Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-04-23 / 17. szám

gyarapodik folyton a proletárok már is óriási száma. Sötét kép ez, de igaz, és legkevésbé sem túlzott. Bizonyára nekünk nem eszményképünk, hogy Gyula városa a nagyközségi szervezetre visszalépjen, de ha meggondoljuk, hogy iparosainkon a harmad osztályú kereseti adó eddigi mérvű kiszabása folytán valóságos átka a ren dezett tanács, legkevésbé sem mernénk reájuk követ dobni, ha a mai szervezet lejártával iparosaink, akik annak legoda adóbb hívei voltak, kezet fognának i foldészekkel annak megbuktatására.

Ha valamely osztály, úgy a kézmü- iparos, különösen pedig Gyulán az, melyet kimélni, kedvezményekben részeltetni már nemcsak honfiúi kötelesség, hanem valódi humanitási kérdés; az adókivetés szinte oly tér, melyen a kormány annyiszor hangoztatott, soha be nem váltott jóakaratát tudná éreztetni; nyilvánítja pedig az adóprés folytonos csavarásában, mely a maholnap névleg létező kézműiparnak az utolsó kegyelemdöfést is hivatva van megadni.

Az adókivetési bizottság tárgyalásai előtt szükségesnek tartottuk ezeket elmondani, akiket illet, vonjanak belőle tanúságot. DBékésmegye közigazgatási bizottságé nak az 1881. év második felére vonatkozólag a

m. kir. miniszterelnökhöz fölterjesztett jelentése

Nagyméltóságu m. kir. miniszterelnök ur 1

Tekintetes törvényhatósági közgyűlés!

A közigazgatási bizottságokról szóló 1876. évi VI. t. ez. (64. 70.) §-a értelmében a megyénk beli közigazgatás újabb ágai állapotáról szóló rendszerinti jelentésünket az 1881-ik év második felére vonatkozólag következőkben van szerencsénk tisztelettel előterjeszteni.

I. A belügyminisztérium ügykörét érintőié g.

I. fejezet.

1. A közigazgatási bizottságban a lefolyt félév alatt azon változás történt, hogy Máriássy György kir. adófelügyelő a m. kir. pénzügymi niszter ur által ellene elrendelt s még most is folyamatban lévő fegyelmi vizsgálat tartama alatt hivatalos teendői végzésétől tartózkodván, helyette az adófelügyelői teendőket, Orosz László kir. adófelügyelöi helyettes látta el.

A közigazgatási bizottságnak az 1881. év végén kilépett öt választott tagja, a törvényhatósági bizottság által kivétel nélkül újonnan megválasztatott.

2. A megyei központi közigazgatás menetét az ezen jelentéshez csatolt II. mintájú kimutatás számszerű adatokban is feltüntetvén daczára azon körülménynek, hogy a tisztikar tevékenysége a felmerült ügyek elintézésében kifogásra alkalmat nem nyújtott, kénytelenek vagyunk itt ismételni azon körülményeket, melyek vármegyénk közönségének a Dagyméltóságu m. kir. belügyminiszter urboz és az országgyűlés képviselöhézáboz 1881. évi 216. s illetőleg 344. számú felirataiban egy másodaljegyzői állás rendszeresítésére irányult kérelmi felirataiuak indokolásául szolgáltak.

Ugyanis a megyei központi közigazgatásnál, az alispáni ügykör az 1876. év óta hozott fontos közigazgatási törvények következtében annyira kibővittetett, bogy az ott működő fogalmi személyzet, jelesül a megyéi főjegyző és egyetlen aljegyző az ezen ügykörhöz tartozó teendőket a közszolgálat érdekeinek hátrányára, kellőleg annál kevésbé láthatja el, mivel még ezen két főnyi létszám is, az árvízveszélyek, a közel két hóig

Ám nézzünk szét magunk körül. Az emberi társadalom azon osztályaiban, melyekben a ferde irányú műveltség a divó nőtiszteletet oly igen kultiválja, nem azt találjuk-e a férfi, az apa és férfi élettörekvéseinek egyik legfőbb feladatául kitűzve, hogy felesége és leányai kényelemben, munkátlanul éljenek? Oh igen! És úgy is van. A mama és leányai csak parádéznak; szörnyű csak elgondolni is, hogy sok feleség és felnőtt leányaik csak annyit sem keresnek, mennyit megesznek vagy ruházkodásra szükségeinek.

