Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1883-10-14 / 41. szám
41-ik szám. Gyula, 1883. október 14-én. II. évfolyam. 1 f------------Sz erkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre .. .. .. 5 frt — kr. Félévre ......... 2 „ 50 „ Évnegyedre .. • ■ i .. 25 » Egyes szám ára 10 kr. ____A r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttir tora 10 kr. J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang I/ipót Dorottya utcza 8. sz. a.; Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Megyei tisztujitás. i. A megyék háztartásáról szóló 1883. XV. t.-ez. 16. §-nak rendelkezései a folyó évi márczius hó 22-én 18231. sz. alatt kiadott rendeletem alapján történt intézkedések, nevezetesen az által, hogy a megvék jövő évtől kezdve életbe lépendő uj szervezete megállapittatott, foganatosítva lévén, miután ezen törvény további végrehajtása folyamán most már a 19. §. azon rendelkezésének érvényesitése áll küszöbön, melv szerint az 1870. XLII. t.-cz. értelmében ez év végén bekövetkező általános tiszt újítások, az uj szervezet keretében deczem- ber hó második felében lesznek végrehaj- tandók, elérkezettnek találom az időt arra, hogy a megye közösége figyelmét, a megyei élet egyik legfontosabb működésére, a legközebb megejtendő általános tisztuji- tásra irányozzam. Tekintve azt, hogy a megyei tisztviselők választásának joga, a megyei önkormányzat egyik sarkkövét, annak lelkiismeretes gyakorlása pedig úgy az állami közigazgatás sikeres közvetítésének, mint a helyes önkormányzatnak legfontosabb alapföltételét képezi, örömest engedek tért azon meggyőződésnek, hogy a megye közönsége áthatva az ezen jog gyakorlásával járó felelőség érzetétől, hazafias kötelességének fogja ismerni, a törvény szigorú megtartásával minden igyekezetét oda irányozni, hogy választása csakis oly polgárokra essék, kik a közszolgálat érdekeire nézve, minden tekintetben legtöbb kezességet nyújtanak, mely meggyőződésem mellett, nem is bocsátkozván a közelgő tisztujitás fontosságának bővebb fejtegetésébe, csupán annak felemlitésére kivántam súlyt fektetni, hogy az ez évben megejtendő tisztujitásnak kiváló horderőt kölcsönöz, s a megyék e részbeni felelősségét is rendkívül fokozza azon körülmény, mely szerint leginkább ezen tisztujitás feladata érvényre juttatni az 1883. XV. t-cz. ren delkezéseihez kötött s a fentidézett 18 231. számú rendeletemben is hangsúlyozott azon várakozást, hogy az ezen törvény alapján nyert szervezet mellett, a megyei intézmény a kor színvonalára emelkedjék s egy újabb, eredményekben gazdag és áldásos korszak legyen üdvözölhető a megyék életében. A választás módozatai a törvény által szabályozva lévén, e tekintetben még csak annak megjegyzésére szorítkozom, hogy a köztisztviselők minősítéséről szóló törvény szigorú alkalmazását • eleve megnyugtató biztosítékául tekintem annak, hogy a tiszt- ujitás minden irányban kielégitő eredményt fog felmutatni. A törvény által megszabott határidőn belől megtartandó tiszujitó közgyűlés napját, a megye közönsége van hivatva meghatározni. Ezeu közgyűlést illetőleg, több megyéből hozzám intézett azon kérdés indokából, hogy vájjon azzal az 1884. évre avagy a még jelen évre megbízatással biró törvényhatósági bizottsági tagok hivassanak-e meg? miheztartás végett értesíteni kivántam a megye közönsé gét, hogy miután az általános tísz ujitás a dolog természetéből kifolyólag csak azon testület által eszközöltethetik czélszerüen. mely a megyei önkormányzatot, az állami közigazgatás közvetítését, általán véve a törvényhatósági jogokat és kötelességeket a megválasztandó uj tisztikarral