Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-07-13 / 28. szám
28-ik szám. Gyula, 1884. julius 13-án Ül. évfolyam. f-----------------1 Sz erkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. > Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. Félévre .......... •• 2 „ 50 „ Évnegyedre ..- I » 25 » Egyes szám ára 10 kr. Ja Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Nyilttér tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11 sz. a.; Lang Lipót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Még egy választási utóhang. A lezajlott heves választási küzdelem alatt Békésmegye egyetlen választókerülete sem keltett maga iránt oly élénk érdeklődést, aminőt az orosházi, — a választás utónyomai sem érezhetők sehol oly élénken, mint Orosházán. Az eredmény ismeretes. A kerület volt képviselője, Győry Elek kisebbségben maradt a magát antisemitának valló Veres József evangélikus pappal szemben. E sorok írója az orosházi választás ilyetén eredményével sem politikai, sem társadalmi szempontból nem akar foglalkozni, az antisemitismus jogosultságát sem akarja támadni avagy vitatni; e sorok Íróját egyszerűen ama tekintet vezérli, hogy a megválasztott antisemita képviselő egyúttal protestáns pap is, akinek tényei nemcsak individuális egyéni, hanem protestáns egyházi szempontból is szigorú elbírálás alá esnek. A vallás szelleme már önmagában perhorreskálja ugyan az emberi jogok megtagadását — s az antisemita apostolok akár hogy csűrik-csavarják a dolgot, annyi bizonyos, hogy elveikből egy szemernyit sem valósithatnak meg anélkül, hogy az emberjogokkal s így saját hitük és val- .lásuk szabványaival is összeütközésbe ne jöjjenek — mindazáltal bármennyire elítéljük azért a protestáns pap Stöckert, aki az antisemitismusnak egyik vezérbajnoka — mellesleg mondva sokkal szelidebb kiadásban mint a mieink — mindazáltal elismerjük, hogy a protestáns Stöckernek a catholicismust majorizáló túlnyomóan protestáns Németországban elnézhető az an- tisemitismus hóbortja, mert az legfeljebb az egyénre és prozelytáira vet árnyat anélkül, hogy veszélyt képviselne az elnyomatás esélyeinek ki nem tett német protestáns egyház egyetemére nézve. A katholicismus, mely in principió szintén a szeretet vallása, épugy kizárja ugyan a sötét gyűlölet hirdetését és terjesztését, mint ahogy a protestáns vallás is kizárja, s noha így nem helyeselhető a kath. klérus alantasabb színvonalon álló tagadhatlanul tekintélyes számának antisemita érzülete sem, ezen érzület nyilvánítása mégis csak egyéni értékű marad s nem foglalja magában ama esélyt, hogy az ecclésia militánsra nézve közvetlen ve- szélylyel lehetne egybekapcsolva. Zimándy Ignácz pap is, antisemita képviselő is, — Veres József szintén pap és antisemita képviselő s mégis mily óriási különbség, mily áthidhatlan ür az ugyanazonos álláspont elbírálásánál: „si duó la- ciunt idem non est idem* egyszerűen azért, mert Zimándy Ignácz kath. mig Veres József protestáns pap. A protestáns hitfelekezet Magyarországon nem a hatalom, hanem a jog talaján épült és tartja fenn magát. Évszázados küzdelme volt a hatalmi túlkapások ellen, s a létért vívott harczban az kölcsönzött erőt küzdelmeihez, hogy jogalapon : az egyenlőség jogalapján állott, amelyről soha egy pillanatnyira' sem akart letérni. A protestáns hitfelekezetnek még ma sem sikerült a jogegyenlőséget egészben kivívnia, de ez hagyján, a reactió, s tegyük hozzá, hogy a klerikális reakczió utóbbi években oly