Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-07-27 / 30. szám
30-ik szám Gyula, 1884. julius 27-én ül. évfolyam f---------------------^ Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. Félévre .......... •• 2 M 50 „ Évnegyedre .. •• í » 25 » . Egyes szám ára 10 kr. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP, szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. MEG-JELENIK MINDEN VASÁRNAP Nyilttér tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang IApót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Gyula, 1884. julius 24. Az Élő viz felső torkolatán építendő zsilip ügyében a tárgyalás folyó hó 21-én Csabán csakugyan megtartatott, s miként múlt számunkban már előzetesen jeleztük, nem azon eredmény nyel a melyet, az ügy fontossága érdekében várni jogsitva lettünk volna. — Oka ennek ama tájékozatlauság, mellyel felsőbb helyen az érdekeltség tekintetében bírnák. A zsilipet és ez által az Elővizcsatorna kérdésének ügyét kizárólag a három város, Gyula, Csaba és Békés ügyének kívánják tekinteni, holott az utóbbi város keletkezésétől vagyis 1864-től fogva mint reája nézve káros vállalat ellen tiltakozó álláspontot foglalt el s ugyanezen állásponton van ma is; Gyula és Csabának szüksége van reá, de csak az esetben, ha biztonságban érzi magát; a múlt evben végrehajtott csahosi munkálatok e biztonságot látszólag megadják, s ha az elemek az emberi munka és tudománynak hódolnak, eme biztonság meg is lesz; ily nézetből kiindulva helyeseljük az Élővíz kérdésének megoldását, úgy a mint az jelenleg tervezve van. de kívánjuk hogy mindazok a kik érdekelve vannak kisebb nagyobb mérvben a költségekhez is járuljanak. Az értekezlet különben igen higgadtan és simán folyt le, minden jelen volt érdekelt mondókájának refrainje az volt: hogy fizetni nem szeret. — Lefolyásáról jól érte- sültségünknél fogva adjuk a következőket: az értekezlet elnöke Péeh József ministen tanácsos úr előterjesztvén a czélt. felhívja a folyamszabályozási hivatal főnökét hogy a létesítendő felső torkolati zsilip illetőleg egy méter átmérőjű vascsőnek elhelyezése által nyerendő élőviz mennyiségéről nyilatkozzék. Gallacz János folyamszab. kir. főmérnök technikailag igazolja a nyerendő élőviz mennyiségét, a mely úgy a három város valamint a csabai vasúti indó- háznak is vízszükségletét fedezni fogja; az elnöklő tanácsos felhívja azután Békésmegye küldöttjét Seiler Elek segéd szolgabírót nyilatkozatra, hogy mennyiben kiván hozzá járulni a megye érdekében az építendő zsilip költségeihez; mire ez kijelenti: hogy Békésmegye mint megye érdekelve nem lévén, de a hozzá járulásra pénz felett sem rendelkezvén, a megye részéről mivel sem járulhat a költségekhez. Utánna az államvasut megbízottja következett volna, ez azonban nem lévén jelen, az Alföldfiumei vasút megbízottá pedig utasítva volt hogy az állampálya megbizottával egy véleményben legyen, utóbbi részéről vélemény nem volt mondható. — Gyulavárosa polgármestere a vélemény nyilvánitását akkora tartá fenn magának midőn a többiek nyilatkoztak; Békés-Csabavárosa kijelenti hogy jóllehet nekie az Élővízre szüksége van ezt csak az esetre kivánja ha biztosítva van hogy oly esélyek nem következnek be, mint 1881-ben voltak. — Békés városa küldöttei pedig határozottan kijelentették, hogy nekik az élővízre szükségük nem volt, jelenleg sincs s igy semmiféle költséghez hozzá nem járulnak. — Gyulavárosa polgármestere elismeri az élőviz szükségét s elismeri azt is hogy a csahosi munkálatok mellett a városok jövő biztonsága teljesen remélhető, óhajtja azonban hogy mindazon érdekeltek akik az Élőviz mentén vannak, érdekeltségükhöz képest hozzájáruljannak úgy a jelenben, mint a jövőben is a költségekhez, mert az egész élővizmenti érdekeltség kissebb nagyobb mérvben részint mint élőviz — részint mint vadvíz levezetőt használja a csatornát^ A véleménynyilvánításokat Beliczey, István főispán ur, mint jóakaró hallgató rekeszté be, azon nézetének adva kifejezést, hogy nyilatkoznék maga az elnök, mennyiben lehetne reménye az érdekeltségnek ahoz, hogy az államvasut csabai indóháza érdekében és mennyivel járulna a költségekhez, részéről