Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-10-01 / 40. szám

40-ik szám

Gyula, 1882. október 1-én

I. évfolyam

r

Szerkesztőség:

Belváros 6o-ik szám, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

Kéziratok nem adatnak vissza.

Előfizetési díj:

Egész évre

..........5 frt — kr.

Fé

lévre .............2 „ 50 „

Év

negyedre .. .. 1 „ 25 „

Egyes szám ára 10 kr.

^ Ja

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP.-A- a-^TTJXj^.1 SPOIST-OLTJB HIVATALOS TLIÖZI_,Ö0Sr2"E.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Felelős szerkesztő: *T»nt so vi ts Emil. Főmunkatárs: Oláh György.

f 3 1

Kiadó hivatal:

Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők.

Hirdetések

szabott áron fogadtatnak el Gyulán

a kiadó hivatalban. Nyilttér sora 10

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang IApót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon.

Pályaválasztás.

Sem a szülők, sem a tanítók nem terjesztik ki kellő mérvben figyelmüket arra, hogy a gyermekek természeti hajlamaik és tehetségeiknél fogva, mely életpályára volnának alkalmasok.

A müveit osztályhoz tartozó egyének, sőt a vagyonosabb földművelők, iparosok törekvése arra irányul, hogy gyermekeikből ügyvédet, orvost, hivatalnokot faragtassa- nak, anélkül, hogy figyelembe vennék a gyermek hajlamait, tehetségét.

A legtöbb szerény fizetésű hivatalnok borzad még csak a gondolattól is, hogy gyermekét ipari foglalatosságra képeztesse. Csekély jövedelmét gyermekének iskoláztatására áldozza, megvonja magától az élet fentartására legszükségesebb összeget, nél- külözteti a leánygyermekeket, s alig fordit gondot s költséget azok szükségszerű ki- képeztetésére csakhogy a család szemefé- nye, reménye, az ősi név fentartója, kellő kényelemben faraghassa az iskola padjait.

A tudományos pályára erőszakolt egyének, kik hajlam és tehetség hiányában nélkülözik a szorgalom s tanulási kedvet is, a szellemi foglalkozás proletárjai lesznek; mig ellenkező esetben egy a hajlamaiknak, tehetségeiknek megfelelő föld- müvesi, ipari, kereskedelmi pályán biztosítván kényelmes megélhetésüket az állam hasznos polgárai lehettek volna.

Bármely iparos, ki hajlammal, tehetséggel és kedvvel űzi iparát, több lelki gyönyört élvezhet munkája révén, mint egy iroda szellemi napszámosa, ki egyik nap úgy mint a másik nap, reggeltől estig ir, másol, igtat.

Bármely iparos, ki e pályára hajlammal s tehetséggel lépett, könyebben besze

Kis leányom halálára.

(1882. szept. 16.)

I.

Keked húzzák azt a harangot Szép gyermekem I

Soh’se volt még ez a harangszó Ily bús nekem:

Az ércz-nyelvnek minden ütése Szívem éri,

Elsóhajtva a nagy mesterrel:

Éli! ÉliI

Ajkam reszket, könyem patakzik — Száll sok jajom j..

Pár óra múltán itt hagysz végkép’

Kis angyalom!

II.

Elhangzott a harang.. . tudják már

. Kis lyányom! te vagy a halott;

Homlokod, mint a hideg márvány, Ajkadon a mosoly — fagyott.

Ragyogó két szemed világa

_Ól hogy többé nem láthatom! —

Kialud

t, mint a gyertya lángja,

Melyet elcsap egy fuvalom.

Elhangzott a harang. . . jőnek majd Osztozni — búnk között — velünk;

A részvét sok szívet hozzánk hajt:

De mi, nyugtot még sem lelünk.

rezheti az élet szükségleteit, kényelmesebb lelyzetet teremthet önmagának és családjának, mint az, kit nevelésének rósz iránya íajlama és tehetsége ellenére szellemi pá- yára erőszakolván, azon csak a középszerűségig sem volt képes felemelkedni.

Közgazdasági, szellemi és anyagi életünk fejlődésének egyik főfeltétele, hogy minden tehetségnek meg legyen a maga oályája, a maga munkaköre, s minden pá- yának meglegyen a maga embere és pedig lellő mérvben, kellő arányban, mert akár tultömetnek, akár üresen maradnak a pályák, egyaránt szenved a köztevékenység, a közélet.

Hazai közgazdasági viszonyainkat tekintve, nem tudjuk eléggé ajánlani, hogy a gyermekek a hajlamaik s tehetségeiknek megfelelő pályákra adassanak, s a gyermekeik jövőjét szivükön viselő szülők legfőbb gondját az képezze, hogy gyermekeiknek pályáját ne családi érdekek, hiúság s más kicsinyes okokból válaszszák ímeg. Nem tudjuk eléggé ajánlani a szülőknek, hogy ne növeltessék gyermekeiket azon pályákra, melyek már is szemlátomást túl vannak terhelve, ne tolakodjanak meddő, hanem inkább a tern«elő az értékesíthető életpályára, ha a tudományos pályára, a szellemi munkásságra nincs meg a kellő hajlam, tehetség, s ha hiányzik az érzés, az inspiratio.

