Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-07-15 / 28. szám

28-ik szám Gyula, 1883. julius 15-én II. évfolyam r Szerkesztőség: 1 Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre .........5 frt — kr. Fé lévre ............2 „ 50 „ Év negyedre .... 1 n 25 „ Egyes szám ára 10 kr. . Ss___________A w F P OLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadó hivatal; Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstei/n és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a; Lang L/ipót Dorottya utcza 8. sz. a.; Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Keserű hangok. A legközelebb múlt napokban a szám­adások idejét éltük, a mennyiben iskoláink­ban megtartattak a közvizsgálatok. Ezen itt való aratás tehát már lefolyt, mig a külső aratás a természet ölén most folyik javában. A mi a szellemi aratást illeti, itt is sok káros jelenségek merültek fel, a melyek miatt a siker nem éretett el teljes mértékben; megcsalódtak sokan a számí­tásban; de leginkább némely szülék, kik­nek gyermekei ott fogják kezdeni jövőre, hol egy évvel ezelőtt. így van az erkölcsi világban is visszaesés, mely rettenetesen bosszúlja meg magát. Hogy minő jelenségek, akadályok va- lának azok, melyek folytán bő siker nem lett aratva, azokról szándékom itt futóla­gosán emlékezni, és a melyeknek elhárí­tása képezze jövőre törekvésünk tárgyát. Ilyen már a sok közül azon egyik legfon­tosabb, miszerint a szülék korán elveszik az iskolától gyermekeiket, a törvényszabta idő előtt. Legtöbben megelégesznek cse­kély irás, olvasás és számolásbeli gyakor­lattal s eddig van az egész, azon ismeretes nótát dúdolva: nem lesz ő belőle pap. Pe­dig hát az ismeret, tudomány hasznos min­deneknek, a tudomány hatalom nemcsak a tudósok, de az egyszerű embereknél is, ékességére válik az biboros és gatyás em­bernek egyiránt. Czelder M. régen irta már: Tudományban ki kedvét találja: Boldog, mert az magát meghálálja 1 „A könyveknek testünk, eszünk, szi­vünk hasznát veszi; testünk annyiban, hogy az egészségtanra tanittatunk, hogy ne vá­lasszuk nyirkos, vizes, egészségtelen helyen lakásunkat, munkánknak az egészség első vagyona. A könyvek tanítanak meg a jó ízlésre, az lehet igazi kézműves, kinek esze a szép érzetével bir. A könyveknek nem csak azon hasznuk van, hogy az ízlést ne­mesítik; de olvasás szoktatja reá az em­bereket az okoskodásra, ráerőlteti, arra, ££arczo!atok, a közigazgatási bizottság julius 9-iki üléséből. Békésmegye Nebándhegyi-jének f. évi julius g-én csakugyan meleg napja volt; pe­dig ebben a kutyamelegben még a debatte- hevét is rázúditani a szegény referensre: való­ságos állat-, akarom mondani ember-lcinzás, a mely referens sokszor egy maga kénytelen álláspontját védelmezni a bennünket megra­gadó s a prókátor nemzetet jellemző szó-ár ellen. Hát biz ott nem kevesebbről volt szó, mint: hogy leszavaztassék az általa elfoglalt, teljesen és tökéletesen törvényes álláspont. Oh te szegény törvényi De hát minő os­toba káprázata is vagy te annak a nyers anyagnak, mely a halandó ember kobakját kitölti, hogy te még azt is mered követelni, hogy ugyanazon nyers mássá téged még re­spektáljon is. Hisz nem bolondult meg, hogy respektálja saját termékét. Azaz kérem, de­hogy nem respektálja míg, az érdek mást nem követel. — Hát hiszen mikor Nebánd- hegyi Lövy Efraimról elmondja : határozati javaslat: Lövy Efraim kerékbe törendő s az elnök kérdi : elfogadtatik-e a határozati javas­lat, rázúg a