Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-11-26 / 48. szám

felett rendelkezünk, 1 így nem kevesebb, mint 760 darab híja van. A hadügyminiszter tehát elő fog állani, bizonnyal nem is oly sok idő múlva, s a delegáczióktól követelni fogja ezeknek az ágyuknak a beszerzését. A delegáczió, mely oly készségesen adta szankczióját az uj reorganizácziőhoz, kénytelen lesz viselni a konzekvencziát, s nem tagadhatja meg a követelés jogosultságát.

Mikor őseink oly sok viszontagság között hűen megőrizték mindenkor a nemzet azon jogát, hogy a Magyarország által kiállított ujonczjuta- lékot idegen ezredekbe beosztani nem engedték, i e jogot még 67-ben is meg tudták oltalmazni, azoknak eljárásában a politikai bölcseség nagy toka volt kifejezve. Az önálló államiság eszméje volt ebben kifejezve. (Helyeslés a szélső balon.) De a mit őseink évek hosszú során át fel tudtak tartani, azt a jelen kormány önként adja fel. A mi a magyart leginkább gyűlölő német generálisok sem mertek tenni soha, az elnyomatás leg- szomorubb napjaiban sem, arra Tisza Kálmán és Ráday Gedeon gróf készséggel vállalkoznak. Övék a dicsőség, hogy a székely és a magyar fiút cserepár bugyogóba öltöztessék. (Igaz! Úgy van : a szélső halon.) Én ebben a dicsőségben osztozni nem akarok, azért a törvényjavaslatot általánosságban sem fogadom el, hanem a magain nevében és a párt nevében, melyhez tartozni szerencsém van, ajánlom elfogadásra kővetkező határozati javaslatomat. (Halljuk 1 olvassa :)

Határozati javaslat. Miután a jelen törvény- javaslat nemhogy közeledést mutatna a magyar önálló had öreg rPÚlli'á'á'ioz, a mihez való elido- genithetlen és természetes jogát a nemzet fel nem adhatja soha, hanem inkább az eddigi százados jogokat felforgatva, 17 magyar zászlóaljat a monarchia másik államából ujonczozott zászló- aljakkal közös ezredekbe szándékozik osztani;

miután a közös hadügyminiszter be nem várva a törvényhozás intézkedéseit, némely magyar zászlóaljakat az újonnan alakítandó osztrák ezredek állomási helyére osztott be, sőt azokat katonai kiképzés czéljából ezon ezredek parancsnoksága alá helyezte, s ez által a czélba vett újjászervezés végrehajtását tényleg megkezdette ;

miután a delegácziók az újjászervezés költségeinek megszavazása által hatáskörüket túllépték, a törvényhozásnak praejudikálnak :

mondja ki a ház rosszalását a delegácziók- nak, valamint a közös kormánynak eljárása felett, s határozza el, hogy a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatát nem fogadja el. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélsöbaloldalon.)

A hírlapírók felirata

az országgyűléshez a vasárnapi munkaszünet tárgyában.

A vasárnapi munkaszünet szabályozása tárgyában a következő feliratnak a képviselőház elé terjesztését határozta el a budapesti hírlapírók e hó 19-én tartott közgyűlése.

Tisztelt képviselőbáz !

A magyar hírlapírók a vasárnapi munka- szünet, illetőleg a vasárnapi munka szabályozása tárgyában f. évi novemberhó 12-én közgyűlést tartván, azou elhatározásra jutottak, hogy e nagy- fontosságú kérdés más mint törvényhozási utón rendezhető nem lévén, e végből a tisztelt kép viselöbázat keresik meg.

A kérdés vallás-erkölcsi nagy fontosságát nem tartjuk szükségesnek hosszasan fejtegetni a tisztelt ház előtt, annál kevésbé, mivel e szempontot a képviselőház elé e tárgyban, más részről benyújtott kérvények valószínűleg eléggé kiemelik. Mi ez alkalommal inkább a kérdés tár sadalmi és gazdasági jelentőségét tartjuk szemünk előtt s ennek egy némely momentumára bátorkodunk tölkérni a t. ház figyelmét!

Társadalmi bajainknak egyik forrása az, hogy országunkban némely munkának, némely foglalkozásnak nincs szünete.

Hazánkban igen ritka kivétellel nem szünetel a gyármunka soha, nem szünetel a kereskedelem. Az, hogy e szükséges szünet törvényho- zásilag kötelezővé téve, illetőleg szabályozva nincs, eredményezte a folytonos, pihenő nélkül való munkát és általánossá tette azt.