Nem szabad szem elől téveszteni azon kedvezőtlen arányokat, melyek hazánkban a szellemi és kézművi pályák között léteznek, s azon kell igyekezni a hon minden tevékeny polgárának, hogy az életpálya helyesebb megválasztása által helyesebb arányokat honosítunk meg közéletünk mezején.

Nem, nem .!. jöhetnek évre évek;

Még örömöt is érhetünk:

Felhő lesz felettünk emléked —

Elsötétíti életünk.

III.

Járok-kelek némán, borongva. 1.

Egy lehelet hogy szórta porba,

A mit édes hitben emeltem,

A te szép jövőd volt az lyányom!

LeBz-e még e megunt világon ?

A min úgy csüggjön szivem, lelkem.

IV.

Készítsd mester azt a koporsót Fesd be égszin-kékre,

Hadd emlékeztessen örökké Ártatlan lelkére.

Ez lesz nyugágyad kicsi lyányom!

Nem anyád vetette .. .

Csendes lesz álmod, — bár nem szeme Őrködik felette.

Ez lesz nyugágyad kicsi lyányom I Puha, de nem meleg.

Magad mégy el. . ■ Ó! mi is mennénk Véled: de nem lehet.

V.

Ezt írattam kicsiny fejfádra:

— S most úgy tetszik nekem,

Mintha hideg ajkad suttogná Fülembe csendesen —

„Rövid volt éltem, mint egy álom.

„Ne sírj apám, anyám!

„Találkozunk egy jobb világon „Szebb élet hajnalán.“

Zöld Mihály.

Költségvetések. p

A megye bizottsága szeptember hó 18-án s folytatva tartott közgyűlésében tárgyalta a me gyei községek 1883. évi költségvetéseit. K Nem lesz érdektelen, ha köztudomásra hozzuk az egyes községek igazgatására szükségelt kiadásokat s az azok fedezésére szolgáló bevételi főösszegeket s különösen azt, hogy az egyes köz- & ségek a szükségletek fedezéséhoz minden államadó forint után hány krajczár községi adóval járulnak.

Gyula bevétel 25166 írt 9 kr. B kiadás 60001 frt 36 kr.

hiány 34835 frt 27 kr. Mely összegből az 1. csoportbeli kiadásokra 25 kr, a II. csoportbeliekre 15 kr. a III. csoportbeliekre s 14 kr. esik, minden államadó forint után.

Békés bevétel 22992 frt 79 kr.

kiadás 54439 frt 16 kr.

hiány 31446 frt 37 kr. ] Az I. csoportra esik 21 kr. II. cs. 24. III. cs. 17 kr. Csaba bevétel 11500 frt 40 kr.

kiadás 71584 írt 3 kr.

hiány 60083 frt 63 kr. Az I. csoportra 29 kr. 11. cs. 6 kr. III. cs. 23 kr. Szarvas bevétel 12237 frt 69 kr.

kiadás 45970 frt 26 kr.

hiány 33732 frt 57 kr.

I. cs. 17 kr. II. cs. 20 kr, III. cs. 7 kr. Vésztő bevétel 2102 frt 70 kr.

kiadás 6229 frt 54 kr.

hiány 4126 frt 84 kr.

I. cs. 16 kr, III. cs. 8 kr.

F.-G y a r m a t bevétel 2363 frt — kr.

kiadás 6482 frt 34 kr.

hiány 4119 frt 34 kr.

I. cs. 14 kr., II. cs. 4 kr., III. cs. 70 kr. Szeghalom bevétel 4343 írt 60 kr kiadás 11819 frt 83 kr.

hiány 7516 frt 23 kr.

I. cs. 14 kr., II. cs. 12 kr., III. cs. 10 kr. K.-Ladány bevétel 2160 frt 57 kr.

kiadás 6790 frt 59 kr.

hiány 4630 frt 02 kr.

I. cs. 16 kr., II. cs. 16 kr., III. cs. 9 kr. Orosháza bevétel 24898 frt 52 kr.

kiadás 24887 frt 41 kr.

maradvány 11 frt 11 kr.