És mi ennek a dologtalanságnak következménye ? Folytonos csavargás a képzelődés országutain, sok esetben az erkölcstelenség posványába való elsülyedésig. Ez igazságot fejezi ki amaz ismeretes közmondás is : „A munkátlanság az ördög párnája.“

De nini! Csak most veszem észre, mily udvariatlan, mily goromba vagyok . Azt mondám ... a mama és leányai csak parádéznak“; és hogy : „sok feleség és felnőtt leányaik csak annyit sem keresnek, mennyit megesznek vagy ruházkodásra szükségeinek.“ Hisz ez sértő kíméletlenség, tehát tiszteletlenség a nők iránt! Az igaz, hogy legjobb tudomásom szerint és tiszta lelkiismerettel, őszintén szóltam, és hogy e szerint, sőt tán a tényleges állatartó ujonezozási eljárás és egyéb megbízatások által igényelt kiküldetésekkel terhelve, a székhelytől felváltva, hetekig távol tartózkodni kénytelen. Annak igazolására, hogy az alispáni munkakör az 1872. évtől, vagyis törvényhatóságunknak az 1870. évi XLII. t. ez. alapján történt szervezési idejétől kezdve, mily arányban terjedt, bemutatta törvényhatósági bizottságunk a nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter úrhoz iktatókönyveink 1870—1880-ik évi zárlatát: miből kitűnik, hogy a teendők a szervezés ideje óta szamszerint is megkétszereződtek a mellett, hogy az egyes közigazgatási ágak az intézkedésekben nagyobb belterjességet nyertek. S hogy ezen teendők a jövőben nemhogy csökkenni, de sőt szaporodni fognak, annak már a lefolyt évben is szembeötlő bizonyságait láttuk a kihágási ügyek nagy részé nek a közigazgatási hatóságok hatásköre alá tör tént utalása, az 1879. évi XXXI. t. ez. végrehaj tása, a cznkor-, kávé- és sörfogyasztásról szoló 1881-ik évi IV. tczikkel az alispáni hivatalra rótt újabb és lényeges teendők, valamint a köz igazgatási bizottság hatáskörének minden irány ban eszközölt bővítése által; mibez járulván még közigazgatás fontosabb ágainak kilátásban lévő szabályozása és | szervezet czólba vett reformja kétséget nem szenved, hogy megyénk jegyzőinek aránylag az országban úgyis legcsekélyebbre sza bott létszáma a reá nehezedő teendők gyors és alapos teljesítésére | legjobb szándék mellett is elégtelen. Miért is egy másod aljegyzői állomás rendszeresítését a közszolgálat érdekében mellőz hetlen szükségnek tartjuk, s a megfelelő intézkedések megtételére a m. kir. belügyminiszter urat ez utón is kérjük.

3. A megyei kezelés alatt lévő pénztárak és alapítványok az 1870. évi XLII. t. ez. 58. §.a értelmében havonkint rendszeresen megvizsgáltatván, azok mindannyiszor rendben lévőknek találtattak.

Az egyes pénztárak állaga, illetve pénztári maradványa, az 1881. évi deczember hó 21-ik napján megtartott alispáni vizsgálatról szóló jegyzőkönyv szerint következő volt:

a) a megyei házi pénztár készpénzben 1521 frt 79 kr.

b) a közmnnkaváltsági pénztár készpénzben 21,950 frt 91 kr.;

c) az endrődi Yida-féle szegényápoló intézet pénztára :

kötvényekben . . . 17,265 frt — kr,

készpénzben .... 25,774 „ 61 „

k) a magyarító pénztár : kötvényekben .... készpénzben . . .

