Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)
1882-01-08 / 2. szám
B. képviselő ur pártállását csakis választói tudtával s akaratával fogná megváltoztatni, s készebb volna mandátumát képviseltjei kezébe letenni, sem mint választóit mystificálni akarná. Reméljük, bogy választói megnyugtatására és saját politikai renomméja érdekében nyilvánosan tiltakozni fog a „B. K.“ gyanúsítása ellen. Levelezés. Békés, jan. 4. 1882. Tisztelt szerkesztő ur I .Békés“ czimü, a hazai közjogi ellenzék elveit valló lapja megindításának hazafias vállalatáért, fogadja a békésvárosi nagy és tömör, 48-as közjogi ellenzék egyetemének legmelegebb üdvözletét, legszivélyesebb kézszoritását! És ezt, annyival inkább, mert a már megindított lapnak első száma is, arról győzte, s győzhette meg az elfogulatlan elvtársakat, bogy az ily szellemben vezetve, lelkes tolmácsa leeud a hazai közjogi ellenzéki elvek hirdetésének; egyik hivatott hazafias tényezője leend, a közjogi ellenzéki elvek, hovatovább békés diadalra juttatásának. Megyei állapotaink fordulatát jelző emez uj, s nagyfontosságu mozzanatot azonban, úgy hisszük, kiválólag, a békésvárosi közjogi ellenzéki pártnak van és lehet, legtöbb jogosultsága, el nem titkolható benső lelki örömérzettel üdvözölni I Ki ne tudná, hogy midőn a még igen közel múltban, az országos nagy áramlattal, Békésmegye nagy imposans ellenzéki tábora is, az ősöktől el- foglaltan örökölt pártállásával a r c z é 11 változtatott, egyedül Békés maradt hive, 48-as érzelmeivel s elveivel, élén a maga Irányijával a közjogi ellenzéki zászlónak ? Nem tagadjuk, hogy a megyei állapotok ily fordulatán, hazafiui bus érzelmek igen, de csiig- getegség leverő érzései soha sem szállották meg fájó kebleinket. Mert, nem hittük, nem hihettük, hogy megyénkben, a hazafias ellenzékiség emez ős és düs tenyészető talaján, sokáig álljon, megfelelő számú tr'vek, s hivatott lelkű áldozó papok nélkül a hazafiasság oltára! És ime, — a népek istene egyet fordítván ismét az idők kerekein, mint országszerte, úgy megyénkben is, szaporodnak ismét a hivek ama sz. oltár körül. Nem maradt Békés — közjogi ellenzékünk kisded, szilárd tábora, sokáig egymagára, mint hajdan, a nagymesterüktől megfosztott tanítványok. Eljött hozzá, eljött általában, megyei közjogi ellenzéki híveink, eltársaink már ez idő szerint is tekintélyes táborához, pünkösdiajándékul, mennyei tüzes nyelv alakjában, a már pályafutását megkezdett „Békés“ ; hogy legyen lelkes tolmácsa, hazafias érzelmeink s gondolatainknak, önzetlen törekvéseinknek; hogy légyen lelkes tényezője, a megyei közjogi ellenzék, számban és kitartásban minél nagyobb mérvű tömörülésének! Adja Isten, hogy úgy legyen! Ön pedig lelkes ifjú vezér ! szerkesztő ur fogadja ismételten kifejezett meleg üdv- és sze- rencsekivánatunkat a szép és hazafiasán nemes kezdeményezésért. A békésvárosi elvtársak. 1 st n. -ül gr 37-. A közlekedési minisztériumnak a vasúti üzletgyakornokok felvételére vonatkozó rendelete. »Tanügy“ — és „közi. ministerium!“ Hogy kerülhetnek ezek egy gyékényre? Szinte halljuk a kérdést: mit keres a közi. ministerium rendelete a „Békés“ tanügyi rovatában, vagy hát mi köze a vasútnak a tanügygyel? Méltányos kérdések, elismerjük; de alább megtalálja a szives olvasó azokra a feleletet is. Mielőtt azonban a dologra térnénk, e lap tanügyi rovatának netalán koronkénti soványságáért előre is bocsánatot kell kérnünk. Gyula és Békésmegye nem azon városok és megyék közé tartozik, a melyekben fontos tanügyi mozgalmak szoktak felszínre kerülni. Tanitóegyletünk is csak egy van. Annak működése is szerény ; alig-alig ad magáról erőteljes