Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-10-07 / 40. szám

év, melyben hivatala megszűnt, egész évnek véte­tik, miért is — viszonyosság elvénél fogva — a nyugdijat igénylő egyén az első és utolsó szolgá­lati darab évekre, tartozik egész évi járulékát be­fizetni, az intézeti alap pénztárába. 8. §■ Biinfenyitő utou hozott ítélettel hivataluktól megfosztott megyei tisztviselők, vagy kezelöségi hivatalnokok sem végkielégítéshez, sem nyugdíja­záshoz, sem az óvenkint befizetett járulékok visz- szatéritéséhez igényt nem tarthatnak. 9- §• A mogye bárminemű átalakulása esetében, a saját hibáján kívül hivatalát vesztett tisztviselő, vagy kezelési hivatalnok, szolgalati évei aranyá­hoz képest a 6. és 7. §-sok értelmében vagy vég­kielégítésben részesül, vagy nyugdijaztatik. 10. át. A nyugdíjazás és végkielégítés elrendeltet­hetik hivatalból is, melynek elrendelése a törvény- hatósági bizottság közgyűlésének tartatik fenn és elrendelését a munka illetőleg hivatali teendők teljesítésére kellőleg bebizonyult képtelenség álla­pítja meg; ezen hivatalból való nyugdíjaztatás vagy végkielégítés, mivel ez a szolgálat megszün­tetését, az illető tisztviselő vagy kezelési hivatal­nok akaratja ellenére vonja maga után, csakis az 1876-ik évi Vlí-ik törvényezik értelmében elren­delt és megejtett fegyelmi eljárás előzménye mel­lett rendelhető el s e végből a fegyelmi eljárás folyamán megállapítandó, bogy az illetőnek a hi­vatali teendők teljesítésére való képtelensége, mi némii p. o. aggkora, testi vagy lelki betegsége, vagy valamely más fogyatkozása folytán követ­kezett be. 11. §• A munkaképtelenség beállása általában a me­gyei főorvos és két más, a közgyűlés által évről évre kijelölendő orvosból álló szakbizottság által vizsgáltatik meg; s ennek leletével s arra fekte­tett véleményével igazolandó. III. Özvegyek és árvák segélyezése. 12. §. A nyugdíjalapból özvegyi segélyezést oly özvegyek nyernek, kik a nyugdíjra jogosított fér­jeikkel, valamely megyei hivatali állomáson lega­lább egy éven át éltek s elhalt férjeiknél legfel­jebb húsz évvel ifjabbak. 13. §. Azon özvegy, kinek férje már teljesen be­töltött tíz évet szolgált s ki férjével legalább egy évig élt házasságban, az özvegyi segély pénzt élethosszig elvezi, de ba ismét férjhez megy, öz­rogyx segéiypőlizét elveszti. 14. §. Az özvegy, elhalt férjét tiz évet meghaladó szolgálati évei arányában illetett nyugdíj felerészét kapja segélyül, ha pedig kiskorú gyermekekkel marad, minden 18 éven alóli gyermeke részére — tekintet nélkül az apa szolgálati éveire — évi 80 frt segélyben részesül, mely azonban, bármennyi gyermek maradjon, az özvegy anya segélydiját meg nem haladhatja s ezen segélyezés a gyerme­kek 18-ik életévük betöltésével, vagy a leányok férjhez menetelével megszűnik, s az özvegy ezeu esetben az elhalt férjet megilletett nyugdíjnak fe­lét kapja segélyül élet hosszáig, vagy ujabbi férj­hez meneteléig. 15. §. Özvegyi segélypénzre nem lehet joga azon özvegynek, ki az elhalt férjjel annak nyugdíjba helyezése után lépett házasságra, vagy a ki tör­vényesen elvált azon házastárstól, ki után segély­pénzt igényelhetne, valamint azon özvegynek sem, ki férjét hütleDÜl elhagyta s azzal elhalása idején nem volt házastársi együttélésben. 