Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-05-28 / 22. szám

Békésmegye törvényhatósági bizottságainak 1882. május 15. és folytatva tartott üléséről. (Vége.)

A megyei közigazgatási bizottságnak a m e gyei fogalmi tisztviselők hivatalos órái szabályozása iránt beterjesztett ke reime, tekintettel arra, hogy a tisztviselő munkássága nem a hivatalos órák által rá alkalmazott kényszer, hanem ön érzete által sarkal- tatik, teljesitendőnek nem találtatott.

A Csorváson felállittatni kért gyógyszertár ügyében — tekintettel Csorvás községnek s a körülötte levő uradalmaknak kérvényi- leg is kifejezett érdekeire, ezen gyógytár felállítása a belügyministeriumnak javaslatba hozatni határoztatott.

A magyarító alap 1881-ik évi szám adása 1231 frt 37 kr. bevétellel s 50 frt kiadással helybenhagyatván, elhatároztatott, hogy azon még hátralevő 5 év lejártával, a melyre ezen alap jövedelme a houvédmenház részére van felajánlva, ezen pénztár kamata oly békesmegyei

tanitók részére fog kiszolgáltatni, kik a magyar nyelv terjesztése körül a legtöbb és legsikeresebb érdemeket mutatnak fel.

Kétegybáza községének — elkésve beterjesztett — 1882-ik évi költségvetése 5715 frt 99 kr. kiadással, és 2245 frt bevétellel helyben- hagyatott.

Szent-András községének pótköltségvetése 1180 írt kiadással, mely az I. csoportbeli adónemekre lesz 57/,0%"bau kirovandó; jóváhagyatott.

A köz m u n kavá11sági pénztárna 1881-ik évi zárszámadása 70,767 frt 14 kr. be vétellel, 46,694 frt 13 kr. kiadással, 24,073 írt 1 kr. maradványnyal és 11,428 frt 78 kr. besze detlen hátralékkal elfogadtatott, s ezen pénztárt cselekvöleg, Békés községét, Szent-Andrást, i közmunka- és közlekedésügyi ministeriumot stb szenvedőleg illető követelések, valamint a kitün tetett hátralék megtérittctésére, illetve behajtá sara a megyei alispán fölhivatib.

A házi pénztárnak 1881-ik évi zárszámadása 83,947 frt 81 kr. bevétellel, s 33,089 frt 44 kr. kiadással elfogadtatván, egyidejűié házipénztár által előlegül kiszolgáltatott s meg vissza nem téritett összegek visszatérittetésére megyei alispán elutasittatott.

Budapest főváros, Arad sz. kir. város es Sárostuegye törvényhatóságainak a Lendi-Göczel- féle ügyben a ministerelnökhöz intézett s pártolás végett megküldött átiratai, valamint Arad sz. kir. város közönségének a katonaintézeti növendékek hazafias szellemben való neveltetése, a katonai szolgálati szabályzatnak törvényeinkkel ösz- hangzásban leendő módosítása és a hadseregnek az alkotmányra leendő felesketése iránt hozandó törvények tárgyában az országgyűléshez intézett felirata — tudomásul vétettek.

Orosháza község képviselőtestületének Le- boczky József képviselőtestületi tag által feleb- bezett azon határozatától, hogy a Rapcsák J. jegyző elhunytával megüresedett első jegyzői állomásnak 52 kát. földből álló mellékjavadalmazása s készpénzfizetésének 300 frtot tevő része a harmadik jegyzőnek csupán 700 frtban megállapított fizetésével megosztassék oly módon, hogy a jelenlegi harmadjegyzö s a megválaszZokogva de szó nélkül szaladtam a hintó után s egy perez múlva újra bennülék. — A vallástiltotta eledeleket azonban nem érintém.

A „haza Berczije® egy darabig várt, aztán pedig elővett egy kis darab kalácsot és sonkát — és a szájamba tömte. , ..

Először sírtam, azután meg magam is ettem.

Olyan jól esett a tiltott valami!

A „jó bácsinak“ a nagy kaczagáslól szinte kék lett vérmes pirosas arcza...

