Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-09-16 / 37. szám

tatott. A ki meg akar győződni arról, hogy cse­kély erővel, de nagy igyekezettel sokat lehet te­remteni, az nézzen be e kis múzeumba, szemlélje meg anuak csinos és értékes tárgyait, azoknak ügyes berendezését, — és kellemesen lesz megle­petve minden által, amit ott tapasztalni fog. A gazdasági egyesület muzeum bizottsága teljes elismerésünket, és a nagy közönség méltó dicsé­retét érdemelte ki. Most már csak egy lelkes ember álljon az ügy élére, a ki lelkesítse, buz­dítsa a közöuséget, gyarapítsa az egyes osztályo­kat, el bizonyára oly siker fogja koronázni fára­dozását, mely gazdasági egyesületünknek orszá­gos jó hírnevét egy uj a — maga nemében ed­dig páratlan alkotással fogja emelni. Orosházán a fogyasztási-adó bérletet a kincstár felmondotta, § az eddigi 8000 frt helyett egyszerre 15,000 írtra emelkedett a kincstár kö­vetelése, melyből egy krajczár elengedés sem szándékoltatik, mert hát valami vállalkozó kerül­hetett. A község képviselőiestül' te 10,000 irtot ajánlt, csakhogy megmentse lakosait a fogyasz­tási felügyelők kellemetlen intézményétől. Bizony nehéz nálunk nyugodtan élni, mikor az Archime­desi csavar folyton működik! Arra nem néz a kincstár, hogy á fogyasztási-adó-bérlő két any- nyi kárt okoz a közönséguek, mint saját részére hasznot! S minden község minden évben ki van téve annak,; hogy egy jött-ment reáliczitél s polgárait legalább megzaklatja. Tót-Komlóson folyó hó 11-én este 8 óra­kor rablók törtek be Kocsis István házába, a gazda honn nem létében, nejétől 500 irtot elvit­tek s a cselédet súlyosan megsebezték. Az eré­lyes nyomozás csakhamar kiderité a tetteseket, s már vasárnap reggel elfogták Vasas Mátyást, távirati megkeresés folytán Csabán, s két társát meg Orosházán. A pénz nagyrészben megkerült, ezzel kapcsolatosan most nagy nyomozás folyik Tót-Komlóson, hová a rablók vitettek, — miután az a vélemény, hogy a tél folyamában történt Bzámos vakmerő betörésnek is ez a banda volt intézője. Esküdtszéki tárgyalás. Az aradi kir. tör­vényszék esküdtszéki termében f. hó 13-án folyt le B u r z s i k János csabai vasúti állomás főnök­nek sajtópere B ó d Elek csabai kir. adóhivatali tiszt ellen. A Burzsik által inkriminált nyílttéri közlemény a „Békésmegyei Közlönyében jelent meg. Az esetet, nevezetesen, Burzsik állomásfőnök Bódot beakarta kísértetni annak idejében közölve, lapunk tisztelt olvasói jól ösmerife. Az esküdtek elé következő öt kérdés tétetett: 1. Az inkri­minált czikkekben fogtaitatik-e becsületsértés? 2. Foglaltatik-e rágalmazás ? 3. A vádlott-e a szer­zője ama czikkeknek ? 4. Vétkes-e a vádlott a becsületsértés vétségében ? 5. Vétkes-e a rágal­mazás vétségében ? Az esküdtek hosszáé tanács­kozása után a következő eredményt hirdették ki: Az első kérdésre 11 igen, 1 nem. A másodikra 10 igen, 2 nem. A harmadikra i0 igen, 2 nem. (?) A negyedikre 6 igen, 6 nem. Az ötödikre 5 igen, 7 nem. E szerint a vádlott felmentetett s vádló 55- frt költségben elmarasztaltatott. vádló ügy­véde semmiségi panaszt jelentett be. Vádlót Á r k a y Kálmán, vádlottat pedig dr. M ü 1 e k Lajos ügyvéd képviselte. — A tárgyalás hallgatói között sokan voltak Csabáról. Beküldetett. Nyilvános köszönet. Alólirt bála telt szívvel emlékszem meg f. évi aug. végső napjairól, mely időben Ignácz fiamnak a n.