nagy tért hóditott az európai államokban, legutóbb Olaszországban, Belgiumban, Ausztriában, Németországban, sőt sok tekintetben Magyarországon is, hogy a történelem logikáján okulva, — nem kell hozzá erős jósló tehetség — be- következhetik és be is fog következni az idő, a midőn a két protestáns felekezetnek újra fel kell venniök a harczot önkormányzati jogukért s a jogegyenlőség terén szerzett eddigi vívmányokért is. A protestáns hitfelekezetek, eme az idők jele szerint több mint eshetőleges küzdelemben ismét nem a hatalom, hanem a jog fegyvereivel fognak síkra szállhatni; érdekünkben áll tehát, hogy eme fegyvereket, melyeknek éle különben is tisztaságukban rejlett, semmi folt ne szenynyezze; mert a nem tisztán őrzött fegyverek először magát a protestáns egyházat sebeznék meg. És nagyobb folt nem érhetné a protestáns egyházat, mint az, ha hozzájárulna vagy csak hallgatólag eltűrné, hogy egyházi funktionáriusai közül csak egyetlenegy is el akarná vonni, meg akarná pson- kitani más hitfelekezet egyetemével vagy egyes tagjaival szemben is ama jogegyenlőséget, melynek megtartása, fejlesztése a protestáns egyháznak létkérdését képezi, s mely jogegyenlőségnek jövője bizonyára legalább is fenyegetve volna. Protestáns pap nem engedheti meg magának Magyarországon az antisemitis- mus luxusát anélkül, hogy árulást ne kövessen el saját hitfelekezetének érdeke ellen, mert ismételjük, hogy a magyar protestáns egyházak nem a hatalom, hanem a törvény és jogegyenlőség talaján alapulnak; a jogegyenlőséget megbolygatni vagy csak kérdésessé is tenni pedig első sorban a protestáns egyházaknál boszulná meg magát. És azok a legszélsőbb ultramontánok- nak ösmert róm. kath. lelkészek, akik oly lázas tevékenységet fejtettek ki Veres megválasztása körül, hogy az elért eredmény kizárólag az ő agitátiójuknak tulajdonítható, nagyon jól tudták, hogy mit cselekesznek. Megvagyunk győződve, hogy antisemita érzelmük alárendelt természetű volt, s tevékenységüknek nem is az anti- semitismus, hanem ama tekintet volt rugója, hogy az antisemita jelölt lutheránus pap; az ő szempontúkból kiindulva, akik a lutheránust és reformátust egyaránt ép úgy sőt inkább gyűlölik, mint a zsidót — tökéletesen igazuk is volt; ők csak örülhetnek rajta, hogy protestáns paptól a jogegyenlőség erőditvényét látják ostromolni ; hogy ne támogatnák őt eme vállalatában! Egyszerűen ama tény, hogy ultro- montán katholikus papok támogatták Veres jelöltségét, minden okoskodásnál ékesebben szól s vallása érdekeire féltékeny protestáns férfiú kebelét megdöbbenéssel kell hogy eltöltse, mert hiába „timeó Danaos et dona ferentes.“ A veszprémi evang. esperesség helyes érzékéről nyújtott tanúságot, midőn legutóbbi közgyűlése kijelentette, hogy „ha a pánszláv üzelmekkel vádolt papok és ta- nitók állomásaiktól elmozdithatók, esetleg az ilyenek sem papnak sem tanítónak megnem választathatnak, mennyivel inkább kell hogy azok, kik az' antiszemitizmust hirdetik vagy tettlegesen terjesztik, minden nyilvános pályától — papi vagy tanitói — ha már azt tettlegesen elfoglalták helyükről elmozditassanak esetleg választás alá vonhatók ne legyenek.