Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1883-01-07 / 1. szám
Gyulavárosa t. közönsége ezennel felhi- vatik, miszerint az 1883. évre szóló III. és !/•'<! oszt. kereseti adóra, valamint a tőkekamat és járadék adóra vonatkozó vallomásaikat, f.hó 15-ig a városi adóhivatalnál annál bizonyosabban iparkodjanak benyújtani, mert ellen esetben a vallomás ivek hivatalból fognak kitöltetni, — nemkülönben figyelmeztetnek mindazon t. adóhátralékosok, kik állami, városi, illetve hadmentességi adóval hátralékban vannak; miszerint tartozásaikat f. hó 15-ig befizetni igyekezzenek, mert azontúl a III-ad fokú végrehajtás fog ellenük foganatosíttatni. Gyulán, 1883. jan. 5. Dobay János, polgármester. Beküldetett. — Értesítés. A nagy kanizsa kisdednevelö egyesület jótékonyczélu sorsjegyeinek húzása 1882. évi deczember 31-ről a nmlt. m. kir. pénzügyminisztériumnak 1882. évi decz. 22-én 75,567. sz. a. kelt magas rendeletével 1883. évi julius 1 -só napjára halasztatott, mely napon a húzás visszavonhatlanul I okvetlen megtörté- nend. Az elhalasztás indoka az, hogy a kibocsátott sorsjegyeknek csak egy ötödét sikerült ér- tékesitíni, e mellett 20 ezer db sorsjegynél több volt a közönségnél kint, melyért sein az érték nem küldetett be, sem a sorsjegyek vissza nem érkeztek s igy a kitűzött jótékonyczél kívánt mérvben nem éretvén el, bizonyára a minden szép-, jó- és nemesért lelkesülő érdekeltek szives beleegyezéssel veszik tudomásul s a czélt továbbra is kegyes pártfogásban részesítik. Mire nézve hazafias bizalommal tiszteletteljesen felkérem mindazokat, kiknél még sorsjegyek vannak, hogy azt értéke'sitoni mielőbb kegyeskedjenek. — Újabb megrendelések köszönettel vétetnek s posta fordultával eszközöltetnek. A húzásnak 1883. év julius 1-sö napjára történt elhalasztásával sem tervezetben, sem egyéb intézkedésükben változás nem történt. A nyereménytáTgyak Milhofer n.-kanizsai ékszerész testvér uraknál vannak elhelyezv i s mindenkor megtekinthetők. Továbbá minden értesülés a n.-kanizsai kisdednevelő-egyesület ná- dorutczai ovoda-épületében levő irodában nyerhető, hová a levelezések is bérmentve intézen- dök. N.-Kanizsa, decz. 31. 1882. Hazafias tisztelettel, a sorsjátékot rendező bizottság nevében : Somssicb Lőrincz, biz. elnök és pénztárnok. Hazai hírek. — Nemcsak vidékünkön a Körösök, de hazánk más részében a folyók sokkal nagyobb mérvben és vészthozóbban áradnak; igy a legújabb tudósítások szerint Pozsonyban a Duna vize folyton árad, s a város egyes részeibe is beöntött. — Komáromban, minthogy a zsilipeket idejekorán le nem zárták, a viz egyes házak pinczéibe hatolt. — A Vág vize pedig ellentétes 'irányban visszafelé folyik. — A Csalóköz szinte veszélyeztetve van. — Esztergomban a veszély tetőponton van; az erős szél a hullámokat a töltéseken felül csapkodta. — Budapesten az árvizbizottság megalakult s minden intézkedések megtétettek, hogy na gyobb veszélyeknek eleje vétessék. — O-Budán a hajógyári sziget teljesen víz alatt áll, s az egész telepen a munka szünetel. — A Margitszigeten olyton kisebbedik a száraz terület. — Uj-Pesten a viz folytön növekedik s jóllehet a községet nem fenyegeti, mégis egyes alantabb fekvő