együttesen fogja gyakorolni, ennélfogva az annak esz közlésére a fentebbiek szerint kitűzött napra egybehívott, s szabályszerűen meghirdetett rendkívüli közgyűlésen, a törvény- hatóság egyetemét már nem az 1883., hanem 1884. évre megbízatással biró bizottsági tagoknak fog kelleni képviselni; miből kifolyólag, folyó évi julius 12-én 40610. sz. a. kiadott rendeletemre, figyelmeztetem a törvényhatóságot, miszerint a legtöbb adót fizető bizo tsági tagok 1884. évre érvényes névjegyzékének megerősítése, valamint a bizottság választás alá eső tagjainak megválasztása iránt, a mennyiben ez eddig nem történt volna meg, esetleg a pótválasztásokra nézve is oly időben intézkedjék, hogy az 1884. évi törvény- hatósági bizottság, a tisztújító közgyűlésre meghívható legyen. Minthogy végül a tiszt- ujitásnál alkalmazandó törvények pontos megtartása feletti felügyelet hatáskörömhöz tartozik: ezen félügy eleti jogomnál és kötelességemnél fogva, felhívom a megye kö zönségét, hogy az általános tisztujitásnak, a törvény által megszabott módon, s az uj megyei szervezet keretében leendő fo gauatositása iránt, a szükséges intézkedéseket kellő időben tegye meg, s az esz közlőiteket hozzám haladéktalanul jelentbe fel. Budapesten, 1883. évi október hó 3-án Tisza Kálmán, s. k.-A-lispáni jelentés Békésmegye közigazgatási bizottságának október 8-iki közgyűlésén B.-Gyulán. Méltóságos főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottság! A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ágak f. évi szeptember havi állapotáról szóló rendsze- rinti jelentésemet az 1876. évi VI. t.-cz. alapján van szerencsém tisztelettel következőkben előterjeszteni : I. Közegészségügy. Vésztő községet kivéve, hol a vörheny szórványos esetei még mindig jelentkeznek a megye közegészségi állapota kedvező s ragályos és járványos betegségektől teljesen mentesített volt. A hasznos házi és gazdasági állatok között ugyanazon idő alatt ragályok és járványok nem uralkodtak. II. Közbiztonság. A m. kir. csendőr szakaszparancsnoksáj által közölt jegyzék szerint a folyó évi augusztus hó 15-töl szeptember 25-éig közbeesett idő alatt a megye területén 45 rendőri nyomozás tárgyát képező eset fordult elő, melyből kiderittetett 29, nyomoztatik 16 eset. Jelentékenyebb bűnösetek, és pedig a személy- biztonság ellen : a) Szeptember hó 11-én este Kocsis György tótkomlósi lakos házába a konyhaajtó kifeszitésé- vel egy álarezos ismeretlen egyén hatolván be, a konyhában levő szolgáló leánykát fejszecsápások- kal leteritette s a mellettes szobában nyugvó házi asszonytól 305 frt készpénzt kierőszakolt. A leány sebeiből már felépült, de a rablót s elvitt pénzt kézre keríteni ez ideig nem sikerült. b) K.-Tarcsa községben f. évi szept £bó 23-án Bátoii Mihály k.-tárcsái lakos Hajdú Lajos k.-tárcsái lakost saját háza előtt vasvillával agyonütötte. A tettes elfogatott s illetékes bírójának átadatott A vagyonbiztonság jelentékenyebb mérvben megzavartatott Tót-Komlóson Montágh M. és fiaitól 200 frt értékű gabona erőszakos elvitele s ugyanott gyakori szőlő tolvajlások által, továbbá B.-Gyulán az özv. Bodoki Károlynétól 500 frt készpénznek betöréses lopással való elidegenítése által. Véletlen halálozási eset történt B.-Dsabán, hol is Bankó György két gyermeke a közeli tűzhelytől meggyuladt szalmarakásba égett. Tót-Komlóson egy asszony kocsi feldölés következtében múlt ki véletlenül, egy gyomai illetőségű egyén pedig K.-Ladány alatt a Körösbe fuladt. Öngyilkosság által vetett véget életének Csirái György öcsödi volt rendőrbiztos és a szarvasi temetőőr. Az előbbi agyonlőtte, az utóbbi felakasztotta magát. Tűzvész volt Orosházán, Puszta-Földváron, F.