Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)
1882-11-05 / 45. szám
józan politicusnak éá minden felvilágosult zsidónak vágy tárgya: értem, azt a zsidók lelkében is élénken élő óhajt, hogy tenni kell valamit akár állami, akár társadalmi téren, hogy a zsidók elszigeteltségének vége legyen. Arról a speciális vitáról, amely dr. Kovács ur és dr. Fükszel barátom között lefolyt, szólni nem akarok, a vita sokhelyt igen abstract tudományos térre vonult, amelynek egyéb haszna alig van, mint az hogy a fogékony olvasónak nagy gyönyörűséget okozott és Kovács urnák azt az elégtételt adta meg, hogy megbámultuk mély tudományos képzettségét, a tekinté lyektől teljesen független egyéni genie-jét és igazán őszintén fájlaljuk, hogy ő, mint egy nem gunyoros, de a szó nemes értelmében vett „vidéki nagyság“ nem érvé- ynesitheti nagy tehetségét ott fenn az intéző körökben, ahol neki a leghivatottab bak között is méltó helye volna. Mi müveit zsidók már pus tán ama kijelentéséért is nágy köszönettel tartó zunk dr. Kovács uvnak, hogy ő nem rabj azon már-már népszerűvé váló felfogás nak, mintha a zsidók minden hibája faj hiba volna. Dr. Kovács ur hajlandó el ismerni, hogy az úgynevezett, „zsidó-bű nők“ nagyobbára az elnyomatás, a zsar nokság következményei és ő a zsidók kö zött nem is kivételesen, de általános ságban ismer egy művelt, becsületes hazafias elemet és üldözendőnek, illetve állami és társadalmi kényszerrel megvál- toztatandónak a zsidóságnak csak azon — sajnos és való igaz, hogy még mindig nagy számbeli túlsúlyban lévő — elemét jelöli ki, amelytől bizonyára én és dr. Fükszel barátom is nem kevesebb szánó megvetéssel és a müveit ember jogosult undorával fordulunk el, mint maga dr. Kovács István ur. Ha ama kérdésbe — mint igen mély és messze vezetőbe — hogy „a zsidó vallás kiállotta-e a bölcsészet tüzpróbáját — én nem is akarok e czikkecske szűk keretében bocsátkozni: annyit igen szívesen concedálok dr. Kovács urnák, hogy nem tagadható tény, miszerint a zsidó-vallás, úgy amint tényleg fennáll és úgy, amint azt a középkori sötétségben tarkáló és alantas gyűlölettől áthatott fanaticus rab bik minden szabad eszmét és modern szabad társadalmi mozgást lenyűgöző békóvá alakították: teljesen ellentétbe jutott az már a modern élettel. Igen uraim, én erős meggyőződéssel vallom és irom le e sorokat, mert nekem, aki hazám verőfényes múltjában találok lelki üdülést, semmi kedvem többé a bosszúálló Isten haragját hívni ki a zsidók minden ellenségére, se pedig az elpusztult jeruzsálemi templom helyreállításáért és a régi zsidó nagyság ért, hatalomért imádkozni és inkább nemes öntudatban keresek leik üdülést, semmint — hogy a fanaticus rabbinusok által előirt és előttem idegen érthetetlen ritust kövessem. És százezer ilyen modern zsidót is merek, csakhogy ezek nem mernek nyil- tan szólani, lenyűgözi őket a családi é: rokoni félreértett és hamisan felfogot kegyelet Tudom, hogy sokáig fog még tar tani az a reform, a mely a zsidók kézé ről leveszi e vallásos békót, de, hogy ezt siettessük, csak mondjuk ki nyiltan, hogy addig is csak annyiban maradunk zsidók mert és amennyiben zsidóknak szü lettünk. Inkább a modern értelemben vett „vallást a lanság,“ mint egy értelmes embert mélyen lealázó értelmetlen, a haladást, igaz hazafiságot, polgári kötelességeket nem respectáló vallási rítus!! És most újólag köszönetét szavazok dr. Kovács urnák, akinek remek czikké- ből kölzsönöztem az erőt, a bátorságot és e nyíltságot, amely oly régóta viv harczot lelkem nyugalmával. Dr. Bácskai Albert. A bírósági joggyakornokok helyzete. Becses