Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-11-12 / 46. szám

az esetre, ha az ármentesitü társulati töltések az árvizek növekedése folytán nagyobb mérvű kiépítés alá vétetnek, a ki- épitési költségek 8%-át az állam a töltések által védett területek catasteri tiszta jövedelméből le fogja számítani, vagy az ezen 8°/o'nak megfelelő tiszta jövedelem után eső adót visszatériti a társulatnak) a fen- tentebb elősorolt töltések által védett ártérnek tiszta jövedelméből 480.000 frtot kellene az államnak évenkint az egyesek javára leszámítani, vagy ezen tiszta jövedelmi összeg után eső adót, mely a mai catasteri kulcs szerint 150,000 frtot tesz ki, kell évenként az államnak az illető társulat részére visszatéríteni.

A kormánybiztos terve szerint ezen visszatérítési összeg, a töltésépités és ártérfejlesztés 6 milliónyi költségének törlesztésére lenne forditandó a helyett, hogy a töltésmenti társulatok — esetleg az összes érdekeltséget egyesitő nagy társulat — kebelébe tartozó egyes ártérbirtokosok javára számoltatnék el.

Ezen 158.000 frt évenkénti törlesztési összeg ötven év alatt 6%-os kamatú tőke törlesztés mellett 2.600.000 frt tőke törlesztésének felel meg, tehát 3.400.000 frt építési és e mellett az évenkénti védelmi és igazgatási költség lenne az, érdekeltség által — kivetés utján visszatérítendő

Lássuk a terv másik részét.

Az államilag kiépített védtöltések ártere lesz 600.000 (1200 Dőlés) hold; ezen ártér viseli tehát a 3.400.000 forint visszatérítésének terhét, úgy az évi védelmi és. igazgatási költségeket, a mely czélra együttesen az állami visszatérítésen kívül 342.000 frt szükséges.

Ezen összeg az 1830 ki vizszin alá eső területre holdanként 1 frt 54 krral, az 1855-ki vizszin alá eső területre holdanként 55 kr. és az 1881-ki vizszin alá eső területre holdanként 22 krjával rovatnék ki.

Az aggodalommal várt jövő képe tehát ezen tervezet szerint nem látszik oly rémesnek, mint hittük; különösen, ha tekintetbe vesszük a régi társulatok terheit, melyeket az 1830-ki vizszin alá eső területek minden holdja viselt.

_______________________________________O.

A szabadság szobra.

Budapest főváros törvényhatósága f. hó 8-án tartott közgyűlésében elhatározta, hogy az 1848—49-ki szabadságharcz emlékére „Szabadság-szobrot“ emel s azt a honalapitás ezredik évének nemzeti ünnepén leplezi le. A szabadság szobrára a főváros 25000 írttal kezdte meg az adakozást. Dr. Nagy Lajos főjegyző tette a tanács által már előzőleg elfogadott következő inditványt:

1. Mondja ki a közgyűlés, hogy az 1848—9-iki szabadságharcz emlékének megbodás i446-ban történt, mikor Vészét, Piskit és Fehéremet kapta a Maróthy család az egri káptalantól, cserében pestmegyei birtokaiért.15) És akkor aztán elérte a gyulai uradalom azt a fokot, melyen túl aztán nem nagyobbodott, hanem inkább lassan-lassan fogyott. De ezt már a bán nem érte meg, mert még 1435 előtt meghalt; birtokai fiára, Lászlóra szállottak.

Maróthy László nevét jól ismerték már jobbágyai, mert i4i8 óta nem volt iktatás, melyben az atyja neve mellett az övét is föl ne említették volna. Sőt a mi elég különös ő i4i8-ban atyjával együtt tiltakozik a ceanádi káptalan előtt Körös-Marosközi szomszédjainak foglalásai ellen, mint némi részben már ö is bírta volna a gyulai uradalmat, tulajdonkép pedig ez azt jelenti, hogy akkor már nagykorú volt. Ha csak 20 évesnek vesszük föl akkori korát 1435-ben, mikor atyjának rengeteg uradalmait (körülbelül akkora birtoka volt, mint az esztergomi érseknek, mert neki is két bandériumot kellett kiállítani. 1S) 37 éves halálakor pedig alig 50 éves férfi volt.

Az ő idejében nagy veszedelem fenyegette Gyula városát; de ne ijedjünk meg, se nem török, se nem tatár, hanem csak az, hogy Maróthy László Világos várának ura lett. Azért lett volna ez Gyulára veszedelem, mert nagy kérdés, tudott volna-e versenyezni a

1S) Haan i. m fi. 60. 61. 11.

“) Horváth: Magyarország történelme. II. 229. 1.