És ez a kis történet amily jelentéktelen, oly világot vet a corruptio „Wilde Jagerjére.® Olyannak mutatja, amilyen a parlamentben, az életben — I ha erővel is, ha egy kissé különös módon bár, de a jó elismertetésére tör. Belső szüksóge hogy jót oetroyáljon. — S mivel az erkölcsi jó az általános igaz is — : Németh Bérezi szeretett és kimagasló tagja az igazi ellenzék és hazának; és gyűlölt, félt „mumusa“ a — kormánypártnak.

Igaz is, ama igazság, melyet Németh Bérezi képvisel, nem personificalható oly márványszoborban, melyet egy Phidias, Ca- nova művészete teremtett, csak Thorvaldsen vagy valamely etőteljes, s egy kissé szögletes germán művész tudná kifaragni.. .

Németh Bérezi nemcsak igazságában, de minden tehetségében magyar — nem ösmeri az opportunitást, csak a jogot; nem tisztel személyt, csak eszmét! Egy darab Wesselényiből, a modern politikus minden simasági máza nélkül.

S ez válaszol a „Budapesti Hirlap* ama kérdésére, melyre hiába kereste a választ.

„Mi az oka, hogy Németh Bérezi, daczára kimagasló képességeinek, tudományos ismereteinek, mély meggyőződésének hosszú parlamenti életében még nem jutott elhatározó szerephez. . . ?“

A magyar ember daczára, hogy a világ politikailag legérettebb nemzete, vagy talán éppen azért, sokkal erősebb a kormányzat kritikájára, mint magára a kormányzatra. — S innen az, hogy alig volt még jó kormányunk.

Németh — mint mondók — testestől-lel- kestől magyar. 1 mint ilyen, nagy kritikai érrel bir, s mint a jó kritikus — rettenthet- len — sőt kíméletlen. — Ez utóbbit csak előnyére mondjuk; a rosszal szemben kíméletlennek lenni — , erény.

De nem kis lelkek példájakép; a módban szavakkal, hanem a lényegben a tények con- statálásában, s az eredmények elvonásában. Nem szájhősködik, hanem szónokol. S hogy szónokol! Angol hidegvérrel mondja el a legkellemetlenebb szavakat, keveset gestikulál, nem vonja össze szemöldökét, homlokát, nem esküszik minden perezben — csak beszél s halotti csend uralkodik a „nemzeti játékszínben.® Olykor olykor meg homeri kaczaj tör ki, mert tudni való hogy Németh a parlament legnagyobb humoristája. Művészien bánik a két éles fegyverrel: a humorral és a sarkasmus- sal, de nem úgy mint Jókai, ki jongleurködik vele, s humorizál, mert a humor eleme; de az ő humora független a választott tárgytól.

És Németh ? Humorizál, mert lehetetlen mostanság szomorú mosoly nélkül — mert ez a humor tulajdonképen — figyelemmel lenni a politikai eseményekre.

Ez inkább táblabirónak látszó ember a legszélesebb ismeretekkel bir. A régi klassi- kus műveltséghez a modernt is hozá csatolta. Nagy előszeretettel és folyékonyan beszél latinul I szívesen idéz általa 20 év előtt olvasott franczia hírlapok vezérczikkeiből . . . Páratlan emlékező tehetsége van, de nincs is oly mondata mely talpra ne essék. — Beszédének mindé? van éle; mit tehet oszt’ ő arról, ha mindég akad körülte megsebezhető!

Köteteket lehetne megtölteni „bon root- jaival® sikerült élczeivel.

Magyar Saphir aki még nem irt könyvet; s egy kicsikét — Bernáth Gazsi.

Hevesben nem esik meg „muri® hogy Németh Berczit legalább százszor ne idézzék. Alig is van inteligens ember, aki ne ismerje, mindegyiköknek mondott valamit. —

Szegény Kőrösy bácsi . . . !

Különben akár ami szeretett képviselőnknek mondhatta volna azt, az ádáz Bérezi, mit a sors szegény Körösinek szánt — :

„Reád nézve legjobb lessz, ha nem mégy fel a bosnyák vitára . . .“

Bizony a jó Göndöcs Benedek itthon kényelmesebben szundikálhatna puha pamlagán, mint ama kemény zöld székben, ahol ráadásul meg ki is nevetik ; hogy legyeznék otthon ?

