Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-02-04 / 5. szám

radt, hogy a közlekedés Szászváros és Piski felől teljesen megszűnt. A közlekedés helyreállítására erélyes hatósági intézkedések történtek.

Halmi (Sztarill) Ferencz a nemzeti színház kitűnő szinmvésze, e hó közepén gyöngélkedő egészsége helyreállítása végett hosszabb időre Olaszországba, Capri szigetére utazik. Halmi gyulai fiú.

A Görgey család legidősebb tagja Görgey Gusztáv 67 éves korában e Dapokban elhunyt.

Zichy Jenő gróf Jágócsi Pétorfty ministeri biztossal az ipariskolák szervezése ügyében utóbbi napokban Veszprémben, Pápán és Szombathelyen járt, hol fáradozásukat mindenütt siker koronázta.

Az aradi honvéd-egylet elnöksége felhívást boosájtott közre az 1849. évi febr. 8-ikán Aradváros védelmében elesett honvédek emlékére f. évi febr. 8-án d. e. 10 órakor a minoriták egyházában tartandó gyászmisére. A gyászmisére Nagy József honvéd 'akásáról d. e. 3/4 10-kor történik az elindulás. A gyászmise bevégezte után pedig ünnepélyes kivonulás a sétatéren álló honvéd emlékhez.

Fehértemplomon febr. 1-én a városi tiszt- ujitásnál a magyar elem győzött. Barray ismét polgármesterré választatott.

Az uj országházra kiirt pályázat e hó elsején járt le. A bizottság azonban csakis e hö közepe felé fog a tervek felett ítéletet mondani, minthogy lehet, hogy a délig idegen helyen feladott tervek is fognak beérkezni.

Külföldi hírek.

Garibaldi végső akaratának teljesítése végett mozgalom indult meg Olaszországban. E szerint holt testének megégetése halálának évforduló napján történnék meg.

Francziaországban a miniszterválság meg van oldva, a mennyibén Fallieres kormányelnökké neveztetett ki s ideiglenesen a külügyek vezetésével is megbizatott

Oroszországi megbízható hírek szerint a czár koronázása május havában okvetlenül meg fog történni. — Az oroszországi politikai körök a franczia köztársaság fennmaradását tartják a béke legbiztosabb zálogának. Nézetük szerint a monarchikus választások zavargást idéznek elő.

Giers orosz külügyér, a ki tudvalevőleg a berlini, római és bécsi udvaroknál látogatásokat telt, Pótervárra visszaérkezve, a látogatások alkalmával folytatott véleménycserét kielégítőnek mondja. Ezen hírekkel együtt felmerült azon nézet is, miszerint Bécsben orosz-osztrák szövet ségre gondolnak, mit azon állítás is megerősít, hogy Bécs felsőbb köreiben orosz-barát hajlamok nagyon is uralkodók.

Berlini tudósítások szerint Bismarck her - czeg gyöngélkedik, s valószínűleg több napon át a szobában lesz kénytelen maradni.

Flórenczi tudósítások szerint Umberto olasz király és Ferencz nápolyi ex-király között a viszony barátságosra fordult,

Rudolf trónörökös a legutóbbi udvari bál alkalmával hosszasabban társalgott Rigerrel cseh nyelven. A társalgás a cseh nyelv jelentősége és a cseh-morvaországi transversális vasút mostani állapota közt forgott. Riger örömét fejezte ki azon, hogy a trónörökös jól beszéli a cseh nyelvet.

Irodalom és művészet.

