Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1883-02-18 / 7. szám
7-ik szám Gyula, 1883. február 18-án II. évfolyam r Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre .........5 írt — kr. Fé lévre ............2 | 50 „ Év negyedre .... 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. Ja V?---------------------I Eiadó hivatal; 1 POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP, MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér sora 10 kr. Á Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Jüipót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. Tanoncz iskola. Nem tartozunk azok közé, akik tények előtt szemet húnynak, nem is vagyunk oly szlováksággal megverve, hogy rózsaszínűnek nézzük, ami ha voltaképen nem is egészen fekete, de legalább is — szürke. Potemkin elámithatta festett falvaival uralkodónőjét, hogy a föld legjobban kormányzott és legboldogabb népe között utazik, bennünket sem a fáklya füstje nem vakított el, sem az értekezlet lelkes éljen zései nem vesztegettek meg, hogy áldozatkész főur bőkezűsége és egyéb jeles tulajdonai iránti elismerés és hála lerovásán felül bennük az iparos szakoktatás ügye iránti tüntetést is találunk. Valljuk be őszintén, hogy a tanoncz- iskola kérdése, iparosaink túlnyomó s tegyük hozzá, még értelmesebb részében sem talált viszhangra, sőt inkább bizalmatlanságot és meglehetős ellenszenvet keltett, eme ellenszenvet pedig az országos iparegyesület igen tisztelt elnöke körünkben tartózkodásával — fájdalom, vajmi csekély mértékben tudta eloszlatni. S ez a helyzet természetében fekszik. A tanoncz iskola a jövő iparos nemzedék existentiájának kérdése lévén, nem lehet fölötte csodálkozni, ha a jövő kérdései iránt nem tanusitanak kellő érdeklődést, annál kevésbé áldozatkészséget azon kéz- műiparosok, akik a jelen elviselhetlen nyűgei között állandóan azt tapasztalják, hogy az ö érdekeik mindig és mindenütt háttérbe szorulnak, hogy annyiszor hangoztatott sérelmeik csak Ígéretekkel, mindig csak üres ígéretekkel némíttatnak el. Nem beszélünk most az önálló vámterületről, habár a mi nézetünk szerint Magyarország iparosai nyomorúságának kútfeje a közös vámterület, s habár nézetünk szerint a kézmüiparos szomorú helyzetén önálló vámterület, sőt erős védvá- mok nélkül gyökeresen segíteni alig lehet. Fájdalom, a kormány nemzetietlen politiHa távol vagy tőlem Mi kínoz szüntelen ? . .. Mi bántja, mi gyötri Sanyargó kebelem ? ... Lelkem a sóhajtás — Szívem bú forrása, Szemeimnek árja Felleg szakadása. Ha közelemben vagy, Ha szemedbe nézek, Boldogsággá válnak E kínos érzések: Lelkem áradó kedv Szívem üdv forrása, Szemem szivárványnak Öröm mosolygása. Nem tudom, mi lehet Mi igy játszik velem? .. j Taníts meg rá — édes, — Hogy ez a — szerelem 1... Gulisztan. kája és honatyáink kislelküsége tiz évre feladták az önálló vámterületet idegen érdekeknek, és eme tiz évből még súlyos öt év áll előttünk. Az 1879. évi II. országos iparos kongresszus megállapodásairól szólunk, amelyek az ipartörvény revisióját, kötelező ipartársulást, iparos kvalifikácziót, vásár- és házalás-ügy, fegyencz ipar stb. szabályozását, szóval oly dolgokat kérnek, amelyek érvényesülése nem érinti a közjogi kapcsolatot, han in egyszerű belügyet képez, megoldásuk nem jár erős megráz- kódásokkal, mondhatnánk mindössze egy kis jóakaratot igényel. S ezt a jóakaratot kénytelenek az iparosok idestova már négy év óta nélkülözni. Száz meg száz feliratnak, deputatiót érő deputatiók kérvényeinek egyedüli sikere, hogy az ipartörvény revisioja még mindig tanulmány tárgyát képezi, olykor-olykor egy-egy ánkettet is hívnak össze, ezen annyi mindenféle fogalomzavar h ilma- zódik össze, hogy ujabbi alapúi szolgál esztendeig tartó tanulmányokra, ezalatt pedig folyton hanyatlik, folyton pusztái