házak és gyártelepek viz alatt vannak. — Mint a nagyváradi „Szabadságiban olvassuk, Jágócsy Péterffy József ministen biztos Nagy-Váradon is megjelent az ipariskola felállítása tárgyában, melynek eredménye az lett, hogy jelenlevő elég tekintélyes számú érdekeltek az ipariskola létesítéséhez egyhangúlag hozzájárultak Az egyhangú határozat előtt azonban a minister biztosnak nagyon is őszintén megmondották, miszerint az iparosok nyomasztó helyzetének első sorban is maga a kormány az oka, mert mig a folyton fokozódó terheket az iparos osztály nyakába nyomja, addig anyagi existentiájükről nemcsak nem gondoskodik, hanem egyenesen a tőkepénzesek és uzsorások martalékául dobja és az egyesületi rendet szabadosságra tért nyitó törvényével még fokozza. A midőn Nagy-Várad városa iparosainak őszinte nyilatkozatukért elismerést nyilvánítunk, meg vagyunk győződve arról, hogy az 1879. évi országos iparos kongressus határozataihoz hívek maradnak. — Nagy-Várad városa a folyó év elejével teljesen önnön sorsának ura lett, a mennyiben a káptalantól a regale-jógot tetemes összeg árán megváltotta s nem várta be, hogy a sült galamb a törvényhozás utján szájába repüljön. A midőn Nagy-Várad városa polgárainak ezen önrendelkezési joguk iránti elhatározását őszinte örömmel üdvözöljük, jóakaratulag a mi városunk polgáraihoz intézzük ama kérdést, hogy meddig hajlandók még tűrni a nyűgöt, melyet egyesek önzése és saját kislelküségük, önbizalmukban! kételkedésük a nyakukba varrt. — A spanyol kormány tekintettel a Magyarország és közte folyton fokozódó kereskedelmi forgalomra, konzulátust szándékozik felállítani Budapesten. ■— A budai várpalota kiépítésének előmunkálatai befejezésükhöz közelednek. Minthogy azonban az előmunkálatok hosszabb időt vesznek igénybe, a tulajdonképeni munka megkezdése néhány év előtt aligha történhetik meg. Az építés ő Felsége kivánata folytán úgy fog eszközöltetni, hogy az udvar időközönkénti idejövetele ne gá- toltassók. — M.-Bereny és Csaba között f. hó 3-án a Budapest felől jövő vonat mozdonyának 2 első kereke kisiklott s a sínek mellett a talajba fúródva, mintegy 500 méternyire haladt. Az utasok két órai késedelem után a Csabáról érkezett segélyvonattal folytatták utjokat Arad felé. A levéi- és hirlapküldemények pedig csak másnap továb- bittattak, minthogy a postakezelő a kétórai késedelem alatt ijedelméből nem volt képes maga hoz jönni. — Temesvárott román püspökség telálli tását tervezik, a román intelligentia körében; i püspöki székhely a Losonczy-téren lenne, s 120,000 írtban van előirányozva. — Kossuth Lajos iratainak IV. kötetében a magyar nemzet ezredéves ünnepélyének megtartása határidejét 1888. évre teszi. S eme nézetét következően indokolja: „A váradi káptalannak vannak 1370 ben (Nagy Lajos király idejében) szerkesztett Statutu mai, melyeket Batthyány Ignácz erdélyi püspök i lőcsei egyház könyvtárában talált kézirati kódex után „Leges Ecclesiasticae“ czimü munkája 3-dik kötetében (343. lap) közrebocsátott. E Statútumok ban ez áll: „A magyaroknak régidök óta írásba foglalt hagyománya — — — azt tartja, hogy az U megtestesülésének nyolezszáznyolezvannyolezadik esztendejében a Szittya Népből — — nagy soka ság------hatalmasan elfoglalta egész Pannóniát. örö kségi jogon birtoklandót.