nemes testület, punctum ; vége; Lövy Efraim kerékbe töretik, mert igy akarja a törvény. — Hát hiszen ha Nebándhegyi azt mondja, hogy csabanszki stoliciban a tanyák között Zvatupluk nyelvén beszélnek az isko­lába a klapeczek, s azt mondja : itt a törvény olvassátok: muszáj uherszkí pove­hogy saját gondolatukat is rendezzék. Az ily emberek aztán kitűnő kézművesek le­hetnek. Escher Helvécziában hires ember volt, egy gépgyárat állított, hol voltak munkában ángolok, helvéták, olaszok, s ez utóbbiak valának legügyesebbek a mun­kában ; de felügyelő nem vált belőlök, mert egy sem tudott olvasni. (Vas. Uis. 1872. jul. 21.) A könyv egy meglelkesült valami, egy felelevenedett szellem, mely minden kérdé­seinkre válaszol, ha megkérdezzük. A fény­képészet csodálatra mélió; de az nem be­szél hozzánk. Ellenben egy könyv, ha Író­ját soha nem láttuk is, beszél, tanit meg­elevenít. Moliér nevet velünk, ha olvassuk „La Fontaine az egész teremtést elmondja előttünk, velünk.“ Oda kell azért teljes erővel töreked­nünk, hogy az egyszer feladott növendé­kek a törvényszabta időt az iskolában el- töltsék, ott éljék át; megszeressék a tu­dományt, könyvet, mert itt és igy fejlődik test és szellem folytonosan, az iskolai felü­gyeletről ágy is bőven gondoskodik fele­kezeti és kormányi felsőbbség. Hát a feladással hogy állunk ? Azzal sem különben. Legtöbben a külső munkák végeztét tartják a rendes időnek, gyerme­keik felhozására, akkor is sokan vonogatva, csak törvénytől való félelemből. Én ennek okát nem másban, mint abban keresem, hogy a mindenféle teherrel fülig rakott szülék, kénytelenek gyermekeiket is fel venni a kenyérkeresők sorába, minek foly­tán, mint a korán béL gott csikókból sat­nya lovak, úgy lesznek a gyermekekből testileg, lelkileg elcsenevészett emberek. E baj forrása tehát, korunk téves rendszere miatt az időben keresendő, és az ezt szülő hibás kormány formában, rendszereden or­szággazdálkodásban, mely egészen leveri, tönkre teszi az emberek nemesebb irányú törekvését, csak a földiek után futtatja a honpolgárokat; mert évről évre nő a de- ficzit. Ennek törlesztésére égető szükség d a t y s az elnök kérdi, elfogadta tik-e a ja­vaslat : rázúdul a nemes testület d o b z s e, be kell zárni a csabai tanyai tótiskolákat, sőt ha kell, bezárjuk Csabát magát. Ha Nebánd­hegyi elnu ndja, hogy Eötvös Károly védel­métől már egy évvel ezelőtt megijedt húsz zsidó család, érezve a sáfrányillatot. Eszlárról megszökött s Füzes-Gyarmaton megtelepedve, kezdi iskolájában tanitni a talmudot, hogy ott megyénknek is neveljenek Móriczkákat, Jan- keleket, Leonkákat stb. hát hátunk már előre is borsódzik s meg se kérdjük, hogy mi tu­lajdonképen a határozati javaslat, rázúgjuk hogy elfogadjuk, sőt a határozati javaslatot azzal is megtoldjuk, hogy miután az összes megtelepedett zsidóság kaftánjának árából nem telik ki a kiszabott birság : hát minden zsidó bunczutkája levágandó, lószőrnek el­adandó, s a mennyiben egy nyírásból még nem kerülne ki a birsági összeg, a nyírás mindaddig folytatandó, mig a birsági összeg kitelik, s ha belekopaszodnak a tátelék, hát a sor a mámelékre kerül, s mindnyája élete­ben a dadai kopasz hulla sorsára jut. A szeg­halmi járás szolgabirájának pedig meghagya- tik, hogy ha még olyan erős lenne a waj geschrien! kiabálás, dugja be a fülét pa- mukkal s az ítéletet hajtsa végre, mert igy rendeli a törvény. — Na, s hát ki meri mon­dani, hogy mi nem respektáljuk a törvényt ? Azonban következik