Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1883-04-01 / 13. szám
kosságot a házbeliekkel először tudatta, és ha nem is ő volt a közvetlen gyilkos, a gyilkosság báni részvétel őt feltűnően terheli. A gyilkosság kötél általi megfojtás által történt 28-án éjfél felé, a gyilkosok valószínűleg a hálószoba melletti fürdőszobában voltak elrejtve, véres tettük véghezvitele után pedig az első emeletről az erkélyhez erősített kötélén menekültek a koromsötét zivataros éjben. A gyász országszerte általános, s maga ő felsége a király is a legmélyebb részvétet tanúsítja. róczy Endre. — Képmagyarázat. — Mindenféle. — Képeink •• Búvár-öltözék. — Búvár a munkánál. — Utolsó igasz. — Barnabást akarjuk! — Melléklet : A „Titok- fitos vendég“ czimü regény 177—192. oldala. — A mai számunkhoz van mellékelve a „Gazdasági és háztartási apók“ márczius havi száma. — A borítékon i Heti napiár. —; Sakk-talány. — Rejtett szó. — Mágikus ponttalány. — Talányok megfejtései. — Szótag-talány. — Megfejtők névsora. — Kérdések. Feleletek. Ajánlatok. — A szerkesztő postája. — A kis lottó hízásai. — Hirdessek. — Előfizethetni : Mehner Vilmosnál, Budapest. IV. kér. papnövelde-utcza 8. sz. Egész évre 6 frt. fél évre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 kr. Külföldi hírek. Rómában múlt hó 27-én az igazságügymi- nisterium palotája előtt lőporral telt üveg robbant fel, egy másik üveget pedig a Quirinálnál találtak. Konstantinápolyban elfogadták a német tisztek által javasolt hadseregreformot. E szerint Törökországnak ezentúl 12 hadteste lesz, melyek hez a szükséges szánni tüzérség és lovasság be leend osztva. « Belgrádban a király ellen intézett merény let ügyében elfogottakat, kivéve Markovics Helen merénylőnőt szabadlábra helyezték Londoni hírek szerint Gladstone legközelebb visszalép, s helyét Lord Hartington foglalná el. Pétervári hírek szerint a finnországi gárda több tisztjét nihilista üzelmek miatt elfogták. Liverpoolban a rendőrség egy ládát foglalt le, melybon robbantó szerek és pokolgépek voltak, s a melyek Cork-ból hajón érkeztek oda A hajón egy gyanús egyént is elfogtak. Angolország oda törekszik, hogy az egyesült államokat reá bírja, miszerint az Anarhisták ellen alakítandó nemzetközi rendőrségben szinte résztvegyen. Irodalom és művészet. Uj könyvek. A Franklin-Társulat kiadá sában Budapesten, újabban megjelentek: A köz hasznú családi könyvtár 24, 25. füzete Ara füzetenként 40 kr. 24. füzet. A művészet a házban. Falke munkája után irta E. Beniczky Irma. 25. I A leány érzelemvilága. Irta K. Beniczky Irma. Olcsó könyvtár 147—155. füzete. 147. füzet. Gozlan Leo. Három ara egy koronára. Beszély. Francziából fordította Sz. E. Ára 20 kr. 148. | Suonio. A hold regéi. Finnből fordította Vikár Béla. Ára 20 kr. 149. „ Orosz beszélyek. írták Puskin S., Go i goly Miklós, Krylov I., Dosztojevszky T. és Turgenyev. Oroszból fordította Csopey László., Ára 80 kr. 150. | Fáy András. Erzelgés és világ folyása. Beszély levelekben. Harmadik kiadás. Ára 30 kr. 151. „ Lever Károly. Viharban. Regény. Angolból ford. György Aladár. Ára 60 kr. 152. I Legouvé Ernő. Beatrix vagy a színművészet istennője. Színmű öt felvonásban. Ára 40 kr. 153. I Csiky Gergely. Az első és a második. Elbeszélés. Ara 30 kr. 154. | Malot Hector. Pompon. Regény. Francziából fordította Sz. E. Ára 80 kr. 155. I Bérezik Árpád. Az igmándi kispap. Népszínmű három felvonásban. Ára 30 kr. Szinnyei József dr. A magyar nyelv rokonai. A