óhajtaná, hogy a költségvetés szerint mintegy 12,000 frtnyí költségek felét viselné. Eme nyilatkozatok után a tárgyalás más alakot öltött s megszűnt a merev opposi- tió még Békésvárosa részéről is — mely bármily határozottan ragaszkodik ama álláspontjához, hogy nem kell élőviz, nem akarta ezen álláspontját az értekezletre oktroyálni; az értekezlet folyamán tehát meg lett állapítva azon érdekeltség, amely az élővízből kisebb-nagyobb előnyt húz; ezek pedig Gyula-Varsánd községe, gróf Almássy Kálmán paradicsomi birtoka, a gyulai uradalom, Gyulavárosa, a gerlai uradalom, Csabavárosa, a kigyósi vadviz- csatorna-társulat, Békés városa, a békési uradalom, az állam- és alföld-fiumei vasúti társulatok; ezek nyilvánítása után jegyzőkönyvbe lett foglalva azon nézet, hogy ezen érdekeltségnek társulattá leendő alakítása végett Békésmegye hatósága lenne megkeresendő, a közlekedés- ügyi miniszter ur pedig felkérendő, hogy addig is, mig az uj Élőviz-társulat meg- alakittatnék, a jelen kedvező évszak fel- használása mellett a zsilipet államköltségen építtetné fel, kötelezve annak idejében az érdekelteket a költségek arányla- gos megtérítésére. Utasítás a járványbiztosok számára. I. Eljárás azon esetben, lia cbolerájárvány közeled. A tapasztalat a cholera-járványoknál azt igazolta: hogy a cholera, alig észrevehető, enyhének látszó hasmenések alakjában lopódzik be a lakosság közzé. A tapasztalat igazolta azt is, hogy a lakosság a betegséget ezen korszakában egyáltalán nem tartja oly fontosnak, hogy annak kezelése végett orvoshoz fordúlni szükségesnek látná. így aztán ártatlannak látszó hasmenések által szaporodik el azon kóranyag, mely maga után a járvány dühös kitörését vonja. ’Ebből kifolyólag mindnyájunk közös érdeke : hogy fenyegető vagy közeledő járvány esetén minden legkisebb jelenségről értesüljünk, mely a község területén bárhol, bármely család körében mutatkozik. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha mindent gondosan ellenőrizünk. A járvány biztosnak tehát legfontosabb és legszentebb kötelessége : 1-ör. A felügyeletére bízott házakat, minden nap reggeli óráiban egyenkint feljárni ; meggyőződést szerezni magának arról : hogy a házban lakók mind egészségesek-e, azon esetben ha azok között bárkit bárminő betegségben szenvedőnek találna, azt a hatóságnak azonnal bejelenti, a mely aztán az illetőt orvosilag azonnal megvizsgáltatja. 2- or. Miután népünk nem hajlandó hitelt adni annak, hogy a tisztaság elhanyagolása már magában véve egy betegség : ügyel arra hogy a gondjaira bízott házak gondosan szellőzve legyenek, semmiféle piszok, szenny, trágya vagy korhadó büzhödt anyag a lak szobákban illetőleg udvarokon meg ne türessék s azoknak léteiét a hatóságnak azonnal bejelenti. 3- or. Ha azt veszi észre hogy az illető lakás túl van zsúfolva arról a hatóságot értesíti. 4- er. Miután a szűkölködő szegény osztály van leginkább fenyegetve, ügyel arra : hogy az illetők mivel táplálkoznak s ha azt tapasztalja, hogy az illetők táplálkozása ki nem elégítő, vagy talán betevő falatjuk is alig van : a hatóságot e körülményre figyelmessé teszi, melynek kötelessége leend közkonyhák fellálitása által róluk gondoskodni. 5- ör. Tanyákról vagy idegen helyről betegeknek vagy hulláknak ápolás, illetőleg pedig eltakarítás végett valamely házhoz leendő beszállítását megakadályozza illetőleg megakadályoztatja. II. Eljárás azon esetben ha járványos kór mutatkozik. Az eddig szerzett tapasztalatok azt igazolják hogy a kóranyag hordozója a choleránál a beteg ürüléke ; ugyancsak a tapasztalat azt is igazolja hogy a beteg ürüléke azon perczben melyben a testet elhagyja még nem ártalmas s csakis bizonyos időmultával válik ártalmassá. Ebből kifolyólag : 6- or. Oda utasítja a beteget ápoló családtagot, hogy a beteg ürülékét, mind- anyiszor gondosan s azonnal kivigye ; azt azonban sem árnyékszékbe sem szemétdombra vagy a földre ne öntse. Gondoskodjék arról hogy ily esetben az udvar félre eső részében egy kis gödör ásassék, melyben az ürülék vasgálicz vagy carbol- oldattal vegyítve öntetik s mindanynyiszor reá egy földréteg téríttetik. 