Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-01-21 / 3. szám

lésén 1880. évben felolvasást tartott jeles régészünk Pozsonyban Bottyán, Rákóczy bires tábornokának levelezéseit rendezi sajtó alá I az Esterházy levéltárban folytatja kutatásait, a honuan különösei) Montecucculi levelezésére vonatkozó becses adatgyűjteményt szerzett.

Temesvár városa a villamos világítás behozatalára szerződést kötött egy társulattal, melyet azonban a belügyminister nem hagyott jóvá. — Ennek folytáD a légszesz világitó társulat 6000 írttal olcsóbban vállalkoznék a v'lágitásra, de a közvélemény a villamos világítás mellett van.

Gr. Zichy Jenő e hó 18-kán a délutáni vonattal Debreczenbe évkezett az ipariskola létesítése tárgyában megtartandó értekezletre. — Az iparosok a gróf tiszteletére fáklyás menetet és bankettet rendeztek.

Szegeden fogadalmi templom építése terveztetik a jelenlegi belvárosi úgynevezett palánki templom helyén. Minthogy a templom nagyszerűsége miatt ennek helyén nem fér meg, a gymnazium telke is hozzávétetnék s a gymnázium más helyen építtetnék föl.

Kemény Gábor báró közlekedésügyi minister e hó 18-án útnak indult Győrbe, hogy személyesen győződjék meg a végzetes veszedelem szomorú nyomairól. Ha a minister a helyzet valóságáról akar meggyőződni, ne csak hivatalos egyénei, de az ott lakó viszonyt ismerők által is tájékoztassa magát s a két nyilatkozat alapján tegyen összehasonlításokat; — akkor okvetlen tisztább Iátkört nyer.

ZZűlföldi hírek.

Lembergben a jezsuiták templomát f. hó 13-án bezárták, állítólag szocziálisztikus mozgalmaktól tartva. Későbbi tudósítások szerint semmiféle alappal a terjesztett hírek nem birnak.

Parisból jan. 16-ról jelentik, miszerint Napoleon Jeromos herczeget az -akkor reggel közzétett 8 több ezer példányban kiragasztott császárságra törekvő manifesztum miatt elfogták és a Conciergerie fogházba szállították. — A manifesztum főbb pontjai következők : „Franczia- ország szenved, a nemzet többsége megundorodott az uralkodó viszonyoktól. A jelen iránt való bizodalom nélkül várja a jövendőt, melyet csak férfias elhatározások által fog elérhetni.“ A felhívás szomorú képét festi ezután Francziaország állapotának. A végrehajtó hatalom elgyengült és tehetetlen, a kamara irány és akarat nélkül való -s azonfelül pártokra szakadt. A reákczionáriusok, mérsékeltek és radikálisok egymásután jutottak kormányra s nem boldogulhattak. Egyre tartanak a válságok, melyek az állam fejét is érintik. Öt kormány uralkodik Francziaországban. A hadsereg nagyravágyó emberek prédája, s katonai szelleme meg van roDtva. A közigazgatás a leg- vakmerőbb- választási manőverek rabszolgája. Kizsákmányolják, a helyett, hogy kormányoznák az országot. A községek veszélyben forognak, elgyengültek, a pénzügyek megromlottak, az adók felszaporodtak, a kiadások növekednek, az államháztartásban nincs már egyensúly. A vallást megtámadta az üldözésre vágyó atheizmus, csak a konkordátum adhatja meg az egyházi békét. A demokrácziának minden életkérdését, a közterhek igazságos felosztását megtagadják, a kereskedelem állapota silány. A külpolitika — roszhiszemüleg — a gyöngék ellen irányul s különös spekuláczió szolgálatában áll. Tuniszban, melynek busás áru okkupácziója haszontalan, gyáva és ügyetlen, Egyiptomban, hol Franczia- országnak csakugyan volnának érdekei. Fran- cziaországnak, mely hajdan oly nagy volt, nincs tekintélye, nincsenek barátai, nincs prestige-je. Még jóakaróink részéről is csak közömbösséggel találkozunk, mély még fájdalmasabb, mint az ellenségeskedés. De az országnak erős Franczia- országra van szüksége. Külső pozicziónkat csak belső emelkedésünkkel érhetjük el. De a mig a nép nem szólott, Francziaország addig nem emel- kedhetik. Mint I. Napjleon és III. Napoleon örököse, én vagyok az egyetlen élő ember, ki