nagy közönség számára. Ára 30 kr. Rudnyánszky. Gyermekszinház. Ára 80 kr. Az „Ország-Világ“ húsvéti száma valóban a legkitűnőbb dolgozatok tárháza, kepeit illetve egy nem nagyszámú, de annál becsesebb képgyűjtemény. Ifj. Ábrányi Kornél folytatja jellemrajzait, melyek már eddig is oly nagy feltűnést keltettek az irói és művészi világban s a melyeket oly remekül csak is ő tud megírni. E számban Bérezik Árpádról ir, kinek arczképe is disziti a lapot. Benőfy Soma e régóta hallgató lánglelkü magyar költő „Szittya nefelejtsek“ czim alatt hazafias költeméyt ad. Mészáros István „Kis jószág“ czimű elbeszélését kezdi meg, melynek folytatását valóban nagy érdeklődéssel várjuk. A szó szoros értelmében remek czikk ifj. Ábrányi Kornél „Az első magyar alapítók“ czimü czikke. Ez egy egész történet és egy egész regény. Történet, mert mind való, a mit henne megír, regény s hozzá szép regény, mert úgy vaD megírva. Sienkiewicz Henrik „A falu jegyzője“ czimü novellájának folytatásával és Relle Iván tárczájával a nagyobb dolgozatok véget érnek e számban. Képeiről csak azt írjuk, hogy kedvünk volna mindegyiket kivágni és keretbe foglalni. Különösen a Keresztről levételt (a hires Rubens nagyhirü festményének kitűnő másolatát), mely valóban minden szalon diszére válnék Pompás képek az „Első szemle“ (gyönyörű idyll; erdő szél, szarvasokkal) a „Pálya végén“ kimustrált katonalovak, a mint az ekét húzzák. Mily egyszerű és mégis mily hangulatos kedves genre-kép : a „Gólya hozta“ czimü. Érdekes képek az állatvilágból, melyek egyszersmind a köz- gazdasági ismereteinket gyarapítják: az aylesbury kacsák és toulousei ludak. (Két képpel). Apró rovatai a szokott lelkiismeretességgel, ügybuzgalommal és szakismerettel szerkesztvék. Rejtvény rovata bő és változatos. Az uj évnegyed elején melegen fölhívjuk e kitűnő s a magyar képes lapok közt páratlanul álló lapra, melynek előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt, évnegyedre 2 frt 60 kr. Előfizethetni Wilckens és Waidl kiadótulajdonosok kiadóhivatalában! Budapest, koronaherczeg-utcza 3. sz. A „Képes Családi Lapok“ 26. számának tartalma: Még nem késő; novella, irta Halmágyi F. Gyula. — Gondolatok. — Feltámadunk; költemény, irta Szomory Károly. — Egy kis szalmaszál; beszély, (vége) irta Kajdacsy Riza. — A kik nem értik szivüket; beszélyke, irta Szigeti József. — A rózsabimbó vallomása; irta Esperance. — Dionysius füle; franczia beszélyke, Aycard Marie után közli Milesz Béla. — Heti táreza; (Husvét.) Irta Nanana — A feltámadás ünnepe; rajz, irta Jámbor Lajos. — Nőalakok a mondából és a történelemből; (folyt, követk.) Irta E. Illés László. — Husvétkor; költemény, ^irta TbuTörvénykezési csarnok. Pályázati hirdetmény. A b.-gyulai kir. törvényszéknél évi 800 írt fizetés és 150 frt lak- pénz élvezetével egybekapcsolt egy II-od osztályú jegyzői állomás üre edésbe jővén, annak betöltése tekintetéből a nagy méltóságú m. kir. igazságügyminiszter urnák fn'yö évi 840/J. M. E. szám alatt kelt magak rendelnie folytán pályázatot hirdetek és felhívom mindazokat, kik a fentirt állomást elnyerni óhajtják, hogy szabályszerűen bélyegzett okmányokkal, de különösen életkorukat igazoló anyakönyvi kivonattal is felszerelt kérvényüket eme hirdetménynek a „Budapesti Közlöny“-ben lett harmadszori megjelenésétől számított 2 két hét alatt az 1874. évi október hó 15-én 3436. J. M. E. szám alatt kiadott bírói ügyviteli sza bályok 5 ik §-ban körülirt módon hozzám annál bizonyosabban beküldjék, minthogy | későbben érkezendő, vagy más úton beterjesztett kérvények figyelembe nem vétethetnek. — B.