Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-01-20 / 3. szám
meg ezen meleg és őszinte ragaszkodást és pályázzék a békési lelkészi állásra. A nagytiszteletü férfin szintén a mély meghatottság hangján nyilatkozott, üdvözölvén a küldöttség tagjait s fáradozásukért hálás köszönetét nyilvánít, kijelentette, hogy ránézve igén fontos a pillanat, melyben határozott nyilatkozatot kell tennie. Tgaz, bogy egész életét a papi pályának szentelte, és ezután is e téren óhajt tovább működni, de miután 20 évi tárcsái hivataloskodása alatt — megosztván ez idő alatt szeretett híveivel bú- és bánatot — egyetlen indoka nincs arra nézve, hogy attól elváljék, tehát annál nehezebb ránézve a határozás. De nyilatkozik egész őszinteséggel és határozottsággal, hogy ezt Isten ujjúnak tekinti s aláveti magát az ügy bármikénti lefolyásának. — Szóval, a békési egyház megnyerheti lelkészül. Most már csak rajtunk a sor, hogy a mily lelkesen hozzá fogtunk oly buzgalom és kitartással fejezzük is be müvünket, hogy minél fényesebb siker koronázza. Nyilvános köszönet. Alolirott, e helyen is hálás köszönetemet fejezem ki mindazoknak, kik uj czimbalmom beszerzési árához hozzájárulni kegyeskedtek. — Gyula 1884. januá- 20. Tóth Laczi czimbalmos. 1883. évi nemzetközi gyógyszerészeti kiállítás Becsben. Ezen szak kiállítás bíráló bizottsága a legnagyobb kitüntetést — arany érmet — a nálunk is általánosan kedvelt Ferencz József keserüviznek ítélte meg. Ezen hazai természetes ásványvíz forrás már négyszer arany- és érdem érmekkel és ő Felségétől, legmagasb elismerésével tüntettetett ki. A kitűnő gyógyhatású Ferencz József keserűvizet legmelegebben ajánlhatjuk. (Lásd a hirdetményt.) Országgyűlés. Január 14-én. Az 1884-ik évi általános költségvetés tárgyalása meg kezdődött s majdnem vita nélkül, a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. Hegedűs Sándor előadó, a bizottság jelentése nyomán ismertette röviden a költségvetést, ellene szólották a fügetlenségi párt részéről : Mocsáry Lajos, és Gruber János, fejtegetve az okokat, hogy mért nem fogadják azt el. A gyűlés folyama alatt Gróf Cziráky Béla a főrendiház jegyzője a házassági törvényre vonatkozó üzenetet hozta át, akit az ellenzék zajosan megéljenzett. Január 15-én. Kezdetét vette a költségvetés részletes tárgyalása a tegnapinál még csekélyebb érdeklődés mellett s annak első füzete le is tárgyaltatott. A kir. udvartartás fejezeténél Csanády Sándor indítványt adott be, melynek értelmében kérje meg a ház ő felségét, hogy az udvartartás költségeiből egy milliót a nemzet rendelkezésére bocsássom. A közösügyi kiadásoknál Madarász József indítványt adott be, hogy e költségek ne vétessenek a költségvetésbe. A nyugdijak tételénél Irányi Dániel emlékeztette a minisztert a nyugdíj törv. javaslat és a tisztviselői pragmatica beadására vonatkozó többszöri ígéretére. A miniszter elnök fizetésénél a tiszti pótlékból 8000 irtot törölni óhajt. A kir. személye körüli minisztériumról szóló fejezetnél Mocsáry Lajos aggályát fejezi ki, hogy e tárcza ideiglenes vezetésével az ö felsége személye körüli minister bízatott meg. Január 16-án. Folytattatott a költségvetés részletes tárgyalása. Ugrón Ákos élesen támadta meg a belügyminisztert a közig, terén tapasztalható fogyatkozások miatt. Simonyi Iván, hoszasan beszélt az antisemitak programújáról Vargics Imre a közig, ellenőrzés hiányosságáról. Irányi Dániel némely színházi előadások erkölcs- telenitő hatására hívta fel a miniszter elnök figyelmét. Turgonyi Lajos erélyesen kelt védelmére az ülés folyamán megtámadott községi és körjegyzőknek. Mire a belügyi