“ A gyűlés az ily értelmű indítványt elfogadta és felterjeszti a kerületi gyűlésnek, hogy ez az egyetemes gyűléshez jóváhagyás végett juttassa el. Nem tudjuk mily actualis előzménye van a veszprémi esperesi gyűlés eme határozatának, hanem annyi tény, hogy az tökéletesen megfelel a protestantismus szellemének ; nincs is pillanatnyi kétségünk az iránt hogy a dunántulikerület valamint az egyetemes gyűlés is sietni fognak azt megerősíteni és jogérvényre emelni. A békési esperesi gyűlésen a kérdés szintén tárgy lás alá fog kerülni ; Veress megválasztatása ezt elkerülhetetlenné teszi, s ha a békési esperesi gyűlés szivén viseli a protestantismus érdekeit, akkor — eltekintve személyi rokon vagy ellenszenvtől — nem lehet más álláspontja, mint amelyet a veszprémi gyűlés is nagyon helyesen elfoglalt. Egy protestáns. Megyei közügyek. Békésmegye közigazgatási bizottságának f- 1884. évi julius hó 7-én tartott ülése. Elnöklő főispán a megjelent bizottsági tagok szokásos üdvözlése után a gyűlést megnyitván, tárgyaltattak : I. A megye alispánjának a lefolyt junius havában a megye állapotáról szóló havi jelentése, — tudomásul vétetett. II. A kir. ügyésznek a felügyelete alatt álló börtön 1884. junius havi állapotáról szóló jelentése, mely szerint a börtön tényleges létszáma a hó utolsó napján összesen 112 volt, ezek közül 101 férfi, 11 nö, a rabok által teljesített munkanapok száma 802, az ezért befolyt keresmény összege 20 frt20kr; a betegek létszáma 11—12 között váltakozott; fegyelmi büntetés egy esetben 4 napi kurta vassal alkalmaztatott, szintén tudomásul vétetett, valamint tudomáshl szóigáit a fogházak és börtönök viszonyairól az 1884. évi I. feléről szóló jelentés, mely szerint az összes rabtartási költség a lefolyt félévben 6745 frt 79 kr. volt, ebből munkakeresmény után 373 frt 50 kr, befolyt teritményekből 969 frt 76 kr. tehát ösz- szesen 1343 frt 26 kr. fedeztetett, s ekként marad az állam áltál fedezendő 5402 frt 53 kr. III. A kir. adófelügyelő jelentése szerint a folyó évre vonatkozó hadmentességi dij kivetése teljesen befejeztetett, az előírások iránti intézkedések megtétettek. A fegyver- és vadászati-adó kötelesek ösz- szeirása foganatban van. A folyó évi junius hóban befolyt egyenes adóban 29,982 frt 11 kr, hadmentességi díjban 493 frt 90 y4 kr, összesen 30,476 frt l‘/2 kr, mig a múlt év junius havában összesen 44,797 frt 96 kr. folyt be, s igy az ezen évi eredmény viszonyítva az előbbi évihez 14,321 frt 95 krral kedvezőtlenebb volt, tudomásul vétetett, az általa előterjesztett ügyek a javaslat szerint intóztet- tek el. IV. A kir. folyammérnökség főnöke előterjesztésére, melyszerint az alsó-fehér-körös-öblözet igazgatósága a közmunka- és közlekedési minisztérium által elrendelt, az alföld-fiumei vasúttársaság nagyvárad-eszéki útvonalán a Fekete-Köröst metsző pontjain építendő sorompók kiépítésének kötelezettségét a vasúttársaságra hárítani kérelmez^ — elutasittatott az e tekintetben már hozott f. évi közig, bizottsági határozat teljesítésére. V. A megyei árvaszék elnökének jelentése a vezetése alatt álló árvaszók f. év junius havi és a lefolyt évnegyedről szóló jelentése, valamint a Gyulaváros polgármestere által beterjesztett a lefolyt félévről szóló jelentése helybenhagyva tudomásul vétetett. VI. A kir. építészeti hivatal főnökének rendes havi jelentése tudomásul vétetett s annak alapján több megbízatás foganatosítására utasitta tott ; és tett előterjesztései alapján: 1. A gyulai sugárúti Konsitzky Ignácz-féle ház kisajátítása elejtetett. 2. A gyulai és orosházi indóházi utak kiépítése tárgyában Glaszner és Eibenschütz társ- vállalkozókkal kötött építési szerződés 71,225 frt 89 kr. összeggel jóváhagyatott. 