Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-07-15 / 28. szám

28-ik szám

Gyula, 1883. julius 15-én

II. évfolyam

r

Szerkesztőség:

1

Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

Kéziratok nem adatnak vissza.

Előfizetési díj:

Egész évre

.........5 frt — kr.

Fé

lévre ............2 „ 50 „

Év

negyedre .... 1 n 25 „

Egyes szám ára 10 kr. .

Ss___________A

w F

P

OLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Kiadó hivatal;

Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők.

Hirdetések

szabott áron fogadtatnak el Gyulán

a kiadó hivatalban. Nyilttér sora 10 kr.

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstei/n és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a; Lang L/ipót Dorottya utcza 8. sz. a.; Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon.

Keserű hangok.

A legközelebb múlt napokban a számadások idejét éltük, a mennyiben iskoláinkban megtartattak a közvizsgálatok. Ezen itt való aratás tehát már lefolyt, mig a külső aratás a természet ölén most folyik javában. A mi a szellemi aratást illeti, itt is sok káros jelenségek merültek fel, a melyek miatt a siker nem éretett el teljes mértékben; megcsalódtak sokan a számításban; de leginkább némely szülék, kiknek gyermekei ott fogják kezdeni jövőre, hol egy évvel ezelőtt. így van az erkölcsi világban is visszaesés, mely rettenetesen bosszúlja meg magát.

Hogy minő jelenségek, akadályok va- lának azok, melyek folytán bő siker nem lett aratva, azokról szándékom itt futólagosán emlékezni, és a melyeknek elhárítása képezze jövőre törekvésünk tárgyát. Ilyen már a sok közül azon egyik legfontosabb, miszerint a szülék korán elveszik az iskolától gyermekeiket, a törvényszabta idő előtt. Legtöbben megelégesznek csekély irás, olvasás és számolásbeli gyakorlattal s eddig van az egész, azon ismeretes nótát dúdolva: nem lesz ő belőle pap. Pedig hát az ismeret, tudomány hasznos mindeneknek, a tudomány hatalom nemcsak a tudósok, de az egyszerű embereknél is, ékességére válik az biboros és gatyás embernek egyiránt. Czelder M. régen irta már:

Tudományban ki kedvét találja:

Boldog, mert az magát meghálálja 1

„A könyveknek testünk, eszünk, szivünk hasznát veszi; testünk annyiban, hogy az egészségtanra tanittatunk, hogy ne válasszuk nyirkos, vizes, egészségtelen helyen lakásunkat, munkánknak az egészség első vagyona. A könyvek tanítanak meg a jó ízlésre, az lehet igazi kézműves, kinek esze a szép érzetével bir. A könyveknek nem csak azon hasznuk van, hogy az ízlést nemesítik; de olvasás szoktatja reá az embereket az okoskodásra, ráerőlteti, arra,

££arczo!atok,

a közigazgatási bizottság julius 9-iki üléséből.

Békésmegye Nebándhegyi-jének f. évi julius g-én csakugyan meleg napja volt; pedig ebben a kutyamelegben még a debatte- hevét is rázúditani a szegény referensre: valóságos állat-, akarom mondani ember-lcinzás, a mely referens sokszor egy maga kénytelen álláspontját védelmezni a bennünket megragadó s a prókátor nemzetet jellemző szó-ár ellen. Hát biz ott nem kevesebbről volt szó, mint: hogy leszavaztassék az általa elfoglalt, teljesen és tökéletesen törvényes álláspont.

