Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-03-11 / 10. szám

lO-ik szám. Gyula, 1883. márczius 11-én II. évfolyam. f-----------1 Szerk esztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre...........5 frt — kr. Fé lévre .. .. .... 2 „ 50 „ Évnegyedre .. .. 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 ________ W w PO LITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. MEGtJELENIK MINDÉIT VASÁRNAP. Kiadó hivatal; Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér sora 10 kr. — SA Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11 sz. a.; Lang L/tpót Dorottya utcza 8. sz. a./ Bécsben • Gppelik A,f Schal ele. Henrik, JHoose Rudolf és Dukes AI* hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. Megyei közügyek. Békésmegye közigazgatási bizottsági ülése 1883. márcz. 5-én. Az alispáni havi jelentés tudomásul vétetett | félévi jelentés szokottan felterjesztetni rendelte­tett, egyszersmind a megye közgyűléséhez átté­tetik. A kir. ügyész jelentése, melyben hang­súlyozza, miszerint a bíróságok a büntető tvknek kellő alkalmazása által kötelességöket hiven tel­jesitik, § kijelenti, hogy az 1882-ik évben nem merültek fel oly nevezetesebb mozzanatok, melyek folytán a közig, bizottságnak a 39. §-ban adott jogánál fogva, a törvényhozás vagy rendelet utján eszközlendő bármily intézkedés megtétele végett az igazságügyministerhez felterjesztést tegyen. Kiemeli, hogy a büntetések végrehajtása és a börtön rendszer tekintetében a btk. szellemé- beni intézkedés keresztülvitele, az itteni fogház czólszerütlon építkezése miatt lehetetlen, s jóllehet azon nézetnek, hogy a fogház ne csak egyedül a szenvedésnek helye legyen, hanem erkölcsjavitó is a lehetőséghez képest elég tétetik, mindazon­által a btkv által elfogadott börtönrendszernek azon elve, hogy az elitéit büntetésének megkezdé­sével magánosán legyen kénytelen büntetésének egyrészét eltölteni, a zárkák csekély száma s az épülettel arányban nem álló folytonos magas rab­létszám miatt egyátalán sem vihető keresztül. Ebből kifolyólag azon óhajának ad kifejezést, mi­szerint a tek. közig, bizottság hivatásszerüleg járna el, ha a btk. szelleméből kifolyólag a javitő rendszernek a gyulai tszéki fogháznál leendő czél- szerü keresztülvitele czéljából a fogház helyiségé­nek a kívánalommal megfelelő átalakítását és ma­gán elzárásra nehány zarkávali ellátását felsőbb h.dyen előmozdíthatná. A fogháznál a raboktatás állami szervezete a mostoha viszonyok folytán eddig keresztül nem vitetett, s rendes tanitó alkalmazása engedélyezve nincsen, de azért az itteni fogházban 1882-ik év­ben összesen 20 egyén részesült elemi oktatásban, ezek közül semmi előismerettel nem bírt 15, ol­vasni tudott 5, az év végével úgy olvasni mint Írni tudott mind a 20 egyén, sőt ezek nagy része a számadásban is meglehetős jártasságot szerzett. Ezen elemi oktatásban a derék fogházfelügyelő Horváth István részesité őket. A foglyok vallás erkölcsi oktatásukat saját hitfelekezetbeli lelkészeik által két hétenként nyerik, ezenfelül a budapesti rabsegélyző egylet ellenőrzése alatt álló „Magyar könyvtár“ 15 kros füzetei, melyek időszakonként megjelennek, a jobb viseletű foglyok között kiosztatnak. Végül a kir. ügyész a b.-gyulai kir. tvszék területén 1882-ben előfordult bünfeljelentés s bűn­vizsgálatok, valamint végtárgyalással befejezett bűnperekről statisztikai kimutatását is bemutatja. A kir. ügyészi jelentés tudomásul vétetik. A b.