Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-04-02 / 14. szám

kik a gyors segélyezésben resztvettek, őszinte és hálás köszönet nyilvánittatik, eme házaknak fel­építése a szabályrendelet szigorú szerameltartá- sával határoztatik végrehajtatni, s egyúttal vá­rosi polgármester megbizatott a közrendészeti szakosztállyal egyetértőleg a szabályrendeletnek olyképoni módosítására javaslatot készíteni, mely a náddali fedést végképpen megszüntesse. 2- or. Kiss Mihály városi jegyzőnek lemon­dása és nyugdíjaztatása elfogadtatván, a harma­dik jegyzői állás beszüntetése, a jövő szervezésig — szavazattöbbséggel — elhatároztatott; s ebből kifolyólag: 3- or. A meglevő két városi jegyzőnek fize­tése 400—400 írttal felemeltetett. 4- er. Dániel János pénztárnok elhalálozása folytán az általa viselt pénztárnoki állás az újabb szervezésig függőben hagyatott, az általa élve zett 400 frt összeg a polgármester rendelkező' sere bocsájtatik oly módon, hogy felelőssége mel­lett az adóhivatalhoz egy általa választandó egyént alkalmazzon. 5- ör. Több gyulai lakosnak a városi épít­kezési szabályok 45. §-ára vonatkozó módositá' sának, melyszerint: tűzzel járó telepek felállitá sára az engedélyadás mindenkor csak a tanács véleményétől tétessék függővé, mint törvénybe ütköző, a jogi szakosztály véleménye alapján hely nem adatott. 6- or. A lakókra kivetendő körgát költségek minimuma a kereseti adó alapján 1 frt 20 krra. maximuma pedig: 16 frtra határoztatott. 7- er. A Sióréten átvonuló vasúti töltésen létesítendő áteresz kérvényéhez, az illetők által a beleegyezés kimondatott. 8- or. A múlt évi árvíztől, a Sióréten meg feneklett vizek levezetésének költségei elfogad tattak. 9.-10-er. A polgári iskolaszéknek 1881-dik évi gondnoki számadásai — tudomásul véve az építkezési alap számadásával együtt a tek, megyei közig, bizottsághoz beterjesztetni hatá toztatnak. 11 -er. Megyei alispán ur ő nagyságának rendelete, az utczák lejtmérezése, s azok szélein létező vizek levezetése végett, részben végrehajtva részben fokozatos közmunka erőveli végrehajtás alatt állván, a még hátralevő munkáknak telje sitésére a tanács utasittatott. A „hajós“ és „mer dák“ erek betöltése azonban — tekintettel í 100.000 frtot meghaladó költségre és azon kö rülményre, hogy » város körgátjának kiépítése még legalább is 2 évet vesz igénybe; a jelenben nem létesíthető. 12- er. A tek. megyei közig, bizottságnak határozata, hogy a községi közmunka, a megyei közmunkához viszonyítva, legalább fele összegben állapíttatnék meg, a f. évben azon oknál fogva nem foganatosítható, mert a kivetés már megtör tént. Jövőre azonban utasittatik a tanács, az utolsó, évi közgyűlésen a szükségletre nézve előterjesz tést tenni. 13- or. A folyó évre kivetett megyei katonai lakbér pótlékokra hiányzó 509 frt 18 kr. ideig lenesen az előre nem láthatókból fedezendő, rendes czimen, a jövő évi költségvetésbe felveendő 14- er. Az adókivető bizottsághoz ifj. Oláh György és Kohlmann Ferencz választattak meg. 15- ör. Az 1876 ik évben a megyei közmunka alapból nyert 1000 frt megtérítésére kérvény ha­tároztatott oly módon, hogy ezen összegen a gyu­lavári ut behomokoltatása engedtessék meg, mi a jelen alacsony vízállás költségei mellett rögtön létesíthető, vagy pedig f. évi augusztus haváig halasztás engedélyeztessék. 