Oh te szegény törvényi De hát minő ostoba káprázata is vagy te annak a nyers anyagnak, mely a halandó ember kobakját kitölti, hogy te még azt is mered követelni, hogy ugyanazon nyers mássá téged még respektáljon is. Hisz nem bolondult meg, hogy respektálja saját termékét. Azaz kérem, dehogy nem respektálja míg, az érdek mást nem követel. — Hát hiszen mikor Nebánd- hegyi Lövy Efraimról elmondja : határozati javaslat: Lövy Efraim kerékbe törendő s az elnök kérdi : elfogadtatik-e a határozati javaslat, rázúg a nemes testület, punctum ; vége; Lövy Efraim kerékbe töretik, mert igy akarja a törvény. — Hát hiszen ha Nebándhegyi azt mondja, hogy csabanszki stoliciban a tanyák között Zvatupluk nyelvén beszélnek az iskolába a klapeczek, s azt mondja : itt a törvény olvassátok: muszáj uherszkí povehogy saját gondolatukat is rendezzék. Az ily emberek aztán kitűnő kézművesek lehetnek. Escher Helvécziában hires ember volt, egy gépgyárat állított, hol voltak munkában ángolok, helvéták, olaszok, s ez utóbbiak valának legügyesebbek a munkában ; de felügyelő nem vált belőlök, mert egy sem tudott olvasni. (Vas. Uis. 1872. jul. 21.)

A könyv egy meglelkesült valami, egy felelevenedett szellem, mely minden kérdéseinkre válaszol, ha megkérdezzük. A fényképészet csodálatra mélió; de az nem beszél hozzánk. Ellenben egy könyv, ha Íróját soha nem láttuk is, beszél, tanit megelevenít. Moliér nevet velünk, ha olvassuk „La Fontaine az egész teremtést elmondja előttünk, velünk.“

Oda kell azért teljes erővel törekednünk, hogy az egyszer feladott növendékek a törvényszabta időt az iskolában el- töltsék, ott éljék át; megszeressék a tudományt, könyvet, mert itt és igy fejlődik test és szellem folytonosan, az iskolai felügyeletről ágy is bőven gondoskodik felekezeti és kormányi felsőbbség.

Hát a feladással hogy állunk ? Azzal sem különben. Legtöbben a külső munkák végeztét tartják a rendes időnek, gyermekeik felhozására, akkor is sokan vonogatva, csak törvénytől való félelemből. Én ennek okát nem másban, mint abban keresem, hogy a mindenféle teherrel fülig rakott szülék, kénytelenek gyermekeiket is fel venni a kenyérkeresők sorába, minek folytán, mint a korán béL gott csikókból satnya lovak, úgy lesznek a gyermekekből testileg, lelkileg elcsenevészett emberek. E baj forrása tehát, korunk téves rendszere miatt az időben keresendő, és az ezt szülő hibás kormány formában, rendszereden országgazdálkodásban, mely egészen leveri, tönkre teszi az emberek nemesebb irányú törekvését, csak a földiek után futtatja a honpolgárokat; mert évről évre nő a de- ficzit. Ennek törlesztésére égető szükség

d a t y s az elnök kérdi, elfogadta tik-e a javaslat : rázúdul a nemes testület d o b z s e, be kell zárni a csabai tanyai tótiskolákat, sőt ha kell, bezárjuk Csabát magát. Ha Nebándhegyi elnu ndja, hogy Eötvös Károly védelmétől már egy évvel ezelőtt megijedt húsz zsidó család, érezve a sáfrányillatot. Eszlárról megszökött s Füzes-Gyarmaton megtelepedve, kezdi iskolájában tanitni a talmudot, hogy ott megyénknek is neveljenek Móriczkákat, Jan- keleket, Leonkákat stb. hát hátunk már előre is borsódzik s meg se kérdjük, hogy mi tulajdonképen a határozati javaslat, rázúgjuk hogy elfogadjuk, sőt a határozati javaslatot azzal is megtoldjuk, hogy miután az összes megtelepedett zsidóság kaftánjának árából nem telik ki a kiszabott birság : hát minden zsidó bunczutkája levágandó, lószőrnek eladandó, s a mennyiben egy nyírásból még nem kerülne ki a birsági összeg, a nyírás mindaddig folytatandó, mig a birsági összeg kitelik, s ha belekopaszodnak a tátelék, hát a sor a mámelékre kerül, s mindnyája életeben a dadai kopasz hulla sorsára jut. A szeghalmi járás szolgabirájának pedig meghagya- tik, hogy ha még olyan erős lenne a waj geschrien! kiabálás, dugja be a fülét pa- mukkal s az ítéletet hajtsa végre, mert igy rendeli a törvény. — Na, s hát ki meri mondani, hogy mi nem respektáljuk a törvényt ?

