Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1883-11-25 / 47. szám
j^s, Povázsay Mihály, Kosztra Lajos. 6-or. Csór- vási keröletben: Baros Károly, Such Sándor, Menyhárt Mihály, Torkos István, Góg György. 7- er. Kétegyházán Popovics Elek, Mun- tyán Mihály, Popovics György, Kertay Zsigmond 8- or. Köröst a rcsai keröletben Ökrös Sándor, Pardi János, Kincses István, Kéry Kálmán, Pólyák Károly. 9-er. G y o ni á n Cs. Kruchió József, Pikó Béla, J. Kovács János, Dr. Kiss István, H. Kovács Sándor, ifj. V. Kovács Péter, Biró Albert. 10-er Békésen I. alke- rület: Hídvégi Imre, Benedikty József, Dapsy Géza, Török Gábor. H. alkerület : Csonka János, Balog Imre, B. Szabó Sándor. III. alkerület : Csapó Sámuel, Huszka Kálmán. 11-er. K ö- rösladányban: Bak András, Cs. Nagy Péter, Z. Nagy Imre. 12-er. Füze s-G y a r- m | t o n : Gyáni András, Papp Lajos, V. Nagy János. 12-or. Szeghalmon: Ambrus Lajos, Fodor Mihály, Erdei Sándor, Koncz Bálint, ifj Mező Sándor. 14-er. I. alkerület: Szarvason Viskovics Ignácz, Pól Dani, Kuczkay János, Tatay István, Povázsay János, Gubányi Gusztáv. II. al kerület: Danes Béla, Dr. Lengyel Sándor, Luslyik János, Szlovák Soma, Tyepliczky János. III. alkerület : Salacz Ferencz, Mázor József, Sinkovics Pál, Huszerl Lipót, Krcsmárik Pál. IV. alkerület : Filyo Pál, Prjavara János, ifj. Kovács János, Fürich Dénes. Szombathelyi Gyula. Bandhauer György, Kiss Gyula. Dr. Kovács István. Dr. Dubányi János. Petrovics János. esetleg Németh I Föszámvevőül egyhangúlag I Alszámvevőkül | Főorvosúl „ Alorvosúl „ Állatorvosul „ Árvaszéki elnökül, ha Nagy Károly eddigi árva széki elnök állásáról visszalépne Szigethy Lajos és Németh József. Ülnökökül: Ujfalussy Dezső és József. Jegyzőül : Szemián Kálmán. Gyulai járási szolgabiráúl egyh. Endreffy Károly. Segédszolgabirókű! Kövér László, Chrisztó Miklós Az értekezlet az előterjesztett pontokat le tárgyalva látván, eloszlott, teljes reményében annak, hogy a szép egyetértéssel legtöbbnyire egy bangulag hozott megállapodások Békésmegye bi zottsági tagjainak többségénél viszhangra fognak találni. Gyulavárosa bizottsági tagjai f. hó 22-én délután 3 órakor gyűltek össze tanácskozásra a városháza termében, hogy a megejtendő tisztuji- tás tárgyában a f. évi október hó 27-en több megyebizottsági lag által kibocsátott körlevél folytán, a f. évi november 29-ére Gyulára összehívott értekezleten kellőleg megjelenhessenek s nézetüknek a választandó tisztikar tekintetében érvényt is szerezzenek. A bizottsági tagokat egyenkénti meghívással a polgármester hívta össze, s a 49 gyulai bízott sági tag közül, mint az ügy iránti érdeklődésnek tanújele 35-en meg is jelentek. A polgármester 3 óra után megnyitván az értekezletet, fejtegette rövid szavakban annak czélját, jelezve különösen azt, miszerint a meghívást sem egyéni ambitióból, sem feltűnési viszke- tegből nem teszi, hanem erre felhiva lett, minélfogva elnök s szükség esetében jegyző választásra kéri fel az egybegyült bizottsági tagokat. — Az egybegyűltek, megnyugodva lévén a polgármester elnökségében, jegyzőül Popovics Jusztin gyulava- rosi főjegyző kéretett föl. Az értekezlet elé elnöklő polgármester a következő előterjesztést véli tanácskozásra bocsátan- dónak, jelezve azt, hogy ha netán valaki más, ettől eltérő nézetnek kiván kifejezést adni, az készséggel tanácskozás tárgyává fog tétetni: Akar-e fellépni a bizottság ajánlattal és minő megállapított elvek mellett a tiszti állásokra ? — mily álláspontot kiván elfoglalni a központi tisztviselők-, a