262 frt 50 kr, 918 1 87 I

Összesen 1181 frt 37 kr 1) a megyei községjegyzüi nyugdij-intézeti pénztár :

kötvényekben .... 3652 frt 23 kr.

készpénzben .... 34,376 | 65

Összesen 38,028 frt 88 kr m) az árvatáraik önálló kezelésére nem jogo sitott kilencz község központosított árvapénztára kötvényekben . . . 71,332 frt 8 kr.

készpénzben

Összesen 43,039 írt 61 kr,

d) a megyei házi tartalékpénztár kötvényekben '35,774 frt 68 kr.

készpénzben .... 10,946 „ 35 |

Összesen 46,721 frt 3 „

e) a Nagy Márton-féle M.-Berény, K.-Tarcsa,

Szeghalom és Vésztő községek szegényei segélyezésére alapított) pénztár készpénzben .................................... 4200 frt — kr.

f) a megyei ipar- és kereskedelmi iskolaalap :

készpénzben .... 913 frt 28 kr.

g) a nyilvános betegápolási alap-pénztár

készpénzben ....................17,710 frt 92 kr.

h) 1 megyei közkórház pénztára kötvényekben 9,762 frt 20 kr.

készpénzben . ! ! 25,728 frt 57 kr.

ben

ben

Összesen 35,490 frt 77 kr.

i) a megyei szeretetbáz pénztára készpénz............................. 2688 frt 19 kr.

j) a vakok intézeti pénztár-kötvények........................................ 420 frt — kr.

készpénzben ..

.. 2195 „ 42 I

Összesen 2615 frt 42 kr.

pótnak is megfelelőleg, igazat mondottam. De hát ez mindegy! így még sem volna szabad egy férfinak nyilatkozni — nőkről nők előtt! Több kíméletet, uram! a nők, a gyönge nők irányában 1

íme, ilyen a nőtisztelet — erkölcstelen. Hogy kíméletet tanúsítson, az ördög párnáját gyűri a nők feje alá; az igazság neki sértő 1 u-z igazmondás, a nyíltság, az őszinteség neki udvariatlanság, gorombaság. A hízelgést és hazugságokat pedig mint kedveli 1 Ha agy „úrnő“ vagy „kisasszony“ főztét eszed és megtisztelő akarsz lenni, kötelességed hazudni, hogy teljes világéletedben sem ettél még ily jót soha. Ha zongorázik vagy énekel előtted, hamisan, hogy borzongasz tőle, tapsolnod kell és hazudnod, hogy nagyon, de nagyon remekül játszik, gyönyörűen énekel és hogy szebb, csengőbb hangot soha nem hallottál. Ha rút, műveletlen vagy széllemtelen „ő nagysága“, hazudnod kell, hogy valóságos angyal, hogy bájos, müveit és szellemes. így hozza ezt magával 1 tisztelet. Ha nem hazudol, tökfilkó vagy; ha pedig még ki is mondod az igazat, hogy t. i. az étel, melyet „ő nagysága“ saját- kezüleg főzött, izetlrn; hogy borzadályos hamisan zongorázik vagy énekel; hogy — bizony 1 — H nagysága“1 nem szép, műveletlen,

12,515

88

Összesen 83,847 frt 96 fe

n) a katona-elszállásolási alappénztár kési

pénzben .............................. 5481 frt 97 kr.

o) Báró Wenckheim (Béla és László) em léke megörökítésére alapított pénztár :

készpénzben .... 3811 frt 80 kr.

Vagyis a fonnebb elősorolt 15 pénztárban megyeileg kezelt összegek a lefolyt félévben 309,203 frt 62 krt tettek ki, mely összeget az 880. év II. felében kezelt 276,978 frt 47 krral egybevetve, az 1881. év javára 32,225 frt 15 kr többlet mutatkozik. Ezen kedvezőbb eredmény annak tulajdonítandó, bogy a közm unkaváltság pénztár a múlt évben csekélyebb mérvben véte tett igénybe, továbbá a jegyzői nyugdíj-járulékok befolyása a jegyzői nyugdij-alapot 13 ezer írttal növelte, végre a 3811 frt 80 kr. összeget tevő báró Wenckheim-alap csak a múlt évben vétetett megyei kezelés alá.

(Folyt, köv.)

Visszaélés az illetékeknéL

Az 1881. évi XXXIV. t. ez. 29. §-a kiszabási hivatalok által megszabott illetékek és birságok ellen, a kézbesítéstől számított 30 nap alatt birtokon belől engedi meg a felebbezést.

Ennek ellenére a 30 napi határidő eteltével, tekintet nélkül arra, hogy ada- 1;ott-e be felebbezés, a végrehajtó kérlelhetetlenül kiküldetik! A felebbezés igazolá- át a féltől kívánják a végrehajtók, holott nekik lenne kötelességük tudomást szerezni követelés jogérvényéről.

