Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1883-07-01 / 26. szám
mórral irt dolgozata Mészáros István — ki úgy látszik, csupán az „Ország-Világinak szenteli szép tehetségét — #Mefisztó“ czimii életképe, melyben a jeles tehetségű fiatal iró egy könyelmü s hóbortos zenész jellemét kidomborodó vonásokban festi. Igen csinos pikáns apróság Milkó Izidor „A fogadott anya“ czimü rajza is. A 22-iki számban az említett regényeken és elbeszélésén kívül Győrök Leótól egy ügyesen irt hosszabb útleírás olvasható: „Kirándulás az isztriai szigetekre“ czimmel (Öt szép képpel) Versek Koroda Páltól és Gáspár Imrétől vannak. Képei, mint mindig kiváló becsüek, alig lehet köztök választani. „A kis naplopó“ „Szénagyi'ijtő“ „Az utolsó barátok“ „Most már sirhatsz.“ „Szerelmesek babonája“ „Búzavirágok" „Byron búcsúja Augusztától“ (gyönyörű magyarázó Borokkal) „Villámtól lesújtva“ és az „Isztriai képek (Vo- loska, Növi, Zengg, Cherso szigete és Buccari öböl) szebbnél szebb rajzok. A rovatok lelkiismeretességgel szakis merrettel szerkesztvék. Rejtvény rovata bő és változatos. A lehető legmelegebben ajánljuk e kitűnő s hazánk első képes lapját t. olvasóink figyelmébe, mert a nyári délutánokon, a hő nap elől hüs homályba rejtőzve nem találhatunk kellemesebb szórakozást, mintha e szép lapot olvassuk. Előfizetési ára évnegyedre 2 frt 50 kr, félévre 5 frt, egész évre 10 frt. Előfizethetni a kiadótulajdonosok Wilckens és Waidl könyvnyomdájában koronaher- czeg-utcza 3. szám. Iijabl) Nagel Ottó könykereskedő kiadásában Budapesten a nemzeti színház bérházában megjelent a „Magyar általános levelező és házititkár“ 2-ik füzete (Szerkeszti Knorr Alajos). E füzetet a szerkesztő a mondatoknak ismertetésével kezdi, szól a mondatrészekről, a mellérendelt és alárendelt mondatokról és a köz mondatokról, ismerteti a helyesírási jeleket s azok használásának szabályait: ezt követve megkezdi a levélírás szabályainak ismertetését, és mindenekelőtt szól az írásmódról, annak különböző nemeiről és kellékeiről, közli a levélírás módjának kellékeit, s ezután áttér a levelek fomasá- gaira: ezek közt ismerteti a levelek belformaságait, a felírást, a levél elörészének bevezetésének czélját és tartalmát; szól' a levél tartalmáról, a tárgy előadásának módjáról a levél berekesztéséről az aláírásról és névről, a kelet és utóiratról; értekezik a külformaságokról, nevezetesen a levélpapírról, írásról, a levél összehajtásáról, a levél boritékozásáról és a levelek lepecsételéséről; ismerteti a levél czimzés szabályait, végre szól a czimekről, s közli a különböző magyar czimeket betűrendben. E tarlalmas füzet ára 30 kr. Ugyané kiadónál megrendelhető az „Önügyvéd“ füzetekben, fél, és egész kötetben és diszkötés- ben. A szabadságharcz-szobor-bizottmány nagyságos Földváry Mihály Pest, Pilis és Soltme- gye alispánjához intézett levelét az ügy érdekében a következőkben adjuk : „Nagyságos Alispán Ur 1 Folyó évi junius 1-én kelt 12156. számú becses átiratát e bizottmány örvendetes tudomásul vevén, Nagyságodnak az ügy érdekében tanúsított hazafias buzgóságáért meleg köszönetét nyilvánítja, továbbá szerencséjének tartja Nagyságoddal tudatni, miként javaslatát különösen a megye területén lévő 205 községre nézve — mint a központi