-Gyulán, 1883. márczius 29. Novák, elnök. Pályázati hirdetmény. A békési kir. já- rásbiróságnál évi 500 frt fizetés és 100 frt lak- pénz élvezetével egybekapcsolt egy irnoki állomás üresedésbe jővén, annak betöltése tekintetéből a nagyméltóságu m. kir. igazságügyminiszter urnák folyó évi 828. J. M. E. szám alatt kelt magáé rendelete folytán pályázatot hirdetek és telbivom mindazokat, kik a fentirt állomást elnyerni óhajtják, hogy szabályszerűen bélyegzett okmányokkal, de különösen életkorukat igazoló anyakönyvi kivonattal is felszerelt kérvényüket a folyó 1883. évi április hó 4-én kezdődő és május hó 4-én végződő pályázati határidő alatt az 1874. évi október hó 15-én 3436. J. M. E. szám alatt kiadott bírói ügyviteli szabályok 5-ik §-ban körülírt módon hozzám annál bizonyosabban beküldjék, minthogy a későbben érkezendő, vagy más úton beterjesztett kérvények figyelembe nem vétethetnek. B.-Gyulán, 1883. márczius 28. Novák, elnök. Hirdetmény. A törvénykezési rendtartás és a bírói ügyviteli szabályok a felek több cse lekményeit és a hivatalok, de különösen az igtat hivatalok nyitva tartását zárórákhoz kötvén, tekintettel a városi toronyóra változó járatára és az ügyfelekre, ebből háromolható orvosolhatlan következményekre, elrendelendönek találtam, hogy a törvényszék hivatali helyiségeiben, de különösen a pertár és az igtató hivatalokban levő órák a helybeli vasúti állomásnak a Budapestről na ponta déli pont 12 órakor érkező távsürgöuy alapján igazított órái szerint járattassauak oly módon bogy a törvényszéki órák a vasúti órák járatával lehetőleg egyezzenek. A b.-gyulai kir. törvény szék segéd- és kezelő hivatalainak meguyitása és bezárására tehát jövőben a vasúti órák szerint fog eszközöltetni, és pedig annál is inkább, minthogy ily módon a nem Gyulán lakó ügyvéd urak és ügyfelek is megjelenési kötelezettségük időpontját az egész országban egyformán járó vasúti órák járatára való tekintettel, mindenkor biztosan megállapíthatják. B.-Gyulán, 1883. márczius 28. Novák, elnök. 1.418,100 frt 83 krra emelkedett, az árfolyamkü- lömbözeti számla 309,939 frt 08 krt mutat ki. A tisztviselők segély- és nyugdíjalapja 1882. év végével 398,849 frt 35 krra emelkedett. A nyereség összesen 880,898 frt 74 krra rúg, melynek felosztására nézve javasolja, hogy alapszabályszerü levonások után fenmaradó 578.155 frt 48 krnyi tiszta nyereményből az alapszabályok 60. §-a d) pontja értelmében közhasznú czélokra, tekintettel a jelen üzletév eredményére, az évi brutto nyeremény 1 százalékának megfelelő összeg, u. m. 8793 frt 95 kr. adassék osztalékul minden egész részvény után 192 frt s igy összesen 576,000 frt fizettessék ki; a fennmaradt 2155 frt 48 kr. a jövő évi számla javára irattassék elő. A felügyelő bizottság s a matematikai szakértők jelentésének m< ghallgatása után a közgyűlés a jelentéseket belyeslőleg tudomásul vette, a felmentvényt megadta s a tiszta nyereségre vonatkozó javaslatokat elfogadta. Egyúttal elhatá. rozta a közgyűlés, hogy a részvényekre eső oszta- lék már e hó 14-től kezdve kifizettessék. Ezután Somssich Pál elnök szólalt fel visz- szapillantást vetve a társaság negyedszázados múltjára. Egy negyedszázad — úgymond — az örökkévalóságban semmi, de az emberi életben nagy idő, mert a római iró is azt mondja „grande mortalis aevi spatium“; egy intézet éle