Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1883-05-06 / 18. szám
18-ik szám II. évfolyam Gryula, 1883. május 6-án. r Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete,hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre | .. .. 5 írt — kr. Félévre ..............2 „ 50 Év negyedre .... 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. ^______________________ PO LITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP MEG.JELENIK MINDEN VASÁRNAP. f ' 1 Kiadó hivatal; Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán „ a kiadó hivatalban. Nyilttér tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Lipót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. A békésmegyei gazdasági egylet és községeink érdeklődése. A legközelebb megjelent egyleti értesítő egyrészről örvendetes kimutatást közöl a gazdasági egylet helyzetéről és folytonos haladásáról, de másrészt szonioritó adatokat is közöl egyes községek részvétlenségéről, mely részvétlenség egyátalában indokolatlan. Számadatokkal mutatja ki azon aránytalan részvétet, a mely általában földmive- léssel foglalkozó nagyobb községeinknél nyilvánul; jóllehet az egylet minden működésében oda hat, hogy a földmivelő osztály érdekét előmozdítsa, gazdálkodási tekintetben a kor színvonalára emelje. Daczára annak, hogy Csaba az össze sen 993 tagból álló egyletben 200 taggal szerepel; maga az értesítő is elismeri, hogy tekintve a lakosság számát, ez csekély mennyiség, mert 1000 lakosra csak 614/, 0o rész esik, de jóval hátrább áll Gyula, mert itt csak 53 tag lévén 1000 lélekre csak 290Aoo esik; — sajnálattal bár, de gyulai létünkre is kénytelenek vagyunk ezt a közöny netovábbjával jelezni, mert ha a szegény Kígyós 15 az alakulással vajúdó Kondoros pedig 16 század résszel szere pelnek minden 1000 lélek urán, akkor az őszintén mondott közöny szó bizony iga zán ejtetett ki. Hát ha még hozzátesszük, hogy a gyulai 53 tag közül csak hat kizárólag földmives, nem kérdhetjük-e méltán, hogy hol marad a tettek terén azon társadalmi osztály, mely a közügyek terén nagy számánál fogva jól vagy rosszul, de döntő befolyást gyakorol. Pedig ha kissé utánna gondolnának, a gazdasági egyletnek csak egy ténykedése is meggyőzhetné őket arról, hogy az a 2 vagy 5 frtos tagdij nem ingyen, hanem saját hasznokra fizettetik, s van eset, hogy nagyobb az anyagi haszon, mint a befizetett csekély tagdij; — értem a biztosítást. — A gazdasági egylet minden tagja, ha az „Első magyar általános biztosító társulat“-nál biztosit, figyelmet érdemlő engedményben részesül, és tekintve, hogy gazda közönségünk a biztosítás hasznosságáról már meggyőződött s azt teszi is, itt akár hány esetben több engedményt nyer, mint a befizetett 2 vagy 5 frt tagdij; de meg gondoskodva van arról is, hogy a kár nemcsak pontosan, de a megengedhető méltányossággal is megtéríttessék; láttuk a múlt évben a németvárost ért szerencsétlen tűz eset alkalmából is, mily gyorsan történtek a megtérítések a gazdasági egylet által választott biztositó társulat által, panasz, elégedetlenség egyetlen egy esetben sem merült fel. A múltban a közöny indokául hangoztatva lett, hogy az egylet látványosságai kizárólag Csabán tartatnak; ezen a ne- hézményen is segítve lett az által, hogy előre megállapított programúi alapján 9 év alatt 6 évben a népesebb városok rendezhetnek a gazdasági egylet bőven osztogatott pártfogása mellett kiállításokat, ez intézkedés helyessége az orosházi és múlt évi gyulai kiállításokon fényesen igazolva lett, s mi őszintén gondolhattuk, hogy az elért eredmény