a kézmüiparos osztály; úgy hogy maholnap alig lesz szükség az ipartörvény revisiójára, mert a folytonos tanulmányo zás, a folytonos ánkettirozás alatt földönfutókká, proletárokká lettek azok, akiknek érdekében a törvény alkotandó lett volna. Ily körülmények között mi nem merünk feltétlenül követ dobni a kézműipa- ros osztály azon — fájdalom túlnyomó — részére, amely épen nem tud lelkesedni a tanoncz iskola, vagy ipartanmtíhely ügyéért, hanem elkeseredve kérdi, hogy mi haszna lesz abból őneki ? A kézmüiparos átlátja azt, hogy a jövő iparosaira nézve életkérdéssé lett, miszerint kellő elméleti ismereteket szerezzen magának. A közgazdasági forrongás, melynek méhében a kézműiparnak fokozatosan gyáriparrá leendő átalakulási kényszere rejlik, hazánkat sem hagyja érintetlenül. Jaj annak az iparos nemzedéknek, amelyet a kitörő közgazdasági harcz készületlenül JL Garda taván. Fölöttem kék az ég, Alattam kék a tó, Köröttem messzeség Kék színben játszódó. Kis lenge csolnakom A tón locsogva jár, — De lelkem ott csapong A messzeségbe márl Te tünde messzeség, Te rád irigykedem, Hiszen te benned él Az én kis kedvesem ! Nem bánt a tó, s az ég Szép színű kelleme : Szebb színű kékben ég Kis angyalom szeme. S benn’ e tó mélyinéi Mélyebb az érzelem, S az égnek üdvinéi. Nagyobb üdvöt terem! Gulisztan. fog találni akár elméleti, akár gyakorlati kiképzés szempontjából. Mert bármily fontos is a tanonczok gyakorlati kiképzése a műhelyben, mégis elégtelen későbbi pályájukra nézve, ha nem bírnak legalább az elemi ismeretek bizonyos fokával. A különböző iparágak szerint igen különbözők ugyan a sikeres üzhetés szempontjából támasztandó igények. Egy közös szilárd alapot, a műveltség és üzleti képesség bizonyos minimumát azonban egy iparos sem nélkülözheti. Nem csak ügyes kézre, hanem gondolkodó főre a legkisebb iparosnak is szüksége van. Ezt a képzést leend hivatva a felállítandó ipartanoda megadni. Bár ne volna egyébre szükség, mint egy phrasisokban bővelkedő lelkes felhívásra, hogy iparosaink ne csupán anyagi áldozatkészséggel járuljanak a tanoda fentartásához, hanem — ami fő — jó kedvvel és pontosan járassák oda tanonczaikat, hogy a tanoda hivatásának és nemes czéljának meg is felelhessen ; fájdalom, mi nem ringathatjuk magunkat illusiókban e felett, s őszinte meggyőződésünk, hogy az ipartörvény re- visiója, még pedig az iparos osztály egyértelmű óhaja szellemében leendő revisiója előtt, az iparos szakoktatás ügye hazánkban s bizonyára városunkban is egyszerű kísérlet marad, mely több keserűséget, mint gyakorlati sikert fog felmutatni. Tűrhetőbbé a jelent, és ez úgy fog épithetni a jövőnek. Megyei közügyek. A közigazgatási bizottság félévi jelentése 1882-ik év második feléről. A közigazgatási bizottságokról szóló 1876. évi VI. fi ez. §-a értelmében a megyénkbeli közigazgatás összes ágai állapotáról 6zóló rendszerinti jelentésünket az 188..'-ik év második felére vonatkozólag következőkben van szerencsénk tisztelettel előterjeszteni. I. A belügyministerium ügykörét é r i n t ö I e g. 1. fejezet. 1. A közigazgatási bizottságban a lefolyt fél év alatt kővetkező változások történtek : Gombos bácsi. — Genre kép — Ch risztó Miklóstól. így hívtuk mindnyájan az irodában. Szerény modora, előzékenysége, tiszteletet parancsoló külsője, jó szíve, kedveltté tették előttünk. Szorgalma olyan volt, milyennel egyikőnk sem dicsekedhetett. Ö volt első a hivatalban, s ö volt a ki utoljára tette le a tollát. Szorgalmát főnöke is méltányolta, többször felterjesztette a miniszterhez remuneratió- ban való részeltetés végett, mégis adták volna, de hát ak alap akkorára mindig kimerült. Törvényszékünk területén ö volt a diur- nisták nestora. Kevés beszédű, magába zárkozott ember volt. Mikor az ügydarabok közé temette magát s tolla sebesen futott