bizottmány által is leginkább czólra és legbiztosabb és legnagyobb sikerre vezetőt örömmel fogadja ; sőt a rendezett tanácsú városokra vonatkozólag tetteket is hason eredményüeknek véli. Ep ezért ez utóbbit ép oly örömmel fogadná, mint az elsőt, ha a bizottmányt, — a szabadság harcz szobor felállithatása tekintetéből, egy tekin tólyes alap összegyűjtésén kívül, még egy másik, — a szervezet 9 ik pontjában kifejezést és megállapodást találó és az elsőhöz hasonló magasztos eszme nem vezérelné. Ez eszme nagyszerűen kiváló és abból áll, hogy nemzetünk hazánk ezred éves fennállása napján adhatná legfényesebb szeutesitési bizonyítékát és elismerését a szabadságért időszakonkint hozott vér és vagyon áldozatoknak, a vívott harczoknak. Nem mulaszthatjuk el itten felemlíteni, hogy akkor, midőn szeretett hazánk fővárosának köz- tórvényhatósága a szabadság harcz szobornak fel állítását, az ezred éves honalapitás ünnepélye egyik programmszerü tényeként karolta fel, nem csak éppen a legutóbb lefolyt 1848/9. évi szabadság barczra gondolt. Koránt sem 1 Kiterjedt ebbeli gondolat menete 1848/9 én kezdődve a már-már lefolyt ezer év alatt többiz- beu és jelesebbnél jelesebbek által küzdött mindazon harczokra, melyek szeretett hazánknak kétségbe- vonhatlan alkotmányos szabadság jogaiért vivattak, de a melyek leglényesebbje, feledhetlene, és leginkább eredményre vezetője tagadbatlanúl a legutóbbi volt. Ép azért nem érthetők mind azok, — kik ezen eszmét csupán csak az események legutóbbi habár háromévtizedes — idejéből kifolyónak tekintve; azt a jelenlegi viszonyok mellett időszerűtlen vagy éppen helytelennek tartva, az adakozástól nem csak magukat tüntetőleg visszatartják, de még csak azt sem teszik meg, mit a főváros és szeretett hazánk minden egyes községében élő és tartózkodó houpolgártól méltón elvárni lehet, hogy a legalább helyesen és liazafiasau gondolkozókat az adakozástól vissza ne tartsák, illetve tőlók a módot és alkalmat annak eszközlésében, eine vonják. Sajnos, ilyenek a fővárosban már is többen találkoztak. Hő óhajtásunk! Adja a Magyarok Istene, hogy ez a vidéken utánzás- vagy visszhangra ne találjon. A fent említett második magasztos eszme a „Nemzet Könyve.“ Nem dicsvágyók vagy is önérdekből adakozók névsorát akarja ezzel a központi bizottmány felfektetni, de igen is óhaja bemutatni a külföld, az egész müveit világ előtt,»— fényes bizonyítékát adva annak, — hogy az imádásig hőn szeretett és az alkotmányt leginkább iszteletben is megtartó királya és királynője alatt is, leginkább alkotmányos szabadságért élni halni tudó magyar nemzet; habár fátyolt vetett is a múltakra; — ma ép úgy tudja méltányolni, de sőt filléreinek és forintjainak emlékszerű áldozatra hozatalával szentesíteni a történteket, mint fényes bizonyitékát adni a jövőre is, hogy szabadságért nem csak foiyton lelkesülni, de a viszonyokhoz és helyzethez mérten áldozatokat hozni is tud és akar. De vajmi kevesektől lett ez eszme eddigeló teljesen átérve. De még is, Nagyságodéhoz hasonló helyes javaslatokat és intézkedéseket tettek eddtg- elé Arad, Heves, Hont és Sáros, de kiválóan Komárommegye, miután ez megyéje lelkes hölgyeit vonta be és nyerte meg a gyűjtésre. Igaz, hogy a szervezet 9 pontjában az van kimondva, hogy