tárcza első tétele megszavaztatott. Hazai hírek. A tusiót emlegette pár lap abból az alkalomból, hogy a házassági javaslat 1 főrendiházban újólag megbukott. A koimánypárti „Nemzet“ megczáfolja a hirt, mintha Tisza az ellenzékkel fusionálni akarna. A „Pesti Napló“ ezzel szemben azt állítja, hogy a kormány kísérleteket tett arra, hogy a főrendiház szavazatával szemben a kormánypárt és mindkét ellenzék : szóval, az egész ház egységes eljárást kövessen. A kormánynak e fáradozása azonban teljesen sikertelen. Állami pénzügyeinkről, illetve a Tisza4 kormány pénzügyi politikájától a P. N. a követ kezö jellemző sorokat közli : 1875. óta nem múlt el esztendő, hogy kínos adóemelésekkel ne sújtotta volna a kormány az országot. Hogy menynyire öregbedett a Tisza-regimo alatt az adó, azt bőségesen illusztrálja két egyszerű adat. 1874-ben az egyenes adók hatvanuyolez milliót hoztak, 1884-re, a most legközelebb megszavazott adófölemelést beleszámítva, 95 millióval vannak előirányozva. A fogyasztási adók hoztak 1874-ben 12 milliót, a folyó évre a restituczió- val együtt 28 millió van előirányozva. 39 millió adóemelés csak ezen két csoportban, tehát közel 4 millió minden évb°n. És hol van a vámoknak óriási felcsigázása ? hol | bélyeg- és illetékek fokozása, kiterjesztése és szigorítása? És hol állunk ma ennyi adóhalmozás után ? 17.3 millió lenne az idén a deficzit, ha azt a 3 milliónyi adótöbbletet, melyet a múlt év végén az országgyűlés megszavazott, számításba vesszük. Csakhogy ehhez 10 milliót adósságtörlesztésre kell még kölcsönül fölvenni, azonkívül erre az évre átjön 1'7 millió a budapest-zimonyi vasat építésére s 10 millió államjószágok eladásából kell, hogy pótoltassák. 27.3 millió forintot kell tehát ujonan 5 százalékos papirjáradék kibocsátása utján beszerezni i 39 millió az idei deficzit. Irodalom és művészet. Megjelent az „Ország-Világ“ czlmű Degré Alajos kitÜDŐ Írónk által szerkesztett szépirodalmi lap második száma : Tartalma változatos, hozza Szász Károly arczké- pét egyik ismert -'ónk életrajz:”ása kiséretében. Ezt követi Lévai József szép verse „A menekvő“, Degré Alajos „Törik vagy szakad“ regénye folytatása. Makart gyönyörű képeinek nyomata „A reggel“ és a „Dél“. A zimo- nyi vasút megnyitásáról két szép kép. Arthur; elbeszélés Balázs Sándortól. Két csinosan forditott arab költemény Kőváry Béla fordításában. Kenyérosztás a zárdában, Burck- hardt H. festeménye után. Izsák bar Sebehet emlékezet ünnepe, Gentz tanár rajza. Irodalmi és művészeti rovata nem csak registrál, de bírál is. Ajánljak olvasóinknak nem csak irodalmi, de művészeti becsénél fogva is ezt a jól szerkesztett szépirodalmi lapot, mely az eredeti képekre, tehát a hazai művészet mívelésére is súlyt fektet. A „Szőlészeti, Borászati és Gazdasági Lap“ 6. évfolyamának 1. száma megjelent. A mint a czim is mutatja, úgy a szőlészek, borászok, mint a mezőgazdasággal foglalkozók szakközlönye. Állandó rovatai: I. Szőlőszet és borászat. II. Mezőgazdaság. III. Vegyesek. IV. Vidéki levelezések. V. Irodalom és egyletek. VI. Beérkezett újabb kérdések. VII. Kérdések és feleletek. VIII. Üzenetek. Hoz keretébe vágó szakközleményeket, újításokat, találmányokat stb. Mutatvány-számokat felszólításra szivesen küldenek. Előfizetési ára : egész évre 4 frt, fél évre 2 írt, negyed évre 1 frt. Megjelen Kassán minden hó 15-én és 30-án. Szerkeszti és kiadja Maurer János, borászati szaktanár, (Kassa. Mauer udvar). A „Pesti Hírlap“, melyre a hó bármely napján lehet előfizetni, kitűnő országgyűlési karcolatai által, melyeket Mikszáth és Tors Kálmán szellemes Íróink írnak, kedvencévé