Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-01-15 / 3. szám

kormánypárt, mint a pártonkivüliek a független­ségi párttal szemben kisebbségben maradtak. A „Békésmegyei Közlöny“ az u. n. párton- kivüliség fogalmával is foglalkozik s azt a vá­lasztások után egyenesen absurdumnak nyilvá­nítja. Ebben tökéletesen igaza van a „B. K.“-nek, csakhogy mi a pártonkiviiliséget a választá­sok előtt is — gyengéd kifejezéssel szólva — inparlamentárisnak tartjuk. A p á r- tonkivüli megválasztatásból vont következ­tetések tekintetében azonban nem lehetünk a „B. K.“-el egy véleményen, s a ,B. K.“ azon kö-' vetkeztetését, hogy egy határozottan párton kívüli programmal — mint Göndöcs B. képviselő ur — tehát nem programm nél­kül, a hogy a „B. K.“ forgatja, megválasztott képviselő megválasztatása után bármelyik párt­hoz csatlakozhatik, határozottan erkölcstelennek tartjuk. A „Békésmegyei Közlöny“ úgy tudja, hogy Göndöcs Benedek eddigelé mindig a kormány­párttal szavazott; mi pedig állíthatjuk, hogy egyáltalában nem szavazott. Békésmegye közigazgatási bizottsága f. évi január havi ülését e hó 9-én s 10-ón tar­totta meg, Beliczey István főispán elnöklete alatt. Ez ülés érdekesebb mozzanatairól s köz­érdekű határozatairól a következőkben emlék­szünk meg. A bizottság albizottságainak mandátuma a múlt év végével lejárván, mindenekelőtt azok alakíttattak meg, és pedig: a fegyelmi választ­mány rendes tagjaiul Haasz József, Novotny Jó­zsef, Kalmár Mihály és Ambrus Lajos, póttag­jaiul Keller Imre és Bánhegyi István választat­tak; — az árvaügyi telebbezési bizottságba, ren­des tagoknak Ambrus Lajos és Kalmár Mihály, póttagnak Keller Imre választattak, Earkas Béla és Haviar Dani rendes, Dr. Hajnal István pót­tagul a főispán által kineveztettek. — Ezután a megye alispánjának időszaki jelentése olvasta­tott fel, mely a megye közegészségi, közbátorsági viszonyairól, a közutak, hidak, védtöltések álla­potáról s az azokra vonatkozó intézkedésekről, s átalában a megyében felmerült közérdekű ese­ményekről kimerítő, érdekes és hü képet nyújt, s melyet egész terjedelmében épen ezért közölui is fogunk. A jelentésnek a közegészségre vonat­kozó része hosszas és érdekes eszmecserére nyúj­tott alkalmat a felett, hogy a megyénkben foly­ton-uralgó vörheny járványnak miként lehetne, ha egyátalán lehet, útját vágni, s annak terje­dését meggátolni. Különösen a bizottság keblé­ben levő szakférfiak, u. m. dr. Kovács István, Dr. Hajnal István felszóllalásai után a fentjelzett czél elérésére a legszigorúbb hatósági intézke­dések rendeltettek el, s hogy a nép maga is azonnal felismerje a veszélyes kórt, s a legsür­gősebb gyógy- és óvintézkedéseket az orvosi se­gély megérkeztéig is megtehesse, a bizottság el­rendelte, hogy mint az 1877. évben, egy népieB nyelven írott orvosi utasítás nyomattassék ki az előbbinek mintájára, s az a megyében szétosz- tassék. — A jelentésnek a körgátakra vonatkozó részében olvasható alispáni intézkedés helyesel- tetvén, a többi pont tudomásul vétetett, valamint az utána felolvasott jegyzék is, az időközben az alispán által elintézett ügyekről. Orosz László kir. adófelügyelői helyettes a múlt évi adófizetés eredményéről jelentését be­terjesztvén, az örvendetes