Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1883-12-09 / 49. szám
49-ik szám Gyula, 1883. deczember 9-én II. évfolyam f-----------------^ Sz erkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. .. 5 írt — kr. Félévre ......... 2 » 50 » Évnegyedre .. ■■ 1 . 25 . Egyes szám _______ ár a 10 kr. Ja POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. r Eiadó hivatal: 1 Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. L Nyilttér tora 10 kr. J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza6.sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang IÁpót Dorottya utcza 8. sz. a.; Bécsben: Oppelik A., Schalek Henriit, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Csaba/) ír. Előző czikk link ben a házközösséget emeltük ki, mint Csaba rósz egészségügyi állapotának íőforrását s a helyes alapon való társadalmi szervezkedést ajánlottuk a regenerálóhoz vezető első eszköz gyanánt. S ezt nem hangsúlyozhatjuk eléggé, mert e reformtól függ a gondolkodás nemese- dése, ettől van feltételezve az, hogy az érzékek kultuszát felváltsa az eszmények után vágyó lélek uralma, a sívár, \ires életet felkeresse a szellem frissitő fuvalma. Ily átalakulástól várható, hogy romba dőljön Venus oltára, mely lelki és testi kórok alakjában szedte áldozatait s mely oltárhoz rendszerint odaszegődik Bacchus is, szintén megkövetelvén martalékát. Nem kivánunk hosszasan szólani a halálról, mely Csaba levegőjében és vizé ben lappang, hiszen köztudomású, hogy ama gazdag városnak határa, területe még most is posványos, vize rósz, vízvezetéke, artézi kútjai nincsenek, kövezete is alig számba vehető, s igy renders "csatornázáta sem lehet, a. mely' megtisztítaná a bűzös hulladékoktól, eltávoütaná salakját. Pedig Csaba népes, gazdag és nagy igényekkel kérkedő város, mely nem mentheti magát a többi alföldi városok példájával, mert az ő különleges körülményei s az anyagi eszközök birtoka különös feladatokkal is állítják szembe; — s ha igaz az, hogy missiója van, mit lakosai fennen hangoztatni szoktak, úgy tettekkel s áldozatokkal is tartoznék ezt igazolni. Csaba irányadó köreinek figyelmébe ajánljuk az udvarok kertté alakításának s általában a fásításnak üdvös eredményeit, az egészségügyi törvény pontos végrehajtására való felügyeletet az iskolák túltö- möttsége elleni gondoskodást, s az egészségügyi rendészet hatályos működését, mely utóbbi egy anyagilag kedvező helyzetben levő tót községben kevesebb körültekintést is igényel. Hiszen Csabát nem látogatja a nyomor, mely az elhullott állatok fogyasztására szoritauá a népet, s ha efféle előfordulna, úgy az a reális életiránynak elfajulását képezné, min segíteni ismét felvilágosítás, nevelés utján lehetne csak. Különösen a lelkészi és tanitói közegek magasztos hivatásához tartozik megadni a pótnevelést, megszüntetni az erkölcsi tompaságot, melynek létezését bizonyítja ép azon körülmény is, hogy a gyermekek halálozása oly nagy mérvű. Az erkölcsi sta- tistika megállapított tételét képezi, hogy a legtöbb elhalt gyermek a szülők mtívelet- lensége mellett bizonyít, azon következtetésnek engedvén helyet, hogy a gyermek terhűkre szolgál a helyett, hogy gyönyört találnának a szülői teendők teljesítésében. S e vád elől annál kevésbé térhet ki Csaba népe, mert nem iparos város, melynek lakossága gyárakba, műhelyekbe szé- ledvén a gyermekeket, lelenczházba vagy mások dajkaságába kénytelen elhelyezni, de a szülők környezetükben tartják őket, s a halál a családi meghidegült tűzhely *) Lásd I. a 46-ik számban. mellöl ragadja el a nemzetvagyon megbecsülhetetlen kincseit, oly korban, midőn még a rájuk fordított időbeli és anyagi költségeket vissza nem térilhették. Mielőtt sorainkat befejeznők, tudomást kell vennünk arról, hogy Csaba város irányadó körei nem látják oly sötétnek a helyzetet, mint a minőnek Trefort minister azt feltünteti. Mindössze is a népnek az orvosi segély igénybevétele körüli indolen- tiáját látják fenforogni, a fennálló gyógyszertárakat kevfcsellik, s a nagy területen szétszórtan fekvő tanyákon való gyors orvosi segély hiányát ismerik be. Tehát nem áll az általános kulturális elmaradás vádja ! — Némi részben talán igazuk lehet, — de alig feltehető, hogy egy oly magas állású s a felelősség teljes tudatával biró férfiú könnyelműen kézzel meg akarná ingatuiegy város jó hírnevét. — Hiú, ha középen is az igazság, Csaba városának e memento csak üdvére szolgálhat, a mennyiben közönyéből felriasztatván, erélyesen fog hozzálátni kultúrintézményei kiépítéséhez, mely munkáhoznn teljes szívből kívánunk neki sikert. Megyei közügyek. .Alispáni jelentés Békésmegye közigazgatási bizottságának deczeember 4-iki közgyűlésén B.