“ Tehát 888! így tartották ezt azok, kik nagy eseményhez több, mint fél ezer évvel közelebb éltek, mint mi. Nem mondom, bogy a szőrszálhasogató khro- nólogia ez ellen nem tehetne ellenvetést, de bár mely más évet tenne is helyébe, a honalapitásnak semmi egyes mozzanatra nem szorítható természeténél fogva az is ellenvetés alá eshetnék. Hát én nem látok okot, mely az ősi hagyománytól eltérést indokolhatna. És én azt hiszem, hogy a hagyományos 888-nak elfogadása rokonszenvvel is találkoznék a nép érzelmeiben. 1888 oly zengzo- tesen rímelne 1848-czal. Pedig van e véletlenben tárgyilagos öszhangzás is. Amaz arra emlékeztet, hogy a szövetkezett hét magyar törzs a magyar nemzetszámára hazát szerzett, ez arra, hogy a nemzet hazában a nép nemzetté lett. Ha van még a magyar számára egy második ezredév feltartva csak azért, csak az által lehet, hogy a nép nem zettő lett. — Az arad-csanádi vasút műtanreudöri bejárása f. hó 4 én tartatott meg Vörös László miniszteri titkár jelenlétében. A bizottsági vonaton Landau Gusztáv, Balog Alajos felügyelők Mösmer, Bieberauer, Katus osztrák állami vasúti felügyelők, Lonovits, Mesko, Vásárhelyi, Návay arad Csanádi vasutigazgatók, Hegedűs, építést vezető főmérnök, Torontál- és Csanádmegye köz igazgatási küldöttei érkeztek meg, üdvözölve Makón legalább is 5000 főnyi nép által, mozsár dörgés, zeneszó és páratlan lelkesedéssel. — A bizottságot Bánfy Lajos főügyész lelkesen üdvö zölte, melyre Vörös László Makó város hazafias áldozatkészségére hivatkozva, meghatottau vála szolt. — Délben bankett a kaszinóban, telköszön- tés Meskó alispán áttal a közlekedési és pénz — Wimpffen g róf párizsi nagykövet múlt évi decz. 30-án saját kezével véget vetett életének, revolverrel halántékon lőve magát, s azonnal meg is halt. Tettének indoka eddigelé határozottan felderítve nincs. A feltevés, hogy elhatározását anyagi zavarok okozták, illetékes helyekről meg van czáfolva, valamint az is, hogy az indok családi körülmény volt. Mi részünkről inkább hajlandók vagyunk hinri azt, hogy az elhunyt politikai missiójában nem követhette szíve meggyő- ődését sugallatát. A párisi hírlapok Wimpffeu gróf iránti rokoDSzenv és halála feletti sajnálatuknak idtak kifejezést, I ugyanezt tették a római hírlapok is, ahol azelőtt Wimpffen nagykövet volt, A gyászeset következtében a párisi magyar egylet rendes Sylvester napi mulatságát bizonytalan időre elhalasztotta. — Az oroszországi háborús hírek — jól lehet csak készülődésben — a hivatalos megnyug tatások daczára is tartják magokat, aöt ha lap jaikon állana, a háború már tényleg ki is tört volna; igy azonban csak készülődünk és szaporítjuk a költséget. — Kontstantinápolyban a Yildisz-kioszk- ban ismét összeesküvésnek jöttek nyomára, minek folytán a nagyvezér Szaid pasa állása meg van ingatva. Az összeesküvés szitásával Oroszországot gyanítják és oly véleményben vannak, hogy Törökországban oly esélyeket akar előidézni, melyek a Balkán félszigeten és Örményországban beavatkozásra késztessék. — Angolországban a misterelnök fia Gladstone Herbert elismeri, miszerint a ltormányforma Írországban oly rósz a minőnek csak gondolni lehet, sőt nézete szerint az európai államok között a legroszabb. Az őszinteség szép, de a helyett hogy Skócziai tüntetéseken beszél igy, jobban tenné, ha az apjának mondaná meg, mert ez hamarább segíthetne a bajon. 