lett az olvasóközönségnek. E karcolatok a legélénkebben kiszínezett képét nyújtják a főrendi I a képviselőház üléseinek. Első rendű publicistáktól irt magvas vezércikkek, gazdag távirati rovat, változatos tárcák érdekes levelek a világvárosokból és számos más politikai és szép irodalmi közlemény a leggazdagabb tartalmú lappá teszik a „Pesti Hirlapot“-ot, mely egyúttal a legolcsóbb is. Naponként két ivén, azaz 16 oldalon jelenik meg, minden héten egy-két zenedarabot közöl mellékletkép s előfizetési ára mégis csak 14 frt évenként. Mindenki. a ki a kiadóhivatalhoz fordul (Budapest, Légrády testvérek, nádor-utca 7.), nyolc napig igyen kap mutatványszámokat a „Pesti Hírlapiból. Megrendeléseknél ügyelendő, hogy csakis „Pesti Hírlap“ Írandó. A „Magyarország és a Nagyvilág“’ cimü szép- iródalmi és ismeretterjesztő képes heti lapnak idei évfolyamából három számot kaptunk már. Valamennyi szebbnél szebb illusztrációkat és becses irodalmi dolgozatokat tartalmaz. A legújabb szám a főrendiházi ellenzék vezér- férfiai közöl Haynald bibornok, Schlauch püspök, gróf Cziráky János és gr. Zichy Nándor arcképeit hozza. — Művésznők arcképcsarnoka is megindult a „Magyarország és a N.“-ban, mely bemutatja a hírneves hazai és külföldi színésznők és énekesnők művészi kivitelű arcképeit. Ed- digelé Sarah Bernhardt, Materna Amália, Gerster Etelka, Patti Adél, Lucca Paulina, Albáni és más elsőrendű művésznők arcképei jelentek meg. Minden szám nyolc-tiz illusztrációt és két ivén beszélyoket, rajzokat, tárcaleveleket, történelmi, földrajzi és természettudományi cikkeket tartalmaz legjobb íróktól. A legutóbbi számokban Dalmady Győzőtől, Mikszáth Kálmántól, Jakab Elektől, Várady Antaltól stb. jelentek meg közlemények. A Magyarország és a Nagyvilág kiadóhivatala (Budapest, Légrády testvérek, nádor-utca 7.), mindenkinek, a ki hozzá fordul, ingyen küld mutatvány-számot. Előfizetési felhívás a „Ilazáuk“ cimü történeim közlönyre. Szerkeszti: Abafi Lajos. Magyarország újab- kori történelmének kedvelői és művelői régóta érzik oly szakközlöny hiányát, mely hazánk történetének a szatmári békekötés által előidézett külsőleg csendes, benn nagy események magvát érlelő időktől a múlt és jelen század alkotmányos küzdelmeit betetőző 1867. évig, vagyis alkotmányunk helyre"llitásáig terjedő korszak hiteles adatainak tárházát képezné. E hiányt kívánja a „Hazánk“ kiadója pótolni, s a hazai történtirásnak vél szolgálatot tenni, midőn ’ arra vállalkozik, hogy a „Magyar Történelmi Társulat“ működésének fonalát, mely programm- szerüleg 1711-ig terjed, a legújabb időig nyújtja ki. Igyekezni fog a „Hazánk" szerkesztősége, hogy lehetőleg csak oly közleményeknek adjon helyet, melyek Íróit a tárgy megválasztásában a történelmi kritika, s a tudomány ma gasabb érdeke, a tények és események megítélésében önmérséklet és igazságéit, az előadásban pedig higgadt komolyság vezérli. Mindazáltal tág tért enged a szerzők nézetei s véleményei szabad nyilatkozásának. Pártállást kerülve s a tények valóságos lefolyásának kiderítését tűzve ki egyik feladatául, a lcgellentétesebb érveléseknek is hajlandó tért nyitni, ha ez érveléseket nem személyes hajlam vezeti, vagy ellonszenv túlságokra nem ragadja Az adatok gyűjtésére nagy súlyt fektet a „Hazánk“. A ki az utóbbi másfél század hadi, politikai, művészeti és közművelődési életre, illetőleg abban szereplő egyénekre vonatkozó vagy tőlük származó naplók, levelek vagy egyéb iratok s életrajzi adatok, pasquillok, kiáltványok stb. birtokában van ; — a ki a folyó század, s főleg 1848/49-ki alkotmányos küzdelmeinket illető