7.300,000 szavazatot egyesitettem. A császári herczeg halála óta hallgatok, hogy meg ne zavarjam a közbókét. Aggódva vártam, mig az események szólnom késztének. Hallgatásom az ország nyugalma iránt való tiszteletemuek hazafias kifejezése volt. Magamtartását, véleményeimet, érzelmeimet rendszeresen rágalmazták Még a fiút is fölizgatták az apa ellen. — Fiaim még távol állanak a politikától. A 'természetes rend mögöttem jelöl ki számukra helyet; de ők is hívei maradnak a napóleoni tradiczióknak. — Napoleon herczeg nem fog abdikálui, mert — úgymond — ha az embernek több kötelessége van, mint joga, akkor az abdikáczió megtagadása a zászlónak s a Napóleonoknak, a nép választottjainak, nem szabad így cselekedniük. Két elv uralkodik a világon : a népakarat és a sou- verénitás elve. A múlt képviselőit vógkép hátra szorították és most már nincs kétértelműség. A fehér zászló híveivel, a Bourbon-ház egyetlen sarjával sem lehet egyességre lépni. A Napóleonok a nép közvetlen sóuverénitását. Én nem pártot,

hanem elvet képviselek. Ez az elv azt mondja, a népnek joga van rá, hogy maga válassza államának fejét. „Francziák, — igy végződik a manifesztum — emlékezzetek Napoleon szavaira: „A mit a nép nélkül tesznek, törvénytelen cselekedet.“ A manifesztum alá a „Napoleon“ név van Írva. A „Figaro“ azt hiszi, hogy valami elő- relátbatatlan van a levegőben. Tudja, érzi mindenki, hogy a mostani viszonyok nem maradhatnak meg.“ A herczeg a monarchikus kormány forma ellenségéül nyilatkozik, de a köztársaság ellen azt hozza fel, hogy az nem a nép szavazata által szentesittetett. ö a köztársaság élén a nép által választott államfőt akar látni. A legitimista Chambord grófról úgy nyilatkozik, hogy ha a trón elfoglalását meg találná kisérleni, ő lenne az első, ki a torlaszokra menne, ellene küzdeni.

Konstantinápolyi tudósítások jelentik, hogy néhány cserkesz a szultánt meg akarta gyilkolni, azonban az összeesküvés egy nő által ideje korán fölfedeztetett és a testőrség a merénylőket kétségbeesett harcz után lefegyverezte.

Varsóból érkező birek szerint az osztrák határfelé semmi jelentékenyebb csapat mozgalom nem vehető észre, de a határerősségek felszerelésén és élelmezésén szünet nélkül dolgoznak, és a sztrategiai vasutakat is nagy buzgalommal építik.

Pétervári hirek szerint az orosz hadügy- minister e hó 25-ére Pétervárra rendelte mindazokat a magasabb rangú katonatiszteket, kik az orosz katonaság szállításával foglalkoznak, vélemény szerint, hogy megbeszéljék a katona- szallitás ügyét, kapcsolatban a vasutak és gőzhajók ügyével.

Borzasztó katasztrófa történt Berdycsev- ben, Oroszországban, hol a czirkusz leégett s háromszáz ember ottveszett. A czirkusz fából volt építve. E hó 10-én este Liosset kisasszonynak volt vendégjátéka, s a czirkusz teljesen megtelt. Berdycsevben mintegy 40,000 zsidó lakik, s a czirkuszban az ott levő 600 ember közül 400 volt a zsidó.

Irodalom és művészet.

