Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-02 / 48. szám

hány ezer forintot azon esetre, ha jobbágyai az adót megfizetni képesek nem volnának. A többi községek pedig, melyeknek nem ö a földesura (Vári, Kétegyháza, Sz.-András) oly csekélyek, hogy számba sem vehetők. A me­gye ez ellen protestált a helytartótanács előtt, de Haruckern nem tágított. Ellenben a Fő­ispán, gr. Lövenburg, dicséri a megyét, hogy autonom jogaihoz ragaszkodik s a megyei pénztárnokot megerősíti hivatalában. 1730. észt. óta, minthogy a megyében nagyon kevés volt a nemes ember, a várme­gyei gyűlésekre meghivattak mindig a köz­ségek birái és jegyzői is. Természetes, ha szavazásra került a dolog, szavazata csak a nemesnek volt. Minthogy pedig később a községek elöljárói el-el kezdtek maradozni, 1740. észt. azt határozta a vármegye, hogy ezután, ha valamely község a gyűlésen képvi­selve nem lesz, annyiszor mennyiszer hat fo­rint fog rajta megvétetni. 1731. észt. közgyülésileg határoztatik, hogy a pesti és a debreczeni kir. katonai biz­tosoknak két-két akó vaj küldessék ajándék­ba. Ennélfogva meghagyatik a szolgabirónak, hogy azt a lakossságra repartiálják és küld­jék az illetőknek. 1732. észt. a lotharingiai herczeg kir. hely­tartóul kineveztetvén, Békésvármegye kül- döttségileg tisztelgett nála Bécsben s ez al­kalommal ajándékba küldött neki 50 pár czi- meres ökröt, melyeknek ára portanként a la­kosságra kivettetett. 1 1764. jelenti a helytartótanács, hogy mi­után József főherczeg római királynak válasz­tatott s koronázása legközelebb Frankfurt­ban fog ünnepélyesen véghez menni, ezen ün- ( nepélyen a megye is küldöttségileg képvisel- ‘ tesse magát, egyszersmind pedig felhívja a megyét, hogy úgy hozván magával az illede- B lem, a koronázási költségekhez a megye is S tehetsége szerint járuljon egy bizonyos ösz- szeggel. Erre a megye azt feleli, hogy miután a megyében nem lakik egyetlen egy főur sem, a tisztviselők pedig szegények s nem tehetik azt, hogy a magok költségén oly hosszú utat n megtehessenek, a megye képviselve nem lesz 6 ugyan, de koronázási költségül küld 150 da­rab aranyat. 1765. észt. a vármegye a kir. katonai fő- ff és albiztosnak 103 itcze olvasztott vajat kül- ^ dött ajándékba, melyet M.-Berény községe ál- s< ütött ki s ennek ezért a vármegye pénztárá- ^ ból kifizettetett 26 frt 15 kr. 1767. észt. tisztujitás alkalmával elhatá- S' rozza a megye, hogy a főispánnak, báró Ha- ruckem Ferencznek, ki anélkül is keveseb- r€ bet szokott úri fizetése fejében elvenni, mint a< más megyék főispánjai, 100 darab körmöczi n aranyat ad. Miután ezt a főispán el nem fo- ^ gadta, a pénzzel megkináltatott a főispánná, e‘ de ez sem vette el. Ennélfogva a megye a ^ főispán szolgái közt osztotta azt el ilyenkép­pen : udvari káplánnak 16 frt 48 kr„ udvari a orvosnak 25 frt 12 kr., kamarásnak 21 frt., két ^ szobaleánynak 23 frt 13 kr., mosónőnek 16 frt 48 kr., főszolgálónak 4 frt 10 kr., szakácsok­nak 18 frt 70 kr., szakácsnénak 6 frt 11 kr., P konyhaszolgálónak 4 frt 7 kr., egy másiknak 2 frt, étekhordónak 12 frt 36 kr, italhordónak a­oly szeretetreméltó volt, hogy Oszkár végte- • len