Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-03-26 / 13. szám

selő ur még azt is felhozza, hogy nem áll az, hogy a tisztek helyett még egy Berufs-altisztek csapatja is képeztetik, mert azt mondja, hogy azon kontingens, mely a hadseregben fennáll, azok t. i. a kik jutalomdijban részesülnek — az csak egy kis részét teszi az egésznek.

Bocsánatot kérek t. ház, a delegáczionális bizottság jelentései, a melyekre a képviselő ur hivatkozott, az ellenkezőt bizonyítják. Csak egyet említek, a hadseregben 6882 őrmester van, ebből 4020 kap szolgálati dijat, kapván egyenkint 240 írt szolgálati jutalékot. Vájjon mit mondanának hozzá a t. képviselő urak, ha a magyar kormány hivatalnokai hasonló követeléssel állanának elő f (Úgy van I a szélső baloldalon.)

Megtámadott engem azután a t. képviselő ur a miatt, hogy én az önkénytesekre nézve akartam behozni, hogy azok ne októberben vagy a mint én akartam, ne márczius elsejével kezdjék a szolgálatot, hanem azon a napon, midőn a seregnél jelentkeznek. Itt a képv. ur félreértett engem ; én önkényteBekről beszéltem átalában, ő pedig azt az egy évi önkénytesekre értette, megjegyzem különben, azon módozat, hogy azok a jelentkezés napján állanának be a szolgálatba, most is fennáll, pedig azt Baross képviselő ur úgy tüntette fel, mint lehetetlent, holott ugyanazon intézkedés benne foglaltatik a kormány javaslatában is, a honnan én azt átvettem és meg lesz azon elégtételem, hogy nehány nap múlva ugyanazon Baross Gábor képviselő ur, a ki ezt lehetetlennek állította, a kormány javaslatában mog fogja szavazni. (Derültség a szélső baloldalon.)

Az önálló magyar hadseregre vonatkozólag azt mondotta a képviselő ur, hogy nekünk arra alkotmányunk tekintetében semmi szükségünk nincs, hanem minden hadseregnél sokkal többet ér az, ha Baross képviselő ur a törvénykönyvre teszi kezét és a királyi esküre apellál. Nekem semmi szándékom és nem is fogok semmiféle királyi eskü megbízható vagy meg uem bízható volta fölött vitatkozásba bocsátkozni, habár figyelmeztethetném a képviselő urat, hogy egész argumentácziója kárba veszhetne pl. egy század múlva, mert hiszen intézményeit a nemzet nem a jelen pillanatra szabja, kárba veszhetne mondom argumentácziója oly utón, hogy ha azon törvényekre az uralkodó meg nem esküdnék, mint például József császár meg nem esküdött, de — mondom — nem hozom fel ezt a példát, hanem egy tényt említek. (Halljuk.) Azon 1867-ki kiegyezésnek, melyet önök oly jónak tartanak, van egy szakasza, a 4-ik szakasz, mely a közös hadügyet csak annyiban fogadja el közösnek, a mennyiben a közös védelemre vonatkozik és kimondja határozottan, hogy minden oly czélt kizár, mely ezen tulmenne s a nemzetet, mely az említett czclra nézve feltétlenül nem szükséges, arra a nemzet nem vállalkozik. És mégis, midőn ennek daczára a közös csapatok Boszniába bevonultak, vájjon hol volt akkor Baross képviselő ur, nem a magánszemélyt, hanem a közügy emberét kérdem? Tán odaállt és oly gracieuse attitűddel, mint itt bemutatá, a törvénykönyvre tette kezét! Nem, hanem elment Bécsbe a delegáczióba és megszavazta a milliókat, melyek arra szükségesek voltak. (Derültség a szélső balon. Felkiáltások jobbról : Hol itt az esküszegés ?)

A t. előadó ur imént mondott beszédére csak két megjegyzésem van. (Halljuk !) Azt állította az előadó ur, hogy azon költségtöbbleteket, melyek a tengerészeire vonatkoznak, nem vallotta be a kormány ugyánnyira, hogy az osztrák képviselöházban a törvényjavaslat elfogadtatott a nélkül, hogy eszébe jutott volna valakinek erre nézve kérdést intézni és mégis bizonyítja velem szemben, hogy költségtöbbletről volt és bebizonyított csak annyit, hogy a tartalékosokra szükséges többletről volt szó, de adós maradt azon felelettel, hogy a tengerészeiről tétetett említés.