16- or. A városi faiskola bérleménye alól Grécz József, a szakosztály által megállapított kötelességek teljesítése után f. évi november else­jével felmentetik. 17- er. Özv. Szatmári Istvánná kérvénye, a körgát költségek alóli felmentése tárgyában figye­lembe nem vétetett. 18- or. Szilágyi Illés és Márkus János ha­szonbéreik földjük mennyiségéhez képest helyes­bítettek. 19- er. Kiss Mihály nyug. v. jegyző részére három havi fizetés kiutalványoztatott, oly módon, hogy a 250 frtra terjedő összeg 9 hó alatt, ez óv végéig havi részletekben kifizettessék. A gyűlés délután 6 órakor befejeztetett. minap állott föl Szontagh Pál képviselő ur, és jelentette ki, hogy a kormánynak fináncziális po­litikája nem az ő politikája, de mégis támogatja kormányt. Talán a külügyi politika ? Mikor Bosznia elfoglalásáról volt szó, az egész párt megtagadta a szolidaritást a kormánynyal. (Fel­kiáltások jobbfelől: Mikor ?) Ugrón Gábor (közbeszól): A felirati vita alkalmával és az akkori feliratban. H o i t s y Pál: Talán az adminisztraczió politikája? Tudjuk, hogy erre nézve sincsenek egy véleményen. Vagy talán belső állapotok kon­szolidálása? Hiszen mikor minap Rohonczy Ge­deon képviselő ur egyes visszaélések megvizsgál- tatásának kérdését vetette fel, hallottuk a kor mánypárti képviselő urak nyilatkozatát, hogy ők ezen eljárással egyátalán nincsenek megelégedve mely szerint ez is pártkérdéssé tétetik s ők csak köpenyegül szolgálnak. Talán a hadügyi politika, az önök sarkala tos elve, a melyben megegyeznek? Hiszen egy másutátt kelnek fel a kormánypárti képviselő urak és egymásután mondják, hogy e politika nem az ő politikájuk, hogy ezt a magukénak nem vallják. (Felkiáltások jobb felől ; Ki volt az ?) Ugrón Gábor (közbeszól): Ivánka, Éber H o i t s y Pál: Az önök eljárása egyátalá' ban nem győz meg minket arról, bogy a mit mi követelünk, egy önálló hadsereg felállítása oly akadályokba ütköznék, a melyek a házban elbi rálhatók nem volnának, és hogy mikor ezt kö­veteljük, nem áll a nemzet többsége hátunk me gett. E tekintetben a kérdést bővebben indokolni nem akarom, hanem elfogadom azon határozati javaslatot, a melyet Ugrón képviselőtársam háznak benyújtott. (Helyeslés szélső balfelől.) D tovább megyek egy lépéssel. Mint Csiky képvi selőtársammal szemben megjegyeztem, tudok kü lönbséget tenni az önök álláspontja és a mi állás pontunk közt. — Tudom, hogy, és e tekintetben az önök által a múltban követett politika mel­lettem tesz tanúságot, önökben hiányzik az erő és az erély annak megvalósítására. Én tehát ké­rem önöket legalább annyira, hogy azt az álla­potot, a mely eddigelé fönnállóit, ne tegyék még rosszabbá. Pedig ha e törvényjavaslatot elfogad­ják, akkor még a mostani állapot is rosszabbá válik. Nézetem szerint még akkor is, ha azon előnyök beállanak, a melyeket annak tulajdonit a kormány és az előadó ur, ezek is csekélyek azon hátrányokhoz képest, a melyek a terheknek felemelése és a szolgálati idő meghosszabbitása folytán bekövetkezhetnek. Minthogy pedig én még ez esetben sem találok az előnyök és hátrányok között arányt, arra kérem másodsorban a t. kép­viselőházat, hogy a kormánynak előterjesztését vesse el, és a törvényjavaslatot még általános­ságban se fogadja el a részletes tárgyalás alap­jául. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Hoitsy Pál beszéde — tartotta a képviselőház márczius 22-diki ülésében a véderő vita alkalmával. — (Vég e.) Ez eljárással szemben felvetek itt most egy más kérdést is. (Halljuk I) Mi az tehát, t. kor­mánypárt, a mire nézve önöket elvek határozzak el és nem a pártfegyelem ? Nem akarok a part­fegyelem ellen beszélni, szükségesnek tartom azt, különösen akkor, mikor egységes elvek alapján áll a párt, szükségesnek tartom, hogy a mellék- kérdésekben az egyes saját véleményét esetleg a pártfegyelemnek alárendelje. De mik önöknél azon elvek, melyekre nézve az egység fennáll, s melyekre nézve a pártfegyelem szubordinálássá válik ? Talán a fináncz politika kérdése ? Csak Újdonságok. Göudöcs Benedek apát és képviselő ur a „Függetlenség“ márcz. 25-ki számában márcz 22-ki kelettel egy „nyilatkozatot tett közé, melyben lapunk márcz. 19-ki száma vezérczikké- nek következő passusát: „a gyulai r. cath. egy­ház lelkésze József napi predikácziót németül tartandó hazajött hívei körébe stb. hazugságnak s lapunk szerkesztőjét rágalmazónak nyilvánította; mivel a József napi német prédikácziót, mint azt lapunk márcz. 26-ki számának ujdonsági rova­tában magunk is kijelentettük, nem ő tartotta. Ezen nyilatkozatot, valamint a „Függetlenség“- hez arra szerkesztőnk által beküldött választ fe­leslegesnek tartjuk i 11 szinrehozni; azt azonban nem hallgathatjuk el, hogy a tisztelt apát-képvi­selő ur ezen „nyilatkozattal“ már 22 én meg- hazudtolta 20-án a fáklyászene alkalmával mondott ama szavait, hogy lapunkat eddig meg­vetette, jövőre figyelembe sem veszi. 22-én czikket irt ellenünk, s ezzel fényesen iga­zolta trárcz. 26-ki számunk „Rózsi . . . meg­vetlek“ czimü czikkének azon állítását, hogy nem hisszük, miszerint lapunkat megvetette s figyelembe venni nem fogja. Pánszláv lapok. Laptársunk, a „Békésme­gyei Közlöny“ — a „Pesti Napló“-nak egy köz­leménye folytán utána járt s megállapította, hogy Csabára a „Hlasnik“ czimü Turócz-Szt-Mártonban szerkesztett pánszláv lap 92 példányban, egy má­sik hasonirányu tót lap 12 példányban jár. A „B. K méltán indignálódikezen, eddig titokban burjánzott sajnos jelenségen, de kifejezi azon meggyőződését hogy abban Dr. Szeberényi Gusztáv superinten- dens urnák, kit nem régiben nyilvánosan a pán­szlávizmus vádjával illettek, semmi része nincs. Elhisszük, hogy úgy van: de mindenesetre meg­várjuk Dr. Szeberényi Gusztáv úrtól, hogy az il­letőt, ki a hívek hazafiasságát ezen pánszláv la­pok terjesztése által megmételyezni törekszik, lel- készi befolyásánál fogva kinyomozni igyekezzék, s ha az hatóságának alárendelt egyházi hivatalnok volna, érdeme szerint sújtsa. A békésmegyei gazdasági egylet Csabán mai napon d. e. 9 órakor választmányi ülést tart. melynek tárgyai az istállőzási pályázat, a csaba­csűdi birtok szemle s egyéb közérdekű tárgyak leendőnek. Az egy éves méncsikók vásárlása