Aigner Lajos budapesti könyvkereskedő a bűbájos, eddig népünknél annyira megszokott képzeletet előidéző históriák helyett egy valóban népünk művelődése előmozdítására hézagpótló vállalatot indított meg, a melynek négy füzetét ajánlás végett szerkesztőségünkhöz be- küldötte. — A vállalat czélja három részre irányul, u. ra. erkölcsi szakra, gazdasági és természettudományi szakra, és házi ipari szakra; — mindhárom szakban oly férfiak működnek közre, kik hazánk értelmes közönsége előtt a nép és iparos osztály érdekeinek szellemi és csakis ez által anyagi előmozdítására hivatva vannak. —- Rendes munkatársak „Az erkölcsi szakban“ Győry Vilmos, György Aladár és Mayer Miksa; — a „Gazdasági éB természettudományi szakban“ Galgóczy Károly, Dr. Müller Kálmán és Dr. Tormay Béla; — a „házi ipari szakban“ Fretskai János, Jágócsi Ppterffy JózBef és Dr. Jekelfalusy József. A füzetek csak egy nagy 8-adrét ívre terjednek s a kérdést, melyről szólnak, teljesen kifetik. A füzetek ideje nincs meghatározva, de havonként 1—2 füzet megjelenése van kilátásba helyezve. Minden füzet ára 15 kr, s kapható az ország összes könyvárusainál, vagy pedig posta utján utalványnyal 1 krajczár felülfizetés mellett Budapesten Aigner Lajos könyvárusnál. Eddigelé megjelentek : „A boldogság alapköve, vagy a testi egészség föltételeiről“, irta Mayer Miksa. — „A lélek tükre, vagy ismerd meg tenmagadat,“ irta Mayor Miksa, — „Gazdasági rendszer az erőelforgácsolás hibái és a nagyban való termelés szempontjából“, irta Galgóczy Károly — „Népdalok“ gyűjteményekből válogatta Győry Vilmos. — „A haszonhajtó szőlőművelés leglényegesebb fogásai“, irta Galgóozy

Károly. — „Az arany középút', irta Mayer Miksa. _

„A három tornyú vár, vagy a mindent mérő vargalegény'. irta Mokos Károly. — „Saját boszujának áldozata“, irta Mayer Miksa. — „Hogyan lehet könnyen meggazdagodni“, irta Győry Vilmos.

A „Képes Családi Lapok* 18-ik számának tar talma : „Mikor a rózsabimbó kinyílik“, beszély (folytatás) irta Márkus József. —Idegen költőkből. (A holdhoz. Leopardi után Dangi János; — „Halkan rezg.“ Heine után Kiss Sándor. — „A legszebb rímek,“ Hamerling után Fehér L.) — „Angolosan“; beszélyke, irta Szomory Károly. — „Bükkösy Bálint leányai"; elbeszélés, (vége köv.) Irta Kajdacsy Riza. — „SzilveBzteréji kaland'; beszély,

(folyt.) közli Gámán József. — Heti tárcza (Coquelin monológjai.) Irta K. J. — „Egy vidám kedély* (Andensen rajza), közli Schuck Béla. — „A feláldozott kéz“; elbeszélés, (vége) irta Raindorf, fordította Juhász Lajos. — Képmagyarázat. — Mindenféle. — Képeink ; A törzsvendégek. — Szibériai foglyok otthona. — Szabadságra menő katonák. — Wimpffen Bódog gróf. — „A titokzatos vendég“ czimü regény 49—66 oldala — „Gazdasági és háztartási1“ lapunk február havi száma. Előfizethetni, Mehner Vilmosnál, Budapest, IV. kér,, papnövelde-utcza 8. sz. Egész évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr.

Megjelent az „Ország-Világ“ ötödik füzete. Oly bő és gazdag tartalmú valóban már rég nem volt. noha a heti füzetek kiadása óta mindig élvezetesebb és tartalmasabb olvasmányokat nyújt, a mellett a nagyvilág eseményeiről is gondos és hű rajzokat közöl; s az az oka tán, hogy az utóbbi napok alatt nagyon is sok esemény fordul meg a világ színpadán, mert a szépirodalmi rész szőkébb körre szorult, mint egyébkor. Hanem az a kevés aztán annál jelesebb. Cseugey Gusztáv „A migraine mint házasító“ czimü kitűnő elbeszélése véget ér e számban Jövőre Erdélyi Gyula a „Noé bárkája“ czimü a mágnás körből vett elbeszélés megkezdését Ígéri. A jelen szám Lauka Gusztáv ,,A titok költészetből“ czim alatt három kedves dalt ad. Mészáros Utván pedig „A fehér kadar bárója“ czimen egy jóizű, magyar zamatu életképet, melyben egy könnyelmű fiatal ember jellemét szépen kidomborítja. Ügyes czikkek az „Emlékező tehetségről.“ Veres- csagin Vaszilievics Vazul, Napoleon Jeromos és fiai, Cbanzy tábornok életrajza bőven van ismertetve s mindegyiknek hű arczképe van mellékelve. A győri árvíz löt képpel), a szepes-bélai legújabban fölfedezett cseppkőbarlang (két képpel) mind gondos dolgozatok. Szép képek még a „Nagy hajótörés Fiúméban“, , Katona-dolog“ stb. Előfizethetni Wilckens és Waidl kiadóknál; előfizetési ára egy évre 10 frt, félévre 5 frt, évnegyedre 2 frt 50 krajczár.