'Xa,rL-ŰLg'37-_ Gyula városa képviseletének f. hó 4-ód tartott közgyűlése megtette az első lépést arra, hogy az ipariskola szervezve legyen ; — megválasztotta az ipariskola felügyelő bizottságát, s az által ér vényre en elte a múlt évi nov. 8-ki képviseleti közgyűlésen elejtett köznevelésügyi szakosztály nditványt. — Teljesen meg vagyunk győződve arról, hogy ha az ipariskola felállítását nem gyes egyének ambicziójához, hanem Gyula városa képviselő testületének összesége a nevelésügy. iránt mindenkor tanúsított buzgalmához köt jük — az ipariskola létre fog jönni. ügyminiszterre, mint a vasút megteremtőire. Este a „Magyar király“ vendéglőben 250 terítékű bankett, jelenvolt a város színejava. A toasztok so rát Lonovits főispán kezdte meg. ö Felségére i királyra, a melyet folytatott Bánfy főügyész i miniszteii küldöttségre. A lakoma a legderül- tebb hangulat mellett, számos fel köszöntéssel fűszerezve ért véget. A vonat naponként kétszer Makóról Szegedre és vissza érintkezik fe osztrák államvasut szegedi indóházával. — A kis Csanádmegye többet volt képes létesíteni, mint a háromszor akkora Békósmegye; — mi egykor egy kis-jenö-gyula-békés-m.-berónyi vasutat pendítettünk meg, sokkal kedvezőbb kilátásokkal, de az egyének igénytelensége nem hatolhatott át az el fogultság ködén és lett belőle Békés-Földvári vas ut gróf Wenckheím Frigyes kegyelme és nagy lelküsége által. Hülföldí hírek. Franciaország gyásza Gambetta Leo halála által mindenütt a részvétnek őszinte jeleivel talál kozik, ö volt Francziaországban a valódi köztársasági pártnak leghatalmasabb támasza, s halála által oly űrt hagy maga után, melynek betöltése még oly országban mint Francziaország is, nagy idők kérdése. Gambetta decz. 3!-én halt meg Párisban 44 éves korában, s temetése január 5-én állami költségen történt; tetemei atyja kivána tára Nizzába vitettek, s ott takarittattak el. Em léke mint valódi köztársasági érzelmű frauezin, szabad eszmék minden barátja által áldva lesz. I Irodalom és művészet. A körünbbeu levő színtársulat még min dig nem dicsekedhetik közönségünk túlnyomó részének pártfogásával. Pedig minden előadása al igazolja, hogy azt teljes mértékben kiérde melné. Első rangú tehetségei nincsenek ugyau de azért minden szerepkör jó személyesitőr talál. így például az igazgató kitűnő jellem apaszinész, aki első rangú társulatoknál is tel sen betöltené e szerepkört, Zoltán kiváló je lemkomikus, Zayzon is sok reményre jogosító komikus. A nők közül első sorban említendő Lipcseiné Anna kotnikanő, aki minden fellépésé vei zajos derültséget keltett — pedig nem túloz az igazgatónő, mint drámai hősnő, Orosz Kata mint szintén sokoldalú, különösen pedig kitűnő anyaszinésznő s végül Gyárfás Pepi, aki sokkal jobb naiv színésznő, mint szerénysége gyanittatja Korádi, mint szerelmes inkább szép alak, mint tehetség. A társulat repertoirja még mindig fel tétlen dicséretet érdemel. Folytatólag