Nassás uram, gondolja meg! azt az igent amit elébb-utóbb kinyommint úgyis, tegye le a háznagyi hivatalban előlegesen, vagy bízza meg Palya collegáját, — majd el mondja ő annak idején —; aztán jöjjön haza: epedve várjuk 1

Apropos: Göndöcs;

E nagy férfiút s a mi Berczinket cariki- rozzák legjobban az élczlapok,

szik szükségesnek, valamint nem találjuk helyet azon felette gyeugéd bánásmódnak és védelemnek sem, melyben a bűntettesek az előnyomozast vezető közegekkel szemben igen gyakran, a való tényállás kiderítésének rovására részcsittetnek.

Végül, az ezen szakra vonatkozó adatokat tartalmazó IV. mintájú kimutatásokat tisztelettel ide csatoljuk.

V. A közmunka- és közlekedési magyar kir. ministerium ügykörét érintő le g.

A közmunkaügy állapotáról szóló adatokat az V. mintájú kimutatás tartalmazza. Kitűnik ezen kimutatásból, hogy a múlt 1881. évi összes közmunkatartozás 29,555 kétfogatu igás és 102,322 kézi-napszámot tett ki. Ebből természetben leszolgálandó volt 2649 igás és 23,102 kézi, megváltatott 26,805 igás és 79,219 kézi napszám. A váltság összzeg 63,974 írtra ment. Az év végén rendelkezésre maradt 226 igás és 4612 kézinapszám. A váltságösszegböl hátralékban maradt 558 frt, váltság fejében befolyt 70,767 frt 14 kr, ebből felhasználtatott 46,694 frt 13 kr, maradvány 24,073 frt 1 kr.

A közlekedési téren jelentékenyebb mozzanatokul említhető :

1. A vasúti indóházakhoz vezető utak kongó téglával czélbavett kirakatása, mire nézve a közmunka- és közlekedési minister ur segélye is eredménytelenül kérelmeztetett. Ezen útrendszerre nézve a kísérletek 1882. évben meg fognak tétetni.

2. A költséges és minduntalan újítást igénylő fahidak helyett vashidak létesítése iránti lépések, melyek azonban mind ez ideig folyamatban lévén, az eredményről később szólhatunk.

3. Az utkaparói intézmény általános alkalmazása a legszebb eredményeket mutatván, anak tovább fejlesztése a közel jövő feladata leend.

4. Békés várost eddigi elszigeteltségéből kiemelendő és a közforgalommal összeköttetésbe hozandó, a csaba-békési vasútvonal kiépítésére nézve az előmunkálatok megindittattak, jelesül a nyomjelzés és tervezetek elkészíttettek. A helyi érdekeltség nagy zöme a békés-földvár-pusztai csatlakozás mellett nyilatkozván, a kérdés még tárgyalás alatt van.

VI. A honvédelmi ministerium ügykörét érintőle g.

Az ezen ministerium ügykörére vonatkozó adatokat a VI. minta szerinti táblázatban előtüntetvén, itt csak röviden emlitjük, hogy me- vénk területén jelenleg a m. kir. 7-ik és 8-ik számú honvéd-zászlóaljak, a m. kir. 2-ik honvédlovasezred 1-ső és 2-ik százada, s a cs. és kir. 14-ik számú huszárezred 3-ik százada vannak állandóan elhelyezve, s hogy úgy ezen állandóan elhelyezett, mint ideiglenesen átkelő katonaság honvédség elszállásolása után származott veszteségek megtérítése czimén e megye katonaelszállásolási pótadója az 1881-ik évben 12,000 forint volt, 1882 ik évre pedig 15,000 forintban lön előirányozva.

VII. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar kir. ministerium

ügykört érintőleg.

Mezőgazdasági viszonyainkra érdekes világot vetnek a következő adatok.

Miért ? A főtisztelendő apát ur annyiszor látható minden néven nevezendő szerkesztőségek ajtaján (a saját nagyságáról dicsőségéről, jelenlegi s jövőbeli állapotjáról, szóló s titkárja által készített bulettint viszi I) hogy a szintén szerkesztőségekben lábatlankodó rajzoló emlékébe a legélénkebben bele vésődik . . .