örökítése tárgyában a nemzethez és a fővároshoz méltó emlékszobornak saját és közadakozás utján felállítását elhatározza s a szoborügyet maga veszi kezébe;

2. mondja ki, hogy a szobor alapjára huszonötezer forintot szavaz meg öt-öt éves egyenlő részletekben;

3. keresse meg a társtörvényhatóságokat, hogy területükön ezen, a nemzet ezredéves emlékünnepén leleplezendő szobor javára gyűjtéseket rendezzenek;

4. kérje fel a budai emlékszobor-bi- zottságot, hogy a szobor czéljára eddig begyült pénzt engedje át ezen1 szoborra, valamint az Emich-Szokolyi-féle letét is erre fordittatik;

5. végre a gyűjtés | a szobor ügyének vezetésére bizottságot küldjön ki, mely mü- tödése eredményéről minden év végén je- entést tegyen.

Ezen inditványt a tanács a következő gyönyörű indoklás kiséretében tette magáévá :

„A történelem kimagasló alakjainak és korszakalkotó eszményeinek megörökítése leghathatósabb eszköze a hazafiui érzület és közszellem ébresztésének, de e czélra első sorban az szükséges, hogy a megörökítésre szolgáló mü tárgya méltóságának megfeleljen, sőt azt művészi hatás által emelni igyekezzék. Ez oknál fogva a tanács nem járulhat a pénzügyi gazdasági bizottmány javaslatához, mert a budai honvédemlék czéljára javaslatba hozott bár tekintélyes összegű segély által sem volt elérhető az, hogy Budavár bevételének nagy eseménye méltó és impozáns műben nyerjen megörökítést.

Minthogy azonban a tanács a főváros eminens hivatásának tartja, hogy a midőn a nemzeti szellem ébresztéséről, történelmi múltúnk megörökítéséről, szóval a magyar állameszme megszilárditását czélzó alkotásról van szó, akkor a főváros tettben és áldozatban vezető példaképen járjon az ország törvényhatóságai előtt — a tanács távolról sem akarhatja azt, hogy a budai honvédemlék ügye a segély megvonása által egyszerűen elejtessék, sőt azt indítványozza, hogy a főváros ez ügyet kezébe véve s a művészileg megörökítendő eszmét szélesebb alapokra fektetve, azt az egész nemzet ügyévé tenni és a honalapitás ezredéves ünnepének keretébe beilleszteni igyekezzék.

A honalapitás ezredéves fordulója sokkal közelebb fekszik előttünk, hogysem időt lehetne vesztegetni, ha azt a nemzet méltóságának megfelelően megünnepelni akarjuk ; pedig azt méltóan kell megünnepelni, mert a történelem és a világ a nemzeti közérzület külső nyilvánulásából von következtetést a nemzetek és államok erejére és nagyságára. Ezen ünnep méltó részletét találandja a nemzet első koronás

hatalmasabb világosvári uradalommal ? Kérdés, vájjon nem Világosvár lett volna-e Maróthy család lakóhelye (?) mi ha megvalósul, Gyula elhanyatlik? i44o-ben ugyanis e vidéken tartózkodott Maróthy László, és Brankovics György szerb despota világosvári várnagyát, a lázadó Stépán vajdát, ő fékezte meg. 1T) Ezzel, valamint Botos András temesi főispán elien vitt csatáival annyi érdemet szerzett magáoak, hogy I. Ulászló királyunk i44i-ben február 2-án öt Világosvárával és az ahhoz tartozó i44 várossal és faluval ajándékozta meg. 1S) De bár László urat a fehérvári káptalan Világos várnak és tartozékainak birtokába be is igtatta, Világos vár még sem lett állandóan az övé, hanem visszakerült Brankovics kezére és ekkép a Maróthy birtokok főhelye megint Gyula maradt, de eredménye László ur szereplésének csak az lett, hogy ezenlul már inkább szerpelt e tájon, i44i-ben még csak aradi főispán volt19) de a következő évben már 3 megyének, arao-, zaránd-, békés főisgánságát viseli, és egyszersmind atyjának, a tősgyökeres macsói bánnak tisztét, a macsói bánságot is igazgatja. 20) (Folyt, köv.)

,7) Fábián : Aradvármsgye leírása. 72. 1.

*•) Ü. a. u 0.

n) Fábián i. m. 72. 1.

”) Századok 1875. évf.

királyának érczszobor utján való megörökítésében, mert a konzolidált keresztény magyar állam megalakulásának a társadalmi és politikai rend, úgyszintén mo- narchius alkotmányunk hathatósabb kifejtésének eszméje Szent István nevéhez és — személyéhez fűződik.