tében pedig elég arra, hogy annak életképességét ki lehessen mondani. — Ezeket előre bocsátv: felolvasta az igazgatóság és választmánynak elő terjesztését, az iránt, hogy az intézet elszegénye dett ügynökei vagy azok özvegyei és árvái segó ‘yezésére egy ötvenezer frtos alap szavaztassák meg, mely alap évenkint a nyereményből bizonyos összeggel segélyezve, majdan 100.000 írtra égé szittessék ki. Minthogy pedig a társaság kedvező anyagi állapota Lévay Henrik vezérigazgató sikeres működésének eredménye, ez az alap Lévay-alapit ványnak neveztessék. A feltételek megállapításával a választmány bízassák meg. Az indítvány egy hangulag elfogadtatott. Lévay Henrik e reá nezve megtisztelő ha' tározatért, úgy a maga, mint az ügynökök névé ben meleg közönetet mond. Hiszi, hogy jövőbe sikerülni fog e társulatot, mely nemzeti jelleg gél bir s ilyennek alapittatott s a nemzet ált ilyennek tekintetik, eddigi magaslatán megtartatni, s ezáltal úgy a hazában, mint annak határain túl a magyar név becsületét megóvni. Szivéből óhajtja, bogy a társulat a legkésőbb időkig az legyen, a mi eddig volt, első és magyar. Ezután tekintettel arra, hogy a társaság több hivatalnoka a szervezés nehéz munkájában részt véve, szolgálatának 25-ik évet már betöltötte, több 20 évnél régebben, számtalan pedig 20 év óta szolgálja a társaságot, indítványozza az igazgatóság, egyetértve a választmánynyal, hogy 1. társaság szolgálatában már eddig is 25 évet eltöltött hivatalnokoknak, 2. a társaság többi nvug- dijképes hivatalnokainak 25 éves szolgálataik után a nyugdíj képes évekhez még 5 év számíttassák, úgy hogy nyugdijbalépésük alkalmával a nyugdíj az 5 évvel felemelt évszámok arányában adassék még. Ezen indítvány is egyhangúlag elfogadtatott. Közhasznú czélokra megszavazott a közgyűlés 10.055 irtot, melyből gazdasági növendékek ösztöndijaira 4800 frt, vörös-kereszt-egyletnek megszavazott 10,000 frtos alapítvány 3 ik részlete 2000 frt, az istvántclki iskolába küldendő két árva fin kiképeztetésére 3')0 trt, Arany János szobrára 500 frt, magyar hírlapírók nyugdija alapjára 200 frt, irói segélyegyletnek 200 frt, Sárosmegyében a magyarságot terjesztő egyesületnek 200 frt szavaztatott meg. A bukovinai magyarok visszatelepítésére 500 frtot már az újévi számlák terhére. Végül az igazgatóságba beválasztattak : Bittó Kálmán, b. Ambrózy Gyula, báró Rudnyánszky Géza és Gbiczey Samu. Ezzel a közgyűlés véget ért. ábra.) Ujitás a vizi kereken (1 ábra). Palaczktisz- titó (1 áb.) Lámpa-fényvezető (1 áb.) Burgonya-ásó- gép(l ábr.) iíti): A vegyes közlemények kérdések és felvilágitások, valamint a V a 1 1 a 1 a t o k rovata szintén minden számban tele van érdekesnél érdekesebb közlemé- yekkel. — A „Gazdasági Mérnök“ megjelenik minden héten igen díszesen kiállítva s képekkel és szakszerű rajzokkal gazdasági illusztrálva. Előfizetési ára: Egész évre 10 frt; félévre frt; negyedévre 2 frt 50 kr. Előfizetéseket még ez év elejétől kezdve Í6 folyvást elogad kiadóhivatal (Budapest, Csilagutcza 8. sz. a. Közgazdászat, - ipar, kereskedelem. Az első magyar általános biztosító-társaság 25 éves jubileumáról már több ízben megemlékeztünk, de miután azon rendes közgyűlésen, melyen e jubileum is megünnepeltetett, oly elismerésre méltó s kiemelendő mozzanatok merültek föl a társaság történetéből, melyekre részletesen is kötelességünk reflektálni, adjuk a közgyűlésről szóló tudósítást egész terjedelmében: Somssich Pál eluök konstatálván, hogy 