Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-10-28 / 43. szám

Levelezés. Grácz, október 20. 1883. Urácz, a bérezés Stiria szép, előretörő fő városa, melyben az élet, a kényelem és az elégantia csodálatos módon egyesült ez áldott ország ter­mészeti szépségeivel, körülbelül 100.000 lakost számlál. A Mura által átszelt egészséges és válto- zatokbsfn gazdag fekvéssel bir. A természet versenyzik a művészettel, hogy az idegenre nézve e főváros kellemes tartózkodási hely legyen; a város emelését folyton szem előtt tartó és erre nézve fáradhatatlanul munkálkodó lakosság baráti érzelmekkel fogadja a látogatót; környéke pedig, milyennel kevés város dicseked­hetik, a legélvezetesebb kirándulásokat teszi le­hetővé. Ki beéri a Iankás emelkedésű, erdős vidék gyönyöreivel, vagy a ki a középhegység elragadó szépségeit keresi, kit végül a magas hegységek Újdonságok. A megyei tisztújitás érdekében Göndöcs Benedek apát urnái tegnap délután bizalmas jel­legű maganértekezlet volt, amelyen Beliczey István főispán ur is résztvett. Az értekezlet eredménye: a lapunk első czikkéül közölt „felhívás“, mely mindenfelé bizonyára csak megnyugtató hatást fog kelteni. Szavaznak-e tisztújitásnál a tisztviselők? A közelgő restauratióval szemben érdekes kérdést képez az, vájjon szavaznak-e azon a mostan tény­leges szolgálatban levő tisztviselők. A belügymi­niszter egy régebbi rendeletében kimondta, hogy igen. A tisztikar ugyan is a tisztújitás tartami alatt is létező testület, melynek tagjai, bárha vá' *) Pistát levelező barátunk — Szénásy József urfia _ a g ráczi kereskedelmi akadémia növendéke; ígéretét bir juk, hogy lapunkat ezután isfelfogja keresni szívesen vett tudósításaival. S z e r k. lasztás alá esnek is, a tisztükkel járó kötelessé­gek teljesítése és az abból folyó felelősség alól addig, míg utódjaik hivatalukat szabályszerűen el nem foglalják, fel nem menthetők — ebből ter­mészetesen következik, hogy az általuk még tény­leg betöltött tisztviselői állásokkal egybekötött törvényes jogaik gyakorlásától nem foszthatók meg, vagyis, bogy hivatalukkal összekötött szava­zati jogaikat, a tisztikar lemondása után fogana tositntt választások alkalmával is minden akadály nélkül gyakorolhatják. Noha igy a tisztviselők szavazati jogához kétely sem fér, mindamellett ildomosnak tartjuk a megyénkben divó szokást, hogy a tisztviselők a szavazástól tartóz kodnak. Az aradi kereskedelmi- és iparkamara folyó évi október hó 30-án, azaz kedden délután órakor saját helyiségében teljes ülést tart, melynek tárgyai : 1. Bizottsági jelentés az Aradon felállítandó kereskedelmi középiskolára vonatko­zólag. 2. A földmivelé8-, ipar- és kereskedelem­ügyi m. kir. minisztérium leirata, melyei véle ményes jelentéstétel végett beküldi Vajda-Hunyad város módosított vásár-vámjegyzókét. 3. Ugyan- zon minisztérium véleményt kérő leirata a sza badalmi törvényjavaslat fölött. 4. Ugyanazon mi­nisztérium véleményt kérő leirata az osztrák­magyar monarchia és a török birodalom közt kötendő kereskedelmi szerződés tárgyában. 5. Ugyanazon minisztérium intózvénye az országos czimer használhátását szabályozó törvény végre­hajtására vonatkozólag és ezzel kapcsolatban két beérkezett lolyamodvány felett véleményadás. 6, közös bizottság véleménye ez aradi Lloyd- ársaság által kidolgozott aradi piaczi kereske­delmi szokások felett. 7. A budapesti kereske­delmi- és iparkamara átirata az országban na­gyobb mérvben előfordult antisemitikus zavargá k tárgyában. 