az ál­lam részére Csabán, f. évi április 25-én a déle­lőtti órákban fog megtartatni. Csupán oly méncsi­kók fognak megvótetni, melyeknek származása apai részről hiteles fedeztetési jegygyei kimutatható. A tűzvészről, mely városunkat múlt hó 25-én érte, már múlt számunkban megemlékez­tünk. Folytatólag közöljük, hogy daczára annak miszerint d. u. 4 óra tájban a szélvihar csilla­podott, s estefelé az eső is megindult, a tűz csak éjféltájban volt a legnagyobb erőfeszítéssel el­nyomható. A hivatalos felvétel szerint a város­ban 48 ház, a szőlőkben 3 lett temérdek mellék épületen kívül a pusztító elem áldozata, melyek közül 42 volt tűzkár ellen biztosítva. A 48 ház tulajdonosain kivül még 17 lakócsalád vált haj léktalanná; a kár ingókban s biztosittatlan fede lekben 100,000 frtra rúg. A nyomorba jutottak egélyezésére a belügyminiszter azonnal 250 frtot utalványozott; Doboz községe, ezen tűz- és víz által egy évtized óta annyiszor a nyomor szélére sodort község az elsők közt volt, mely 24 frt 63 kr.-nyi adományával a szerencsétlenség enyhítéséhez járult. Gr. Wenckheim Rudolf 100 frt Göndöcs Benedek 150 frt, a közös gr. Wenckheim urad. 600 frt, gr. Wenckheim Károly 100 frt gr. Wenckheim Géza 50 frt, a békésmegyei taka rékpénztór 200 írt, a gyulai nöegylet 100 frtot az I. Gyulavárosi takarékpénztár 100 frtot, gr, Wenckheim Frigyes 200 frtot, gr. Almássy Kál mánné 50 frtot, Mező-Berény község 181 frt 30 krt küldtek Gyulaváros polgármesteréhez a hajlék talanok számára. A gyulai sport club szerény anyagi helyzete daczára 20 frtotszavazott meg részükre A hatóságilag megindított gyűjtés igen szép ered' ményét alább közöljük. Örömmel értesültünk szivesen adózunk elismerésünkkel érte, hogy az „első magyar általános“ és az „Azienda“ biztositó társulatok, melyeka tűzeset által nagy mérvben voltak érdekelve, feleiknek már ki is fizet­ték a biztosítási összegeket. A jó németek pe­dig szedik, veszik, hordják össze az építő anya­got, hogy mire a fecske megcsinálja fészkét, az ő házaik is phönixként kiemelkedjenek a hamu­ból és koromból. Kimutatása és nyugtázása a márcziuz 25-iki tűzvész által nyomorba jutottak részére befolyt adományoknak. Miskutza György tanácsos ivén adakoztak: Dudás István 50 kr. Pap Demeter 50 kr., Gubás Péter 20 kr., Jevoczo Péter 20 kr., Ilovics Szilárd 50 kr., Otlakán De­meter 20 kr., Lukács Tógyer 20 kr., Tóth Károly 10 kr., Mundruczo Miklós 20 kr., Bottó Simon 50 kr., Bránya János 20 kr., Braun Dávid 50 kr., Nyikora János 20 kr., Lukács János 50 kr., ösz- szesen 4 frt 50 kr. — Sárga Simon tanácsos ivén; Olajossy Dezső 5 frt, özv. Löflerné 40 kr. Tóth János özvegye 1 frt, Moskovics Herman 30 kr., Nyikora Sándor 50 kr., Billitzné 1 frt, Back Salamon fiai 5 frt, Kocsis Károly 1 frt, Alcser János 1 frt, Braun és Czinczár 10 frt, Kaudersz Bernát 50 kr., Kais Antal 1 frt, Bauer Gáspár 1 frt, özv. Zeger Jánosné 10 kr., özv. Dvoracsek Jánosne 10 kr., Remele Mihály 20 kr., Longye Mihály 30 kr., Longye Mojsza 20 kr., Dobai András 1 frt, Krizsán György 30 kr., Foris Ágos­ton h. őrmester 30 kr., özv. Mondorf Simonné 20 kr., Vad Ferencz törzsőrmester 1 frt, Such Ferencz 20 kr., Stojánovics