kéziratot, naplót, jegyzőkönyvet vagy annak töredéket, a nemzetőrség, honvéd-zászlóa'jak, huszárezredek és tüzérség alakulását, erejét létszámát és harcait, a hadtestek működését, napi parancsokat s hadi jelentéseket, csaták leírását, hős tetteikkel kitűnők tényeit magában foglaló eredeti iratokat bír, a miknek a történetíró hasznát veheti, a melyek a mai és jövő nemzedéket amaz időkről, nagy embereiről és általuk előidézett események valódi indokairól félvilágosítani képesek: — ne engedje elpusztulni vagy méltatlan kezekre jutni, hanem küldje be e folyóirat szerkesztőjéhez közlés végett, s adja át a történetirodalomnak a nemzet okulására. Az itt körvonalzott tér művelését tűzi ki feladatául a „Hazánk". írói és gyámolitói azok lesznek, kik célját és elveit helyeselvén, a magyar történetírás ügyét a fentebb jelzett irányban és határok közt szolgálni hajlandók. Ezekhez vannak intézve e sorok, egy komoly ügy barátaié ügybarátaihoz — a történelem és hazaszeretet nevében. A „Hazánk?* 1884 elejétől kezdve ötives havi füzetekben jelen-k meg (julius és augusztus hó kivételével!, időnként arckép vagy egyéb történeti becsű rajz mellékletével. Előfizetési ára: egész évre 6 frt, félévre 3 frt. Dobozi István kiadásában megjelenő ifjúsági válla- lato :ra hivjuk fel olvasóink figyelmét, a melyek nemcsak gazdag tartalom, de „Wilckens és Waidl* ozég által eszközölt“ szép kiállítása miatt is megérdemlik a tömeges pártfogást. A „Leáuyvilág“ a jónevü írónő, Kalocsa Róza szerkesztésében jelenik meg. Tartalma beszéljen a dicsér* getés helyett. „Huszár Rózsa otthon“ elbeszélés, „Sylvester éjjelén“, költemény Bolla Jánostól Költemény magyarázat Kalocsa Rózától. A tizenkét hónap (rege). A görgényi várkastély. Déva vára. A tündéreknél (Villa Maria után). Franczia önoktatási levelek. Női kézi munkák. Tá'sas játék. Mit főzünk holnap. Gyönyörű a „Hallgass meg“ ozimű újévi kép. A tartalomból és kiállításból meglátszik, hogy a szerkesztőnő eltalálja a serdülő leányoknak illő hangot. „A Magyar Ifjúság Lapja“, mit Toldy László szerkeszt, az ifjúságnak valódi lapja. Nem veszteget nagy nevek hirdetésével, de adja azt, a mit egy szakember a jó irodalmi nevek nem ígéretei, de támogatása mellett adhat. Tartalma: Kaczor király. (Népmese Pósa Lajostól). A kis ördög születésnapja (Kalocsa Rózától). Az év utolsó estéjén. (Rajz, képpel). A múlt hetekben észlelt égpiroslások (Szabó Józseftől). Téli mulatságok (képpel). A villám delejes táviró jubileuma. Föld- váry Károly eleme. Irodalom. Heti naptár. Vegyesek. Sakkrejtvény Képrejtvény. Mind a két vállalat kiállja minden é nembeli vállalattal a versenyt. Az iparfejlesztés kérdéséhez. SokaD a legbefolyásosabb s leghatalmasabb hazánkfiai közül azt állítják, hogy mivel mezőgazdasági állam vagyunk, mivel az adót legnagyobb részben a mezőgazdaság szolgáltatja, első sorban a mezőgazdaságot kell emelni. Ezek a t. hazafiak azonban elfelednek két dolgot. Egyik az, hogy a külterjes gazdálkodás semminemű intézmény által sem fejleszthető oda, hogy a nemzeti tőke megtámadása veszélyének ki ne legyen téve; a másik pedig az, hogy a külterjes gazdálkodásból az ipar fejlesztés nélkül belterjes gazdálkodásba átmenni lehetetlen. Miből ismét az a tanúság, hogy az ipar a mezőgazdasággal karöltve jár, 8 azért mindkettőt karöltve kell fejleszteni, sőt én még tovább megyek i határozottan azt állítom : hogy | mennyiben az ipar nálunk még a kezdet nehézségeivel vajúdik, ennek fejlesztésére erőnk teljes mérvével kell törekednünk épen azért, mert csupán az ipar kellő kifejlődése által biztosíthatjuk a mezőgazdaság ama jövedelmezőségét, melyet, mint