Mert némely nagyban termelő ipartelepek és üzletek nem tartván meg a vasárnapi szünetet, a velők versenyezni kénytelen többi gyárakat és üzleteket is arra kényszerítők, hogy szintén folytassák a munkát vasárnap is.

E körülmény a nagy iparral szemben tneg- állani különben is csak nehezen bíró kis iparnak vált kiszámíthatatlan hátrányara s egyik legfőbb okává lett ez utóbbi hanyatlásának, pangásának 1 a kis iparos osztály pusztulásának, melyet pedig minden állam megóvni igyekszik s melyre különösen hazánkban oly nagy súly fektetendő. A folytonos szünetnélküli munka, mely a kenyérkeresőt, tehát a család feje idejét, végkép igénybe veszi s őt családjától állandóan elfogja, — magára a családi életre is rendkívül zavarólag bat. A családi élet, társadalmunk ez alapköve ily viszonyok között nem felelhet meg természetes rendeltetésének.

A kenyórkereső, egy napját sem tölthetvén családja körében, ez utóbbi kénytelen a szórakozásnak oly neméhez folyamodni, melyek igen gyakran lázitó hatással vannak az erkölcsökre s megrendítik azt, a mit a költő oly igazán nevez minden állam talpkövének.

Még szembetűnőbb e munkaszünet hiányának káros hatása ama nem kevés számú foglalkozásoknál, melyek természetüknél fogva az éjjelt veszik igénybe. Ezer meg ezer ember van olyan, kinek esztendőről-esztendőre alig van szabad éjjele. Az erőt emésztő, túlfeszített, pihenéstől megfosztott éjjeli munka bizonyára ott van amaz okok közt, melyek kivált nagy városokban a nagy halandóságot eredményezik, és a faj elgyengülését, satnyulását vonják maguk után, minek az ily foglalkozást űzni kénytelen osztályoknál, különösen az ujonczozás körül mutatkoznak szomorúé jelenségei.

De áll e káros hatás részben a földmive- léssel foglalkozó néposztálynál is, mely a verseny által kényszerítve csak kivételesen van azon helyzetben, hogy a szükséges pihenőt megszerezhesse s ezáltal az elfogyasztott erő helyrepótlására alkalmat nyerjen.

A vasárnapi munkaszünetből eredhető nemzetgazdasági veszteség a fölhozott nagy érdekekkel szemben alig jöhet számításba. A koronkint megpihenő erő sokkal intenzivebb természetű, mint az, melyet a folytonos igénybevétel elcsigáz. — De különben is Anglia, Amerika, Német- és Francziaország, Holland, Belgium stb. példái azt bizonyítják, hogy a vasárnapi inunkaszünet mellett is leket virágzó ipar, élénk kereskedés és olyan jólét, melyre mi csak az irigység bizonyos nemével tekinthetünk.

A vasárnapi munkaszünet rendezésére, szabályozására mi más, mint törvényhozási utat czélravezetőnek nem ismerünk. Ha e kérdés rendezése szükséges — a mint hogy szükséges, azt más, mint a törvényhozás sikeresen meg nem oldhatja. A magán érdekek tulhatalma meghiúsítana erre vonatkozó minden szórványos, elszigetelt törekvést 8 az ellentétes érdekek keserű versenygéséből komoly társadalmi bajok is származhatnának, melyeknek törvényhozási utón nem nehéz elejét venni. De annyival is inkább szükséges a törvényhozási intézkedés, mivel vannak a munkának bizonyos ágai, melyeknek természete nem tűri, nem engedi meg a szünetelést. E munkát, melyeknek teljesítése vasárnap is elmaradhatlak csak törvényhozási utón szabályozhatók. Az élelmezés a köz-forgalom, némely gyármunka nem szünetelhet, az állami gépezet egynémely functiómak folyton működésben kell állani s hogy ez mily mértékben, mily feltételek mellett történjék, az csak törvény utján oldha'ó meg sikeresen.

A törvény természetesen nem ölelheti fel mind ama különböző viszonyokat, melyek e téren fölmerülhetnek. Az tehát nézetünk szerint más, mint általános természetű nem lehet. Ez általános törvény keretén belöl az egyes törvényhatóságok lennének utasitandók, hogy számot vetve saját különböző viszonyaikkal, a vasárnapi mun- kaszünetröl szóló törvény alkalmazása iránt sta- tutorius utón intézkedjenek.