— Megjelent „A békésvármegyei régészeti- és niivelödéstörténelmi-társulat évkönyve 188évre.“ Szerkesztő Zsilinszky Mihály társulati főtitkár. A társulat 8 évi fennállása óta szorgalmas működésének 8-ik kötetével lép a nyilvánosság elé, s mindmegannyi kötetek a történelmi téren tartalmuk érdekességénél fogva műbecs- csel birnak. A mű két részre oszlik. I. Az irodalmi részben a következő czikkek foglaltatnak : 1. „Néhai gróf Wenckheim József-Antal emlékezete" Göndöcs Benedektől. ?*- 2. „A békésmegyei hódoltság történetéből", Szilágyi Sándortól. 3. „Regesták a bécsi cs. kir. állami levéltárból,“ közli Károlyi Árpád.:— 4. „Hevesi Bornemisza Benedek gyulai kapitánysága“ Dr. Csánki Dezsőtől. — 3. „Gyulának, a gyulai uradalomnak és a gyulai várnak keletkezése“ Karácsony Jánostól. — 6. „Naplótöredék az 1683-ik évi hadjáratból“, közli Zsilinszky Mihály. — 7. „Békésmegye földrajzához, magyarázó szövegül Békésmegye térképéhez“, Mihálfi Józseftől. II. Hivatalos közleményekben az egylet évi tevékenysége van vázolva a közgyűlési elnöki megnyitó beszédekkel, jegyzőkönyvekkel, főtitkári, pénztárnoki, muzéumőri jelentéssel, az egylet alapszabályaival és a tagok névsorával. — Mellékletül a könyvhöz fűzve van néhai gr. Wenckheim József- Antal — a jótékonyságáról és magasztos honleány! erényeiről mindenki által ismert gróf Wenckheim Frigyesné, szül, gróf Wenckheim Krisztina úrnő atyjának arczképe és Békésmegye hűen rajzolt térképe Mihálfi József szarvasi tanártól. — Megemlitendőnek tartjuk, miszeriut a békésmegyei régész-egylet volt az első, mely a honfoglalás ezredévének határozott megállapítása ügyében elnöke, Göndöcs Benedek indítványára levélben a magyar tudományos akadémiához fordult. A mű 13 nagy 8-adrét ívre terjed és Gyulán Dobay János nyomdájában jelent meg.

Az ,,Ország-Világ“-nak uj száma küldetett be hozzánk. Ez a heti kiadásból a harmadik, s mi újra is azt mdhdhatjuk, hogy rendkívül előny volt a lapra nézve az, hogy hetenkint jelenik meg. É szám is gazdag és változatos tartalmú s művészi illusztrácziókaal telt. Tartalmát a következő becses dolgozatok képezi« : „A migrain, mint házasító“ Csengey Gusztáv érdekes és szépen irt elbeszélése. ..Másodvirágzás“ novellette Hevesi Józseftől, Byron Manfredjéből a szellemhang. „Észlelet és képzelet“ K. Tóth Kálmán kitűnő irodalmi tanulmánya. „Hymen oltára1.* Benedek Aladár verse, számos vonzóan irt képmagyarázat, s dr. Nagel Emil jeles értekezése „Állatkínzás és állatvédelem“ czimmel. Képei közül a Hymen oltára és Amor titka megragadó kedves rajzok; szép nagyszabású és hatásos kép : „A farsang a velenczei doge-palotában“; a „Lesben“ czimü kitűnő fametszet a „Nosairek“ is érdekes kép. Mesterséges haltenyésztés (képpel) figyelemreméltó halászati czikk; s a mint látjuk, az „Ország-Világ“ ezentúl a közgazdaságnak is tért nyit, a mi igen dicséretrém éltó. Rejtvényéi kiváló ügyességüek s a t. megfejtők közt ezúttal is értékes könyv soroltatik ki, a legbecsesebb, a mi csak lehet: Petőfi Sándor ösz- szes költeményeinek legújabb kiadása. E kitűnő képes hetilapra ülvasóink figyelmét felhívni annál is inkább kötelességünknek tartjuk, mivel az egyetlen lap, mely a külföldi lapokat kiszoríthatja. Előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Előfizethetni Wilckens és Waidl kiadóknak Budapest, korona- herczeg-utcza 3-ik szám.