-váradi áll. főreáltanodába leendő elhelyezése Finta Ignácz tanár ur kezdeményezésére oly szépen sikerült a nemesen gondolkozó tanügybarátok adakozása foly­tán, hogy fiam még egy kis pénzt a n.-váradi tak. pénztárban elhelyezhetett, mint megmaradt össze­get. Édesen fogok e sok szívességre emlékezni, s kötelességemnek tartom különösen Bak Gusztáv urnák, azután Bak, Czinczár, Deutsch uraknak az izraelita hitközségnek legmelegebb köszönetemet nyilvánítani. Finta tanár ur ezen, s ehez hasonló eljárásainak legméltóbb jutalmát keresse a fel­emelő öntudatban. Berger József. Hazai hírek. Az 1884-iki magyar állam költségvetés elkészült. A mérleg jóval kedvezőbben alakul, mert' az összes hiány csak 14 millióra van előirányozva, tehát 21'8 millióval kevesebbre, mint az 1883. évi deficit. Nagyobbmérvü változásokat a pénzügymi- nister nem tervez. Államjószágok eladásából 10 millió frt fog befolyni. Aranyjáradékot a minister a jövő év. folyamán csak 80 millió frt árát vél konvertálhatni, miután a konzorczium a folyó első bárom negyed évben csak 70 millió frt ára 4°/u-os aranyjáradékot volt képes átvenni A mérleg ja­vulását a miniszter a szeszadó és a jövedelmi adó reformja által reméli elérhetni. A függetlenségi párt értekezlete a hor- vátügyben e hó 7-én tartatott meg Budapesten. A nyilatkozat két lényeges pont körül forog, mely alkotmánysértést involvál ugyan, de azért a párt opportunitási szempontból ezt ki nem mondja. Az első pont az, hogy a magyar kormány elmulasz­totta a lázadást saját hatáskörében azonnal el­nyomni, hanem Bécsbe ment és a közös kormányt belevonta a tisztán belügyi kérdésbe. A második pont kiemeli, hogy a királyi biztos katona és nem magyar. A nyilatkozat fejtegeti a horvát bonyo­dalmak főokait, melyeket a hagyományos udvari politikában keres s hangsúlyozza, hogy az adóz­tatási rendszer is sokat tett a nép elégületlensé- gére, pedig a horvát képviselők is hozzájárultak ezen adórendszer meggyökeresitéséhez. A szeszadó reformjáról a pénzügyminis- teriumban az o részben folyt előzetes tárgyalások megállapodásai alapján törvényjavaslat készül, mely lehetőleg a legközelebb megnyíló uj ülésszak alatt a törvényhozás tárgyalása alá fog bocsáttatni. A király Szegeden. A király okt. 14-én érkezik Szegedre s 16 án éjjel utazik el. A be­vonulási utat Szegeden már megállapították. A merre a menet halad, 15 ezer ember log sorfalat képezni és pedig : a városi, állami vasúti és gőz- hajózási tisztviselők, a kereskedelmi testület, a gazdák, összes ipartársulatok és legényegyletek, az iparos ifjúság, kereskedő ifjúság, uépkörök, da­lárdák, polgári és társas egyletek, a torna, csol- nakázó és korcsolyázó-egylet, valamennyi tanin- téz’et tanáraikkal és tanítóikkal és pedig a főgym- násium, reáliskola, tanitóképzőuők, a polgári fiu- és leányiskolák összes elemi fi- és leányiskolák és magánintézetek. A bevonulást diszegyenruhás pol gári lovas bandérium nyitja meg és zárja be. A pályaháznál polgári diszegyenruhás őrség képez sorfalat, a városháza előtt pedig önkéntes és vá­rosi tűzoltók és a polgárság maga tartja fenn a rendet. A Máj láth-por egyik vádlottját, Jávor Jánost szabadlábra helyezte a kir. tábla büntető tanácsa múlt szerdai ülésében. Jávort a buda­pesti kir. fenyitő törvényszék gyilkosságban való szövetkezet alapján helyezte vád alá, mely ellen ez fellebbezést jelentett be. A kir. tábla legfőkép azért mentette fel Jávort a vád alul, mert annak egyes részletei igazolást nem nyertek, míg az Eszterbázy