Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-05-07 / 19. szám

Tárgysorozata Békés vármegye törvényhatósági bizottsága folyó évi május hó 15. és következő napjain megtartandó tavaszi közgyűlésének.

1. Alispáni jelentés a megye állapotáról és az időközben tett nevezetesebb intézkedésekről.

2. A közigazgatási bizottság jelentése az 1881 -ik év második feléről. 3. A megyei árvaszék rendszerinti jelentése az 1881. évről. 4. Az időközben hozott törvényczikkek meghirdetése. 5. Miniszteri rendele ek ; és pedig : a) a m. kir. belügyminiszter ur rendelete a megye 1882. évi költségve'óse tárgyában; b) ugyanannak rendelete a törvény- hatóságnak a magyar büntető törvénykönyvek intézkedései alá nem tartozó valamely cselekményre vagy mulasztásra büntetést megállapító szabályrendeletei felülvizsgálása tárgyában; c) ugyanannak rendelete a tisztviselők napdijai és útiköltségei szabályozása tárgyában: d) ugyanannak rendelete Bánréve pusztának Jász-Nagykun Szolnok megyébe történt átkebeleztetése iránt; e) ugyanannak rendelete, a korcsmái zárórák szabályozása tárgyában; f) a pénzügyminiszter ur rendelete az adófelszólamlási bizottságok tagjainak megválasztása iránt; g) a földmivelés-, iparés kereskedelemügyi miniszter ur rendelete, a zzarvasi mértékhitelesítő (hivatal megszüntetése tárgyában; h) a közmunka- és közlekedési m kir. miniszter ur rendelete a holt Fehér-Körös sikkonyi torkolatának eltöltése iránt. 6. A köz- igazgatási bizottságban működő tiszti ügyészi he lyettes megválasztása. 7. Törvényhatósági levelek jelesül : a) Budapest főváros, Sárosmegye és Arad szab. kir. város átirata a Göczel-Lendl-féle ügy ben az országgyűlés képviselőházához benyújtott sérelmi feliratuk páttolása iráut; b) Arad sz. kir város átirata a katonai szolgálati szabályzatnak törvényeinkkel leendő összbangzatba hozatala és a hadseregnek az alkotmányra leendő megeske tése iránt; c) Pest-Pilis-Solt-Kiskunmegye átirata Fiume nemzetközi állásának, autonómiájának törvényhozási és kormányzati viszonyainak végle ges rendezése iránt; d) ugyanannak átirata Szent-lstván szobor alap gyarapítása iránt; e) ugyanannak átirata „a magyar korona országai veres-kereszt-egylete“ érdekében; f) Győrmegye átirata a buda-győri vasútvonal kiépítése iránt g) Mosonmegye átirata az árvaletétek utáni vet- bizonyitványok bélyegmentessége iránt; h) Sárosmegye átirata a hadmentességi díjról szóló törvény módosítása; i) Zemplénmegye átirata az amerikai kivándorlás megakadályozása ; k) Esztergom megye átirata a megyei tisztviselők nyugdíjaztatása; I) Szathmármegye átirata a ga- licziai zsidók bevándorlásának megszorítása tárgyában. 8. A közigazgatási bizottság előterjesztései; úgymint: a) a megyei hidvára-szabályozás; b) a hivatalos órák megállapítása; c) a közmun- kaváltsági dijak felemelése; d) a békési szárny- vasút létesítése tárgyában. — 9. Az állandó választmány előterjesztései: a) Kétegyháza község 1882. évi általános és pótköltségvetése; továbbá a megyei pénztárak és alapok, úgy a községi gyámsági pénztárak 1881 -ik évi számadásainak felülvizsgálása iránt; b) az orosházai jegyzői fizetés megosztása; c) B.-Gyula város 3-ik jegyzői állásának megszüntetése; d) a puszta-földvári községi orvosi állomás rendszeresítése; e) B.-Csaba város részére 20,000 frtnyi kölcsön engedélyezése; f) Öcsöd község 1881. évi árvízvédelmi költségeinek megtérítése; g) Öcsöd község birtokeladás iránti kérvénye; b) a megye területén levő közös katonaság elhelyezése iránt 10. Pénztári ügyek. 11. Az országos vereskereszt- egylet megkeresése, a megyei vereskereszt-egyleti választmány megalakítása iránt. 12. A pannonhalmi főapátság értesítése a telki apátság jövedelmének hova forditása iránt 13. A budapesti iparosok és kereskedők megkeresése a regale-jog végleges rendezéséről. 14. A központi névmagya- rositó-társaság levele a névmagyarosítások eszközlése iránt. 15. A győrvidéki gazdasági-egyesület megkeresése az állatbiztosítási intézmény létesítése tárgyában. 16. Tiszti ügyészi jelentés Forsch- ner Ferencz és társainak Öcsöd község vámdij- szedési határozata elleni felfolyamodása iránt. 17. A közegészségügyi bizottság jelentése a Csorvá- son létesíteni kérelmezett gyógyszertár ügyében ; 18. Időközben érkezendő és a póttárgysorozatban közzéteendő ügyek.