Gyulai színészet. Szombaton, jan. 27-én az igazgató betegsége miatt „Odette“ elmaradt, vasárnap a „H ázassági három p a- rancs“-on okult a kis Balog Jóska czimbalom játéka kedvéért összeserrylett nagyszámú, s a termet szó szoros értelmében zsúfolásig megtöltő közönség. Hétfőn már kisebb számú de még mindig nagy közönség előtt szinrekerült „Ügy véd és Papjelölt“, amelynek második felvonásában a mindig kitűnő Lipcsémé kitörő derültséget keltett igazán pompás játékával, Iványi kifogástalan szegletességgel alakította a sok tanulmányba butult papjelöltet, általában az előadás igen sikerültnek mondható. Szerdán jan. 31-én „A molnár és gyermeke“ czimü rémdarab kísérleteivel találkoztunk. Roupachnak e darabja tudvalevőleg Halottak napja előestéjén kisért a kontinensnek csaknem minden színpadán; a fővárosi közönség már el sem tudja képzelni Mindszent napját a „Molnár és gyermeke“ nyújtotta műélvezet (?) borzalmai nélkül, de váljon mit vétettünk mi a tisztelt kisérteteknek, hogy farsang hetébe a szilaj kedv évadjában épen Gyulán kelnek ki jól megérdemelt sírhantjaikból ? A feleletet megadjuk : műkedvelű kedvéért vették ki a könyvtár lomjaiból, W e i s z Zsigmond fiatal kereskedő segéd kedvéért, akinek Konrád molnár legény egyik forge-szerepe, kár, hogy erről közönségünk nem akart meggyőződni, különösen kár a szegény igaz - gatóra nézve, aki — mint különben részvéttel értesülünk — már egy hét óta súlyos beteg és kénytelen ágyát őrizni. Február 1-én a piknik miatt nem volt előadás, tegnap estére „A tót leány“ uj népszínmű volt hirdetve.

Közgazdászat, ipar, kereskedelem.

Állítsunk ki!

A békésmegyei gazdasági egylet a f. évi május 12. és 13-án B.^Csabán állatkiállitást tart, hogy a megyének legjelesebb állatjait összegyűjtse és igy alkalmat nyújtson a gazdaközönségnek arra, bogy a megjelent állatok között összehasonlítást tehessen és hogy az okszerű állattenyésztés felett üdvös elmélkedésre ösztönözzön.

Ki ne tudná azt, mily roppant különbség van a hitvány és a nemes állatfajnak tenyésztése között és mily nagy kűlömbség áll elő, ha ugyanazon fajt kis korától fogva okszerűen és gondosan neveljük, vagy ha azt elcsenevészni engedjük! Csak rövid példákat hozunk föl: egy kitűnő gonddal nevelt faj állatért 1000 frtot megadnak, mig a hitvány jószágért 50 frtot alig kapni meg; — jeles tehén naponta 20 itczét megad, mig a hitványból alig csepeg ki 2 itcze, a jelesnek borját a faj kedvéért, 100 Irton elkapkodják, a hitványét 10 frton is alig lehet eladni; — jó fajból eredt és jól tartott tinóból erős ökör lesz, a melyet mustra állapotban is 250 frton szívesen meg vesznek, mig az elnyomorodott hitvány tinó ökör korában fél terhet sem bir el, minduntalan a barázdába fekszik, és a vásáron sokkal több szégyent hoz fejünkre, mint pénzt erszényünkbe. Vásárjaink telve vannak hitvány gebékkel a mik 20—25 frton kelnek, pedig gondosabb tenyésztés mellett a kis gazda is nevelhet 300 frtos lovat, nemes fajlóért pedig 10Ó0 frtot könnyen megkaphatni. íme, mily roppant különbség a jó és rósz faj, a jó és rósz tartás között!