Ámde lelhetünk-e hazánk egész történelmében ezen korszakhoz méltóbbat, mint az 1848—49-iki szabadságharczot, mely társadalmi és politikai átalakulásunknak dicsőségteljes mesgyéje, mely a kiváltságos és szabad demokratikus társadalom, a tized és szabad föld, a czenzura és sajtószabadság, az arisztokratikus rendi alkotmány és parlamentáris felelős kormányzat között, szóval a közép és újkor között epo- chalis határvonalként emelkedik ki. Lehet, hogy vannak ezredéves múltúnkban események, melyeket a dicsőségnek nagyobb ténye, s a gyásznak sötétebb árnya környez, de a mely nemzetünk életében nagyobb forduló pontot képezne, oly eseményt a magyar királyság megalakulásától fogva hiába keresünk.

Legyen tehát a honalapitási millenium megünneplésének egyik részlete a szabadságharcz művészi megörökítése, vegye kezébe ezen ügyet Budapest főváros közönsége s a tanács meg van győződve arról, hogy a törvényhatóságok, testületek és egyesek méltán lógnak sorakozni hozzá tettben és áldozatkészségben

Ezen hazafias meggyőződéstől áthatva a tanács az előadói javaslatot egész terjedelmében magáévá teszi és elfogadás végett a mélyen tisztelt közgyűlésnek melegen ajánlja.“

Dr. Nagy Lajos indítványát a közgyűlés egyhangúlag elfogadta, s a szobor bizottságot Gerlóczy Károly elnök- ete alatt a főváros negyvennyolcz előkelő s ügybuzgó polgárból nyomban megalakította.

Hisszük, hogy a fővárost megyénk s városunk és polgártársaink is örömmel fogják kezdeményezésében adományaikkal támogatni, hogy „azok emléke maradjon láthatólag is örök, a kiknek mulhatlan dicsőségét a történelem lapjai hirdetik az ifjú nemzedéknek s hirdeti minden intézmény, mit az ő vérük váltott meg számunkra.“

Mi is szivesen elvállaljuk az adományok közvetítését és nyilvános nyugtázását.

jelentés.

Felolvastatott Békésmegye közigazgatási bizottságának 1882. nov- 6-án tartott ülésében.

Móltóságos főispán ur !

Tek. közigazgatási bizottság !

A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ágak f. évi okt. havi állapotáról szóló rendszerinti jelentésemet az 1876. évi VI. t. ez. alapján van szerencsém tisztelettel következőkben előterjeszteni :

I. Közegészségügy.

A megye területén, a lefolyt hóban ragályos és járványos kórok nem uralkodtak s a halálozási viszonyok a rendes százalékok korlátái között maradtak; kivételt e tekintetben csupán K.-Ladány képez, hol a már hónapok előtt fellépett vörheny járvány mindezidáig sem szűnt meg, noha az utóbbi 8 nap alatt már csak négy újabb betegedési eset merült fel. Egyébiránt a járvány mérvének megítélésénél szolgáljanak alapul a következő adatok. A járvány tartama alatt felmerült 117 betegedési esetből gyógyulással végződött 72, halálozással 42 eset; gyógykezelés alatt maradt 3 egyén.

A Csabán szórványosan jelentkezett vör- henyesetek lehető szelíd lefolyással, a múlt hóban véget értek.

A hasznos házi és gazdasági állatok között egyedül Orosháza község Ióállományában fordultak elő egyes taknyossági esetek, melyek azonban az ott állomásozó cs. és kir. huszárszázad parancsnokságával egyetértőleg alkalmazott óv- rendszabályok mellett járványossá nem fejlődhettek.

II. Közbiztonság.

A személybiztonság a múlt hóban sem lön megháboritva ; a vagyonbiztonság ellen elkövetett bűnesetek száma pedig oly csekély, tárgyuk oly jelentéktelen volt, hogy azok eddigelé kedvező

közbiztonsági viszonyainkra zavarólag nem hatottak.

Különben számszerűleg a vagyonbiztonság ellen elkövettetett 15 lopási eset, melyből kide- rittetett 14, nyomozás alatt maradt 1 eset. A régibb keletű lopásokból pedig 4 eset deritte- tett ki.

E rovat alatt meg kell emlitenem, hogy f. évi 107. elnöki sz. a. kibocsátott rendelkezésem folytán Doboz, Gyula-Vári, Gyoma, Endrőd, K.- Tarcsa, Szeghalom és Füzes-Gyarmat községekben a községi rendőrség, az 1878. évben megállapított általános szabályzat alapján időközben szintén kelleően szerveztetek ; azon községekre nézve pedig, — minők Szarvas, Szent-András, K.-Ladány és Vésztő községek — melyekben a rendőrség szervezése különösen a felíegyvrzés tekintetében, még kívánni valókat hagy fenn, intézkedtem, miszerint a megyei bizottság rendelkezései mielébb teljes végrehajtást nyerjenek.