életjelt. A gyulai tanítók, köztudomás szerint, majdnem kivétel nélkül kiléptek az egyletből. Hogy miért ? hogy volt-e rá elég és alapos okuk: azt most vitatni nem legfeljebb csak érinteni akartuk. Talán majd sort kerítünk e kérdésre is a maga idejében. — Mert azt előre is kijelentjük, hogy e kérdésnek afféle megvilágítása, mint a hogy az a néhai „Békósmegyei Hiradó“ m. évi folyamában „M—a“ ur által történt, nem világosságot, hanem sokkal inkább ködöt és homályt terjeszt. De térjünk a dologra I Nagy örömünkre szolgál, hogy rovatunkat a közi. ministeriumnak a közoktatásügyi minister úrral folytatott tárgyalása alapján létrejött ama szabályok ismertetésével kezdhetjük meg, a mely szabályok a polgári iskolák növendékei számára továbbképzésikört, s annak nyomán ismét egy újabb életpályát nyitnak meg. Értjük a vasúti üzletgyakornoki állomásokra való felvételt szab. min. rendeletet. A sok ballépés és szerencsétlen kísérletezés között, melyek népoktatási tanintézeteink körében a múltban felmerültek, jól esik ellenzéki létünkre — csak ilyesmivel is dicsekedhetnünk. A közi. minister ur 16506. sz. alatt nem régiben kelt rendeletével ugyanis, a vasúti üz- letgyakornokságra való felvétel ügyében követke- öleg intézkedett: „1. Vasúti űzletgyakornoki állomásokra teles képzettséggel bíróknak tekintendők, és ennek folytán külön felvételi vizsgálat nélkül alkalmazhatók azok, kik valamely íőgymnasiumot, vagy főreáltanodát felső kereskedelmi akadémiát, felső katonai tanintézetet, a budapesti állami középipartanodát, a kassai gépészeti ipartanodát, valamely hat év tanfolyammal biró p o 1 g á r i i s k o 1 á t jó sikerrel végeztek, úgyszintén azon tanítók, kik a tanképesitő vizsgálatot kiállották. 2. Az előző pontban felsorolt iskolai képzettséggel nem biró pályázók csak külön felvételi vizsgálat alapján alkalmazhatók vasúti üzletgyakornokoknak. Ezen vizsgálatra is azonban csak oly egyének bocsát hatók, kik legalább a gymnasium vagy reáliskola hat osztályát, a budapesti állami középipartanoda második évfolyamát, vala mely polgári iskola négy évfolyamát a tanitóképezdék második évfolyamát jó sikerrel végezték, vagy kik a katonatiszti vizsgálatot ered ménynyel letették.“ Mint az itt szószerint közölt rendeletből látható, a teljes (hat osztályú) polg. iskolá végzett növeudékek, a vasúti ü. gyakor- nokságra minden felvételi viz s gála nélkül alkalmazhatóknak nyilvá nittatnak, se tekintetben egyenl jogokkal ruháztatnak fel a nyolczosz tályu fögymnasiumot, vagy fő reá iskolát, felső keresk. akadémiát, felső katonai tanintézetet stb. végzett egyénekkel. — A n é g polg. iskolai osztályt végzett növendékek ugyan, csak külön felv. vizsgálat alapján alkalmazhatók; de e részben viszont, egyebeket nem emlitve, a hat gymnasiumi vagy reáliskolai osztályt végzett, vagy a katonatiszti vizsgálatot letett egyénekkel helyeztetnek egy kategóriába. — A rendelet 1. pontja értelmében tehát a hatosztályu polg. iskolát végzett növendék, a nyolczosztályu gymnasiu- mot vagy reáliskolát végzett növendékkel szemben megnyert e pályán két évet; a 2. pont értelmében pedig, a négyosztályu polg. iskolából kikerült növendék, a hatosztályu gym- nasiumot vagy reáliskolát végzettel szemben viszont két évet nyert, a menynyiben amaz hat évi, emez pedig négy évi tanfolyam után a 8, illetőleg 6 évi tanfolyamu gymnasiumi vagy reáliskolai növendékkel egyenlő előnyben részesül. — Már ez is eléggé mutatja, hogy a polg. iskoláknak, a gyakorlati életpályákra való képzés tekintetében, tagadhatlanul nagy ér- demök van. Minden ellenhatás daczára, melylyel a polg. iskoláknak jóformán országszerte