TJjdonságok.

A megyei központi választmány f.

hó

5-én Jancsovics Pál alispán elnöklete alatt az országgyűlési képviselöválasztóknak az 1883. évre érvénynyel bírandó névjegyzéke kiigazitása tárgyában ülést tartott, s ez alkalommal a régibb gyakorlathoz képest úgy a gyomai, mint az orosházai választókerületeket három összeirási alkerü- letre osztva, a gyomai választókerületre nézve a gyoma-endrőd-kondurosi alkerületbe összeiró kül- döttségi elnökül Németh Lukács ügyvéd gyomai, küldöttségi tagokul Jánosi Sándor gyomai, és Kalmár József endrődi lakosokat, a Szeghalom-, k.-Iadány-f.-gyarmat vésztőt alkerületbe elnökül Kis Ferencz gyógyszerész szeghalmi, tagokul Ökrös Sándor vésztői, és Czeglédi Lajos vésztői lakosokat, a in. berény-körös-tarcsa-doboz-gerla- pósteleki alkerületbe elnökül ifj. Kollár János ügyvéd m.-herényi, tagokul ifj. Nagy Sándor kö rös-tárcsái és Nagy István dobozi lakosokat, az orosházai választókerületre nézve pedig az oros- háza-tót-komlós-csorvás-bánlalva-puszta és sza- bad-szent-tornya, nagy szénás-sámson-fóldvári alkerületbe küldöttségi elnökül Dr. Márki János ügyvéd orosházi, tagokul Czikora György és Berta András orosházi lakosokat, az öcsöd-szent- andrási alkerületbe elnökül Vitalyos Marton föld- birtokos öcsödi, tagokul Maróthy Sándor öcsödt Tolnai Ferencz sz.-andrási lakosokat, végre

es

kétegyháza-gyula-vári-uj-kigyósi alkerületbe el

nökül Dutkay Béla ügyvéd gyulai, tagokul Ar- gyelán József lelkész kétegyházi, és Arató Sándor gyula-vári lakosokat választotta meg. Ezen ülésen egy érdekes elvi jelentőségű kérdés, jelesül az képezte a vita tárgyát, hogy vájjon oly egyének, kik a választói névjegyzék összeállítása idejében politikai jogaik gyakorlatától felfüggesztvén de ezen felfüggesztésük a névjegyzék összeállítása után még ez évben megszűnik, felveendők lesznek-e a névjegyzékbe? mire nézve a választmány azon megállapodásra jutott, hogy az ideiglenes névjegyzékbe a politikai jogok gyakorlatától felfüggesztettek is felveendők ugyan, azonban a jegyzet-rovatba felfüggesztetésük megszűntének időpontja bejegyzendő, a választmány fogván ezen időponthoz képost a jövő évre érvényes névjegyzék végleges megállapítása alkalmával minden egyes eset fölött határozni.