16. §• A már élvezett özvegyi segélypénz — meg­A titok, mely a viszonyt elleplezi, csak annak ingerét növeli. A kik átlátnak a lep­len, mosolyogva hallgatnak. Ez, az általános csöndes egyetértésnek bizonyos neme, és mégis discréczió. Mindig rejtegetnünk kell lopott boldogságunkat, s elhárítani ügyekez- nűnk felfedeztetésünket; mely mellett külön­ben azon megnyugtatásunk is lehet, hogy fel­fedeztetés eseteben . ! . nem fog valami nagy szerencsétlenség előállani. És minő büszkeséggel, minő önérzettel gondol az ember ily herc/egi kincsre! l.ehet- séges-e ? Ezt a nőt, a kire közönséges embe­rek csak tiszteletteljes távolságból mernek föltekinteni ; a ki előtt mindenki kalapot emel és alázatosan meghajol — mi úgy szollkjuk hogy „te.“ — A mi tekintetünk előtt kigyúlt ezen előkelő, hideg, sápadt arcz. Ezek a dús hajfürtök, melyekben gyémánt csillagok ra­gyognak kezünk heves érintésére összeomla­nak, s illatosán homlokunkra hullanak. Talál­kozunk vele mikor kocsiz, vagy fényos tár­saságban valamely bálünnepélyen; mi meg­hajtjuk magunkat előtte tisztelettel, mig ő egykedvű fejbillentéssel viszonozza üdvözlé­sünket; mégis — mégis — — édes görcscsel szorul el lélekzetünk azon gondolatnál, hogy a magas, a büszke, a megközelithetlen, úgy előző tiszti vizsgálat folytán — a megyei hatóság által ideiglenesen, sőt végleg is elvonható, ha az özvegy súlyos kihágást követ el, vagy erkölcstelen botrányos életet él, ha pedig bűntényért bírói Íté­lettel sujtatott, azon esetben feltétlenül elvonandó a segély. 17. §. Árvák rendszerint a 14. §-ban foglalt eset­ben és módon anyjukkal közösen részesülnek se­gélyben; I 16. §-ban érintett erkölcstelen botrá­nyos élet esetében azonban részökre gondnok ren­delendő, s az őket illető segélypénz anuak ren­delkezésére bocsájtandó. 18. §. Szülötten, vagyis oly árvák, kiknek mindkét szülei elhaltak s vagyontalanság miatt nyomornak volnának kitéve, kegydijban részesülnek, tekintet nélkül azon körülményre, hogy az elhalt atya nyugdíjazásban, vagy az elhalt anya segélyben ré­szesült volna; mely esetben a segélyezett árvák részére gondnok rendelendő, a kegydij az igaz­gató választmány által állaptttatik meg, mely sze- mélyenkint a szabályos gyermeki segélyt meg nem haladhatja. (Vége köv.) Levelezés. K.-Ladány, szept. 28. 1883.*) Minden nemes intézkedés, vagy tett, önma­gában is feltalálja dicséretét; azonban vannak tettek, melyek, — a mellett, hogy a jó teltet el­követőnek lelkére megnyugtatólag hatnak, — meg­érdemlik, hogy nyilvánosság elé is hozassanak, s ez által az illetők közbecsülésben részesüljenek. Ily nemes intézkedés volt K.-Ladány község elöljáróinak szept. folyamán hozott azon határo­zata, melyben kimondta, hogy jövőre nézve min­den módot elkövet egy „kisded-óvodai pénztár“ alakítására, és hogy az ige testté váljon, azon vé leményének adott kifejezést, hogy az elöljáróság jóakaratából bárhol megtakarított pénzösszeget ez alapra fordítja, — minthogy más utón alig re- ménylhetné ennek létrejöttét, s csak is igy vár­hatja, hogy e porszem kinövi magát s majdan e község is eléri azt, hogy a nevelésügy csirájában kezdetét veszi. Nevöket bizonyára megfogja örökiteni nemes tettük s ha majd ez eszme állandó s terjedelmes alappal bir, — minthogy az önök intézkedése adta meg neki az első lendületet, — az utókor hálásan fog megemlékezni nevökről. Ily nemes tettet vittek végbe azok, kik szept. hó 26. s 27-én történt tűzeset alkalmával életök koczkáztatásá-'ral, bátor elszántságukkal erőt meg­haladó segélyt fejtettek ki. — Ugyanis 26-án este egy kisebbszerű ház tetőzete égett le teljesen ; — 27-én éjjel 11 órakor pedig egy bolthelyiség ki- gyuladásával kezdődött a tűz s tartott egész regge­lig, sőt e sorok írása alatt is folyton oltani kell, s még veszélyesebbé válik az által, hogy rendkí­vüli szél van. — Az áldozat martalékává lett a teljesen felszerelt bolt összes raktáraival, — 4 szoba, konyha és