Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-12-24 / 52. szám

csak azért is méltó volt, mert — miként emlékezhetünk — I lapok hasábjain nem rég volt szellőztetve, hogy e biztositó bank nemzetiségi üzelmeket i» folytat, mely vád ellenében az igazgatóság nagyon gyengén védekezett s mert a magyar biztositó társulatok nagyobb garautiát nyújtanak a biztosítottaknak.

Tárgyaltatott ezután Horváth Gyula kormánybiztos átirata, melynek kapcsában a békés- bökényi védvonalakra fordított beruházások törlesztési tervezetét megküldi. Minthogy az érdekelt községek bemutatott nyilatkozatai az ügy érdemére vonatkozólag semmit sem tartalmaznak, felhivatnak a2 illető szolgabiróságok utján, hogy nyilatkozataikat jövő évi február haváig küldjék be s egyszersmind a kormánybiztostól bekérendő adatok alapján a kérdés behatóbb és alaposabb tanálmányozására az alispán elnöklete alatt egy bizottság küldetett ki, melynek tagjai az érdekelt községek elöljáróin kivül gróf Wenckbeim Géza, Hajnal István, Ladies György, Keller Imre, Mi- kolai István, Salacz és Asztalos szolgabirák, Kalmár Mihály, Szánthó Albert és Haasz József kir. főmérnök.

(Vége köv.)

ü Körös, Tisza és Maros közti terület ármentesitése.

Az 1881. LII. | ez. megbizta a közmunka- és közlekedésügyi minisztert, hogy a Körös, Tisza és Maros folyók közt elterülő vidéknek részint védgátak emelése, részint ártérfejlesztés által leendő ármentesitésébez szükséges és ott részletesen felsorolt munkákat hajtsa végre, a Csongrád város biztosítására szükséges védmunkákat vegye foganatba, a Körös-Berettyó völgyén lévő társulatokat s a még ilyenekké nem alakult ártéri érdekeltségeket, helyes határok szerint, uj társulatokká alakítsa és mindezen tevékenységéről a folyó év végéig, az országgyűlésnek jelentést tegyen. — A minisztérium mindezen meghagyásnak eleget tévén, Kemény Gábor báró, közmunka- és közlekedési miniszter a képviselőház deczember 19-ki ülésén, terjesztette be a teljesített munkálatokról tett érdekes jelentését, melyet a menynyiben megyénket legközelebbről érdekli egész terjedelmében a következőkben közlünk olvasóinkkal :

Jelente« az 1S81. 52. tezikk végrehajtásáról.

Az 1881. 52. tezikk azon területnek ármen- tesitését, mely az eddigi tapasztalások szerint az árvizek által leginkább volt veszélyeztetve, és a belvizek által felette sokat szenvedett, t. i. a Körös, Tisza is Maros közötti terület ármentesité- sét a kormányra bízta: föladatává tevén, hogy a Békéstől a Körös balpartján a Tiszáig, onnan a Tisza balpartján a Maros torkolatáig, a Maros jobbpartján Apátfalváig terjedő védtöltéseket, legkésőbb az 1882. év végéig teljes biztonságot nyújtó méretekkel kiépíttesse, a kérdéses terület belvizeinek levezetésére szükséges főgyűjtő csatornák és zsilipek terveit és költségvetéseit, az 1874 t. ez. rendeletéi szerint teendő további in- tézkedhetés végett elkészíttesse és a fentebb jelzett munkálatok által ármentesitendö területen az ártérfejlesztést és enDek alapján a teherviselési kulcsot is kidolgozza.

Ugyanazon törvényezikk a minisztérium feladatává tette, a CBongrád város védelmére szükséges töltések és egyéb munkák elkészíttetését és végre felhatalmazta a közmunka- és közlekedési minisztert, hogy a Kőrös Berettyóvölgyön nem természetes, vagy nem czélszerü határok szerint alakult vizszabályozási társulatokat uj beosztás szerint szervezze s a hol szükséges, uj társulatokat alakítson.

