Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1883-07-01 / 26. szám
dég fokozottabb fontosságot nyer, mert, mig 5 évvel ezelőtt csak néha-néha fordúlt meg egy-egy gőzös a kikötőben, ma az osztrák Lloyd-nak hajéi állandóan közlekedünk a kereskedelmi világ minden tájai felé s ezen felül a kezdet stádiumában levő Adria társulat is Angliával különösen a liszt, és borkivitel tekintetében állandó összeköttetést tart fenn. A kikötő forgalma a beérkezett hajuk után 1878-ban 23,000 frt volt, a múlt évben a 120,000 frtot meghaladta. A raktárak az árúk elhelyezésére folyton épülnek, eddigelé hét nagy raktár van készen s a nyolczadik épülő félben s mindaunyia részint kiviteli, részint behozatali arákkal tömve; a viszonyokkal ismerősebbek állítása szerint az építkezés a szükséglettel nem halad, ennek oka különben az is, hogy az építkezésekre tért a tengerből kell nyerni. az egyik raktár alatt terjedelmes pincze- helyiség, melybe ép akkor vezettetett a villamos világítás, a bor itt 1 kereskedelemre előkészíttetik, úgy szín, mint tokmennyiségre is egyenlőnek kell lenni) minthogy a külföldi kereskedő ezt csakis igy használhatja, igy történik azután, bogy magyar boraink Francziaorságból mint pezsgő, vagy bordeauxi jönnek vissza, — termett pedig legnagyobb része a Balaton melléken, a fok tartalmat megadja hozzá szesz gyárainkban készített spiritusz, a czim azutáu a nyomdász vignettája folytán „Delbrück“. Élelmes emhernek Fiume ma kaliforniai aranybányaj szükséges kellék: vállalkozási szellemi kereskedelmi képesség, és szilárd becsületesség az egyénektől függ, a kereskedelmi szellemhez pénz kell, ez pedig a mai pénzbőség korszakában előteremthető, ha az előbbi két tulajdonságra ember akadna a gátra. Az ott lakó népességben takarékossági ösztön van, de vállalkozási szellem nincs, az idegen iránt meglehetősen bizalmatlanok s amennyiben lehető igyekeznek az érintkezést kerülni, tanúsága a nak az is, hogy Fiumében sem zsidó kereskedő, sem más, mint olasz nemzetiségű iparos zöld ágra verr gödni nem képes, az olasz és elolaszosodott hor- vát nemzetiségéhez szilárdan ragaszkodik; — az olasz a magyar haza polgárának tekinti magát, de magyar nem lesz, akár hány állnmgymnasiumot szervezuek is, a hónát pedig harczias ép úgy Fiúméban, mint Zágrábban. Tanügy. Hird.etés. A b,-gyulai ismétlő iparos tanoncz-iskolában az évzáró nyilvános vizsgálatok ' holnap, azaz július 1-én d. u. I—6 óráig tartatnak meg, és pedig mind a három osztálylyal a polgári iskola rajztermében. Midőn ezt az iskolaszék megbízása folytán ezennel közzéteszem, egyúttal tisztelettel hívom meg agy a közelebbről érdekelt szülék- és mestereket, mint általában a közoktatásügy minden barátait, az ezen vizsgálatokon leendő megjelenésre. B.-Gyulán, 1883. junius 30. Homolya István, ism. isk. igazgató. A gyulai izr. elemi fi és leányiskolában az 1882/a-ik tanévet bezáró vizsgálatok a következő sorrendben fognak megtartatni: julius 8-án azaz vasárnap délelőtt a 4- és 3-ik osztályban, és ugyanazon napon délután a 2-ik és 1-ső osztályban. A vizsgálatok kezdődnek délelőtt 8 és délután 3 órakor, és ezen időben a leánynövendékek kézimunkái is kiállítva lesznek. Mely nyilvános vizsgálatokra a t. szülőket és tanügybarárokat kiváló tisztelettel meghívja Az iskolai elnökség. Hirdetmény. Gyula városa központi választmánya részéröl ezennel közhírré tétetik, miszerint a választó kerület országgyűlési képviselői választóinak az 1884. évre összeírt névjegyzéke f. évi julius 5-töl 15-ig reggeli 8 órától déli 12 óráig a városi polgár- mester irodájában közszemlére leend kitéve, mely idő alatt azokat a városi tanacs egy tagjának je- lenlétéban mindenki megtekintheti és délután 2 órától 6 óráig lemásolhatja. Ezenkívül jogában áll bárkinek, bármely jogtalan felvétel vagy kihagyás miatt a névjegyzék ellen