A midőn egyesek igazolni tartoznak iövetelésöket, az állami közegeknek még nkább kötelességük tartózkodni a törvény megsértésétől, melyet megsértenek, mikor meg felebbezett ügyben végrehajtást merészelnek eszközölni.

Köztudomású dolog, mily botrányos visszaélések követtettek el a lelet-birságok kivetésénél a b.-gyulai kir törvényszéknél, valamely szerepelni vágyó pénzügyi ki- üldött által, ki a házassági váló perek jen hozott ágy és asztaltól 3 hóra ideig- enesen elválasztást kimondó végzéseket sorra leletezte az utóbbi 10 évi időszakól, holott a bélyegtörvény 12 frt állandó lletéket szab meg az ítélet után; de ezen tözbenszóló végzések bélyegkötelezettsé- géről szó sincs.

Az ilyes jogtalan leletek sok időt vonnak el az állami közegektől, sok kellemetlenséget okoznak az érdekelt feleknek, dk felebezés utján végre czélt érnek, — csakhogy az eddig volt tűrhetetlen állapot helyett javulás akkor áll be, ha a törvény nem lessz holt betű, s a végrehajtók előbb meggyőződést szereznek a kiszabás jogérvényéről, s nem zaklatják a polgárok nyugalmát, a törvény lábbal tiprása mellett. j.

vagy szellemtelen, goromba nőgyülölő vagy és vétesz a köteles nőtiszteiet ellen.

Beh szép erkölcsi jelenség a tisztelet, ely az igezságot és igazmondást gyűlöli, a hazugságot és hizelkedést pedig megköveteli!

No de hát azért a nőtisztelet él és uralkodik. Ily körülmények mellett — nagyon természetesen — minden nő, ki nyilvános helyen megjelen, a nagy közönség oltalma alatt áll : mehet színházba, hangversenybe, bálba, sőt utazhat is magában, egyedül, minden kiséret nélkül, nyugodtan . j. Hogyne 1 Hiszen csak tisztelettel találkozhatik mindenütt és minden férfi részéről!

Pedig dehogy mehet nyilvános helyre, vagy utazhatik magában egy fiatal nő férje, vagy egy fiatal leány anyja vagy atyja kísérete nélkül 1 Nem mehet és nem utazhat. És ha mégis : erkölcsi épsége és tisztasága kétségbe vonatik j titkon, de mégis elég nyíltan rágalmaztatik ; sőt nem ritkán insultáltatik is, Furcsa ! Pedig tisztelik a nőket. Vannak, kik ezt hiszik. No, szép erkölcsi jelenség tisztelet, mely mellett a férj felesegének, az apa és anya pedig leányának baktere 1

(Vége köv.)

Újdonságok.

őrizz meg uram barátaimtól, ellenségeimmel majd csak elbánok! Méltán ekónt fohászkodhatik Göndöcs képviselő ur, kiuek egy barátja, a „Magyar Állam“ és „Magyar korona“ czimü papi lapok keresztes vitéze, Alföldi ur a „Magyar Állam“ f. óv 85-ik számát küldte be

— a postabélyeg tanúsítása szerint—Csabáról

— szerkesztőségünkhöz. Ugyáncsak ki kék és ve- res-plajbászolta annak a „Méhészeti kátó“-ról hozott, alább lapunkban is olvasható közleményét s csillag alatt nemcsak megjegyezte, hogy „e p á- lyaműre a jutalmat — 200 trt — Göndöcs adta“ hanem igazságszeretetünkre pro- vocálva egyenesen követelte, hogy ezt lapunkban közzétegyük. íme megtettük, és szívósén ki is fejezzük Gőndöcs urnák a méhészet érdekében tett ezen adományáért elismerésünket. De ugyanakkor nem palástolhatjuk el megütközésünket a fölött, hogy Göndöcs ur intímusa, Alföldi ur — úgy látszik — azon hitben él s azon bitet akarja bennünk is feléleszteni, mintha Gőndöcs képviselő ur azért adott volna a „Méhészeti káté“-ra 200 frt pályadijat, hogy ténye a lapokban ad majorem glóriám országszerte kikürtöl- tessék. Távol legyen tőlünk, hogy mi Alföldi ur ezen hitét a magunkénak valljuk . .. Beküldetett hozzánk szintén Csabáról a „Magyar Korona“ 101. száma is, melyben Alföldi ur egy, Gyuláról kelt levélben arról értesiti a hívők világát, hogy „a nagyhét és feltámadás egyházi szertartásait — magyar nyelven — Gőndöcs Benedek apát és lelkész végezte ? A névtelen veres- plajbászos beküldő csillag alatt azt kérdi, hogy

it mond Jantsovits erre a german i z a torra?“ Hát bizony kérem arra, hogy a gyulai plebánus a magyar templomban magyarul prédikál, nem lehet mondani semmit.