Gyulaváros központi választmánya tegnap Dobay János polgármester elnöklete alatt szintén ülést tartván, az összeiró küldöttséget Szigetby Lajos, ifj. Oláh György és Petik Ambrus választ mányi tagokból alakította meg, küldöttségi jegy zőül Kóbn Dávid városi nyilvántartó kéretvén föl.

Kinevezés. Főispán úr ő méltósága Kliment Gyulát tiszteletbeli megyei levéltárnokká nevezte ki, ki is a hivatali esküt az alispán ur kezeibe tegnap letevén, hivatalát elfoglalta. Kliment ur mű veit egyénisége és ismert munkaszeretete feljogosít azon reményre, hogy a meglehetősen elhanya golt állapotba jutott levéltárban a kívánatos régi rend ismét otthonára fog találni.

A gyulai polgári iskolaszék és a kir. tanfelügyelő közt az iskola-igazgatói állás betol tése körül felmerült s ez év elején lapunkban kö rülményesen ismertetett vitás kérdésben, melyet a megyei közigazgatási bizottság a polgári is kolaszék véleményéhez képest aként intézett el, hogy az igazgatói állás három évről három évre a működő rendes tanárokkal megválasztatásuk sorrendje szerint töltessék be, — a kir. tanfelügyelő felebbezéso folytán a vallás- és közoktatásügyi ministerium e felebbezés elvetésével a közigazgatási bizottság határozatát hagyta helybe. Örvendünk, hogy ezen annyira élire állított s éppen azért gyűlöletessé vált ügy ezzel igazságos és szerencsés megoldást nyert.

A gyulai sport klub legutóbbi választmányi ülésén rendes tagokul Beliczey István, Ormós János, Keller Imre és Tábi Mihály, vidéki tagokul Megele Béla. Szél Sándor, Fischer Lajos és Jászay László vételiek fel. Ugyanezen alka- ommal Oláh György igazgató bemutatta az igeD csinosan kiállított egyleti jelvényeket, melyek a tagok által 1 frt beszerzési áron kiváltandók.

Ünnepély. A gyulai sport klub a Kis János féle házban levő uj helyiségét mához egy hétre ünnepélyesen fogja megnyitni, mikorra úgy a tekepálya, mint a nyári torna-szerek is elkészülnek. Kívánatos, hogy ez ünnepélyt a klub összes tagjain kivül a tagok családtagjai is, kik az egyletnek állandó vendegei, megjelenésükkel élénkítsék.

Alapszabály megerősítés. A gyulai sport club alapszabályait a m. kir. belügyministeriura megerősítve, a megyéhez bekü'dötte.

Közgyűlés. A gyulai casinó f. hó 10-én d

u. 5 órakor a Deutsch Mór regale-bérlö által emelt 60 frt követelés tárgyában rendkívüli közgyűlést tart. — Ügy halljuk, hogy ezen közgyűlésen indítvány fog tétetni uj és sokkal nagyobb ablako k alkalmazása iránt, mi a helyiség csinossága és világossága szempontjából nemcsak felettébb kivánatos lenne, de kevésbe is kerülne, mert a tulajdonos Kis család hajlandó az ablakokat megcsináltatni, ha a caszinó azok berakatá- sát magára vállalja.

Szlabur Oszkár ügyvédjelölt, a városunk ban s megyénkben általánosan szeretett ifjú folyó hó 2-áu elhunyt Budapesten, s folyó hó 5-ikén kísérte örök nyugalomra bűit tetemeit a gyulai magyarvárosi sirkertbe a mély fájdalomtól áthatott nagy közönség. Kiváló egyénisége, köztiszteletben s közszeretetben álló taifja volt ö a gyulai társadalomnak; kedves modora, szép tehetsége örökre felejthetlenné teszik őt társadalmi köreinkben. Nem találunk szavakat az anyai legmélyebb fájdalom enyhítésére; e fájdalmat- mi is érezzük elveszítvén a legkedvesebb a legjobb barátot. Ravatalát a rokonok barátok s tisztelők nagy száma vette körül. Koszorút tettek koporsójára a jó anya, testvérek, barátok, rokonok, s a legszebb volt mindközött a gyulai leányok kiválóan szép koszorujii. Nyugodjék békével a korán elhunyt ifjú, a felejthetetlen jó barát.