végig a papiron, azt hihette volna valaki, hogy egész figyelme ott öszpontosul. S midőn néha-néha tolla megszűnt serczegni s pár pillanatig megállóit, az öt nem ismerő azt gondolhatá, hogy pihen. Csalódott. Gondolatai ilyenkor túlcsapongtak hivatal szobája falain, s elszálltak oda, abba a boldog korba, midőn még ö is főnöke volt egy hivatalnak: midőn még nem Gombos báa) Máriássy György kir. adófelügyelő ellen a m. kir. pénzügyminister ur által elrendelt fegyelmi vizsgálat folyamán az elkövetett cselekmények bűntett jellegével birván, a vizsgálati iratok illetékes eljárás végett a b.-gyulai kir. törvényszékhez áttétettek. Ezen bíróság 1882. évi 2982. számú végzésével, a fenforgó ügyben a bűnvádi eljárást megszüntetvén, a fegyelmi eljárás újonnan felvett fonalán Mánássy György kir. adófelügyelő eljárás alá vont tetteinek beszámithatlansága miatt az 1596/1882. számú határozattal a fegyelmi eljárás is megszüntettetett, s az iratok, a hivatal érdekében teendő további intézkedés végett a pénzügyminister úrhoz felterjesztettek; minek következtében, a megürült adófelügyelői állásra a pályázat felsőbb helyről közhirré tétetett. Az adófelügyelői teendőket ez idő szerint is Orosz László kir. adófelügyelői helyéttes látja el. b) Az 1882. évi XX. t. ez. értelmében postaigazgatók a múlt év második felévél megszűnvén a bizottságok tagjai lenni, dr. Novotny Károly postaigazgató a bizottságból kilépett; ugyanazon törvényezikk alapján a bizottságban mint közgazdasági előadó Székács István foglalt helyet. c) A közigazgatási bizottságnak a múlt év végén kilépett öt választott tagja közül dr. Hajnal István, Varságh Béla, Fejér Béla és Göndöcs Benedek a következő két évre újonnan megválasztottak ; ellenben Farkas Béla helye Ormós Jánossal töltetett be. 2. A megyei központi közigazgatás menetét, az ezen jelentéshez csatolt II. mintájú kimutatás számszerű adatokban is feltüntetvén, itt egyszerűen megjegyezük, hogy a tisztikar tevékenysége, a felmerült ügyek elintézése körül kifogásra ezúttal sem nyújtott alkalmat; azon előbbi jelentéseinkben előterjesztett kérelmünk pedig, bogy ugyanis a megszaporodott alispáni teendők gyors elintézése tekintetéből a két főnyi jegyzői kar létszáma sza- porittussék, egyidöre s némi részben kedvezőleg megoldhatónak Ígérkezik a m. kir. belügyminister ur azon újabb intézkedése által, melylyel részben a központban is alkalmazható a közigazgatási gyakornoki állások rendszeresittettek. 3. A megyei kezelés alatt lévő pénztárak és alapok az 1870. évi XLII. t. ez. 58. §-a alapján havonkint rendszeresen megvizsgáltatván, azok mindannyiszor rendben lévőkben találtattak. Az egyes pénztárak áMoga illetőleg pénztári maradványa az 1882. évi cL-oz. hó 22-iki napján megtartott alispáni vizsgálatról szóló jegyzőkönyv szerint következő volt. a) A megyei házipénztár készpénzben 2117 frt 65 kr. ; csinak; de tekintetes urnák titulálták az emberek. Régi idő, elmúlt szép napok! ..." — Min gondolkozik Gombos bácsi ? kér- - dém ilyenkor. — Semmin! ugyan min is gondolkozhat - ' nék egy diurnista? Csak egy kicsit pihentettem. Elpirult, mint a csínén kapott gyerek. A világért sem mutatta volna, hogy az ité letek, végzések, idézések stb. másolásán kívül I még másról is gondolkoznék. Ha ilyenkor tovább akartam vele beszélni, egy pilla- | natra szemüvege alól felnézett s olyan fájó mosolylyal mondta: — Sok a restancia öcsém; ne beszélges- r sünk! Pedig sohasem volt restanciája. Inkább t haza vitte a darabokat, és otthon pislogó t gyertya mellett, szabad ideje feláldozásával _ dolgozta fel, de nem is volt szabad restanciá- I nak maradni.' i. — Ne mondhassa senki, hogy nem dolI gozom meg a napi i írtért — szokta volt a mondani. > I Szabadságot csak egy pár órára s csak .- akkor kért, ha valamelyik régi jó tiszttársát
