Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)
1882-05-14 / 20. szám
SO-ik szám Gyula, 1882. május 14-én. I* évfolyam 1 r-----------Sz erkesztőség: Belváros 6o-ik szám, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre..........| irt — kr. Fé lévre ..............2 „ 50 „ Évnegyedre .... 1 fj 25 „ Egyes szám ára 10 kr. ív. A r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP.-A- <3--STTJL-A.I SZFOIRT-CLTTIB HIVATALOS ZKÖZÍLÖSSTSTE. MEGJELENIK MINDÉIT VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: Jantsovits Emil. Főmunkatárs: Oláh György. 1 Kiadó hivatal'. Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. L Nyilttér sora it) kr. J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a; Lang I/ipót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Mégis csak czinóber. (Vége.) De hogy xy ur ne csupán a sötétben tapogatódzék, hanem világos példákkal is beigazolja mennyire igaza (?) van neki, midőn a szövetséget és közösséget egy kalap alá veszi, Svájcz és az „Egyesült államokpéldájára hivatkozik. Xy ur, hogy a közösséggel meg- barátkoztassa olvasóit, Svájcz és az amerikai Egyesült államok példáira hivatkozik. Valóban íölséges példák! csak az a kár, hogy a mi viszonyainkra a legkevésbé sem illenek. Minden példás családi életben van bizonyos nemű közösség és senkisem mondhatja, hogy ez hátrányos a családtagokra nézve; de hol nincs jó családi élet, hol nem a szeretet, hanem egy elhibázott lépés hozta össze a házas feleket és csak a viszonyok hatalma tartja össze őket, — hol például a férj pazarló, kártyás kicsapongó, — ott már veszélylyel van összekötve a vagyonközösség, és fölötte jó, ha az esetben a nőnek külön vagyona vau, melyre a férj garázdálkodása ki nem terjedhet. Ország-világ tudja, hogy mi Ausztriával nem valami példás házaséletet élünk; nem az őszinte vonzalom, nem az együvé- tartozóság érzete, nem a rokonszenv és szeretet, hanem a viszonyok hatalma fűzött minket Ausztriához. Ország-világ tudja, hogy köztünk a házi béke sokszor megzavartatott, — hogy Ausztria sohasem volt jó akarattal irántunk, hanem valódi élősdiként tapadt Magyarország testéhez, hogy magát annak vérén és zsírján felhizlalja, — s hogy ez a törekvése most is mindannyiszor a legnagyobb élénkséggel nyilvánul, valahányszor köztünk és Ausztria közt anyagi kérdések kerülnek felszínre Azt is tudja mindenki, hogy a magyar nemzet és Ausztria népei közt sok szá zados és részünkről nem alaptalan idegenkedés emelt válaszfalat. Háromszázados életünkben nincs egyetlen egy pillanat sem melyben velők őszinte szeretettel össze- ölelkeztünk volna! Az ily házaséletből nem származhatik az egyetértés gyermeke Már pedig a közösség egyetértés nélkül a súrlódások és viszálkodások kiapadhatlan forrása. De nézzük Svájcz és az ő kantonainak életét. Az egyesült erővel kivivőit szabadság emléke terjeszti ki fölöttök szárnyait a kivivőit szabadság öröm-mámorában a kölcsönös szeretet vezeté őket egymás karjaiba; nemzetiség, nyelvök, múltúk és jövőjük mind ugyanazok; szóval egy ugyanazon családnak nagykorusitott gyermekei, kik bár külön háztartást vezetnek, de a családfőhöz, a közös édes anyához gyermeki kegyelettel ragaszkodnak! Mit akart xy. ur az összehasonlitással? Svájcz kantonai és Svájcz! — Austria és Magyarország! — Össze hasonlitható-e a világosság a sötétséggel?! Azért mert a közösség a példás családi életben kedvező eredményeket szül, — ki fogja józanul tanácsolhatni, hogy a különböző érdekű, egymással benső baráti viszonyban levő szomszédok háziközösségbe lépjenek egymással?! Qui bene distinguit bene docet, vagyis ki jól ínegkülömbözteti a fogalmakat, jól tanit; de xy. ur sehogysem distingvál. Mi nem kérünk ebből