-gyulai m. kir. adófelügyelőség jelenti, hogy a községek által f. évre eszközlendő adóki­vetési munkálatok az általános jövedelmi pótadó kivételével teljesen bevannak fejezve, ez utóbbi is legkésőbb f. hó 15 ig elkészül; továbbá az adó­kivető bizottságok meg vannak alakítva s igy a bizottsági tárgyalások még e hó folyamán meg­kezdhetők, sőt nagyobb részt befejezhetök lesz­nek. Az adóbefizetés eredménye február hóra elég kedvező, a mennyiben Békésmegye területén egye­nes adók czimén 226,716 frt 7272 kr., a múlt évi febr. hóban pedig csak 206,915 frt 871| kr. s igy a f. évi febr. havi befizetés 19,800 frt 85 krral nagyobb. Az 1876. évi XV. t. ez. 48. §-a alapján a k. adó felügyelő által febr. hóban enge­délyezhető adófizetési halasztások nem voltak. A kir. tanfelügyelő jelentése nem adván vitára okot, tudomásul vétetett. Az államépitészeti hivatal terjedelmes jelen­tése az 1883. évi közmunka ügygyei foglalkozik, az a megyére nézve előnyös változásokkal elfő gadtatott, és miután megyénk minden törekvését oda irányítja, hogy legalább a vasúti állomások­kal biró községek indóházaikhoz kóutakon járja­nak, ezen dicsérendő intézkedés oda kényszeríti a megyét, hogy kőutaira kövezetvámokat hozzon be; ennélfogva megyei alispán ur és az államépi tészeti hivatal főnöke a közmunka és közlekedés- ügyi minister úrhoz felküldettek, részint segély, részint pedig a kövezetvám kieszközlése végett kér- vényileg járulni. Az idei közmunkánál Gyulavárosa kiváló figyelemben részesült; ugyanis a fehér-körösi hid újra építtetik, a gyulavárii ut a temető utczáig kiépíttetik ; a városon kér sztül vonuló ut bon­tására 2000 frt, a vasú1 hoz vezető városi útra pe­dig 1000 frt utalványoztatok;. A sor Gyulavém- sán van, hogy vasúti utjának gyalogutját jó karba hózza. Miután Szarvas és Gyoma városok nem fo­gadták el a vasúthoz vezető kőuthozi hozzájáru­lást, ennélfogva azt a megye fogja kiépíteni, de jövedelme is a megyét illetendi. Mező-Berény azt elfogadta. A közgazdasági előadó jelentése a megyében fenálló takarékmagtárakra vonatkozik; jelentése szerint csakis számba vehető takarékmagtár léte­zik a megyében, Pusztaföldváron, a többiek ré­szint csak eszmében keletkeztek, az 1863-iki Ín­séges év által indokolva, részint ha léteztek is, eloszlásnak indultak, a jó világ feleslegessé tévé őket. Második jelentése a földmivelés ipar és ke­reskedelmi ministernek az országos szarvasmarha tenyésztés érdekében kibocsátott körredelete kó pezte, mely különösen a községeknek a tenyész­bikák beszerzése körül előnyöket biztosit, erre azonban mindössze 28 db eladásra szánt bika je­lentetett be, vásárlásra pedig egy község sem je­lentkezett. Tótkomlóson egy izr. felekezeti iskola léte­sítése engedélyeztetett. Több magánjellegű ügyek elintézése befejez­tetvén, a gyűlés f. hó 6 -án délben ért véget. Alispáni jelentés. Békésmegye közigazgatási bizottságának 1883. márczius 5-én tartott ülésén. . Méltóságos Főispán ur 1 Tekintetes közigazgatási bizottság! A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ágak folyó évi február havi állapotáról szóló rendsze­rinti' jelentésemet az 1876. évi VI. t. ez. alapján vau szerencsém tisztelettel a következőkben elő­terjeszteni : I. Közegészségügy és népmozgalom, A közegészségügynek a múlt havi jelenté­semben jelzett aggasztó volta meegszüntnek mond­ható, mert ámbátor Béké.s községben a folyó évi január hava 7-töl február hava 27-eig roncsoló toroklobban összesen 117 egyén betegült meg, a kikből 57 meggyógyult, 50 meghalt, 10 pedig gyógykezelés alatt maradt, vörhenyjárványban pedig összesen 5 egyén betegült meg, kik közzül 3 meggyógyult, 1 moghalt, s 1 gyógykezelés alatt maradt, tekintve azonban, hogy az erélyesen fo­ganatba vett óv- és gyógyiutézkedések folytán az utóbbi héten a roncsoló toroklob járványban csak két haláleset lordult elő, mig a vörheny- járvány újabb esete fel sem merült, ezen kóros betegségek állásában határozott és oly javulás észlelhető, hogy Békés község közegészségügyi bizottsága a legközelebb az általam múlt hóbaü bezáratni rendelt ref. iskolák megnyitása iránt kérelmezett. A közegészségügyi bizottság ezen elő­terjesztése orvosi véleményezés végett a megye alorvosának kiadatott. Szent-András községben a roncsoló torok- lobjárvány véglegesen megszűnt, | vörhenyjár­ványban 1882. évi deezember hava 1-től a f. évi február hava 17-eig megbetegült összesen 62 egyén, ezekből meggyógyult 32, meghalt 15, s gyógykezelés alatt maradt 15 egyén. Gyula-Vári községben szórványosan mutat­kozó himlő- és toroklob-, valamint B.