Máriássy György kir. adófelügyelő bűnügyében a vizsgálattal Dobosfy Alajos kir. törvényszéki bíró lett megbízva.

A helybeli izraelita elemi fi- és leányiskola növendékei f. hó 8-án, azaz hétfőn (esős időben kedden) majálist fognak tartani a városi — kis — erdőben, melyen minden gyermekbarát szívesen láttatik. Gyulán, 1882. május hó 4-én. Az igazgatóság.

Petritz A. fényképészeti műterme a

főutezán özvegy Királyné házában megnyílt, kiállított képei igen csinos és tiszta munkáról tanúskodnak, bizonyítványai alapján helyben ipar- jogositványt is nyert, miért is ajánljuk közönégünk pártoló figyelmébe.

A janiinai szöllöb tulajdonosai újra kér- ényt nyújtottak be és ezúttal közvetlenül a bel- gyministeriumhoz az iránt, hogy Csabától elszakadva önálló községet képezhessenek, s mint a ministeri leiratból, mellyel ezen kérvény a megyéhez leküldetett, következtethető, indokaik alapján belügyminisztérium hajlandó kérelmüket tel jesiteni.

Útfelügyelőnek a gyomai járás területére megyei alispán Dutkon Imre gyomai lakost nevezte ki. A mező-berényi járás területére útfél gyelőűl kinevezett ifj. Kollár János ügyvéd ezen állásáról lemondott.

Hymen. Moravcsik Géza, a szarvasi főgymnázium ifjú tanára, múlt hó 29-én vezette oltárhoz Salacz Ilka kisasszonyt, Salacz Ferencz szolgabiró kedves szép leányát. — Csabán Küz dényi Zoina kisasszonyt, Küzdényi Sándor szép leányát Ormai Géza fiatal kereskedő, — Békésen Gottfried Tinka kisasszonyt Steiner Kálmán bécsi kereskedő, Stark Helén kisasszonyt pedig Krausz Sándor eljegyezte.

Szabó Lajos békési városi Írnok, a Hajnalféle ház leégése alkalmával szenvedett égési sebek következtében, 60 éves korában meghalt. Béke poraira!

K.-Ladányból kissé elkésve írják, hogy az ott f. évi marczius 1 -én megalakult s már 80 tagot számláló „népkör“ husvét másodnapján - rész ben saját pénztára, részben pedig a helybeli szegények javára igen népes zártkörű tánczestélyt tartott, mely 75 frt tiszta jövedelmet eredményezett.

Vörheny. Szabad-Szt.-Tornya községében

a vörheny oly járványszerüen lépett fel a gyermekek között, hogy az elöljáróság az iskolák bezáratása iránt folyamodott a megye alispánjához.

Vámszedési engedély. A m. kir. belügyminisztérium a kereskedelemügyi minisztériummal egyetértöleg Sz.-András községének a régi komp helyére épített uj hidra vonatkozólag a kért vám- szedési jogot megadta.

Törvényszéki csarnok

Jegyzéke a b.-gyulai kir. törvényszéknél 1882. évi május hó 8 és következő napjain előadandó polgári és bünfenyitő ügyeknek.

Május 8. Előadó: Kirileszku.

959. Fröhner József hatóság elleni becsület- sértés.

1027. Czinauó Károly és t. rablás büntette 984. M. Nagy Imre ób társa hatóság elleni becsületsértés.

Május 9.

888. Csiszár Kálmán és társai köz- es ma gánokirat hamisítás.

törvényszék polgári

következő peerek intéz

A b.-gyulai kir osztályánál tegnap a tettek el.

686. Greiuer Antal ctr. Schröder József, mint kisk. Rotzer József m. gyámja — számadás helyeslése ■— a felperesi számadás némely tételek módosításával helyt seltetett.