küzdeniük kellett, és kell még ma is, — midőn egyfelől a gymnasium, másfelöl a reáliskola kizárólagos vei, s ismét másfelől a községi és állami úgynevezett közös — iskolák minden alakzatát szent borzadálylyal fogadó felekezeti és clericalis körök elfogult emberei, a polgári iskolák létjogosultságát kétségbe merték és merik vonni mondjuk: mindezen sokféle jellemű és irányzatú ellenhatás daczára, a polgári iskolák, a szóró sabb értelemben vett közép- (kereskedő, iparos, kishivatalnok, földmives stb.) osztály képzése terén, napról-napra több-több jó- ravaló eredményt bírtak felmutatni. E tapasztalati tény birta rá a íöldmivelés- ipar- és kereskedelemügyi, továbbá a pénz- és belügyi ministeriumokat arra, hogy már korábban kibocsátott rendeleteikkel, a polgári iskolát végzett növendékek előtt, mentői több gyakorlati életpályát nyissanak meg; minők pl: a belügy- ministeriumi segéd- és számtiszti hivatalok, megyei segéd- és kezelői állomások; a posta távirdai szolgálat különféle ágai; a pénzügymi- nisteriumnál a számvevőségi és pénztári, adó- vám- és fogyasztási adóhivatali, továbbá a dohánybeváltási, gyártási, és eladási, nemkülönben a lottóhivatali, bélyegző- és sóbivatali szolgálat sokféle nemei. A polg. iskolák által a gyakorlati élet kívánalmainak helyes kielégítése körül felmutatott dicséretes eredmény birta rá kétségkívül a közlekedési ministeriumot is arra, hogy fentebb közölt rendeletével, a gyakorlati életpályák sorát, a vasúti szolgálatra való felvétel olyatén kedvez ményével toldja meg, mely a polg. iskolák növendékeit a más tanintézetek növendékeivel szemben határozottan két évi előnyben részesíti. — Két esztendő pedig nagy idő, még az időnek be iparos, pályákon elhicsét kellően mérlegelni nem tudó növendék életében is. S ebből kifolyólag, nem ajánlhatjuk eléggé szülék és gyámoknak, hogy e körülményt figyelembe véve, az u. n. tudományos pályákra sem hajlammal, sem tehetséggel nem bíró gyermekeik- vagy gyámoltjaiknak jövőjéről okszerűen gondolkozzanak. Mert fáj az embernek a szive, egyúttal lehetetlen az alapos aggodalom tűnődésével nem szemlélni amaz erőszakolást, melyet némely szülék és gyámok gyermekeikkel szemben követnek el akkor, midőn törik szakad, pappá, ügyvéddé, orvossá vagy mérnökké stb. akarják képeztetni azt a növendéket, a ki az említett pályákra vezető hosszú utat, tisztességgel legalább, soha de soha nem leend képes megfutni. Hanem hat mit törődnek azzal a nagy igényű családok fejei! Nekik — úgy vélik — csak nem lehet a család reményeit holmi gépész, kereskedő, vagy más efféle vesztegetniük! Szomgru okoskodás; ha ugyan okoskodásnak nevezhető az ilyen beszéd. Rég megmondták rólunk magyarokról, hogy tekintetes nemzet vagyunk, hogy szeretjük a sallangot mindenben. Valóban minket a nyomorúság sem aggaszt, csak sallangon, csak c z i f r a legyen így vagyunk mi a tanítás és nevelés ügyé vei is. — Hasztalan áll elénk az élet s bizonyítja napnál fényesebben, hogy az u. n. tudományos pályák tömve vannak, s hogy azokon ma már csak kiváló tehetség és szorgalom boldogulhat, — nem hallgatunk reá; úgy teszünk, mintha nem akarnánk látni és hallani. — Pedig — bármint szépítsük a dolgot, — a szellemi proletariátus már ma is elég nagy arra, hogy a társadalom komoly rendszabályokhoz nyúljon vele szemben. Ne akarjuk hát azt a jövőben mégin kább erősbiteni. Van nekünk úgyis elég állami és politikai miseriánk; ne szaporítsuk azok számát gyermekeinknek hajlamuk- és képességökkel ellenkező pályákra terelése által, újabb és újabb társadalmi kóranyaggal. Azért kivált a szülők és tanügy embereinek kétszeresen sürgető kötelessége, hogy a