cselédlak bútora, kevés kivétellel, de a mit megmentettek, az is alig használható többé. Borzasztó volt hallani a tulajdonos — Stern Mórnak — ki oltásközben lábán veszélyes égési sebeket kapott, s nejének, — kit megijedt álla­potában karjain kellett kiemelnie, — valamint az egész családnak jajkiáltásait, kik fájdalmukban majd-majd kimerülve rogytak le; de borzasztó volt látni a tüzet is, hogy nyaldosott ki minden ablakon. Szánalommal lehetett látni a majdnem öltözetlen gyermekeket, kik már majdnem atya és anya nélkül sírtak a romok felett. Különös szerencse volt, hogy a szél későbben, csak mikor már a tűz hamvadt, kezdett nagyobb erőre kapni, s a jó erős mennyezet, a mely a tűz *) Múlt számunkból elkésett. titokban osztozik velünk, s hasonló lángoló emlékektől s lázas vágyaktól van áthatva. * * * Mi is volt kezdete az egésznek ? Egy tekintet? egy suttogva mondott szó ? a szivek véletlen összeütődése egy bolond keringőben? Nem ! Úgy emlékszem, hogy a színház­ban történt. Akkor magam voltam páholyá­nak a látogatója. Mögötte ültem, s szívtam szőke hajának illatát, mely nehéz — gyön­gyökkel átfont, — fürtökkel omlott vállaira. A fejét kissé félreforditotta, s fehér keztyüs kezével egy kamélia-csokrot tépegetett. Be­szélgettünk a szerelemről is — de csak átalá- nosságban; hanem az én hangom reszketett a szenvedélytől. A függöny legördült, az előadásnak vége volt. Ekkor fölkelt, a páholy szalonban köz­vetlenül mellettem ment el, tekintetét sze­meimre emelve. Én követtem ; kezembe vet­tem fehér atlasz mentéjét, hogy vállaira te­gyem. Ez a mentefeltétel volt a kezdet. Megrázkódva, mint egy kis hidegtől, buj­tatta vállait a lágy köpenybe, s meleget kí­vánva, gyöngédséget keresve, úgy egy percz- re, vagy -fél perezre, mellemre dőlt . .. És Kati az enyém volt. »P. V.“ tovább terjedésének hatalmasan ellen állott, de még igy is le kellett hányni a tetőzetet, hogy a tűz az egész községre nézve veszélyessé ne váljon. A kár körülbelől 20—25 ezer forintra tehető b különös, hogy ily egyénnél épen semmi sem volt biztosítva. Méltán dicsérőleg kell kiemelni az elöljáró­ság tevékenységét, kik mindent elkövettek, hogy a szerencsétlenséget enyhítsék. Ott láttuk buzgón fáradozva á község jegyzőjét Szilágyi Antalt; Uferbach Gyula kereskedőt, Tóth Imre rendörbiz- tost, Várady László és Kovács Antal iparosokat, kik az elől megnevezett élén, magokat teljesen kitéve a veszélynek, nyomultak a padlásra, törtek a szobákba s véghez vittek minden lehetőséget — Megszűnt a veszélyben minden nemzetiségi gyű­lölet, ellenszenv, kitűnt a nép lelkiismeretes buzgó tevékenysége, mely jó akaratú igyekezetnek lehet köszönni, hogy a tűz tovább terjedése megaka­dályoztatott. A nép el van szokva az ilyen szerencsétb n- ségtől, mert községünkben, mint hallomásból tud­juk, két teljes évtized óta nem volt tűz. Adja is az Isten, hogy ne legyen alkalma ezt megszokni, hárítson el az Isten e községtől minden veszélyt! Szilvásy István. Előfizetési felhívás a „BÉKÉS“ politikai és társadalmi hetilap 1883-ib évi IV. negyedére. Előfizetési ár 3 hóra 1 frt 25 kr., mely összeg legczélszerübben a „ Békés “ ^adóhivatalához Gyulán“ czimzetten mielébb beküldetni kéretik. Teljes tisztelettel Dobay János, a „Békés“ felelős szerkesztője és kiadó tulajdonosa. Újdonságok. Ö felsége a király névünnepe alkalmából f. hó 4-én ünnepélyes isteni tisztelet volt a rom. cath. templomban; a misét nt. Ács János admi­nistrator ur végezte; jelenvoltak a megyei, állami, városi tisztviselők, úgyszintén a honvédtisztikar teljes számban. Az igazságügyminiszter G a a 1 Soma