f. 1883. évi julius 5 tői 15-ig bezárólag fel - szóllalni, és eme felszólalásokra az észrevételeket juliushó 16-tól 25-ig ugyanott benyújtani; — úgy a felszólamlások valamint az észrevételek írásban a Gyulavarosi közp. választmányhoz intézve a városi polgármesternél adandók oe.' Gyulavárosa központi választmánya: Gyulán, 1883. julius 1-én. Jantsovits Emil, Dobay János, központi vál. jegyző. közp. vál. elnökAz 1883. évi XX. t ez. 2. §-a értelmében vadászat, a tu'ajdonos által ssakis oly birtokon gyakorolható, mely 200 stb. holdra terjed; — ugyané czélra egyesülhetnek olyanok is, kiknek egymás mellett folytatólagosan minden megszakítás nélkül 200 holdrn terjedő, legalább 50—50 cat. hold töldjeik vannak. Kivétetnek a kertileg miveltetett, kerítéssel vagy árkolattal ellátott 200 holdnál kisebb részletek, belső telkek, szőlők, vagy állandó szigetet képezett földek Akik tehát ily módon jogosítva érzik magukat, vadászterületük önmaguk részérei fenntartására, felhivatnak, miszerint folyó évi julius hó 10-ig a városi polgármesternél a szokott hivatalos órák alatt jelentkezzenek, elleneseiben a vadászat bérletére árverés fog ta tatni. A városi tanács. Újdonságok. Lapunk mai számát a műit évnegyedben volt mindnyája tisztelt előfizetőinknek megküldjük ; kérjük az előfizetések mielőbbi megújítását és lapunknak szélesebb körben leendő szíves terjesztését; jövő számunkat már csak előfizetőinknek fogjuk küldeni. Előfizetési d>j a julius—szeptemberi évnegyedre 1 frt 25 kr., julius—deczemberi félévre 2 frt 50 kr., mely összeg vidékről legczélszerübben póstautalványnyal küldendő be. A közigazgatási bizottság julius havi rendes ülését t. bó 9-én tartja a megyeház kistermében. Hitbizomány Békésmegyeben. A megye közönségéhez érkezett miniszteri l-irat szerint O Felsége a király f. évi február hó 28-án Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával megengedte, hogy báró Wenck heim József a néhai báró Wenckheim Béla által részére alapított első s/.ülöttségi hitbizományt fölállíthassa. A bitbizo- mányhoz a körösladányi 612 és a szeghalmi 1807 számú telekköuyvben felvett uradalmi birtokok tartoznak, amelyek fölött a hilbizományi hatósá got a b.-gyulai kir. törvényszék fogja gyakorolni. (Ezen hitbizomány — tudomásunk szerint — az első, mely a Wenckheim családban alapítva lett.) Az aradi közjegyzői kamara Felix Ákos elhalálozása folytán V é d e I KáToly gyulai kir. közjegyző urat bizta meg a csabai közjegyzői ügykezeléssel mindaddig, mig eme állást az igazságügyminiszter kinevezés utján végleg be nem fogja tölteni. Beliczey István főispán ur a békési szol gabiró mellé közigazgatási fogalmazó gyakornokul Popovics I y I v i u s z végzett jogászt nevezte ki. A vallás és közoktatási tn. kir. minister a gyulai iparos tanonezok iskolájának 1883. évi fentsrtási szükségleteinek részbeni fedezésére b á- r o m s z á z forintot, a csabai tanoncziskoláuak ugyané czélra kétszázötven forintot utalványozott ki. Polgári fitiiskoláuk szóbeli nyilvános zár- vfzgálatai f. hó 27- es 28-án az előre kitűzött sorrend szerint tartattak meg az iskolaszéki elnökség, a szülők és tanügybarátok folytonos és élénk érdeklődése mellett. Az eredményről, _ ad dig is, mig jövő számunkban részletesen és cgv önálló czikkben szólhatnánk e doiogboz, — általánosságban annyit már most meg kell jegyeznünk, hogy az semmivel sem maradt mögötte a tavalyi szép eredménynek, sőt egyes tantárgyakban hatá rozottan az idei eredmény javára üt ki az összehasonlítás. Valóban nem kell hozzá semmi más. csak egy szemernyi jóakarat és félszemernyi e) logulatlauság, hogy városunknak eme tisztességes múltú tanintézete által ez idén is felmutatott ered meuyt, a legmegnyugtatóbb tudomásul vegye min* denki, a ki a polgári iskolai tanügy iránt érdeklődni tud. A junius huszoukettediki nagy jég a gyulai határ ökörjárási, oláhrét — árendási, csikósért, törökzugi, szeregyházai, biczerei és sióréti dűlőin kívül — melyeknek fekinté yes részét a szó szoros értelmében elsöpörte — érintette a mezőberényi határt, Békésen a délói, fásmeliéki, borostyám földeket, teljesen elverte a bidasbáti szőlőket, keresztülvouult a gerla-pósteleki uradalom egy részén, Gyulán keresztül átvonult Váriba, Gy.