-Gyarmaton, a Békéshez tartozó bélmegyeri pusztán 1—1 továbbá Tót-Komlóson és a Vésztő község külsőségein 2—2 esetbeu, nyomozások eddigi eredménye szerint, mindenütt vigyázatlanságból. III. Közutak. Hidak. A vasúti indóbázhoz vezető utak kikövezése lassan halad előre. A szarvasi köút kiépítése, melynek még a nyáron kellett volna bevégződnie, állítólag a jövő héten befejeztetik. A m.-herényi kőút eddig csak 400 mtr. hosszban építtetett ki, a hátralevő rész kiépítése oly csekély erővel folytattatok, hogy ha az idő nem kedvezend az indóháztól a városházáig, csak fokozódott erővel és igyekezettel lesz kiépíthető. Meg kell jegyeznem, hogy ezen út alapjául homok helyett oly rósz anyag használtaik, melyben semmi porond vagy szemete nem foglaltatik, a miért ezen anyag sárga földnél egyébnek nem tekinthető és alapul alkalmasnak nem látszik, noha az ott működő kömivesek azt e czélra alkalmasnak lenni állítják. Külömben állításom igazolásául van szerencsém ezen anyagból mintát bemutatni, melyet megvizsgáltatni kérek. A m.-herényi indóháztól a városon keresztül húzódó és a jövő évben a város végéig kikövezendő útnak M.-Berény és K.-Tarcsa közti vonala az idén feltöltetvén, jelenleg közlekedésre nem alkalmas, és sok helyen oly meredek, hogy ezeu különösen téli időben veszély nélkül közlekedni nem lehetne. De különben is ha ezen feltöltött útszakasz a forgalomnak átadatnék, oly mérvű megrongálásnak lenne kitéve, melynek helyrehozatala tetemes költségbe kerülne. Minthogy pedig ezen útszakasz kiköveztetése is czéloztatik, ezen és a fentebb érintett indokkoból a szolgafeiró és a köz ségi elöljárók nézeteivel egyezőleg a M.-Beréuy és K.-Tarcsa közti közlekedésül ideiglenesen az Ösvényhegy és Bódishát nevű uradalmi földterületen létező mezei utat jeleltem ki, melynek átengedése iránti tárgyalás megejtésével a járási szolgabirót megbiztam, mely intézkedésemet helybenhagyatui és a közlekedésnek ezen mezei útra vató terelte- tését engedélyeztetni esedezem. A gyula-sarkadi országúton levő nagy csatorna építés alatti hídjának feljárói feltöltése és kiköveztetése szintén eszközlendő lévén, minthogy ezen feljárók feltöltése által a közlekedés megnehezittetett, előttem szóval b jelentett panasz folytán az államépitészeti hivatal főnökét és Gyula város polgármesterét a panasz tárgyának megvizsgálása és orvoslásával megbízni nem késtem. A békési járás szolgabirájának jelentése sze rint a békés-ladányi útvonalon levő Büngősd-éri hid előtt levő kis árteresz oly rozzant állapotban van, hogy azon a közlekedés, főleg az igavonó állatok veszélyeztetések nélkül alig lehetséges. Miért is a szolgabirót, előterjesztett kérelméhez képest megbizandónak találom, hogy a felesleges műszaki szemle mellőzésével, ezen mindössze is pár szál padló alkalmazását igénylő helyreállítási munkálatot saját hatáskörében teljesítesse. (Vége..) Szabályrendelet Békésmegye tisztviselői s kezelő személyzete és ezek özvegyei s árvái nyugdíjazása és segélyezésé tárgyában. (Vége.) IV. A nyugdíj és segélyalap forrásai. 