-Gyulán. Tekintetes közigazgatási bizottság! A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási á- gak f. évi november havi állapotáról szóló rend- szerinti jelentésemet az 1876. évi VI. tcz. alap ián következőkben van szerencsém tisztelettel előterjeszteni. 1. Közegészségügy. Az egészségi állapot megyeszerte kedvező, Szarvas község kivételével, hol a kanyaró és himlő f. évi október hó 25-étől kezdve járvány- szerüleg uralkodik, mi miatt az oskolák nagy részében a tanításokat fel kellett függeszteni. A járvány mérvére vonatkoznak a következő adatok. A betegség kiütésétől megbetegedett 276 \ ebből meggyógyult 220, további gyógykezelés alatt maradt 56. Habár tehát a betegedések esete nagy számban is fordúl elő, — az utolsó heti 92 betegülési eset méltán komoly gondolkozóba ejtheti a közönséget: tulajdonképen az alkalmazott óvrendszabályok mellett, aggályra ok azért nem lehet, mivel a járvány még egy esetben sem végződött halállal, s igy az a lehető legszelídebb lefolyású. A hasznos házi- és gazdasági állatok között a múlt hó folyamán ragályos és járványos betegségek nem uralkodtak. II, Köarendészet. A csendőrségi szakaszparancsnokság kimutatása szerint a múlt hóban a személybiztonság ej>y esetben sem volt megtámadva; a vagyonbiztonság azonban 18 esetben veszélyeztetett, melyből a gyulai járást 4, a békésit 1, a csabait i a szarvasit 3, a gyomait 2, az orosházait 3, a szeghalmit 4 eset terheli. Tűzvész öt esetben fordult elő, és pedig B.-Csabáu 2. Békésen, B.-Gyulán, M.-Berényben pedig 1 — 1 eset. Legjelentékenyebb ezek között az Ungár Nándor b.-csabai szeszgyárának múlt hó 25-én ismeretlen okból származott leégése. A biztosított épületben szenvedett kár 12,000 írtra tétetik. III. Közműnk aü gyek. Az utak az esős időjárás miatt megyeszerte rongált állapotban vannak s az útkaparók működése jobbára csak az úttesten meggyűlendő vizek levezetésére szorítkoznak. Foltényi Imre orosházai járási útfelügyelő, közelebb állami szolgálatba lépvén, helyének betöltése iránt intézkedni fogok. A mező-berényi indóházi ut ez idén kiépítendő részének kövezése már teljes befejezéséhez közel átl s még csakis a községháza előtti téren átvonuló szakasz nincs elkészítve. Ezen úton alapos kifogás alá esik az idomított kövek hézagos elhelyezése, mely körülmény miatt a már elkészített út egy része pár heti használat után annyira elromlott, hogy a kövezetei felbontani s az út ezen részét újra készíteni szükséges. A szarvasi vasúti út fslülvizsgálása a miniszteri megbízott, Csapó Ferencz, kir. főmérnök közbejöttével megejtetvén, az csekély kivétellel átvahetőnek találtatott, s a közforgalomnak át is adatott. A békési nagy csatornán lévő hid már elrendelt, de eddig nem foganatosított javítási munkálatai megkezdését azért tartom szükségesnek, nehogy bekövetkezhető nagyobb vízállás a hid fennállását veszélyeztesse. A védpartok állapota általában megnyugtató, kivévén a kormánybiztosság felügyelete alatt álló gátaknak múlt havi jelentésemben megjelölt hiányos szakaszait, melyeknek különben szintén elrendelt kijavítása szerintem megkésett. Ezzel kapcsolátosan tisztelettel telentem, hogy a tek. közig, bizottség múlt havi rendes üléséből 1501. kb. sz. a. kelt határozatban nyert megbízatáshoz képest a m. államépitészeti hivatal főnökévé együtt múlt hóban ia Nagymélt. közmunka- és közi. in. kir. miniszter ur előtt személyesen megjelenvén, a tek. bizottságnak úgy a töltésépítési kormánybiztos által felépített és gondozott, valamint a Berettyó balparti véd- töltések tárgyában kelt felterjesztéseit a közig, bizottság álláspontjának kimerítő felvilágosítása mellett átnyújtottuk s a Kalló belvizeinek megyénk érdekeibe ütköző czélba vett szabályozására a miniszter ur figyelmét irányítani el nem mulasztottuk, mely felterjesztéseket ő nagyméltósága átvenni s mintegy megnyugtató válaszszal elbocsátaoi kegyeskedatt. IV. Vegyesek. A földvár-békési helyi érdekű vasút a múlt hó 14-én miután az rendőri szempontból megvizsgáltatván, ezen vegyes bizottsági eljárásban a közig, bizottság képviseletében elnökletem alatt Terényi Lajos békési jszbiró, Thaly István kir. mérnök, az építészeti hivatal főnöke vettek részt; s minthogy lényegesebb építési hiányok fenn nem forogtak, a vasút ugyanazon hó 17-én a közforgalomnak átadatott. Érdekelni fogja bizonyára a tek. közig, bizottságot a közmunka- és közlekedési m. kir. miniszter urnák a m.