Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-07-29 / 30. szám

30-ik szám* Gyula, 1883. julius 29-én. II. évfolyam. r Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. .. 5 írt — kr. Félévre ......... •• 2 » 50 „ Évnegyedre .. •• i » 25 » Egyes szám ára 10 kr. ________A BÉKÉS. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP, MEG-JELENIK MINDEN VASÁRNAP. r —i Kiadó hivatal: l Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. L Nyilttér sora 10 kr. J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Jjupót Dorottya utcza 8, sz. a. / Becsben: Oppelik A., Schalek Henrik, JMoose Rudolf és Dukes AT. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. Gyulavárosa nagyrabecsült közönségéhez. Az országos méhész egyesület és or­szágos iparos ifjúsági kiállítás és vándor­gyűlés megnyitásától csak rövid három hét választ el bennünket, a bejelentések határ­ideje sem járván le, a kilátásokat csak az eddigiek után mérlegelhetjük; — s ezek után már is elmondhatjuk azt, miszerint határo­zott sikerrel fogunk dicsekedhetni. A már eddigelé érkezett szép szánm bejelentések erre teljes reménynyel biztat­hatnak bennünket; eltekintve gyulai ipa­rosainktól, kik közül már eddigelé is kö­zel 100 bejelentés érkezett, tekintélyes számmal s hihetőleg figyelemre méltó tár­gyakkal fognak szerepelni Budapest, Ko­lozsvár, Debreczen, Losoncz, Szolnok- és megyénkből Csaba és Orosháza; — csak az eddigelé nagyobb számú bejelentéseket nevezzük meg egyen kint; mert szórványo­san a vidékről több, mint negyven helyről érkeztek, és ha hozzá tesszük azon re­ményünket, miszerint bejelentések még a jövő héten és hihetőleg azontúl a kiállítás megnyíltáig is fognak érkezni, nem túlo­zunk annak kijelentésével, hogy a kiállítás sikerét teljesen biztosítva látjuk. Hogy eme siker a méhész egylet ki­állítása által is el leend érve, arról kezes­kednek.azok, akik az ügy élén álló férfiú tevékenységét e téren ismerik s tudják azt, hogy megnyerő m' dóra, befolyásos egyéni­sége e téren csak sikert mutathat fel. A tényleges munka napjai a kiállítás körül csak ezután fognak kezdődni, min­den amit eddigelé a bizonytalanság egy ne­mével meg lehetett tenni, meg lön téve, de hátra van még a kötelesség teljesitése, melylyel mint vendéghivók a körünkbe érkező vendégeknek tartozunk; — és itt hatá­rozottan Gyulaváros közönségének nyílt, magyar vendégszeretetéhez és emberbaráti érzelmeihez kell a bizottságnak fordulni A város maga, mint erkölcsi testület megtette azt, mit tenni lehetett, 100 frtot Jí. julius 21-én tartott műked­velői előadásról. A jótékonyság még a saison morte-ban si pihen. De hogyan is nyugodnék, mikor a gyulaiak — mint^Halmi árváinak tiszteletbeli gyámjai — első sorban voltak hivatva a tény­kedésre. És legyünk őszinték, meg is tettek min­dent. Rendeztek műkedvelői előadást kifogás­talan anyagi sikerrel. Sokaknak szemében ugyan szegény mulat­ságnak tetszik a mükedvelösködés, (még jó­tékony czélból is) de hogy Justitia kinek a pártján áll, azt fényesen beigazolta a kedves emlékű est. Válogatott, elegáns közönség gyűlt egybe az alkotmányos színkörbe, melynek különben hideg, elaggott ábrázata kedélyes örömmel, édes mosolylyal fogadta régen látott vendé­geit — ölébe, melyet lágynak a legnagyobb jóakarattal se mondhatunk. És mennyi báj, mennyi kellem, pompa volt ezen a kicsiny téren 1! . . . Ragyogó arczok, mosolygó tekintetek..! mindegyik