boldognak érzé magát. — Kedves bátyám, Eveline neheztel ránk. — Oh a nők nagyon szeszélyesek, volt is egy kis igazsága. No ha elrontottad ked­vét, menj engeszteld ki. A haragos nők ve­szélyesek. re Oszkár sietve távozott Eveline szobájába. Nehány nap múlva Barnabás ur kedves 8Í Evelinejévei Párisba érkezett. Alig pihenték ki az ut fáradalmait, siet- , tek a szépművészeti csarnokba. Gyorsan haladtak át a termeken. Bar- “ nabás ur szemei fényben úsztak az izgatott- 0 ságtól, a vágytól. Nem érdekelték Chaplin 2 „Madmoiselle Xoutou et son bébéu-je, sem Saintpierre „ Aziza “-ja, a Calypsok, Nymphák, a Venusok: ő a legszebbet vágyott látni, * csodálni s felismerni azt, ki ismeretlen akart d maradni. Még egy pillanat... ott állt a gyönyörű * „Léda“ előtt. 1 Remegve tekintett a festményre. Éveli- F nének egy futó pillanat elég volt, s szemei- B ben a harag lángolt, szíve hevesen dobogott v s keblét kimondhatlan fájó s édes érzés hevité. h Barnabás ur nem vette észre Evelinen I remegését, izgatottságát, ő el volt mélyedve T a festmény szemléletében, hosszasan, mintegy j elmélázva nézte a gyönyörű műremeket s fáj- g dalmas sóhajjal fordult Evelinehez: 1 — Édesem, a művészt ismerem. „Léda“ g elragadón szép, csak az fáj, hogy az én m ü- é termemben van a modellja. é ai 12 frt 30 kr, négy ' szolgálónak 33 frt 20 kr. A alsóbb rendüeknek 12 frt 20 kr. Összesen a 221 frt 25 kr. y 1768. észt. a vármegye a katonai örnagy- 1 nak 60 csomó dohányt ad ajándékba s ren- t, deli, hogy a főispánnak bor, kávé, vaj és ro- 1 soglio fejében, azon alkalommal, midőn a ka- y tonai computus tartatott, 26 frt kifizettessék S 1775. észt. a vármegye két járásra osz­tatott, a békésire és a csabaira. A csabaihoz 1 tartozott : Sz.-András, Berény, Csaba, Endrőd, jjj Gyoma, Komlós, Orosháza, Öcsöd, Szarvas; a- békésihez: Békés, Doboz, Gyarmat, Gyula, 1 Ladány, Kétegyháza, Szeghalom, Tarcsa, a Vári és Vésztő. a 1785- Ápr. 2. Olvastatott a közgyűlésen a m. kir. helyt, tanácsnak intézménye, mely f szerint, miután az eddigi főispáni hivatal in­- kább czím volt, mint hivatal, a főispánok a megyétől távol lakván, a megyék kormány­zata leginkább alsóbb rendű megyei hivatal­nokok kezeiben volt. ö Felsége jónak látja ezt megváltoztatni és uj főispánokat nevezni ki. Megjegyeztetik, hogy a hivatalaiktól föl­mentett főispánoknak helyök és szavazatok lesz ugyan az országgyűlésen, de fizetésük és hatáskörük Májushó i-től megszűnik. Ennél­fogva az ország tiz kerületre fog osztatni, s minden kerület élére állíttatni fog egy királyi biztos 6000 forint évi fizetéssel. Ennek nyo­mán ö Felsége a következőket határozza : 1. Minden kir. intézmények ezután is a ] megyékre fognak czimeztetni, kivévén a tő­fontossággal birók, melyek a főispánokra, il­letőleg kormánybiztosokra czimeztetnek. í 2. Megyei közgyűlések évenkint csak 1 egyszer fognak egybehivatni. Ezeknek fel- j adata lesz : megvizsgálni a számadásokat, tu- y domásul venni az időközben tartott részleges fc gyűlések jegyzőkönyveit, felülvizsgálni a pol- j gári és bűnügyi porokét s mindazokat elin- g tézni, miket a főispánok oda beterjeszteni | fognak. S 3. Rendkívüli