Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)
1882-04-30 / 18. szám
a németvároson ütött ki a tűz, és pedig Engelhart András hosszuerdei csősz 1150 számú háza nád- födelének külső végén, mely körülmény abbeli gyanút erősiti, hogy a tűz gonosz kezek munkája. A hirtelen nagy számban összesereglett közönség a szeles időben valódi bravourral oldotta meg az oltási feladatot, pár perez alatt nemcsak lokalizálva volt a tűz, hanem az égő nádfödél nagyobb részét is sikerült megmenteni. Az épület az „Azi- endá“-nál volt biztosítva. A vivasi tanfolyam megindult, s a gyakorlatok a Korona „sport“ helyiségében vele járó zajjal és élénkséggel serényen folynak. A vivók elfoglaltságukhoz képest — tetszés szerint vehetnek részt az órák bármelyikén, amennyiben naponta három óra van: reggel 7—8-ig, délután 2—3-ig és 6—7-ig. A tanfolyamon részt venni szándékozók Oláh György urnái még folyton jelentkezhetnek. Vetéseink néhány nap óta valódi tanta- lusi kínokat szenvednek. Naponta, különösen a hajnali órákban egészen beborul, néhány perczig csendes esőcseppek hullanak, de a felhörétegek oly vékonyak, hogy egy kis szél őt perez alatt az égboltozatot ismét kéWégbeejtően azúrkék szinbe tudja öltöztetni. A vetések szomorú látványt nyújtanak. A búza helyenként megsárgult, a legelők és kaszálók kopárak; sok gazda, noha a téli takarmány is egész fogytán van. nem is tudta jószágait legelőre hajtani, s azokat még folyton istállózza; valóban nagy szerencse, hogy a kedvezőtlen időjárás daczára, a marhaállomány egészségi állapota teljesen kielégítő. Földműveseink levertsége a kétségbeeséssel lesz határos, ha az eső pár nap alatt nem fog beállani. A gyulai adókivetö bizottság működését f. hó 26-án délben hat napi ülésezés után fejezte be. Az ujónczállitás megyénk egész területén be van tejezve. Békésen a hadsereg jutaléka egéseen kikerült, a tavalyi restantia is pótoltatott bárom póttartalékos híjával, a honvédséghez már egy hadköteles sem volt besorozható. Az első korosztály általában megtermett izmos fiukból állott, de annál satnyább volt a harmadik de különösen második korosztály. Szeghalmon besoroztatott a rendes hadsereghez 58, a póttartalékhoz 8 és a honvédséghez szinte 8 egyén. A békés-csabai útvonalon levő úgynevezett „borostyáéi“ áteresz 19-én ideiglenesen megnyit- tatott; | végleges helyreállítás azonban, miután még mindkét oldalán magas viz-fekszik, Békés város elöljáróságának jelentésé szerint még akkor nem volt teljesíthető. Több tekintélyes csabai polgár kérvényt adott be Eördögh Frigyes szolgabiró úrhoz, hogy | csabai hetipiaczokon a szállítási és kofálkodási czélokra piaczi czikkek vásárlását csupán 9 óra után engedélyezze. A kérvényezők élénken ecsetelik ama visszásságot, hogy a saját szükségleteikre nem képesek tolakodó idegen kupeczektől mit sem vásárolni. A szolgabiró ur a kérvényt beterjesztette a megyéhez. Az országos dalárüunepély ez évben augusztus hóban Debreczenben fog megtartatni; megyénkből — tudomásunk szerint — a békési és csabai dalárdák fognak résztvenni az ünnepélyen, a csabai valószinüleg versenyezni is fog. Csabán 24-én éjjel 7a12 órakor