8. Az osztrák-magyar bank aradi fiók'ntézetének megkeresése 5 üresedésbe jött váltóbiráló állásra alkalmas személyek kijelölése iránt. A mezöhegyesi ménesbirtok igazgató ság közzéteszi, miszerint a mezöhegyesi álladal- rai ménesbirtokon folyó évi november hó 4-én, vasárnap, délelőtt 9 órakor a mezöhegyesi vásár­téren 14 darab kisorolt igás ló szóbeli árverés utján a legtöbbet ígérőnek el fog adatni. A jövő évi újonczállitás előmunkálatai megyénkben már megkezdettek. Az első korosz­tályba azok esuek, akik az 1864 év folyamán szü­lettek; a bitielekczetek lelkészei az eme évben szülötteknek lajstromát a községekhez már beter­jesztették. A gyulai illetőségű honvédek ellenőrzési szemléje ma délelőtt van a 8-ik honvédzászlóalj laktanyájában. Eljegyzés. Dr M á r k y János orosházai fiatal ügyvéd múlt héten jegyet váltott T e r ó- u y i Ágnes kisasszonyai ; fogadják őszinte szerencsekivánatunkat ! Múlt vasárnapi lapunkban közlött „egy H y m e n h i r“ czimű újdonságunk megrendítően tragikus véget ért, s befejezését f. hó 22-én nyerte a hajnali órákban a temesvári vadász erdőben, gróf Batthyány István párbaj következtébeni ha­lála által. — Az eset rövidre összevonva követ­kezően folyt le : Rosenberg Gyula budapesti ügy­véd, mint Tornyai Schossberger Ilona férje — jóllehet titkon egybekelve — nem birván lemon­dásra birni a grófot, kit a szülök vöül fogadtak, azt párbajra bivta ki, miután az esküvő a párbajt megelőzőleg 5 nappal megtörtént; a párbaj pisz­tolyra állapíttatott meg 3 lövés váltással mindenik fél részéről, s a temesvári vadászerdőben folyt le, a tanuk minden lövés után igyekeztek a feleket kibékiteni, de az nem sikerült • az első lövés a grófé volt, Rosenberg 2-ik lövése a gróf bal vállán az inget horzsolta, a harmadik lövés pedig bal szeme fölött halántékába fúródott s rögtöni halált okozott, a segédek a gróf holttestét kocsin, a vá­rosi kórházba szálliták, Rosenberg pedig Szegeden át Kis-Czellbe szüleihez utazott, onnan vissza a fővárosba, majd pedig a temesvári törvényszék idézése folytán Temesvárra. — Az elesett gróf holtteste a temesvári irgalmasok templomában té­tetett ravatalra s beszentelés után Buziásra a csa­ládi 8Írboltba vitetett; a temetésen jelenvoltak as el­hunytnak édesatyja Batthyány Zsigmond gróf, br. Bornemissza sógora, a Scbossberger család s fáj­dalomban megtört neje Scbossberger Hona úrnő. — A szerencsétlenül kiszenvedett 29 éves, a nagyváradi illetékszabási hivatalnál fogalmazó s Nagyvárad előkelő köreiben kedvesen látott egyén volt, noha ott utoljára oly becsületbeli iigy elöl tért ki, amely miatt minden nemesen érző szívnek rokonszenvét elkellett vesztenie, de a múlt hibáit a tragikus vég feledetté teszi. Megyénk köztiszteletében álló báró Wenckheim főúri család nemes lelkű ősz nesztorát báró Wenckheim Viktor urat ismét kimondhatatlan súlyos leverő csapás érte. Második — egykor boldog — házasságából született kedves Terézia leányának szeretett jó férje ugyanis, az egész megyében kedvelt és tisztelt somogymegyei birtokos gróf Hoyos Miksa némod-ladi birtokán folyó hó 21-én a tevékeny férfiúi kor legdelibb életidején — mint mondatik — vesegyúladásban — men- tethetlenül elhalálozott. Lehet képzelni a hátra­maradt hű kedves hitvestárs és ö fejletlen gyer­meknek , a leggyöngédebb férj és családatya kora elvesztése fölötti inegmérh' tetten mélységű bánatjukat, és a közelmúltban már annyi egymás­után bekövetkezett családi gyászos események, illetőleg többszöri halálozások által — lélekben megtört — már 67 éves öreg atyának- ipának- és nagyatyának leírhatatlan — valódi igaz részvétet érdemlő — kesergő érzékeny fájdalmát. A Kegyelem istene adjon lelki szenterőt a gyászba borult — szánakozásra méltó megseb­zett szivüeknek, ezen ojabb csapás elviselhetésérel, B. B. Szállítás