közgyűléseknek csak azon s esetben van helye, ha vagy valamely hivatal | megürül s azt betölteni kellene, vagy ország- | gyűlési képviselő volna választandó, vagy ha j oly ügy adná magát elő, miről sem a tör- p vény, sem az országgyűlési határozatok vilá- j, gosan nem rendelkeznek, vagy ha országgyü- g lés tartható nem lévén, felmerülne annak szűk- p sége, kipuhatolni, hogy egyben-másban hová a hajlik a megye karainak és rendjeinek több- v sége, de ily gyűlések is csak Ő Felsóge en- e gedelmével tarthatók. ti 4. A megye hivatalnokai a számukra ki- | rendelt helyeken kötelesek lakni. Hozzájuk j adatnak bizonyos számú táblabirák, s ezek- ^ nek együttesen kötelességük lesz minden p hozzájok beterjesztendő ügyet haladéktalanul elintézni, erről jegyzőkönyvet vezetni s a közgyűlésnek utólag beszámolni. 2 5. Az alispáni hivatal ezentúl nem lesz | alávetve a három évenként megtartatni szó- c kott választás esélyeinek. e 6. Évi fizetése lesz ezer forint. s 7. A főispánok hivatalos levelei ezentúl a portomentesek, hivatalos útjaikban ingyen elő- p fogatot kapnak s amennyiben lakhelyeiken ,s alkalmas megyei lakházak nem volnának, ilye- n neknek építése megengedtetik, de a tervrajz 1 elébb jóváhagyás végett beterjesztendő. 1 (Folyt, köv.) 6i Újdonságok. ti A közigazgatási bizottság deczember havi 11 rendes ülését f. hó 3-ikán tartja. 11 A megyei állandó választmány tegnap dél- “ előtt tartotta a közgyűlést megelőző tanácskozá- K sait a megyeház kis termében. u A novembev 29-ki tisztikart jelölő érte- Si kéziét igen élénk részvétel mellett folyt le. — Minthogy lefolyásáról más helyen értekezünk, itt r csak a jelöltek névsorának közléseire szoritko- — zunk, mely a kővetkező : A központban Alispán : b id. Jancsovics Pál, főjegyző: Márki Lajos, 1-ső h aljegyző: dr. Szemián Kálmán éz ifj. Jancsovics Pál, 2-ik aljegyző: Aszalay Gyula és Fábri Sán- 8 dór, főügyész: ifj. Oláh György, Márki János, d Haan Béla és Krecsmarik Pál, árvaszéki elnök: Ü Nagy Károly, árvaszéki ülnökök: Németh József, á Ujfalusy Dezső, árvaszéki jegyző: ifj. Jancsovics v Pál és dr. Szemián Kálmán, főpénztárnok: Parti & Ferencz, alpénztárnok: Kőrös Kálmán, főszám- I vevő : Szombathelyi Gyula, alszámvevök : Band- hauer György, Kiss Gyula, főorvos : dr. Kovács r István, alorvos : dr. Dubányi János, állatorvos: k Petrovics János. — A járásokban. Szeghalmi b járás, szolgabiro: Kovács Mihály, szolgabirői se- b géd : Hivessy Károly ; gyulai járásban, szolgabiró: a Endreffy Károly, szolgabirői segéd : Kövér László; r gyomai járásban, szolgabiró : Debreczenyi Endre n és Krecsmárik Pál, szolgabirói segéd : Bácsi Lajos b és Énhoska Mihály ; békési járásban, szolgabiró : s Terényi Lajos, szolgabirót segéd : Huszka Kálmán , orosházi járásban, szolgabiró: Eördögh Lajos, e szolgabirói .segéd: Vangyel Sándor és Chrisztó Miklós; szarvasi járásban, szolgabiró: Salaoz Fe­rencz, szolgabirói segéd : Praznovszky Ferencz ; csabai járásban, szolgabiró: Eördögh Frigyes, Sztraka György és Fehér Béla, szolgabirói segéd: Jenei Lajos, Szailer Elek és Lévai Antal. A megyei bizottság f. évi deczember hó 10-ki rendkívüli közgyűlésén