Felhiván a t. ház figyelmét e sok tekintetben fontos kérdésro, midőn annak törvényhozás utján leendő szabályozása iránt s szükséges intézkedések megtételét kérnök, maradtunk

Budapesten, a magyar hirlapirók 1882. nov.

19-én tartott közgyűléséből, a t. képviselöháznak alázatos szolgái : br. Kaas Ivor elnök, dr. Molnár Antal jegyző.

Újdonságok.

Gyula városa képviselő testületé folyó hó 27-én — hétfőn — délelőtt 10 orakor köz gyűlést tart, következő tárgysorozattal. 1. Az

1883-ik évben legtöbb adótfizetö városi képviselők jóváhagyása. 2. Az 1883-ik évre szóló ruházati, iroda eszközök szállításáról az árlejtési jegyzőkönyvek előterjesztése. 3. A városi közgyám kérvénye és 103 képviselő indítványa fizetés megállapítás iránt. 4. Az élövizcsatorna és belvizek levezetésére megyei alispán úr által tartandó értekezletre kiildöttségi tagok megválasztása. 5. Berkes János lelépett városi orvos helyére orvos választása. 6. Időközben érkezendő ügyek.

Az élővíz-vezető csatorna társulat, létezésének megszüntetése iránt a közmunka- és közlekedési m. kir. minister úrhoz folyamodott, mire azonban a válasz mindezideig le nem érkezett. Az Élővíz csatorna ügye a Csábos csatorna kérdésével szorosan összefüggvén, bizonyos az, hogy a Csábos nyílt csatornává átalakítása és védtöl- téseinek kiépítése befejezésével, mely munka immár folyamatba tétetett, az Éiőviz-csatorna kérdése is meg fog oldatni. Mily jövendő vár e csatornára, az leginkább az érdekeltség elhatározásától függ. Én azt tartom, hogy e csatorna nem lesz arra kárhoztatva, mikép a holt medrek számat szaporítsa, hanem hivatva lesz jövőre is arra, hogy Gyula és Csaba városok közönségét, a helyzetnek megfelelő átalakítással élővízzel ellássa.

De e csatorna nézetem szerint ezen kívül még egy más igen fontos czól elérésére is alkalmas eszközül kínálkozik, arra tudniillik, hogy a Gyula, Csaba, Uj-Kigyós, Gerla-Póstelek, Doboz és Békés községek belvizei egyrészének medenezéjeül szolgáljon Megvagyok győződve, hogy a fent jelzett két czél oly üdvös, miszerint azoknak mielébbi elérése szerfelett kívánatos ; mert Gyula és Csaba városok élővíz nélkül nem hagyhatók, és mert azon károktól, melyeket nevezett községek birtokosai a belvizek miatt szenvednek, egyedül e belvizeknek az élővíz csatornába való levezetésével menekülhetnek meg. Miután pedig e két czél leg könyebben, legczélszorübben és legkevesebb költ séggel csak úgy érhető el, ha az érdekelt városok és árterületi birtokosok az 1871. XXXIX. és 1874: XI. t. czikkek szabványaihoz képest társulattá alakulnak és úgy az Élöviz-osatorua átalakítása, mint az abba vezetendő belvizek szabályozásához vezető előmunkálatokra a hatósági engedélyt kieszközlik ; és miután hasznos szolgálatot vélek tenni' akkor, ha ezen kettős czél együttes elérésének mielőbbi kieszközlését közvetítem : ezeknél fogva felhívom Címeteket, miszerint az e tárgyban f. évi decz. 19-én dél- lőtt 10 órakor Gyulán a megyei székház kisebb tanácstermében megtartandó értekezletre az érdekelt községeket és birtokosokat oly hozzáadással meghívják, hogy az értekezleten a községek küldöttségeik, az egyes birtokosok pedig akár személyesen, akár meghatalmazottjaik által megjelenni szíveskedjenek. Jan- csovics Pál, alispán.

A takarékpénztári betétek kamatainak nagyobb megadóztatását kilátásba helyező pénz- ügyministeri törvényjavaslat ellen kifejtendő tevékenység irányának megállapítása tárgyában a h.-m.-vásárhelyi takarékpénztár által indítvány .- zott értekezlet Budapesten a megyeháza kistermében f. hó 29-én d. e. 10 órakor fog megtartatni. Majdnem kétszáz vidéki pénzintézet jelezte ezen értekezleten való részvételét, melyen a „békésmegyei takarékpénztárt“ Erkel Rezső és Dr. Kovács István, az „I. Gyulavárosit“ Kertay Zsig- mond és Jantsovits Emil képviselendik.