Demeter 50 kr., Po- zsár Mojsza 10 kr., Schriffert Mátyás 20 kr., Kertes György 10 kr., Márkus János 1 frt, M. Kneifel Jakab 20 kr., Alb István 20 kr., Morár Lázár 10 kr., Merksz Mihály 20 kr., Szikora Jó­zsef 20 kr., Such Lőrincz 50 kr., N. N. 20 kr., Herodek Lipót 50 kr., Schmidt Gyula 30 kr., Fischer Kálmán 1 frt, Bleyer és társa 1 frt, ö‘sz- szesen 37 frt 90 ki-. — Geszner SebeBtény ivén: Mány György 50 kr., ör. Sebestény János 5 kr., Mundruczó Flóra 14 kr., Körözsladány György 40 kr., Krizsán Mojsza 30 kr., Rosenberg Tillman 20 kr., Nagy András 40 kr., Kis Mara 10 kr., Nádra Pál 20 kr., Budai Mihály 30 kr. Mány Mojsza 20 kr., Körözsladány Tódor 50 kr., Márkus Tódorné 50 kr., Márkus Tódor 1 frt 20 kr., Oláh Illés 20 kr., Igritz Mihály 30 kr., Ro tár János 20 kr., Hack Mihályné 30 kr., Anuló Mojszáné 50 kr., Krizsán Mojsza 10 kr., Freiber- ger István 30 kr., ifj. Szilágyi Mojsza .20 kr. Márkus Simon 1 frt, Brunner József 10 kr., Fe^ hér Pálné 10 kr., összesen 8 frt 29 kr. (Folyta tása következik.) Néhány vállalkozó fiatal ember a tűz károsultak javára tegnap este a „Ivó róná “-ban tánczvigalmat rendezett. A gyulai sport-club választmánya el határozta, hogy az esetben, — a mire kilátás nyujtatott, — ha a gyulai (úri) kör az általa három évre bérbe vett, Kiss János örökösei tu lajdonát képező ház alsó épületét a clubnak át engedi, — s ha a tulajdonosok a clubnak a he lyiség három évi birtoklását biztosítják, a jelzett épületet czélszerüen átalakítja, — mi nem kevés költséggel járna, — és helyiségét oda teszi át. Ugyanezen választmányi ülésen (márcz. 28-án) a club pénztárából a gyulai tűzvész által nyomorba jutott polgárok segélyezésére 20 frt utalványoz- tatott, s a club rendes tagjaiul Cziffra Imre kir. ügyész, Ujfalussy Dezső árvaszéki ülnök, Szarvasi Arzén, Steinekker Gábor kir. mérnökök, Dőrner Ferencz honvéd lovas főhadnagy, Matekovich és Mahek honvéd-hadnagyok, — vidéki tagjaiul: Omazta Gyula orosházi kir. közjegyző, Stf rnthal Samu, Sternthal Adolf és Friedman Ferencz nagy- péli birtokosok folytatólag felvétettek. Dlárki István, a gyulai kir. törvényszék bírája ő felsége által a budapesti kir. ítélő táb­lához, hol a múlt év eleje óta mint kisegítő bíró működött, pótbiróvá neveztetett ki. Amily őszinte örömmel üdvözöljük a jeles férfiút megérdemelt előléptetése alkalmából, ép oly érzékenyen fájlal­juk, hogy ennek következtében végkép elbúcsúzik körünkből, gyulai barátai köréből. Méhes Lajos hites ügyvéd, t. tiszti ügyész, volt törvényszéki bíró m. hó 27-én élete 60-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. A gyász­lapot kesergő özvegye, szül. Péchy Janka bocsáj- totta ki. Temetése múlt hó 29-én a megyei s tör­vényszéki tiszti kar, az ügyvédi kar s nagy közönség nagy részvéte mellett ment végbe. Öz­vegye, barátai, kartársai s rokonai koszorúkat helyeztek koporsójára, melyet Papp Mihály ref. lelkész megható gyászbeszéde után kartársai tet­tek fel a gyászkocsira. Béke lebegjen hamvai fölött 1 Lukács László, Lukács Károly nyug. urad. ispán korán elhunyt, szép tehetségű fiának porló hamvait — szülei Beszterczebányáról haza szállíttatták, s m. hó utolsó napján tették le a gyulai kolera-temetőben örök nyugalomra. Az elhunytnak számos barátja vett részt a temetői szertartáson, kívánva szüleinek, testvéreinek vi­gaszt, porainak a szülőváros föleiében örök békét 1 Csóka Sándor színigazgatónak Gyulaváros tanácsa a jövő hó közepétől kezdve színi előadá­sok tartására engedélyt adott. Boskó József hírneves bűvész Csabáról tudatja, hogy a napokban nehány előadást fog Gyulán tartani. Adó kivetés. A békési adóhivatal terüle­tén az adókivetési bizottság megkezdte tárgyalá­sait, de oly csendben, hogy arról az adózó kö­zönség tudomással alig bir; még az egyes bízót- sági tagok is néhány nappal előtte vették az össze­hívó levelet. M.-Berényből írják. Békésmegye közi­gazgatási bizottságának, a megye területén elhe­lyezendő állami csendőrségi székhelyek megálla­pítása tárgyában hozott határozata által az egyes vidékek közbiztonsága nem lessz eléggé védve, amennyiben pl. oly népes község mint M.-Berény még hozzá egy nagy vidéknek vasúti állomása és élénk kereskedelmi hely — egyatalában csendőr­ségi állomás nélkül hagyatott, M.-Berény község­nek óhaját tolmácsoljuk, midőn ezen beosztásnak megváltoztatásával oda egy altiszti állomás rend­szeresítését ajáljuk. Az m.-berényi rabláshoz. A múlt hó folytán M.-Berényben Dr. Fuksz Lipót orvos ellen elkövetett rablás tetteseit a megyei föcsendbiztos erélyesen nyomozza, nemcsak, sőt a tettesek nyo­mában lévén, azoknak kézre kerítése a legköze­lebb várható. Nagytiszt. Thury Dániel ref. lelkészt s egyházmegyei tanácsbirót, mint M.-Berényből mély részvéttel Írják, súlyos szélhüdés érte. A lóosztályozás M.-Berényben m. hó 22. és 23-án igen kielégítő eredménynyel tartatott meg. Elővezettetett 3100 db ló, ebből 969 db volt éven aluli csikó ; besoroztatott 315 db és pedig hátasnak 112, hámosnak 203 db; ideiglen alkal­matlannak találtatott 1816 db. Kalmár József és ifj. Foltiny Imre orosházi lakosok a múlt hó 31-én a község­jegyzői szigorlatot jó sikerrel kiállottak. A Szegedről — m. hó 31-én reggel N.- Váradra indult vegyes vonat mozdonya, a kazán megrepedése következtében Csorváson túl basz- nálhatlanná vált. Szegedről másik mozdony sietett vonat továbbítására, mely négy órai késedelmet szenvedett. A vörheuy és roncsoló toroklob-járvány Orosházán a községi orvos hivatalos jelentése sze­rint teljesen megszűnt. A Csorváson felállittatni kért gyógy­szertárra nézve a megyei közegészségügyi bizott­ság — a község s az érdekelt birtokosok nyilat­kozatainak figyelembevételével — az engedélyt megadhatónak véleményezte. A Csorvás községe által 40 holdnyi szől- lőteiep beültetésére kért engedélyt a földmive- lés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter — a fenyegető phylloxera-vész miatt megtagadta. Gróf Teleki Sándor 1848—49-iki honvéd- ezredest és szellemes Írót mély családi gyász érte. Édes anyja, özv. Széki gróf Teleki Janosnó szül. Zabolai gróf Mikes Erzsébet, csillagkeresztes hölgy élete 80-ik évében végelgyengülés következtében Kolozsvárott m. hó 29-én elhunyt. Áldás és béke hamvaira, Fogarassy Mihály, erdélyi r. kath. püs­pök, Gyulafehérvárit m. hó 25-én 82 éves korá­ban meghalt.

Next

/
Thumbnails
Contents