Azonban következik újabb thema. ugyanezen variatióban !

Nebándhegyi előadja, hogy Kurucz miniszter francziául tres-fort egy rendeletet küldött, melyben értesíti a bizottságot, hogy tudomása szerint két özvegy asszonyság oly intézetet tart fenn, mely nem felel meg a törvényes

van, ezért aztán működik az adóprés. Lehetetlen, hogy ennek félszegségét be ne lássák ott fent is, hol tehetnének róla; csakhogy ez nem oly könnyen megyen, a nehéz munkától meg épen borsódzik mindnyájunknak a háta Űttörőnek lenni nem mindenkinek való, nagy önmegtagadással is jár, ezt pedig csak hiréböl ismerjük ma holnap a hármas bérezek hazájában.

Ennek folytatása gyanánt tekinthető egy más baj, az, hogy a tudomány s azok munkásainak becsülése mind jobban kialszik a szivekből. Mai napság az ember értékes főként csak akkor lesz, ha anyagilag áll jól, fizetőképes. A miveltség, a népnevelés, tanitás oltárára nem igen vastagon jut pénz, az adó nem fizetéséért exequál- tatunk; de ha gyermekünk tudatlan, ostoba, műveletlen marad, iskola nélkül nő fel : ezért nem.

Ily rendszer mellett nem is igen jogosan lehet!

Előáll majd a tanultabb emberek megvetése, úgy lerontatván a tudomány és azok férfíai iránt való tisztelet, ez a felületesség terjed egyéb irányban is, árad a kaján irigység tengere, szaporodik a proletár elem, habár nem azon értelemben, mint Győrmegye tanfelügyelője akará kimutatni. Jő aztán nyomban a vallás és egyház iránti megvetés, az azokat még valamennyire tisztelőknek is kicsinyes kinevetése, azon eszmének lassú de folyton terjedése, hogy ezek mind csak nyűgök, a társadalom nyakán, a melyeket bármi utón még saját becsületes múltúnk hátmögé vetésével is, le kell rázni, el kell dobni, tőlük szabadulni.

Az ily felfogású szülék körében felnőtt gyermekekből azután a társadalom, hogy minő hasznot nyer jövőre, könnyű elgondolni, de elgondolása sem örömet keltő. Oda kell tehát hatnunk, törekednünk és pedig minden rendelkezésre álló eszközzel, hogy gyermekeink idejében feladatván, a törvény szabta időt az iskolában

kivánalmaknak. Intézkedjék ebben a bizottság. A bizottság az előadó mellé adja Brusi tátit és Siteri Estókot, hogy a dolognak járjanak utánna. Azok előterjesztik, hogy Kurucz minister informatioi alaposak, s hogy ez intézetekben sok az, a mi törvényellenes. Határozati javaslat: a törvényellenességek megszüntetendők s az illetők oda utasitan- dók, hogy a törvény kívánalmainak megfe- lelőleg szervezkedjenek.

És ime az ugyanazon szőrű uj themával szemben többé nem ugyanezen álláspont!

Köpczös Bencze, Árva Károly, Nyalka Mimi és Finom János contra Nebándhegyi, Brusi táti és Siteri Estók, azt mondják : hjah, paraszt ez már más! No, de lassúk csak a szerepeket egymás után.

Először a Köpczös Bencze emelkedik fel s miután összehadart mindent, de omnibus rebus et de quibusdam aliis, s miután Nebánd- hegyinek szemére vetette: hogy nincs vallása, kenetteljes hangon felsóhajt: hogy eshetett az, hogy a dolog megvizsgálására három eretnek küldetett ki! Eközben keresztet vet magára s felkiált : Szent Arbuez, Torquemada, Loyola az eretnekeket pörkölő mindmegannyi szentek! legyetek velem; hát per amorem dei, hova jutottunkl? Hát bizony páterkám, egy kissé messzi jutottunk 1 — Eljutottunk lássa odáig, hogy ma már az államok I azok polgárainak életét nem a syllabus és encyclica szabályozza; eljutottunk odáig, hogy az állam polgára respektálja az államhatalmat, s egy testület, melynek mint olyannak, épen úgy nincs vallása, mint nincs az államnak, mint a polgákitöltsék; ne saját fejők után induljanak a szülék, (kik között sokan nem is érdemesek erre a szép nevezetre) hanem a szakavatottak intézkedését fogadják tiszteletet parancsoló törvény gyanánt, mely intézkedés megtartásában van mind az ő, mind gyermekeik üdve, jóléte, boldogsága. Hogy ez meglegyen, onnan felül is könyitést kell eszközölnünk, mert a hatás ellenhatást szül, jóakarat jóakaratot eredményez. Jó magot vetvén, várhatunk jó aratást.