tudomásul vétetett. — Elötüntettetett ugyanis, hogy a múlt évre kive­tett 1.388,889 frt 42 kr., s az előző évekről fen- maradt 67.113 frt 14 kr. hátralék összegéből, s igy összesen 1.456,002 frt 56 krból álló adótar­tozásból az év végén csak 27,100 frt 88 kr. hát­ralék maradt fen, s igy 40,013 frt 14 krral ke­vesebb, mint az 1880. év végén. Orosz László ur ez eredménynyel bebizo­nyította azt is, hogy szelíd bánásmóddal többre lehet menni, mint folytonos fegyelmi el­járással s másféle zaklatásokkal.*) Gyulaváros polgármesterének, a békési, gyomai, és szeghalmi szolgabiráknak, a bánfalvi, mező- berényi, füzes-gyarmati, gyomai és szeghalmi elöljáróknak, kik e kedvező eredményt elérni nagyban igyekeztek, a bizottság a kir. adófel­ügyelői helyettes indítványára elismerését fejezte ki. — Cziffra Imre kir. ügyész igen érdekesen fejtegette az uj büntetőtörvénykönyv életbelépté­nek hatásait, mely ugyan a nép közt, kik a tör­vénykönyvet nem ismerik, még kevésbé észreve­hető, azonban már az által is, hogy a bűntette­ket 8 azok büntetését meghatározza, s a birói önkénynek s előítéleteknek gátat vet, hatásában igen üdvösnek mutatkozik. A múlt évben 583 esetben adatott be bünfeljelentés, 3 esetben rab­lás, 16 esetben gyilkosság miatt, ezek közül 2 kisebb rablás! és 2 gyilkossági bűntett lett meg­*) Ezzel igazolva van a közönség köréből eredt s lapunk január 8-ki számába „beküldetett“ tiltakozás M. Gy. adófelügyelő ama feltevése ellen, mintha az adó­ügyek vezetésétől való távolléte a közszolgálatnak hát­rányára válnék. (Szerk.) állapítva, nagyobb figyelmet érdemlő társaságban elkövetett bűntények alig nehány esetben fordul­tak elő. A gyulai kir. ügyészségi börtön állapo­táról tett kimerítő jelentés szerint a múlt óv vé­gével 84 egyén volt letartóztatva, kik közül 17 nő; a börtön fentartási költségei a rabmunkák­ból s rabtartási költségekből befolyt összegek le­vonása után az állam terhére 1059 frt 73 kr. maradt fenn. — A megye t. főorvosa a megyei közkorház betegforgalmát részletesen kitűnteté. Összesen a múlt év második leiében 168 férfi és 96 nő ápoltatott, kik közül 4% halt el, 60% gyógyultan hagyta el a kórházat. A m. t. ügyész jelentései közül egy esetet említünk fel, mely már azért is érdekes, miután megoldására nincs §, s abban a k. i. bizottság méltányosságérzete s tapintatossága nyilvánult. Ugyanis O. J. csabai lakos földjének jövedelme után a kataszteri ki­igazítás folytán adólejegyzésben részesült, illetve a már előbbi évokben befizetett többlet javára Íratott. Miután a lejegyzett adó arányában köz­ségi adóban is túlfizetést tett, ennek lejegyzése iránti folyamodványait a csabai képviselőtestület visszavetette; a bizottság azonban azon alapon, hogy a községi adó az országos adó arányában vetendő ki, a képviselőtestületi határozatot meg-; változtatta s a községi adót az országos adóval arányban törölni rendelte. — Haasz József kir. államépitészeti hivatali főnök utasittatott, hogy a vasgyárak igazgatóságaival magát két vasbid költségei megállapítása iránt érintkezésbe tegye. E vashidak a békési rozzant nagy hid s a gyo­mai 33-ik sz. átmetszési hid helyét lesznek póto- landók. Az árvaszéki elnök jelentésének tárgya' lása, miután ő az ülésbeni