házban elkövetni szándékolt cs'lek- ményre nem is terjeszkedett ki a vád. Spanga, Pitély és Berecz nem fellebbezvén, a végtárgyalás reájuk nézve a vádinditvány értelmében fog kö­zelebb megtartatni. Aradon kegyeletes mozgalom indult meg, melynek czélja, a vértanuk kivégzési helyét egy díszes mauzóleummal jelölni meg. E czélból leg­közelebb gyűlést fognak tartani a mozgalom meg­indítói. A szabadság martyrjai megérdemlik, hogy azon hely, hol a szabadságért elhaltak, nugy tettükhöz méltón jelöltessék meg ! Külföldi hírek. Sándor bolgár fejedelem Szöbolev tábornok önkénykedéseinek gátat vetendő, dekrétumot adott ki, mely szeriut a hivatalnokok testületében ezen­túl változtatásokat puszta miniszteri rendeletek által nem lehet tenni. Szobolev tábornok nem tö­rődött e rendelettel, mire a fejedelem Grekov urat ttj minisztérium alakításával bízta meg és Szobolev tábornoknak azt parancsolta, hogy az országból rögtön távozzék. A hadügyminisztérium élén Kaulbart tábornok maradt volna meg. Erre az orosz tábornokok rendeleteket mutattak elő, melyek szerint ők még akkor se távozzanak Bul­gáriából, ba azt nekik a fejedelem parancsolná és Jonin diplomácziai ügynökkel egyetemben a kö­vetkező ultimátumot terjesztették a fejedelem elé: A fejedelem tartozik a korlátlan kormányzó hr- talmat rögtön letenni és az alkotmány revíziója végett a nemzetgyűlést legtovább fél év alatt ösz- szehivni, a közigazgatás kizárólag a két tábor­nokra hagyatván. A fejedelem e követelést hatá­rozottan visszautasította; végre azouban az e hó 4-én érkezett pétervári távirat következtében alá­írta a nemzetgyűlést egybehivó dekrétumot. Milán szerb királyt legközelebbi bécsi idő­zése alatt uralkodónk egy osztrák ezred tulajdo­nosságával fogja kitüntetni. Parisban híre volt, hogy összeesküvés lé­tezett, melynek czélja az volt. hogy a spanyol ki­rály legutóbbi ott tartózkodása alkalmával meg gyilkoltassék; a rendőrség azonban mindennemű ily kísérletet megakadályozott. Ncwyork közelében két személyvonat ösz- szeütközött; három utas meghalt, 30-an megse­besültek. Vilmos császár és Sándor czár közt ki­látásba helyezett találkozás szeptember végén Tilszittben történik meg. Az ischiai katasztrófánál, a hivatalos je­lentés szerint, kerek számmal két ezer ember veszett el. Pierre franczia tengernagy meghalt és ha lala nagy részvétét kelt s úgy a hadsereg, mint a kormány körében előkészületeket tesznek a Francziaország szolgálatában meghalt kitűnő ten­gernagy ünnepélyes eltemetésére. A krakkói Sobieszky-üiinep § hó 12 én nagyszerű és impozáns körmenettel kezdődött, melyben résztvettek Dunajevszki püspök vezetése mellett a papság, az egyesületek, a ezébek, az összes testületek, hatóságok, egyesületek, az egyetemi ifjúság, a tanárok díszben, dr. Weigei polgármester az összes városi tanácsosokkal és az idegen küldöttségekkel, köztük a lengyel tar- tománygyülési klub küldöttsége az olasz közok­tatásügyi miniszter küldöttjei, a lembergi egye­tem küldöttei, Zyblikievicz tartományi marsál, dr. Smolka, számos képviselő és az arisztokráczia tagjai, mindannyian szinpompás nemzeti öltözet­ben. A menetben voltak az evangélikus és a zsidó hitközségek elöljárói is. A bécsi ünnepek. Becs Dagy fénynyel ün­nepelte e hó 12-én a török ostrom alól ielszaba (litásának kétszázéves emléknapjait. Egyik ünne­pélyes mozzanat az uj városház zárkövének leté­tele, mely az uralkodó család jelenlétében folyt