tűz ütött ki Kún Miksa 1388. sz. háza melletti olajmalom istállóján. A tűz keletkezése határozottan gyújtogatásra vezethető vissza, amennyiben a csóvát is megtalálták. A felbecsült kár 455 írt, de az épület biztosítva volt. Csabán a pünkösd másodnapi lóversenyt követőleg egész ünnepélysorozat foglalkoztatja a szomszédváros intéző köreit. Szó van nagyszabású konczertröl, melyen fővárosi művészek is résztvennének, műkedvelői előadásról szinte a nemzeti színház néhány jelesének közreműködésével, de legvalószínűbb megállapodás már a ligetben adandó táuczvigalom, mely bizonyára ezúttal is kitünően fog sikerülni. Békés városát a tűzvész csapása gyakran sújtja. Ápr. 25-én este 9® órakor tűz támadt a ref. templomhoz alig nehány lépésnyire, — a „kis utczában“ nt. Hajnal Abel ur háza gyulladt ki s borult lángba nehány pillanat alatt, melynek nádtetője javítását az este fejezték be. A toronyőr a harangokat csak az utczáról felhangzó „tűz van“ kiáltások után kezdte félre verni. Igazán már azt sem tudjuk, miért tartjuk őket a toronyban, ha még a közvetlen közelükben levő tüzet sem veszik észre. A tűz csakhamar belekapott a ref. kántori lak istállójába és Elekes M.-né úrnő házába, nappali világossággal árasztva el a környéket. Csak kis szól lengedezvén, sikerült a tüzet éjfél felé eloltani és Elekesné asszony háza egy részét megmenteni. Víz hiány és egy városi fecskendőnek csakhamari használhatatlanná válta miatt az oltás nehézséggel járt; az oltásnál többen kitüntették magukat. Szabó Lajos városi Írnokot alig lehetett kimenteni az égő házból, ki most súlyos égési sebeivel betegen fekszik. Újvároson lakó Csomósné annyira megijedt a tűzi lármától, hogy rögtön meghalt. A tűz eredete ismeretlen, az épületek tűzkár ellen biztosítva voltak. Kívánjuk a toronyőrnek megbüntetését és a tűzoltó eszközöknek jókarbán tartását. A békési kir. járásbíróságnál még mindig nem tétetett semmi intézkedés a segédtelek- könyvvezetői állás betöltése és a bekeb. kérvények gyorsabb kiadmányozása tárgyában. Elég szomorú, hogy az adózó közönség érdekei oly kevés figyelemben részesülnek és az e miatt jogos felszólamlások a fülek mellett elereszttnek. Nem szűnünk meg az orvoslást mindaddig sürgetni, mig a bajon segítve nem lesz. A békés-földvári szárnyvonal előmunkálatai befejezésükhöz közelednek. Majdnem nyile-- gyenességü leend a tervezett vonal, Földvártól egész Békésig. Kérelmeztetett a földvári indó- háznak államköltségeni felépítése, minek folytán utasittatott felülről az előmunkálattal foglalkozó mérnök ur annak nagyobb mértékbeni külön költségelésére ; kilátás van, hogy a kérelmet az állam teljesiteni is fogja. Mezö-Berényben a Petz Gyula elhalálozása folytán üresedésben levő németajkú evang. egyházi lelkészi állás múlt vasárnap töltetett be. Dax György eddigi segédlelkészt választották meg egyhangúlag. Névváltoztatás, f) ess au er Mór szarvasi lakos, vezetéknevét ministeri engedélylyel „D é- csei“-re magyarosította. A szarvasi „kereskedelmi csarnok“ ünnepélyes megnyitása a „Bárány“ fogadó nagy termében e hó 20-án ment végbe; az ottani függetlenségi kör megnyitása pedig — párt- estélyel