gyulai járás tiszviselőinél s a többi járások tisztviselőinél ? - • kimondandónak véli e, miszerint a gyulai bizottsági tagok többségének nyilatkozata szerint egyöntetű szavazás történjék? a mai megállapodásról értesitessenek-e a megye- bizottsági tagok ? — ki, vagy kik szólaljanak fel a november 29-iki összkonferentián a mai megállapodás keresztülvitele tekintetében ? Az első kérdésre a gyulai bizottsági tagok egyhangúlag kijelentik, miszerint őket azon elv vezérli, hogy azon régibb tisztviselők, kik a megyét s a közügyeket régibb idő óta hi ven és becsülettel szolgálták, hacsak maguk nem lépnek vissza, állásaikban meghagyassanak, esetleg előléptessenek ; — minélfogva kijelölő névsort óhajt megállapítani. — A második kérdésre, jóllehet a gyulai járásra a jelölést meg kívánja tenni, de a járási bizottsági tagok véleményére is súlyt óhajt fektetni. A harmadik kérdésre a többi járásoknak teljesen szabad véleményét osztja, s az ott kifejtendő többséghez kiván csatlakozni, viszont elvárja, hogy ama többség, egyes központi állások betöltésénél Gyulavárosa bizottsági tagjait támogatni fogja. — A negyedik kérdésnél a gyulai bizottsági tagok többségének szavazata irányadó. — Az ötö dikre: a megállapodásról a megye bizottsági tagjai a helyi lap útján értesitendők. — A hatodikra : a november 29-iki értekezleten, jóllehet mindenki részt vehet s felszóllalui szabadsága van, a részvételre s a vallott nézetek melletti fclszóllalással Ambrus Lajos, Szánthó Alajos, Zöldy János, Hoffmann József, Szabados József és a polgár- mester bízatnak meg. Az egybegyült bizottsági tagok ezután a következő névsort állapították meg: Alispánul egyhangúlag Jancsovics Pál. Főjegyzőül I Márki Lajos. 1- ső aljegyzőül „ if. Jancsovics Pál. 2- od „ I Aszalay Gyula és Fábry Sándor. Tiszti ügyészül, az esetben, ha Kertay Zsigmond viszalépési nyilatkozatát fenntartja egyhangúlag Oláh György. Főpénztárnokúl egyhangúlag Party Férencz. A/pénztárnokúl „ Kőrös Kálmán. Regesták Békésvármegye közgyűlési jegyzőkönyveiből 1715—1795. észt. Pékés vármegye közigazgatási bizottságé nak engedélyét birván arra nézve, hogy a régibb közgyűlési jegyzőkönyveket a levéltárból kivehessem és otthon buvárolhassam, eddig a megye reincorporatioja vagyis az 1715. évtől egész az 1795. évig terjedő jegyzőkönyveket néztem át. Hasznos szolgálatot vélek tenni azoknak, kiket e vármegye múltja érdekel, ha időről-időre bizonyos czimek szerint, évkönyvünk hasábjain közleni fogom az általam átbuvárolt jegyzőkönyvekből kivont re- gestáimat; ezen czimek lesznek : administrate, adóügy, egészségügy, egyes családok, építkezések, beruházások, földesúri viszonyok, gyűlések helyei, hadügy, igazságügy, közerkölcsösség és fegyelem, közgazdászat, kereske dés, ipar és közmüvek, közművelődés, népösz- szeirás, országgyűlés, publico-politikumok, természeti viszonyok és elemi csapások, tiszt- ujitás, ünnepélyek, vallásügy. I. Admin is tratiora vonatkozok: 1715. Nov. i4. közgyűlésen határozza a megye, hegy azon oknál fogva, hogy az elszállásolt katonaság a néppel emberségesen bánjék, adassék a kapitánynak a megye által ajándékba két hordó bor és három köböl búza, a főhadnagynak egy hordó bor és két köböl búza, a zászlótartónak különféle konyhába valók, a három káplár mindegyikének végre egy-egy pár csizma. 1715. Decz. 18. Elrendeli a megye, hogy Tolnai István és Ábrányi György küldöttek vigyenek fel Bécsbe a főispánnak újévi ajándékul két akó tokaji bort és nehány fáczányt. 