25 részvényes 296 részvóuyt tett le 56 szavazattal, a gyűlést megnyitódnak nyilvánította s a jegyzőkönyv vezetésére Porapéry Jánost, annak hitelesítésére pedig K o s t y á n Ferenczet és S z i t á- u y i Sámuelt kérte fel. Ezután felolvastatott az üzleti évi jelentés, melyben az igazgatóság tudatja, hogy az 1882-ik üzletével a társaság fennállásának huszonötödik éve telik le. Áldás volt azon hazafiak müvén, kik 1857-beu az első magyar általános biztosító-társaságot nlapiták. Siker jutalmazta a munkát, a törekvést. E negyedszázad betöltével kegyelettel és hálával kell, hogy mi gemlékezzünk a megalapítókról. Do e napou megelégedéssel hivatkozhatunk a munka, a kitűzött elveken járó törekvés elért sikereire is. — A múlt évi üzlet-eredmény tekintetében örömmel állíthatja, hogy az 1882-ik év is, habár az tudvalevőleg a biztosítási üzletre nézve általában és kivált a jógüzletre felette kedvezőtlen volt, a végeredményre nézve mégis kielégíthetőnek mondható. E kedvező eredményül, nem csak az idei osztalékra, hanem arra is hivatkozik, hogy a tűz- és szállitmányi díjtartalék az idén is a tavalyinak magaslatán maradt s az 1.868,302 frt 78 krt tesz, az életbiztosítási díjtartalék 8.572,482 frt 15 krra, a nyeremény tartalék Hetlplaozl Arab: 1883. márczius 30. Gyulán frt | kr. Búza legjobb 100 kilogramm .... 9 _ „ közép „ „ ........................ 8 50 K étszeres legjobb 100 „ 8 „ közép „ „ ...... 7 50 Árpa legjobb „ 7 _ Zab „ „ „ ........................ 6 _ Te ngeri „ „ „ ........................1 5 — Szi nliszt „ 22 — Zsemlyeliszt „ „ 20 — Kenyérliszt » » ■ • 16 — Széna „ „ 3 50 Szil- vagy gyertyánfa köb-méter................... 3 75 T ölgyfa m m . . . 3 35 Marhahús ,1 kilogramm . . _ 48 S ertéshús r . . . . _ 56 S zalonna „ _ 80 Disznózs ír n .... §0 Forgalom a helybeli fogyasztásra szorítkozott, az utak romlottak. Takarékpénztáraink szervezéséről nagy érdekű czikksorozatot indított meg Dr. G e r 1 ó czy Gyula műegyetemi tanár a „Gazdasági Mérnök“ czimü mezőgazdasági és műszaki hetilap legutóbbi számában. Az eddig megjelent első közlemény a takarékpénztárak valódi czéljának rövid jellemzése után ismerteti a külföldi takarékpénztárakat s azok szervezetére nézve igen érdekes adatokat közöl. Ugyané számba veszi kezdetét a világhírű angol k i r. g a z d a- sági egyesület történetének is- meretetése, a mely gazdasági egyesületeink szervezéséhez sok érdekest nyújthat. Az ujzélandi malomipar ismeretese után közli e lap egy gazdasági szeszgyár rézletes rajzait és ismertetését, úgyszintén a Berlier-féle legczólszerübb rendszer leírását a városokcsatornázásá- r ó 1, kapcsolatban a Berlier-féle szivattyú rajzával. Végül egy érdekes czikk a j é g és hideg víznek a tejgazdaságban való alkalmazást tárgyalja igen nagy alapossággal. A megelőző számban a többi közt Bobula János fővárosi előkelő építész a színházakról és a hazai szakértők pártolásáról értekezik egy igen érdekes és figyelemre méltó czikkben; egy hoszszabb czikk a len termesztését és előkészítését, egy másik a szabadalmi ügyek reformját tárgyalja igen beható részletességgel; Bodola Lajos főmérnök ismerteti apéklaiöntözö és rész termelő telép 1882-évi eredményét; ugyané számban több képben be vau mutatva egy egyszerű és csinos nyaraló, továbbá egy új szerkezetű vasúti sorompó es jelzőkészülék, végül képekkel is illusztrálva ismertetve vannak, a szölőtő gomb á-b e- tegségei. A találmányok rovatából kiemeljük a következőket: Sodronykötélre