megjelenésében aka­dályozva volt, a jövő ülésre halasztatott. Levelezés. Békés, 1882. jan. 10. Tisztelt szerkesztő ur! ígéretemet, miszerint nevezetesebb társa­dalmi mozzanatainkról becses lapját időről-időre tudósítom, beváltandó, értesítem t. szerkesztő urat, hogy a még csak egy év előtt alakult, de már is 177 tagot számláló „Polgári kör“-ünk folyó hó 8-án tartotta évi rendes — tisztújító — közgyűlését, mely alkalommal a „polgári kör“ városunkra nézve valóban korszerű, szükséges intézménynek bizonyult. Igazolja ezen állításo­mat azon élénk érdeklődés, melynél fogva a kör tagjai a közgyűlésén csaknem teljes Bzámmal je­len voltak ; mindenki érvényesíteni óhajtotta tag­sági jogait, befolyását a választás tényébe, mely­nek kívánatos eredményéül jelezhetem, hogy a kör lelkes és buzgó elnöke Kovács József ügyvéd ur, csaknem egyhangúlag újból elnökké,- — Benczúr Sámuel közbecsiilésben álló ér­telmes iparos polgártársunk alelnökké,- ifj. Nagy Gábor, városunk derék fiatal jegyzője, jegy­zőül,- a szigorú rendszeretetről s pontosságról ismert Debreczeni Károly gyógyszerész ur pedig, körünk legbuzgóbb s tevékenyebb tag­jainak egyike, házgondnokul megválasztatott. A „polgári kör“ szellemi és anyagi elöha- ladását eléggé jellemezheti azon körülmény, hogy bár a múlt évben, midőn körünknek még csak 130—140 tagja volt, a 4 frtos tagsági dijakból befolyt csekély bevételt a szükséges beruházások, házbér stb. nagy mérvben igénybe vették, szel­lemi szükségletekre mégis majdnem 300 forint fordittatott. A közgyűlés elhatározta, hogy a farsangon a kör könyvtára javára egy bálát rendez 8 a rendezéssel a választmányt megbízta. Hiteles ér­tesülés alapján jelezhetem, hogy ezen bál a kör helyiségében f e b r. 11-én fog megtartatni, és pedig az igen jól szervezett orosházi népzenekar közreműködése mellett, mely a közgyűlést követő társas vacsorán véletlenül megjelenvén, összevágó játékával megnyerte tetszésünket és nagy rész­ben hozzájárult az estély kedélyességéhez. A közvacsorán — természetesen — nem volt hiány a lelkes pohárköszöntésekben sem, melyek sorát az elnök nyitotta meg, fejteget­vén a tudomány és ipar szoros kapcsolatát s él­tetve az egyetértést és összetartást. Ifj. Nagy Gábor az elnökre, az elnök viszont a jegyzőre ürité poharát stb. Legnagyobb lelkesedést keltett azonban M. L. tagtársuuk emelkedett hangon tartott köszöntője, melyben szeretve tisztelt or­szággyűlési képviselőnk Irányi Dániel ur iránt fejezte ki őszinte, meleg ragaszkodásunkat. In­dítványa folytán elhatároztuk, hogy üdvözletün­ket és jókivánatainkat távirati utón adjuk át kö­rünk tiszteletbeli tagjának, városunk büszke­ségének. Az estély fokozódó kedélyességben s jó­rendben éjjeli 2 óráig tartott. Megemlítem még, hogy a mozgalmakból kö­vetkeztetve a farsangon több tánczvigalomra van kilátásunk. A keresk. ifjúság í. hó 14-én a hely­beli reálgymnásium tápintézete javára rendez a „Koronádban. Vajha közönségünk a humánus czél érdekében minél nagyobb részvétet tanúsí­tana ez estély iránt, hogy a magán adakozás utján fentartott, de ez idő szerint kevés párto­lásnak örvendő intézmény hiányai némileg pó­toltassanak. A központi kaszinó, ha ugyan a szük­séges költség aláírás utján fedeztetik, f. hó 28-án