a kanton-féle dicsőségből. De lássuk az amerikai Egyesült államok eklatáns példáját! Nincs nagyobb átok az emberiségre a tudákos embernél. Nagyobb világossághoz szokatlan szemei pislogó mécséről azt képzelik, hogy e mécs a mindent megvilágitó nap helyének betöltésére van hivatva. Tanítani akarnak fűt-fát, s nem gondolják meg, hogy magok még csak az abc-nél vannak. A világtörténelemben egyedül álló, minden eddig ismert államszervezethez hasonlithatlan köztársaság, az uj-kor ezen jgészen uj tüneményének megközelithetlen, eszményi magaslaton álló szervezetét összehasonlítja a mi monarchikus államformánkkal, — a népszabadság tiszta lehelletét a mi — fájdalom — annyiszor megnyirbált és vérbe fojtott jogainkkal! Azon politikai élet, mely az amerikai egyesült államokban 1776 óta fennáll, oly egészen uj tünemény, melyhez hasonlót a világ- történelemben hiában keresünk. Nem hasonlítható ez sem a görögök, sem a rómaiak, sem a középszázadbeli köztársaságokhoz. Oly államszervezet ez, melyhez fogható az egész világon nem létezik. Nem ismeri, s legkevésbé sem ismeri ezen állam- szervezetet xy. ur, mert ha ismerné, nem mondaná, hogy az összes államok szövetségének közös kormánya van. Azt véli xy. ur, hogy az egyesült államokban is a kormány a mindenható, mint mi nálunk, azért hivatkozik a közös kormányra; holott az amerikai egyesült államokban nem a kormány, hanem a congressus képviselője a népfenségnek, vagy a mi szólásmódunk szerint az államfenségnek, mely congressus- ban a végrehajtó hatalom egyetlen közege, maga a kormányelnök, helyesebben az egyesült államok elnöke sem vehet részt. Ott az egyesült államok elnöke az összes végrehajtó hatalommal, azaz a kormánynyal együtt a congressus mellett csak mint ennek ügynöke működik, mint ki meg van bízva ennek törvényeit végrehajtani, de nincs felhatalmazva ennek hozatalát gátolni, — vagy arra bár csak i n di t ván y oz ó 1 ag is befolyással lenni. Mily megmérhetlen távol állunk mi ettől, hol a kormány nemcsak részese a törvényhozásnak, hanem arra elhatározó befolyást gyakorol?! Ne hasonlitsuk tehát össze édes xy. ur az „Egyesült álla- mok“-at a mi államszervezetünkkel; oly messze állanak ezek egymástól, hogy az összehasonlitás lehetetlen; maradjunk mi itthon, s feleljünk őszintén a feltett kérdésre: vájjon nem jobb, nemzeti önállóságunk és függetlenségünk tekintetéből nem helyesebb volna-e, ha például azokkal a nagy áldozatokkal fentartott u. n. közös hadseregnek egy része a miénk, egyedül a miénk volna? ha a hadsereg költségeinek megszavazásán és az ujoncz- állitáson kívül egyéb befolyásunk is volna a hadseregre? Nevezhetjük-e más mint azon tekintetből közösnek e hadsereget minthogy a mi pénzünk- és vérünkből táplálkozik? Közössé tettük,- és elvesztettük azt. Tehát igazán nem ha tároztam meg mult czikkemben a közös ség fogalmát? — Nohát e hiányt kipóto lom most. Nagyon ismeretes meghatározása van pedig e fogalomnak, melynek igazságát és találóságát ön már csak azért sem vonhatja kétségbe, mert nem valami búsmagyartól, hanem talán önnek eg atyafiától származik, ki azon kérdésre: mi a közösség? igen találóan azt felelte: közösség ez: „a mi az enyém, az az enyém, — a mi a tied, az is az e n y é m.J — És eltalálta. De visszatérek a czinóberhez, melynek azon nevezetes tulajdonsága van, hogy pirít. Bizony pirulhatunk a külföld előtt, hogy odáig jutottunk, nemzeti önérzetünket annyira levetkeztük, hogy alkot mányunk, megtépett alkotmányunk ron gyaival kérkedni nem átallunk. Ha egyéb bűne nem volna is a Tisza-kormánynak, mint az, hogy a nemzetben az önállóságra és függetlenségre való törekvést elfojtotta, — hogy hamis prófétái által mindazt, miért e nemzet századok óta kitartással, — s ha eredménytelenül is, de dicsőségesen küzdött, merő ábrándoknak hirdette: már ezért is megérdemelné, hogy a nemzet örökös átka fűződjék nevéhez, emlékéhez. Mi nem szűnünk serkenteni az álomba ringatott nemzetet: „tovább, tovább!