mezőgazdasági állam, jogosan remélhetünk, területi és égalji viszonyainknál fogva követelhetünk. Egyébiránt ezek régi igazságok, melyeket kár tovább feszegetni; előttünk vannak Európa nyugati államai és itt van szomszédunkban Ausztria, tartományaival. Nem kell messze menni, hogy meglássuk, mint emeli az ipar a mezőgazdaságot. De hát nincs nálunk elég jóakarat az ipar fejlesztése iránt ? Ki merné ezt tagadni. Hiszen négy év óta e kérdéssel folyton foglalkoznak. Oly mozgalom támadt az ipar érdekében, hogy azt kellene hinni, miszerint igen sok történt, pedig bizon-bizon valljuk meg, hogy a tanácsadáson, a követeléseken, a gyülésezéseken túl eddig még nem sokat haladtunk. Nem elég azonban csak azt konstatálni a mi történik, hanem ha nem akarunk az elégedetlenek közé soroltatni csak azért, mert igazat szólunk, mondjuk meg, mit kellene tenni iparunk fejlesztése, talán helyesebben megteremtése érdekében ? A téuyezők, melyek az ipar fejlesztésének és megteremtésének elodázhatlan és kifierülhetlen föltételei, a következők: Az iparosok tanítása és képzése. A népnek a házi-ipar fejlesztése által munkára való szoktatása. Olcsó tőke. Helyes vám- és kereskedelmi politika. A közlekedési eszközöknek gyors fejlesztése. Gyors és lelkiismeretes igazságszolgáltatás- Az állam erkölcsi támogatásának teljes mérve, és az anyagi támogatásnak czélszerü és igazságos alkalmazása. Fogyasztó közönség párosulva nemzeti önérzettel. Kitartás, munkaszeretet és takarékosság. Úgy vagyok meggyőződve, hogy az esetben, ha az itt elősorolt feltételeknek csak egyikét is elhanyagoljuk, félszeg munkát végeztünk és tapo- gatództunk, a mint ez időnkben tényleg történik. És ugyanazért e föltételek mi módon leendő teljesítésének megbeszélését tűztem ki czélul. Az iparosok tanítása és képzése. E kérdés utolsó fázisa ismeretes az ország olvasó közönsége előtt. A vidékeu uj abban létesített ipariskolák közül a legtöbb áldásosán működik és a raesterinas- iskolák további létesítése az ország mindazon városaiban, melyekben legalább 100 iparos-tanuló van, ismeretes. Az alakítás és uttörés nehézségeit is jeleztük e helyen, habár e tekintetben -még sok mondanivalónk volna. Ismerjük azt a nemes áldozatkészséget is, melylyel gróf Zichy Jenő ez ügyet megindította. De mindez még nem elég. Ki kell, és pedig nem rendeleti, hanem törvénybozasilag mondant, hogy ki alkossa, ki tartsa fenn az pariskolát ? Mely városban kell alsóbb, melyben közép vagy felsőbb ipariskolának okvetlen fclál- littatni ? Mint az ipar fejlesztésének egyik föltételét megérintem a báziipart, mely által a népben az ipari foglalkozás iránti hajlam fejlesztetik. Bejártam az ország nagy részét, Erdélyben a Székelyföldet. Osmerem apróra mindazt, mit hazánkban a háziipar termel. Ösmerem vidékenkint a nép hajlamát, tájékozva vagyok az iránt, hogy mi természeti adományokkal bírunk, megbízásomat mint ministeri biztos annak idején az ügy iránti előszeretetből és nem remedium peccatorumként fogadtam el. Mindezekről bizonyságot tehet szakember. És épen ezért, ez ügyben szólam, teljesen illetékesnek érzem magamat. Azon idő óta, midőn működésemet megkezdtem, tehát 1874. óta a báziiparról felettébb sokat írtak. Minden gondolkodó ember szükségesnek tartotta és tartja ezt, tanácsolja fejlesztését és sokan már tevékeny részt is vesznek a munkában. De van itt egy kis baj, sőt nem tévedek, ha soknak mondom a bajt. E sok baj egyike az, hogy a házi-ipar szó definíciójával nem vagyunk tisztában. Igen tekintélyes uemzetgazdák azt állitják, hogy csak a kosár, gyékény, sásfonás, a csipkeverés, a fafaragás, a