után a gyulai tagok száma szaporodni fog; —de sajnosán kell mondanunk, hogy csalódtunk. Földész polgáraink közönyét bár mennyire is akarnék menteni, védelmükre okot felhozni, — a viszonyok ismerete, és a tények valódisága mellett, ezt nem tehetjük, mentegetésükkel egy oly ügyet védelmeznénk, mely meggyőződésünk ellen van, s igy inkább vélünk jót tenni, ha a hibát leplezetlenül feltárjuk, talán az őszinte szó kimondása által használunk nekiek, használunk a gazdasági egyletnek is, a kinek használni megyénk közönségének jól felfogott érdekében kötelességünk. Gyula városa képviseleti közgyűlése 1883 ápril 30-án. 1. Elnöklő polgármester a szép számban egy- begyült képviselők üdvözlése után előterjeszti az 1882. évi alábbi jelzett zárszámadásokat, azokra a pénzügyi szakosztály véleményét és azokra részint a maga, részint pedig a városi tanács véleményét; ezek szerint az eredmény a következő: a) Közpénztári bevétel ■ . 66645 frt 43 kr „ kiadás . 66444 „ 76 „ „ pénztármaradvány 200 „ 67 „ künnlevő fedezetlen hátralék . 10284 , 20 , ebből községi adóban . . . 8089 , 93 , a beterjesztett adóleirás . . 971 „ 91 krral elfogadtatott és a tanács utasittatott, a künnlevő hátralékok legerélyesebb beszedésére. b) A gazdái és erdész számadása észrevétel nélkül helyben hagyatott. c) A fogyasztási adó számadás 19758 frt 76 kr. bevétel, 17511 frt 50 kr. kiadás és 2247 frt 26 kr. készpénz maradvánnyal, valamint 3643 frt 46 kr. beszedetten hátralékkal, ebből 128 frt 79 kr. leírással elfogadtatott, s a hátralék beszedése sürgettetik. d) A szépitészeti alap számadása 3640 frt 68 kr. bevétel, 420 frt kötvénybeli és 1770 fr 78 kr. készpénzbeli kiadással, továbbá 1428 frt 81 kr. kötvénybeli és 21 frt 9 kr. készpénzbei maradvánnyal elfogadtatott. e) A szegények földje pénztára 1386 frt 94 kr. bevétel 1352 frt 61 kr. kiadás és 34 frt 33 kr, pénztármaradvánnyal helybenhagyatott. t) Az ápolda pénztár 24145 frt bevétel, 7740 frt 82 kr. kiadás és 16404 frt 22 kötvénybeli és pénzmaradvánnyal elfogadtatott, és a mennyiben 600 frtot meghaladó kamathátralék mütatia- tott ki, ennek erélyes beszedésére a tanács elu- tasittafott. g) Az árvapénztár állagának mérlege tudomásul véve helybenhagyatott és a megyei ható sághoz beterjesztetni határoztatok. 2. A laktanya kölcsönre nézve a mltgos ura dalomnak a bizottság véleménye elfogadtatott, i az egyezség 5270 frt 71 krral elfogadtatotott. 3. Felolvastatott a faiskola-bizottságnak je lentése az eddig ott előhaladott munkálatokról mely belybenhagyólag tudomásul vétetett s a ta nács elutasittatott a kertészlak tervezetének mié lébbi elkészítésére. 4. A g. k. egyház és Paraszka Jánossal kö lőtt honvédtiszti bérszerződések jóváhagyattak. 5. A debreczeni m. kir. pénzügyigazgatóság gal a jövő évi fogyasztási adó megváltása végett létesithajö egyezség megkötésére a polgármester mellé Yégh József, Hoffmaun József, Ferenczy Alajos, Gerlein Mihály és Schröder Kornél ügyéi választatott meg. 6 Szilágyi Mojsza és R. Balog József vá rosi földhaszonbérlőknek a kért fizetési halasztás engedélyeztetett. — Engelhardt András volt vá rosi hosszú erdei csősznek pedig 40 frt végkieló gités kiutalványoztatott. Az ülés déli 12 órakor véget ért. Éljen a magyar baza s áldás a király fejére 1 Budapesten, 1883. ápril hó. Bartay Ede, az orsz. magyar daláregyesület elnöke. Simoufty Kálmán, az orsz. magyar daláregyesület alelnöke. Id. Ábrányi Kornél, az orsz. magyar daláregyesület titkára. Engeszer Mátyás, az orsz. magyar daláregyesület pénztárnoka Huber Károly, az orsz. magyar daláregyesület