. Az állatkiállitás arra való, hogy ezt a különbséget felismerjük és hála Istennek, nálunk van is különbség, mert megyénkben sok gazda van, a ki jeles állatot tenyészt, a kinek lovában, mar hájábán gyönyörködhetünk. Csak az a baj, hogy nálunk eddig még kevesen szoktak kiállítani.

Az egyik nem állit ki, mert restet; azt hiszi: dicsekvésnek veszik és megszólják. Ez helytelen szerénykedés, mondhatnók bárgyú félénkség 1 — Akinek jeles állatja van, az nemcsak titkon, hanem nyilván is lehet és legyen is büszke reá, annak nemcsak magának legyen öröme benne, hanem engedje meg, hogy benne más is gyönyörködhessék. A kiállításban dicsekvést csak az irigy ember lát, a ki, mivel maga nem tud olyan szépet kiállítani, megszóllással akarja megakadályozni, hogy az okszerű gazda megérdemelt dicsőséget arasson. De a jó gazda legyen elég bátor is, hogy az alacsony irieységet semmibe vegye és legyen elég bátor, hogy szép állatját másnak is mutogassa. A dicsőség a legtisztább és legnagyobb ju talom és épen oly értékes dicsőséget lehet az állattenyésztéssel aratni, mint a polgári életnek akármelyik másik mezején.

A másik nem állit ki, mert a költséget a fáradságot sajnálja. Ez is hiba. Nem csak magunknak élünk, de tartozunk a társadalomnak is. Nem kell csekélynek tartanunk azon kötelességet, a melylyel a közügynek tartozunk. A jó gazda köteles példával szolgálni másoknak, hogy serkenjenek, okuljanak, ez polgári kötelessége. Mert nemcsak az tesz jót, aki köz- czélra adakoz, hanem az is, aki szép marhájának kiállításával másokat követésre buzdít; mert a közjóra nézve az is jótétemény, ha akadnak a kiállítást szemlélők között tizen, vagy talán százan is, kik a szép marhának láttán megrastelik, hogy otthon csenevész jószáguk van, és felteszik maguknak, hogy ezentúl jobb marhát tenyésztenek.

Ismét mások félnek, a versenytől, hogy legyőzetnek. Ez is hiba. Nem csupán a bizonyos dicsőségért kell kiállítanunk, hanem okulás kedvéért is. A jó pap holtig tanul, de a jó gazda is. Otthon, istállójában azt hitte, hogy az ő marhája a legszebb. A kiállításon alkalma van összehasonlítani és látni, hogy bizony van az óvénél még szebb is. És ez reá nézve nagy haszon, mert igyekezete nem lankad meg, hanem uj ösztönt kap és jövőre még szebbet állit ki.