III. Közutak. Hidak. Védtöltések.

1. A közutak megszemlélését, a múlt hóban folytatván szerzett tapasztalataimat és tett intézkedéseimet következőkben ismertetem meg a tek. bizottsággal.

a) A gyomai vasúti indóháztól a községbe vezető utat a közlekedésre teljesen alkalmatlan állapotban levőnek találtam. Ámbár ezen útvonal feltöltése csak az idén fejeztetett be, s igy a fris töltés rongáltsága, az esős időjárásban némi mentséget lelt, mindazonáltal tekintve, hogy az ott alkalmazott utkaparó a mély kerékvágásokat okkal-móddal betöltheti s igy az út járhatóságát biztosíthatta volna : a járási szolgabi- rót, az uj jelzett módú helyreállítására nyomban felhívtam ; intézkedtem továbbá, hogy a gyomak.-ladányi megyei útban levő Hosszugát helyreállítására engedélyezett, de még igénybe nem vett 586 kézi napszám ugyanott felhasználtassék.

b) A szeghalmi járás közutai fentartásánál az utkaparók működésének figyelemre méltó nyomát egyáltalán fel nem fedezhettem ; minek folytán utasítottam a járási szolgabirót s általa az útfelügyelőt, hogy az utkaparókat kötelességük teljesítésében kellően ellenőrizzék s hanyagság esetén őket állásuktól azonnal mozditsák el, mi a k.-ladányi utkaparóval szemben nyomban foganatosítást is nyert. Ugyanezen járásban a k.- ladány-dévaványai útvonalnak K.-Ladány községen keresztül vonuló részére nézve akként intézkedtem, hogy annak elült helyei község erővel kellő mérték szerint felemeltessenek.

c) A békési járási utak állapotáról múlt hóban tett jelentésem kiegészítéséül megjegyzem, hogy a M.-Berény-k.-tárcsái útvonalon alkalmazott utkaparót, tevéketlensége miatt elmozdítottam s intézkedtem, hogy az elhanyagolt útrész, az elmozdított utkaparó terhére helyreállittassék.

2. A hidak közül a békési nagycsatornán lévő hid és a Békés város belterületén átvonuló élővizcsatorna hídja a múlt hóban helyreállittat- tak; folyik a munka a 33. számú átmetszés) hid újonnan építése körül is, a közlekedés hátráltatása nélkül. A szeghalmi szolgabiró, a vésztői úgynevezett Németi-hid állapotát szakértőleg megvizsgáltatván, azt a közlekedésre veszélyesnek tartja s azon vagylagos véleményének ad kifejezést, hogy vagy erősittessék meg a hid segédgerendákkal, vagy pedig a hid s illetőleg az ó-meder betöltése iránt 1881. évi 1457. kb. sz. a. hozott közigazgatási bizottsági határozat 6. pontjának végrehajtása elrendeltessék, mert jóllehet a kérdéses ó* medernek fokköz alatt, a hosszúfoki ármentesitő társulat által megindított elzárása ismétlődött áradások miatt még nem fejeztetett be teljesen, miután azonban ezen munkálat teljesítése csak rövid idő kérdése: alig lehet okát találni annak, hogy a Németi-hid eltöltése, a mennyiben azt a szakértelem Vésztő községre nézve veszélytelennek véli, tovább is késleltessék.

A békési határban lévő védgátak némely egyes alkatrészeinek kiegészítése folyton munkában van s lülönösen a békési élővizcsatorna zsilip biztosítására tervezett zárkészűlék munkába vétele még csak most kezdeményeztetik.

A sebeskörösi munkálatok a szarka szigeti ; vonalon kellő erővel folytattatnak; úgyszintén munkában van az ivánfenéki és bosszúfoki öblö- zetek védtöltéseinek kiépítése; a Berettyó öblözet pedig, jelenleg csakis a belvizek levezetésére szolgáló zsilipek létesítésére szorítkozik.

A gyula-vári és dobozi községi körtöltések kiépítési munkálatainak újbóli megindítását jelezvén a gyulai szolgabiró az eredményről, a helyszínén magam fogok meggyőződni.

IV. Vegyesek.

1. A megyei pénztárak a múlt hóban is megvizsgáltatván, azok kifogástalan rendben voltak.

2. A törvényhatósági bizottság f. évi 2. bgy. sz. a. hozott határozatához képest az újabban Békés, M.-Berény és K.-Tarcsa község tettek jelentést utcáik szabályozásáról és vizmentesitéséről.

Ezek közül a Békés város által benyújtott tervezetet, felülvizsgálás végett a kir. építészeti hivatalhoz tettem át; egyúttal utasítván nevezett község elöljáróit, hogy a mennyiben utcáik földöm-