-Varsándba és Nagy-Péllbe, mindenütt érzékeny károkat okozva ; — a varsándi rónán oly nagy jég volt, hogy egy menekülni nem tudó szabadban talált szarvasmarhát vert agyon. Legtöbb kárt szenvedett a szőlő; az aranyágban, Vári kertekben, Csikoséren inneni részen, paradicsomban, törökzugban és ajtósfok egy részében az idén nem lesz szüret, a legnagyobb tagy sem tarolta volna különben le a termést, és a csapás annál érzékenyebben sújtja a szőlősgazdákat, mert annyi reményt talán évtizedek óta nem tápláltak, mint ameny- nyire az idei rendkivül dús hajtású tőkék jogosították ; a gyümölcsfáknak ama csekély termését- amelyet a pókhernyó megkímélt, szintén tönkre- j-silányitotta a jég. Siralmas látányt képznek 1 jég- verte szántóföldek is, legtöbbet szenvedett ugyan az árpa, mely csaknem egészen megsemmisült, de a búza is olyan helyenként, mintha elcsépelték volna; a kukoricza levelei valóságos foszlányok és rendkívül kedvező időjárás mellett fogják a nagy csapást némileg kiheverni. A jégverte részeknek talán egy ötödrésze sem volt biztosítva; _ fájd alom — földművelőinknek az elemi csapások közül legkisebb érzékük van a jég ellen biztosítani ; tekintélyes részük porhorreskálja még a gondolatot is, hogy ők „Isten ellen“ biztosítsanak, ha máskülönben a biztosításért járó illetéket nem sajnálnák is, de annálinkább megvannak rogözve babonás hitükben, hogy az „Ég haragját“ a messze földről szállított holttest vonta reánk. Felvilágo- sodottság, jöjjön el a te országod ! Az aratás megyénkben s illetőleg annak túlnyomó részében holnap veszi kezdetét. Eddigelé letakarták a repezét, helyenként próba- cséplést is tartottak belőle, az eredmény azt igazolja, hogy a repeze túlnyomó helyen gyenge közép termést is alig adott. Munkáskezekben nincs hiány, amit igazol ama körülmény is, hogy az uradalmak túlnyomó része tizennegyedrészre tudott aratókat szerződtetni — többnyire megyei embereket. Korai vetésű búzákat már holnap takarják, az árpa — miután a késő kikelet miatt nem lehetett idejekor vetői — az idén túlnyomó részben csak a búza után lesz aratható. Most már határozottan megállapítható, hogy a rozsda megyénkben a búzaszemekben alig okozott kárt, a sűrű ködök sem voltak nagyon kártékonyak, s ha takarás alatt nem lesz nagy hőség, szóval ha a búza nem fog szorulni — még jóközéptermésre számíthatunk. A csabai dalárda estélye múlt vasárnapon este a „Komló“ veudéglö kerthelyiségóben anyagilag — sajnálatunkra — kevéssé sikerült. Mindössze 60—80 főből álló közönség hallgatta a dalkar műsorát, amelyről különben nem mondhatjuk, hogy kiiünöen lett volna összeállítva, mert nézetünk szerint néhány magasabb igényű m ü- darab szerencsésen helyettesítette volna a feles- számú népdalegyvelegek közül az „Ugyan édes komámasszony“ stb. fajtáúkat. A dalkörnek minden hangnemben figyelemre méltó erői vannak, s ha még kiváló erőkkel is kiegészíthetné magát: szorgalmas tanulás mellett idővel igen jó dalárda válnék belőle. De addig is már jogosan igényeli, hogy fellépései alkalmából a közönség elismerését és tapsait ne csupán dilettánsokkal szemben kö- telességszerü udvariasságnak tekintsük. Halálozás. K u b e k Sándor csabai kir. já- rásbiró urat megrendítő csapás érte. Gábor fia, aki most végezte I szarvasi főiskola hetedik osztályát, junius 26 án meghalt és következő nap délutánján nagy részvét mellett kísértetett kora sírjába örök nyugalomra. Béke hamvaira! Öngyilkosság. Takács