1531. Schröder Kornél, mint kisk. Yarga Sándor és társa" gondnoka ctr. Varga Sándor — gondnokság alá helyezés — felperes keresetével elutasittatort

1321. Özv. D. Tímár Józsefné és társai ctr. D. Timár Mária — tulajdonjog — felperesnek keresete megitéltetett.

709. B. Szabó Eszter ctr. Hézső János — gyermektartási dij — felperes keresetével elu- tasittatott.

417. Kis János ctr. Takács Zsófia — válóper — felperes keresetével elutasiitatott.

45. Kincses Gábor és társai ctr. Kincses Mihály — holttányilvánitás — alperes holttányil- vánittatott.

510. Veres Mihálynó szül. Vincze Katalin ctr. Veres Vincze — igényper — felperes keresetének részben hely adatott.

Pályázati hirdetmény. A szarvasi kir. járásbíróságnál a bírósági végi e hajtői állomás üresedésbe jővén, annak betöltése tekintetéből a nagyméltóságu m. kir. igazságügymiuiszter urnák 1882. évi 1435. I. M. E. sz. a. kelt magas rendeleté folytán pályázatot hirdetek és lelhivom mindazokat, kik a fentirt állomást elnyerni óhajtják, hogy szabályszerűen bélyegzett okmányokkal, de különösen életkorukat igazoló anyakönyvi kivonattal is felszerelt kérvényüket eme hirdetménynek a „Budapesti Közlöny“-beu lett harmadszori meg jelenésétől számitott 4 hét alatt az 1874. évi október hó 15.-én 3436. I. M. E. sz. a. .kiadott bírói ügyviteli szabályok 5. §-ában körülirf módon hozzám anuál bizonyosabban beküldjék, minthogy a későbben érkezendő vagy inás utón beterjesztett kérvények figyelembe nem vétethetnek B.-Gyulán, 1882. év ápril 30.-án Novak, elnök.

Közgazdászat, ipar és kereskedelem

Fekete Pál szőlészeti vándor tanár előadása

A bajusz-gyökerek eltávolítása a metszéssel egy időben történik.

Mielőtt a metszéshez fognánk, először azt kell tudnunk, hogy akár művelés alatt áll a szóld akár vadon magára hagyatva :osak » barma dik éves hajtás hoz rajta gyümöl csőt, másodszor azt kell tudnunk, hog;v a tőke

művelésnél csak úgy nyerhetünk egészséges, Iá radozásunkat, továbbá az adót é* egyéb terheket bőven kifizető tőkét, ha az körben minden oldalról igénybe van véve a benne lerakodott nedvet a gyümölcsnek és hajtásoknak átadni; e czélból tehát a tőkén hagyott vesszőknek körben — vagyis a tőke minden oldalán — kell állan soha sem csak egy vagy két oldalon.

Miután e két alapkellékeket tudjuk : metszéskor oda kell törekednünk, hogy a termő vesz- szök — úgynevezett cseres-veszszők — egymással szemben álljauak. Kiválasztunk tehát a tökén két egymással szemben álló két éves — csercsapot — vesszőt és azokat három szemre metszszük, vagyis a cseren felül a tavalyi hajtáson három szemet — rügyet — hagyunk, a többit levágjuk, ezek lesznek a gyümölcsöt fürtöt hozó vesszők, azután a papista kereszt alakjára, a termő vesszőkkel keresztben álló két egy éves, úgynevezett sima vesszőt két szemre metszünk, vagyis ezeknek egyikén is, másikán is két szemet hagyunk meg, 8 azokon felül a többit levágjuk, ezek lesznek következő évben a termő, csercsapos vesszők, mert a rajtok jövö évben képződő hajtások lesznek akkor a 3-ik évesek; ezen uégy vesszőn kivül, tudniillik a két három-három szemre metszett csercsapos, és a két, két-két szemre metszett metszett sima vesszőn kivül, minden vesszőt és sarjat tőben kell levágnunk. Minél inkább megközelíti a 4 meghagyott vessző a kereszt alakjában való állást: annál jobb munkánk. — Magától értetődik, hogy az ilyen metszés csak az egészséges tőkéken lehetséges, mert a száraz és ferdéu álló vagyis egy oldalra nőtt tőkéket rendesekké, egészségesekké kell csinálnunk, még pedig úgy, hogy a száraz részeket és ferde elnövést levágjuk, eltakarítjuk, a ha czélunknak a megmaradt rész nem felel meg, inkább egészen kopaszra nyírjuk a tőkét, hogysem jövőre is elrontsuk. Ha gyengébb, de egészséges a töke, s nem hagyhatnánk rajta négy vesszőt; akkor amint lehet, csak egy csercsaposat és két vagy egy sima vesszőt hagyunk rajta, de ezeket is szemben egymással.