Névváltoztatás. Gremsperger János gyulai lakos, s a békésmegyei adófelügyelöség hivatalnoka vezetéknevét mínisteri engedéllyel „Békési“-re változtatta.

A polgári ifjúság által f. hó 18 án a „Korona“ vendéglőben rendezett zártkörű táncz- vigalom — anyagi oldalát tekintve — legkevésbé sem sikerült; denique a „Katalin“ saisonbeli bálák pár év óta a rendezőség legjobb igyekezete és fáradozásai mellett is miiidig fiaskóval s deficzittel végződnek. Ezúttal is a tiroli árvízkárosultak csupán a szerény felülfizetések jövedel mében részesülnek. Ettől eltekintve meglehetősen kedélyes mulatság volt, a négyeseket állandóan mintegy húsz pár tánczolta.

Az újvárosi olvasó kör, a házvételi alap javára forditaudó tiszta jövedelemmel ma este a „Döbögő“ helj'iségeiben zártkörű tánczvigalmat tart.

Szökési kísérlet. Fo yó hó lS-án esti órákban egy törvényszéki börtönőr egy csavargó 'czigány vizsgálati foglyot kisért a központi börtönből a Reinhardt házbau hivataloskodó vizsgáló bíró elé. Yisszajövet a czigány az éj leplét felhasználva a sóbálvanynyá vált börtönért a kapufélfánál hagyva, neki iramodott a kántorutezának, onnan betért a sugárút felé a szőlők közé, s merész szökése bizonyára sikerült, ha a börtönőr lármájára figyelmessé lett járókelők közül Fehér Kálmán törvényszéki gépész el nem fogja, g erősen megkötözve vissza nem szállíttatja a megyei börtönbe, hol most már egyéb bűnei között bizonyára a meghiúsult szökési kísérlet vétségét s alkalma lesz leülui.

Ritka „huszonegy fogás.“ Nemcsak a mostanihoz hasonló esemény és újdonság hiányban szűkölködő, vagy mondjuk inkább bővelkedő, hanem valódi újdonság-dús héten is méltatandó ritka eset fordult elő a polgári körben f. hó 20-án este. Az olvasó szoba újság búvárai rémülten ugráltak fel és csődültek be a terembe az irtózatos riadalra, mely a „ritka esemény“ lezajlása után visszatar tózhatlanul kitört. Hanem ezúttal át kellett látni a legrigorosusahb csendáhitozóuak is, hogy nem hiábavalóságért zavarták fel az európai hatalmi konstellátiók lölötti újságírói kombinátiók tömkelegéből. Az összeszokott „férfi négyes“ tarokkpár- tieja közben történt a megörökítendő ritka esemény. A osztott, C. és D. licitáltak, előbbi tartja a | kettö“-t és hívja segítségül a „huszas“-t. B., mint első, négy drb. tarokk mögül kijátsza a blank káró királyt. C. szokása szerint soká tanakodik, mit adjon bele, B. pedig vesztére biztatja, hogy ,s k i z t“ bele, C. belemászik a s k i z z e I. D., k i 1 tarokkot ad és A.-uak (B. kom- panistája) tarokk és káró hiánya folytán ugrik blanc huszonegyese. Évtizedekkel dicsekvő állandó tarokk prdsitzerek

biztosítják a tarokk laikus újságírót, hagy hasonló eset egész praxisuk alatt nem fordult elő, s ez mint unikum méltó a megörökítésre. íme meg örökítettük és átadtuk a hal hatatlan ságit a k a késő utókor számára is.

Halálozás. Uferbach Antal jómódú p-dgár, a városi képviselő testületnek vírí'is »agja. I. hó

23-an reggel hosszas súlyos betegség után meghalt. A boldogult 45 évet éh, és özvegyén kívül négy kiskorú gyermeket hagyott hátra. — Béke hamvaira !

A „Függetlenség“ tegnapi számában B.- Gyula. november 24-diki kelettel kompakt hetükkel szedett következő rémes távirat olvasható: „Városunkat nagy izgalomban (?!) tartja egy merénylet hire, a m-lyet egy ismeretlen zsidó követett el egy négy esztendős keresztény leányka ellen. Ugyanis egy itteni polgárnak, egy szabó mesterembernek négy éves kis leánykáját egy ismeretlen zsidó czukorral magához édesgette, csalogatta, s mikor az ártatlan gyermek követte őt, megakart vele szökni. Az esetnek többen voltak tanúi, illetőleg többen látták a váratlan ismeretlen zsidót a keresztény leánykával menni.