még következő ügyek fognak tárgyaltatni: 1. A körös-tarcsai másod- jegyzői fizetés szabályozása; 2. A kétegyháza- bánkuti düllőútból kisajátitott rész kisajátítási árának felosztása iránti intézkedés. Az 1884 ib évi városi legtöbb adót fizetők névjegyzéke a polgármesteri hivatal­ban I hó 3-tól 10-ig közszemlére van kitéve, a hol az a hivatalos órák alatt megtekinthető s elő­forduló esetben felszólamlás tehető. — Legtöbb adót fizető gróf Wenckheim Károly 1034 frt 51 krral, a névsor Fischer Kálmán 109 frt 20 kr. adójával záratott be. Múlt számunkból a bizottsági tagok köz­lésénél leírási hibából a csorvási választókerü­letből kimaradt Ujfalusy Zoltán bán­falvi jegyző ur neve, mit ezennel helyreigazitunk. A polgári leányiskola javára rendezett tánczvigalom november 24-én -=- nem kötöttünk hozzá túlságos várakozást — de a leghalványabb reményen is alul maradt. A négyeseket mindössze nyolcz pár tánczolta — azok is csak „gárdedam“ közreműködés mellett. A rendezőségnek tekintélyes deficzitet kell fedezni, — a polgári leányiskola a kiadások tedozésére nem fordított felülfizetéseket nyeri összesen 7 frt 60 krt. A megyei gazdasági egylet november hó 22-én tartott választmányi ülésen az 1885 ik évi budapesti országos kiállítás ügye került vita alá. A választmány kimondta, hogy gazdasági termé­kekre elválla'ja a közvetítést, hogy gyűjteményes kiállítást iog rendezni, de azért az egyes kiállítók is hozzáforduljanak bejelentéseikkel. Az expediczió és kiállítás költségét fedezi, de minden kiállító 1 ftot tartozik fizetni. (A gazdasági egylet tagja is ? Szerk.) A gyümölcs és állatkiállitásra nézve ugyan szintén elvállalja a közvetítést, de sem a költsé­gekre, sem a kiállítandó tárgyak eltartása illetve takarmányoztaíására nézve felelősséget nem vállal. Egy 12 tagú végrehajtó bizottságot választott és pedig: Bartóky László, Rimler Pál, Badics Elek, Megele Bertalan, Zlinszky István, Dr. Hajnal István, Székács István, Mokry Sámuel, Göndöcs Benedek Fejér Béla és Széchenyi L. urak és az elnök sze­mélyeiben. Vita tárgyává tétetett a közokt. és vall. miniszternek mint gazd. egyleti tagnak az elnökhöz a Csabán létező rendkívüli halandóság tárgyában intézett ismert levele. — Hosszabb élénk vita után egyleti elnök elnöklete alatt Vidovszky János, Szemián Sámuel és Mokry Sámuel urakból álló küldöttség bízatott meg a statisztikai adatok beszerzésével s azoknak véleményes jelentésük melletti beterjesztésével. Ghiczy Béla altábornagy november hó 26-ikán városunkban volt, a nyolcz heti kikép­zésre benlévö honvédség fölötti szemle megejtése czéljából. A két zászlóalj fényes vizsgát tett e, a felmutatott eredmény becsületere és dicső­ségére válik a tisztikarnak és újonezoknak egy­aránt. Az altábornagy végig nézte a gyakorlato­kat s teljes megelégedését éskö- •s z ö n e t é t fejezte ki, melyet a legénységgel napiparancsban közölni rendelt. Gyuláról az al­tábornagy másnap Kis Jenőre utazott, ahol a bir­tokán vadászó főherczegnek volt vendége. Gyönyörű fényt lehetett látni f. hó 29-én este nyúgot felől az égen. Mintha valami óriási tűz viszfénye rajzolódott volna az égboltra. A fény másnapon