lapja f. év 43 ik számában a fenti czim alatt egy czikk jelent meg, melyre szives volt tek. szerkesztő ur eltérő véleményét egy utóirathan elmondani. Minthogy az, kit ez közvetlenül illetett volna, eddig nem tette, engedje meg, hogy ez utóiratra becses lapjában reflek tálhassak. Az ügy — azt hiszem — elég fontos, az igazság elég érdemes arra, hogy róla beszéljünk és egymást meghallgassuk. Nézetem szerint, minden dolgot több szempontból és- — e szempontok különbözőségénél fogva — többfélekép lehet megítélni, és logikai lag s ama szempontokhoz viszonyban, melyekből ellenőrből, Finta Ignátz jegyzőből; s iíj. Húszba Imre és Murvai András választmányi tagokból alakított bizottság küldetett ki. Az állandó póttartalékosok besorozására a cs. kir. 68. gyalogezred hadkiegészítő parancsnoksága által Békésmegye területére f. hó 20-23-ik napjai tűzettek ki, a mikor is az 1852—1860. évben született póttartalékosok Csabára, mint hadkiegészítési parancsnoksági székhelyre bevonulni kötelesek. A honvédség köréből. A helyben állomásozó bonvédtisztek közül az őszi előléptetés alkalmából Fürdők István százados ur őrnaggyá, br, Taxis József lovas főhadnagy ur századossá lön előléptetve, Kulik N. badapród pedig hadnagynak neveztetett ki. Áthelyezés. Dörner Ferencz m. kir. honvédhuszár főhadnagy s a helyben állomásozó 1. huszárszázad parancsnoka Jászberénybe, Kind- íovics János gyalog és Gyertyánfiy Kálmán hu- szarszazadosok pedig — előbbi Debreczenből utóbbi Jászberényből Gyulára helyeztetett át. A mily örömmel vettük a társadalmi köreinkben előnyösen ismert Kindlovics és Gyertyánfiy százados urak visszatértének hírét, sokkal nagyobb fájdalommal értettük meg azt, hogy Dörner Fe- f rencz főhadnagy ur, ki igazi katonás magatartásával, férfia-i, lovagias jellemével és megbecsülhetetlen baráti érzelmeivel társas köreink meg- érdemlett szeretetét és tiszteletét kivívta, kőnkből eltávozik. Kívánjuk, uj otthonában is oly baráti körre találjon, mint a milyentől — a viszontlátás kölcsönös reményében — itt elbúcsúzik. Rendőri hír. Búj Péter remetei tanya lakos istállójából a múlt hét szombatjáról vasárnapra virradó éjjel 5 lovat elloptak. Rendör- égünk a lovakat a Gy.-Vári határban bitangára eresztve megtalálta, a lókötőknek azonban még nem jött nyomára. Dinit héten a németvároson több helyen betöréses tolvajlási eset forduit elő. Többek közt Szabó Antalnál, Fr.edrich Györgynél, Gróh Józseféi stb. Szabó Antaltól 78 frt készpénzt vittek el, többi helyről ped’g ruhanemüeket és más házingóságokat. A rendőrségnek sikerült a gonosztevőket Szilagyi Antal és Szekendi György személyében feltalálni, i a lopásokat kiderítvén, a tetteseket átadta a kir. ügyészségnek. A gyulai sport club elnöke a múlt héten két Ízben is ülésre hívta össze a választmányt, az ülést azonban a tagok megrovásra méltó rész- vétlensége miatt meg nem tarthatta. Sajnálattal tapasztatjuk, hogy ezen, az év elején nagy lelkesedéssel megalakított, s társadalmi életünk élénkítésében valóban hálás szerepre hivatott egylet elete oly tüneteket kezd mutatni, melyek a gyulai torna egylet, tűzoltó egylet, dalárda stb. szomorú sorsát juttatják minduntalan eszünkbe. Kövér László egyleti elnök páratlan ügyszeretettel s áldozatkészséggel csügg a club jövőjén, s minden kitelhető módon és eszközzel igyekszik annak tevékenységét újból felvillanyozni, miért közönsó. günk legmelegebb elismerését érdemli; a tagok közönyén azonban minden igyekezete hajótörést szenved. Értsenek róla, a k^ket illet, és — tegyenek róla! A néptanító urak figyelmébe. (Bekül- detett.) Azon