A törvény által a kormányra bízott ezen feladat nehézsége főkép abban állott, hogy igen nagy terjedelmű és olyan munkákat, melyekről semminemű tervek nem léteztek, kellett rövid idő alatt végrehajtani; továbbá, hogy a rendelkezésre álló rövid időnek is csak kis részét lehetett a tényleges munkálkodásra felhasználni. A körös- menti töltések ugyanis Békéstől Szarvasig a leg- rendeilenebb módon, az egyes községek és uradalmak által építtettek, minden összefüggés és rendszer nélkül, és az újonnan építendő töltésekről nemcsak hogy tervek nem léteztek, hanem ezeknek elkészítését az a körülmény, hogy a vidék nagy részét, különösen Tarcsa és Gyoma vidékét augusztus hó végéig árvíz borította, késleltette és nehezítette. Maguknak a földmunkáknak végzését is nehezítette az a körülmény, hogy a Körös mentén sok helyen csak késő őszszel lehetett a munkát megkezdeni, a Tisza mentén levő nagyon csekély méretekkel bird töltéseknek előterét, a honnan a földanyag volt veendő augusztus hó végéig az árvíz borította, s miután ezen előtér szeptember és október hónapokban száraz volt, a november elején bekövetkezett őszi áradás ismét elborította, úgy bogy tekintettel arra, m'azer'nt az október 13-án beállott esőzés egész november 3-ái -' tartott, a munkákra azon évben tulajdónk épe u hat bét állott rendelkezésre.

A Körös, Tisza és Maros mentén építendő töltések létesítése érdekében hivatali elődöm mindenekelőtt a végrehajtandó munkák terveinek a lehető legrövidebb idő alatt való elkészítéséről intézkedett, s ezen érdekből 50 egyénből állő mérnöki testületet rendelt ki és bízott meg a feladattal. Továbbá azon czélbél, hogy mindazon teendők, melyeket az árvédelom érdekében eddig öt szabályozási társulat, nevezetesen a miudszent- apátfalvi, a bökény mindszenti, a káka-foki, a halásztelki és endrőd túri társulatok, több város és község, jelesül : Szentes, K.-Sz.-Márton, Szarvas stb. és egyes uradalmak végeztek, egységes módon és összhangzóan végeztessenek; és minthogy az eddig működött ármeutesitő társulatok autonómiája a törvény értelmében fölfüggesztetett. — Horváth Gyula országgyűlési képviselő, ki ugyancsak a szóban forgó területnek árvédelme érdekében az 1871-ik év tavaszán kitűnő eredroény- nyel működött, hivatali elődömnek 1881-ik évi junius 23-án kelt 18,763. sz. a. rendeletével kor mánybiztosnak neveztetett ki.

Végre az ártérfejlesztéshez megkivántató műszaki felvételek külön czélra kirendelt mérnökök által indíttattak meg; a belvizvezetési tervek pedig a szegedi folyammérnöki hivatal főnökének vezetése alatt vétettek foganatba.

A tett erélyes intézkedések folytán a helyreállítandó töltésvonal legnagyobb részéről, nevezetesen a Körösnél a Békés városától Tárcsáig. Endrédtől a Tiszáig, a Tiszánál pedig a Körös beömlésétől a Maros torkolatáig terjedő szakaszról a terv és költségvetés 1882. évi julius 25-én terjesztetett löl. — Ezen terv a minisztérium által átvizsgáltatván, annak alapján a Békés várostól Körös-Tárcsáig terjedő körösi töltések s a bökény-mindszenti társulat 3-ik őrhazától a Maros torkolatáig terjedő tiszai töltések földmunkáinak biztosítására ajánlati versenytárgyalás rendeltetett el. Az építendő töltéseknek, Tárcsától a Körösnek a Tiszába szakadásáig és onnan a Tisza mentén a 3-ik számú őrházig terjedő szakasza, ezen versenytárgyalás tárgyát az alább említendő okoknál fogva nem képezhette.

Az elrendelt árlejtés augusztus 11-én az érdekeltek jelenlétében Szentesen tartatott s a beadott 9 ajánlat közül legolcsóbb volt Deutsch József vállalkozó ajánlata s a jelen volt érdekeltség oda nyilatkozott, bogy a tervezett munkálatokat házilag is alig lehetne olcsóbban teljesíteni a nevezett vállalkozó által ajánit költségeknél, mivelhogy a munka kellő időben nem létesülne. Es ebben az érdekeltségnek igaza van, E munkálatoknál ugyanis az egyik főszempont, hogy kellő időben befejeztessenek. Ennek legnagyobb biztosítéka pedig a kellő száma — átlagosan

5—8 ezer munkásnak beszerzése és a munka helyszínére hozatala, továbbá a szükséges felszereléseknek munka és gözpályáknak, pallóknak, szivattyúknak stb. idején való beszerzése. A munkásoknak beszerzése házi kezelés mellett igen nagy, majdnem legyőzhetlen nehézségekkel jár • a szükséges berendezésekkel pedig sem a társulatok, sem az állam nem bir. Úgy a költségek, mint a munkának kellő időben való elkészítése tehát a vállalkozó általi munkáltatás mellett szóltak s az érdekeltségnek is határozott véleménye az volt, hogy Deutsch József J. ajánlata elfogadtatván, vele a szerződés megköttessék.