Végül még az is tekintetbe veendő, hogy a gyermek halálozásra is nagy befolyással lehet a korán nehéz munkára alkalmazása azoknak, kik testi szervezetükre nézve még azt nem bírják meg. A túle- rőltetés miatt számosán vesznek el s lesznak semmivé gyermekeink közül, oly munkát végezvén mint gyermekek, melyet meg nem bírhatván, megutálják az életet, lesznek életunottakká, vagy épen szabadalmazott korhelyekké, milyenek ajtóinkat bizony-bizony nagy számmal nyitogatják a hétnek csaknem minden napjain; úgy hogy a jótétel kénytelen ajtót zárni előttük s megkeményedvén szívok, lesznek istentelen tettek elkövetőivé a társadalom átkaivá, szennyeivé s az utczáinkon, járó kelő finomabb ízlésű lelkek megbo- tránkoztatóivá.

Sok tényezőnek kell közre működni, hogy ez ne igy, de másként lehessen.

Békésmegyei.

Nyílt kérdés dr. Scheuthauer egyetemi tanár nrhoz. *)

Nagyságod a tisza-eszlári bűnügy végtárgyalása alkalmával Horváth Géza orvos-növendéktől, a dadai hullára vonatkozólag, oly ellentét kiegyenlítését kívánta, melyet tőlle, — képzettségének azon fokán melyen ma állhat, — senki joggal nem követelhet, épen egy egyetemi tanárral szemben, kinek módjában van, jövőjét tönkre tenni.

Én szeretek tanulni s miután könyuyen jöhetek tanár úrral szemben azon helyzetbe, mint a *) B czikk az országos lapok egyikéhez is beküldetett 1

rok egyetemének, nem vizsgálja azt: hogy az illető minő hitelvek alapján reményű, hogy bejut a mennyeknek országába; eljutottunk odáig, hogy még az igaz hitüeknek sem kell Birkhuber, ha Backer van. De hát szent atyus azt kérdezem: hogy ha az eretnek Nebándhegyi ráteriti a törvény lepedőjét a zsidóra s betiltja a füzesgyarmati zugískolát, miért szavaz a határozati javaslat mellett ? Ha ugyanazon eretnak Nebándhegyi, ráteriti a törvény lepedőjét saját eretnek társaira, a csabai tótokra, hát akkor ismét miért nem szollal fel a határozati javaslat ellen ? És ha két magán, katholikusnak tartott, de határozottan nem katholikus felekezeti jellegű intézetre nézve a törvényes kellékekhez történő alkalmazkodást követeli ugyanazon eretnek, ki az állam törvényeinek nevében szól: már ekkor van szavunk szent atyám, s még val- lástalanság soha be nem bizonyítható vádját is merjük hangsúlyozni. — Bizon nagy hamis maga szent atya, pedig hát törvényhozó is volna — vagy mi a k 11

Persze el se hangzott a nagy trombita recsegése, feláll Siteri Estók pattog mint a forró kása a fazékban 1 védelmére kél eretnek társának, miközben Nyalka Mimi rákiált :nem chininezEstókl persze csak úgy, hogy ne messze hallassák, de mégis elég erős legyen ahhoz, hogy magával elbirja hitetni, hogy masok is hallották s gondolhassa magában, hogy megadtam neki. Ismeretes tempó-ja! — válaszúi csak annyit kapott, hogy biz ez nem is per, melyet el is veszíthetünk. így lett aztán Siteri Estókból: Kinin Pista, Nyalka Imre Perveszti Imrus. Sokat ebből per-