le. Ugyanekkor nyilott meg a történelmi kiállítás. A városház ünnepére hivatalosak voltak Európa számos nagy városának polgármesterei. Páris és Berlin udvariasan kijelentették, hogy nem küld­hetnek képviselőt. — Az osztrák reform-egyesület a maga részéről szinte mogülte a törők-ostrom emlékét, Dr. Pattai Róbert elnök tartott hosszn beszédet, melyben sok politikai és antiszemita ezélzat volt. Szónoklata végén a tiszta, hamisítat­lan keresztény érzületet dicsőítette és kijelenti, hogy az egyesület jelszava : „in hoc signo vinces“ és ezzel fognak küzdeni és ha kell, meghalni is. A beszéd után az osztrák néphymnuszt énekelték. Irodalom és művészet. A költészet kedvelőinek. A világirodalom kritikája szerint, a nemzetek legnagyobb költői sem képesek utolérni, sőt még csak meg sem kö­zelíteni a zsoltárköltészetet. Különös, vagy tán tér mészetes, ha utói nem érhető magasból ered a ránk maradt költemények e legrégibb gyűjtemé­nye, a költészet legelső forrása I I mint mondják, örökké üde forrás, kimeríthetetlen kincse életünk­nek, gyógyerejü balzsamos kötés, sebeinkre leg­alkalmasabb; költészet, melyben a kellem és fön- ség elsőségért vetélkedik; könyv, melynek olva­sásával más könyvé föl nem ér. De hol a szó és hasonlat, mely méltán meg­ismertesse azt. Szereted a Petőfiek merész szabadságdalait ? a világ öltészet legvakmeröbb szabadsághymnusai gyönge gyermeksirás e költemények mellett. Szereted a szerelés lyrát, nem veted meg a Petrarkákat? tekintsd a Pátriárkák korát, a mi Romeo- és Júliáink minden érzelmei együtt véve sem nyújtanak oly szerelmet, csodálatot és köl­tészetet, mint az egyetlen Énekek Éneke. Szereted Lochlin leányát fájdalom-dalával, az ősi bárdokat ködös homályos énekökkel? csak Sión leánya, csak Babylon szomorú füzének hárfái múlják azt í lül. S/.ereted a nagyot s az istenit ? Homer leg­istenibb magassága oly alant marad a zsoltárok költészetétől, mint az ember szelleme az Isten szellemétől. Mondja La Harpe. A zsoltár-költészet múltban és jelenben, gyö­nyörben és keservben, szabadságban és rabtájda- loinban, féuybeu és homályban, mennyben és po- kolbau felülmúl minden emberit, pedig megérti még a kisded is, s megisteniti a lángelméket is. lm egy indoka az embennilliók azon hitének, mely szerint e költemények szerzője nem emberi erő, hanem isteni Lélek. írói az emberiség legelső látuokai, költői, királyai. Legtöbbjét Dávid irta. Minden századok s műveltebb nemzetek óhaj- ták saját költészetüknek megszerezni. Os izrael halhatatlan büszkesége, .Róma rí­tusának legdrágább gyöngyszeme, az uj reforma- liunak páratlan ékessége. Leghíresebb, legmagasztosabb mű, mely a századok folyamában, a nemzetek költészetében valaha megjelenhet. Hazánk s költészetünk ezredéves oltárainál ki nem óhajtaná az öröklőt e költészetét bírni s látni, mint kelnek föl négyezredéves árnyaikból az őskor lelkei, látnokai, félistenei, hogy költé­szetünk ifjabb Geniusával kezet szorítsanak. Fönt jelzett mű, Dávid király neve alatt összegyűjtött mind a százötven zsoltár magyar ver­ses fordítása a m. tud. Akadémia f. évi febr. hó szépirodalmi osztály-gyüléséD kifejezett óhaj sze­rint sajtó alá rendeztetvén, legközelebb meg fog jelenni. Nem idézhetem szerénytelenség nélkül azoD bírálóim magasztalásait, kik e fordítást a leghíre­sebb franczia fordítás fölé, sőt mi még egy nem­zetbeli verses zsoltárfordítást sem ért, teljesen az eredeti mellé helyezik, dallamos