egy-egy csalogató tőrje a hevülé- keny szívnek. Szerencsés halandó! ide lépj be . . . bol­dog áldozat leszesz ! És mondhatom, hogy ilyen előrelátható veszélyeztetett biztonság mellett is a jeunesse aranyban utalványozott két dijra, mint Gyulaváros dijját, s azt a bizottság ren­delkezésére bocs íjtandja. — A városi tanács a kiállítás helyiségéül a városháza térés emeletét bocsájtja rendelkezésre, s készsé­gesen segéd kezet nyújt mindabban, mivel a kiállítás sikerét emelheti s a város mél­tóságának emeléséhez járulhat. —í Mindez azonban csak egy része annak, melyet Gyulaváros jó' hírneve méltán igényelhet, méltán megkövetelhet. Az ünnepélyeknek nem szabad hiva­talos szinezetüeknek, mondva [csináltaknak lenni; polgáraink érzületének, tevékenysé­gének, szívességének, barátságának érzü­letére van szükség, hogy a siker teljem hozzánk méltó legyen; és ha polgáraink átérzik a czélt, melyet az iparos ifjúság előre törekvő mozgalmai maguk elé tűznek, készséggel hozzájárulnak az ifjú nemzedék, önnön gyermekeik törekvéseinek előmoz­dításához. Számitásunk szerint, legalább is 500-ra terjedő idegen leend két, három napon át városunk vendége; ezek elhelyezésére a városi vendéglők csak kis részben elég­ségesek, azok lakásai, kik az ügy élén állanak, készséggel rendelkezésre bocsájtvák azon vendégeink részére, kik részben meg­bízatás, részben érdekeltség: folvtán az ünnepélyek részesei leendnek ■ ámde ez alig egy ötödét képezendi annak, amire — biztos kilátás szerint — szükség mutatkozik. Hogy czélt és sikert érjünk, Gyula­városa minden lakosára kell számitanunk s igénybe kell venni soha nem fogyatko zott vendégszeretete érzületét. Polgártár­saink százai állanak a jóllét olv fokán és rendelkeznek saját otthonjukban annyi térrel, hogy az érkező százakat maguknál, a köl icsönös szívesség érzelmeivel elhelyezni ké­pesek. — Hisz azon városok polgárai, akik előttünk szerepeltek, a munka és szorgalom előmozdításának tényezőiül — bennünket is magyarhoz illő vendégszeretettel fogadlak, igyekezve azon, hogy körükben napokra kedves otthont találjunk. dorée mindin érdemes és kiérdemesült tagja ott tündökölt. Hiába! a bátrság a gyulaiaknak régi erénye. Bezzeg, mennyivel más élet volt ott fönn a világot jelentő deszkákon! Lázban égő szemek, izgatott keblek, epedő sóhajok, keresztényi fohászkodások . . . és csak a titkot tartó kuliszák tudnák még elmondani azt a sok édes kínt. A dicsőség bajjal jár, a babérért meg kell szenvedni 1!!. , Az öreg harang már elzúgta hivatalos hangján a 8 órát, és még semmi komolyabb jelek nem sejtették, hogy mielőbb bepillant­hatunk a Múzsa házi tűzhelyébe, melyet az ármányos függöny oly óvatosan elrejtett só- várgó szemeink elől. Á nyúgalom kezdett megingani, a türe­lem fogyott, a várakozás egyre nőtt, a késés kedvező szele fújt. ... és a katasztrófa beáll, ha a providenczialis súgó meg nem szólaltatja az annyira emlegetett, kedves hangú csönget- tyüjét, Erre az égi hangokra a hangulat nyu­godt lett, a csend általános és a kárpit — jelentőségének teljes tudatában — méltóságos gördületek között eltűnt. Zúgó tapsvihar rezegteti meg az egyik bámulatból a másikba eső színkört, és hogy a hatás teljes legyen, — egy-egy jól kipróbált torok — hangzatos „éljen“-nel spékelte meg a riadalmat. A lelkes fogadtatást persze a meg­hatott szivek önelégült hajlongásai követték. Ilyen volt a „prológja“ ifj. Ábrányi Kornél egy felvonásos