S miért Németh Berczit? Mert oly jellemző eredetien festői arcz, hogy piktor ember ha egyszer látta — nem tudja többé el felejteni! —

Azonkívül hej sok más valaki nem fogja őt egy hamar elfeledni:

Vagy igen, — Nagy György uram?

A május 16-iki nagy hallalijára felhangzott erdő vadjai, már nem sikongnak oly keservesen, nem futnak oly össze-veszetten; — egy-egy menhelyet is talált.

A legjobbat egy izraelita polgártárs nyújtotta, gondolván: meg jutalmaz érte a „vadak királya I“

Egy Schossberger még könnyen lehet báró. „Nicht war reb Tisza? 1“

Még sokat beszélhetnék Németh Berczi- ről, császi tasculumáról, és sok egyébről —; hiszen innen-onnan földim —; de erre nincs már tér ; aztán még jellemeznem is kellene parlamenti életét, múltját — , de talán az időnek vágnék elébe I

Németh Bérezi bár túl is haladta élte delét, a jelek mégis úgy mutatják, hogy nem ért el publicistái delelőjére.

B—i 8—r.

ű- tandó jegyző egyenként 26 kát. hold használat )tt ban és 500 írt készfizetésben részesüljön, s megválasztandó jegyzőt 200 frt lakpénz illesse e_ élénk vita után a jóváhagyás megtagadtatott. os A Szarvason állomásozó huszárszáza é- állomáshelyéül az 1882-ik évi szeptember 1-1 n- 11884-ik évi augusztus 31-ig terjedü két év a- Orosháza jelöltetett ki. Az ipartörvény b- il- §-ában fölsorolt iparágak gyakorlására vonatkoa megyei szabályrendeletnek a kéményseprésre v< y- natkozó része kiegészítéséül tekintettel a gyal p ran előforduló tűzesetekre kimondatott, hogy

i- a gyúlékony anyagú kémények egy év alatt

i- megye összes községeiben lerombolaüdok i sz ii lárd anyaguakkal helyettesitendők; 1. Gyulái Csabán, Békésen, Orosházán, Szarvason, Szeg

i- halmon, Gyomán és Mező-Berényben a nádtetők 1 nek sem újonnan való alkalmazása, sem nagyob n szabású javítása többé meg nem engedtetik, n többi községekben csupán uj nádtetők alkalma - zása tiltatván meg.

|i A közmunkaváltsági dijak egységárának fel | emelése tárgyában kelt közigazgatási bizottság I határozathoz képest a közmunkaváltsági dijak é pedig az igás napszám 1 frt 20 krról 1 frt 5( I krra, a kézi napszám pedig 40 krról 50 kr.-ri t fölemletetett.

A közigazgatási bizottságnak a megyei na gyebb hidakon eletbeléptetendő bidvámszedés tar ' gyában tett javaslata mellöztetett.

Zemplénmegye közönségének az amerika: 1 kivándorlás tárgyában a képviselőházhoz intézeti felirata hasonszellemü felirattal pártoltatni hatá- roztatott.

Szathmármegye közönségénék az Oroszországból Galiczián át a felső-magyarországi vidékekbe beözönlő zsidók bevándorlásának megszorítása tárgyában keletkezett fölirata — tudomásul vétetett.

Az országos vereskereszt egylet megyei szervező küldöttségének tagjaiúl Beliczey István főispán elnöklete alatt Jancsovics Pál kir. tanácsos alispán, Márki Lajos megyei aljegyző, Parthy Ferencz megyei főpénztárnok, Dr. Kovács István megyei főorvos, Göndöcs Benedek, Novák Kamill, Ambrus Lajos, Ferentzy Alajos, Keller Imre, Péky Antal, Dr. Szeberényi Gusztáv, Haan Lajos, Szabó János (esperes), Schiffner Ede, Dr. Hajnal István, Tomcsányi Károly, Báró Wenckheim József, Szemián Sámuel, Garzó Gyula, Szerető Imre, Deutsch Mór, Tatay János, Lehóczky József, Tatár János, Székács István, Csák János és Szabados József bizottsági tagok, Dobay János gyulai polgármester és mindnyája járási szolgabirák választattak meg.