1717. észt. Küld a vármegye a Főispánnak Bécsbe ajándékba hat szép tehenet, melyeket oda a főjegyző Tolnay István kísér. 1717. észt. Ábrányi Mihály esküdtnek, ki a vármegye dolgában Bécsbe a főispánhoz volt kiküldve, ajándékképpen és útiköltségei fejében a vármegye pénztárából 18 frt kifizettetni rendeltetett. 1718. észt. tisztujitás tartatván, gr. Löven- burg főispánnak Bécsbe küldetik 100 darab arany. Sztrányai Ferencznek pedig, ki a tiszt- ujitásnál a Főispán helyett elnökölt, fizettetett 100 váltó forint. 1723. esz. Azelőtt a vármegyei közgyűlések nem Gyulán, hanem a községekben sorban tartattak. Ez azon községre, melyben a gyűlés tartatott, valóságos nyűg volt, mert az ebédhez, vacsorához valók házról-házra requi- ráltattak, csak az ital és füszernevnüek vétettek a vármegye pénztárából. így péld. az 1723. észt. számadásokban előfordul: borért 25 frt, sóért, fűszerekért, ezukorért 15 frt, pálinkáért 27 kr. 1730. észt. Azelőtt azon szokás uralkodott, hogy a megyei tisztviselők az'év végén testületileg leköszöntek hivatalaikról. Miután azonban a Főispán, gr. Lövenburg a megyétől távol lakott, s hosszas főispánsága alatt a megyét egyetlen egyszer sem látogatta meg, a leköszönteket rendesen levélben megerősítette hivatalaikban. Néha azonban megtörtént, hogy máskép is intézkedett. így péld. 1729. észt. Bakay József alispánt, — az okot sem tudatva, hogy miért ? — elmozdította s alispánnak kinevezte Almásy Mártont, 1730 észt. pedig az egész tisztikart önhatalmúlag ő nevezte ki. 1730. észt. közgyülésileg határoztatik, hogy a megyei pénztárnok a vármegye szükségleteire vegyen Ménesen 4o akó bort. (Folyt, köv.) Levelezés.") Szeghalom, 1883. Nov. 15. H 0 i t s y Pál a gyomai választó-kerület or szággyülé9Í képviselője ma tartá községünkben beszámolóját. A kellemetlen idő daczára is szép számmal gyülekeztek össze a választó polgárok a község házánál, hogy várva várt képviselőjüket láthassák s szavait hallhassák. Igaz, hogy az egybegyűltek közöl sokan még a képviselő ur megérkezte előtt eltávoztak, de azért voltunk elegen, kik délután 5 óráig kitartottuk, a midőn is a t. képviselő ur a község haláráig fogadására eléje ment küldött séggel együtt megérkezett. A kölcsönös üdvözlések után megtartotta t képviselőnk beszámolóját, melyet — tartalmának fontosságánál fogva — rövid kivonatbau közölni elmulaszthatian levelezői kötelességemnek tartom Beszéde elején előadá t. képviselő ur azon okokat, melyek őt arra indították, hogy beszámolóját nem korábban, hanem most, a mezei munka bevégeztével s az uj ülésszak megnyíltával tartotta meg, mert úgymond most inkább ráérünk mint a nagy munka-időben, a közügyekkel foglalkozni, s másrészt, mert most ö is nemcsak a múlt ülésszakról számolhat, hanem a jövő, illetve most már megnyílt uj ülésszak fontosabb tárgyaiéi is nyilatkozhatik. Rátérvén a múlt ülésszak fontosabb alkotásaira, kijelenti, hogy noha a függetlenségi párthoz tartozik, nem tartja feladatának azt, mi jót az országgyűlés netán eredményezett hallgatással mellőzni. Azért is pártatlanul áttekintve az országgyűlés alkotásain, megelégedéssel említi fel a honvédség tiszti karának kiképzése, s a tisztikar létszámának biztosítása tekintetében alkotott törvényt, I ezl>, mint a függetlenségi elvek újabb hódítását, s mint az ország függetlensége s önállása felé tett lépést tünteti fel. A kárhozatos alkotások közt első helyen a középiskolai oktatásról szóló törvényt, mint olyat jellemzi, mely végeredményében a keresztény hit- jelekezetek közti egyetértés megzavarására s a protestánsok vérrel szerzett