újabb thema. ugyan­ezen variatióban ! Nebándhegyi előadja, hogy Kurucz mi­niszter francziául tres-fort egy rendeletet kül­dött, melyben értesíti a bizottságot, hogy tu­domása szerint két özvegy asszonyság oly inté­zetet tart fenn, mely nem felel meg a törvényes van, ezért aztán működik az adóprés. Le­hetetlen, hogy ennek félszegségét be ne lássák ott fent is, hol tehetnének róla; csakhogy ez nem oly könnyen megyen, a nehéz munkától meg épen borsódzik mind­nyájunknak a háta Űttörőnek lenni nem mindenkinek való, nagy önmegtagadással is jár, ezt pedig csak hiréböl ismerjük ma holnap a hármas bérezek hazájában. Ennek folytatása gyanánt tekinthető egy más baj, az, hogy a tudomány s azok munkásainak becsülése mind jobban kial­szik a szivekből. Mai napság az ember ér­tékes főként csak akkor lesz, ha anyagilag áll jól, fizetőképes. A miveltség, a népne­velés, tanitás oltárára nem igen vastagon jut pénz, az adó nem fizetéséért exequál- tatunk; de ha gyermekünk tudatlan, ostoba, műveletlen marad, iskola nélkül nő fel : ezért nem. Ily rendszer mellett nem is igen jo­gosan lehet! Előáll majd a tanultabb emberek meg­vetése, úgy lerontatván a tudomány és azok férfíai iránt való tisztelet, ez a felü­letesség terjed egyéb irányban is, árad a kaján irigység tengere, szaporodik a pro­letár elem, habár nem azon értelemben, mint Győrmegye tanfelügyelője akará ki­mutatni. Jő aztán nyomban a vallás és egyház iránti megvetés, az azokat még va­lamennyire tisztelőknek is kicsinyes kine­vetése, azon eszmének lassú de folyton ter­jedése, hogy ezek mind csak nyűgök, a társadalom nyakán, a melyeket bármi utón még saját becsületes múltúnk hátmögé vetésével is, le kell rázni, el kell dobni, tőlük szabadulni. Az ily felfogású szülék körében fel­nőtt gyermekekből azután a társadalom, hogy minő hasznot nyer jövőre, könnyű elgondolni, de elgondolása sem örömet keltő. Oda kell tehát hatnunk, törekednünk és pedig minden rendelkezésre álló esz­közzel, hogy gyermekeink idejében fela­datván, a törvény szabta időt az iskolában kivánalmaknak. Intézkedjék ebben a bizott­ság. A bizottság az előadó mellé adja Brusi tátit és Siteri Estókot, hogy a dolognak jár­janak utánna. Azok előterjesztik, hogy Ku­rucz minister informatioi alaposak, s hogy ez intézetekben sok az, a mi törvényellenes. Határozati javaslat: a törvényellenességek megszüntetendők s az illetők oda utasitan- dók, hogy a törvény kívánalmainak megfe- lelőleg szervezkedjenek. És ime az ugyanazon szőrű uj themával szemben többé nem ugyanezen álláspont! Köpczös Bencze, Árva Károly, Nyalka Mimi és Finom János contra Nebándhegyi, Brusi táti és Siteri Estók, azt mondják : hjah, paraszt ez már más! No, de lassúk csak a szerepeket egymás után. Először a Köpczös Bencze emelkedik fel s miután összehadart mindent, de omnibus rebus et de quibusdam aliis, s miután Nebánd- hegyinek szemére vetette: hogy nincs vallása, kenetteljes hangon felsóhajt: hogy eshetett az, hogy a dolog megvizsgá­lására három eretnek küldetett ki! Eköz­ben keresztet vet magára s felkiált : Szent Arbuez, Torquemada, Loyola az eretneke­ket pörkölő mindmegannyi szentek! legyetek velem; hát per amorem dei, hova jutottunkl? Hát bizony páterkám, egy kissé messzi ju­tottunk 1 — Eljutottunk lássa odáig, hogy ma már az államok I azok polgárainak életét nem a syllabus és encyclica szabályozza; el­jutottunk odáig, hogy az állam polgára re­spektálja az államhatalmat, s egy testület, melynek mint