-berényi, k.-tarcsai és ör- dögárbi hidak meghosszabbítása tárgyában közelebb leérkezett leirata, mely szerint az említett hidak újbóli építése, az anyamedren lévő hidak elkorhadásáig elhalasztatott, s egyelőre csakis az ártéri hidak nak, a hidpálya jelenlegi magasságának megtartásával leendő kiépítése tétetett a megye kötelességévé. Az ide vonatkozó rendelet a megyei törvényhatósági bizottság folyó hó 10-én tartandó rendkívüli közgyűlésén fog tárgyaltatni. B.-Gyulán, 1883. év deczember hó 3-án. Jancsovics Pál, alispán. Regesták Békésvármegye közgyűlési jegyzőkönyveiből1715—1795. észt. (Folytatás.) 8. Az eddig Ö Felsége által gyakorlott kegyelmezési jog ezután a főispánokra niháztatik, kivévén a crimen laesae maiestatis és a nóta infidelitatis eseteit. Ennélfogva a bűnügyeket, magukhoz vevén nehány alkalmas egyént, ezentúl ők fogják vizsgálni, de azon esetben, ha ezen első bíróság valakit vagy akasztófára, vagy az akasztófának testére való sütésére ítélne, az ily esetek elébb ó Felségének beterjesztendők, mielőtt foganatosíttatnának. 9. Miután a kinevezett főispánok a hivatalos esküt O Felsége kezeibe már letették, ennélfogva hivatalos működéseiket Junius elsejével megkezdik. 10. Végre miután a főispánok ezentúl nem a megyei, hanem az országos pénztárból fogják kapni évi fizetéseiket, legközelébb ér- tesittetni fognak a megyék, hogy ezóta melyik mennyit köteles az országos pénztárba fizetni. Mindezeknél fogva rendeltetik, hogy a főispánoknak a megye pénztárából kiszolgáltatni szokott fizetés azonnal szüntettessék be, s a megye az uj főispánnal magát érintkezésbe téve, neki mindenben engedelmeskedni szoros kötelességének tartsa. A vármegye O Felségének ezen intézkedését hódoló tisztelettel fogadta, s miután értesült arról, hogy ó Felségének tetszett Békésvármegyét a nagyváradi kerületbe beosztani, s ezen kerület főispánjául, illetőleg kir. biztosául gróf Teleky Sámuelt kinevezni, határozatba ment, hogy az e feletti öröm az uj főispánnal tudassék s ő megkéressék, méltóztatnék a megyével, a további teendőkre nézve akaratát kegyelmesen tudatni. Egyúttal elhatároztatott, hogy az eddigi főispánhoz Skerlecz Ferenczhez, ki a megyét közmegelégedésre kormányozta, köszönő levél intéztetni s hátralévő fizetése Budára felküldetni fog. 1785. Békés vármegye uj főispánja, illetőleg Békés-, Csanád-, Csongrád-, Arad-, Szabolcs- és Biharvármegyék kir. biztosa, gróf Teleky Sámuel, közli a megyével következő rendeletéit: Az illető megyék tisztviselői ezentúl folytonos érintkezésben álljanak egymással. Kisebb, halasztást nem szenvedő tárgyakra nézve, közgyűlések hivandók egybe, melyeknek elnöke az alispán, tagjai: a szol- gabirák, jegyző, ügyész, pénztámok s nehány táblabiró. A jegyzőkönyvek tudomásul a közgyűlésnek beterjesztendők. Az igazságügy gyorsítása végett a szol- gabirák és alszolgabirák, a hozzájok adandó esküdtekkel együtt a nagyobb községekbe elhelyezendők. A szolgabiró az általa végzett ügyekről naplót vezet, koronkint meglátogatja az alszolgabirákat s megnézi hivatalos naplóikat, valamint az alispán is a szolgabirákét. A szolgabirák felügyelnek a községi bírákra és jegyzőkre, felülvizsgálják a községi számadásokat; meghagyják a községek elöljáróinak, hogy az elöttök előfordult ügyekről naplót vezessenek, s ahol ügyetlen vagy hanyag a jegyző, a helyett újat állítanak. Ami a biróválasztást illeti, a kijelölési jog továbbra is a földesurnái hagyatván, a választásnál a földesur megkeresésére, a szolgabiró jelen legyen. A községi bíráknak bizonyos fizetés rendeltessék. Úri székek bizonyos meghatározott napon tartassanak. Ezeken azonban ezentúl nem a földesur fog elnökölni, hanem valamely idegen jogtudós. A szolgabiró az úri széken jelen lenni s az ott történtekről a megyei közgyűlésnek beszámolni köteles. (Folyt, köv.)