előadóiak Robin orvos, Anna, Veres sapka, Stomfay család Rang és Mód, (ismételve) Vcreshaju, Körösi lány Fábriczius ur leánya, A falu rossza, (Tóvölgy Ilon és Gyarmathy Gyula újonnan szerződött ta gokkal.) Ma este a kath. kör bálja miatt nem tartatik előadás, holnap este az igazgatónő ju talmául adatik „Fény árnyai“ Szigligeti ismer kitűnő drámája. A társulatot közönségünk mele gebb pártfogásába ismételten aflraljuk. A „Fiume“ czimü magyar tengerészeti, k< eskedelmi és társadalmi lap, melynek változat' is közérdekű tartalmáról egyévi fönnállása uta meggyőződtünk — s mely eddig két hetenkii jelent meg, a folyó január 1-töl továbra is Mól Zsigmond szerkesztése mellett — hetonkint. fc megjelenni. Tekintve a lap által a magyar tei gerparton képviselt fontos missiót s ama nehézségeket, melyekkel ez úttörő vállalatnak isolált helyzete miatt megküzdeni kell, különösen fölkérjük a t. magyar közönséget annak pártolására. A lap Letenkint fog áttekintést nyújtani a fiumei kikötőn át irányuló liszt., gabna, bor, fa s egyéb fontosabb kiviteli, valamint behozatali czikkek forgalmáról. — Előfizetési ára : egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Az előfizetési dijak a .Fiume“ kiadóhivatalának: Fiume, Via St. Andrea küldendők. Megyénk hírlapirodalma 1883-ik évben. Kitűnő tudósunk, id. Szinoyei József, évenként a „Vasárnapi Újság" bnn szokta közzétenni, hogy előző évben, hány s mily czimü hírlapuk jelentek meg az országban. Egy évtized előtt még egyedül állott a „B é k é 8“ a porondon, s ma már botokud számtani tudománya kevés lenne a megyei hírlapok számbavételére. — Ugyanis a Békés“-en kívül megjelenik Csabán a „Beié s m e g y e i Közlöny“ (hetenként kétszer) kiadója: Povazsay László, felelős szerkesztő dr. Báttaszéky Lajos, a lap előfizetési ára egy évre Irt. „Alföldi Lapok“ ugyancsak Po- vázsay László kiadasaban, és Báttaszéky Lajos szerkesztése alatt, (hetenkint egyszer), előfizetési ára 2 frt. Orosházán: „Orosházi Közlöny“, (het> nkéat egyszer) kiadója ; Patzauer M., felelős szerkesztő : Ja n k ó Antal, előfizetési ára 4 frt. „Orosházi Újság“ (hetenként egyszer), kiadója Veres Lajos, felelős szerkesztő : Torkos Kálmán, előfizetési ára 4 frt. Szarvason: „Szarvasi Újság“ (hetenként egyszer) kiadója : Szikes Antal, felelős szerkesztő: Sípos Soma, előfizetési ára 6 frt. Békésen: „Alföldi Ujsá g“, (hetenként egyszer), kiadó és felelős szerkesztő : Sípos Sándor, előfizetési ára 6 frt. Gyulán: „Békés“ (hetenként egyszer) kiadó és felelős szerkesztő Dobay János, előfizetési ára 5 frt. Megyénknek tehát összesen hét hírlapja van, A „Magyarország“ havi folyóiratot, mely hazánkban a magyarosodás .érdekében Ardényi Dezső szerkesztése mellett indult meg, melegen ajánljuk minden, a nemzetiség ügye iránt érdeklő olvasónk pártoló figyelmébe. A szerkesztő oly missiot töltött be Pozsonyban, hazánk azon vidékén, mely mint Bécs szomszédja, ennek külvárosául tekintetik, hogy minden magyarnl gondolkozó részéről hálás elismerést vívott ki. Munkatársai közt oly egyénekkel találkozunk, a kik áthatva a nemzet uyclvének szerctetétól s e szerétéiben gyökeredző megszilárdalásától, munkatársaiul szegődtek a múltban ismeretlen, de