— A „Köszöni“, a Petőfi-társaságnak jelesül szerkesztett havi közlönye az év elejétől fogva hetilappá alakult át. Előttünk fekszik az uj vállalat első száma, s bátran elmondhatjuk, hogy úgy béltartalom, mint külcsín tekintetében feltűnőbb szépirodalmi lap rég idő óta nem jelent meg a magyar irodalomban. A „Koszorú“ diszes velinpapiron 2 ívnyi szépirodalmi közleményeket nyújt, és pedig egytól-egyig első rangú íróktól. Első beszélyét a „Rósz materia“ ozimmel a gyorsan hirnévre jutott Mikszáth Kálmán írja; — a „Lengyelországi harangok“ czim alatt E n d r ő d y Sándortól hoztunk hazafias költeményt; — Margittay Dezső : „Őszi verőfény“ czimmel érdekes meeéjü regényt kezd meg;,— gróf T e 1 e k y Sándor Dumas-tól és Petőfi Sándortól cseveg ismert szellemes modorában. A lap hátralevő részében ujabbau megjelent könyveket ismertet, és pedig S z á s z Károly kisebb költeményeit; H a 1 á s z Dezső újabb költeményeit : „A mi az embert környékezi“ olvasmányok a természet világából Dr. Berlin stockholmi orvos munkája nyomán szerkesztve H o i t s y Páltól. Csató Pál szépirodalmi munkái : „A nagy természet és a kicsiny ember“ értekezése H o i t s y Páltól. „Nordenskiöld útleírása"

W a r g a Ottó tanártól és „Az olcsó könyvtár“ újabb füzeteit: 1447—1455. A képzőművészeti rovat Wereschagin képeinek f. hó 15-én a képzőművészeti társulat termeiben kiállítását ismerteti. S befejezésül újabb zeneművek,

— valamint KomócBy József elnöki megnyitó beszéde a Petőfi-társaság 7-ik közgyűlésén 1883. január 6-án. — A valóban művelt köreinknek melegen ajánlható díszes folyóirat ára egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt, és az előfizetések a kiadóhoz, Aigner Lajoshoz IV Váczi-utcza 1-ső szám alatt küldendők.

— „Idézetek tára" czim alatt Dvorzsák János pécsmegyei áldozár az első füzetet bcküldvén, a valláserkölcsi mű havi 3 íves füzetekben jelenend meg. — Előfizetési ára egész évre 3 frt, évnegyedre 80 kr, mely ösz- szeg Budapest, n. kerület, Donáti-utcza küldendő be. Az első füzet tartalmában meggyőződhettünk arról, hogy az nemcsak a vallás terén működő egyének, de az emberiség javán működöttek Írásba foglalt gondolatait is tár- gyazza, minélfogva azt erkölcsileg anélkül is felületes korunkban bátran ajánlhatjuk az emberiség jövője iránt érdeklődők figyelmébe.

