Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1883-02-04 / 5. szám
5-ik szám Gyula, 1883. február 4-én 11. évfolyam r Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: / \ Kiadó hivatal; Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések Egész évre ..........| írt — kr Fé lévre ..............2 | 50 „ Évnegyedre 1 .. 1 | 25 „ POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Egyes szám ára 10 kr. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Nyilttér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang IApót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Jamina. ni. A belügy minister — lapunk 3-ik számában szórúl-szóra közölt leirata szerint — megengedi, hogy Jamina Csaba várostól elválhasson, bogy annak területe a város határából kiszakittassék és a szőlőtelepen lakók a városi kötelékből kilépve, külön önálló községet alakíthassanak Czikksorozatunk folyamán nem vontuk kétségbe, hogy a belügyminiszter szorosan ragaszkodva az 1876. V. t.-cz. 43. §-ához, törvényes alapon áll, s bármennyire szerencsétlen intézkedésnek tartsuk a törvényt, azt mint ilyent feltétlenül tisztelnünk kell, már pedig ennek alapján nemcsak önálló puszták, hanem bármely községi határnak akármely dűlői, következéskép a jaminai szőlőtelepek is kétségbevon- hatlan elvi jógczimmel bírnak önálló község alakulására. De a jaminai agitátorok lemente előtt dicsérnék a napot, ha azt hiszik, hogy az 57299. számú miniszteri reudelet elegendő alapúi szolgálna a különválás tényleges keresztülvitelére, 8 illetőleg ha azt hinnék, hogy most már nincsen egyéb hátra, mint papot, jegyzőt választani, elöljárósággá alakulni, és az anyavárossal minden hivatalos összeköttetést megszakítani, s főleg az adófizetést is megtagadni. Az említett miniszteri rendelet nem mond sem többet, sem kevesebbet, mint hogy nincsen elvileg kifogása Jamina önálló községgé alakulása ellen; igaz, hogy már ez is figyelemreméltó eredménye mozgalmunknak, de ez — magyarán kimondva — még kevés az üdvösségre, ezt — az 1876. évi V. t.-cz. 43. §-ából kifolyólag — Gerendás, vagy Csabának más dűlője is kivívhatná, de a különválás kivitele épen a miniszteri leirat útmutatása szerint, nagyon fogas feltételekhez van kapcsolva. A nyílt kérdések egész halmaza vár még megoldásra, mielőtt a különválás és községesités ténynyé válhatnék. — Az alakulandó község szervezkedési tervezete, nagy vagy kis község óhajt e lenni, ha esetleg kis község, minő körjegyzőségbe osztatnék be, a községi határ megjelölése, a Csaba városi közvagyonból és közterhekből való részesülés és kulcs megállapitása, mindez a megye kiküldötteinek vezetése alatt az érdekeltek közös tanácskozásán és tárgyalásán oldandó meg, ha pedig — amint valószínű — a tárgyalás egyességre nem vezetne, felsőbb hatóság és biróság által lesz eldöntendő. A közvagyonból részesülés iránt támasztott igények eldöntése egyike a legfogasabb kérdéseknek ; tudjuk ugyanis, hogy eme közvagyon, a város mint erkölcsi testület és a közbirtokosság között is peres kérdést képez, s a jaminaiak ma voltaképen még arról sem lehetnek tájékozva, hogy közvagyon felosztása iránt táplált igényeiket a város vagy közbirtokossággal szemben keilend e érvény esite- niök, mert kérdés, ha váljon Csaba városának — mint elkölcsi testületnek — egyes középületeket nem számitva, egyáltalában van-e közvagyona? mint tudjuk a város és közbirtokosság között e tekintetben fen- forgó nézet és érdekkülönbséget nem sikerült egyesség útján megoldani. Annyi bizonyos tehát, hogy Jamina e kérdés jogérvényes eldöntéséig csupán a város pas- siváiból kérheti és kapja meg jutalékát A szervezkedési tervezet is oly természetű, mely a jaminaiaknak még sok fej tör és j; fog okozni. Nagy vagy kis községgé alakuljanak-e, döntendő el első sorban; a leendő község financiális viszonyaira e kérdés kiváló horderővel bir. A kis községi szervezet kevesebb költséget igényel, de — Jaminánál csaknem keresztülvihetet- len, Csabát kivéve minden más községhez távol fekszik, azonkívül a távol, de hozzá legközelebb eső községek is, mint : Doboz, Uj-Kigyós mindenike nagy községi szervezetű, s valószínűleg nem fog kis községgé átalakulni