fogja bálját megtartani. A vörös kereszt egylet mint tavaly, — az idén is szóba hozta egy táncz- vigalom rendezését, de hogy az nem marad-e el, mint tavaly, bizonytalan. D. G. Az országházból. A képviselőház január II-én tartotta a ka­rácsonyi szünidő után első ülését. Ezen ülésen mutattatott be a többi közt Békésmegye segéd- és kezelőszemélyzetének nyngdijintézmény életbeléptetése iránt Békésme­gye közönsége által felterjesztett kérvénye, s a vasvári alesperesi kerület lelké­szeinek Istóczy Győző képviselő által be­adott kérvénye, melyben a keresztények és zsidók közt kötendő polgári házasságról szóló törvényjavaslat visz- sz a vetését és a zsidóemanczipá- c z i óró 1 szóló 1867. 17. tczikk eltörlését ké­rik. Ezen kérvények a kérvényi bizottsághoz uta- sittattak. Ugyanezen ülésen Pauler Tivadar igaz- ságügyminister bemutatta az uzsoráról és káros hitelügyletekről szoló tör­vényjavaslatát, mely előzetes tárgyalás végett az igazságügyi bizottságnak adatott ki. A január 12-ki ülés napirendjét a költség- vetési vita képezte, melyet Hegedűs Sándor elő­adó száraz és bágyadt a helyzet magaslatára emel­kedni képtelen indokolása után az egyesült ellen­zék részéről Somssich Pál kezdett meg, a közjogi ellenzék részéről Eötvös Károly folytatott. Nagyterjedelmü, nagyszabású, magvas beszéd volt mind a kettő. Somssich Pál, közéle­tünk ősz bajnoka, éppen úgy, mint Eötvös Ká­roly, őszintén, a maga rideg valóságában mutatta be tarthatatlan gazdasági helyzetünket s a kor­mány vészes pénzügyi politikáját. Somssich be­széde fordulópontot képez a mérsékelt ellenzék politikájában, mely eddig személyes ellenzéki ál­lást foglalt el, de most már a rendszert, a nagyhatalmi ábrándos aspiráció­kat vádolja bajaink, chronikus deficitjeink miatt s ezen felfogásban nagy közeledés foglaltatik a függetlenségi párt álláspontjához. Eöt­vös Károly beszédét nem annak különben szónoki formákban gazdag előadása, mint az ada­tok, az igazság ereje tette a szokottnál is hatá­sosabbá. Rámutatott a roppant aránytalanságra, mely inproductiv kiadásaink növekedő nagysága s a nemzeti czélok érdekében tett áldozataink csekélysége között fennáll; rámutatott a budget óriási növekedésére, az általános elszegényedésre, az adóügy körül tapasztalt visszaélésekre s a ki­bontakozásnak a közjogi alap megváltoztatása nélkül való teljes lehetetlenségére. Január 13-án nem volt ülés. A vita 14-én folytattatok s dr. Hoitsy Pál, a gyomai kerület képviselője is felje­gyeztette magát a szólásra. Beszédét jövő szá­munkban ismertetjük. Újdonságok. Szentkirályi Móricz f. hó 7-én életének 73-ik évében meghalt. Benne közéletünknek is­mét egy nevezetes alakja dőlt ki az élők sorából, ki mint Pestmegyének főjegyzője, majd alispánja, 1839-töl kezdve követe, a forradalomban a nem­zeti kormány tábori biztosa, 1865-ben Deák F e r e n c z oldalán, mint a főváros József-városi képviselője és végre mint az egyesített főváros főpolgármestere — nagy tehetségei, rendithetlen jelleme és lelkes hazafisága által egyaránt meg­örökítette nevét nemzetünk — történelmében. — Béke poraira, áldás emlékezetére! A gyulai, körös-Iadányi, füzes-gyar­mati és szeghalmi távirdaállomások f. hó 1-től kezdve a debreczeni m. kir. távirda- igazgatóság