gazdasági faeszközök tartoznak a háziiparhoz. A vászon, pokrócz és posztószövést szerintünk többé nem lehet a háziipar közé számítani, söl olyan is találkozott, ki azt mondta, hogy a keztyüvarrás sem tehinthető háziiparnak. Pedig hát, ha egy kissé mélyebben megvizsgáljuk a kiválóan iparos országok ipari viszonyait, iparfejlődési történetüket, azonnal meghatározhatjuk a vonalat a háziipar és ipar között. Addig, mig a világtól meglehetősen el voltunk zárva, a kézműipar nem szorult a házi iparra, — a gyáripar pedig náluuk ma sem szorul erre, egyszerűen azért, mivel gyáriparunk alig van. Akkoriban tehát nem is volt más háziipar, mint a fonás és szövés, mi hazánkban leginkább a jobbágyi viszonyból fejlődött. S mégis ma azt állitják, hogy igen is volt háziipar s pedig nagy, mert például Rajeczen karmazsinbőrt készített minden ember, Privigyón, Próuán, s több más helyen pokróczot, halinát; Beregben gubát, Tren- csénben tulipántos ládát s igy tovább. De kérem, hát háziipar volt ez ? Nem. Kézmüipzr volt. Azok, kik készítették, rendes ezéhekbe tartoztak. A különbség az volt, hogy remeket nem készítettek, mint a szabó, czipész, szűcs s a többi, hanem 1 család és család között folyt a szabad verseny, de bizonyos egymást kötelező fegyelmi szabályok szerint. És ma előállanak sokan s azt mondják, hogy a nemzeti jellegű háziipart kell fejleszteni. — De hát hol van ez a nemzeti jellegű háziipar ? r— Sehol. Ha azt mondja valaki, hogy annak, mit egy és másféle iparban készítünk, adjunk nemzeti jelleget, ezt értem, mert valóban lehetne például sakkjátékot faragni egészen nemzeti jellegbe; — lehetne himezni, sőt lehetne szőni is, úgy, hogy annak egész nemzeti jellege meg legyen; — de ehhez épen az kívántatik, hogy a háziipar természetét, sajátságait ismerjük, hogy a háziipart a kézmü és gyáriparral összekössük ; mert a valódi háziipar ott, hol az rendszeresen űzetik, mindig a kézmü- és gyáripar támasza, kisegítő eszköze volt és lesz. És épen azért leghelyesebben vélem a háziipar és ipar közötti vonalat következőleg megjelölni. Valódi háziipari foglalkozás azon termelvé- nyeken kivül, melyekkel a kézműipar nem foglalkozik, a félgyártmányok készítése, tehát vagy előmunkálat a gyári és kézműipar kiegészítésére, vagy a gyári ipar bevégzése. Példával élve: a genfi és schwarzwaldi óra- kószités addig háziipar, mig az egyes részek egyes családok körében mindenféle kézi gépekkel s szabadkézzel készülnek; gyáriparrá lesz azonnal, a mint az egyes részek a mechanikushoz jutnak s az az órákat gyárszerüleg összeállítja a nélkül, hogy pontos menetéről meggyőződnék, mi már most az órás dolga. Vagy ellenkezőleg: a harisnyaszövő elkésziti a harisnyát, a háziipar kihimezi, megszövi a keztyü kelmét, a háziipar megvarrja, elkészíti az alsó inget és nadrágot, melyekre a szegőket mit „patont“ vagy „render ware“ név alatt ismernek, mely a kézelő és lábszárszoritó végdarab — a háziipar munkája. Nem egy czikk keretébe való mind elöszám- lálni ezt, mi az itt felhozott példákkal azonos, csak felemlítem, hogy a művirág, a bőrkesztyű, a szalmafonás és sok ebhez hasonló. És most azokhoz egy pár szót, kik azon merész állítást hirdetik, hogy a gyári szövést len és pamtik vászonba a gyáripar magához ragadta és ez többé háziipar nem lehet. Tévednek uraim, és az elmélet itt is hátra maradt a gyakorlati tények mögött. Igenis a mechanikai orsó kiragadta az asz- szony kezéből a kézi orsót és vétkezik az, ki azt hirdeti a Székelyföldön, hogy a székely asszony, haszonnal fon. — Mert ily abszurdum is van. — De I mechauikai szövőszék eleget hagyott a kézi vetélönek.