a közös hadsereg számára. Az aradi keresk. és iparkamara megkapta a kö­zös hadügyminisztériumtól a közös hadsereg ré­szére 1884. évben szükségeltető és a szabad ver­senynek fenntartott tárgyak szállítására vonat­kozó pályázati felhívást. A pályázat különféle pokróczok, baliuából készült fegyencz-öltözetek, prémek, csákók és sapkák, továbbá paszomány- munkák, rézgombok, nyakravalók, keztyük, sar­kantyúk, kengyelvasak és nyoregkészletek, ásók, kapák, lapátok, evőeszközök, hangszerrészek, do­bok, kötélnemüek, vedrek stb. szállítására vonat­kozik. A pályázati batáridő f. évi november h ó 30-á n jár le. Úgy a pályázati feltételek, mint a szerződési minta, végre a szállítandó czikkek részletes jegyzéke a kamarai irodában a hivata­los órák alatt betekinthető. Markulcs név alatt jókora termetű és Ügyességű athleta produkálta magát f. hó 21- és 22-én a Korona színkörében, amely az előrehala­dott idő folytán kissé szellős helynek bizonyult oly szegény mulatság végignézésére, aminőt az athleta és még két tagból álló társulata sceni- rozni vállalkozott ; a közönség előre is ily néze­ten lehetett, mert a nézőtér — részvét kihívá­sáig — tátongott az ürességtől, de a karzat va­sárnap jócskán megtelt és ennek publikuma száj- tátva bámészkodott ama példátlan erő fölött hogy a létrához kapaszkodó „Markules“-t a vendéglős két lova nem tudja helyéről megmozdítani; — mely esemény azóta alsóbb rétegekben közmeg- beszéiés tárgyát képezi. Hymen. Békésen Váradi Sándor nrnak kedves leányát Rózát, a napokban jegyezte el Szűcs Gábor, br. Radvánszkynak szerződött gépésze Hevesmegyében. — Boldogságot a szép frigyhez ! ! Békésen f. hó 26-án kisérték örök nyuga­lomra özv. Bérezi Miliályné Megyesi Mária asszonyt 80 éves korában. Az elhunyt nő nemes tettekben bővelkedő életet élt. Minthogy magának gyermekei nem voltak, 12 árva gyer­meket fogadott fel időnként, azokat felnevelte s mint saját édes gyermekeit, szárnyukra bocsá­totta. Ezen nemes tettéért legfelsőbb helyről is kitüntetés érte. Tisztességes kis vegyonát a rét. egyházra s több nemes intézményekre hagyta. — Nyugodjék békével I Cseh Antal, Nagy-Szénás község jegyzője nagyobb összegű pénzsikkasztás miatt hivatalától feltüggesztetett. Szívesen kinyilatkoztatom, hogy az „Agglegények klubja“ czimű tárczában szereplő „fiuci“ hadnagyot —: „az ujjamból szoptam*, 8 hogy annak modelljeül legkevésbbé szolgált az az ú", kit a gyulai pletyka, mint ilyent ajkára — mohó szájára — kapott. Mindazonáltal megjegy­zem, mikép eme kijelentésemre nem némi fenye­getés, hanem tisztán az igazság iránti hódolat in­dított. Egyébként is nem volt czélom ama omino- sus tárczában bárkit is sérteni, hanem inkább s egyszorüen betölteni a tért. Hogy egynek vagy másnak a tér betöltésének mikéntje nem tetszik, arról nem tehetek, de nem is adok rá sokat. — „Csümigő.“ Hazai hírek. A delegátiók ülésszaka f. hó 24-én vette kezdetét, s a közös kormány előterjesztette s nyil­vánosságra hozta a monarchia 1884-re szóló költ­ségvetési előirányzatát, mely szerint: Az 1884-ik évi előirányzat A. alatti sommázata összesen 118,306.913 frtnyi nyers szükségletet mutat, és a 3,136.044 frtnyi fedezetnek levonása után marad 115,170.869 frtnyi tiszta szükséglet. Ha ezen ősz- szegből a magyar kincstár terhére egyelőre lehú­zandó 2 százalék 1.962,155 frt 98 krral levouatik, a járulékok által fedezendő szükséglet 96.145,643 frt 2 krt tesz. Ebből esik a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokra 70°/o, vagyis 67.301,940 frt 11 kr., a magyar korona országaira pedig 30°/o vagyis 28.843,692 frt 91 kr. Az 1884. évi előirányzatnak B. alatti