A gyermek testvérei is hamar észrevették hu- gocskájuk elmaradását. Kérdezősködésük még idejében kellő nyomra vezetvén, üldözőbe vették az ismeretlen zsidót és szerencsésen utol is értek. Erőszakkal kelletett a zsákmányt elvenni a zsidótól, a ki miután látta, hogy komolyabb fordulatot vesz a dolog, elmenekült. Szókését megakadályozni nem lehetett. A feltűnést keltő esetről holnap táviratilag küldök részleteket.“ — Nehogy városunk még utoljára tisza-eszlári nevezetességre tegyen szert, s nehogy a „Függetlenség“ „gyulai rituális szökés“ cziinü állandó rovatot is legyen kénytelen nyitni, vagy pedig saját külön tudósítóival városunkat elárasztani, önmagát pedig e czimen költségekbe verni, sietünk legközvetlenebb hivatalos forrás után konstatálni, hogy a „Függetlenség“-et ösmeretlen gyulai tudósítója rutul mystifikálja. Az egész dologban annyi az igaz, hogy állítólag múlt hétfőn tehát még f. bő 13-án Krupicska helybeli szabó négy éves leánykájának egy ösmeretlen szakálas ember — aki ép úgy lehetett keresztény, mint zsidó, — ezukort vett és ment vele az utczán, vagy a sugárnton, s Haverda szabó 13 éves inasa meglátva ő‘, állítólag kérdezte tőle, hogy mit akar a leánykával, mire a szakálas ember barátságosan beszélgetve visszafordult és a leánykát haza felé kisérte. Azután elvált és minden rendben maradt. Üldöztetésről, vagy hogy erőszakkal kellett volna a leánykát tőle elvenni, vagy pláne bogy szökési szándéka lett volna, mindebből egy betű sem igaz. Sőt ismételjük, azt sem lehet konstatálni, bogy az illető zsidó vo't-e vagy keresztény. Gyanús csupán annyi a dologban, hogy az anya, ki eleinte fel sem vette az esetet, csak í. hó 23-án tett — akkor is fent’, értelemben — jelentést a rendőrkapitánynak, ami bizton engedi következtetni, hogy valaki, vagy talán többen holmi rituális hecczé akarják a dolgot fel tűni. — Ezeknek a kiderítését ajánljuk a h ilóság figyelmébe.

Ismét Boskó ! Ezu'tal Pál helyett József, de a műsortól Ítélve, nem csupán keresztnévvel különbözik legutóbb városunkban vitézlett elődjétől. Csak egyetlen egy előadást tart ma este a „Korona“ vendéglőben. — A plakátok szerény- kedése szerint „Boskó József Európaszerte ismeretes jó hirnévvel bir, s e művésznél különös ajánlat nem szükséges, hogy az itteni müveit és mükörök szintén érdeklődjenek iránta.“ Világért sem akarjuk tehát mi sem büszke önérzetét dicsérő reklámmal megbántani.

Hymen. Láng Gusztáv csabai tanító f. hó 16-án vezette oltárhoz Achim Mária úrnőt. Such J ózset csabai iparos ugyaneme napon esküdött örök hűséget Kvasz Sándor es a) ai városi jegyző kedves húgának Kvasz J u lián n á n a k. Vaszpil Antal békési fiatal iparos f. hó 21-én kelt egybe Békésen Bankó Mariska kisasszonnyal. R <> s n e r Zsigmoml kereskedő ngyane napon tartotta Csab in esküvőjét Sonnenfeld Janka kisasszonnyal Schvarcz Géza csabai fiatal terménykereskedő f. hó 20 án jegyezte el dr. Stiassny József orvos urnák ritka műveltségű kedves leányát M a t i I cl o t.

Kinevezés. Kálié Antal szeghalmi járási csendbi/.tost a honvédelmi minister a csendőrséghez hadapróddá nevezte ki.

A békés-pusztaföldvári helyi érdekű vasútról az E—s a következőket írja: F. hó 18-án tartatott meg az engedélyezési tárgyalás a közm. és közlekedési m. kir. ministeriumban a békés- pusztaföldvári vasútra nézve. A vasútra, mely 7\/„ kilométer hosszaságban, a m. kir. államvasutak tiszavidéki vonalából Berény és Csaba állomások közt a vasút 1142. sz. szelvén vénét kiágazólág Békés városig (a vásártérre) fog vezettetni, maga Békés város kérte az engedélyt, és az nagyrészt a város költségén fog épülni, a mennyiben a gróf Wenckheim Frigyes által felajánlott 50,000 Irton