zsivajt, melylyel az apró iskolás gyermekek a délelőtti s estefelé való órákban iskolából hazamenet városunk megszokott csendjét eltöltik, a gyermeksereg tulcsapongó életkedvének tulajdonítván, ezen jelenségen nem botrány kozunk meg ; de ezért már határozottan felelősségre vonjuk az illető tanító urakat, hogy ha — mint gyakran láttuk — az aprósereg valamelyik csendes bolonddal, a milyen, mint mindenütt, Gyulán is kerül, összetalálkozván, azt a járókelők méltó megbotránykozására inzultálja, csufnevekkel illeti, göröngyökkel üldözi, s magát annak gyámoltalan viseletén delectálja, A humanizmus, a szerencsétlenek iránti szánalom nemes érzelmét igyekezzenek a tanító urak a logébony érzületébe beoltani ! Ha ezt teszik, kétszeresen betöltik a népnevelés ügyében vállalt magasztos feladatukat I mert nem elég a gyermekeket az irás-olvasás ismeretére megtanítani, — lelkületűk nemességének kiképzésében áll a tanitó legszentebb és leghálásabb hivatása. Yonatkésés. Lapunk zártakor értesültünk, hogy a tegnapi pesti vonat Csabára — a csaba- n.-váradi vonat elindulásáig nem érkezett meg, minek következtében tegnap délután a pesti lapokat nem kaptuk meg. Helyreigazítás. Finta Ignátz tanár urnák lapunk mait számában „Schwartz, Ungvári és Réh“ czim alatt megjelent czikke 17. számában egy sajtóhiba fordul elő. (Mintha Ungváriné küldte volna a ezédulát) helyett olvasandó : (Mintha Ung váriné küldte volna a cselédet); mit beküldő felkérése folytán ezennel helyreigazítunk. Nyilvános köszönet. Nem mulaszthatom el b. lapjában is, — úgy magam, mint családom nevében dr. Dubányi János megyei alorvos és dr. Hofier Sámuel honvéd főorvos uraknak, de legfőképen dr. Kovács Károly városi helyettes orvos urnák, — ki fáradhatatlan, lelkiismeretes izonyos dolog szemügyré vétetett, mindenik ité- t helyes lehet. Tagadhatlan azonban, hogy mindazon szemontok, melyekhez bizonyos vitás kérdés viszo- yitbató, soha sem egyenlően fontosak, hanem gyik a másiknál vagy általánosabb értékű, vagy lárendeltebb jelentőségű. Hogy pedig a legálta- ínosabb értékű vagy legkevésbé alárendelt je- mtőségü szempont és az erre állapított Ítélet íindig döntőbb a többinél — az minden kétsé- ;en felüláll. A birósági joggyakornokok helyzete is két, különböző szempontból lön megítélve. Chrisztó Miklós ur czikke a következő okos- :odáson alapul. : Az igazságszolgáltatás nagy in- ézraénye megvan és föltétlenül szükséges. Föl-1 idata : az igazságot valóban és lehetőleg teljesen dszolgáltatni, mi a bíróban nemcsak arravaló, sülönös tehetséget, hanem különös képzettséget Is tételez fói. Minthogy pedig az igazság valóságos és lehetőleg teljes kiszolgáltatása elengedheti™ követelmény, az arravaló különös tehetség ás képzettség pedig csakis gyakorlat által fejthető ki, illetőleg szerezhető meg, és minthogy az igazságszolgáltatás föladatával ellenkezik, hogy a biró a peres feleken iskolázza magát, szükséges, hogy birósági joggyakornoki intézmény állíttassák föl; szükséges, hogy a birósági joggyakornokok jól, illetőleg úgy fizettessenek, hogy azok abból tisztességesen megélhessenek. Az ily fizetés többeket édesgetne birósági joggyakorlatrs és több jó bírónak való lenne. Ez pedig a jc igazságszolgáltatásnak érdekében áll. De most ‘ Most csak az lesz birósági joggyakornok, ki i velejáró 25 frtra nincs rászorulva vagy kinek mái nincs testének-lelkének hová lenni.' Azokra nézvi tehát, kik keresményükre vannak utalva, e té: csaknem ínegközelithellenné van téve. Pedig a: ilyenek képezik a többséget és a szegény em ! herben is lehet tehetség — jó bíróvá lenni. A tek. szí rkesztő