egybekötve — a volt polgári olv. egyesület ezelőtti helyiségében május 7-én fog megtörténni. Jászberénybe történt áthelyeztetésem folytán Gyula városát elhagyni kellett. Midőn sajnálattal hagyom itt e várost, melyhez annyi kedves emlék köt, különösen azok kiknek személyesen búcsú üdvözletemet át nem adhattam, fogadják búcsú kézszoritásomat s azon Ígéretemet, hogy az együtlét örökre kedves emlékei szivembe kitöröl- hetlenül bevésvék. Hasitz Lajos, honvéd hadnagy kezelő tiszt. Kimutatása és nyugtázása a márczius 25-iki tűzvész által nyomorba jutottak részére befolyt adományoknak. — (B'olytatás.) Geszner Sebestény 2-ik ivén : Alb Péter 1 írt, Szilágyi Mojsza 1 frt, Berndt Konrád 10 kr, Borbély Katalin 10 kr, Biberea Péter 2 frt, Tripon Tódor 10 kr, Kimpián János 2 frt, Kimpián Péter 40 kr, Sverle Mitru 1 frt, Argyelán Lázár 20 kr, Petru Német 20 kr, Kertes Illés 60 kr, ör. Mány Illés 20 kr, Budai Péter 30 kr, Berndt György 50 kri Ulich József 30 kr, Csóré Sándor 20 kr, Sverle Péter 1 frt, Moldovány Mojsza 30 kr, özv. Mol- dovány Mojszáné 10 kr, Budai Mojsza 40 kr, Moldovány Mihály 30 kr, Bérezik Mihály 50 kr, Argyelán Mihály 30 kr, Krizsán Jánosné 40 kp Oltyán János 1 frt, Kruszki András 10 kr, Mo- roztsán Mojsza 10 kr, ifj. Budai János 10 kr, Pumutz János 10 kr, Pumutz György 20 kr, Oláh György 20 kr, Moldovány Mojsza 10 kr, Hack József 20 kr, Schriffoit János 40 kr, lllich András 30 kr, Kardos Jáuos 10 kr, Engelhardt György 20 kr, Müller István 50 kr, Geszner Sebestény 70 kr, összesen 17 frt 80 kr. Grob Jakab tanácsos ivón : Schiflis Györgyné 20 kr, Gyulai András 1 frt, Flinta Róza 40 kr, Grim Károly 2 frt, Repold Károly 50 kr, özv. Takácsi Jánosné 56 kr, Páskuj József 1 frt, özv. Stéger Mátyásné 50 kr. Ilerberth Antal 20 kr, Réz Zsigmond 20 kr. Zielbauer Mária 50 kr, Wagyura Lipót 1 frt, Sikó Gyula 2 frt, Fridrich Ferencznó 2 frt, Scher Kon- rádné 20 kr, Weisz Lipótné 20 kr, Kolman Fe- rencz 3 frt. Hajnal F. 50 kr, Ulmandinger András 10 kr, Berbekutz Szilárd 60 kr, Sail Mátyás 20 kr, N. N. 20 kr, N. N. 40 kr, Szikes Györgyné 1 frt, Remele József 60 kr, Dubányi János 2 frt, Róth János 1 frt, Dunai János 50 kr, Goldstein Miksa 30 kr, Kaizer Ferenczné 1 frt, Hetzler Alajos 50 kr, Jondz Ferencz 5 frt, Merza István 50 kr, Wagenhoffer Teréz 40 kr, Mecz Antal 50 kr, Mihálik Rozi 10 kr, Szűcs Mihály 20 kr, Jap- port József 20 kr, Bekker Mátyás 60 kr, Somogyi özvegye 10 kr, Páskuj József 10 kr, Zvolenszki 10 kr, Schriffert József 50 kr, Boros József 50 kr, Lámbár özvegye 20 kr, Bauer József 40 kr, End- rész János 20 kr, özv. Reinitzer István 1 frt, Gróh Márton 20 kr, Anuló Pál 40 kr, Laura Filz 5C kr, Steigerwald Ferencz 40 kr, Steigervald János 10 kr, Luchi 40 kr, Bekker Antal 1 frt, Licska Ferencz 2 frt, Baudhauer Antalné 10 kr, jfj. Licska József 1 frt, Argyelán Demeter 1 frt, Berbekucz Miklós 2 frt, Pettner József 50 kr, Niedermayer Antal 1 frt. Összesen 45 frt 56 kr. Doboz községe 24 frt 63 kr ,gr. Wenckheim Rudolf 100 frt, Göndöcs Benedek 150 frt, gyulai gróf Wenckheim család 600 frt, gróf Wenckheim Károly 100 frt, gróf Wenckheim Géza 50 