Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-11-04 / 44. szám

44-ik szám II« évfolyam Gyula, 1883. november 4-én. f-----------------^ Sz erkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnák vissza. Előfizetési díj: Egész évre.........5 írt — kr. Fé lévre ...........2 »50 „ Év negyedre .. .. 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 f--------;—1 Ki adó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők. Hirdetések POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP, szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Nyilttér tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Uaasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Lipót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. A miniszteri leirat. Alantabb egész terjedelmében közöljük a közmunka és közlekedési miniszternek a megye közönségéhez intézett leiratát Ormós János, if. Miskucza György és érdektársai gyulai lakosoknak a Körös költségek igaz­ságtalan kivetése elleni panaszos kérvénye fölött. Idestova egy félévre volt a miniszter­nek szüksége, míg kimondja, hogy a költ­ség kivetésre vonatkozó részben hozni ha­tározatot az alispán vau hivatva; az ártér fejlesztés keresztülvitelére pedig hívja fel a megye közönsége az arad-békési egye­sített ármentesitö és belvízlevezető társu­latnak alsó-fehér-körösi öblözetét. Ehhez a leirathoz ugyan kár volt előbb a miniszternek a megye közönségétől ok­mányokkal felszerelt tüzetes és kimeritő felvilágositó jelentést követelnie, és ha ama tényálladék, melyet a panaszosok kérvénye oly megdöbbentő leplezetlenséggel feltár, ily leirattal oldatik meg: ez a közmunka és közlekedési minisztériumtól oly eljárás, mely az állampolgárok legéletrevalóbb ér­dekeivel szemben elkövetett bűnös könnyel­műségnek netovábbja. „Bármennyire méltányoljam is indo­kaikat, figyelembe még sem vehetem“ mondja a leirat. De hogy miért nem veheti figyelembe, ha oly annyira méltányolja, ennek indo­kolásával a minisztérium adós marad. Tehát megmondjuk mi. Azért nem mer kormánybiztost kiküldeni, azért nem me­részel gyökeres vizsgálatot indítani, mert a vizsgálat eredménye kitüntetné, hogy mily nagy része van a minisztériumnak a vizszabályozási költségek kivetésénél fen- forgó anarchia megalkotásában. Gyökeres vizsgálat nem térhetne to­vább ki a gyökeres orvoslás kötelezettsége Kató néne. — Genre. — Ordögadta Kató néne Mi dolog, Mint a vihardúlta tenger — Úgy morog ?! Jár a nyelve mint a rokka Kereke, Hogyha fújna : szél se bírna Ellene. Arcza piros, hol meg fehér Mint a fal, Most felugrik, majd hallgatag Mint a hal; Egykét perczig azért hallgat, Hogy újra Foroghasson mint a malom- Vitorla. Kató néne! régen mondtam Ugy-e bár: A ki a zsidóhoz indúl — Roszba’ jár! Hamisságon töri Mózes A fejét, Minden torkos elpusztítja — Kenyerét! Kató néne mindezekre Pislogat, 9ML Ettől pedig irtózik a minisztérium. Engedi a chaoszt még inkább növekedni, sőt önmaga is járul hozzá; a mindenünnen felmerülő panaszos kérvényeket vándorol- tatja városi hatóság, közigazgatási bizottság, megyei közönség, folyammérnöki hivatal, műszaki tanács, egyesitett társulat és öb- lözethez, szóval Pontiustól—Pilátushoz, mindezt az örökös Galgenfriszt kedvéért; valódi virtuozitást fejt ki benne, hogy a panaszt megkerülje; kikeresi a legcseké­lyebb formahibát, kedvteléssel használva azt. fel a további húzavonára, megragad szóval minden kinálkozó eszközt, mely a fenfoYgó panaszos ügy gyökeres orvoslási kötelezettsége alul csak pillanatnyira is megmentse. Más oldalról pedig a pénzügyminisz­térium tűzzel vassal szedeti be az amorti­zált kölcsönök kamatait és törlesztési össze­geit oly embereken, akiknek összege ártér- érdekeltségnek neveztetik ugyan, de