verseiben az eddigieknél művészibbnek, költészetünk díszének, irodalmunk valódi nyereségének tartják, miért is csak röviden utalok a kitüntetésre, melyben for­dításomat egy Greguss Ágost, Gyulai Pál, Szász Károly, Tárkányi Béla, Tumor Ferencz, legjelesebb kritikusaink, szépészeink, műfordítóink, szakava­tottak, egyesek és társulatok, élükön maga a magy. tud. Akadémia részesiték. E'.rodévi ünnepünk előtt mint ünnepi áldo­zatot fogadd hát Nyájas Olvasóm a költészet első és négyezredéves forrásából az Örökkévalót! Hogy pedig e mű mielőbb mint ünnepi, már mint újévi úján íék megjelenhessen, a megrende­lést mielőbb, a gyüjtőiveket f. évi szeptember hó végéig, s a kb. 20 ívnyi kötet árát, 2 frtot a könyv utánvételével kérem beküldeni. Gyűjtőknek tiz után tiszteletpéldány küldetik. D Adony, Fehér m. 1883. augusztus havában^ Kálmán Károly. A „Képes Családi Lapok“ 50-ik számának tar­talma : Apáczának szánták; elbeszélés (folyt, köv.) irta Szépfaludi Ö. Ferencz. — Végszó; költemény, irta Hajós Izidor. — Az elkésett levél: beszély (vége köv.), irta Var­sányi Gyula. — Letűnt osillag; rajz. irta Szelim. — A ko­ponya-eltorzításról. — Korai hervadás; elbeszélés (vége), irta Halász Ferencz. — Heti tárcza; (Az operaház éneke­sei.) kg. — Beteg család; vig beszély, (vége) közli Phi- lantrop. — A „Trinkeid“ ; igen okos czikk, melyet min­denki olvasson el. Mutatvány a Mehner Vilmos kiadásában 1884 évre megjelenő „Képes Családi Naptár"-ból — Kép- magyarázat. — Mindenféle. Képeink: A legendák könyve. — Közelgő zivatar. — A bécsi nemzetközi villanykiállitás. — A koponya-eltorzításról (Három ábra) Melléklet: A „Valéria* czimü regény 161—179 oldala. A borítékon . Heti naptár. — Sakk-talány. — Vers-talány. — Szám-rejt vény. — Talányok megfejtése. — Megfejtők névsora. — Kérdések. — Feleletek. — A kis lottó húzásai. Hirdetések. Előfizethetni : Mebner Vilmosnál, Budapest. IV. kér. pap­növelde utcza 8. sz. Egész évre 6 frt, fél évre 'A frt, ne­gyedévre 1 frt 50 kr. Bródy Sándor „Nyomor* czimü életkép kötete melynek „Harcz a boldogságért* cziih alatt még február hó végén kellett volna megjelennie az Írótól nem függő okok miatt a jövő hóban íog líévay Testvéreknél Buda­pesten megjelenni s az előfizetőknek nyomban szétküldetni. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. A vaj készítése franczia módon. Fran­cziaország legtöbb vidékén a vajat következő mó­don készítik, melyet mindenfelé igen czélszerünek tartanak. E m"llett a köpülés nemcsak hamarabb megy véghez, de a vajproduktio is nagyobb lesz, 8 font vajnak való tejfelbe egy kanál eczetet és ugyanannyi jó pálinkát (15—18°-ost) tesznek. A vaj ize még akkor se változik, ha az eczetből töb­bet is veszünk. A tejfel bőmérséke legyen lega­lább is 18—19° R. Lehet azonban melegebb is. A ki próbát akar tenni, tegye azt először csak kevés tejfelen. A szöllömüvelésnek, s különösen a Dana és Tisza közötti rónán fennálló bomoktalaju szólj löskerteknek, mint nemzeti vagyonnak s adóalap­nak megvédése tekintetéből, — Kecskemét város közigazgatási bizottsága, következő intézkedések megtétele iránt tett előterjesztést a kormányhoz: 1. A mesterséges bőrgyártás vagy egészen betil­tassák, vagy a legszükségesebb korlátok közzé szorittassék. 