karnagya. Felhivás a hazai közönséghez az 1885 evben Budapesten tartandó országos általános kiállítás érdekében. Közel negyven éve, hogy nem volt az országos fővárosban iparU iállitás és busz éve, hogy uem rendeztünk Budapesten gazdasági kiállítást. Ez idő alatt úgy az ország egyes városai, mint a küllőid is sürü egymásutánban rendeztek kiállításokat, melyeken a hazai termelők csaknem kizárólag hazafiul kötelességérzetünkben vet- I tek részt, mert csak kivételes esetekben várhattak oly anyagi előnyöket, melyek a hozott áldo- I zatokkal arányban állottak. Most, midőn általánossá kezd válui az a I meggyőződés, hogy a hazai ipar fejlesztése legfontosabb és legsürgősebb feladataink közé tarto- I zik, a hazai ipar állapotával, termelési képessé- Igével és hiányaival alaposan és rendesen meg kell I ismerkednünk. A hazai ipar — legtöbb ágában — már ma -Hs a fejlettség oly fokán áll, hogy szükségleteinket I a hazai ipar termékeivel fedezhetjük. Magyarország iparának azonban eddig nem I volt még egyetlen alkalma sem, hogy készítményeit ' I teljes áttekinthetőséggel, alkalmas helyen és idő- I ben a fogyasztó közönség egész tömegének bemutathatta volna. Egyik legfontosabb feladatunk ennélfogva a I hazai fogyasztó közönségnek iparunk számára ■ I való meghóditása és a versenyző külföldi termé- ■| kéknek lehető kiszorítása: ezt azonban úgy érliet- i jük el, ha rendszeres, általános kiállításban fel■ tüntetjük a nemzet színe előtt azt, mivel rendel■ I kezünk. t E czélból az 1885. évben Budapesten, az ország fővárosában mint a társadalmi, értelmi, a I anyagi és forgalmi erők központjában, országos o I általános kiállítás fog tartatni. . I A kiállítás általános, azaz nem kizárólag -liparkiállitás, hanem gazdasági és állatkiálitással, q nemkülönben közoktatásügyi, művészeti stb. tárgyak kiállításával kapcsolatos lesz. b A kiállításnak ezen általános jellege lehetővé- teszi, hogy közgazdasági és közmivelődési hely- ,- Izetünk egész terjedelmében feltárassék. Élő képek- ;t ben feltüntethetjük e kiállításon az ipar relativ helyzetét és fejlődésének aránylagos fokozatát, > egybehasonlitva a mezőgazdaság, valamint a müvé- ;- szét állapotával. l- E kiállításon alkalom fog nyílni arra, hogy i- az ipar könnyen felismerhesse, menynyiben és hol a nyerhet a mezőgazdaság és művészet részéröl támogatást és viszont. Az iparos föl fogja találni azon forrásokat, melyeket az ország mezőgazdasága nyújthat neki a feldolgozásra szükséges nyersanyagok alkalmas beszerzésekor, holott eddig ebbeli igényeinek kielégítésénél talán a külföldhöz fordult. A földmives, az állattenyésztő, a gazda viszont közelebbről fogja látni a hazai ipar termékeit és sok esetben csodálkozni fog azon, miért nem szerezte be eddig is szükségleteit az ország iparosainál. Az ismeretek tágulása kölcsönösen oda fog hatni, hogy a belföldi termelés és tevékenység piacza kibővítessék, a belföldi forgalom nagyobbodjék és hogy a hazai ipar és a hazai termelés saját hazájában állandó piaczot biztosítson magának. A kiállítás föczélja ennélfogva a magyarországi kézmü és gyáripari tevékenységnek, valamint az ezekkel kapcsolatos művészeti törekvéseknek hü képét nyújtani a létező iparfejlesztési intézményeket feltüntetni, javitani és újabbakat létesíteni. Fölhívás I a magyar „király-liymnus“ érdekében. |3e A magyar nemzet rövid idő múltával fen- I állásának ezredik évét fogja megünnepelni. I | Az ezredéves ünnepély, midőn egyrészt ama-| ^ gyár nemzet kiható állami és közművelődési híva-1 tásaról fog tanúskodni: másrészt a sz. István első magyar