jogainak csorbításával állami absolutismusra vezet; a protestáns egyház autonómiájának oly gyöngyét ragadta el, melyhez még az absolutismus sem merte szentségtörö kezeit felemelni. Felemlíti a horvát zavargásokat, melyek megfékezésére a magyar kormány egy császári királyi tábornok kiküldésénél alkalmasabb s a magyar állam méltóságának megfelelőbb eszközt nem talált. Az állami költségvetés ismertetése alkalmából megemlíti, hogy noha közel 300 millió forint adót fizetünk, ez összegből-alig 30 millió fordittatik az ország czéljaira. Végül ad egy kis kóstolót a megnyílt ülésszak alatt hozandó újabb törvényekből, illetve törvényjavaslatokból, melyek szerint az állami földadó 20, a házosztály-adó 30, a kereseti adó 40 százalékkal szándékoltatik emeltetni; s a/.on meggyőződésének ad kifejezést, hogy az ország baján segitve, terheinken könyitve mindaddig nem lesz míg idegen mankóra támaszkodunk. * Nt. Haan Lajos úr megyei tudós régészünk kiváló szívességéből közöljük, jelezve azt, hogy ezen buvárlat t évi megyei „Régész és művelődés történelmi társulat évkönyvében* is meg fog jelenni. Szerk. Ezen éljenzéssel kisért beszéd után nt. Tatár János lelkész ur emelkedett fel elismerését fejezvén ki a t. képviselő urnák az országgyűlés minden pártja által méltányolt tehetsége s hazafias törekvései iránt. Ezután a lelkes felköszöntökkel fűszerezett hagyományos társas vacsora következett. Szeretett képviselőnk innen F.-Gyarmatra, majd meg Vésztőre ment. Áldás és a függetlenségi elvek diadala kisérje őt kőrútjában ! r. I. Szarvas, 1883. nov. 22. Jól sikerült tánczvigalmat rendezett Szarvason f. hó 18-án, a szarvasi nőegyesület saját pénztára javára a „Bárány“ vendéglő termében. Ámbár úgy a tánezosnék, valamiut a tánozosok nem nagy számban jelentek meg, de mert közöttük kedvező számarány mutatkozott, — ritkaságként jegyezhető föl a szarvasi bálok krónikájában az, hogy táuczoso'i voltak túlszátnban — figyelmen kívül hagyva a tánezhelyiségül szolgáló terem ősi hátrányát, a mulatság szokatlan fesz nélkül, mondhatni családias kedélyességgel folyt le, melynek a reggeli 5 óra vetett véget, amikor is mindenki a legjobb emlékekkel távozott. Ezen alkalommal el nem mulaszthatjuk különösen felemlíteni, miszerint úgy a bálteremnek Ízletes feldíszítése, valamint a tánczvigalom létrehozása a bálbizottságnak, de különösen Kuczkay Jánosné úrnőnek, mint a szarvasi nőegyesület bálbizottsági elnöknője, fáradhatlan és odaadó buzgalmának köszönhető. A résztvevő hölgykoszorut a következő k( fives és szép virágszálakból állíthatjuk ösazo, jelesül : Dérczy Ilonka, Dérezy Mariska (Kondorosról), Kuczkay Ida, Kuczkay Lujza, Mihálfi Etelka, Pál Nelli, Plavetz Jolán, Rohoska Etelka, Radi- meczky Vilma, Szemián Emma, S/.emián Gizella és Szemián Vilma urhölgyek. Emelték még a kedves társaságot megjelenésükkel, jelesül: Dérczy Ferenczné (Kondorosról), Kuczkay Jánosné, Molis Lajosné, Mihálfi Józsefné, Nyácsik Sománó, özv. Pál Józsefné, Pokomándy Sándorné, Stein Jánosné és Szemián Dánielné úrnők. Szolgáljon a nemealelkü és fáradhatlan el • nöknőuek a bál uein várt anyagi eredményével szemben vigaszul azon indok, miszerint az ez irány- bani kedvezőbb sikernek el nem érése, a közelmúlt napokban Szarvas városa hölgykoszoruja egyik virágszáljának bekövetkezett halálesete, és a f. bó 24-re kitűzött próbabál megtartásában rejlik. Újdonságok. *) A múlt szombati posta vonati akadályok miatt nem érkezvén meg a rendes időben, levelét csak ma közölhetjük. Szerk. Múlt számunkban megkezdett „Csaba“ czitnli vezérczikkiink folytatását jövő számunk hozandja, ha ugyan a november 29-ki conferentiábói egy vezérczikk nem telneki. Kinevezés. Hraniczky > ilmos szarvasi lakos, a b.