a „Nemzet Könyvéinek alakja es mikénti kiállítása később leszen meghatározandó. De ugyanezen pont azt is kimondja, hogy minden — csak 10 krajczárt adományozó is, — bejegyeztetik. Továbbá a 10-ik pont megállapítja, hogy ezeu a „Nemzet Könyve“ minden törvényhatóságnak 8. t. b. megkiildetik, ezen kívül egyes példányok előállitási áron fognak kiszolgáltatni. Mit loglal magában e két pont ? — ha nem azt: Ébredj Magyar, itt az ideje bizonyítsd be, hogy nemzeted ezred éves fennállása ünnepével éppen úgy ragaszkodói és oly tekintélyes számmal jár fisz ezúttal filléreiddel áldozva alkotmányos szabadságod emlékszerü megörökítéséhez, mint hoztad áldozatod vért sem kímélve akkor, midőn azt veszélyben láttad és tudtad. Mit foglal magában ezenkívül 1 két pont, ha nem azt:? —hogy a hiányos népszámlálások ellenében kimutassuk, hogy dicsőén uralkodó alkotmányos királyunk alatti, — szabad és szeretett hazánk lakosai, habár különböző ajkúak, de magyarok és első sorban alkotmányos szabadság érzelmüok. Ezért szellőztettük már előzőleg is a lapokban, hogy a családfők által szándékolt adományok akként lennének megosztandók és jegyzendők, hogy abban a család minden tagja, örege, apraja adakozóként szerepeljen; sőt-az ehhez hozzá já- rulásra a segéd munkásokat belső és külső cselédeket tartók mind ezeket, vagyis összes hozzátartozóikat megnyerni igyekezzenek. Áttérve most a gyüjtőbizottságok alakítására tisztelettel tudatjuk, miként a központi bizottmány ezt szintén nem csak azon reményben vette be szervezetébe, hogy ez által a czél elérésében biztosabb sikert és nagyobb eredményt vélt elérhetni; hanem ezt is különösen a második már említett eszme a „Nemzet Könyve“ helyes megvalósítása szempontjából tette és kiválóan óhajtja, mert: A „Nemzet Könyve“ mikénti összeállításúnak kérdése az eddig tapasztaltakhoz képest már annyiban részbeli megoldást nyert, hogy abban minden hivatalosnak még színezetét is kerülve, első sorban a kezdeményező főváros központi bizottmánya, a 63 megye — a 25. sz. kir. és önálló törvényhatósággal — és a 107 rendezett tanácscsal, biró városok hatóságai által és illetve azok területén alakított gyűjtő bizottságok foglalnának névszerinti felsorolással méltó helyet. Megjegyezzük, hogy eddigelé már 37 megye, 15 önálló hatóságú és 49 rendezett tanácsú város — tehát az összes 195 hatóságnak már felénél többje alakított bizottságot; ez eszmét és illetve szervezeti megállapodást tehát most már elejtenünk nem is lebet. Azért újabban is kérjük Nagyságodat becses személyes elnöklete alatt ily gyűjtő bizottság alakítására, annál is inkább, mert véleményünk szerint azt Pest-Pilis-Solt-Kis-Kúumegyében szándékolt gyűjtésnek teljesen Nagyságod javaslata szerinti keresztül vite.e legkevésbé sem gátolja, sőt annak előnyére lehet csak, ha Nagyságod elnöklete alatt a megye 205 községére nézve a, 14 járásbeli szolgabiró — esetleg más az ügyért buz- golkodó úri egyének bevonásával megyei bizottság alakúi. E bizottság tagjainak szerintünk korántsem kellene a megye székhelyén lakni és működni, sőt ellenkezőleg, mindegyik azon járás területén vivén a felügyeletet, a melyen lakik, ekként könny’tve nagyságodnak a jó sikerre nézve tiszta hazafísá- gából eredő nehéz feladatát. ' Mig a rendezett tanácsú városok közöl Czegléd városa B. Molnár Sámuel polgármester úr elnöklete alatt már is alakulván, hason eljárás tekintetéből kérjük becses közbenjárását Félegyháza, Halas, Nagy-Kőrös, Szt.