hatáskörébe osztattak be; ezen igaz­gatóság azonban f. évi márczius hó végéig Kas­sán működik. Az újév első vasárnapjain szokták a városunkban levő mindenféle egyletek és testü­letek közgyűléseiket tartani. Múlt vasárnap ala. kult meg a róm. kath. hitvallásuak pres- byteriuma és iskolaszéke; ugyanakkor tar­totta a gyulai első ipartársulat évi közgyűlését, hol heves vitára adott alkalmat a székesfehérvári országos kiállítás költségeire elő- lőgezett 100 frt, melynek mindeddig nincs fede­zete ; két temetkezési társulat is tartott közgyűlést, az iparos ifjúsági egylet és a polgári iskolaszék üléseiről alább terjedelmesen referá­lunk. Ma d. u. 5 órakor a „polgári kör“ tartandja tisztujitó közgyűlését. A gyulai iparos ifjúság önképző- és betegsegélyző egylete tisztujitással kapcso­latos évi közgyűlését tartotta múlt vasárnap délután. Az egyleti helyiség szűknek bizonyult a nagyszámban összegyűlt tagok befogadására, s e miatt a közgyűlés ezúttal is a „Komló“ termé­ben folyt le. — Sál József egyleti elnök a megjelenteket rövid szavakkal üdvözölvén, K ó h n Dávid jegyző terjeszti elő az egylet múlt évi működéséről kimerítő jelentését. Az egylet múlt évi ügyködése három nagyobb fontosságú moz­zanatot mutat fel, ezek: 1. Az iparoktatás, mely Pivár János, Finta Ignácz és Hirtb Antal polg. iskolai tanárok vezetése alatt mintegy 30 tamtványnyal igen szépen indult meg, de később a sok farsangi mulatság és főleg az árvíz elleni hosszas védekezés az eleinte mutatkozó érdeklő­dést nagyon leszállította, úgy hogy az egylet el­nöksége kénytelen volt a tanórákat beszüntetni j 2. Az egylet a debreczeni országos ván­dorgyűlésen nagyobb számú, saját költsé­gén utazott tagjai által képviseltette magát, ugyanott indítványt adott be, hogy a legköze­lebbi vándorgyűlés Gyulán tartassák, s habár az ajánlat s illetve szives meghívás a Debreczenben összegyűlt egyletek által nagy rokonszenvvel fo­gadtatott, mindazáltal küldötteinknek Kolozsvár városa elsőbbségi igényei előtt meg kelle bajol- niok, de alapos reményünk van, hogy Kolozsvár után az első vándorgyűlés Gyulán fog tartatni; a vándorgyűléssel kapcsolatos kiállításon egyle­tünk több tagja igen csinos tárgyakkal lépett föl, s több jutalomdijban is részesült. 3. Az év végén több egyleti tag buzgólkodása folytán az egylet körében dalkör alakult, amely M e t z- k e r tanító urnák szives fáradozása és ügybuz­galma folytán már ezúttal is képes eredményt felmutatni, s biztos kilátást nyújt, hogy az er­kölcsi sikeren kívül majdani fellépések által az egyletnek anyagilag is szépen fog jövedelmezni. A titkári jelentés szerint a rendes tagok száma az év végén 178 volt, (szaporodás a múlt évhez képest 25), pártoló tagok száma 37 (szaporo­dás : 8). Pénztári maradvány 724 frt 68 kr. 8 e szerint az egyletnek pénztöbblete a múlt évhez képest 69 frt 47 kr. Az egylet pénzéből 700 frt a békesmegyei takarékpénztárba betétkent kezel­tetik. A múlt év sok csapásával méltán volt az egylet próbaévének tekinthető, s misem mutatja jobban annak szükségét a életrevalóságát, mint­hogy eme évben is minden tekintetben haladást és gyarapodást tudott felmutatni. Az élénk he­lyesléssel fogadott titkári jelentés és könyvtár­noki előterjesztés után