vigjátékának — „A A legőszintébb bizalom hangján for­dulunk tehát városunk minden rendű és rangú polgáraihoz, kiknek Isten módot és alkalmat adott a vendéglátásra, miszerint szíveskednének az e czélból eljáró bizott­ságot fáradozásában támogatni s városunk jó hirnevének — mely egyúttal az övék is — előmozdításához jó szívvel, magyar baráti vendégszeretettel járulni. Vendégeink megbecsülésével, vendég- szerető fogadásával önmagunkat becsüljük meg. Dobay János, a rend. biz. alelnöke. Gyulaváros képviseleti közgyűlése 1883. julius 24-én. Elnöklő polgármester az egybegyült képvise­lők üdvözlése utáD felolvastatja a városi tanácsnak a vadász területek alakítására és a vadászati jog nak miként leendő bérbeadására vonatkozó jelen­tését s a jogi szakosztálynak eme jelentésre adott némely tekintetben módosított véleményét. A jogi szakosztály véleményének mellőzésével a tanács javaslata egész terjedelmében elfogadta­tott ; minélfogva az első vadász területet képezi: a Fehér-Fekete-Körös közötti rész, és a Fehér- Körösön innen a városig elválasztva a sarkad! országút által s ez még két évig bérlők birtoká­ban liagyatik. A 2 ik vadászterületet képezi: Nagyfenék Szeregyháza, Csikósén, Törökzug, Ajtósfok, Biczere a csabai országúiig. A 3-ik vadászterületet Eperjes kivételével) a határ többi része. A 4-ik vadászterületet Eperjes. Eme vadászterületekre az árverés foiyó évi augusztus bő 5-ikén d. u. 3 órakor tartatik meg a városháza termében. A befolyandó összeg az esetben, ha a földtulajdonosok a magok közötti szétosztás tekintetében egyességre jutnak, ezek kö­zött osztatik meg. ha nem a városi közpénztárt illetendi. Kikiáltási ár: a második vadászterületre 150 frt; a 3-ik vadászterületre : 200 frt; az eperjesi vadászterületre: 100 frt. Vadászterületet nem képeznek az uradalmi légyotténak. Széplaki Róbertét (Dsimel La­jos ur) személyesítette sok jóakarattal, sok igyekezettel. Változatosabb hanghordozással, élénkebb mozdulatokkal, több hatást ért volna _ el. És nem veheti tőlünk rcsz néven, ha benne nem tudtuk felfedezni Mihályfit, mint egyik titkos ellensége. Különben játékát tel­jes méltánylás illetheti. Laura (Bodoki Ilona urhölgy) és Irén (Winkler Ilona urhölgy) igen csinos, kedves jelenségek voltak és nemes buzgalmukért na­gyon megérdemelték a sok tapsot és szebb­nél szebb bokrétákat­Feltétlen dicséret illeti azt a ritka erényt, hogy még a színpadon se voltak szenvedélyes, hangos „perlekedők.“ A sikerhez, melyet el­értek, csak gratulálhatunk. Békessy Gergelyt (Terényi Aba ur) ját­szotta ügyesen, élénken és műkedvelőnél rit­kán tapasztalható otthoniassággal. És daczára annak, hogy az asztal és ráhelyezett bokréták teljesen eltüntették a nézők egy része elöl (mikor a pamlagra ült) .... mégis kitűnt. S éppen nem csodálható, ha akkor is hajlongott, mikor a taps — nem neki szólt. Hjha! a kicsiség átka a nagyság. Zöldy Gabriella urhölgy csinos szoba- leány volt. Kollégája az inas (Bodoki Zoltán ur) dí­szére, becsületére vált gazdájának. A függöny legördült és a tért átvette majd a dicsérő, majd az epéskedő kritika — zeneszó mellett. A beszédes ajkaknak azon­ban nem sokára csitt-et parancsolt Bérezik Árpád „Kék szobá“-ja és a megszólaló „öreg szuszák.“ Kondor Aurélt (Lukács Endre ur) földeken kívül : Ambrus Lajos, Végb József, Uferbach örökösök, Gerlein Mihály, Kis Mátyás, Popp Ferencz, özv. Bodokyné, Csausz Lajos, Hoff­mann Rezső, Wagner János és Löffler Mór földjei. 