olyannak, épen úgy nincs val­lása, mint nincs az államnak, mint a polgá­kitöltsék; ne saját fejők után induljanak a szülék, (kik között sokan nem is érde­mesek erre a szép nevezetre) hanem a szak­avatottak intézkedését fogadják tiszteletet parancsoló törvény gyanánt, mely intézke­dés megtartásában van mind az ő, mind gyermekeik üdve, jóléte, boldogsága. Hogy ez meglegyen, onnan felül is könyitést kell eszközölnünk, mert a hatás ellenhatást szül, jóakarat jóakaratot eredményez. Jó ma­got vetvén, várhatunk jó aratást. Végül még az is tekintetbe veendő, hogy a gyermek halálozásra is nagy befo­lyással lehet a korán nehéz munkára al­kalmazása azoknak, kik testi szervezetükre nézve még azt nem bírják meg. A túle- rőltetés miatt számosán vesznek el s lesz­nak semmivé gyermekeink közül, oly mun­kát végezvén mint gyermekek, melyet meg nem bírhatván, megutálják az életet, lesznek életunottakká, vagy épen szaba­dalmazott korhelyekké, milyenek ajtóinkat bizony-bizony nagy számmal nyitogatják a hétnek csaknem minden napjain; úgy hogy a jótétel kénytelen ajtót zárni előt­tük s megkeményedvén szívok, lesznek istentelen tettek elkövetőivé a társada­lom átkaivá, szennyeivé s az utczáinkon, járó kelő finomabb ízlésű lelkek megbo- tránkoztatóivá. Sok tényezőnek kell közre működni, hogy ez ne igy, de másként lehessen. Békésmegyei. Nyílt kérdés dr. Scheuthauer egyetemi tanár nrhoz. *) Nagyságod a tisza-eszlári bűnügy végtárgya­lása alkalmával Horváth Géza orvos-növendéktől, a dadai hullára vonatkozólag, oly ellentét kiegyen­lítését kívánta, melyet tőlle, — képzettségének azon fokán melyen ma állhat, — senki joggal nem kö­vetelhet, épen egy egyetemi tanárral szemben, ki­nek módjában van, jövőjét tönkre tenni. Én szeretek tanulni s miután könyuyen jö­hetek tanár úrral szemben azon helyzetbe, mint a *) B czikk az országos lapok egyikéhez is beküldetett 1 rok egyetemének, nem vizsgálja azt: hogy az illető minő hitelvek alapján reményű, hogy bejut a mennyeknek országába; eljutottunk odáig, hogy még az igaz hitüeknek sem kell Birkhuber, ha Backer van. De hát szent atyus azt kérdezem: hogy ha az eretnek Ne­bándhegyi ráteriti a törvény lepedőjét a zsi­dóra s betiltja a füzesgyarmati zugískolát, miért szavaz a határozati javaslat mellett ? Ha ugyanazon eretnak Nebándhegyi, ráteriti a törvény lepedőjét saját eretnek társaira, a csabai tótokra, hát akkor ismét miért nem szollal fel a határozati javaslat ellen ? És ha két magán, katholikusnak tartott, de határo­zottan nem katholikus felekezeti jellegű inté­zetre nézve a törvényes kellékekhez történő alkalmazkodást követeli ugyanazon eretnek, ki az állam törvényeinek nevében szól: már ekkor van szavunk szent atyám, s még val- lástalanság soha be nem bizonyítható vádját is merjük hangsúlyozni. — Bizon nagy hamis maga szent atya, pedig hát törvényhozó is volna — vagy mi a k 11 Persze el se hangzott a nagy trombita recsegése, feláll Siteri Estók pattog mint a forró kása a fazékban 1 védelmére kél eretnek társának, miközben Nyalka Mimi rákiált :nem chininezEstókl per­sze csak úgy, hogy ne messze hallassák, de mégis elég erős legyen ahhoz, hogy magával elbirja hitetni, hogy masok is hallották s gon­dolhassa magában, hogy megadtam neki. Ismeretes tempó-ja! — válaszúi csak annyit kapott, hogy biz ez nem is per, me­lyet el is veszíthetünk. így lett az­tán Siteri Estókból: Kinin Pista, Nyalka Imre Perveszti Imrus. Sokat ebből per-

Next

/
Thumbnails
Contents