összegezése a Bosznia és Herczegovinában, tovább a Limterületen álló parancsnokságok, csapatok és intézetek 1884. évi rendkívüli hadseregi szükség- ségletének fejében 7.307,000 frtot mutat ki. A mérsékelt ellenzék delegátusai elha­tározták, hogy nem vesznek részt a delegáczióban. feleli: „Hogy erkölcsi tekintetben a há sokkal rontóbb hatású, mint az iskola, ki tetszik onnan, mert éppen a házban fog nak a gyermekek a korai és tulságos ked veskedések, nyalánkságok, czifrálkodások kényeztetések, tulságos utánjárások és ki szolgálások, könnyelmű beszédek és erköl csők által elromlani. A házi elzártságbar könnyen elalszik a gyermek vére, vágj pedig, miután a gyermek magát kortársai­val nem mérheti össze, a hiú elbizakodott­ság hibájába esik. A házi nevelő, ki a gyermeket mindig járszalagon vezeti s neki folytonosan segít, ez által őt öuállótlanná teszi. Lépjen azután az ily gyermek a nyilvános életbe, minden uj dolognál fennakad, mert ő csak magá­ban tanulta azt, a mit most sokak elő-'t kellene cselekednie. A közös tanulás által ellenben sokak­nál üdvös becsvágy és nemes versenykedv keletkezik; a kölcsönös érintkezés ember- ismeretre- és egészséges emberi értelemre vezet, és az által, hogy tanuló társainak jelenlétében — tehát nyilvánosan — felel, j leszokik az emberektől való félelemtől és a magános szobaőrzés hibáitól.“ Ugyanily értelemben nyilatkoznak az emberiség nagy nevelészei: Sokrates, Plátó, Aristoteles, Luther, Comenius, Fichte,. Lord John Russel és a legújabb kor philantropis- I tái, mint: Salzmann, Campe, Kindermann, Pestalozzi, Frőbel, Graser, Diesterweg, Kaut, I Lüben, Dittes és halhatlan emlékű Eötvö­sünk, ki a szív és jellemképzésre a nyil­vános nevelést következőleg ajánlja: „Va­lamint a férfi; minden tehetségeit csak tár­saságban fejtheti ki, úgy mindenekelőtt társaságra van szüksége a gj'ermeknek is; és azt csak kartársai közt találhatja fei.“ I — Vagy: „valamint ott, hol az erdővá-| gásban hasonkorú csemeték egy tömött cserjévé nőttek össze, a legtöbb ép fa fej­lődik ki, I a magánosán álló fácska, bárl látszólag szabadon terjesztheti ágait, min-| den gond és ápolás mellett ritkán tartja meg épségét: úgy van a nevelésnél is; al tömött kör, mely a fejlődést látszólag aka-| dályoztatja, szükséges, hogy a törzs, mielőtt bizonyos magasságot el nem ért s meg | nem erősbödött, a szétágazástól és elgör-| büléstől megoltalmaztassék. A magános gyermek korának boldogságát csak félig is-1 meri, és ritkán fejlődik egészségesen. De nem csak ideális, hanem nemzet- gazdasági szempontból is kiváló figyelmet érdemel a nyilvános népiskola ; mert meg­felel a munka felosztás elvének, és inkább biztositja a gyermekben az ön — ember — és világismeretet, mint csupán a magán- ; tanitás. Az iskolába a legkülönfélébb élet­körökből jönnek össze a gyermekek, a leg-1 külömbözőbb tehetséggel és jellemmel. Itt tehát egyik a másiktól mértéket vehet a maga megítélésére, és belátást nyer az emberi lét legkülönbözőbb viszonyaiba, a polgári társaság bonyolult gépezetébe. És minthogy egykor minden gyermek ebben a társaságban fog forogni, a hol minden osztályú személyekkel érintkeznie kell, — nagj7on jó, ha az iskola arra előkészíti. Helyesen mondja Schiller: „Szűk kör­ben megszültül az értelem; az ember nő, az ő nagy czéljaival.