frt, békésmegyei takarékpénztár 200 frt, gyulai nő-egylet 100 frt, gyulai I. takarékpénztár 100 frt, gróf Wenckheim Frigyes 200 frt, gróf Almássy Kálmánná 50 frt. Mis ku ez a György 2-ik ivén : LJtcza Mojsza 20 kr, Méhes János 50 kr, Argyeláu Dávid 30 kr, Gombos Traján 50 kr, Lázár Flóra 20 kr, Anuló Mihályné 30 kr, Rusz Demeter 20 kr, Rusz Flóra 50 kr, Borbély Melenta 20 kr. Galambos György 20 kr, Gyorgyovics János 10 kr, Balázs Tógyer 10 kr, Gálosi Mihály 1 frt, Tokai András 40 kr, ifj. Deák Mojsza 20 kr, Puraucz Péter 50 kr, Pantye Illés 10 kr, Nadabán János 10 kr, Nadaban Tódor 10 kr, Pomutz Mihály 20 kr, Nadabán Mojsza 20 kr, ^Szarvasán Dávid 30 kr, Deák Tógyer 20 kr, Lázár Pál 10 kr, Kardos Mojsza 40 kr, Styr György 50 kr, Styr Péter 30 kr, Nadabán Miklósné 20 kr, Magda Mojszáné 10 kr. Pomutz Péter 4 kr., Cseke Lajos 20 kr., Kovács István 50 kr., Joszip Jánosné 10 kr., Tamás Sándor 20 kr., Hengye György 20 kr., Roskai György 50 kr„ Hotorán Miklós 10 kr., Styr Flóra 10 kr., Rusz Mihály 20 kr., Szelezsán Jánosné 10 kr., Tulkán Mihály 35 kr., Deák Mojsza 20 kr., Varga Mojsza 10 kr., Nagy István 20 kr., Veres János 20 kr., Kardos Flóra 20 kr., Vladutz Péter 50 kr., Magyar Jánosné 30 kr., Pantye György 10 kr., Pantye Mihály 50 kr., Váradi Dávid 50 kr., Kardos Mojsza 10 kr., ifj. Argyelán János 3 frt, Gabnai István 30 kr., Pozsár Péter 10 kr., Josif János 10 kr., Otlakán István 40 kr., Gombkötő András 10 kr., Prekup Illés 10 kr., Vladutz János 20 kr., Borbély György 10 kr., Erdei Sándor 1 frt, (Folyt, köv.) Nyilatkozat. „Adókivető bizottság“ czim alatt a „Békés“ múlt heti számában írott czikk- ből némelyek — malitiából — azt akarják kiolvasni, hogy a czikknek éle a rendezett tanacs megbuktatására irányul. — Valóban nincs kedvünk ez otromba ráfogás ellen védekezni, de kötelességünknek ismerjük eme nyakatekert „kimagyarázás“ ellen határozottan tiltakozni. Mi csak arra akartunk rámutatni, hogy a kormány adótörvényeiben mennyire üldözi a rendezett tanácsú városokat, Tisza kormányelnök már több Ízben, utolszor a qualifiká- tionális törvényjavaslat bizottsági tárgyalásánál egész leplezetlenül kimutatta a rendezett tanácsú szervezet iránti ellenszenvét, ő tudja miért. Ha a rendezett tanács vívmány a nagyközségi szervezettel szemben, — mint nekünk igaz meggyőződésünk, hogy az — tessék a kormánynak is ezt mint vivmányt respektálni, ne pedig felemeltadó tételekkel üldözni, mint ahogy ma tényleg történik. Ennek az üldözésnek megváltoztatása a rendezett tanács és közönségünk érdekében volt czikkünk intentiója, i azért minden balmagyarázat ellen ismételten és határozottan tiltakozunk. C zik kiró. Ta,n/ÜLg'37-_ Iskoláink magyarsága érdekében. E lap 8-ik (febr. 19-ki) számában következő szives kérés intéztetett a t. megyei tanfelügyelő úrhoz: „Szíveskedjék a 3% magyarul nem tudó tanítók és az idegen tannyel vü (összesen 36) iskolák névsorát rendelkezésünkre bocsátani; mi hajlandók vagyunk kísérletet tenni, hogy a nyilvánosság utjáu kifejtendő társadalmi pressio nem fogja-e a 36 számot ha nemis ele- nyésztetni, de legalább felére szállítani?