Árpád csabai fiatal nyomdatulajdonos f. hó 29-én hajnali 2 órakor otthon ágyában lekve agyonlőtte magát. A golyó szivén keresztül furridva rögtöni halált okozott. Nyugodjék békével! — A gyászjelentés következő : „Özv. Takács Sománé, szül. Bajcsy Zsuzsanna, gyermekei László és neje, Lajos és neje, Ida és férje, s több számos rokonaink nevében bánatos szívvel tudatják forróu szeretett fia, öcscsük, fivér- és sógor Takács Árpá d-nak, f. hó 29-én reggeli 2 órakor, élte 29 ik évében történt gyászos elhunytét. Az elhunytnak földi részei e bó 30 án d. u. 4 órakor fognak az ág. ev. egyház szertartásai szerint a vasút melletti sirkertben örök nyugalomra tétetni. B.-Csabán, 1883. junius 28. Béke lengjen porai felett!!“ Hazai hírek. Párisi kirándulás. A Debreczenböl—Pá- risba rendezendő kirándulásban való részvételre a jelentkezések már javában folynak. Ez okból a kirándulást rendező társaság felmerült félreértések kikerülése czéljából szükségesnek látja újból tudatni a t. közönséggel, hogy: 1) az utazás külön vonaton II. oszt. kocsikon Debreczenböl f. év augusztus ho 2-k á n veszi kezdetét; 2) Az utazási dij Debreczenböl Párisba és vissza 90 fo rint; Budapestről Párisba és vissza 82 forint. 3) a kiadott programban említett, s a teljes ellátásra vonatkozólag kitett 50 forint előre lefizetése semmi esetre sem kivántatik, minthogy kinek-kinek saját tetszésétől függ, hogy Párisban az előre kialkudott teljes ellátást, vagy csupán csak a szállást vegye igénybe. 4) Külföldi útlevelét minden résztvevő vagy a hatóság, vagy a kirándulást rendező társaság utján szerezheti meg. E czélra készített útlevél ajánlati mintákat a rendező társaság kívánatra bárkinek küld. Noha jelentkezések egészen julius 22-ig fogadtatnak el, mégis kívánatos, hogy az útlevél gyors megszerezhetése végett is a bejelentések mielélib tétessenek meg akár vidéki megbizottaink utján, akár közvetlenül a párisi kirándulást rendező társaságnál Debreczenben. József Főherczeg 27-én és 28-án Nagyváradon időzött, hol Lipovniczky püspök vendége volt. A népszerű főherezoget nagy ünnepélyességgel, s a rokonszerv legközvetlenebb nyilatkozataival árasztották el. A lőherezrggel van b. Nyáry hadsegéd és Graef lovassági tábornok. E hó 27. volt a Püspök vagy máskép Lász!ó*íürdőben készült uj kápolna felszentelésí ünnepe, melyen József főherczeg jelen volt. József főherczeg régebben tett ígéretét váltotta be akkor, midőn a László fia védszentjéuek nevén keresztelt kápolna felszen- telési ünnepélyre rándult. 0 fensége két fiával a püspök diszhintaján menti A fürdőbe Va9 órakor érkezők meg, hol a főherczeg a neki szánt emelvényen foglalt helyet. A szertartást Nogál János felszentelt püspök teljesítette, ennek végeztével ő fensége elé lépett s üdvözölte őt. Ezután együttesen a kápolnába mentek, hol újra Nogál püspök czeleltrált. A szertartások végeztével Steiner kanonok rövid beszéddel zárta be az ünnepélyt. Az ünnepély után kevés időt töltött a főherczeg a fürdő vidék megszemlélésével, azután kíséretével visszatért Nagyváradra. Délben Lipovniczky István püspök ismételten diszebédet rendezett az előkelő vendég tiszteletére, melyen ő fensége kíséretéből s a városi notnbilitáaok közül többen vettek részt. Az ebéd 25 teritékü volt. József tő- berczeg az estét is a püspöki palotában töltötte. Nagyváradról Kis-Jenőre indult. A régi egyforintos bankjegy 1883. szept. bó 30-ig minden osztrák és magyar állampénztárnál és hivatalnál elfogadtatnak. E határidőn túl, 1884. szeptember 30-ig csak a központi állami pénztáraknál fogadtatnak el fizetésképen. Teljes értéküket azonban csak 1888. junius hó 30-án veszítik cl. Mely batáridőn túl sem fizetésképen el nem fogadtatnak, sem he nem cseréltetnek semmiféle pénztárcái és hivatalnál. A magyar czimer használhatása tárgyában a belügyminiszter már