“ Brédy Sámuel, láz I lebilincselő lálványa utáni vágy fogott el, mind ki-1 egyik Grázban fogja megtalálni a legérdekesebl I kirándulások egész sorozatának kiinduló pontját ’ej A város tulajdonát képező Stadtpark « I Schlossborggel együtt Európa ilynemű g város kő >k, zepén létező legnagyobb sétányainak egyike. A ti- városi Hilmertó, nagy kiterjedésű kellemes erdős 3l_ utaival még kevésbbó kedvező idő esetére is igen an szép sétáló helyül szolgál; a körülötte fekvő he­gyek több pontjáról gyönyörű a kilátás. . I A város azon látványosságai közül, melyek i; I gazdag és érdekes történeti múlttal bírnak, a kö- Éí I vetkezők nevezetesek : A várhegy (Schlossberg) 128 méter magas- iglságban van a város felett. Az eröditésok 1809-ben jj|j I lerontattak. A várbau igen nevezetes a bizar styl- >n I ben épült óratorony ; a harangtorony, 8970 klgram. I súlyú haranggal, melyet Sziselnek neveznek; to- a I vábbá 94 méter mélységű kút; svájczi ház, góth I yinczellérház. igen szép e hegyről a kilátás a vá- :Mrosra. Gyönyörű a városi sétány (Stadtpark) a I Schiller ültetvényekkel és Schiller mellszobrával, t-I melyet Gasser János készített. A „Stadtpark“-ban y I igen nevezetes meg a Ferencz József kút, mely . I valóban remekmű. Grácz polgársága által a bécsi ’ kiállításon 1873-ban 35.000 forintért szereztetett e|meg. Készítette Durenne Antal Párisban; és az ^1 időjárás jelzésére felállított vas hazacska, tájékoz­ni tató táblákkal és physikai szerekkel ellátva. A s|templomok közül igen nevezetes a székesegyház; ■ góth építmény III. Frigyes korából (15. század). z Küloldalán Schranz Farkas szobra, ki II. Károly | udvari cancellárja és a reformáczió ellenes törek- 1’ vések lelke volt. A főbejárat mindkét oldalán ^ freskók Dürer Albert idejéből; déli külfalán egy ' I többször renovált érdekes ó német freskó 1482. i évből. Belsejében egy ébenfából készült szekrény , a reliquiák számára; az oltárképek Petrus de - Poniistól vannak; a főoltár franczia és afrikai . I márványból készült. — A székesegyház mellett Ivan: a mausoleum II. Ferdinand császár emlé- I kére ; egy túlterhelt remekmű a barockstylű szá­zadból. Továbbá a városi templom az Űri utczában, M mely a 17 torony és a homlokzat levételével góth ; stylben épü't; belseje 1875-ben restauráltatott. A nyilvános és magán épületek közül ueve- . Izetesek : Az országház, melynek udvarán egy lugas I alakú kút vau, mely Weniuger Miksa és Auer Tamás harangöntők által készíttetett 1590-ben. A Joanneum, Dagykiterjedésű füvészkerttel a Rauber-utczában. A czászári vár; egy hosszan .Ielnyúló épület III. Frigyes által építtetett. Itt J vannak elhelyezve a cs. k. helytartóság irodái. Az új egyetem a Harrach utczában ; palota I szerű épület. A festett ház, a 15-ik századból, szép fres­I kokkal. A gróf Saurau-féle palota a Spor utczábaD A legfelsőbb ablakok egyikéből egy török alakja I látszik. Midó^ a várhegy 1532-ben a törökök ál­ltai ostromoltatott, a monda szerint a török had- I vezér itt lakott. A Johannenhof a Villerfort utczában modern 1 díszépület. A szobrok közül megemlítésre méltó: József főherczeg érczszobra a Főtéyeu, Pön- Jningertől; az Enns, Sann, Dráva és Mura folyók . allegoricus alakjaival. I. Ferencz császár érczszobra az országos - színház előtt, Marchesitől. Weiden táborszernagy szobra a Schlossber- 'Igen; az ottani ültetvények létesítője. Mohs ásványtani tudós mellszobra, a Joan­; neum nagykiterjedésű botanikus kertjében. L Schiller mellszobbra a városi parkban, Gasser , Jánostól. ) A nyilvános épületek közül még igen neve­zetes az iparcsarnok, melyben kiállítások és na- 1 gyobb üunepélyek tartatnak. Jelen alkalommal is a Habsburg ház 600 éves uralkodásának emlékére rendezett cultur történelmi kiállítás volt látható. . A lovagkor minden, a herczegségben létezett nagy­becsű ékszer, népviselet és hadviseleti szerek rop­pant és bámulatos, ina már csak emlék tárgyaival. Szénásy (Kratochvill) Dénes.*)

Next

/
Thumbnails
Contents