“ — Ha sárral dobálnak is bennünket, mi sáros ruhával és sáros arczczal bár, de tiszta öntudattal és a teljesített kötelesség önérzetével állunk a közönség elé, — s azt mondjuk az ó-kor bölcsével: „Üss, d e hallgass meg tu Sárréti. Békésuiegye közigazgatási bizottsága f. hó 8-án és folytatva 9-én ülést tartott. Jelen voltak Jancsovics Pál alispán elnöklete mellett Márki Lajos megyei főjegyző, Kertay Zsigmond tiszti ügyész, Nagy Károly árvaszéki elnök, dr Kovács István megyei főorvos, Orosz László kir adófelőgyelői helyettes, Haasz József kir. főmérnök, Bánhegyi István kir. tanfelügyelő, Ambrus Lajos, dr. Hajnal István, Farkas Béla, Fejér Béla Kalmár Mihály és Keller Imre bizottsági tagok Olvastatott a megye alispánjának f. év april haváról szóló, alább egész terjedelmében közlött rendszennti jelentése, miből kifolyólag 1. az Új Kígyóson feltűnő nagy számban előforduló tüdő- gümőkór okainak felismerése és óvintézkedések javaslatba hozatala czéljából a megye tőorvosa helyszini tanulmányozásra utasittatik. 2. Az ut felügyelői, valamint az utkaparói szolgálati sza bályzat revíziójára az alispán elnöklete alatt Haasz József kir. főmérnökből, továbbá Keller Imre és Farkas Béla bizottsági tagokból álló bizottság küldetik ki. 3. A gyula-kétegybázi út gyökeres helyreál Ihására vonatkozó tervezet készítésével kir. építészeti hivatal főnöke megbizatik. 4. Hor váth Gyula kormánybiztos a szt.-andrás-öcsöd útszakasz helyreállítása, valamint a kis- és nagyfok közötti útszakasz járható karba helyezése iránt, hozzá intézett megkeresés elintézésére szorgalma- zólagmegkerestetni határoztatik. Aföldmivelés-ipar és kereskedelemügyi m. kir. minisztériumnak m. kir. belügyministeriumraal egyetértőleg kiadott utasítása folytán az erdőügyi albizottság titkos szavazás utján Farkas Béla elnöklete alatt Keller Imre bizottsági tagból és Haasz József kir. fő mérnökből megalakittatik. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi ministernek, mint pusztacsaba- csüdi birtokosnak szent- andrási községi adója leszállítása iránt a belügyrainisterhez benyújtott folyamodása, tekintettel arra, hogy Szt-András község költségvetése a törvény rendelkezése értelmében állapíttatott meg s felszólamlás és észrevétel hiányában meg is erösittetett, tekintve továbbá, hogy ezen költségvetés szerint a pótadóval fedezendő hiány fedezése czéljáből az első csoportbeli adónemekre 105/i0°/o' a másik csoportbeliekre l48/100°/oi I harmadik csoportbeliekre pedig 11% pótadó rovatott ki, s ugyanezen kulcs alkalmaztatott Trefort Ágoston csabacsűdi nagybirtokos irányában is, — teljesíthetőnek nem találtatott. Olvastatott az államépitészeti hivatal főnökének ápril haváról szóló jelentése, melyből kifolyólag 1. Gyulaváros polgármestere és a járási szolgabirák felhivatnak, hogy az országutak mentén levő árkok tisztítása és az ut széleinek felszántása által elfoglalni szokott országutak eredeti szélességébe leendő visszahelyezése iránt intézkedjenek s az országutak eredeti szélességének fenntartása fölött a járási útfelügyelők által őrködjenek. 2. Felhivatik a szeghalmi járás szol- gabirája, hogy a szeghalom-füzes-gyarmati útnak az uradalmi kort közt folyó s csordahajtás által szerfölött rongált részének a község által leendő helyreállítása iránt intézkedjék. 