honfiúi tekintetben magasztosra törekvő egyénnek. E férfiak Grünwald Béla, Barta Miklós, Szatmáry György, Bánó József, Dr. Ballagi Géza, Moldován Gergely, Lehóczky Tivadar, Orosz László, a pozsonyi „Toldi-kör“ elnöke, Olsavszky Laos, Libertiny Gusztáv kir. tanácsos. A folyóirat czélja — miként helyesen jegyeztetett meg — nem nyerészkedés, hanem hogy azokra hasson, kiknek a népre s ebben az eszme keresztülvitelére döntő befolyásuk van, ennélfogva melegen ajánlhatjuk idegen ajkú népünkre befolyással bird minden hivatottnak őszinte I meleg pártolásra, — Előfizetési ára egész évre 4 frt, fél évre 2 frt. negyedévre 1 frt, mely összeg a „Magyarország“ kiadó-hivatalának Budapestre küldhető be. Tájékozásul közöljük a f. évi január havi szám 3 ívre terjedő tartalmát; „Magyarosítás. — „Országos magyar egylet.“ Ardényi De- Izsötöl. — „A hunyadmegyei eloláhosodott magya- okról,“ Szatmáry Györgytől. — „A magyarosítás lés népnevelés érdekében Sárosmegyéből“, Bánó Józseftől. — „A vidéki képkiállitások,“ Dr. Rácz Bélától. — „A népkönyvtárnokról,“ Zádor Gyulától. — „Az erdélyi lutheránusok,“Dr. Ballagi Gézától. — „Vándor tanítók.“ — „Az erdélyi részekből“ Moldován Gergelytől. — „A magyar ügy Beregmegyében,“ Lehóczky Tivadartól. — „Zempléni magyar egylet,“ Matolay Etele alispán indítványa következtében. — Levelek „Alsó-Bács- kából.“ — „A sárosi mozgalom.“ — „A felvidéki oroszok.“ — „A felvidéki magyar közművelődési egyesület és ennek alapszabályai,“ Libertiny Gusztávtól. — Pestmegyét érdeklöleg „Tu- róczmegye a pánszláv sajtó ellen.“ — „Délma- gyagyarországi telepitvények,“ Szabadkay Ignácz- tól. — „Harcz a pálinka ellen“ mint Trefort miniszter körlevele. — Pozsony magyarsága mellett,“ Orosz Lászlótól, a pozsonyi „Toldy-körB elnökétől. — „Szilágy megyéből,“ Dénes Lajostól. — „Magyarosodott községek a Bakonyban,“ Lindenthal Józseftől. — „A bukovinai magyarok haza telepítése,“ Nessunótól — „A Krassó-szö- rényi alispánügy. — „A szász egyetem közgyűléseiről.“ — „Erdélynek a szive mozdul,“ — Ardényi Dezsőtől. — „Magyar kultur-egylet,“ Barta Miklóstól. — és — „Apró közlemények a magyar nemzetiség érdekében.“ Setipiaozi á-ral£ Gyulán. 1883. január 5. Búza legjobb 100 kilogramm „ közép I „ Kétszeres legjobb 100 „ „ közép „ » Árpa legjobb „ „ Zab „ » „ • ■ Tengeri „ » » Szinliszt „ „ Zsemlyeliszt „ » Kenyérliszt I „ Széna „ * Szil- vagy gyerlyánfa köb-méter. Tölgyfa » I • Marhahús 1 kilogramm Sertéshús „ Szalonna „ Disznózsír „ Forgalom frt kr. 60 50 járatlan utak végett csak a helyi tásra szoritkozott. 9 8 8 .7 7 6 6 22 20 16 3 50 3 75 3 35 48 56 80 — | 80 fogyasz. 1 ggódva és szomorúan tekint némely beteg a jövő elé, mert eddigelé mindent eredménytelenül használt. Mindenkinek, különösen pedig az ilyen szenvedőknek melegen ajánlható a „Betegbarát* czimü könyveoske, mert abban bőséges bizonyité- kait találják annak, hogy a nehéz beteg is " a megfelelő gyógyszerek alkalmazása álul szenvedéseitől megszabadult, vagy legalább enyhülést szerzett. A „Betegbarát“ kivánatra Gorischek K. egyetemi könyvárus által (Bécs, I. Istvántér 6. sz.) ingyen küldetik meg, úgy bogy a megrendelőnek csak a levelezőlapért kell 2 kr. kiadnia. 4) 1—7 j