-Csabán az utóbbi napokban felmerült nehány hólyagos-himlö- betegülési esetek járványos jellugüeknek nem mondhatók. A hasznos házi- és gazdasági állatok között a megye egyes községeiben és pedig a lovak kö­zött fellépett egyes taknyossági kóreseteken kivül Gyoma községben megtartott lóvizsgálatnál mint­egy 54 darab rüh-kórban szenvedő ló találtatott, ezek azonban szigorú orvosi gyógykezelés folytán a gyomai járás szolgabirájának hozzám intézett jelentése szerint már mind megtisztultak. A megyei marha-állomány egészségi állapo­tának szigorú megfigyelése a földmiveles-, ipar­és kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur által ez évben is kötelességemmé tétetvén, intézkedtem, hogy az összes marhalétszám a téli állásokban a legelőre való hajtás előtt lehetőleg állatorvosiig megvizsgáltassák, s ezen vizsgálatok eredménye hozzám annak idején bejelentessék. E megye népmozgalmi viszonyairól is óhajt­ván megemlékezni, a megyei statisztikai bizottság legközelebb tartott üléséből a megye főorvosának beterjesztett jelentése és az abban foglalt adatok alapján a következőket jelezhetem : született a megye területén a lefolyt 1882-ik évben összesen 11,677 gyermek, meghalt 9285 egyén, mutatkozik 2392 főnyi szaporulat. A nagyméltóságu m kir. belügyminiszter ur által Bánfalva községben engedélyezett gyógyszer- tár elnyeréséért pályázók kérvényeiket benyújt­ván, azok a megye főorvosának véleményéé jelen­tése kíséretében az 1876. évi XIV. t. ez. értelmé­ben leendő eljárás végett a tek. közigazgatási bizottság mai ülése elé terjesztettek. II. Közbátorság. A ra. kir. csendörség b.-gyulai szakasz­parancsnokságától a múlt hó közbátorsági álla­potára vonatkozó adatokat, a hozzá intézett fel­szólításom daczára ez ideig sem kapván meg, e tekintetben csupán a járási szolgabirák és B.-Gyula város polgármesterének általánosságban beadott jelentéseire szoritkozhatom, a melyek szerint a személybiztonság a lefolyt hóban egy esetbi n sem, mig a vagyonbiztonság nehány, s főleg az orosházai járásban felmerült jelentéktelenebb ese­tek által volt megháboritva. III. V é dl öltések. Hidak. Közutak. A múlt havi száraz időjárás folytán a víz­állások megyeszerte alacsonyak lévén, a védtöl- tések általánosságban jó állapotban lévőknek je- leztetnek. Az enyhe időjárás a folyamokon lévő jég­kérgeket megindítván, azok e megye területén minden veszély előidézése nélkül áthaladtak, csu­pán a k. ladányi és szeghalmi nagy kiterjedésű árterek jégtömegei maradtak vissza, remélhető azonban, hogy ezek elvonulása is minden baj nélkül fog véghez menni. A békési zsilip biztosítására szolgáló mel­léképítmény a község által a múlt hó első felé­ben elkészíttettek, minek folytán felkértein a nagyméltóságu közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minisztert, hogy ezen zárgát felülvizsgálatá­nak elrendelése iránt intézkedni méltóztassék. A Vésztő község alatti sebes-körösi holt mederben lévő viztömeg nagymérvű felduzzadása következtében gróf Wenckheira Károly gerlai nagybirtokos a jelzett holt mederbe folyó bel­vizek folyásának megakadályozása iránt kérvé­nyezett, ezen kérelem folytán felhívtam a szeg­hal ni járás szolgabiráját, hogy a kérvény tár­gyában helyszini vizsgálatot tartsoD, az érdek letteket jegyzőkönyvileg hallgassa ki s közöttük az egyezkedést kisértse meg. Egyébiránt tekintve, hogy ezen holt meder vizének áradása a szeg­halmi járás szolgabirájának már élőbbén hozzám intézett jelentése szerint leginkább onnan ered, hogy a Biharmegye területén lévő belvizek e me­derbe mesterséges utón levezettetnek, utasítottam a járási szolgabirót, miszerint Vésztő község bi- ráját a jelzett törvénytelen eljárás meggátlása végett az 1874. XI. t. ez. alapján