ur utóiratában pedig : lényeget — ha jól értettem meg — a követkéz' okoskodás képezi. A joggyakorlat iskola, melyr az illetőknek szükségük van, ha ügyvédek vág birák akarnak lenni. Szerencse hát, hogy mé nekik és nem ők fizetnek. íme, a két különböző szempont. Azt hiszen elég világosan kitüntettem. Ámde már most melyik a kevésbé alárer delt jelentőségű vagy általánosabb értékű szem pont ? A Chrisztó Miklós űré. Az igazságszolgáltatás intézménye föltétli nül szükséges az emberi társadalomnak. E né kül jogrend nem képzelhető. De a joggyako nokság, ügyvédség vagy bírói állás az egyénne uem föltétlenül szükséges. Ha biró vagy ügyvt nem lesz valaki, lesz belőle más. És mégis megé Hanem mi lenne az igazságszolgáltatásból, 1 kiki más pályára adná magát? Pedig arra, mii intézményre, még akkor is szükség lenne, ha társadalom csak szabókból, csizmadiákból és mi kéz- vagy földmivesekböl állana. Az igazságszolgáltatásnak, mint intézmén nek, sokkal nagyobb szüksége van bíróra, mi az egyesnek a birói állásra. Annak szüksége l róra feltétlen, ennek a birói állásra csak eseti ges. Ki sem azért tanul jogot, mert szüksége v: a- birói vagy ügyvédi állásra (hiszen más pály. is megélhet), hanem tanul azért, mert az iga ; ságszolgáltatás intézményének szüksége lehet r< j. Nem azért vannak jogiskolák, nem azért csir az állam ügyvédet és birót, hogy a jogtudók me . éljenek, hanem mert a jogtudókra szüksége ví A fa nem azért hoz gyümölcsöt, hogy < t megegyék, hanem az emberek tenyésztik a gy c mölcsfákat, hogy gyümölcsöt ehessenek. És , nemes gyümölcsöket akar enni, annak fáradn- erőt és pénzt áldoznia kell és oly fákat neveli mely ily gyümölcsöket hozni képesítve van. M t nincs fa, mely törekednék: megehető gyümöle | teremni — önmagának. A további következtetéseket ezek után- azt hiszem — bátran a t. olvasóra bizhatom. Török Janói £ ^_____^»I s Gynlaváros képviselő testül«“ f" f. évi novemberhó 7-én, azaz kedden délelőt órakor a városháza termében közgyűlést tart L; vetkező tárgysorozattal ; 1. Polgármesteri jelentés. 2. Az ártérfejlesztő küldöttség jelent ti a körösszabályozási költség kivetése tárgyába] ss 3. A jogi szakosztály jelentése, a kész ;y ben tartandó árvatári tőkék mennyiségének z- vesbitése tárgyában. je 4. Ugyanazon szakosztály jelentése, a k- zalási szabályrendeletre leérkezett megyebiz is, sági elutasító határozatra, il- 5. A köznevelési szakosztály javaslata, iparos tanonezok oktatására, n- 6. Ugyanazon szakosztály véleményes je iél tése ogy kereskedelmi ösztöndíjhoz hozzájár ti tárgyában. öl 7. A közrendészeti szakosztály javaslat: )si belterület szabályozása, járdák építése, és ellen advizek levezetése tárgyában. Imre 8. Ugyanazon szakosztály jelentése, a pej- alaki vizek levezetésére szolgá’ó vészéi áteresz pá“an-„ a cs. 9. Időközben érkezendő ügyek. noks Dobay János, napj polgármester. évbe-------------- hadi Me ghívó. A bihar-békési egyesitett vizszabályozó és “ás nentesitő társulat érdekeltségét, alábbi indít- alki ly tárgyában, f. évi deczember 4-én délelőtt br, órakor, Szalontán, a városházánál tartandó Jjffl idkivüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. nag Szalonta, 1882. nov. 3. Ercsey Sándor, s. k. ve<* társ. alelnök. hús Indítvány. jjj Tehetve, hogy a bihar-békési egyesitett utó «szabályozó és ármentesitö társulat jelen szer- mi] izete a társulati igazgatást egyfelől fölöttébb elő shézkessé, bonyolu'ttá és lassúvá, másfelől az za( ;yis súlyos terhek alatt gerjedő érdekeltségre fáj, szve nyomasztóan költségessé teszi: reI határozza el a társulati közgyűlés a tár- ilati