szeghalmi járásbirósági Írnokot az orosházai kir. járásbírósághoz helyezte át. Ümaszta Gyula orosházai kir. közjegyző saját kérelmére Csabára helyeztetett át, ahol a közjegyzői állás Félix Ákos elhalálozása foly­tán volt üresedésben. A szarvasi kir. járásbíróságnál ürese­désben levő a 1 b i r ó i állásra a pályázat ki vaD hirdetve ; a pályázati kérvények 4 hét alatt adan­dók be a kir. törvényszék elnökének. * A polgári leányiskola, mely a gyulai társadalom rég érzett szükségét lesz hivatva be­tölteni, t. hó 1-én adatott át rendeltetésének, ün­nepélyes megnyitás kíséretében. A szép számmal megjelent közönséget, melynek jó részét a nö­vendékek szülei képezték, az iskolai bizottság elnöke, a nőképzés ügyének époly buzgó, mint hivatott bajnoka, dr. Kovács István megyei főorvos üdvözölte szellemteljes beszédben. A szó­nok, kinek működése első sorban tette lehetővé az iskola felállítását s ügyszeretete — mint re­méljük — a jövőben is biztos alapját képezendi az intézet iennállásának, bevezető szavaival a nő­képzés magasztos czélját ecsetelte, hangsúlyoz­ván a jobb társadalom ama kötelességét, mely szerint a nőt szellemi lényének fejlesztése által felemelni tartozik a férfiúhoz, hogy úgy a családi tűzhely körül, mint künn a nagy társadalom kö­reiben vele egyenrangú jelentőséget vívhasson ki magának. Hogy ezt elérhessük — úgymond — fel kell hagyni azon téves nevelési iránynyal, mely azt eredményezte, hogy a döre pipere és külsőségek legyenek a nő egyedüli foglalkoztatói, s oda kell hatni, hogy tartalmas lelki - élethez szoktassuk. Majd a szülőkhöz fordulva élénken bivta fel őket, hogy legyenek e nemes czél ér­dekében az iskolának buzgó támogatói s telje­sítsék otthon híven a valláserkölcsi alapon nyugvó házi nevelés feladatait. Mint leendő munkatársukat bemutatta a leányiskola tanítónőjét Bacsics Etelka k. a. személyében, kinek megnyerő, rokonszenves jelensége legott zajos éljenzésre hangolta a kö­zönséget. E szívből fakadt üdvözlet kisérje a kisasszonyt az elismerés biztató jeleként fáradsá­gos működésében. Dr. Kovács ezután a polgári iskolai tanári karról emlékezett meg, mint a kik anyagi haszon nélkül csupán a tanüjjy iránti buz­galmuk által vezéreltetve díjmentesen fogadták el a nehéz oktatási tisztet, miért is szónok a min­denek fölé helyezendő erkölcsi elismerésről bizto­sította őket. Végül a növendékekhez fordulva szivreható felhívást intézett hozzájuk, serkentve őket az egymás iránti baráti érzelmek ápolására felekezeti és nemzetiségi külömbség nélkül figyel­mükbe hozván, hogy bár másként szól egyik vagy másiknak imája és nyelve: mindnyájan egy isten­nek és egy hazának közös gyermekei. A szónok harsány éljenek közt végezvén beszédét, a növen­dékeknek az iskola beléletére vonatkozólag adott utasítások után az ünnepély véget ért. Megjegyez­zük, hogy az intézet eddigelé 28 növendéket számlál. Göndöcs Benedek, az országos méhészegy­let elnöke, az egyletnek ajándékozta a királynénak, azt a mellszobrát, mely az augusztusi békés-gyu­lai kiállítás díszét képezte, a márvány alappal és nemzeti szalagokkal együtt és azt az általa kiál­lított óriási kaptárral együtt felküldte Buda­pestre a végből, hogy az állatkerti méhészeti pa- villonban felállittassék. Az Őszi időjárás legzordabb alakban kö­szöntött be hosszas eső képében; a hét elején ugyan az eső inkább nyári zápor jellegű volt, a megyében több helyen erős égiháborutól kisérve, az aradmegyei hegyeken, különösen Magyarádon, Galsán, Világoson pláne roppant jéggel, mely a szüret küszöbén osaknem tönkresilányitotta az egész termést, de a bét utolsó napjain