A fakultativ szolgálatra nézve felhozta, hogy az osztó igazsággal nem fér össze az, ha egyeseknek, kik sokkal képesebbek, előny nyujtatik, hogy a szolgálatot hamarább lerázhassák, mint a többiek. Bocsánatot kérek, ha azt az osztó igazsággal nem tudja megegyeztetni, hogy egyesek csak azért, mert képesebbek mint a többiek, előnyben részesüljenek ; ugyan miként tudja az osztó igazsággal megegyeztetni azt, hogy a képesebbek csak azért kénytelenek tovább szolgálni, mert a kevésbé képesek nem tudják a szolgálatot két év alatt megtanulni ? (Tetszés a szélső baloldalon.)

Most egynéhány szóm van azon t. kormány- párti urak beszédére, kik a kormány előterjesztéséről szólották. Előterjesztéséről és nem előterjesztése mellett, — mert az értelemben csak egyedül a t. miniszter ur nyilatkozott, csak egyedül ő volt az, ki helyeselte a mostani rendszert, és annak létezése mellett, szemben egy önálló magyar hadsereg fölállításával, egyedül ő volt, ki tudott egy érvet felhozni. S ez igen sajátságos érv. Azt mondja: nekünk nagyobb szükségünk van a most meglevő, mint egy talán erősebb nemzeti hadseregre, mert a jelenlegi hadsereg sokkal jobban imponál. Tehát a t. miniszter ur egész hadügyi politikáját arra alapítja, hogy a hadsereg

imponáljon. Nem azért akarja a hadsereget, hogy szükség esetén arra apellálni lehessen s hogy az képes legyen megvédeni az országot, mint a hogy azon hadsereg, melyet mi kívánunk, hanem ö csak ijesztgetni akar vele. (Élénk derültség a szélső baloldalon.)

A többi kormánypárti képviselők, kik ez ügyben beszéltek, csak a kormány javaslatáról beszéltek, és nem a javaslat mellett. Sőt ellenkezőleg. Idézhetem Ivánka, idézhetem Éber, idézhetem magát Tisza László képviselő urat. Mindnyájan kifejezték azt, hogy ők ezt a most benyújtott javaslatot korántsem tartják kielégítőnek, sőt Ivánka t. képviselő ur odáig ment, hogy azt mondotta, elfogja lelkének vágyait, hanem elfogadja a javaslatot (Derültség és felkiáltások : ügy van! a szélső baloldalom.) Vájjon micsoda következtetésre enged ez kívül a ház falain, a nemzetben ? Vagy szubjektív, vagy objektív irány- ban fogja a nemzet ebből lovonni a következtetést. Vagy azon urakkal fog elszámolni, kik ilyen módon, saját lelkiismeretük ellen elfogadnak egy roszat, vagy azt fogja mondani: ezen urak derék urak, hanem ezeknek háta mögött olyan intézménynek kell lenni, mely megzsib- basztja a nemzet erejét s arra a következtetésre fognak jönni, mit már sok helyen hangoztatnak az országban, hogy ezen egész parlamentarizmus csupán komédia, (ügy van! a szélső baloldalon. Felkiáltások jobb felől : Önök teszik azzá!) S hogy ilyen módon a parlament tekintélyét miként ássák alá, holott minduntalan minket vádolnak ezzel, ezt a maguk elbírálása alá bízom.

(Vége köv.)

Hirdetmény

A feloszlott „B.-gyulai sport club“ tulajdonát képező ingóságok, u. m. torna és vivő szerek f. márczius hó 26-án vasárnap d. u. 3 órakor a b.-gyulai sport club volt hivatalos helyiségében (korona vendéglő) nyilvános árverés utján eladatnak, miről a venni szándékozók ezennel értesít tetnek.

Gyulán, . 882. márczius 25.

A volt „b.-gyulai sport klub“ ügyeinek lehonyoütásával megbizott küldöttség nevében :

Kövér Lászió,

Meghiväs.

A hosszufoki ármentesitő-öblözet által Békésén 1882-ik év mártius hó 28-ikáu délelőtt 9 órakor a városházánál tartandó közgyűlésre az öblözeti tagok tisztelettel meghivatnak.

Tárgy a k:

1. Folyó évi munka és költség előirányzat megállapítása, s a szükséges kölcsön felvétele iránti intézkedés.

2. Társulati közös költség elküldésének helyben hagyása — 2-ik számú választmányi határozat.

3. Választmány határozata a Szanazugi zsilip végleges eltávolítása iránt. Választmány Il-ik számú határozata 16-ik pont,

4. Főmérnök javaslata a 45 és 46-ik számú átmetszés kanyarjainak eltöltéso, és a holt Körösök mellett fennálló töltések kiépítése iránt. Választmány 13-ik számú határozata 4-ik pont.

5. Választmány javaslata a gátőröknek ló- tartás engedélyezése iránt. Választmány 13-ik számú határozata 6-ik pont.

6. Társulati alapszabály módosítása iráDt a választmány 39-ik számú előterjesztése.

7. Öblözeti hivatalnokok jelentése egész terjedelmében, vagy csak kivonatilag vétessék-e a jegyzőkönyvbe.

8. Öblözeti levéltár rendezése iránti intézkedés.

9. Folyó ügyek és inditványok.

Békés, 1882. márczius hó 20.

Mezey Lajos titkár.

Újdonságok.

Gyula városa képviselete f. hó 29-én közgyűlést tart következő tárgysorozattal: T. Polgármesteri jelentés. 2. Kiss Mihály városi jegyző lemondása, — több képviselőnek a jegyzők fizetésének szabályozása, illetőleg felemelése tárgyában beadott indítványa s a jogi szakosztály ez ügyre vonatkozó véleinényes jelentése. 3. A jogi szakosztálynak 1 városi szervezeti és adóhivatali szabályrendeleteire vonatkozó véleményes előterjesztése. 4. Ugyanannak az építkezési szabályrendeletre vonatkozó véleménye. 5. A gazdászati szakosztálynak véleménye a lakókra kivetendő körgát költségek tárgyában. 6. A sióréti érdekeltek kérvénye, a vasúti töltés alatt létesítendő állandó áteresz tárgyában. 7. Az iskolaszék jelentése az 1881-ik évi számadások tárgyában. 8. Megyei alispán urnák felhivása az 1882-ik évre eső katonai lakbér pótlások tárgyában. 9. Ugyanannak felhivása a városi utczák és kátyúk betöltése s a közrendészeti szakosztálynak erre vonatkozó véleménye tárgyában. 10. Az 1882. adókivető bizottságba választandó két bizalmi férfi megválasztása

11. Megyei közig, bizottság határozata az 1876. évben 1000 frt kölcsön visszafizetése tárgyában.

12. Grécz József kérvénye a városi faiskola szerződése alóli felmentése tárgyában s erre vonatkozó küldöttségi és szakosztályi vélemény; — ezeken kivül magánkérvények s netán érkezendő egyéb ügyek. Gyulán, 1882. márczius 22-én. Dobay János, polgármester.

Járási útfelügyelők. A megyei utkaparók működésének szorosabb ellenőrzése czéljából a közig, bizottságnak márczius havi ülésébon 7 járási útfelügyelő félfogadása határoztatván el f. évi április 1-töl ez év végéig havi 25 frt fizetéssel, az eddig beérkezett jelentések és kérvények alapján következők neveztettek ki: 1. Gyula rend. tanácsú város és a gyulai járás területére Varga Bálint, 2. a csabai járás területére W i 1 i m János, 3. a békési járás területére ifj. Kollár János, 4. a szarvasi járás területére Frankó Gyula.

Az újonnan alakult „gyulai sport club“ választmánya e hó 20-án tartott ülésében elhatározta, miszerint a club felszerelése javára ápril l-én a Korona vendéglő termeiben közvacsorát rendez. A módozatok megállapitása után a rendezéssel, különöseu a háziasszonyok és felszolgáló kisasszonyok felkérésével Terényi Lajos és Oláh György választmányi tagok bízattak meg. — Ugyanezen ülésen a tagok sorába és pedig rendes tagokul Haasz József és Hidasi Jenő, vidéki tagokul Dr. Márki János és Tölczel Lajos urak folytatólag felvétettek. Sajnálattal értesültünk azóta, hogy a tervezett közvacsora eszméje a h i- vatottak és meghívottak körében időszerűtlenség indokából kedvezőtlen fogadtatásra talált, minek folytán annak elhalasztása és műkedvelői előadások rendezése fog inditványoztatni.

Csóka Sándor színigazgató, kinek jól szervezett társulata 1879-ben közönségünk közmegelégedésére játszott Gyulán, május hó közepétől két havi időszakra kér előadási engedélyt városunkban. Csóka a telet Szabadkán töltötte és társulata egyike a legjobb szervezetüeknek. Nincs is ellene semmi kifogásunk, hogy az engedély Csókának megadassék, de az előadási időszakra vonatkozólag nem titkolhatjuk el, hogy az épen nem alkalmas; közönségünk évtizedek óta az augustus-8zeptemben szinészeti saisonhoz van szoktatva, és tény, hogy különleges viszonyaink indokolják is e hónapokhoz való ragaszkodást, mit a színigazgató saját érdekében is helyesen fog respektálni. Ajánljuk Csóka urnák, hogy május-junius helyett inkább julius közepén vagy csak augusztus elején jöjjön Gyulára, s akkor — jól szervezett társulat, megfelelő repertoir mellett — nálunk végezheti be a nyári időszakot, s egyenesen mehet téli állomására — Kassára.

A városi közrendészeti szakosztály, a megyei közigazgatási bizottság által a községi utczák szabályozása, mérnöki lejtmérése s a községi utczák szélein összegyűlni szokott belvizek levezetése tárgyában kiadott s lapunk egyik előbbi számában jelzett határozatok végrehajtása érdekében f hó 22-én ülést tartott. A szakosztály úgy a közig, bizottság, valamint az alispán által kiadott rendeletben foglaltakat teljesen osztja és magáévá teszi; tekintve azonban, hogy a városi körgát teljes kiépitése, úgy hogy az a város köz- biztonságának mindenben megfeleljen, legalább is még két évi időt vesz igénybe j tekintve továbbá, bogy a körgát kiépitése még nagy költségekkel jár, mely a lakosság eddigi megterhel- tetése mellett a folyó évben csak részben foganatosítható : ennélfogva az úgynevezett „bajós“- és „merdák“ ereknek több mint 100,000 frt költséget okozó eltöltése a mai viszonyok között meg nem valósítható. A városi lejtmérezés még 1860- ban történt; az utczák domborítása és vizek levezetése iránti intézkedés már a múlt évben kezdetett meg közmunkaerővel, 1 a folyó évben szintén közmunkaerövel fog folytattatni [ végül a szakosztály a járdák javítását is a költségvetés keretén belül még I tavasz folytán véli teljesíthetőnek.

Névváltoztatás. Lebozsa Antalné szül. Szabó Anna aradi lakosnönek gyulai illetőségű kiskorú leánya Teréz vezetéknevének „O 1 á hu- ra változtatása a belügyminiszter által engedélyeztetett.

Tűz volt a németvároson folyó hó 21-én este. Krizsán András csizmadiainesternek háza vége gyuladt ki, azonban a felcsapó láng a hirtelen összecsődült közönség által elfojtatolt. A múlt hét folyamán több gyujtogatási hir volt városunkban elterjedve, ami tekintettel a napok óta uralgó szélvészes időre meglehetős rémületet keltett közönségünkben, de mint utánjártunk a dolognak, illetékes kelyen semmi följelentés nem történt, s igy örömmel konstatálható, hogy a gyujtogatási hírek teljesen alaptalanok, A rendőrkapitány egyébként felhívott minden házigazdát, a szokásos „kapitány-viz“ készletben tartására.

A békésmegyei gazdasági egylet által f. évi október hó 8-áu és 9-ikén Gyulán rende- gendó gazdasági kiállítás és állami lótenyész- dijosztás programiuja Mokry Sámuel egyleti titkár úr közreműködése mellett végleg megállapittatott, f. hó 19-éu a városház termében tartott gazdai értekezleten. A kiállítás keretébe pótlólag a házi ipar is felvétetett. A programra rövid idő alatt ki fog nyomatni.

Áthelyezés. Gyurkovits Kornél kir. államépitészeti mérnök úr Szombathelyre lett áthelyezve. Amily mértekben sajnáljuk Gyurkovits úrnak Gyuláról oly rövid tartózkodás utáni gyors eltávozását, ép oly mértékben gratulálhatunk a szombathelyi társadalomnak a szerencsés aquisi- tiohoz, melyet a nagy tehetségű szakemberben mint igazán széles látkőrü, sokat utazott, sokattapasztalt egyénben egyaránt nyertek. Gyulai ösmerősei leg- Ö8zintóbb jókivánatai és állandó rokouszenve kisérik a körünkből távozót új állomására.

Emberemlékezet óta nem történt, a mi ez évben, hogy a gyümölcsfák, Gyümölcsoltó boldog Asszony előtt virágozzanak. A baraczk helyenként már egy héttel ezelőtt elvirágozott. Sza- badbani séták kedvezőbb idő mellett valódi élvezetet nyújtanának, az új kikelet egész pompájában tárja elénk uj birodalmát.

Göndöcs Benedek apát és országgyűlési képviselő a földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi ministerium költségvetéséne'c tárgyalása alkalmával elmondott beszédét, commentározva több pesti lapnak ezen beszédre vonatkozó dicsérő megjegyzéseivel, kinyomatta s választói között kiosztotta.

A József-napi német predikácziót — nyilván múlt számunk vezérczikkének első benyomása és üdvös hatása következléheii az idén nem Göndöcs Benedek apái, hanem Ács János segédlelkész tartotta. A képviselő ur, úgy látszik még sem veti mog annyira lapunkat, hogy az abban nyilvános működése .lelett nyilvánuló véleményeket teljesen ignorálm akarná

A katasteri külső munkaiatok nevezetesen az osztálybesorozás megyénk mindhárom becslöjárásában a befejezés stádiumában vannak.

A csabai osztályba szrozási munkálatot e hét folyamán reambulans bizottság fogja megtekinteni.

Földvár-békési vasút Pavlicsek Jakab osztálymérnök ur, a m. kir. államvasutak igazgatósága által a földvár-békési vasúti szárnyvonal mérésére kiküldetvén, ezen munkáját e hó

22-én a földvári pusztánál meg is kezdetű. Üdvözöljük öt — mint a hőn óhajtott vasút érde- kébeni első munkást { adja Isten, hogy a közel jövőben az építés tényleges megkezdését jelenthessük.

Eljegyzés. Nagy Gizella kisasszonyt, Nagy József városi főjegyző ur bájos leányát a múlt béteu jegyezte el arájául Timáry Alajos járásbirósági tisztviselő. Zavartalan boldogságot kívánunk a kölcsönös szeretet kötötte frigyhez.

Békésen csupa rémületben vannak, a gyakori tüzesetek miatt. Szombaton reggel e hó

18-án az úri utczában Hídvégi János háza gyulladt meg és égett le, a szomszédságban levő háznak is csak egy részét lehetett megmenteni. Márcz. 23-án pedig déli 123/4 órakor a bánhidai tizedben Kohn Móricz háza borult lángba, pár perez múlva a szomszéd ház is tüzet fogott; ir- tózat fogta el a lakosokat, valóságos — délnyugatról jövő — vihar dühöngvén. A meggyuladt házak mentéséről persze szó sem lehetett, roá- sodperczek kellettek csak, és a fékezhetlen elem elborította a tetőket. Óriási erőfeszítés mellett sikerült a tűz tovább terjedését meggátolni, már a szomszédos ház rozzant uádfedélzete is többször tüzet fogott, de az mindannyiszor eltojtatott. Ki kell emelnünk, az oltásra gyorsan összefutottak buzgó munkáját, mely valóságos bős tettet eredményezett, megmentvén a város cagyrészét a végromlástól.

Békésen ifj. Sebők Sándor urat nagy viszteség érte. Egyetlen leánya — a kis Elvira élte kezdetén — annak 5-ik hetében — f. hó 22 én elhunyt, és 23-án eltemettetett. A béke angyala őrködjön a kisded hamvai felett, a fiatal szülők fájdalma pedig nyerjen enyhülést!

Ifj. Rosenthal Ignác/, csabai kereskedő — szerkesztőségünkhöz beküldött eljegyzési kártya szerint — jegyet váltott WeÍ6z Róza kisasz- szonynyal, Csaba városa egyik legszebb hölgyével. Az ifjú jegyesek ösmerősei őszinte gratula- tióval járulnak e szívkötötte szép frigyhez.

Fótisztelendö Lonovics Ferencz, szarvasi esperes plebánus e hó 22-én é'te 70-dik évében végelgyengülés következtében jobblétre szenderült. Felvilágosodott pap, tevékeny honpolgár s társadalmi jó tulajdonairól messze földön hires, közkedveltségü egyén mull ki benne ez árnyékvilágból. Béke poraira!

Sajtóhiba. Lapunk múlt számába a „Válasz 1 Békésmegyei Közlönynek“ czimü ozikk során az első lap negyedik hasábjának nyolezadik sorába több sajtóhiba csúszott be; jelesül 1773—81 helyett 1673—81-, 1775 helyett pedig 1785 olvasandó.

A tűzvészről írt közleményünk folytán Hoitsy Pál képviselő ur beszédjének végét lapunk jövő számában közöljük.

A katasztrófa.

Gyümölcs oltó boldogasszony napja, veres betűk helyett fekete gyászbetükkel lesz évtizedek során Gyula város közönségének emlékei közé feljegyezve.

Délutáni fél egy órakor koudultak meg