19. §. A nyugdíj alaptőkéjét a megye 1884. évi ál lami egyenes adója arányában a törvényhatósági közgyűlés által egyszer s mindenkorra megszavazott 3°/u-nyi pótadó képezi; mely alaptőke az intézet életképességének biztosítására szolgálván, az tőkéjében semmi körülmények között fel nem használható. Az alaptőke gyarapítására szolgálnak : a) A tisztviselők előléptetésével járó fizetés- emelések, melyek az előbbi és uj fizetések közötti különbözetnek 10°/o-kából állanak s melyek a szabályszerű 5°,„-kon felül egy év alatt 12 havi egyenlő részletben fizetendők s a megyei pénztári tisztség által az illetők fizetéseiből havonként levonandók. b) az alaptőke évenkinti kamatai; c) a megyei bármely rendű hivatalnokokra esetleg fegyelmi eljárás utján kirovandó bírságpénzek ; d) az egyes tagok bármely czimen teendő önkéntes járulékai; e) netaláni adományok. Az ezen §-ban foglalt czimeken befolyó ösz- szegek kamatainak 50°/„-ka további rendelkezésig mindig tőke gyarapításra fordítandó, 50%-ka pedig csak annyiban amennyiben ezek a 20-ik §-ban elsorolt évenkinti jöved -lmi források mellett végkielégítésekre, nyugdijakra és segélyekre felhasználhatók nem lennének. 20. §. A nyugdíjalap felhasználható bevételi forrását képezik : a) Az összes törvényhatósági tisztviselők segéd és kezelő hivatalnokok által évenkint fizetendő dijjárulékok. Ezen dijjárulék mennyisége az illető tisztviselő vagy hivatalnok évi fizetésének (a lakbért, utazási és bármely czim alatti átalányt ide nem értve) az első szolgálati tiz évre 5°/„-ában, a következő 30 évre pedig 2—2°/0-ban álb.pittatik meg, mely járulék, havi részletekben a tisztviselők és hivatalnokok fizetéseinek kiszolgáltatása alkalmával lesz a pénztári tisztség által levonandó. b) Az alaptőke évenkiDti kamatainak 50%-ka ugyszinte a 19-ik §-ban a), b), c), d) és e) alatt elsorolt összegek kamatainak 50°/o-ka, melyeknek azonban az évi kiadásokra fel nem használt része, a 19-ik §. végpontja értelmében az alaptőke gyarapítására fordiitatik. 21. §• Az 1884-ik évet megelőzőleg alkalmazásban volt tisztviselők és hivatalnokok azon előnyben részesülnek, hogy tiz teljesen betöltött évet meghaladó szolgálati éveik nyugdíj éveikbe beszámíttatnak ; de ezen esetben kötelesek fizetéseiknek 5°/„-kát a nyugdíjalapba tiz évre járandólag utólagosan befizetni, a hátralevő 30 éven át pedig a nyugdíjalap gyarapításához évenkint fizetéseik 2°/0-val járulni; azok pedig a kik tiz teljesen betöltött szolgálati évet felmutatni nem tudnak, összes szolgálati éveikkel léphetnek be a nyugdíjintézetbe,, kötelesek azonban az 1884 ik évet megelőzött ösz- szes szolgálati éveikre fizetéseik után eső 5°/„-os járulékot a nyugdíjalapba szinte utólagosan befizetni s a betöltendő tiz év lefolyása után következő 30 éven keresztül fizetésük 2%~val járulni a nyugdíjalap gyarapításához; ezeknek járulékai tehát az 1884-ik évet megelőzött szolgálati évekre ezen év kezdetével felszámitandók, s általuk a nyugdíjalapba befizetendök ; mindkét esetben pedig, ha egy év lefolyása alatt ebbeli kötelezettségüknek eleget tenni nem tudnának, kötelesek a tartozásban levő összeget elfogadható kötelezvénynyel biztosítani s ö°/0-03 kamattal együtt az Igazgató választmány határozata értelmében törlesz teni. Ha azonban ezen kedvezményt az illetők tulterheltetés miatt elfogadbatlannak találnák, úgy ők az 1884-ik évet megelőzött hivatali idqszakra eső járulékok fizetésétől, saját írásbeli nyilatkozataik alapján az Igazgató választmány által felmentetnek, de | nyugdíjintézet életbeléptének ideje, azaz az 1884-ik évtől kezdve a rendes évi illetményeket, mint az 1. §. 2-ik bekezdése szerint kötelezett tagok fizetni tartoznak, mely esetben a nyugdíjazásra jogosultságuk az 1884 évi január bó 1-vel veszi kezdetét. 22. §. A 40 éven túl hivatalban levő tisztviselő és kezelési hivatalnoknak a nyugdijalaphozi járulása megszűnik. 23. §. A nyugdíjintézet járulékai az illető tisztviselőktől és hivatalnokoktól, a megyei pénztári tisztség által fizetéseik kivétele alkalmával havonkénti részletes levonás utján hajtatik be. 24. §. A nyugdíjalapba bármi czimen időszakonkint Megyei közügyek.