3. A folyó évi közmunka-előirányzat kiegészítését képező pót- előirányzat jóváhagyatik s annak alapján az orosházi járásban 588 frt, a szeghalmi járásban 1878 frt, és a békési járásban 109 frt 60 kr. engedélyeztetik. — A közmunka- és közlekedésügyi mi- nisteriuranak a csaba-kétegyházi utón levő hid fenntartása tárgyában kelt rendelete folytán, ezen hid fenntartására Csaba, Kígyós és Kétegyháza községek egyenlő */, részekben köteleztetnek. — Gyulaváros polgármesterének az alföld-fiumei vasútvonalon a sióréti vizek levezettetése czéljából létesítendő állandó áteresz tárgyában beadott jelentése folytán — érdemleges határozathozatal előtt helyszini tárgyalás megejtése elrendeltetik s arra a megyei főjegyző s az államépitészeti hivatal főnöke kiküldetnek. — Dr. Hajnal István biz. tagnak a f. évi közmunka-összeírás pótlása czéljából Gyomáu és Endrödön megejtett vizsgálat eredményéről szóló jelentése alapján, — Gyoma és Endrőd községek által beterjesztett közmunka- összeírás jóváhagyatik. — Az 52. számú körös- átmetszésnél foganatba vett kotrási munkálat foly- tathatása czéljából az államépitészeti hivatal a békési hídnak a helybeli kir. folyammérnöki hivatallal egyetértőleg leendő lebontatásával meg- bizatván, egyidejűleg a közlekedés fentartása végett egy komp felállítása határoztatik el s e végből a M.-Berény tulajdonát képező komp és kötél megvételére és kijavítására 500 frt engedélyeztetik. — A békési nagyhidnak vasból leendő kiépítésére vonatkozó terv elkészítésével a kir. építészeti hivatal megbizatik. — Vésztő községe részére az iméri csatorna kitisztítására a közmunka alapból 150 frt engedélyeztetik, s a vésztő-dobozi útra f. évi junius 1-től jövő évi április 1-ig havi 15 frt fizetéssel egy útkaparó (alkalmaztatik. — Az államépitészeti hivatal által a szarazéri bid helyreállítása érdekében ifj. Kovács János h.-m.- vásárhelyi vállalkozóval kötött építési szerződés, melyszerint nevezett vállalkozó a mondott munkálatot 504 frt 76 krért átvállalta, jóváhagyatik. — A szt.-andrás-öcsödi utón helytelenül felállított távírda oszlopok czélszerübb elhelyeztetése iránt Horváth Gyula kormánybiztos megkerestetik. Előadó: Bánhegyi István kir. tan- felügyelő. A k.-ladányi őrt. izr. hitközségnek egy 4. osztályú eleme iskola felállithatása iránti folyamodványa — minthogy elemi népiskolák a törvény szerint 6. évi folyammal szervezhetők, elutasittatik. — A doboz-megyeri községi tanyai iskola 188 */„ évi költségvetése 363 frt szükséglettel s 83 fit fedezettel helybenhagyatik, s a 280 frt hiány fedezése iránt a köz- oktatásügyi minisztérium megkéretik. — A m.- berényi kisdedovó egyesületnek 200 frt állami segély iránti folyamodványa — pártolólag felterjesztetik. — Mészáros Ferencz és Prigl Fercncz k.-ladányi r. kath. tanítók felfolyamodása folytán K.-Ladány község elöljáróságának azon határozata, melyszerint felfolyamodóknak az ismétlő oktatásért élvezett 50—50 Irt fizetését 40—40 frtra leszállította s rovásukra a helv. hitvallású tanítók e cziméni járandóságait 50—50 írtról 60—60 frtra emelte, raegváltoztatik s az elöljáróság oda utasittatik, hogy az ismétlő oktatással megbízott tanítók mint eddig felekezeti különbség nélkül 50—50 írtban szolgáltassa ki. — Braun Mihály csabai statuquo izr. hitközségi kántor hivatalába való visszahelyezése iránti folyamodványának — tekintettel arra, hogy folyamodó elbocsájtatására okot nem szolgáltatott, a hitközségi alapszabályoknak azon szakasza pedig, melyszerint a kul- tus hivatalnokok egy évre szerződtetnek, az 1868. évi 38. t. ez. 138. §-ába s a 8330’1878. sz. miniszteri rendeletbe ütközik, hely adatott. A tiszti ügyész havi jelentése tudomásul vétetik. A kir. adó felügy el ő havi jelentése, melyszerint az adókivetési munkálatok az egész megye területén befejeztettek s a kivetett adók sommás kimutatása a pénzügy minisztériumhoz