ismétlődött, azonban a terhes felhők miatt sajátságos ónszinbe hurkolódott. Hasonló fényt láttak a tővárosban is. Párisben pedig 26-ikán gyönyörködtek ily nemű látványban. Hogy csak­ugyan Zodiakus (állatövi) fény volt-e, azt majd a szakemberek fogják eldönteni. Az állami kezelés alá jövő postahivatal részére — amint biztos tudomás szerint Írhatjuk — a megyeházával szemben levő Erkel-féle házat bérelte ki a postaigazgatóság. A táviró mostani helyiségében marad. Meghi vás. Az Alsó-Fehér-Körös ármente- sitő-öblözet választmánya a f. év deczember 6-án d. e. 10 órakor Gyulán a városházánál ülést tart, melynek tárgyai : 1. Alelnöki jelentés az öblözet állapotáról. 2. Az 1882. évi számadások meg­vizsgálása. 3. Az 1884. évi költeégelőiráuyzat fe­letti intézkedés. 4. Időközben érkező ügyek el­intézése. Betörés. T. Szilágyi Ferencz jómódú ujvá- rosi földműves kárára betöréssel párosult tolvajlás követtetett el f. hó 25-én éjjel. A feledékenység- böl nyitva hagyott útezaajtón bejövén az első szo­bának udvar felőli ablakán behatolt valaki és abból több selyemkendőt és más értékes ruhada­rabokat vitt el magával. A háziak — mint jobb- módú gazdáknál téves szokás — mindnyájan a bátulsó szobában aludtak és nem vettek észre semmit. A rendőrség erélyes nyomozást tart Csabán f. hó 8-án újabb konczert lesz, ezúttal az ottani polgári leányiskola javára fordí­tandó tiszta jövedelemmel. A rendezőség élén Danes úr áll. A programmot — melyről azt hallottuk, hogy változatos és érdekes piegeket foglal magában — lapunk zártáig nem vettük. ITj lap. C s a b áSn, Tóth Ferencz könyv­nyomdájában „Csaba és Vidéke“ czim alatt újévtől kezdve hetenként egyszer megjelenő új tár­sadalmi lap fog kiadatni. A kiadó szétküldötte az előfizetési felhívásokat, amelyeken azonban nincs jelezve, hogy ki lesz a lap felelős szerkesztője. Előfizetési ár egy évre 5 forint. Szarvason is mozognak, hogy az év közepén megszűnt helyi lap után újabbat jelentessenek meg. Meghívás. A B.-Csabán f. 1883. évi decz. 8-án a közbirtokosság színházában, a polg. leány­iskola javára Jancsovics Margit, Omaszta Ilonka és Kulpin Fáni urhölgyek, valamint Danes Fe­rencz, dr. Kürthy Béla, Vangyel Sándor és Szendi Árpád urak szives közremüködésök mellett zene­estély s utána tánczvigalom rendeztetik. Csabán november 24-én este éjfél tájban vészharangok kondultak meg. — A tűz Ungár Nándor szóda és eczetgyárában keletkezett még 11 óra előtt, de a toronyőr későn vette észre a nagy köd miatt. Az a szerencse, hogy csendes idő volt, s igy a tűzet lokalizálni lehetett, noha a tűz állandó táplálékot nyert a gyárban felhalmozott sokféle szesz által. Leégett a gyárnak az udvar felöli szárnyépülete a teljes gépezettel együtt. Reákövetkező este egy gőzmalomban a kazánfű­tőből keletkezett tűz, de ezt hamar elfojtották. Békésen — mint mély részvéttel értesülünk — Bokor Imre realgymnasiumi tanár urat fáj­dalmas nagy csapás érte, Szeretett neje V i n c z e Ilona hold. Vincze Sándor békési közgyám és a függetlenségi párt volt nagyérdemű elnökének leánya f. hó 24-én hosszas betegség után jobb létre szenderült. A gyászesetről következő jelen­tést