2- or. A nagymélt. m. kir. belügyminiszter urnák, a vadászati törvény éleibe léptetésére vo­natkozó rendelete felolvastatván és meghirdettet- vén — tudomásul vétetett, 3- or. A városi földeknek újabb 6 évre bérbe­adása a tanács véleménye folytán elfogadtatott s az árverés határnapjául f. évi augusztus hó 6-ika tűzetett ki. Árverés alá kerülnek 6 évre : a föve- nyes, szabadkai, szeregyliázi és elszórtan fekvő kisebb területű földek, mig a Körös, erdei és sit- kai töldek évenként lesznek 2 holdas részletekben bérbe adandók. 4- er. Az otszágos méhész egyesületi és ipa­ros ifjúsági vándorgyűlések és kiállítások rendező bizottságának kérvényére, jutalmak kiosztására 100 frt aranyban határoztatok adományoztatok A kiosztás módozatának megállapítása a rendező bizottságra bízatott. Több tárgy nem lévén a gyűlés berekesztetett. Levelezés. B.-Sz.-András, jnl. 24 A „Szarvasi Újság“ 21 -ik számában tüze­tesen előadtam, hogy a szent-andrási elöljáróság a múlt évben minden mérnöki közbenjárást mel­lőzve, lejtmérezte községünk utczáit, le szándékoz­ván ereszteni a község belterületén összetoluló esővizet. E működése által azonban nem az óhaj­tott czél, hanem az éretett el, hogy oly helyen is van mocsár, hol ezelőtt nem létezett, miut p. o. a ref. fiiskola épület ablakai alatt. És most e középület mellett díszeleg a közönség méltó boszankodására a léget rontó bűzt kiárasztó pos- ványos mocsár. Miuthogy e mocsárt az elöljáróság eszköz- lötte e helyre, hol ezelőtt semmi mocsár nem volt; minthogy több izbeni sürgetés daczára mind­eddig el nem távolította, holott egy kis dobogó készítése által ezt igen könnyen el lehetne ve­zetni, olyannal p. o. mint a milyent a „Fehér hattyú“ korcsmánál készíttetett az elöljáróság. Miuthogy igen jellemzőnek tűnik fel a gondol­kozó elme előtt az, hogy egy korcsmái épület adta ügyesen, érzéssel, de tö'ib izgékonyság- gal, mint a mennyi egy komoly bíróhoz illik. Különben olyan szép praedikátumot viselő asszonynyal szemben lehetetlen is volt más­képen viselkednie. Legjobban sajnálhatja azt, hogy szereplése csak játék volt. Bíróhoz illő elismerést, igaz elismerést neki 1 Özvegy Vajlcainé (Jancsovics Margit ur- hölgy) volt. Kitűnő szinpadi alak, finom, ked­ves modorral. Öntudatos játék, értelmes mi­mika, helyes hangsúlyozás. . . mindmegannyi előnyök, melyek gyakorlott színésznőnek is babért szereznek. Dr. Kálmán Laczi (Chrisztó Miklós ur) jól kiöltözködött. Hódításra termett. De az talán mégis bánthatja, hogy csak a szoba­leány előtt volt ellenállhatatlan. Ügyesen for­gott a színpadon és nem mindennapi lelemé­nyességgel emelte ki hálás szerepének főbb mozzanatait. Kár v^lt azonban olyan nagy hangon kaczérkodnia a praxisával! Hja! a nagy praxis mellett is lehet — tévedni. Jánost (Bodoki Zoltán ur) adta pompás alakítással, jeles játékkal és sok jellemzetes- séggel. Alakjában jó megfigyelő tehetséget árult el, és ha gesztusaiba több kerekdedsé- get, változatosságot öntött volna, — kifogás alá nem eshetnék. Játékának jellemző kriti­kája különben az élénk derültség közt meg- megujuló taps, melyet, azt hiszem, tudomásul is vett. Teljes elismerés illeti Kis Gyula urat és kedves nejét az ügyes, tapintatos rendezésért és fáradságot nem ismerő ügybuzgalmukért. A közönség nem is volt fukar és elismerésé­nek zajos kihívásban adott méltó kifejezést.

Next

/
Thumbnails
Contents