-gyulai kir. törvényszéki elnök által, a szarvasi kir. járásbírósághoz díjtalan irodai gyakornokká lett kinevezvo. A pénzügyminiszter a gyulai m. kir. il- letékszabási hivatal főnökének S 0 1 y ra 0 s i Gusztáv soproni pénzügyigazgatósági fogalmazót nevezte ki. A gyulai sérelmesen megadóztatott ártéri érdekeltség tudvalevőleg a n.u. közmunka és közlekedésügyi minister úrhoz a f. év tavaszán kérvényt intézett, hogy a körösszabályozási költségek kulcsa arányosabban osztatnék meg; a minister a felvilágosító jelentés bekivánása után az ügyet meuyei alis pán úrhoz küldötte a törvény értel- mébeni elintézés végett; — megyei alispán ur felhívta Gyulavárosa polgármesterét, hogy az érdekelt panaszosokkal értekezletet tartván, őket 10—12 meghatalmazott- tagnak választására hívja fel, kikkel az ügynek békés utoni elintézére megkísérelhető legyen. Ez ügyben f. hó 22-én volt az értekezlet, melynek eredményéül jelezhetjük, hogy a meghatalmazott bizottság megalakult, s ennek tagjai: a polgármester, Kövér László, Keller Imre, Petik Ambrus, Mondák György, Ormos János, Csonka Pál, Csausz Lajos, Tar Mihály, Gróh Márton, Hoffmann József, Gerlein Mihály, Follmann Ferencz, Góg Mihály, id. Demkó József, ifj. Miskucza György, Vámosi Lajos, Farkas Zsigmond és Finta Ignácz. Az iparos ifjúság önkópző és betegsegélyző egylote f. bó 18-án délután választmányi ülést tartott, amelynek főtárgyát a kiállítási számadások előterjesztése képezte, kapcsolatban ama elvi diffe- rentiákkal, melyek a kiállítási bál tiszta jövedelmének illetékessége körül a méhész és iparos ifjúsági egyletek között felmerültek. A zárszámadás egyébként csak az érmek és oklevelek expeditiója után lesz előterjeszthető. A Koronában tegnap este adott tánczvigalom — az előjelekből és előkészületekből következtetve inkább kedélyes lefolyású, mint népes mulatság volt; különben lapunk jövő számában referálunk róla. Az újvárosi olvasó-kör helyiségében vasárnap este tartott tánczvigalom a lehető legkedélyesebb mulateág volt; az értelmiség közül is számosán vettek benne részt és pedig nemcsak férfiak, hanem nők is, akiknek kedvéért a figyelmes rendezőség „csárdás“-okon kívül „négyes“ és toúr tánezokat húzatott; noha nemcsak az értelmiség kedvéért, mert „nép“ fiai és leányai közül is többen járják már a „néraetest.“ A bál anyagi sikere is kedvező. Az „Újvárosi Olvasó kör“ saját házvételi alapja javára f. é. nov. 18-án zártkörű tánczvigalmat rendezett, mely alkalommal az összes bevétel volt; 96 frt 50 kr. Kiadás volt összesen 52 frt 26 kr. Tiszta maradvány az alap javára 42 frt 24 kr. Folülfizettek : Németh József 1 trt 50 kr, Finta Ignácz 1 frt 50 kr, Januskovetz Mór 1 frt, Jantsovits Emil 1 fit, Nagy Károly 1 frt, id. Mogvoróssy János 1 frt, Dancsik Imre 1 frt, Asbóth Kálmán .50 kr, tíz. Kiss Mátyás 50 kr, if. Végh József 50 kr, Dol>ay János 50 kr, Fáskerti István 50 kr, Herherth Alajos 50 kr, if. Oláh György 50 kr, Kohn D*vid 50 kr, összesen 12 frt. Fogadják a szives felülfizetők körünk legmelegebb köszönetét ! Finta Ignácz m. k. jegyző. Házasság. G 1 a s n e r Antal mérnök, a Csohos munkálatok derék vállalkozója, folyó hó 22-én lépett házasságra Rózsahegyen Zahn Gizella kisasszonynyal. Az ifjú pátt az esküvő alkalmából gyulai ösmerősei közül számosán táviratilag gratulálták. Fogadják a mi szerencseki- vánatunkat is.