megtette az átmeneti intézkedéseket és pedig oly módon, hogy azoknak, kik a törvény alkotása előtt a magyar czi- mert jéhiszemüleg használták, annak további használhatása a törvény kihirdetését követő három hónapon belül benyújtandó folyamodására megengedhető. Hasonlóképen azok a hitel- és pénzintézetek, melyek eddigelé jóhiszemüleg használták a magyar czimert, azt hasöuló folyamodásra, a törvényhozás engedélyének kikérése nélkül továbbra is használhatják. Hülföldí hírek. A herczcgovina-montenegrói határon, serényen folytatják a határerődök építését. Az utolsó időben Horvátországból, Istriából és Her- czegovinábol számos uj munkás érkezett az építkezésekhez. Az erődök őszre már valamenyien készen lesznek. A kilóiéra Egyptombau. A damietti konzulátusi ügynök jelentése szerint, ott minden intézkedést megtettek a nagy mérvben dühöngő kho- lera továbbterjedésének megakadályozására, Da- mietteben eddig 57 személy halt meg kholerá- ban. Athénben, mint onnan távirják, öt napi vesztegzárt rendeltek el egy Egyptomból érkező hajóra nézve. Konstantinápolyból pedig azt távirják, ' hogy a kholera terjedése következtében az Egyp- toraból jövő utasok és szállítmányok tiznapi vesztegzár alá helyeztetnek. A török hadsereg újjászervezése tárgyában német katonatisztek által kidolgozott s egy török katonai bizottság által felülvizgált tervezetet a szultán jóváhagyta. Az erre vonatkozó császári irade a báiráin ünnepek alatt iog közététetni, mire rögtön hozzá látnak az újjászervezés! mü keresztülviteléhez. Az uj szervezés a porosz rendszer mintájára van kidolgozva s Törökország sajátságos viszonyaihoz alkalmazva. Czélja a véderő s a sereg harczképességének fokozása, valamint a gyors mozgósítás lehetővé tevése. New Yorkból folyvást küldenek hadiszereket Khinába. Egy hét előtt 8000 fegyver és 200000 töltény szállitatott Shanghaiba a khinai kormány megrendelése folytán. A pétervári Nowoje Vreinja egy állítólagos osztrák-magyar hadseregbeli katonatiszt e'- fogatásáról a következőket írja: Lengyelek és mindig lengyelek egyre nagyobb konspirativ tevékenységet fejtenek ki, míg az oroszok a passzív szemlélő szerepét játszák. A stratégiai vasutak nyugati vonalait lengyelek epitik, a moszkvai- bresti vasút lengyelek kezében van. Oroszbaráti katholikus papok elvesztik kenyerüket, Varsóban bántalmaznak orosz tiszteket, tnég orsz lakosságú vidékeken is befészkeli magát a lengyel nyelv Hozzá még az osztráklengyel nyelvű sajtó félig diadalmaskodó hangja, a ezélzatos utalások Lengyelországra Ausztriávali szoros kapcsára — és mindez csak véletlen volna ? Idején van, hogy a kibékiilési kísérleteket egyszer már abba hagyják. Az uj varsói fökormányzónák a dolga lesz az orosz ügynek ott érvényt szerezni. De ezt a feladatot szigorúan kell teljesíteni. Oroszország akkor majd tudni fogja, miként utasítsa vissza a lengyel fenhéjázást. Irodalom és művészet. Az Ország-Világ XX. füzete újra arról tanúskodik, hogy a lap a leglanyhább időszakban is általános érdekeltségét — a közönség részéről — és figyelmet az írók részéről — tud kelteni. Hiába áll be a saison morte, hiába lépnek föl ebben olyan izgalmas események, mint jelenleg a tisza-eszlári, az „Ország-Világ“ halad a maga utján az irodaiam és művészet barátainak elismerő nyilatkozatai és szerencse kivánatai mellett. Mi vagyunk az elsők, a kik neki az uj évnegyed közeledtével további tartós szerencsét kívánunk. A füzet tartalmat a következőkben közöljük. A junius 16. es 22-iki számban — e két számból áll a jelen füzet — Acsády „Pénzházasság“ és ifj. Dumas Sándor „Az élet húsz éves korban“ czimü érdekes regényeinek folytatását veszi az olvasó. Ugyancsak e két füzetben találjuk Szópfaludi Ö. Ferencz jónevü novella írónk az „Özvegyasszony“ czimü elbeszélésének két köleményét. A 16-ikiszám egyik legjelesebb és pompás hu-