“ Ennek, Isten jóvoltából, már két hónapja múlt, de a t. tanfelügyelő ur mind eddig nem vett tadoraást szives kérésünkről. Nem akarjuk feltenni, hogy ö is a „ Rózsi . . . megvetlek “-léle elvnek hódolva tagadta volna meg a kérelem tárgyát vagy, hogy épen takargatni akarná azokat a tanférfiakat, a kik édes magyar nyelvünket arra sem érdemesítik, hogy vele megismerkedjenek s rajta beszélni megtanuljanak; de ezt mégis határozottan fel kell rónunk a t. tanfelügyelő urnák, hogy két egész hónap alatt nem bírt pár perczet szakítani arra, hogy egy ennyire fontos ügyben, a nemzetiség ügyében, a melynek a megyei tanügy terén ő hivatalból tartozik támogatója és őrállója lenni, — ha csak pár sorra is méltatja felszólla- lásunkat. Újból ismételjük azért kérésünket, s megvagyunk győződve, hogy a magyarosodás érdekében kifejtendő actiónkat a t. tanfelügyelő ur nem csak hogy akadályozni nem, de egyenesen támogatni fogja, és pedig saját állása s kötelességének helyesen értelmezett betöltése szempontjából. A békésmegyei tanítóegyesület „Évkönyve az 1880-81 tanévbon“ (talán: tanévről?) megjelent s a napokban beküldetett hozzánk. Az 51 lapra terjedő füzetben következők foglaltatnak: 1. A békésmegyei tanitó-egyesületet .1881. jul. 20-án M.-Berónyben tartott közgyűlésnek jegyzőkönyve. Jegyzetté Sass István. 2. Jegyzői jelentés az egyesület 1880-81 évi munkásságáról szintén Sass Istvántól. 3. Pénztári vizsgálók (talán ; pénztárvizsgálók?) jelentlse. 4. Könyvtári czím jegyzék. 5. Az egyesület tagjainak névjegyzéke. 6. A tanító képzés Benka Gyula szarvasi tanitó- képezdei igazgatótól. 7. Mikép tanítható a konyhakertészet gyakorlatilag az iskolában ? Sziráczky Jánostól. 8. Az „Eötvös alap“-ról. Német Lajostól. Vau az egyesületnek, mint a kimutatásból atjuk, összesen 249 tagja, s ezek közt 3 alapitó, 99 pártoló és 147 rendes tag. Örvendünk rajta, hogy a t. tanítóegyesület ez évkönyvvel beszámolt a nyilvánosság előtt egy évi működéséről. Ez mindenesetre „életjel,“ s kívánjuk, hogy az egyesület működése jövőben még tágabb körű, s eredményben is gyümölcsözőbb legyen. Az „Évkönyv“ egyes darabjainak tüzetesebb méltatására, hacsak lehet, minél-előbb sort kerítünk, a mikor nem mulaszthatjuk el ítt-ott észrevételeinket is megtenni azokra. Közgazdászat, ipar és kereskedelem. Fekete Pál szőlészeti vándor tanár előadása. Folyó hó ápril 23-án ama ritka szerencsében részesült Gyula városa, hogy a földmivelési miniszter által a szőlő-termelő vidékekre előadásokat tartatni kiküldött szőlőszeti szaktudós Fekete Pál ur meglátogatta. Szerencsének mondom a látogatást már csak azért is, mert Fekete ur hozzánk küldve nem volt s csak a maga jó szántából rán- dult Csabáról Debreczenbe utazása közben Gyulára; szerencsének mondom e látogatást már csak azért is, mert igy talán a földmivelési minisztériumnak, ha esetleg tudomására jut, figyelmét egyben vagy másban Gyula városa iránt is fel- költeni; szerencsének mondom e látogatást végre azért is, mert szőllő-mivelési tekintetben nagyon ránk fér az útbaigazítás és tanitás. Délután 4 órakor a súgaruti szőllők egyikében tartott Fekete ur előadást, melyen, tekintve azt, hogy a