akikre ép úgy nem lehet törvényesen kimutatni, hogy hogyan leltek ők vizszabályozási. költséget fizetőkké, amint viszont azt sem lehet elfogadhatóvá tenni, hogy hogyan nem fizetik oly polgártársaik is, akik ha­son lejtméretü, sőt — nem egy eset van rá — hogy laposabb földnek boldog tulaj­donosai. Avagy talán a ministerium arra vár, hogy a kir. törvényszék bünfenyitő osz­tálya, enyhítő körülményül vegyen jogos felháborodást, amidőn a méltánytalanul és törvénytelenül zaklatott árteresek némelyi­kének kétségbeesés rávitte meggondolat­lansága fölött kell ítéletet hoznia? Caveant consoles . . . Megyei közügyek. Békésmegye közönségének. Ormós Jáuos, ifjú Miskucza György és érdektársaik b.-gyulai lakosoknak közvetlenül hozzam felterjesztett kér­vényéit, melyekben a többi között fölpanaszolják, hogy Gyulaváros rájuk a körösszabályozási költ­ségeket igazságtalanul vetette ki, a megye alis­pánjának f. évi július 15 éröl 3471. sz. a. kelt kimerítő felterjesztését összes mellékleteivel együtt a következő utasítással küldöm le. A panasznak a költségkivetésre vonatkozó részében határozatot hozni a megye közönségének alispíuja van hivatva; a műszaki ártérfejlesztés mielőbbi keresztül vite­lére vonatkozólag pedig az arad békési egyesitett árraentesitő és belvizlevezető társulat a'só-feliór- körösi öblözete, ugyancsak a megye közönsége ál­tal felhívandó. Ezekről kérvényezők azzal értesi- lendök, hogy kérvényüknek a kormánybiztos ki­küldetésére vonatkozó részét, bármennyire méltá­nyoljam is indokaikat, figyelembe mégsem vehetem Budapesten, 1883. szept. 15 A minister helyett Baross s. k, államtitkár Az állami közép-ipartanodában (Budapest, VIII. Bodzafa-utcza 28. sz ) az épitö iparosok számára berendezett téli tanfolyam tanterve. A tanfolyam czélja. A télen szünetelő kömives-, ács- és kőfa­ragó-iparosoknak oly rendszeres szakkiképzése, a mely ökot szakmájokban önálló, öntudatos mű­ködésre képesítse. A tanfolyam négy téli félévre terjed s éven­ként november hó elejétől márczius hó végéig tart. — A tanulók a tanfolyam sikeres bevégezé- sével végb’zouyitványt nyernek. A beiratás október bó folyamában eszkö­zöltetik. Tanulókul felvétetnek a ttt-ik életévet be­töltött azon kőmives-, ács- és kőfaragó-segédek, a kik folyékouyau olvasni, Írni és számolni tud­nak s legalább egy évig a gyakorlatban működtek. A felvételre jelentkezők erkölcsi bizonyít ványt, továbbá főnökeiktől igazolványt tartoznak előmutatni arról, hogy mely idő óta működnek a gyakorlatban és melyik szakban dolgoznak. T a n t e i v. I. félév. Nyelvtan, hetenkint 3 óra. a) Nyelvtan. Az egyszerű mondat alapján a nyelv alak­tana : beszédrészek megkülönböztetése; név- és Gazdag — szegény; és az okos Lesz dőre; Mindkettő lett Kató néne S bánja már Hogy Mózeshez meszelyezve Inni jár ! . . . De nem soká tart a szívén E bánat: Sötét éjre piros hajnal- Fény támad; Ismét iszik; enni nem kell Egy falat!!. S nemsokára nyugszik r zzant — Ágy alatt, Nyugszik rozzant ágy alatt I . . . Nagy Károly, „Sok hü-hó — semmiért!“ Ez a czím voltaképen Sekszpír egy da­rabja fölé vagyon írva, de én bátran oda me­rem bigyeszteni ama zajnak czimerül, melyet »Agglegények klubja“ czimü tárczám okozott. Bár nagy kedvem volna megtagadni, de most mégis bevallom, hogy azt a tarczának neve­zett gyengeséget én írtam, mert nem akarom, hogy annak ódiuma az ártatlan „Ismeretlenre“ szakadjon.,— Egy siralmas „mea culpa“ után — mely Apollóéknak szól — venném is 1 kalapomat s mennék a magam útjára, ha nem igeragozás ; szóképzés, szóösszetétel. A szabályok az olvasmányokból kifejtve, s az év végén rend­szerbe foglalva. b) Olvasmányok. Elbeszélések, leírások a hazai történet, föld­rajz s az ipar köréből. Kisebb elbeszélő