Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-08-03 / 31. szám
31-ik szám Gyula, 1884. augusztus 3-án III. évfolyam. r Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre ..........5 írt — kr Fé lévre ..............2 „ 50 „ Év negyedre 1 .. 1 | 25 „ . Egyes szám ára 10 kr. , f 1 Kiadó hivatal: ' ■ Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. L Nyilttér sora 10 kr. 1 Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang IApót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose JRudolf és Bukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. [Gyula, I884 augusztus 2. A múlt h<5 30-án tartott képviseleti ülés polgármesteri jelentése egyik pontjában utalt a jelenlegi tanács 6 évi működésének közeledő lejártára, íelhiván a képviselőtestületet oly intézkedések idejeko- rsini tételére, a melyek a jövő év junius végével bekövetkezendő uj választást lehetővé teszik. A képviselőtestület intézkedett is, megbízván a tanácsot, oly szervezeti szabály készítésére, mely figyelembe véve a törvény terén 6 év óta felmerült szükségleteket, javaslatot készítsen az uj szervezésre, s azt a jogi szakosztálylyal közölve, annak esetleges észrevételeivel ellátva, terjessze még ez év folytán a képviseleti testület elé. Az uj szervezésre az intés meg van adva; hogy miként létesüljön; az Gyulavárosa képviselőtestületének, illetőleg közönségének van fentartva. Mi egyátalában a város közönségének nem akarunk irányt adni, hogy és mint szervezkedjék; tegye azt a többség legjobb belátása szerint, annyit azonban kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy nagyon csalódnak azok, kik a mai viszonyokat az 1872-ik előtti viszonyokkal hasonlítják össze ; más ügykör, más munkakör van ma, a melyhez okvetlenül a kellő szakértelem mellett a személyzet szaporítása is szükségesnek tűnik fel; az ügykört a törvény szabja meg s igy ez elől kitérni lehetetlenség. Nincs szándékunkban a szaporított ügykört eme rövidített czikkünk kereté ben részletezni; fenntartjuk azt magunknak máskorra, ha a szükség úgy hozná magával; kénytelenek vagyunk azonban kijelenteni, hogy ma sem Gyulán, de még aránylag kisebb helyen sem lehet administrálni 8000 forinttal, mint hangoztatva lett, ha csak az összes tisztviselők megválasztatásuk tartamára fizetéseikről nem mondanak le; de meg alig hisszük, hogy még az esetben is, ha — mint némelyek szeretnék — nagyközség szervezet léptettetnék életbe, eme költségek lé- nyegesen leszállithatók lennének. Ki ezen véleményben van, azt arra kérjük, vessen először számot a körülményekkel, s úgy hozza véleményét a zöld asztalra; ha a mai kor minden viszonyának és kívánalmainak megfelelően a kiadást a szervezésnél lejebb szállítja, mi leszünk az elsők, kik őt ebbeli jóakaratu törekvésében üdvözölni fogjuk. Megyénkben mi vagyunk az egyetlen rendezett tenácsú szervezettel biró város, a többi, velünk arányban álló városok nagyközségi szervezettel bírván, tegyünk ösz- szehasonlitást azok költségei s a mienk között s látni fogjuk, hogy a vélt 8000 frt mindenütt messze túl van szárnyalva, Csabavárosa 1884-ik évi költségvetésében a tisztviselők és cselédek fizetése 27,860 frt; — Békésvárosa hasonrendü kiadása 19,294 frt; Szarvas városáé, mint aránylag