közönség arról jóformán tudomással sem bírt, az érdeklődők közül vagy 50-en voltak jelen. Azoknak javára, kik a közérdekű előadást nem hallották; alulírott kötelességemnek tartottam azt röviden összefoglalva nyilvánoságra hozni. Szigorúan az előadás menetét követve, ezeket lehetett ott megtanulni: A szőlő, mint növény, a kúszó-növényekhez tartozik s oly hatalmassá tud növekedni egészen magára hagyatva, hogy a százéves tölgynek nemcsak minden ágát befutja, hanem azt növekedésében megállítja s végre meg is öli. Ily hatalmas életerő nyilatkozván benne, ha művelés alá vesz- szűk, szükséges őt korlátok közé szorítani. Művelése tehát nem egyéb, mint okszerű korlátozása tenyészerejének s kizsákmányolása térmő-képes- ségének saját czéljainkra. Rég óta műveltetvén a szőlő, különböző művelési módok szerint történik az. Művelési módjai: a tőke-, szálvessző- ób lugas-művelés. Mind eme művelési módok különböző rendszerek után történhetnek és pedig 1-ör a metszés megejtése szerint van csercsapos, hosszúcsapos, bak-csapos és kopasz-tőke metszési rendszer; 2-or a meghagyott vesszőkkel való bánásmód szerint: a karikás-, Güot-, Hoinbreng- és rénusi-reudszer. Mivel azonban nálunk — legalább úgy látszik — a tőkés művelés és e mellett a cser-csapos metszési rendszer a divatos: csupán erről beszélt szak-tudósunk. Mindenekelőtt való dolog lévén a szőlő éven- kinti megmunkálásánál a nyitás, arról a következőket kell tudnunk. Nyitás alatt értjük a szőlőművelésnél ama munkát, midőn tavaszszal a föld a télre letakart tőkékről kétfelöl elkapáltatik, hogy a szőlőt a nap világosságának és melegének, valamint a lqvegő hatásának elé tárjuk, továbbá, hogy az eső a gyökerekre annálinkább lefolyhassék. Nálunk a vesszők is fedve lévén, ezek felhúzása természetesen megelőzi a nyitást. — Nyitás után első teendő a múlt évben a tőke feje alatt képződött bajusz-gyökereknek, vagy, mint másképen hívják, harmat-gyökereknek szorgalmas eltávolítása, éles késsel való levágása, mert ezek, ha meghagyatnak és erőre kapnak, tápdúsabb — azaz jobb — földben, a föld felszínéhez közel ágaznak el : tétlenségre kárhoztatják a föld mélyében levő szív-gyökereket, de ezt csak addig teszik, mig a téli nedvesség tart a felszínben, ha pedig ez kiszáradt, nehogy ők is kiszáradjanak, a tőkéből szívják el a nedvességet vagyis az életért való küzdelem kényszeríti őket a tökéből táplálkozni, s igy világos, hogy mind a vízgyökerekre nézve, mind a tőkere nezve kártékonyán hatnak, de meg kapálás alkalmával okvetlenül megsérülnek és durván sertetven meg, fekete-ro- hadásba mennek, mely fekete-rohadás a tökére is könnyen áthat. A bajusz-gyökerek eltávolítása tehát szükséges 1-ör azért, mert kora-tavaszszal, míg a téli nedvesség tart, a szívgyökerek működését gyengítik; 2-or azért, mert mikor már a felszínből kifogyott a téli nedvesség, a működést átadják a szívgyökereknek, de ezek már gyengítve lóvén a működésben, mig szivó-kepessegök egész erővel megeredne, nem képesek elég táplálékot adni a tőkének, s igy a szölőhajtások növekedése egy ideig megáll, s azután is lassan halad előre, mert 3-or a szívgyökerek által a töké