király koronájával egybeforrott egységes állami eszme dicsőségét is fogja hirdetői. Mert a magyar királyok sorához és azok £ számos dicsőséges alakjához vannak kötve a ma-1 gyár nemzet történelmének legfényesebb lapjai, a melyek bevilágitnak a jelenbe is. S mégis minden nemzet közt, melyek kegyelettel viseltetnek ügyi a korona emlékei, mint koronás fejeik nemzeti ér-1 s defnei iránt, egyedül a magyar az, mely az ebelil.. kegyelete kifejezésére szolgáló nemzeti ünnepélyek alkalmával még máig sem rendelkezik oly önálló I r „k i r a 1 y-h ymnuszszal“, melynek hivatá-1 j sa volna, úgy szövegileg mint dallamilag is egy-l, beforrni a magyar nép érzületével. 11 E helyett minden ily alkalommal idegen sah nemzet érzelmeinek meg nem felelő dallamnak kell , a magyart e nagy hiányra emlékeztetni. E régóta és számtalan alkalommal érzett , hiányon segítendő: az országos magyar daláregyesület, mely a dal- é3 zeneművészetet nemzeti I, irányban művelni és terjeszteni első sorban tűzte I feladatául, múlt 1882-ik év augusztus havában, I Debreczen sz. kir. városában megtartott országos! da’ünnepélye és közgyűlése alkalmával, egyhangúi, lelkesedéssel karolta fel a „magyar király-l h y m n us z“ indítványozott ügyét, melynek mie- • lébbi megvalósítását is elhatározván, annak gya-1 - korlati megoldása részleteivel Budapesten székelői központi igazgató választmányát bízta meg. I • A midőn tehát alulírottak, az orsz. magyar daláregyesület, valamint a korszerű eszme érde-1 3 kében jelen felhívásunkat hazafiul tisztelet és bi I t zalomtnal intézzük az összes magyar koronaor-l t szágok minden rendű és rangú honfiai s honleá- ü nyaihoz : ama hit és meggyőződésben tesszük ezt, e hogy minden magyar honpolgár és honleány méltányolván az ügynek indoklásra nem szorult nemt zetí jelentőségét: az orsz. magyar daláregyesület ■t nagybecsű pártolásával támogatni fogja, t Az orsz. magyar daláregyesület első sorban li a „király-hymnusz“ nemzeti szövegére s azután annak megzenésítésére nyilvános pályázatot tűz ki. 4 Az előbbinek pályadíját száz, az utóbbié- nak pedig kétszáz darab cs. kir. aranyban határozta meg. 0 Mindkét rendoeli pályázat már legközelebb li közhírré fog tétetni olyformán, hogy azok ered- i- menye is már a jövő 1884-ki miskolezi orsz. da- i- ünnepély alkalmával az egész ország szine előtt bemutatható legyen. Az orsz. magyar daláregyesület, eme az or- >- szag átalános óhajának megfelelő eszme meg- > valósításával szemközt, sokoldalú és tetemes kiadások fedezésére lévén utalva : alulírottak haza1 fiúi bizalommal járulunk az egyesület nevében a s nemzet szine elé, hogy az egyesületet e czélja elérhetésében hazafias adományaival támogatni ke-• gyeskedjék. d, Minden ez ügy anyagi támogatására vonati- kozó adományok, gyűjtések vagy küldemények, e- az orsz. magyar daláregyesület penztaruoka, t. ez. Engeszer Mátyáshoz (Budapest, belvárosi ö- plebánia-épület) intézendők. — A hazafias adományok hirlapilag közöltéinek, az ügy befejezté- »- vei p< dig nyilvános kimutatás fog közzététetni. itt Egy önálló s a magyar nemzet véréből nemer zedékről nemzedékre átmenő „király-hymnusz“ zy nemcsak arra van hivatva, hogy a m a g y a i sz királyt nemzeti szellemben dicsőítse: hanen hogy a művészet világmezején a hymnus-iroda- á- lomnak is egyik méltó díszét képezze, ás Az orsz. magyar daláregyesület hazafias bi á- zalommal teszi le a magyar „király-byinnusz" sor ó- >át a nemzet kezébe s él benuo | hit, hogy annal meg valósi thatási reményében, a t. ez. magyar kö gönség támogatása mellett nem is fog csalatkozn i
