágyaszek- rény áll rendelkezésünkre, úgy legjobb ha annak földjére tiszta, de nem nagyon finom homokot hintünk három ujnyi vastagságon s ebbe dugjuk a vesszőket mintegy 3 czentiméter mélyre, sűrűn egy más mellé, mire jól megöntözzük s az- egészet befödjük az ablakkal melynek üvegét belül mésztejjel bemázoltuk. A dugványokat a zöld hajtásokról vágjuk le és csak arra kell vi gyázni, hogy nagyon gyengék ne legyenek. Kezdetben csak kevés levegőt bocsátunk a székrénybe, mindaddig mig a bujtások ki nem hajtanak; ekkor mártöbb levegőt kapnak. Ha két-három hót múlva a gyökerek megindulnak, akkor a fiatal növényeket edényekbe ültetjük át vagy pedig a szabadba is kiültethetjük; előbbi esetben az az edényekből aztán csak a jövő tavaszszal veszszük ki, a mit különösen a finom fájóknál kell figyelembe venni. Irodalom és művészet. A „Képes Családi lapok“ 44-ik számának tartalma : Ki volt hát? elbeszélés, irtaV. Gaál Karolin. (folyt, köv.) — Jenő j költői elbeszélés, irta Szomor Károly, (folyt, köv.) — Egy jó könyvről; irta Virágh Elek. — Elvira | beszély, irta ifj, Váncza Mihály, (folyt, köv.) — A renegát; beszély, irta Wirtzfeld Béla. (folyt, köv.) — Heti tárcza. A zöldbe; irta Kükemezey Árpád. — A zongora sorsa ; Berlioz „Les Loirées de l’Orchestre“ gyűjteményéből. — Krim félsziget körül; közli Váczi J. (folyt, köv.) — Képmagyarázat. — Mindenfele. — Kepéink: Zsákmányra leső krokodilok. — Jo ejt. — Gyermekkiállitás New-Waraban. Melléklet: A „San Sebastian“ czimű regény 49 _64 oldala. — A borítékon : Hetinaptár. — Sakk-talány . — Szótag-rejtvény. — Vers-talány. — Talányok megfejtése. — Megfejtők névsora. — Kérdések. — Feleletek. — A kis lutri húzásai. — Hirdetések. — Előfizethetni Méhner Vilmosnál, Budapest. IV. kér. papnövelde utoza 8 sz. Egész évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 kr.