3. Utasittatott, hogy a szarvasi járás szol- gabirájával együttesen tegyék megfigyelésük és tanács tárgyává a Körösön eszközlött szállítmányok forgalmat, és ennek alapján a bizottság elé javaslatot terjesszenek az ezen szállítmányoknak a kőuton leendő mikénti vámoltatásuk tárgyában és a vámszedésnek mily módoni életbeléptetése tárgyában. 4. A szeghalmi járás szolgabirájának a foki hidhoz vezető feljáró kiépítése iránti kérelme — megtagadtatok. 5. A m. kir. közmunka- és közlekedési minisztériumnak a sebes-körösi 11. és 12. sz. átmetszések megbövitése és a Berettyó balpartján as ördögárki hídtól a Sebes-Körös torkolatáig építendő végleges töltés tárgyában érkezett leirata, minthogy ezek iránt a kellő munkálatok folyamatban vannak s részben feleslegesek — tudomásul vétetett. 6. A lefolyt hónapban eszközlött 22 kazán próba és 5 szemle folytán szükségelt intézkedések megtétele elrendeltetett. VII. A kir. tanfelügyelő rendes havi jelentése tudomásul vétetett, és előadmányai alapján a járási szolgabirák felhivattak, hogy az iparos tanoncziskolák felállítása a jövő évi költségvetés és tantervezetük beterjesztése iránt intézkedjenek. A szarvasi polg. leányiskola részére a vallás- és közoktatásügyi miniszter 400 frt államsegélyt engedélyezett — tudomásul szolgált. Adler Adolf füzes-gyarmati lakos, iskola- nyithatás iránti kérelmével a vallás- és közoktatási minisztor által végleg elutasittatott. VIII. A megye tiszti főorvosa előterjesztésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter által megküldött — a Csaba községében előforduló magas halálozási számarány tárgyában, a megyei gazdasági egyesület által felterjesztett felvilágosító jelentés tudomásul vétetett. IX. A közigazgatási bizottság, mint harmadfokú hatóság elé tartozó ügyek a megyei tiszti ügyész javaslatai szerint nyertek elintézést. A tanácskozás tárgya ezzel kimerittetvén : az ülés d. u. 7g6 órakor berekesztetett. ■Alispán! jelentés Békésmágye bizottságának julius hó 7-én tartott ülésében. Méltóságoa főispán úr! Tekintetes közigazgatási bizottság! A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ágak múlt havi állapotáról szóló rendszerinti jelentésemet, az 1876. évi VI. t. ez. ;alapján van szerencsém tisztelettel következőkben előterjeszteni: I. Közegészségügy. Emberi járványos és ragályos betegsé g a megye területén csupán Békés községben merült fel, hol is kanyaróban 67 betegűlési eset történt, melyből meggyógyult 63, meghalt 1 és további gyógykezelés alatt maradt 3 beteg. — A járvány lefolyása oly szelíd, hogy az alkalmazott orvos, rendőri intézkedések mellett egyéb kivételes rendelkezésekre szükség nincs. A hatóságok különös éberségét és lankadatlan erélyét igénylik ez idő szerint a Dél-Francia országban féllépett cholera-járvány behnreolásának s tovaterjedésének meggátlása iránti óvintézkedések foganatosítása. Ez ügyben tett intézkedéseimet következőkben foglalom össze: Vevén a m. kir. belügyminister ur f. évi junius hó 25-ón 37,061. szám alatt kelt rendeletét, melyben a Toulon városban felmerült cholera esetek alkalmából az egészségügy megóvása érdekében szükséges intézkedések foganatosítása a törvényhatóságok kötelességévé tétetik, f. évi jun. hó 27-én 4639. sz. alatt a ministeri rendeletet oly felhívással közöltem a járási szolgabirákkal és B.-Gyula város polgármesterével, hogy haladéktalanul tegyék meg mindazon intézkedéseket melyek 1833. évi 4738. sz. a. kelt rendeletemben foglaltatnak. E rendelet szerint! 1. Elkobzandó minden éretlen gyümölcs, romlott hal, állott hús és egyéb egészségtelen eledel;