jövő nemzedék helyes képzése- és képeztetésére lelkiismeretes gondot forditsanak. Hazai összes tanügyünk munkásai között, a szintén nevezetes számmal szereplő képesített képtelenek daczára is, — sok jóravaló munkással dicsekedhetünk. E tekintetben tehát nincs okunk tulsá-1 gos aggodalomra. De nemcsak a tanférfiakon fordul meg a dolog. A szülői ház is tegye meg a magáét: támogassa az iskolát nagy feladata megoldásában, híven és jóakarattal. Ha e jóakaratu támogatás el nem marad, sőt egyre fokozódik, — biztosak lehetünk a jó eredmény felől a jövőben. Ellenkezőleg, ha t. i. mint sokszor történik, az apa fiát, az anya leányát, csak szokásból, vagy épen azért küldi az iskolába, hogy tőle addig is megszabaduljon, s épen nem törődik vele, alaposan tanul-e valamit, vagy pusztán kétes értékű külsőségek mázával jő haza: úgy hiában várjuk az iskolától az átalakító és nemesitő hatást ; hiában számítunk gyermekeink biztos jövőjére s társadalmi bajaink jobbrafordultára; — nem fog eljönni az idők teljessége, mert magunk vágjuk be útját könnyelműségünkkel. Ismételjük azért: tanítók és szülék, iskola és szüléi ház, tegyék meg együttesen, karöltve, legnemesebb kötelességeiket! TanügyelőÚjdonságok. Az „Egyetértés“ s az „Arad és vidéke“ folyó év január 3-ki számaikban meleg elismeréssel üdvözlik lapunk megjelenését s előbbi a szeghalmi elvtársak levelének, utóbbi pedig Irány Dániel orsz. képviselő ur vezérczikkének több figyelemreméltó passusát is közli. Szerkesztőségünk az „Arad és Vidéke“, ezen kitünően szerkesztett, s megyénkben mindinkább terjedő közjogi ellenzéki napilap szerkesztőségével a közős czél érdekében szorosabb összeköttetésbe lépett. Hymen. Kutschern Erzsiké k. a. Kutschera J. kereskedő ur kedves leánya, és Jánosi Imre czeglédi napokban jegyet váltottak. A kaszinó sylvesteri estélye, mint arról már tárczánkban számot adtunk, úgy látoga tottság, mint fesztelen jókedv tekintetében páratlanul áll a kaszinói „kraenzehenek“ történetében. Tudósítónk a tánezolók soraiból a következő szép névsort állította össze: Bodoky Ilka és Mari, Dobosfy Alajosné, Dutkay Béiáné, Hoffmann Mihályné, Jancsovics Jenny, Jantsovits Emilné, ifj. Jantsovits Pálnó, Kertay Ida, Kiss nővérek, Kovács Szidi, Ladies Irén, Lukács Ilonka, Márki vasúti tisztviselő a +) Remélem, megbocsát t. Szerkesztő úr ez uj szóért. Legalább is van olyan jó, mint a .tanfelügyelő. Mért ne hivhatnók a „Békés“ tanügyének vezetőjét mi is I a n ü g y e 1 ő n e k. Azért, engedelmével, maradok ezutánra is csak : Tanügyelc Lajosné, Rombai Rózsi, Schröder Kornélné, Sí monovics Mariska (Budapestről), Szekér Etelka (Kétegyházáról), Uferbach Etelka, Urbán Adolfné, Winkler Bonka, Zöldy Róza. A hivatalos lapból. A pénztigyminister S t e t an o v i 18 Edgard csabai adóhivatali ellenőrt III. osztályú adótárnokká nevezte ki. A gyulai iparos ifjúság önképzó- és be- tegsegélyző-egylete ma délutáni közgyűlése után este 7 órakor szokásos társas-vacsoráját a „Komló“ vendéglőben tartandja. Egy teríték ára csak 60 kr. Az aláirási-ív Huszka János vendéglős urnái van letéve. A banketten az ifjúsági egylet rendes és pártoló tagjain kívül minden iparbarát készséggel résztvehet. Óhitű polgártársaink folyó hó 6- és 7-én ünnepelték szent karácsony ünuepét, mit ezúttal fájdalom — csupán az élénk mozsarazásbót tudhattunk meg, nem pedig — mint vártuk és óhajtottuk — az időjárás szigorúbbá fordultáról, mely a gör. n. e. hivek ünnepére többnyire be szokott következni. Felhívás. Mindazon hadmentességi díjkötelesek, kik az 1881. évre kirótt hadmentességi adójukat be nem fizették, ezennel {'elhivatnak, miszerint eme kötelezettségüknek — Gyulaváros adóhivatalánál — folyó hó 15-ig iparkodjanak annyival inkább eleget tenni, mivel ezen időn túl, az 1880. évi XXVII-ik t. ez. értelmében késedelmi kamatot kell fizetniök. — B.