Biharmegye alispánjával leendő érintkezésre utásitsa; azon esetre pedig, ha a bihar-békési egyesült ármen-, tesitö-társulat igazgatósága a túlságosan és ve- 'S szélyesen áradó viz levezetése czéljából a holt meder alsó torkolatánál a most folyamodó nagy- birtokos kérelméhez képest kellően és gyorsan nem intézkednék, ezen intézkedést nagyobb baj elhárítása végett saját hatáskörében is sürgesse és szorgalmazza. A mezőtúr-gyomai és a mezőtur-dévaványai utón az úgynevezett Sima fokon épített hid a békésmegyei m. kir. államépitészeti hivatal (önö­kének véleményes jelentése szerint a közlekedés biztonságának meg n m felelvén, akként intéz­kedtem, hogy ezen hídon a közlekedés haladék­talanul beszüntettessék, felhiván ez alkalommal a hortobágy-berettyóvidéki belvizeket levezető tár- s lat elnökségét, hogy ezen hidat a közlekedés biztonságának teljesen megfelelőleg sürgősen át­alakíttassa. A most nevezett társulat elnökségé­től a legközelebb vett távirati értesítés szerint a kívánt helyreigazítás megtörtént, miért is utasí ­tottam a megyei államépitészeti hivatalt, hojy a jelzett hidat haladéktalanul megvizsgálja, s teljes biztonság esetén azt a közlekedésnek átadja. A fokközi hid felemelése iránt megtartott tárgyalásról szóló jegyzőkönyvet, mint azt a múlt havi jelentésemben említeni szerencsém volt, a sebes-körösi öblözet elnökségével közöltem, választ azonban ez ideig még nem nyertem. A megyebeli utak az éjjeli fagyokra rend­szerint következni szokott enyhe n.-.ppalok foly­tán a kívánalomnak nem igen felelnek meg, mind­azonáltal az utkaparóknak egy-egy közlekedési útvonalra lett csoportosítása legalább is egy ko-» csinyom bevágását és járhatóvá tételét eredmé­nyezte. A tek. közigazgatási bizottságnak a múlt havi üléséből nyert megbizatásomhoz képest Haasz József kir. főmérnökkel M.-Berény, Gyoma és Szarvas községekben megjelenvén, az azon alkalomra összehívott községi képviseleti közgyű­lést a jelzett községekben létesittetni szándékolt kövezet utakhoz 50°/o-al való hozzájárulásra fel­hívtam, a mely felhívásomhoz képest M.-Berény község feltétlenül, mig Szarvas község bizonyos feltételek kikötése mellett fogadták el a tett aján­latot, ellenben Gyoma község képviselőtestülete az elébe terjesztett s kétségtelenül a község fel­virágzását ezélzó ezen nagyfontosságu ügyet le­szavazta s a tett ajánlatot visszautasította. Ezen ügyet különben a tek. bizottság mai ülésén a megyei m. kir. államépitészeti hivatal főnöke bő­vebb előterjesztésében fogja világításba helyezni. Ezen nagyfontosságu ügynél szükségesnek tartom még megjegyezni, hogy az indóházi utak kikövezése végett Glasner és Eibenschütz vállal­kozókkal kötött szerződés a nagyméltóságu m. k. közmunka- és közlekedési miniszter úrhoz felsőbb megerősítés végett még a múlt hó elején felter­jesztett, onnan azonban mindez ideig le nem kül­detett. Az endröd-szarvasi útnak a décsi pusztára leendő áthelyezése tárgyában Gyomán folyó évi január hava 24-én megtartott tárgyalásról szóló jegyzőkönyv a tek. közigazgatási bizottság f. évi 177. sz. határozatához képest a jelzett útvonal mielőbbi kihasitása iránt teendő intézkedések vé­gett Horváth Gyula kir. kormánybiztos úrhoz át tétetett, honnan azonban ez ideig válasz még nem érkezett. Ezen fejezet alatt végül meg kell még em­lítenem, hogy Békés község képviselőtestületének a tek. megyei bizottság múlt évi deczember havi közgyűléséből felterjesztett azon határozata, mely szerint a nevezett község a létesítendő békés­földvári helyi érdekű szárnyvonalnak gr. Wenck- heim Frigyes nagybirtokossal közösen való fel­építése iránt elvállalt kötelezettség fenntartása mellett, a 170,000 frtra meDŐ építési költségek­hez azok kétharmadának viselése által hozzá- járuland, és az erre megkiváutató pénzt költsön utján a nevezett nagybirtokos közbenjárásával szerzendi, a nagyméltóságu In. kir. belügyminisz-

Next

/
Thumbnails
Contents