a levegő is egészen meghűlt a hosszas eső alatt. A ten­geri túlnyomó része le van törve, — ennek foly­tán az ugarolás is megkezdendő volDa, de a ked­vezőtlen idő ezt is nagyon hátráltatja. Az utak is na; yon megromlottak, s ha az eső még tovább is tartana, félni lehet, hogy a takarmányt sem lehet beszállítani, tűzifáról alig szólva, melyet a közönség túlnyomó része csupán az őszi munka bevégezte után szokott az erdőből szállítani. — Miután azonban október bó elején vagyunk, nincs kizárva az eshetőség, hogy még bosszú és kel­lemes időjárású őszünk lészen. Szeged ünnepe, ő felsége a királynak Szegedro utazása alkalmából f. hó 14- és 15-én az alföld-fiumei vasútvonal összes állomásairól kü­lönvonatok közlekednek Szegedre tetemesen le­szállított menetdijakkal. A különvonat Gyuláról október 14-én hajnalban 4 óra 55 perczkor, — Csabáról 5 óra 28 perczkor indul és 8 óra 9 perczkor fog Szegedre érkezni; — októker 15-én a különvonat Gyuláról reggel 6 óra 9 perczkor, — Csabáról 6 óra 42 perczkor indul és Szegedre 9 óra 21 perczkor érkezik. A visszautazás október 14-én estve kezdhető meg és legkésőbb október hó 17-én befejezendő. A hazaszállító különvonat október 14-én este 10 órakor indul Szegedről és Csabára éjfél után 37 perczkor, Gyulára 1 óra 10 perczkor érkezik meg. Menet-jövet díja Gyuláról II. osztály 5 frt 90 kr., Hl. osztály 3 frt 94 kr. — Csabáról II. osztály 5 frt, III. osztály 3 frt 34 kr. — E hírrel kapcsolatban sajuálattal említjük meg, hogy Békésvármegye uem képviselteti magát Szeged ünnepélyén, holott a szomszéd törvényhatóságok mint Arad-, Csanád-, Bács-Bodrogh stb. megyék törvényhatóságai számos tagú küldöttséggel lesz­nek képviselve. A képviselőház, utolsó ülésszaka alkal­mából Zsilinszky Mihály Csaba városi országgyűlési képviselőt a ház jegyzőjévé válasz­totta. A megyei képviselők következő osztályokba vannak sorolva: Irányi Dániel a másodikba, Zsilinszky Mihály a harmadikba, G y ő ry Elek az ötödikbe, H o i t s y Pál és Móricz Pál a hetedikbe s végül Göndöcs Benedek a nyolezadikba. A katonai ellenőrzési szemle Gyulán f. hó 11- és 12-én lesz a városháza termében. A honvédségi ellenőrzési szemle f. hó 28-ikára lett kitűzve. Halálozás. Dr. R é t h y P á 1 csabai városi főorvost fájdalmas csapás érte. Neje szül. M e y ö r Rozália asszony f. hó 2-án életének 63-ik, boldog házasságuknak 44-ik évében' meghalt. Az elhunytat f. hó 3-án délután 4 órakor temették el a róm. kath. sirkertbe közrészvét mellett. Béke hamvaira! Csabán a közbirtokossági épületben levő színházban Tóth Béla színigazgató társulata fog e hó 15-ikétől kezdve előadásokat tartani. Több oldalról levélileg azon kérdés intéz­tetek hozzám, hogy mikor jelenik meg „Nyomor“ czimű művem. Amennyiben e kérdések valameny- nyiére személyesen nem válaszolhatnék 8 ameny- nyiben a lapokban erre vonatkozólag közölt hir, egynémely t. előfizetőm b. figyelmét elkerülte volna; ezúttal azon értesítéssel szolgálok : hogy a „Nyomor“ még e hó folyamán Révai testvérek könyvkereskedésében Budapesten megjelenik s az előfizetőknek nyomban szét fog küldetni. Gyulán Nagy Ferencz könyvkereskedésében lesz kapható. Bródy Sándor. Országgyűlés. Október 1-én. Az elnök bomutatja a belügy- miuister átiratát, melyben értesít, hogy a király nevenapjára október 4-én a várbeli helyőrségi templomban ünnepélyes isteni tisztelet fog tartatni. — Utána bejelenti az országgyűlési szünet alatt szentesített törvényeket, és bemutatja Derencsin Márton horvátországi képviselő állásáról lemondó levelét; — végül pedig több megyének különböző

Next

/
Thumbnails
Contents