Végre vannak olyanok is, kik azért nem állítanak ki, mert a dicsőséget semmibe veszik, a közjóval nem törődnek, magukra nézve pedig a kiállításból semmi anyagi hasznot sem látnak. Ezen elfásult lelkeknek megsúgjuk, hogy de igenis, a kiállításból reájuk nagy anyagi haszon is háromolhatik. Számos megtörtént példa van rá. Miveltebb országokban nagy a verseny, ott mindenki igyekszik kiállítani, mert egyik-másiknak roppant haszna van belőle, az egyik oly jeles marhát nevel és állit ki, hogy nagy hírre kap és borját mesés áron lefoglalják; a másiknak kiállított jeles csődöre oly híressé lesz, hogy a kiállítás után 100 frt hágatási dijat szívesen fizetnek ; a harmadik kitűnő sertést állit ki és íme, malaczaiért, a faj kedvéért, azontúl rengeteg pénzt fizetnek. Mindezek a kiállítás előtt ismeretlenek voltak és híresekké csak a kiállítás utján lettek. Nálunk ily óriási mértékek mégnem fordulnak ugyan elő, de miért ne fordulnának elő a jövőben ? A helyzet a kiállítások utján javul. A jeles gazdának nemcsak arra kell törekedni, hogy magának jó igavonó állatot neveljen, és hogy állatjáért a vásáron sok pénzt kapjon ; hanem arra is (és ez a koronája az állattenyésztésnek) hogy istállója híressé legyen, hogy fajmarhája keresett, kapós legyen, hogy tenyésztés czéljából vásároljanak tőle ; mert a jeles tenyészállatért kétszer, sőt van eset, hogy tízszer is any- nyit adnak, mint a hasonló nagyságú nem fajmar- báért. Az ilyen jeles tenyészállat pedig legha- maróbb emelkedik közhírre a kiállításokon. Állítson ki tehát mindenki, a kinek arra való jószága van! Ez idén Csabán május 12-én és 13-án lesz a kiállítás, azontúl pedig minden évben más és más városban. A közhírré tett programmban láthatni, minő állatot lehet kiállítani, és mily magas dijak lesznek kiosztva. A jó méot a gazdasági egylet, a jó kanczát és csikót az állam díjazza. Szarvas- marhát lehet hazai fehér fajt, tiszta külföldit és a kettő közti keresztezést kiállítani, hogy összehasonlítás utján lássuk, melyik való legjobban nekünk. Juhot lehet finom gyapjast és fésűst, de lehet húsfajt is kiállítani ; sertésből zsirfajt, amely inkább finom húsánál fogva értékes. Végre mindennemű baromfi, sőt házi nyúl is versenyezhet.

A dijak oly magasak, hogy azokért is érdé mes versenyezni. A legjobb mén, bika és tehén 20 aranyat, vagy aranyérmet, a marhánál mind a három fenemlitett fajnál külön-külön és azonkívül a 3 külön fajú legszebb bikának legszebbike a legnagyobb dicsőséget, arany díszoklevelet nyer. Jármas tehén fogat 8 aranynyal dijaztatik, mert hát a tehenet is lehet, sőt jó is és hasznos is jármozni, amint a kanczát is hámba fogjuk, csak a mellett jól kell tartani; mert ha ekkor tejet kevesebbet is ad, de kesvesebb ökröt kell tartani. A legjelesebb juh és sertés, mindemk fajnál külön, 4 aranynyal dijaztatik, — a baromfi is aranyakkal. Ezen kívül ki lesz osztva ezüst és bronz érem, továbbá arany-, ezüst- és bronz díszoklevél minden osztályban a szerint amint ki mit érdemel.

Hogy pedig a díjazás igazságos legyen, a gazdasági egylet a legértelmesebb állattenyésztőkből előre alakítja meg a bíróságot, a kik az első napon, május 12-én, a mikor a közönség nem mehet be, bírálják az állatokat. Május 13-án a kiállítás a közönségnek megnyittatik és ekkor már a díjazás az állatok mellett ki lesz függesztve, úgy hogy már reggel mindenkinek módjában lesz azt is meglátni, melyik állat lett díjazva.

Jóravaló gazda j óravaló állatját állítsa ki! A nemes önérzet, a bátor verseny kedv, a közjó iránti áldozatkészség, a'z okulni vágy és az anyagi haszonra való jogos törekvés egyaránt ösztönözzék, kiállítson! De állatjával május 12-én reggel 8 órakor már ott legyen, hogy a bírálat alól el ne késsék!

Kelt B.-Csabán, jan. 2ő-én 1888.

Uokry Sámuel, Beliczey István,

egyl. titkár. egyl. elnök.

Állatkiállitást és lóversenyt rendez a bókésmegyei gazdasági-egylet B.-Csabán 1883. május 12-, 13- és 14-én a következő módozatok szerint:

Kiálli(hatható : 1. Ló (csak 4 éven felüli mén.) — 2. Szarvasmarha. — 3. Juh. — 4. Sertés.

— 5. Baromfi.

Rend.: S z t r a k a György, kinél minden kiállítandó állat május 1-ig bejelentendő.

Az állatkiállitás, mely ezúttal a 3-ad rendszeres és egyúttal központi, tart május 12- és 13-án aként,hogy 12-én a bírálatok a folynak s végeztetnek be és 13-án a kiállítás a közönségnek nyittatik meg. Ennélfogva az állatok május 12-ke reggel 8 óráig beszállitandók, különben bírálat alá nem eshetnek és május 13-a esti 5 óráig el nem vihetők, különhen a dijat ki nem kapják.