-Endre és Vácz városokat bizottság alakítására és a központi bizottmánnyal leendő közvetlen érintkezésre megnyerni kegyeskednék, sőt tán ezek közé Kalocsa m. városa is bevonható lenne. Nagyon jól ismerve Nagyságodnak nem csak túlszerénységét, hanem azon határozott elvét, hogy ország szerte ismert nagy érdemeit, habár páratlan hazafiságából kifolyólag is, de eléggé még sem indokolható okokból a nyilvánosságra hozatni nem csak nem szereti, de nem is akarja; engedje reménylenünk, hogy ezúttal a „Nemzet Könyvé“- uek felfektetésénél éppen tiszta hazafisága szempontjából ezen elvétől eltérend és az óhajtandó bizottság alakítását személyes elnöklete alatt eszközölve legközelebb a központi bizottmányt ennek közlésével fogja megörvendeztetni. Enoek reményében a bizottság tagjai részére a szervezet egy-egy összesen 34 példányát, nemkülönben a lakosság számaránya és az ott divó nyelvekhez képest 3900 drb a lakosság között kiosztandó felhívást és a községekre kívánt 205 db és pedig: 3572 számtól 3776 számig, a rendezett tanácsú városok részére pedig annak megjegyzésével, hogy Sz.-Endre város polgármesterének kér téré már egy iv küldetett, a kívánt 45 drb és pedig : 3777 sz.-tól 3821 sz.-mig szólló gyűjtő ivet is, azon kéréssel van szerencsénk megküldeni, hogy ez utóbbiakról az átvételi sorjegyzékek egy-egy példánya, az azokat átvevő gyűjtők aláírásával, — már a könyvelés és helyes nyilvántartás tekintetéből is mielébb beküldendő lenne, — és hogy esetleg még szükséglend'ö pót ivek megkeresésre után küldetni fognak. Nem mulaszthatja el a bizottmány, hogy abbeli hazafias kérelmének is kifejezést ne adjon, miként a gyűjtés lehetőleg a legszélesebb körben, tán házankint is — tekintet nélkül az adomány csekélységére — lenne foganatosítandó, mert: nem csak hogy minden hatos és krajczár növeli az alapot, de hogy a nemzet könyve is minél több hazafi és honleány nevét tüntethesse ki, mint olyanokét, kik a nemzeti ügyért ez utón is áldoztak filléreikkel, mert csakis igy lehet annak idejében a szabadságharcz szobrára e méltó szavakat illeszteni: „Emelte Magyarország szabadság szerető népe.” Egyidejűleg arra is kérjük szervezetünk 31. pontja értelmében azon urak nevét és lakását velünk közölni, kik külön levélben lennének az adakozásra felkérendők. Végre megemlitendőnek tartjuk és kérjük, bogy a tisztelt bizottság úgy a pénzküldeményeknél mint egyéb levelezéseinél ezen „a szabadság szobor ügyében portomentes“ kifejezést a borítékra mindenkor reávezetni szíveskedjék, nehogy ennek kimaradásával az alap terhére posta dijak háramoljaDak. Hazafias üdvözlettel Budapest, 1883. évi junius bó 10-én. Királyi Pál, s. k. Homa Géza, n. elnök. közp. ir. vezető. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. Pályázat a nyári istállózásnak leghelyesb módja felett Írandó rövid gazdasági munkára. A békésmegyei gazdasági-egylet „a nyári istállózás leghelyesb módja felett“ 1879-, 80-, 81- és 82-ben eredménytelenül tartott irodalmi pályázatot — megkétszerezett díjjal — következőleg újítja meg: Azon meggyőződésből indulva ki, hogy a magyar alföldön divó gazdálkodási rendszerben a szemtermelés és állattartás közt ez utóbbinak hátrányára uralkodó nagy aránytalanságon, földünk termő erejének fentartása érdekében, főleg gazdasági haszonállatainknak nagyobbmérvü tartása által kell segítenünk: az állattartásnak az utóbbi évtizedek alatt előállott azon nehézségével szemben, mely szerint legelőink folytonos kevesbülté- vel alföldünk gazdaközönsége a legeltetési rendszert pótolni hivatott nyári istállózási rendszerrel részint kevéssé ismerős, részint megbarátkozni nem hajlandó ; a gazdasági-egylet czélul tűzte ki, felvilágosítani alföldünk gazdaközönségét a felöl, miszerint legelőink fogytának nem Kényszerű következménye gazdasági haszonállataink állományának megapasztása, sőt hogy a nyári istállózási rendszer (a tarlónak kellő felhasználásával) nemcsak ugyanannyi, de még több állatnak haszonnal tenyésztését és tartását teszi lehetővé. E végre pályázatot nyit egy népszerű nyelven irt rövidebb munkára, mely kiindulván abból, hogy a gazdasági haszonállatok tenyésztésének és tartásának átmeneteiét a legeltetési rendszerről a nyári istállózási rendszerre alföldünkön a legelőknek fogyatkozásából előállott kényszerűség javasolja, a haszonállat-állománynak szaporítását pedig a gazdálkodásnak okszerűsége követeli, a nyári istállózásnak alföldünk viszonyai által javult leghelyesb rendszere felöl — tekintettel úgy az állatok fajára, mint a tenyésztés czéljára, belevonva természetesen az akolban tartást és a tarlólegelőnek kellő kihasználását is, — egyszerű, világos, meggyőző modorban adjon felvilágosítást és útmutatást. Terjedelmére nézve a munka mintegy 8 írott ív legyen és legkésőbben 1884. deczember 31-ig az egyletnek elnökségéhez (B-Csabán) idegen kézzel Írva, jeligével ellátva és e jeligét kívüli öl, a szerző nevét pedig belülről tartalmazó lepecsételt levél melléklésével beadassék. mit elérni óhajt; beszél ugyan a búza túltermelés ellen az állattenyésztés javára, de ijesztgeti a marba vészszel azt a gazdaközönséget, melyet épen az állattenyésztésnek akar megnyerni. Sok olyan dolgot mond s az egész művön keresztül folyton ismetel, mit minden paraszt amúgy is tud, alföldi földmives népünket nem oktatja, nem győzi meg, abból az a nyári istállózást meg nem tanulhatja, sem meg nem kedvelli, — nyelvezete nem magyar, nem népies. 3 Mindenesetre jobb az előbbinél a „Csak oly gazda boldogul, a ki számit és tanul“ jeligéjű munka; — nem rósz eszmefuttatás; — inkább hírlapi czikknek való, semmint kézikönyvnek; — de nem beszél semmit a takarmányszükségletről, nem mutatja, mikép lehet több marhát tartani, vetésforgót sem állii fel; általában nem beszél meggyőzőleg mindazon körülményekről, melyek a nyári istállózást indicál- ják, 8 nem mutatja meg azon módot, a mely szerint a nyári istállózást a gyakorlatban előnyösen keresztülvinni véli. 4. „A marhatartás a. gabonatermelésnek kiegészítő része, elősegítő eszköze“ — egészben helyes elveken nyugvó, de csakis általános elveket fejtegető mü; tanulságos, nem szószaporitó, helyes irányú; — de elfelejti az állattartás positiv hasznát meggyőzőleg beigazolni, annak jövedelmezőségét kimutatni; — nem fejti ki a főczélt, a nyári is- tallózás hasznát; — és végre magasabb