legkevesebb 16,498 frt; ezekkel szemben Gyulavárosáé 21,994 frt; a többi kisebb községeket nem volt sem időnk, sem alkalmunk átnézni, de bizton hisszük, hogy a 10.000 lakost felülmúló községeknél az administratio 8000 írttal lehetetlen. Ha ily ügyekről véleményt mondunk, igyekezzünk először meggyőződni, még pedig alaposan véleményünk helyességéről ; mindaddig, mig ezt nem tesszük, szónak megjárja, arait mondunk, de tettre kerülvén a dolog, csalódva ábrándulnánk ki; — sokat nézünk más szemmel künn a szabad természetben, a melynek ellenkezőjéről sajnosán kell meggyőződnünk a hivatalos helyiségek rekedt levegőjében; mert mig ott az Isten áldása működik, positiv reményeket táplálhatunk, addig itt az áldás egyenlő a közterhek szaporításával. Ezen segiteni akarhatunk, de nem tudunk. D_yi Polgármesteri jelentés Gyula városa 1881. évi julius 30-án tartott ülésén. Tisztelt képviselő testület! Legutóbbi képviseleti közgyűlésünk óta, melyben rendszeres jelentést folyó évi márczius 29-én terjesztettem elő, van szerencsém jelentésemet a következendőkben teljes tisztelettel előterjeszteni: 1- ör. A közegészségügy teljesen jókarban van, a halálozások száma az év elejétől fogva 304, s igy a múlt évi hason időszakhoz képest 39-el kevesebb; — járványos betegségek nem fordultak elő. 2- or. A hasznos házi állatok között az egészségügy szinte kielégitő. 3- or. A közbiztonság nagyobb mérvben nem volt megtámadva; fordultak ugyan elő esetek, a melyek a vagyonbiztonságot veszélyeztették, ezek azonban nem oly jellegűek, melyek a helybem közbiztonság veszélyeztetésének jelzőjével lennének illethetők, mert vásári alkalommal történve, biztosra vehető, hogy idegenek által követtettek el. Megemlitendők a következő esetek: tavaszi vásárkor, május 22-én belényesi illetőségű Reider Mihály sertés kereskedőtől 6400 frt, — továbbá nyári vásárkor Kabdebo Béla és Verzár Ernőtől 1220 frt tolvajoltatott el, mindkettőnek a vásártéren levő magánháznál fogadott szállásaikról, ezek elseje Kőbán Illésnél, utóbbi özv. Biluska Jakabnénél volt szállva; a tolvajság éjnek idején történt, s a felderítés eredménytelen maradt; — ugyancsak folyó évi julius 17-én éjnek idején Schriffert Mátyás helybeli órás boltja töretett fel, s onnan 56 db. óra vitetett el, a tettest azonban a városi rendőrkapitány gyors intézkedése folytán sikerűit Nagyváradon elfogni s az ellopott tárgyak, egy órának kivételével, a melyet a tettes útközben eladott, jogos tulajdonosának visszaadattak. A betörő a gyulai törvényszék börtönébe várja büntetését. 4. Tűzeset két ízben fordult elő; a folyó hó 20-iki vihar alkalmával a villám a németvároson Bottó Illés házába s ugyanakkor az urasági szőllő melletti Sándor György házába leütött, s mindkettő leégett, a házak biztosítva voltak. 5-ör. A városi hivatalok ügyforgalma tkezőleg jeleztetik: a) közigazgatási irodáé 3191. b) árvaszéké .... 830. c) ^adóhivatalé . . . 1296. d) kapitányi hivatalé 1270. e) kihágási ügy . . . 61. f) előadói ügy . . . 51. g) bíróságé n. . . . 1309. h) tanácsülésileg elintézve 441. j) elnöki ügyek . . . 101. Mely ügydarabok legnagyobb részben elintézette- kűl tekinthetők. 6-or A városi összes pénztárak vizsgálatáról felvett jegyzőkönyv a következő eredményt tünteti fel: 1. Fejedelmi adópénztár 1884. évi julius 16-tól 29-ig Bevétel . . 