A közig, bizottság által bemutatott törvény- hatósági úthálózati terv oly módosítással fogadtatott el, hogy a békés-ladányi,- a doboz-vésztői,- a gyula-gyulavári és kétegyháza-kakucsi utak a hálózatba felvétettek, ellenben a szeghalom-déva- ványai ut abból kihagyatni határoztatott.

Tárgyalás alá vétetett több orosházi és csabai lakosnak az aprójószág, tojás s egyéb háztartási czikkek szállításával foglalkozó kufárok és kofák vásárlási jogának reggeli 9 óráig való korlátozása iránt benyújtott kérelme, mely kérelem azonban, mint az iparszabadságot sértő s úgy az eladó, mint a fogyasztó

Szarvas városának az épitkezé tűzbiztosság, tisztaság s a faültetés rendje módja tárgyában összeállított szabályrendele megerősittetett.

Békésmegye közigazgatási bizottsági nak az 1881. év második felére vonatkozólag m. kir. miniszterelnökhöz fölterjesztett jelentés (Folytatás.)

Ezen adatok azonban a büntető törvén; könyvek életbeléptetése hatásának megítéléséi még elegendő támpontot nem nyújthatnak, mei az 1881-ik évben történt bűnfeljelentések szapt rodásából tekintve, hogy azok tekintélyes rész* mint bűnvádi eljárásra nem alkalmas, visszavei tetett, vagy az eljárás büntethető cselekmén hiánya miatt megszüntettetett, csak azt lehet ke vetkeztetni, hogy a feljelentések szaporodása büntető törvénykönyv hiányos ismeretéből ered a mennyiben gyakoriak voltak az esetek, a mi dön polgári per tárgyát képező tények, külön böző vagyon elleni büntettek czimén jelentette fel; az ember élete elleni bűnesetek nagyobi száma pedig talán a közerkölcsiség hanyatlása nak, de még inkább a körülmények véletlen ta lálkozásának tulajdonítható, mintsem a szigori rendelkezéseket tartalmazó büntető törvényköny életbeléptetésének.

Annyi kétségtelen, hogy a büntetendő cse lekmények ismérveinek pontos megállapítása i iiajdan kor bírói bölcs belátásának korlátozása i Düntetések kiszabásánál uralkodó egyöntetűség i íz által az igazság egysége iránti közmeggyöző lés kifejlesztése mind-mind megannyi jelessége >üntetőtörvénykönyveinkuek, melyek azok jó ha- ását, a társadalmi rendre biztositandják.

Ezek rövid jelzése után még egy észrevé- elünk van.

Börtönvizsgáló küldöttségeink jelentéseiből igyanis folyton arról értesülünk, hogy a foglyok lelyzete annyira gondozott, miszerint azok a szabadság korlátozásán kivül, tulajdonkép egyéb bün- etésben nem részesülnek ; mert az életrend légiéi égitőb b megtartására kiterjedő felügyelet, az lelroezés kiválóan jó minőségére fordított gon- ozás és a zárkák tisztaságára, sőt mondhatni ényelmességére irányult felvigyázat folytán a Dglyok oly kényelmes életmódba helyeztetnek, linót rendes társadalmi foglalkozásaik közben élkülözni kénytelenek.

A fogház kormányzatát vezető kir. ügyétünk természetesen a börtönutasitások szabályainak hódolva, a fennebb ismertetett fogházi létmódon változásokat önkörében nem tehet, sőt felsőbb utasításokban és börtönrendszabásban iglalt intézkedések minél teljesebb foganalositá ira, hivatásszerűen, a legbuzgóbban törekszik, ii a magunk részéről azonban a kir. ügyész ez- >1 ellentétes véleménye daczára, indokoltnak .rtjuk kijelenteni, hogy azon túlságos kímélet i gondozás, mely a raboknak osztályrésze a intető igazságszolgáltatás súlyát az elítéltekre ízve annyira enyhévé teszi, mikép félő, hogy a g lelkiismeretű s a társadalmi bélyegzés szárén érzete iránt kevés fogékonysággal biró bűnö- ik a börtönhelyiségekben csaknem nyugalmas enedékhelyeket keresnek; miért is e tekintetűn már csak az államháztartás iránti takaré- jsság szempontjából nagyobb megszorítás lát-