szervezetnek oly átalakítását, raelyszerint j,et s öblözetek — pénzügyi különválásuknak érin- J| itlenül hagyása mellett — az igazgatás tekin- rül stében teljesen egyesittessensk és válasszon 0|^ »yenlőeD minden öblözet érdekeltjeinek sorából vjf gy hat tagú bizottságot, mely a társulati elnök cs, agy alelnök elnöklete alatt az alapszabályokat legfelelüleg átdolgozza s azokat ogy azonnal |a] sszehivandó rendkívüli közgyűlés elé terjessze. s£ Beadja : Tisza István, mint a Tisza család sé s Tisza Kálmán képviselője. jé m Újdonságok. b< Békésmegye közigazgatási bizottsága f. §. tavi ülését holnap, november 6-án tarja meg. D| A megyei alispán nyílt rendeletben érte- ^ itette a járási szplgabirákat, hogy a megyei jB itak felmérésével és kilométerezi'sóvel a kir. Tl spitészeti hivatal részéről Józsa Pál kir. mérnök |j gyakornok bízatott meg. |"< Békésmegye alispánja a felállítani szán- lékolt megyei szeretetház alaptőkéje g avára a közeledő farsangon a megyeháza tér- a neben egy nagyobb szabású tánczvigalotn tar- v rását határozta el, s annak kivitelével Márki jj Lajos főjegyzőt, ilj. Jantsovits Pál aljegyzőt és s Körös Kálmán alpénztárnokot bizta meg. A ne- y mes czélt tekintve, bizonnyal egész megyénk kö- g zönsége hozzá fog járulni a tervezett tánezvi- j galom anyagi és „báli“ sikeréhez. s A városi tanács múlt szombaton tartott [ ülésében elhatározta, hogy a tiroli árvízkárosultak ( javára a tanácsosok szívességének igénybe vétele j, mellett házanként gyűjt adományokat. , Halottak napja. November első két nap- < ját az egyház és a szokás a halottak emlékének j szenteli. A halottak csendes nyugvóhelye ilyenkor , virágos kertté válik; virágos kertté változtatja a | komor sírokat a szeretet, a hála, a kegyelet. A temetők, egész éven át oly szomorú képei a mu- , landóságnak, e napokon megtelnek az élők csoportjaival, kik — szegény és gazdag, öreg és ifjú egyaránt — felkeresik, felkoszoruzzák, kivilágítják szeretteik sirhalmát. Nálunk az idő kiválóan kedvezett a temetői látogatóknak; gyönyörű, jveröfényes, meleg nap sugárzott alá a sirkertek hervadozó lombjaira. A temetőkben, kivált nov. 1-én délután szokatlan sokaság hullámzott fel s alá; | rom. cath. belvárosi nagytemplom ájtatos közönsége 4 órakor processioban vonult ki a nagy- magyarvárosi temetőbe, hol Göndöcs Benedek apát plébános ünnepi praedicatiót tartott a halottak emlékezetére. A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister kőrrendeletileg értesítette a törvényhatóságokat, hogy miután az ipartörvény értelmében iparosainknak és kereskedőinknek is úgy saját, mint mások készítményeire nem csak lakhelyükön, hanem azon kívül is megrendeléseket gyűjteni jogukban áll, s miután az ipartörvényben foglalt azon korlátozás, hogy az említett készítmények eladása a telep, vagy fióktelep helyén kívül csakis heti, vagy országos vásáron eszközölhető, a megrendelések gyűjtésére nem vonatkozik, ezen utóbbi foglalkozás — szabályszeri bejelentés kötelezettsége mellett — bármikor gyakorolható; Miután továbbá „házaló-kereskedés“ alatt az árukkal helységröl-helységre és házról-bázra járva űzött kereskedés értetik, ennélfogva árukra teendő megrendelések gyűjtése ■ házaló kereskedésnek nem tekinthető. Az újvárosi olvasókör f. hó 1-én választ- s mányi ülést tartott, s elhatározta, hogy f. hó 26-án saját helyiségében, bázvételi alapja javára zárt- - körű tánc/.vigalmat rendez Ugyanezen ülésben a s zárszámadások, I a jövő évi költségvetés elkészítésére Sánta Gábor alelnökből, Dutkay Béla ügyész- i bői, Kertész András pénztál jókból, Makai István