7- er. Egyáltalán a beteg körűi semmi csődülést meg ne tűrjön s az ily csődülést a hatóságnak azonnal jelentse be, melynek feladata leend az ellenszegülőkkel a törvény szigora szerint elbánni. 8- or. Gondoskodik arról, hogy ott, hol külön szoba áll rendelkezésre az egészséges családtagok a betegtől elkülönittes- senek, ott hol ily külön szoba nincs, a beteg a járványkórházba szállittassék. 9- er. A beteg felüdülése esetén a de- sinfectió megtörténtét ellenőrzi, melyre nézve a járványbiztosok a községi orvosok által betanitandók lesznek; hasonlóul ellenőrzi a fertőtlenítést a beteg elhalása esetén. 10- er. Gondoskodik arról hogy szobába, melyben beteg volt, vagy elhalálozás történt az illetők csak a megtörtént fer- tőtlenités után költözhessenek be. 11- er. Ügyel arra, hogy azon szobából melyben betegedésvagy halálozás történt seminemü tárgy, vagy ruhanemű rokonok vagy ismerősök birtokába ne jusson | igy a ragály tova ne hurczoltassék. Különös gondot fordít arra, hogy a beteggel vagy talán elhalttal érintkezésbe jött fehérnemüek a mosás előtt a betegtől vágy a halottól eltávolíttatván, azonnal erősen kifiőzessenek az értéktelenebb tárgyak pedig mint p. o. az ágyszalmája elégettessenek. 12- er. Ott hol hirtelen halálozás állt be s előzetes intézkedések nem voltak tehetők s a halott az élőktől el nem különíthető, a halálnak a halottvizsgáló által történt megállapítása s a hullának azonnali lezárása után, a hullának a községi halottas kamarába leendő kiszállítását azonnal foganatosítja. 13- or. Ha a halott az élőktől elkülöníthető, nehogy a halott kürűli csődülés a ragály terjesztőjévé váljék: a halál cons- tatálása s a koporsó lezárása után a szobát elzárja, annak kulcsát magához veszi s a halotatt csak a végszertartás kezdetén adja ki. E szabály alul kivételt csak azon esetben enged meg, ha az illető családtagokat eléggé értelmeseknek ismeri arra nézve, hogy ily rendszabály alkalmazása nélkül is okszerűen járnak el. 14- er. A megtörtént eltakarítás után különösen ügyeljen a járványbiztos, hogy a halottas házaknál úgynevezett halotti torok ne tartassanak s ha oly intézkedéseket lát, melyek oly halotti torok tartására engednek következtetni arról azonnal jelentést tegyen. B.-Gyula julius 22-én 1884. Dr. Kovács István, m. tiszti főorvos. 5265/1884. Az ezen utasításban előirt eljárás a járvány biztosokúi alkalmazottak által szigorúan foganatosítandó. B.-Gyula 1884. julius 22-én. Jancsovics Pál, kir. tan. alispán. A polgári leányiskola vizsgája. i. Tekintetes szerkesztő ur! Becses lapja f. évi 29-ik számában panaszkodik, hogy a gyulai polgári leányiskola vizsgálatáról kimerítő tudósítást nem kapott, s a mulasztást igénytelen személye iránt való netaláni közönynek tulajdonítja. Midőn alulírott ezen közönynek létezését egyszerűen megtagadni bátorkodom, a mulasztás okát abban a körülményben találom, hogy a vizsgálaton jelen voltak nagyobb részét az érdeklődő anyák és nő ismerősök, kisebb részét pedig a helybeli tanítók tevék. Már most igy a kimerítő tudósítást egyik féltől követelni nem lehet, a másik fél tartózkodása szintén kimenthető. Alulirótt, mint egy tekintetben sem érdekelt, nem bátorkodtam tollhoz nyúlni olyan ügyben, mely érdemes arra, hogy biztosabban folyó stylussal dicsértessék meg, mint amilyen az én toliamból kerül ki. Mindamellett tehát — újra hangsúlyozom, mint egyátalában egytelől sem érdekelt — ha utólagosan egy két sorban tölelevenitem a kérdéses vizsgálatot: szerkesztő urnák ama hitét akarom megdönteni, melynek oly panaszos kifejezést méhóztatott adni. ^ A vizsgálat engem, az elért eredményt tekintve, meglepett. Meglepett, mert tudnunk kell, hogy a növendékek mindegyike más képzettséggel lépett ez intézetbe. Az építés pedig csak úgy lehetséges, ha az alap erős, ha az alap szilárd. Ezen iskolában a tantestületnek elébb az alapot kelle egyformán egyengetni. Bizony ez pedig türelmet igénylő, fárasztó munka. E munkában — nekem legalább úgy látszik — az intézet tanítónőjének — Bacsics Etelka kisasszonynak i------van legnagyobb érdeme, kinek ezen mankája sikeres megoldásáért, dicséretet mondani kevés jutalom; hálával kell neki adózniok a szülőknek, kik munkája sikerében