* Gyulai színészet. Reportoiri kötelességünk szabja elénk, hogy eme rovatunk is be legyen töltve, mert ha attól eltekinthetnénk, bizony nem sok kedvünk volna hozzá. A múlt héten közönségünk pártfogása nem hogy emelkedett volna, hanem az időjárással egyértelemben az is fagypont alá szállott. A vásár sem éreztette ezúttal a színészetre megszokott kedvező hatását, ellenkezőleg : | vásári vidéki közönség tudomással sem látszott róla bírni, bogy a város falai közt Tbália csarnokaiban űzheti el a téli hosszú éj unalmát. így azután bekövetkezett az is, hogy két előadást részvét hiánya miatt meg sem lehetett tartani. A közönség hiányában elmaradt előadások közt volt Gyárfás Pepi jutalomjátéka, igazán sajnáljuk a tehetséges, törekvő naiv színésznőt, hogy a közönségnek színházba járó ama része sem tanúsított iránta .érdeklődési, mely eddigi fellépéseit rokonszenves figyelemmel kisérte és mindig méltánylólag nyilatkozott róla, de — nem akarván igazságtalanok lenni — az előadás elmaradását túlnyomó részben a hétfői rendkívül kedvezőtlen esős időnek kell betudnunk, mely nézetünk alaposságát közönségünk Gyárfás Pepinek keddre, f. hó 23-ára ismétolten kitűzött ju- talomjátékán nagymérvű pártfogásával tudná igazolni. A jutalmazandónö első választása mellett maradt — Delilánál mely a franczia drámairodalomnak egyik legkiválóbb terméke, s a nemzeti színházban is — Prielle Kornélia művésznőnknek forge szerepe lévén — állandó in reper toiren van; Vasárnap f hó 14-én „Pletyka p a d“, kedden Rosen vigjátéka „IX-ik parancsolat" került szilire, ntóbbi meglehetősebb számú közönség előtt, amelynek egy részét különben egy gyulai premier előadás iránti érdeklődés is vonzott a szinházba. Kálmán Ödön „A véletlen úgy akarta“ czimü egy fel- vonásos vigjátéka, amely oly színpadi sikert is aratott, hogy fiatal szerzője igazán büszke lehet rá. Nem mondhattuk rá, hogy a jó vígjáték igényelte összes követelményeknek megfelelne, nyelvezetéhez pedig épen sok birálas fér, különösen mert sok germanismussal van saturálva, őnkény- telen azt a gondolatot keltve, hogy szerzője németül fogalmazta, s azután fordította magyarra, (ezt minden melléktendentia nélkül Írjuk le), sce- nirozása pedig nagyon elárulja a színpad titkaival nem ismerős - kezdő Írót, de ezektől, úgyszintén néhány színész szerep nem tudásától eltekintve, ami az előadást vontatottá tette, s ezt igazság szerint a darab rovásáról le kell vonnunk : előnyős oldalai ; a jó vígjátéki cselekvény. ügyes bonyolítás, természetes megoldás, oly tényezők, amelyeket különösen utóbbi időkben nem minden, pedig közötte sok hírneves vígjátékiró sem ludott kifogástalanul produkálni. Persze a magasabb igényeket. „A véletlen igy akarta“ sem elégítené ki, de miután nem is tart igényt szigorú dramaturgiai bírálatra, azt az igazságnak megtolelőleg szívesen konstatáljuk, hogy akárhány gyengébb kompositióju darab ment előadás számban — nagyobb színpadokon is. A közönség láthatólag szívesen fogadta a darabot, mindenki várakozáson leiül meg volt vele elégedve, amiről a végezetül felhangzó kitörő tapsok is taonskodtak, Szerzőt kétszer hívták ki, megérdemelte. Szerdán a sport-klub bálja miatt nem volt előadás. Csütörtökön közönség hiányában elmaradt „Betyár kendője,“ amelyben Iványi újonnan szerződött tag volt magát bemutatandó. Péntekre — noha vásári nap — a direktor nem is mert előadást hirdetni, tegnap estére „S t o m f a i család“ volt hirdetve, amelyről szintén nem tudjuk, hogy meglehetett-e tartani. Ma vasárnap színre kerül „B e- csület szegénye.“ A társulatot közönségünknek immár emberbaráti pártfogásába kell ajánlanunk.

Közgazdászat, ipar, kereskedelem.

Az 1882. évi okt. 8. cs 9 én a békésmo gyei gazd. egylet által Gyulán megtartott állat-, termény-, gyümölcs-, házi- és gazdasági iparművek kiállításának hivatalos jelentése eddigelé még közölve nem lévén, kötelességszerüleg eiue jelentést a következőkben hozzuk megyénk nagyra becsült közönségének tudomására és előre is bocsánatot kérünk, hogy lapunk korlátolt terjedelménél fogva eme közleményt két részben vagyunk kénytelenek közölni.

Jelentés

a békésm. gazd. egylet által 1882. okt. 8 és 9-én megtatott 2-ik rendes állat, s vele kapcsolatban rendezett termény-, gyümölcs-, h izi- és gazdasági iparművek kiállításáról.

Köztudomású, hogy egyletünk a gazd. állatok nagyobbmérvü és öutudatosb tenyésztésére czélzó buzdítás okából az állat.ki állításokat megyénkben 9 évre, előre megállapított nagyszabású programokkal rendszeresítette és ily programmal az első kiállítást 1881. okt. 2. és 3-án Orosházán meg is tartotta.

A 2-ik rendszeres kiállítás, programm szerint, az idén Gyulán volt megtartandó. Ezért igazg. választmányunk már f. évi jan. 8-iki üléséből felszólította a gyulai gazd. kört, vállalkozik-e a kiállítás rendezésére és mely időben, tavaszszal vagy őszszel kívánja e azt megtartani és midőn a kör, febr. 5-ki ülésében nemcsak teljes hazafisággal késznek nyilatkozott a rendezés terhes gondjainak elvállalására, de sőt az eredetileg csupán állatokra korlátolt kiállítást a tavalyi orosházinak példájára, termény-, gyümölcs-, házi- és gazdasági ipar kiállítással megbőviteni kívánta, és ez okból azt az őszi idényre kitüzetni javasolta: az igazg. vál. febr. I9-ki ülésében a gyulai gazd. körnek ezen buzgó áldozatkészsége iránti rokonszenves tiszteletből annak minden kívánságát helybenhagyta és a nevezett körrel közösen megállapított programot kinyomatni és kihirdetni elrendelte. Mindezeket, amint várni lehetett, az egy'etnek május 29-iki közgyűlése a maga részéről is teljes mértékben megerősitette.