Kiállíthat csak békésmegyei lakos, akár tagja a gazdasági egyletnek, akár nem, — megyén kívüli csak akkor, ha egyleti tag.

A biráló bizottságok előre alakíttatnak. Kiállító azon osztályban biráló nem lehet.

A díjazás május 13-án reggel kifüggesztetik s később a lapok és értesítő utján közhírré tétetik.

A bíróság a kitűzött díjakon kivül díszokleveleket is oszthat. Uradalmak és nagybirtokosok érmekkel és díszoklevelekkel díjaztatnak.

Takarmányról a kiállító gondoskodik.

A baromfi a kiállítónak saját ketreczei- ben állítandó ki.

Egyleti tagul aláírhatni a rendezőnél és az egyleti titkárnál.

A) A lovaknál, minthogy a sikerült anya- és csikókanczákat az állam díjazza, egyletünk csupán a 4 éven felüli ménekre nyit versenyt és díjazza :

az 1-sőt 20 db. aranynyal, vagy arany éremmel, a 2-kat 20 db. ezüst forinttal, vagy ezüst éremmel, a 3-kat bronz éremmel.

B) A szarvasmarhánál a bírálat 3 főszempontból, az igavonás, hústermelés és tejelés szempontjából ejtetvén meg.

1. A 3 éven felüli bikáknál és teheneknél külön-külön 1 ső dij a hazai fajnál 20 db. arany vagy aranyérem; a külföldinél 20 db. arany vagy aranyérem, a keresztezettnél 20 db. arany vagy aranyérem; és azonfelül a három válfaj első dija, bikái és tehenei összebasonlittatván, a legjelesebbeknek külön arany díszoklevél; 2-ik dij a hazai fajnál 8 db. arany vagy ezüstérem, a külföldinél 8 db. arany vagy ezüstérem, a keresztezettnél 8 db. arany vagy ezüstérem; 2. A 2—3 éves bikáknál és üszőknél külön-külön l-ső dij a hazai fajnál ezüst érem. a külföldinél ezüst érem, a keresztezettnél ezüst érem; 2-ik dij a hazai fajnál bronz érem, a külföldinél bronz érem, a keresztezettnél bronz érem. 3. Az 1—2 éves bikáknál és üszőknél, külön-külön l-ső díj a hazai fajnál ezüst érem, a külföldinél ezüst érem, a ke-, resztezettnél ezüst érem, 2-ik dij a hazai fajnál bronz érem, a külföldinél bronz érem, a keresztezettnél bronz érem. 4. A négy éves tinóknál, a) saját bikától l-ső dij a hazai fajnál ezüst érem, a külföldinél ezüst érem, a keresztezettnél ezüst érem, 2-ik dij a hazai fajnál bronz érem, a külföldinél bronz érem, a keresztezettnél bronz érem, b) idegentől l-ső dij a hazai fajnál bronz érem, a külföldinél bronz érem, a keresztezettnél bronz érem, 5. Jármas tehén fogatnál l-ső dij a hazai fajnál 8 db. arany vagy ezüstérem, a külföldinél 8 db. arany vagy ezüstérem, a keresztezettnél 8 db. arany vagy ezüstérem, 2-ik dij a hazai fajnál 4 db. arany vagy bronzérem, a külföldinél 4 db. arany vagy bronzérem, a keresztezettnél 4 db. arany vagy bronzérem.

C) A juhoknál 2 szempont külön dijaztatik : 1. a gyapjú, 2. a hústermelés. 1. A gyapjú szempontjából a) a finom gyapjasnál, kos és anya külön-külön l-sö díj 4 db. arany vagy ezüstérem, 2-ik dij 2 db. arany vagy bronzérem, b) a fésűsnél kos és anya külön-külön l-ső dij 4 db. arany vagy ezüstérem, 2-ik dij 2 db. arany vagy bronzérem. 2. A hús szempontjából a) a belföldinél kos és anya külön-külön l-sö dij 4 db. arany vagy ezüstérem, 2 ik dij 2 db. arany vagy bronz-