1069 frt 74 Vj kr. mely ugyanannyi készpénzzel fedeztetik. Január 1 -töl julius 15-ig a kir. adóhivatalba szállíttatott, adóban 41683 írt 48 kr. 2. Fogyasztási adópénztár: hadmentességi díjban . 1471 frt 43 kr. Bevétel: . j . 8566 frt 02 kr. Kiadás : . . . 8150 frt 78 kr. maradvány: 415 frt 24 kr. Ezt fedezi ugyanannyi készpénz. 3) Yárosi közpenztár: Bevétel . . . 33074 frt 31 kr. Kiadás . . . 33061 frt 49 kr. Maradvány . . 12 frt 24 kr. Ezt fedezi ugyanannyi készpénz. 4-er, Városi ápolda pénztára Bevétel . 2048 frt 84 kr. Kiadás ! . S . 805 frt 83 kr. Maradvány . 1243 frt 01 kr. Ezt fedezi: Takarékpénztárba elhelyezett 800 frt — kr. Közpénztár tartozása . 405 irt 14 kr. Készpénz . 37 frt 87 kr. Összesen . . 1243 frt 01 kr. 5) Kőrös pénztár: Bevétel . 9053 frt 33 kr. Kiadás . . . 10858 frt 58 kr. Maradvány . 1905 frt 25 kr. Ezt fedezi: Körgát tartozása . 1013 frt 80 kr. Készpénz . 891 frt 45 kr. Összesen . 1905 irt 25 kr. 6. Szépészeti alap pénztár: Bevétel készpénzben . 421 frt 80 kr. „ kötvényben . 1318 frt 81 kr. Összesen . 1740 frt 61 kr. Kiadás kötvényben . . 1318 frt 81 kr. „ készpénzben . 398 frt 90 kr. Összesen . 1717 frt 71 kr. Készpénz maradvány . 22 frt 90 kr. 7. Laktanya pénztár: Bevétel . 41629 frt 18 kr. Kiadás . 6085 frt 89 kr. Maradvány . 35543 frt 29 kr. Ezt fedezi: Kötvényekben: . 25409 frt 46 kr. Takarékpénztári ! 9674 frt 84 kr. Készpénz . 458 frt 99 kr. Összesen . . 35543 frt 29 kr 8. Szegények földje jövedelmi pénztára: Bevétel . 996 frt 42 kr. Kiadás . 872 frt 32 kr. Maradvány: . 124 frt 10 kr Ezt fedezi: Takarékpénztári könyv 104 frt 29 kr. Készpénz . 19 frt 81 kr Összesen . 123 frt 10 kr. 7- er. A katasteri költségek fedezésére eddi- gelé felvétetett a laktanya pénztárból 5000 frt. mely összegre, mig az még a folyó évben visszatéríthető lesz, a tisztelt képviselő-testület jóváhagyását kérem. 8- or. Nagy akadályúl szolgál az idei költség- vetés keresztülvitelénél i a községi adókivetésnél azon körülmény, hogy az idei földadó— a birtokíveknek a catasteri igazgatóság általi megvizsgálása végett nem vethető ki, s alig hiszem, hogy a folyó évben kivethető legyen, mert városi nyilvántartó által a catasteri igazgatóságnál közvetlenül meggyőződést szereztettem arról, hogy birtokíveinket csakis szeptember hó vége felé lehet reményünk a tiszta jövedelmet képező adóalappal ellátva visszanyerni, s minthogy ezeknek felszólamlás végett két hónapig közszemlére kell kitéve lenniök, a foldadó kivetés kedvező esetben az év végére marad; — minélfogva egyórtőleg a városi tanácscsal, oly intézkedéseket tettem, hogy a fejedelmi adó a múlt évi szerint szedessék be, — a községi adó pedig • figyelemmel az időközben történt birtokváltozásokra, a múlt évi adóalapon vettessék ki, s arra külön bárczák kézbesittesse- nek, hogy így ha már a fejedelmi adókivetésnél okunkon kivűl akadály merül tel, legalább a községi adóval legyünk tisztában s ne kellessék ennek kivetésére az év végére halmozott teendők mellett várakoznunk; de különösen szükséges volt az intézkedés azért is, hogy idei költségvetésünk keretén belől maradva a katasteri munkálatok fedezésére idegen pénztárakból előlegezett összegek részben visszafizethetők legyenek. 