egyik sem, hogy közös körjegyzőt tartson Jaminával; de a jaminaiaknak sem lenne inyökre, hogy egy-egy községi bizonyitványért, marhajárlatért Kígyósra vagy Dobozra kelljen átmenniük; ezt feltételezni sem lehet róluk, amidőn a puskalövésnyire eső s mindinkább feléjük kiépülő Csaba is messze van ma hozzájuk, amely körülmény elválási aspiratiójuk egyik fontos indokát képezi is. Marad tehát a nagyközségi szervezet, és pedig mint fentebb kimutattuk legalább elöljáróban minden törzsvagyon, következésképen minden jövedelem nélkül, sőt valószínűen meglehetős passiv teher átvétellel. Meggondolták-e a jaminaiak, hogy minő óriási teher nyomja ma a nagyközségek vállait, van-e fogalmuk a mai közigazgatási rendszerről, amely a szó szoros értelmében csaknem minden teendőt, mint végső fórumra, a községi elöljáióságra ruház át. A nagyközségek — akarva nem akarva — oda vannak kényszerítve, hogy nagy tisztviselői apparátust tartsanak, nehogy az állami, megyei és községi közigazgatási gépezet pillanatnyilag is fenaka- dást szenvedjen, községi jegyző önmaga már régóta képtelen a közigazgatás igényelte minden ügyet elvégezni, qualifikált segéd, s azonkívül néhány qualifikált elől- járósági tag is nélkülözhetlen, már pedig azokat illendően kell fizetni, mert feiilön- uen nincs köszönet bennük. Mit gondolnak a jaminaiak, hogy minő perczent községi adót kell fizetniük, hogy egy nagyközség igényelte szervezet feltételeinek eleget tehessenek ? Tudják-e a jaminaiak, hogy mai államadójuknak csupán ama része lesz Jami- nában községi pótadóval megterhelhető, amely államadót kizárólag jaminai területük után fizetnek; mert ama földek, szőlők után, amelyek a város más dűlőjében, mint Kis- és Nagy-réten, Fényesben, Sop- ronyban, Gerendáson stb. feklisznek ezután is Csaba városa fog községi pótadót kivetni (zár jel közt megjegyezve igy majdnem minden második jaminai lakosnak két adókönyvecskéje lesz : egy jaminai és egy csabai, és az utóbbi adót is a jaminai elöljáróság lesz köteles Csaba iránti kollegiális érzületénél fogva lakosain behajtani) Jamina községe — in spe — tehát csupán saját pár száz holdnyí belterülete föld-, ház-, és kereseti adóját terhelheti meg községi adóval. Föld- és házadója együttesen nem rúg két ezer írtra, kereseti adójánál pedig figyelembe kell vennie a legújabb törvényt, amely a napszámosokat adómentesiti, amely törvény Jamina számos szegény sorsú lakójára alkalmazva — s Jamina Csaba szegénysorsú lakóinak asyluma — a mai kereseti adót is nagy mérvben fogja leszállítani. Kombinátiv számadataink szerint tehát mindössze s legfölebb négyezer forint államadó ama összeg, amelyre Jamina — saját szükségletei fedezésére — községi pótadót fog kivethetni. És körülbelül minimum ennyire szüksége is leend — ha községi háztartásában takarékoskodni akar. Meggondolták-e a jaminaiak, hogy önálló községi szervezet mellett a hiteltelek- könyvet is elkeli különiteniök, s hogy ez költséges helyszíneléssel, — s miután a birtokviszonyok Csabán kevésbé rendezet- tekj-mint a megye bármelyik községében — óriási jogi bonyodalmakkal lesz egybekapcsolva? Nem hisszük, hogy a szegény jaminaiaknak. akik „Literátifalvá-“ba lettek kedvük ellen beugratva, mindezekről tudomásuk, vagy Ítélő képességük volna; többet mondunk : nem hisszük, hogy maguk az izgatók nem riadtak volna el aspirátiójuktól, ha mindeme és alig elősorolható még több súlyosító körülményről kellő tudomásuk volna, s megvagyunk győződve, hogy a belügyminiszter által előszabott szervezeti tanácskozmány — a mely jelen czikkünk tételeit igazolni fogja — jótékony zuhany hatással leend, hogy „Literátifalva“ mániájukból ha nem is egyszer s mindenkorra, de húzamos időre ki fognak józanodni. Hibaigazítás. Lapunk múlt heti számának vezérczikkébe sok sajtóhiba csúszott be, a melyek közűi — a kevésbé lényegesek teljes figyelmen kívül hagyása mellett — az értelemzavaró tételeket utólag kell helyreigazítanunk: A bekezdés 18-ik sorában „az ősi lakház székké vált ahhoz“ helyett olvasandó „az ősi lakház szűkké vált ahhoz, a 20-ik sorban „családi házközséget“ helyett olvasandó „családi házközösséget“, a harmadik hasáb első bekezdésének 17-ik sorában „községi hivatalra aspiráló nagyságú ember“ helyett olvasandó „községi hivatalra aspiráló nagyszájú ember.,, Megyei közügyek. Szabályrendelet, az építkezéseknél megtartandó egészségügyi szabályok tárgyában. (Vége.) III. Az egyes lakosztályok méreteit illetőleg. 