Mindezekre való tekintettel a nevezett vállalkozóval a szerződés megköttetett, melynek értelmében a vég/.endö munkák 3.414,687 frt 91 krba, illetőleg némely kisebb pótmunkák eszközlése után 3,611,057 frt 34 krba fognak kerülni.

Mint érinteni szerencsém volt, a Körös-Tar- csától a bökény-mindszenti társulat 3-ik örházáig terjedő szakasz töltéseinek építése iránt szerződés nem köttetett. A Körös-Tárcsától Endrédig terjedő töltésvonal terve ugyanis véglegesen nem volt megállapítható, mert a Körös ezen szakaszának medre rendkívüli rendetlenségeket mutat, — melyek a csak kis méretekkel megásott, de még ki nem képződött átmetszések által megszüntetve nincsenek. Általában a gyoma-endrődi folyó szakasz szabályozására vonatkozó javaslatok alapos megbirálásához több és részletesebb vizműtani adat volt szükséges, mint amennyi az előző néhány hónap alatt beszereztethetett.

Miután ezen oknál fogva a tarcsa-endrődi szakaszon a végleges töltések a tavaszi árvíz bekövetkeztéig felépíthetők nem voltak, e vonalon a régi töltéseknek megfelelő kijavítása rendeltetett el, nehogy itt hézag maradván, a bekövetkezhető árvíz ott szabad utat találhasson s megkerülve az építés alatt levő végleges töltéseket, elöntse azon területeket is, amelyek védelmére ama végleges töltések emeltettek. Hasonló körülmények forogtak fenn az Endrédtől a Tiszáig, illetve az

u. n. BökéDyig terjedő vonalon is. Itt a töltések végleges vonala meg volt ugyan állapítható, de miután ezen végleges vonal csak akkor lesz kiépíthető, midőn a 18. a/sz. körösi átmetszés, mely a Szarvas felé nyúló nagy kanyart vágja el és a kákafoki és halásztelki társulati gátakat egészen feleslegessé teszi, — kellőleg ki leeud szélesítve; ennélfogva a 18/a. számú átmetszésnek, melyek

nek kiképzése különben is felette fontos — kellő kiszélesítése vétetett foganatba, hogy az átmetszésből kiemelt földanyaggal a végleges töltés- vonal építtessék fel. — Az egész endrőd-bökényi vonalon tehát a végleges töltés szintén nem volt kiépíthető s itt is ugyanazon oknál fogva, mint a tarcsa-endrődi vonalon, az aránylag jó karban levő töltések kijavítása rendeltetett el.

Ezen, a Tarcsa és Bökény közt ily módon elrendelt töltósmunkák 527,389 forint 22 kraj- czárba kerültek.

Bötaénytöl a bökény-mindszenti társulat 3-ik őrházáig terjedő töltésszakasz kiépítése iránt pedig az augusztus 11 -ki versenytárgyalás alkalmával azért nem kellett intézkedni, mert ezen munka teljesítésére még az 1881. 52. t. ez. keletkezése előtt köttetett szerződés Schwarz Armin vállalkozóval, midőn | bökény-mindszenti társulati töltéseknek kiigazitási végrehajtás utján való kijavítása rendeltetett el. Ezen munka, mely már néhány nap alatt teljesen befejeztetik, 619,869 trt 78 krba fog kerülni. A marosi töltések, nevezetesen az Apátfalvától a Maros torkolatáig terjedő töltésszakasz tervezete is elkészült. Ezen töltések költségelőirányzata számvevöileg 862,326 frt 9 krral lett helyesitve. A tervezett összes munkák azonban nem lettek foganatosítva, miután a terv csak a múlt év késő őszén lett készen s az a kellő időben nem lett volna foganatosítható. — Itt tehát csak a legszükségesebb védelmi munkák voltak teljesitendők, melyek 335,021 frt 88 krba kerülnek. A tervezett összes munkákat ezen év folyamán nem lehetett létesiteni. Mert ezeket megelőzőleg | múlt télen készült fentebbi legszükségesebb munkákat kellett kijavítani és fe- lülvizsgálnii.

(Vége köv.)

Újdonságok.

Boldog karácsonyi ünnepeket kivánunk lapunk olvasóinak ! A szeretet és családi örömök ünnepét töltsék el békében, nyugodtan, gondtalanul, s az ünnepi hangulat összhangját ne zavarják az élet ezer gondja bajának lehangoló benyomásai.