2. A vizzel feleresztett szesznek, mint a pálinkának kimérése, általábau eltiltassék, s a szesz elárusitása csak iparczélokra engedélyeztes­sék. 3. A borfogyasztási adó megállapításánál, a hegyi szőlők és jszőlőskertek, főleg a futóhomok megkötésének czéljából ültetett szőlők termése közt, a homoktalaju szőlők védelmére, megkülön­böztető módosítás rendeltessék el és végül 4, hogy az uj kataster megalkotásánál, a tiszta jövedelem kiszabására nézve a vidék-, talaj-, a forgalommi- nőség, és termelési viszonyokhoz képest, méltányos és igazságos arány állapíttassák meg. Lóárverés a magyar királyi állami ménesek­ben. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minis- terium közhírré teszi, hogy kisbéri, bábolnai és mezőhegyes) magyar királyi ménesekből, részint számfeletti, részint kisorolt lovak, s a raezőhegyesi gulyából egyúttal gulyabelyi tenyész marha is, nyilvános szóbeli árverés utján azonnali készpénz- fizetés mellett, fognak a legtöbbet Ígérőnek ela­datni, és pedig Kisbéren f. évi szeptember 27-én Bábolnán szeptember 28-án és Mezőhegyesen okt. 4-én és 5-én. Az árverés mindegyik ménesben a jelzett napon 9 órakor kezdetik meg. A megvett lovak az árverés után még nyolez napig a vevő költségére az illető ménesben maradhatnak, mely >dő alatt minden eshetőség a vevőt terhelt. A mezökovácsházai gyüinölcslelepröl, melyet általában Magyarország első gyümölcs­telepének ismernek, a „Pesti Napló;“ a követke­zőket írja : Bereczki Máté mezü-kovácsházai gyü­mölcs telepe, melyet 20 év előtt alapított és azóta Magyarország legelső minta gyümölcstelepévé ne­velt, veszélyeztetve volt, a mennyibeu a kincs­tári birtokot, melyen a gyümölcsös áll, a jelen­legi bérlő, a felemelt bérletnél fogva nem haj­landó újból kivenni. Az országos magyar és az erdélyi gazdasági egyletek e gyümölcsészetünk megmentése érdekében a kormánynál tett lépései eredményre vezettek, amennyiben a kincstár és a bérlő között, kölcsönös engedmények alapján, a bérlet 10 évre újból megköttetett, s e szerint Bereczki gyümólcstelepe 10 évre ismét biztosítva vau. A csemege szőlő eltevéséröl. Az eltevésre szánt szőlőfürtnek lazának kell lenni, a bogyónak pedig húsos, ropogós és inkább vastag, mint vé­kony héjjal kell biruia, ilyen tulajdonsággal bir- nak a következő fajok, u. m.: genuai, muscat alexandrie, frontikán, lunel, blac szagos, vörös­piros, zöld vagy sárga, pécsi vagy szegzárdi és smyuai muskotály, fehér damaskusi, cornichon blanc, fehér szendrői, szemendriai, kék trolinál, a török mozsola, piros bakator, a rózsa szőlő, be­regi rózsás, piros dinka. fekete jerikói, a gyöngy szőlő és a kecske csecsüeknek majd minden faja. Az eltevésre szánt szőlőt szép tiszta, napos és ^szá­raz ielőlién a tulérós előtt kell leszedni, nagyon kell kerülni azt is, hogy közte csak egy szem rot­hadt, avagy megrepedt szem is találkozzék, ne­hogy ettől az ép szemek megnedvesedjenck, vitel közben a rázástól niegóvundók és a leszedés után száraz, meleg helyre teendők. Az eltevés módjai különbözők, mint például: némely helyen a fürt végénél köttetnek rá a fonalak avagy gyékény- szálak és természetellenes állásba hozva párou- kint aggattatnak fel abroncsra, vagy a már víz­szintesen elhelyezett léczekre, mely léczek czél- szerübbek, ha gulaalakban vannak elhelyezve, mint­hogy ekkor több fürtöt lehet rajok aggatni. Más helyen pedig méter hosszúságú galagonya (tüske) vagy szilvafa hajtást vesznek, a melynek oldalán levő hajfások egy czentiraéerre visszavágat­ván mindannyi csapot képeznek; ezen csapok­ra aggatják fel a kocsnál már rövidre összekö-

Next

/
Thumbnails
Contents