képzettségű gazdának való, nem pedig a népnek, a mi pedig a gazdasági-egyletnek e pályázat kihirdetésénél irányt adó eszméje voll. S igy, bár pályázó társai körül feltűnően kimagasló, viszonylagosan a legjobb műnek mondható, még sem Ítélhető részére a dij, mert azon czélnak, melyet az egylet a pályakérdésére kitűzött, irályának nem népies, nem könnyen felfogható voltánál fogva sem felel meg. Ezen, itt felsorolt okoknál fogva a bíróság sajnálattal kénytelen oda nyilatkozni, hogy e már negyedízben kitűzött dijt egyik műnek sem ítélheti oda, mert még a legjobb sem oldja meg a kitűzött pályakérdést. Kelt Orosházán, ápril hó 28-án 1883. Zlinszky István, Székács István, Kilián Gyula. bírósági elnök, bírósági tagok. Salvator első' rangú vasmenies savanyúviz, lithium és bornátriiunban gazdag forrás, orvosi tekintélyek által a légző és emésztési Bzervek hu- rutos bántalmainál rendelve ; — kiváló szer a kösz- vény, hólyag és vese bajoknál. Borral használva igen kellemes üditö-ital. Kapható ásványviz-kereskedésekben s legtöbb gyógyszertárban. gn 9 _20. Sal vator-forrás igazgatóság Eperjesen. Budapesten főraktár ÉDESKUTY L. urnái. •) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerkesztő. Az egylet részéről kinevezendő szakértők által legjobbnak Ítélendő munka, ba díjra általában véve érdemes, 100 db. 4 frtos aranynyal log oly feltétel mellett dijaztatni, hogy annak — ingyen terjesztése czéljából — a legközelebbi egyleti értesítőben leendő kinyomatási és további 2000 példányban eszközlendö első kiadási joga az egyletet, azontuli pedig a szerzőt illeti. Kelt B.-Csabán, junius 25. 1883. A békésmegyei gazdasági-egylet. A békésmegyei gazdasági-egyletnek az istállózás leghelyesb módja felett, 50 db. arany díjjal, 1883. február 1. batáridővel, 4-ed izber. tartott pályázatára 4 munka érkezett be, melyek felett a szakértő bíróság a következő ítéletet ejtette meg: f. A „Dei omnia laboribus vendunt“ jeligéjű munka szerzője előszavában felvilágosit, hogy miután a józan eszű, iparkodó, egyszerű földmives számára írja munkáját, a feltett kérdést könnyen megérthető társalgási modorban kívánja előadni. ír oly dolgokról, mit a legutolsó Írni és olvasni alig tudó közember is rég I talán jobban tud, mint szerző, a nyári istállózásról alig beszél valamit, azt meg sem ismerteti, annálfogva annak előnyeiről senkit fel nem világosit. Párbeszéd lenne kérdés és feleletekben, de alig tétetik egypár kérdés, a feleletek mégis hasáb számra adatnak. Irálya rósz, nyelvezete távol a könnyű felfoghatóságtól s egy, italán nem népies; miért is ezen mű tekintetbe sem jöhet. 2. A „segíts magadon“ jeligéjű munka bevezetésében hamis irányból indulván ki, hamis következtetésekre jut, ellenkezőjét éri el annak, HIBDBTÉSEK. Házeladás. Berbekucz Miklós, a németvároson uri-utcza 1C05. számú házát, mely áll 4 festett szoba, konyha, kamara, pincze, istálló, kert és egy mellék épületből, szabadkézből eladja. El nem adás esetén Szent-Mihaly napjától haszonbérbe kiadó lesz. — A venni szándékozók jelentkezhetnek a tulajdonosnál. 82) 1—3. i j Alulírott tudatom, misze- j rint nálam szalonna és | zsír ;i következő árak mel- | lett kapható: I vaslap szalonna 1 ki. 85 kr. ii jzsir I „régi j Bonge Ferencz j sí) !—s. hentes.