költe­mények a hazai történetre vonatkozással. Az egyes darabok értelmes és kellően hangsúlyozott olvasása s tartalma magyarázata után azok tar­talmának kerekded alakba öntött elmondatása. c) írásbeli dolgozatok. Nyelvtani gyakorlatok óráról órára, s he­tenkint összefüggő fogalmazás az olvasmányok alapján, az elbeszélés és leírás alakjában. A nyelvtannal párhuzamosan a helyesírásra való tekintettel, táblán való gyakorlatok és diktálás után irás az egyes órákon. Jegyzés : Czél a magyar nyelv alak- és mondattaná­nak alapos ismerete, hogy a tanuló szóval és írásban sza­batosan ki tudja fejezni gondolatait, s hogy az iparos életben előforduló ügy- és okiratokat szerkeszteni képes legyen. Ezen főczél mellett az oktatás oda is irányuljon, hogy a tanuló némi általános műveltséget merítsen köny- nyebbszerü prózai és költői művek olyastatásából. Számtan, hetenkint 4 óra. A tizes számrendszer. Ossz adá*, kivonás, szorzás és osztás egész számokkal, közönséges és tizedes törtekkel. A méter- és súlymértékek is­mertetése. Mértan, hetenkint 3 óra. Bevezetés. Alapfogalmak. Az egyenes vonal tulajdonságai. A szögek tulajdonságai. A három­szögek tulajdonságai. A háromszögek összeillő- ségei. Az egyenes, tört és görbe vonalak néhány tulajdonsága. A merőleges, ferde és párhuzamos voualak tulajdonságai. A körről. A körre vonat­kozó fontosabb tantételek. A sokszögekről álta­lában. Mértani rajz és ábrázoló mértan, hetenkint 6 óra. a) Mértani rajz. Sikalaktan, gyakorlati mérések alapján. A hosszmérték és szögmérő ismertetése és alkalma­zása. A négy alapművelet hosszakra és szögekre alkalmazva. Merőleges és egyenközü voualak raj­zolása. A három-, négy és sokszögek rajzolása. Az egybevágóság és hasonlóság rajzi utón való megmagyarázása. A körre vonatkozó érintési fel­kiabálná legalább is száz ajak felém, hogy „Hahó ecsém, megállj!“ Mert legalább is száz ember tart jussot ama nagyon kétes dicsőséghez, hogy őket pingáltam le ama ominosus tárczában, mely­nek mindösszesen is — ha 5 alakja vagyon, sőt maholnap az sem fog meglepni, ha a né­metváros! bakter elégtétel adásra szólít fel. mert „hogy kétségkívül őt akartam nevetsé­gessé tenni a kávéház Sidi kisasszonyában. Még nagyon fiatal vagyok s máris kény­telen : „Nil admirari!“ Ma napság nincs le­hetetlenség s én el vagyok készülve arra is, hogy egy szép napon, egy vagy más — vért kér tőlem. Tőlem, kinek magamhoz való vére is alig van! Hanem azért legyen meg kinek- kinek az ö gusztusa, adok ha kérnek, de az nem lesz ingyenben! Azonban addig is, mig bárki nemes ápe- titusának eleget tehetni szerencsém leend — álljon itt egy pár szó, ha úgy tetszik ; tárcza — egy tározóról. * A világ két leghíresebb s legkiválóbb regényírója ma kétségkívül Daudet Alfonz s Zola Emil. Mind a kettő dél-franczia s férfi korában javabeli. Még 15—16 év előtt mind a kettő ott bonczolt a Salpetriére kórházban mint igénytelen orvosnővel’dék fakó emberi hullát s az izmok péczé2ése között juthatott eszökbe : „hát ha e helyett a tarka, változa­tos, pezsgő életet, az élő embert bonczolnók ?!„ S meg-magnézi képin a sár- Foltokat . . . Haja — hogyha néni vigyázna : Bomlana, S tántorogva mondogatja : „Ejnye na 1“ Most megállna, ámde a föld Oly konok : Meg se rendül, mégis egyre Tántorog 1 Kató néne szédelgése Egyre tart, S felkaczagva m:ndja rája : „Üsse part!“ Szeme fénye olyan sárga Mint a réz .... Kiürített üvegébe Bele néz. „Nincsen benne ! . . . vagy tele van ? ..: Mi manó ?1. .. Majd teli lesz . . . nosza selyem Viganól“ És szemével egyet-kettőt Hunyorít .... Udvarán már egy kakas sem Kukorít! Hajdanában hemzsegett az Udvaron (Régen volt a’ 1) ördög tudja Hány barom 1 Hajh, de forog, jár az idő Előre:

Next

/
Thumbnails
Contents