vettünk : „Bokor Imre s fia, valamint özvegy Vincze Sándorné és gyermekei: Ödön, Mariska Endre; továbbá özvegy Bánffy Józseíné mint nagyanya, mélyen megszomorodott szívvel jelentik a hőn szeretett feleségnek, a gyöngéd lelkű édes anyának, a szerető jó gyermeknek, testvérnek s unokának Bokor lm r éné szül. Vincze Ilonának, élte 24-ik évében november hó 24-én este 10 órakor hosszas szenvedés után tör­tént gyászos kimulcát. A kegyelet és hű emléke­zet virrasszanak porai felett.“ Egy millió. Kempelem Imre febérmegyei nagybirtokos tulajdonát képező mohai Ágnes- savanyuviz-f orrás telepén ezen évben tegnap töltötték az egy milliomodik pa­la c z k Ágne s-v izet, mely annyiban képez nevezetesebb eseményt, amennyiben ezen eset Európában az első, mely alig három évi fenn­állása óta képes volt savanyuvizének ennyire élénk keresletet s közkedveltséget teremteni, — Nevezett tulajdonos a nap emlékére 76 tagból álló, a telepen állandóan foglalkozó munkásainak népünnepet s lakomát rendezett saját személyes jelenlétében; mi szintén üdvözöljük a derék tu­lajdonost, ki nemzetgazdászati szempontból nem kiméi sem áldozatot, sem fáradságot hazai válla- latánák jó hírnevet szerezni, adja Isten, hogy jövőre a második millióhoz gratulálhassunk. Országgyűlés. November 24. Elfogadtatott a keresztény és izraelita között, valamint a külföldön kötött polgári házasságokról nzólló törvényjavaslat álta­lánosan tárgyalás alapjául. A vita lefolyása a kö­vetkező volt: Literáty Ödön előadó, zárbeszéde után Győry Elek védelmezte javaslatát; Tisza Kálmán miniszterelnök kifejtette a kormány állás­pontját a határozati javaslatokkal szemben. Irányi Dániel saját határozati javaslata mellett szólalt fel, s hogy ahhoz mindenki hozzájárulhasson, mó­dosítást tett indítványán. Szilágyi Dezső sikeresen polemizált az előadóval, s végül kijelenté, hogy hozzájárul Irányi Dáuiel javaslatához. Ezután még Pauler igazságügyminiszter ajánlotta a törvényja­vaslatot. Ouody személyes kérdésben szólalt fel, s következett a szavazás. Ennek eredménye az, hogy a ház nagy többséggel általánosságban elfo­gadta a törvényjavaslatot, továbbá elfogadta Irányi Dániel módosított határozati javaslatát. Győry Elek indítványa szintén szavazás alá került, de ezt a többség nem fogadta el. Az ülés végén Tisza Kálmán válaszolt Mocsáry Lajosnak a horvát báni ügyben tett interpellácziójára. November 26. Megkezdetett a fent jelzett törvényjavaslat részletes tárgyalása. A 38. §-ig a tárgyalás gyorsan folyt, de e §. a születendő gyer­mekek vallásáról szólva, hosszobb vitát idézett elő. Göndöcs ellenzi azt, hogy a gyermekek vallása a szülék megegyezésétől függjön, ellenzi azt is, hogy a fiúgyermek az apa, a leány az anya vallását kövesse. Azt óhajtja: mondja ki a törvény, hogy I keresztény és izraelita közt való házasságából születendő gyermekek kizárólág keresztény vallás­ban nevelendők. Irányi Dánielt ebben a kérdés­ben az igazság és a tiszta jogegyenlőség eszméje vezeti: elfogadja a javaslatban foglalt intézkedést, de megtoldani kívánja azzal, hogy a szülők sza­bad elhatározásával ellenkező bármely szerződés,

Next

/
Thumbnails
Contents