Az adókivetö bizottság letárgyalta f. hó

20- án a gyulai járás községeinek adóját, f. hó

21- és 22-én pedig Gyula városa tökekamat és egyed osztályú kereseti adóját. A harmad osztályú kereseti adó tárgyalása holnap kezdődik, és

aponta 9—1 óráig folyik. Ismételten figyelmeztetjük az adózó polgárokat, hogy esetleges sérelmeik érvényesítése végett a tárgyalásnál saját érdekükben megjelenjenek.

A gyulai határ sióréti dűlőjének ama észe, hol a tavalyi árvíz a vasúti töltést átsza- kitotta, még ma is nagy részben viz alatt áll. Az érdekelt gazdák már hónapok óta járnak fűhöz- fához, megmozdítottak minden képzelhető appa- átust, hogy a vasúti töltés alatti eresz kinyitásával megszabaduljanak végre valabára a víztől, hogy földjeiket legalább tengerivel bevethessék, miután az árpától már elkéstek. Ügyük Isten tudja hányszor megfordult már a városi tanácstól a minisztériumig közbeneső mindenféle hivatalos fórumon, megejtetett néhány helyszíni szemle, hivatalos tárgyalás, készültek tervek és költségvetések, utoljára a vasúti társulat 150 frtot kért a várostól az áteresz költségeinek fedezésére, ely összeget a tanács már hetekkel ezelőtt el- küldötte az osztálymérnökségnek, hanem mind e mai napig sem történt semmi, s a szerencsétlen földtulajdonosok — úgy látszik — ez évben sem gják földjeiket használhatni, ha csak halászat után ... de még így sem, mert a halászat ápril elseje óta tilos. Valódi megbotránkozással regist- áljuk eme nagy könnyelműségre és lelkiismeret hiányra valló tényeket, hátba a nyilvánosság prés- siója fog némi hatálylyal ügyükben bírni.

Önkéntes tűzoltó egylet keletkezése van tervben, és pedig a mozgalom iparos körökből dúlt meg ; a terv részleteiről és a mozgalom előrehatadottságának mérvéről nincs tudomásunk, de hallomás szerint az alakulandó egylet érdekében ma nagy értekezlet fog tartatni. Mindenesetre üdvözöljük a mozgalmat, s nagyobb szerencsét kívánunk annak sikeréhez, mint aminőt az eddigi nindannyiszor meghiúsult kísérletek tudtak felmutatni.

Wenckheim Ilona grófnő, boldogult Wenckheim Antal gróf leányának menyegzője folyó hó 25 én lesz Bécsben 8 e i lern Frigyes gróffal,

Hymen. Néhai Lázár Sándor volt telekkönyvvezető kedves leányát Emmát, folyó hó 18-án vezette oltárhoz Ferencz Antal sza- bolcsmegyei gazdatiszt. Az esküvő a református templomban ment végbe, hol is tiszteletes Papp Mihály lelkész ur szép beszéddel áldotta meg a kölcsönös vonzalom létrehozta szép frigyet, melyhez tartós boldogságot kívánnak a legközelebb fájdalmas csapást átszenvedett derék család nagyszámú ösmerősei és jóbarátai is.

Sólcz Gusztáv akademiailag képesített vívótanár ur, aki mióta két evvel ezelőtt körünkből eltávozott, Csabán, Szegeden, Orosházán és legutóbb Hódmező-Vásárhelyen működött, uj vívó- tanfolyaraot nyit Gyulán, mely a sportomé férfias, szép s mai világhan már alig nélkülözhető neme iránt a helybeli fiatalságban nagy érdeklődést van hivatva felkelteni. Sóltz ur kitűnő ügyessége,