Az újonnan alakult városi képviselő testület f, hó 21-én tartotta első közgyűlését, amelyen a törvény értelmében J ancsoyics Pál kir. tanácsos alispán ur elnökölt, ki is a szép számmal egybegyült képviselőket szívélyesen üdvözölvén, előterjeszti, hogy a képviselő testület választott részének fele — miután 6 évi választás ideje lejárt — b eként megbízása megszűnt, helyette újabb választásnak szükségé forogván fen, választási napul decz. ll-ik napját tűzte ki, mely napon az összes választó kerületekben a választás megejtetvén, azok eredményéről az illető választási elnökök által beadott jelentéseket felolvastatja. Jóllehet a 6 -ik választó kerületben lefolyt választási eljárás elleu panasz adatott be, mindazáltal eme körülmény a törvény értelmében az uj képviselő testület megalakítását nem gátolván, a képviselő testületet magalakultnak nyilvánítja, azon hazafiúi reményének adva kifejezést, miszerint a képviselő testület, amelynek legfőbb feladatát a város kormányzata képezi, eme nagyfontosságu és szép hivatásban a legnagyobb lelkiismeretességgel és teljes iigybuzgósággal fog eljárni. Elnöklő alispánnak — ki megnyitó beszéde után a közgyü lesi teremből távozott — a képviselet megalakítási aktusa körül nyilvánított jóakarata és fáradozásáért jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott. Az elnöki széket D o b a y János polgármester ur foglalván el. Pap Mihály ref. lelkész ur figyelmezteti a közgyűlést, hogy az újonnan alakult képviselő testületnek egyik beirt tagja Szilágyi András már két év óta nincs az élők sorában, amiért is helyette a sorrendben következő póttag felvétele határoztatik el. Ugyancsak Pap Mihály ur indítványozza, hogy a képviselők névsora a tanácsteremben nyilvánosan kifüggesztessék, mely mely indítvány azonban nem fogadtatván el, e helyett a képviselők állandó evidentiában tartása végett a legtöbb adót fizető és választott képviselők' névjegyzéke évről-évre kinyomatni és szétosztatni határoztatik. Ezután dr. Kovács Károly ujonnaD vslasztott városi orvo9 tette le a törény előszabta esküt. A faiskola megvizsgálása s annak jövőre mily módon leendő fen- tarthatásána véleményes jelentéstétellel megbízott küldöttség előterjesztése felolvastatván, hosszas eszmecserék után elfogadtatott. Faiskola felügyelő bizottsági tagokul a polgármester elnöklete mellett Kalmár Mihály, Ormós János, Göndöcs Benedek, Dessewffy Ede, Ferenczy Alajos, Fikker B'e- rencz, Petik Ambrus, iij. Mogyoróssy János es Domonkos János urak választattak meg. Göndöcs Benedek apát-lelkész ur levelében jelenti, miszerint a földmívelési-, ipar- és kereskedelmi minister a gyulai kiállításra leküldött kendertörő gépet — az | kérelme folytán — Gyula városának ajándékozta, amiért is gróf Széchenyi Pál miniszter urnák a képviselet feliratilag fogja köszönetét tolmácsolni, Göndöcs Benedek apát urnák pedig fáradozásáért jegyzőkönyvi kőszenedet szavaz. A kendertörö gép elhelyezését és használati mddját, továbbá a városban levő s hasznot nem hozó ereknek nemesített fűzfákkal leendő befásitását illető indítványa pedig a faiskola felügyeletével megbízott küldöttségnek adatik ki véleményadás végett. A községi kataszteri bizottsága következőleg alakíttatott meg: Ambrus Lajos elnök, Kalmár Mihály alelnük, Kóhn Dávid jegyző, Kövér László, Ormós János, Makai István, Miskucza György, Seres József, Kertész András, Gerléin Mihály, Szabados József, Grób János, Szikes József, Murvai András, Follmann Ferencz, Sebestény István, Szilágyi István és Szilágyi Illés bizottsági tagok. A polgári iskola 188y2. évi zárszámadása bemutattatván, mely szerint, I. a készpénzbeli számadás bevétele 7632 frt 64 kr., kiadása 7566 frt 64 kr., maradvány 66 frt; II. alapítványok számadása: 1) gyulai polg. kör alap 1022 frt 34 kr., 2) szegény tanulók jutalmazási alapítványa 1061 frt 21 kr., 3) torna és tűzoltó egylet alapítványa 625 frt 27 kr., összesen 2708 fit 82 kr;

III. építkezési alap : 1) készpénzben 4333 frt 98 kr., 2) követelésekben 668 frt 74 kr. helyesnek találtatván, a megyei közig, bizottsághoz beterjeszteni halároztatott. Végül a városi tanács uta- sittatott, miszerint abosszuerdő eladásából befolyandó pénzből a közpénztárba csak is annyit utalványozzon, amennyi e czímen az 1883. költségvetésben előirányoztatott, a fenma- radó összeget pedig takarékpénztárba helyezvén, erről a további intézkedések megtétele végett annak idejében jelentést tegyen. Ezzel a közgyűlés délben 12 órakor szétoszlott.