berendezett közúti vasút (1 ábra). Uj burgonya-tnosó-gép 2>T3rilttér-*) Nyilatkozat. Szántbó Alajos kir. jarásbiró ur a közötte és Ormos János ur között fennforgó ügyben a „Békés" és „Békésmegyei Közlöny“ folyó évi 12-, illetve 24 ik számaiban újabban nyilatkozván, ezen nyilatkozatában kijelenti, hogy ö Ormos János ur kihívása elöl végleg el nem zárkózott. Miután a „Békés“ 10-ik és a „Békésmegyei Közlöny“ 22-ik számaiban alólirout és Kövér László ur mint Ormós János ur megbízottai által oly értelmű nyilatkozat kozöltetetr, hogy Szánthó Alajos ur az Ormos János ur által tőle kért lovagias elégtétel adást megtagadta, nehogy ezen állításunk valódisága Szántbó Alajos ur lent jelzett nyilatkozata következtében általa bár uem szándékolva a t. olvasó közönség részéről kétségbe vonatbassék — kénytelenitve erzem magamat a száraz tényállás előterjesztésére. A folyó évi február hava 27-én d. e. 8 óra tájbau Kövér László úrral Szántbó Alajos urnái megjelentünk s tőle Ormós János ur nevében egy személyes természetű sérelemért lovagias elégtételt kértünk. Szánthó Alajos ur a lovagias elégtételadást — több, általa felhozott indok alapján, de főleg azon szempontból, hogy a sérelem kölcsönös volt — megtagadta. Ezen tagadd választ Ormos János ur tudomására bozváu, általa felszólittattunk, hogy Szánthó Alajos urat — ki lehet, hogy időkózileg gondolkozását ez ügyben más útra terelhető, — az elégtételadásra újólag is kérjük fel. Ezeu felszóllitás következtében Kövér László ur és alólirott a fent jelzett napon, azaz február hava 27-én délelőtt 12 óra tájban Szánthó Alajos urnái másodízben is megjelentünk, s őt Ormós János ur akaratához keppest és az ő nevében a lovagias elégtételadásra újólag is felkértük. Szánthó Alajos ur azonban az elégtételadást ez alkalommal is mereven megtagadta. A két alkalommal kijelentett tagadó válasz után ugyanaz nap d. u. 2 óra tájban Ormós János ur részére az általa is közölt nyilatkozatot kiállítottuk. E most jelzett nyilatkozatunk kiállításának szükségességét és helyességét a t. ez. olvasó közönség bírálatára bizom. Végül szükségesnek tartom megjegyezni, hogy ezen nyilatkozatunk kiállítása és annak Ormós János ur részére lett kézbesítése után pár órával jutottam tudomására, hogy Szántbó Alajos ur magának segédeket választott, s értesítettem Keller Imre ur által levélileg az ügynek ilyetén fordulatáról, miután azonban Ormós János urnák kiadott nyilatkozatunk folytán megbízatásom lejárt, ez ügybe továbbra beavatkozni magamat illetékesnek nem tartottam, — hanem igen is azon eljárást, a melyet Keller Imre ur a „Békés“ 12-ik és a „Békésmegyei Közlöny“ 24-ik számaiban csekély személyiségemről nyilvánosság elé hozott — a magam részéről helyes irányban elkövetettnek véltem ás vélem. Békés, 1883. márczius 30. Terényi Lajos. •) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a Szerkesztő. t grerl sols Toetegr SSSS ha a megfelelő gyógyszerek mindjárt kezdetben kéznél lennének. Ennélfogva az oly könyv minő a „Dr. Airy gyógymódszere“, mely nemcsak a betegségek leírását tartalmazza, hanem egyúttal t ’ rorvosilag kipróbált és ezerszeresen jónak bizonyult háziszereket sorol fel — minden betegre nézve a legnagyobb becscsel bir. Az említett s Richter kiadóintézetóben Lipcsében megjelent röp- irat, melynek szövege számos ábrával van ellátva, Gorischek K. egyetemi könyvárus által (Bécs, I. Istvántól-, 6. sz.) 75 kr. beküldése után bérmentve küldetik meg. 122) 6—7.