14. §. Az építtető bizottságok feladata oda hatni, hogy a lakosztályok térfogata megfeleljen az azokban lakók számának. Miután azonban e szám megadózásnak lehet alávetve, ezennel ki- mondatik, hogy tekintet nélkül a lakók számára, bármely lakosztálynak is legkisebb hosszmértéke 8 méter, szélessége 5, s magassága 3 méter lehet. 15. §. Alacsony, alig szellőztethető s ablakok helyett csak lyukakkal ellátott épületek jövőre nem tűrendök. 16. §. A lakosztályok belmagassága legalább 3 méter legyen ahoz viszonyított ajtókkal, s kellőleg nyitható, s igy a lég megújítására alkalmas ablakokkal. 17. §. Még a szegényebb osztály is oda utasítandó, hogy legalább elkülönözött két lakosztállyal rendelkezzék, hogy járványok esetén a járványos betegségben sinlődö családtag el legyen különíthető. 18. §. A takarékkonyháknak a szobákban leendő felállítása egészségtelen voltára az illetők mindig figyelmeztetendők. 19. §. Elkülönített kényelmi helyeknek felállítása az építkezéseknél megkövetelendő, s ott, hol azoknak emésztő gödre nem vízhatlan anyagokból készíttetik, a lakosztályoktól a lehető legtávolabb építendők. 20. §. Különös gond fordítandó arra, hogy a kutak, emésztő gödrök s trágyadombok közelébe ne ásassanak, s ott, hol azt a térviszonyok megengedik, azoktól 5—10 meter távolságra ásandók. IV. Az újonnan épült lakokba történő beköltözésre vonatkozólag. 21. §. Bármely újonnan épült házba beköltözni mindaddig tilos, mig az abba leendő beköltözést az egészségügyi-bizottság küldöttsége ártalmatlannak nem nyilvánította. 22. §. Hogy ezen szabályok keresztülvihetők legyenek, minden építtető. építkezési szándékát 2—50 írtig terjedő birság terhe alatt az elöljáróságnak bejelenteni köteles; az elöljárók pedig erről a szolgabirákat értesitendik. Kelt Békésmegye törvényhatósági bizottságának B.-Gyulán, 1882. évi deczember hó 18-án és következő napjain tartott rendkívüli közgyűléséből. Kiadta: Márki Lajos, főjegyző. Levelezés. Szeghalom, 1883. január 28. Tekintetes Szerkesztő Ur! Kinek sohasem volt fegyver kezében, még azon is megesik, hogy olykor-olykor bakot lő; és igy alig van ember, ki igazában elmondhatná magáról, hogy sohasem lőtt volna valamit, mert például a baklövésektől sem a vadászattól való tartózkodás, sem a tudomány nem biztosítja az embert, mint ezt igen közelből vehető példák is tanúsítják. No de „exempla sunt odiosa“, mondák a latinok, s azért jó lesz tartózkodnom a példálóz- gatástól, nehogy utoljára magam is bakot lőjjek; mert hogy lövési szándékkal vagyok, azt az eddigiekből jogosan következteti mind a t. szerkesztő ur, mind a t. olvasó, sőt az előzmények- és i s- mert körülményekből egyenesen az következtethető, hogy valami kövér bakra vadászok. Nehogy azonban e fölött sokáig tévedésben tartsam a t. olvasót, kijelentem, miszerint ezúttal sem kövér, sem sovány bakokra, hanem csupán egy, a szeghalmi fürj éri tanyáról felrebbentett kacsára akarok durrogatni. Nem hiába hogy vadászattal nem foglalkozom, de meg is látszik rajtam; mert a valamirevaló vadász nem készül neki napokig, hetekig, hanem amint felrebben a kacsa, abban a másodpereiben ledurrantja. De a jelen esetben a késedelmet talán mégis kimenti azon körülmény, hogy az első perezben nem lehetett tudni: vájjon kacsa-e, vagy valami kincsőrző hét fejű sárkány ? Úgy ám I mert a szeghalmi fürj-éri tanyán árkot ásó munkások nem azért vetettek fel ásóikkal égett földet, tégla-darabokat, nem is azért bukkantak ily anyagokkal telt üvegre, hogy a tatárjárás, vagy talán még Attila idejében menekülő lakosság által elrejtett s azóta sárkányoktól őrzött kincsekre ne gondoljanak ; mert a hol kincs van, ott kell lenni a hétfejü sárkánynak is. Ezt persze csak az egyszerű napszámosok képzelete csalta ki az említett üregből; okos ember kell oda, kinek feje nincs tele dajka-mesékkel, ki a régészethez is ért legalább annyit, mint katona a kávéhoz ! És ugyan hol ne akadna ily