A képviseleti közgyűlésben élénk, mondhatnánk éles eszmecserére adott alkalmat az igazoló bizottság hatáskörének kiterjedésére vonatkozó két ellentétes nézet. Nevezetesen Oláh György ügyvéd s városi képviselő azt indítványozta, hogy a képviselők névsora adatnék ki a városi ügyésznek áttekintés végett, ha váljon a lajstromban nem foglaltatik e oly egyén is, aki esetleg a várossal mint morális testülettel szerződési vagy számadási viszonyban lévén, mint ilyen a községi törvény értelmében képviselői állást nem tölthet be. Ezzel szemben azt vitatták. hogy mindenki lehet városi képviselő, ha különben megválasztatása egyes választók által nem kifogásoltatik, s hogy az igazoló bizottság csak akkor bocsátkozik belé az egyénenkénti igazolásba, ha netalán egyesek ellen felszólamlás történt volna. A törvény ugyan nem praeci- ■vrozza részletesen és világosan az igazoló bizottságok hatáskörét, hanem, hogy azok hatásköre csupán csak odáig terjedne: igazoltnak mondani azt, aki ellen felszólamlás nem történt, tekintet nélkül arra, váljon különben a válasz1 ott képviselő megüti e a törvény által conditió sine qua non-nak odaállított általános feltételeket, s igazolni akkor is, ha esetleg — vagy mint ezúttal a példa bizonyítaná — tényleg nem is üti meg ; ez végkövetkezményileg a törvény kijátszására vezetne, s eme logikával azután boldog boldogtalan lehetne képviselő, ha megválasztatja magát, s esetleg nem reklamálnak ellene (ami végtére senkinek sem kötelessége, s bizonyos fokig gyűlöletes dolog is.) Azt nem állítjuk, hogy minden egyes képviselőt meg kellene idézni, s vizsgát tétetui vele, váljon tud e írni olvasni, (ami rendezett tanácsú városban a képviselői állásnak egyik feltétele) de hogy a várossal szerződési vagy számadási viszonyban áll e, ennek megállapítása néhány másodperezbe kerül, mig t. i. a városi hatóságtól e czélból kikért névsort, mely az ily viszonyban állókat tartalmazza, a képviselők névsorával összehasonlítják. Másik feltétele rendezett tanácsú városban a képviselői állásnak az orsz. képv. választó jog, s annak konstatálása, bá váljon a megválasztottak országgyűlési képv. választási joggal bírnak ? szintén alig kerül negyed órába, amíg t. i. a választók betüsoros lajstromából arról minden egyes választott képviselőt illetőleg meggyőződést szerez magának az igazoló bizottság. Azt hisszük, hogy utóbbi törvényes feltétel is olyan, a melyről az igazoló bizottság magának tudomást szerezhet akár adatott be felszólamlás, akár nem ; s ezúttal annál inkább ajánlatos lesz erre is figyelmet fordítani, mert hallomás szerint több választókerületben választottak oly képviselőket, kik országgyűlési képviselői választói joggal, következéskép a képviselő: állásnak egyik nélkülözhetleD feltételével nem bírnak, s nem törvényes dolog, hogy a törvény világos rendelkezésével szemben ezek csupán azért igazoltassanak és gyakorolják tényleg képviselői funktióikat, mert esetleg nem reklamált valaki ellenük.

A városi tanács a 32 katastralis hold területű bosszuerdő fenálló fáit beteken át naponta folytatólagosan tartott árverésen egészben eladta. A befolyt vételár mintegy 8000 frt, mely összeg takarékpénztárba lett betéve.

A hatodik választókerületben (nagyoláh- város) lefolyt képviselő választás ellen több választó felszólamlással él, állítólag azon okból, hogy az özvegyasszonyok szavazatát tartalmazó névjegyzék hamisított, amennyiben az özvegy- > sszonyoknak túlnyomó része nem bizott meg