Metszés után következik a metszéssel egyenlő fontosságú munka, az úgynevezett vessző-válogatás. Ez akkor történik, mikor a szőlő már any- nytra kihajtott és nőtt, hogy a termés rajta meglátszik, tehát valamivel a virágzás előtt, május végéu vagy junius elején.

A vesszőválogatás alatt értjük ama munkát- melylyel a szőlőt kényszerítjük csupán czéljaink elérésére nézve működni, illetőleg növekedni. Mivel pedig czélunk az, hogy minél több, jobb és tökéletesebb gyümölcsöt teremjen : azért mondjuk a vessző-válogatás munkáját a metszéssel egyenlő fontosságúnak.

A vessző-válogatás munkája pedig a követ-: közökben áll :

1- ör a tőke alatt — tehát a tóke nyakán — nőtt minden hajtást el kell tárol'tauunk, vagyis, mivel ekkor oly gyenge a hajtás, kézzul tőből le-: törnünk;

2- or I tőkén a rejtett rügyekből nőtt hajtások közöl kettőt, a legerősebbeket, melyek egymással szemközt állanak, meghagyunk a végből, hogy ezek legyenek jövö évben a sima vesszők,

A többi ilyen rejtett rügyekből nőtt hajtásokat mind letördeljük. Oly módon tehát, hogy ekkor csak hat vessző marad a tökén, tudniillik : a két idei hajtás, a két tavalyi — sima — vessző és a két csercsapos ntár termést hozott vessző; | !

3- or megnézzük elébb az egyik sima vesz- szöt, s ha — ami megesik — termést hozott volna, akkor mindkét hajtását meghagyjuk, ha azonban termést egyik hajtása sem hozott, akkor csak az erősebbik hajtását hagyjuk meg, a másikat letörjük; azután megnézzük a másik sima vesszőt és épen igy cselekszünk azzal is;

4- er a termést hozott hajtásokat megvizsgáljuk és a legfelső fürt felett három levelet hagyunk, a hajtás többi részét pedig körmünkkel elcsípjük vagy késsel levágjuk. Ezt a lecsipést a sima vessző hajtásán nőtt fürt felett is meg kell tennünk, vagyis minden termést hozott hajtáson ;

5- ör a tavaszkor egészen kopaszra metszett tökén a körülményhez képest meghagyunk bárom vagy négy hajtást, de szorosan ügyelünk arra, hogy azok mindig szemben — keresztben — állanak egymással, valamint hogy a legerősebbeket hagyjuk meg;

6- or lecsípni nein szabad sem a tökéből nőtt és meghagyott hajtást, sem a sima vesszőn hagyott hajtást, mely t. i. gyümölcsöt nem hozott, I melyet azért hagytunk meg, hogy jövőre képezze a termő csercsapos vesszőt. Tehát kötéskor vigyázni kell arra, hogy a kötök — a régi szokáshoz képest — a hajtásokból mitse törjenek le, vagy a leveleket le ne tépjék, mert ha ez-ket elkövetik : akkor munkáuk sikerét is tönkre teszik ;

7- or a hajtásokon nőtt bajuszt — más néven kunkorgót — melylyel a szőlíovesszok hajtasa egymásba vagy egyebbe szoktak kapaszkodni, nem szabad iecsipni vagy levágni, azokat úgy kell meghagyni, amint vaunak.

(Vége köv.)