-Gyula, 1882. jan. 6. Dobay János, polgármester. Gyulavárosa erdészeti bizottsága folyó hó 3-án ülést tartott, melyeu az erdőügy óhajtott rendezése terjesztetett ajvárosi polgármester által a bizottság elé. Az erdőkeselés vezetésével Januskovecz Mór érd. tanácsos bízatott meg, oly módon, hogy legközelebbi napokban a bizottság a helyszínén fogja neki az erdőket átadni. Közegei: egy erdő- ör I a jelenleg is ott levő erdőcsősz leendnek. — Mint tudjuk a bizottság a polgármester vezetése alatt eme feladatának f. hó 7-én meg is felelt. A „Temesvári Hadparancsnokság“ megkeresése folytán megyei rendeletre Gyulán összes szekerek és teherhordó állatok összeirattak ; ezek szerint van összesen 693 könnyű 2 lovas és 8 ökrös szekér. Az összes teherhordó állatok száma lovakban 1458. — Öszvérek: — nincsenek. A „Bihar-bekési egyesített vizszaba- lyozó és ármeutesitö társulat“ működése feletti felügyelettel és ellenőrködéssel a közmunka- és közlekedési minister által Biharmegye törvény- hatósága bízatott meg. — Hogy Biharmegye törvényhatósága a maga szabályozásait ismeri, azon nem akarunk kételkedni, de hogy a békésmegyei szabályozási viszonyokat ismerje: abban kell, hogy „Tamások“ legyünk. Úgy hisszük, hogy a szabályozási ügyek megyénk területén — azok elég nagy számánál fogva — legjobban lettek volna ellenőrizve saját törvényhatóságunk által, annál inkább, mert alig hisszük, hogy Biharmegye szabályozásai nagyobb kiterjedésűek legyenek mint Békésmegyéé. Bálkrónika czimmel farsang alatt állandó rovatot nyitunk. Kérjük a megyei összes egyleteket és magánrendezőségeket, hogy a tervezett tanczvigalmakrói szerkesztőségünket értesíteni szíveskedjenek. Szt.-An dráson az ottani ifjúság a „Fehér Hattyú“ vendéglőben ma este tart bálát, a gyulai iparos ifjúság egylete szinte ma határoz tánczvigalma felett, valószínűleg febr. 4-én fog az megtartatni. A bé k é si kér es k edel m i ifjúság az ottani realgymnasium tápintézete javára jan. 14-én a „Korona vendéglőben rendez zártkörű tánezvi- galmat. A gyulai közkórház bizottsága által a megyeháza dísztermében jan. hó 21-én a megyei közkórház javára rendezendő tánczvigalom meghívói a napokban lettek szétküldve. Belépti díj személyenként 2 frt, családjegy három személyért 3 frt, azonfelül 4 frt. Felülfízetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Jegyek f. hó 20-áig Ferenczy Alajos úr kereskedésében kaphatók. Konrád Károly lovardája — mint a helyben tartózkodó impressariótól értesültünk — holnap érkezik Nagy-Váradról — Gyulára, és* szerdán este kezdi meg előadásait, tizennyolez idomított lóval és mintegy ötven tagból álló társulatával. Deutsch Mór regálebérlőúr a „Korona“ udvarán levő nyári színkört a társulat itt levő megbízottjának utasításai nyomán lehető legpompásabb czirkuszszá varázsolta át. Mint a n.-váradi „Szabadság“ írja, szomszédunkban, Sarkadon a napokban megtartott községi képviselő választáson a függetlenségi párt jelöltjei nyerték el a győzelmet Jamina, Csaba külvárosa minden áron el akar az anyaváros kebléről szakadni. A megye, kormány egyértelmüleg visszautasították a külön- vágyási aspiratiókat, de Jamina — most is válni akar, és ügyét az országgyűlés elé viszi. Bánfalvi Béla színtársulata, mely ősz végén Szarvason, jelenleg pedig Szalontán működik, hallomás szerint Csabán akarja a telet kihúzni. Nem hisszük, hogy a szomszédváros in- telligentiájának magasabb műigényeit ki fogja elégíthetni.