Sál József, elnök úgy sa­ját, mint tiszviselőtársai és a választmány nevé­ben leköszönve állásáról, az eddig bennük hely- zett bizalmat a közgyűlés kezébe téteraényezi le, kérve a tisztujitás megejtósét. Göndöcs Be­nedek apát-lelkész korelnöklete alatt s indít­ványára az eddigi tisztviselők lelkes éljenzések közt újonnan megválasztattak s eként elnök : Sál József, alelnök : Lindenberger I s t v á n, jegyző : Kóhn Dávid, pénztár­nok : Szénássy János, könyvtárnok: Múlt Rezső, számvizsgálók: Jondz Ferencz és Lindenberger Rudolf. Felemlítjük, hogy Göndöcs Benedek képviselő ur az egylet iránt folyton tanúsított meleg érdeklődésé­nek ezúttal is igen szép jeleit adta, nevezetesen a közgyűlés folyamán 10 fitot adott az egyleti könyvtárra, 10 frtot pedig a dalkör pénztárának gyarapítására, ezenkívül a dalkör számára át­engedte százakat érő tekintélyes hangjegygyjűte- ményét, amiért is a legmelégebb jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott. Az inditványok között leg­fontosabb volt Kóhn Dávid jegyzőé az ipar­szakoktatás tárgyában. Az egylet alap­szabályig kötelezve van rá, sőt egyik létczélját képezi az iparszakoktatásban tagjait képeztetni, de miután nekünk ipartanműhelyeink nincsenek, a szakképzés és ízlés elsajátítására csaknem ki­zárólag külföldre vagyunk utalva, az iparreme­kek, fényűzés és finom izléB megdönthetlenül első városa : P á r i s, oda kellene a segédeknek ipar­águkban tökély szerzése végett vándorolni, annál is inkább, miután ott a magyar egylet közvetí­tésével jóravaló, szorgalmas és iparágukban ügyes egyének mindig nyerhetnek biztos munkát. Az egyletnek kötelessége a párisi magyar egyletet tehetségékez képest segélyezni, hogy hivatását betölthesse, indítványozza tehát, bogy ennek 50 frank évi segély szavaztassék meg, s egyszers­mind két szegénysorsu, iparágában nagyobb fokú előhaladást tett egyleti tag egyleti költségen Pá- risba kiküldessék. Az indítvány általános helyes­léssel találkozott, s azon módosítással lett elfo­gadva, hogy a párisi magyar egylet javára fog a farsangi táuczvigalom egész tiszta jöve­delme fordittatni, s mindenkinek kötelességévé tétetett, hogy a hazafias czél tekintetéből a táncz- vigalom iránt a legszélesebb körű érdeklődést költse fel. Miután a választmány is megalakitta- tott titkos szavazás utján, a közgyűlés este 7 órakor eloszlott. Az iparos ifjúsági egylet közgyűlését követőleg az egylet helyiségében mintegy harmincz tag részvéte mellett igen kedélyes közvacsora kö­vetkezett, melyen Huszka János vendéglős kitűnő konyhájának s ízletes ételeit több felköszöntő is fűszerezte, a ezek között felemlítjük a magára Huszka Jánosra és kedves nej éré szó­lót, kik ama nemes fényűkkel, hogy két szobá­ból álló helyiséget egészen ingyen adnak az^egy- letnek, annak köszönetét és soha le nem róható háláját mindenkinél jobban kiérdemelik. A „Páluapi“ vásár, ha a hét végén hi­degebbre fordult időjárás állandó marad, eladó és fogyasztó közönségünket egyaránt legszebb reményekre jogosítaná. A „pálnapi“ sertésvásár — tudvalevőleg — irányadó és döntő súlyú az egész ország sertésáraira, s úgy látszik, ez év­ben is nagy élénkségnek fog örvendeni. Az or-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents