Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)
1882-12-31 / 53. szám
53-ik szám Gyula, 1882. deczember 31-én I. évfolyam. r Szerkesztőség: Belváros 6o-ik ■szám, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij í Égész évre ...........5 irt — kr. Fé lévre ...............2 | 50 | Év negyedre 1 .. 1 § 25 „ Egyes szám ára 10 kr. _________A PO LITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP.-A- C1TTJLAI SFOET-CLTJB HIVATALOS MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: Jantsovits Emil. Főmunkatárs: Oláh Oyörgy. ■Kiadó hivatal; Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér sora 10 Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza ti. sz. a.; Lang Lipót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. Gyula, 1882. deczember 30. A „Békés“ jelen száma az utolsó, melyet felelős szerkesztésem alatt vesz a tisztelt olvasó közönség. Midőn az általam s nehány elvbarátom által csak egv év előtt alapított „Békés“ szerkesztésétől ezennel visszalépek, tartozom Gyulavárosa és Békésmegye közönsége irányában annak kijelentésével, hogy a visszalépésre korántsem elvtársaimnak s általában tisztelt olvasóimnak lapommal szemben tanúsított magatartása indított; mert örömmel mondhatom, hogy azon reményemben, miszerint lapom az általa képviselt ügy nemességénél fogva a közönség részéről meleg szellemi támogatásban és élénk anyagi pártolásban részesülend, nem ‘«csalódtam. A 48-as pártnak két jeles tagja, Irányi Dániel és Dr. Hojtsy Pál orsz. képviselő urak, a megyéből Sárréti János szeghalmi ügyvéd ur, Jázon, Békésmegyei, B., Sz. ; társadalmi kérdésekben pártszinezetre való .tekintet nélkül más jeles férfiak is becses dolgozataikkal felette megkönyitették feladatom tétnél; az előfizetők pedig szives készséggel adtak helyet olvasó asztalukon lapomnak, a miből másfelől jogosan következtethetem azt is, hogy az politikai és irodalmi tekintetben hézagot pótolt a t. közönség szellemi szükségleteiben. Tehát, ism&lem, korántsem a lapom iránt netán jelentkezett közöny késztet a visszalépésre ; hanem, minthogy én önként és önzetlenül magamra vállalt nemes kötelességemet csak |i leglelkiismeretesebb gonddal tartottam és tartom teljesithetőnek, de megszaporodott ügyvédi teendőim mellett any- nyi icővel, a mennyit a lapszerkesztés gondjá igénybe vesznek, nem rendelkezem, kitelességérzetem tiltja olyanra vállalkozóim, a mire — fentebb jelzett okból — physicai képességgel nem birok. Latom egy évi folyama alatt lankadatlanul igyekeztem úgy politikai, mint irodalmi tekintetben baváltani azon Ígéreteket, helyeket egy év előtt az előfizetési felhrás- során tettem: nyugodtan a tisztelt lözönségre bízom elbírálni, miként teljsitettem kötelességemet, melyet ígéreteimreám róttak; öntudatom megnyugtat. Most,fogadják t. munkatársaim és olvasóim í „Békés“ iránt tanúsított szives támogtásukért s jóakaratu pártfogásukért ősinte köszönetemet, mellyel vagyok Jautsovits Emil. Jantsovts Emil ur a „Békés“ eddigi szerkesztőjérek fentebb tett nyilatkozata folytán köteességszerüleg megyénk közönségének ana része irányában, mely elveinkben öltözött, kijelentem : miszerint a „Békés“ topábbra is, mint a megyei közjogi ellenzék lapja fenmarad, s eme közlöny i párt nézeteinek, elveinek, irányának, vahmint a múltban úgy jövőben is hű tolnácsolója leend. A szerkesztést-újévtől fogva alóli- rott veendi át., támogatva azoktól, a kik e lapnak a szellemi téren, a most lefolyt évben is pártolói voltak ; — e nyilatkozattételre feljogosít az eddigi szerkesztő- és munkatársaknak önzetlen ígérete, elveikhez szilárd ragaszkodása, férfiasán nyilt őszinte jelleme. Az elvek, a melyeket vallunk, ezredéves alkotmányos életünkben találják jogalapjukat, szent meggyőződésünket képezvén, hogy ez elvek diadalra jutásától hazánknak nemcsak önálló állami élete, hanem magyar nemzetiségének megóvása, gyarapítása, de lakosainak anyagi létele is függ. „Akiket á nemzetnek magasabb érdekei nem lelkesítenek, azokat az anyagiak kell, hogy táborunkba tereljék“ — írta pártunk vezérférfia Irányi Dániel a „Békés“ ez évi 1-ső számában a har- mincz, negyven, ötven milliónyi évi defi- czit állami háztartásunkban, előbb-utóbb a legjámborabb embereket is észre, s azon zászló alá fogja téríteni, melyben az ország függetlensége mellett és enuek alapján pénzügyeinknek rendezése is nem csupán csalétek gyanánt felírva, de annak lehetősége is kimutatva van, s a melynek hívei nem véres forradalom által, hanem békés és alkotmányos úton akarják nemes czéljaikat elérni.“ Magyarország állami függetlensége a personál-unió alapján, s ebből kifolyólag önálló hadsereg, nemzeti bank és külön vámterület, ezek a közjogi ellenzék sarkalatos programm pontjai, ezek képezték s fogják ezután is a „ Békés“ politikai álláspontját képviselni. De miután lapunknak nem leend ezután sem hivatása állandóan magas politikai kérdésekkel hasábjait betölteni, hanem inkább a megyei élet hivatalos, társadalmi, nemkülönben közgazdászati mozgalmairól gyors, hu és részletes tudósitást közölni, gondoskodtam vidéki levelezőkről, akik a községek beléletében előforduló érdekesb eseményekről a „Békést“-t mindenkor kimerítően fogják értesíteni; a megye politikai székhelyen jelenvén meg, átérezzük a felelősséget, amely megyei érdekű hírlap szerkesztésére kötelez bennünket, de hogy eme kötelezettségünknek minden tekintetben — s amint óhajtanánk — fokozottabb mértékben felelhessünk meg, szabad legyen megyei elvtársainknak szellemi és előfizetéseik által anyagi támogatásukra is számitanunk. A „Békés“ megjelen eddigi nagyságában s eddigi rovataival hetenként egyszer vasárnap, s előfizetési ára: egy évre . . j 5 frt — kr félévre , . . . 2 „ 50 „ negyedévre 1 „ 25 kr, mely összeg vidékről legczélszerübben postautalványnyal küldendő be. Honfiúi üdvözlettel Dobay János, felelős Szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Rendkívüli megyei közgyűlés. (decz- 18— 19-én.) (Vége.) Az igazolási választmány jelentése szerint a legtöbb adót fizetők névsorából Rókái Márton kitöröltetvén, helyette Tar János vétetett fel s így a legtöbb adót fizetők - névsora gr. Wenckheim Frigyessel kezdődve s Tar Jánossal végződve jó- vábagyatik s a belügyministeriumhoz felterjesztetni batároztatik. Ezzel kapcsolatosan szóba került Braun József m. berépyi rendőrbiztos ügye, ki közegeit állítólag saját érdekében korteskedési czélra használta fel, amennyiben azokat a saját nevével ellátott szavazatlapoknak széthordására használta s ámbár a választás, mert nem ö választatott meg, helybenhagyatott, mindazonáltal a fegyelmi eljárás megindítása elrendeltetvén, aunak keresztülvitelével a békési járás szolgabirája bízatott meg s jelentésének a jövő közgyűlésen leendő előterjesztésére utasittatott. Amegyi pénztári tisztség jelentése az alispáni utalványozás folytán eddig tett kiadásokról, úgyszintén a közmunkapénztári kiadásokról helybenhagyatott. Kratochwill,Gyula békési közjegyző azon kérelme folytán, hogy a békési 1756/57 sz., a megye tulajdonát képező ház iránt kötött s 1884. évi szept. 29-ig terjedő bérszerződés alól felol- dassék, az alól kérelmező a netalán kapható csekélyebb bér folytán a fent kitett ideig támadó különbözet megtérítésének kötelezettsége mellett feloldatik. Kétegyháza és Gyula-Vári községeknek 1883. évi költségvetése, úgyszintén B.-Csaba, Békés, Uj-Kigyós, Körös-Ladány, Szent-András és Öcsöd községeknek különféle pénztári számadásai észrevétel nélkül jóváhagyatnak. Az engedélyezett Békés-földvári helyi érdekű szárnyvasut ügyében Békésváros által hozott újabb határozat a belügyministeriumhoz felterjesztetik. E szerint a 170000 frtra számított költségnek beszerzését gr. Wenckheim Frigyes magára vállalja, úgyszintén a vasút üzletben tartásából származó veszteség Vs-át, viszont az ebből származó nyereség */3-ada is őt illetvén, mig a várost úgy a nyereségből, mint veszteségből 2/3 rész illeti. A város, a beszerzendő költség s a netaláni veszteség biztosítékául leköti a vasút jövedelmének őt megillető a/3-ad részét továbbá a fás melléki erdő évi jövedelmét, s ha ez elegendő nem volna, községi pótadót vet ki, melyhez azonban gr. Wenckheim Frigyes nem járui, mivel a veszteség egy harmadrészének magára vállalása által nagyobb mérvben járul ahoz, mintha községi pótadót fizetne. Az 1883. évi katonaelszállásolási pótadó 2/4-ed részben a házbér és házosztályadó után, 2/4-ed részben pedig a jövedelmi pótadó kivételével a többi egyenes adók után vettetik ki Egyszersmind az eljárás gyorsítása végett a katonatiszti lakások iránt kötött szerződések ratificá- lására a szolgabirák hatalmaztattak fel. A mi pedig Csaba város 5000 frtnyi előleg kérését illeti, tekintettel arra, hogy a már vége felé járó évnegyed elteltével őt ennél jóval nagyobb összeg illeti, az megadatik. A csabai utczakövezés és kövezeti vámszedés tárgyában beterjesztett tariffs, ámbár az állandó választmány által, mivel későn érkezett be, már nem volt tárgyalható, tekintettel az ügy fontosságára, tárgyalás alá vétetvén, az a minis- teriumhoz pártolólag felterjesztetni határoztatok. A kőut költségelőirányzata 85000 frtra rug. A vámárszabály pedig az 1881-iki vasúti forgalom alapján következőleg állapíttatott meg: nagy marha után darabonként 3 kr., aprómarha után darabonként 1 kr., gabona métermázsája után 2 kr., fa, épületfa,■ szesz, olaj stb. méterm. után V/2 kr., kézművek, fűszer stb. mm. után 4 kr. Megjegyzendő, hogy a tariffs csakis a vasúton érkező vámköteles tárgyak után szedetik. Az állandó választmánynak Békés, MezőBerény és Körös-Tarcsa községeknek a Körös balpartján épített töltés által elfoglalt községi földek kisajátítása tárgyában hozott határozatai felett. B.-Csaba város árvagyámi pénztári szükségleteinek fedezése és az árvapénztárra kivetett adók kiutalványozása iránt benyújtott kérvénye tárgyában, továbbá a dobozi községház sürgős helyreállítása iránt, Tót-Komlós és Gyoma községeknek házbir- tokvétel iránti kérvénye felett tett s a kérvények engedélyezését tartalmazó előterjesztései észrevétel nélkül helybenhagyattak. Hosszabb vitára szolgáltatott alkalmat Orosháza község kérvénye az ottan elhelyezett huszárszázad elszállásolása idejének három évről két évre leendő leszállítása iránt. Tekintettel azonban arra, hogy ezen három évi időtartamnak a szept. közgyűlés alkalmával lett megállapításakor ez ellen Orosháza községe nem ielebbezett, jól lehet azon indokok, melyek miatt az időtartam leszállítását most kéri, már akkor tudva lehettek előtte, s tekintettel arra, hogy a katonaság részéről a három évi ott tartózkodási időtartamnak megfelelőleg tétettek az intézkedések, a kérelem nem volt teljesíthető, hanem az felebbezésnek tekintetvén, a honvédelmi minisztériumhoz felterjesztetni batároztatik. A B.-Csaba város mint erkölcsi testület és az ottani közbirtokosság közti érdek- összeütk özés a regale tekintetében a kiküldött bizottság jelentése szerint barátságos egyezség utján nem volt megoldható. Miután azonban a közgyűlés meggyőződése szerint legczélirányosabb volna ez ügynek barátságos utón való megoldása, az ügy érdemleges tárgyalásába nem is bocsátkozik, hanem ujabbanis megkísérelni a kiküldött bizottság, névszerint Jancsovics Pál kir. tanácsos s alispán, Kertay Zsigmond tiszti ügyész, Asztalos István szolgabiró és Terényi Lajos megyei aljegyző ezzel újólag megbizatnak. A községi adóügyi kezelés szabályozása tárgyában kiküldött bizottság, miután a mostani községi pénztári kezelést feltüntető mintázatokat megvizsgálta, a községi és állami adóknak egy adókönyvecskében leendő feljegyzését ajánlja, mi elfogadtatván, az adókezeléssel foglalkozó közegeknek ez elengedhetetlen kötelességévé tétetett B.-Csaba városának a pénztári kezelés egyszerűsítésére vonatkozó azon kérelme, hogy a Csabán létező öt adónem külön rovatok alatt egy könyvben jegyeztessék, egy főkönyv stb. vezettessék, mivel a megyében létező egyöntetű pénztári kezelés czélszerünek bizonyult s mivel ez uj könyv- vezetés az elkönyvelést és kezelést csak nehézkesebbé és bonyolultabbá teszi, a bizottsági jelentés értelmében hosszabb vita után elejtetett. A magyarságot és népnevelést Sárosme- gyében terjesztő egyesület felhívása czéljának előmozdítása iránt, lelkesen fogadtatott. Az egyesület czélja a magyarságnak nemcsak anyagilag és szellemileg, hanem számilag is erősbitése, gyarapítása, alkalomnyujtás a magyar nyelv elsajátítására. Bár megyénk, hol a magyarság compact egészet képez, nem érzi szükségét hasonló egylet alakításának s bár nemzetiségi mozgalmak megyénkben nem fordulnak elő, mindazonáltal a közgyűlés méltányolva az egyesület által maga elébe tűzött hazafias és nagyfontosságu czélt, elnöklő főispán indítványára 100 írttal az alapítók sorába lépett. A megyei árvaszék jelentése a békési árvapénztárnak 6000 írton felüli behajthatatlanná vált 1 a tartaléktőkéből kipótlandó követelései tárgyában a belügyministeriumhoz felterjesztetni határoztatok. A kórházi bizottság jelentését a kórházi gondnok 400 frtnyi évi fizetésének 700 frtra leendő felemelése iránt, tekintettel a korházi gondnoknak a folytonos betegszaporodas áltál okozott nagyobb munkásságára, a pénzkezelés folytán reá háruló nagy felelősségre s tekintettel arra hogy a megszüntetett segédgondnoki állomás javadalmazásának a gondnok részére leendő adása