Gyulának,

a gyulai tu. rád. alom na le és

a gyulai várnak keletkezése

— Felolvastatott Gyulán, szept 18. 1882. —

A harminczas években egy német iró arra a végeredményre jött és azt le is irta, hogy az egyes országok történetét megírni még mindig nehéz, hanem világtörténetet írni az már könnyű dolog, az már csekélység. Úgy találtam és azt hiszem minden gondolkodó fő be fogja ismerni, hogy írónak jó részt igaza van, de biztosan merem állítani, hogy ha ez állítást az országoknak és részeiknek története közt levőviszonyra alkalmazzuk, még nagyobb mértékben igaza lesz. Különben nem szándékom akár adataink gyér voltáról, akár pedig a segédeszközök hiányáról panaszkodni, csak a mélyen tisztelt közönség figyelmét akarám fölhívni e nehézségre, hogy igy legyen elnéző, ha értekezésem folyamában talán megtévedek vagy ha föladatomnak egyátalában meg nem feleltem volna. Hogy épen e tárgyat választottam, melynek kidolgozásában adat- és útmutatás hiányáról panaszkodni okom volna, azt fölkarolt tárgyam nagyjelentősége fejti meg; abban a reményben ringattam ugyanis magamat értekezésem megírásakor, hogy talán sikerül az első legfontosabb kérdéseket városom történetében megoldanom, hogy talán irányt mutathatok szülőföldem történetének helyes megírására, irányt

P.-S z t.-T o r n y a bevétel -----frt — kr.

kiad

ás 2168 frt 06 kr. az összes adónemek egy foriutja után 7 kr. Kondoros bevétel 69 frt 60 kr.

kiadás 5274 frt 60 kr.

hiány 5205 frt — kr. Az összes adónemek 1 írtja után 18 kr.

M.-B erény bevétel 11464 frt — kr.

kiadás 24552 frt 59 kr.

hiány 13088 frt 59 kr.

I. cs. 12 kr, 11. es. 16‘/2 kr. III. cs. ll'/s kr. K.-T a r c 8 a bevétel 2320 frt 10 kr.

kiadás 7506 frt 73 kr.

hiány 5L86 fit 63 kr.

I. cs. 20 kr. II. cs. 10 kr, III. cs. 16 kr. Szén t-A n d r á s bevétel 4800 frt — kr.

kiadás 15000 frt — kr. hiány 10200 frt. — kr. I. cs. 14 kr. II. cs. 9 kr. ül. cs. 26 kr. Endréd bevétel 5412 frt 121/2 kr.

kiadás 13910 frt 86 kr.

hiány 8498 írt 73*/„ kr. I. cs. 13 kr. II. cs. 7 kr. III. cs 7 kr. Orosháza (regale pénztár)

bevétel 21222 frt 73 kr. kiadás 21041 frt 22 kr.

maradvány 181 frt 51 kr. U j-K i g y ó s bevétel 1429 frt 57 kr.

kiadás 4211 írt 27 kr.

hiány 2781 frt 70 kr. I. cs. 12 kr. II. cs. 5 kr. III. cs. 3 kr.

Gerlapóstelek bevétel -----frt — kr.

ki

adás 1353 frt 92 kr. esik minden államadó forintra 15*/2 kr. Doboz bevétel 4510 frt 61 kr. kiadás 4499 írt 25 kr.

maradvány 11 irt 36 kr. T.-K omlós bevétel 29153 frt 39 kr.

kiadás 24692 frt 83 kr. maradvány 4460 frt 56 kr. C s o r v á s bevétel 3521 frt 96 kr.

kiadás 5270 frt 33 kr.

hiány 1748 írt 37 kr. I. cs. 7 kr. III. cs. 13 kr.

P.-F ö 1 d v á r bevétel 120 frt — kr.

kiadás 3620 frt — kr.

hiány 3500 frt — kr.

melyen ha én nem, szerencsésebb utódok a végczélt elérendik. Választhattam volna hálá- sabb és szebben kidolgozható, olyat, melyről több adatunk van, olyat, melyről épen azért könnyebb ítéletet hoznom és mégis ezt válasz- } tottam. Ezt, mert mindenki be fogja látni, hogy városom történetében mindenekelőtt e kérdéseket t. i. a hely alapittatását, a hozzácsatolt uradalom és vár keletkezését kell eldönteni. Ezt választottam végre, mert mig bármely más ' kérdésre és időszakra nézve újabb adatok föl- födözését alaposan és joggal várhatjuk, az itt tárgyalt kérdésekre újabb és több adatot hiába várunk előttünk lévén a müncheni oklevelek legrégibbjei. Itt az ideje tehát, hogy ott, a hol több anyagra való várakozás hiába való, hozzáfogjunk a földolgozáshoz és mutassuk meg, hogy az eddig összegyűlt történeti emlékek ’ mit szólnak a fölvett kérdésekre: Gyula alapítására, a gyulai uradalom és vár keletkezésére, ki, hogy, mikor hozta létre ezeket?

e Fel fog azonban tűnni a m. t. közönség- - nek, hogy legalább kezdetben nem arról, a a mit a czim mutat, hanem az első birtokosokról •n beszélek. Honnan van ez? Nem másunnan, r. mint hogy én őket tartom alapítóknak, ben- 1 nők találom városom fejlődésének, virágzásá- r- nak okát. Lehet, hogy ma különösnek látszik I e nézet, de igazolják mindazok, a kik hazánk :- falvainak, városainak viszonyait a török hódi- ő tás előtt ismerik. Itt az alföldön a helységek, n városok nagyobbodására általában kedvezőt- 1 lenül álltának az ügyek. A szétdarabolt birto- 1 kok, a kúriáján élő kisnemesség, a marhate-