9- er. Ugyancsak a fenti körülmény hátrál- tatólag hat a jövő évi költségvetés elkészítésére is, minthogy a földadó mennyiséget még jelenleg nem tudva, biztos költségvetésnek készítése nehézségekbe ütközik, minélfogva véleményem oda terjed, hogy kéretnék fel indokolt kérvényben a tek. megyei hatóság arra, hogy a költségvetés elkészítésére folyó évi október hó végéig halasztást engedélyezzen. 10- er. Ugyancsak a költségvetés pontos elkészítéséhez szükséges tudni a város jövő szervezésének alakját is; mert a jelenlegi tanács működése már 1885. évi juniűs hó végével lejárván, figyelemmel kell lennem Gyula városa közönségének a jövő szervezetre vonatkozó óhajtásával. E tekintetben legkevésbbé sincs szándékom javaslat tétel által irányadónak lenni; annyit azonban kérnem kell, hogy olyintézkedések tétessenek, a melyek a jövő évi szervezés mikéntjét még a jövő évi költségvetés elkészítése előtt határozottan megállapítsák, és ép azért bátor vagyok indítványozni, miszerint a jogi szakosztály bízassák meg a szervezési szabályrendelet átvizsgálásával, hogy ott a hol módosítani kell, vagy szándék van, — a viszonyok szülte módosítások megtörténhessenek, nehogy a jövő készületlenül találjon bennünket. 11- er. Kötelességszerüleg jelentem, miszerint az Élővizcsatorna ügye még a folyó, évben a kívánt megoldást nyerendi, még pedig úgy, hogy eme megoldásnál úgy Gyula, mint Csaba városa közegészségügye figyelembe vétetett, s az Élővíz a felső torkolaton a biztonságnak megfelelő zsilip által szabályozva fennmarad. A folyó hó 21-én Csabán tartott értekezlet nagyságos Péch József miniszteri tanácsos ur elnöklete alatt, a költségvetés arányának megállapításával foglalkozott, s jóllehet eme kérdésben a nézetek eltérők voltak, s határozást megállapodásra az értekezlet nem juthatott, egyben mindnyájan egyetértettek, hogy az élővízre szükség van, ha az bennünket nem veszélyeztet; — minélfogva kilátás van reá, hogy a felső zsilipet a magas kormány elkészítteti, s az érdekeltség megállapítása végett Békésmegye tekintetes hatóságát hívja fel, hogy igy a költségek aránylagosan megosztva legyenek; — kilátás lévén reá, hogy maga a magas kormány is a csabai vasúti indóháznak vízzel ellátása végett jelentékeny összeggel fog hozzájárulni. 12- er. Mint a szükség által parancsolt rendkívüli intézkedést jeleznem kell ama legfelsőbb helyről érkezett rendeleteket, a melyak a Fran- cziaországban kiütött kolera elleni óvintézkedéseket tartalmazzák; eme rendeletek értelmében a tanács megtett minden intézkedést, hogy komolyabb veszély esetében készületlenek ne legyünk; — különösen intézkedett a városban a lehető tisztaság megóvásáról, s miután rendeletileg el lettünk utasítva járvány-kórház felállítására, e czélra a város tulajdonát képező, s a városon kívül fekvő epreskerti házat jelöltük meg, a hol 10 ágy felszerelés alatt áll, s még e hét folytán fel is leend szerelve; általában a tanács oda hatolt, hogy a mennyire lehet, a költség megkímélve legyen; — eddigelé a tanács tagjainak működését felülmúló, s igy rendkívüli intézkedéseket tevő szükségletek nem merültek fel, s költségek, kivéve az ágyak szerény felszerelését — sem merültek fel,