E közben a gyulai gazd. kör által a rendezőség, Göndöcs B. apáttal, Dobay J. polgármesterrel és Kohn D. jegyzővel élén raegállapittatván, úgy az előkészületek, mint annak idején maga a rendezés is, nagy ügyszeretettel és lelkesedéssel folyamatba tétetett. S valóban, ha tekintjük egyrészt azt, hogy a kiállítás annyiféle ágra oszolt, hogy majdnem általános gazdasági kiállításnak nevezhető, hogy azt a tárgyak természeténél és mennyiságénél fogva két különböző, egymástól tá vol álló helyen, az állatkiállitást a város szélén fekvő Furmincz nevű térségen, a többit a városháza helyiségeiben kellett rendezni és tekintjük azt, hogy úgy a rendezés kívánta segédkezésnél, mint a kiállítóknak város és megyeszerte össze- toborzásánál azon csaknem dermedtnek mondható közönynyel, mely fajunk és gazdaközönségünk nagy részét, fájdalom, még mindig bélyegzi, kellett megküzdeni és tekintve elvégre azt, hogy ezen óriási nehézségek daczára az éjt és nappalt nem ismerd rendezőségnek munkája egészben véve oly fényesen sikerült, hogy a kiállítás egyletünk évkönyvében a legsikerültebbek közé sorakozik: a rendezőség e sikerkoronázta önfelá'dozd buzgalmával az egyletnek meleg elismerésére telte magát érdemessé. Méltó köszönet illeti meg gróf Almássy Kálmán né ö mltságát, ki a fentemlitett Furmiucz nevű bekerititett térséget s azon fekvő gazd. épületét az állatok és gépek elhelyezésére teljes készséggel átengedte, valamint a városnak elöljáróságát is, mely nemcsak a városháza helyiségeinek átengedésével, de minden körébe eső segédezközöknek rendelkelkezésre bocsátása által a sikernek elérésében lényegesen hozzájárult,

Kiválólag fontosnak kell kiemelnünk azt, hogy minden kiállítás maradandó becsének kelléke a bírálatoknak előzetes, alapos megejtése, itt is nagy gonddal megadatott. A jelenlegi immár har- madika egyletünk azon kiállításainak, a melyeken a bíróságok a környék legszakértőbb gazdái közül betekkel előbb megalakútattak, minek folytán most is a bírálat a városházán a kiállítást megelőző napon, a Furminczon a kiállítás délelőttjén, tehát oly jókor ejtetett és fejeztetett be, hogy a díjazást hirdető ezédulák a tárgyakra a nagy közönségnek látogatása előtt kifugge-^ztetbettek. Ezzel el lett érve az, hogy a bíróságokat valóban szakértők ől sikerült megalakítani, hogy azok kellő nyugalommal és alapossággal ejthették meg bírálatukat és hogy a látogató közönség amidőn egyúttal a bírálatról is közvetlen értesült, a kiállítást nagyobb érdekkel és több tanúsággal szemlélhette. Aligha csalódunk, ha a kiállításnak rendkívüli látogatottságát részben ezen körülménynek is tulajdoníthatjuk.

Hogy a bírálat kellő időben és alapossággal megejtethessék, a Kiállított tárgyak 7 csoportra osztva ugyanannyi külön bíróság elé utaltattak. Eszerint

1- ör a lovak, s jelesül a 4 éven felüli mének bíróságában elnökül Kövér L., jegyzőül Pet- rovics J., tagokul Winternitz A., Kliment Gy. és Fejér B.;

2- or a szarvasmarha osztályban elnökül Kalmár M., jegyzőül Késmárky I., tagokul Zlinszky I. és Lukács K.;

3 or a juh, sertés és baromfi osztályánál elnökül Szekér Gy., jegyzőül Batik E., tagokul Geiszt G., Sztraka Gy., Monszpart Gy. es Herbert A. ;

4-er a terméuyek és olajnövények osztályában eluökül Ormos J., jegyzőül Megele B., tagokul Steinfeld I. Albrechtovits P. és Ujfalussy Dezső: