Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-09-17 / 38. szám

jék. d) B.-Gyuls »áros polgármesteréi sziutén felhívtam, hogy a város belterületének szabályozására és belvizeinek levezetésére vonatkozó terveket, valamint 1 Hajós- és Merdák-erek betöltése iránt a képviselőtestület elé terjesztett javaslatát, a képviselőtestület arra vonatkozó határozatával együtt hozzám mielőbb terjessze be; továbbá a minden bírálaton alóli elhanyagolt állapotban lévő városi piacz és vásártér szabályozása iránt kellőképen intézkedjék.

Az ármentesitő-társulatok közűi a sebeskörösi öblözet az ismeretes szarka-szigeti töltések építésén állandóan és kellő erővel munkálkodik, valamint a hosszufoki öblözet és a Sebes-Körös 11-ik átmetszésének bal oldalán, a fokközi pusztáig a töltések építését augusztushó második felében megindította s mihelyest Ip ez idő szerint felduzzadt viz leszállani fog az Öblözet azonnal megkezdi a Sebes-Körös ó medrének elzárását fokköz alatt, mely művelet remélhetőleg megmen- tendi Vésztő községet a közvetlen fenyegető veszélytől, s a múlt év folyamán Vésztő község alatt a Németi hid közelében megindított meder- elzárási munkálat annak idején foganatosítható lesz.

A megye területét szelő folyók egyéb véd- partjainak erősítése körül, az ármentesitö öblö- zetek szintén dicséretes munkásságot fejtenek ki.

IV. Vegyesek.

1. A megyei pénztárak szokás szerint a múlt hóban is megvizsgáltatván, azok kifogástalan rendben levőknek találtattak. Egyébiránt a pénztári tisztséggel megejtett összeszámolásból kitűnvén, hogy az egyes községek úgy a megyei közmunkaváltsági, mint a katonaelszállásolási alap irányában tetemes hátralékkal vannak tartozásban, ezen hátralékok beszállítására záros határidőt tűztem ki. Megnyugtató eredményül jelenthetem, hogy ezen felhívásomnak már eddig is olv szép eredménye lett, hogy szigorúbb intézkedések alkalmazásának szükségét még most fennforogni nem látom.

2. A cs. és bir. lá-ik számú huszárezred 6-ik százada a múlt hó 16-án uj elszállásolási állomásán Orosházán elhelyezkedett. Ezen község bérosztályba sorozva nem lévén, a kincstári térit- mények megállapítása és a község megyei pótadó utján leendő kártalanítása szempontjából, az osztályozás iránti tárgyalás közelebb fog megtartatni.

A folyó hó közepén B.-Csabára rendelt cs. és kir. gyalogság egy zászlóaljának és e y tar talék parancsnokságnak elhelyezése iránt szintén megtétetett az intézkedés, még pedig — az egyénenkénti elszállásolás terhének elkerülésével — szükség-laktanyák berendezése által.

3 Dr. Réthy Pál és érdektársai b.-csabai lakosok hozzám benyújtott folyamodványukban panaszt emelvén, a b.-csabai ágostai evang. egyház elöljáróságának azon eljárása miatt, mely szerint az egyház, be sem várva B.-Csaba város képviselőtestületének az ottani algymnasium fel osz)atá8a s illetve felekezeti polgári iskolává alakítása tárgyában folyó évi 97. sz. a. hozott határozata jogerőre emelkedését, az emlitett algym- nasinm első osztályát máris megszüntette, illetve anuak az 1882/3-ik évi tanévben való megnyitásáról nem gondoskodott: intézkedésemet kérték a tekintetben, hogy az előbbi állapot fenntartas- sék és az algymnasium első osztálya annak idején megnyitható legyen.

Ezen kérelemnek helyt adva, múlt hó 9-én 5553. sz. alatt utasítottam a járási szolgabiró utján B.-Csaba város elöljáróit, hogy a képviselő- testület felfolyamodás tárgyát képező határozata végrehajtásától mindaddig tartózkodjanak, mig ' *en határozat a törvény rendje és módja szerint felülvizsgálva és jogerőre emelkedve nem leend. Ezen intézkedésem következtében az alA nő rám vetette lelkes nagy szemeit egy pillanatra, s aztán elkezdtek tánczolni.

Rég láttám ilyen tánezot; soha ilyet) szép tánezos-nőt. Látásakor valami különös érzés dobogtatta meg keblemet; mintha éreztem volna, hogy e nő sorsa s enyém egybe van kötve. Majd eszembe jutott szerény helyzetem mire szorongás fogta el szivemet.

De nem tudtam levenni róla szemeimet.

Junói termete volt. Sötét kabanill hajzata egy ágban hullott vállára s sötét kék szemében a jóság, szelídség és észbontó tűz lobogott egyszerre.

A táncz véget ért, leültek. Nem mondta senki, hogy kicsoda-e nő, de én biztosan tudtam hogy Melánia. Mintha valami súgta volna ezt nekem.

Kis idő múlva előttem állott rendezőm.

— Nos kérdé, nemde igazam volt ?

— Valóban e nő iránt nagyon pazar volt a természet a kelletnek osztogatásában, ő—ő

_

§ Hő—hó 1 még nem is beszélt vele, már rajong; jöjjön, bemutatom neki.

Vonakodtam. Szerettem is volna beszélni vele, de féltem is a tanálko?ástól.

gymnasium eddigi szervezetében megbagyatott s az ügy lefolyásáig az előbbi állapot fenntartatött. B.-Gyulán, 1S82. óv szeptember hó 3-án.

Jancsovics Pál, s. k. alispán.

A ref. zsinat kisebbség felirata.

Az egyházi törvényeknek ujjaszövegezése végett kiküldött zsinati külön bizottság többsége által készített tervezettel, a külön bizottság kisebbsége nem lévén megelégedve, elhatározta, hogy az egyetemes zsinat által hozott egyházi törvényeknek változatlanul való felterjesztését fogja kérni a minisztériumtól s igy az iskolaügyre vonatkozó részének megerősítéséhez is ragaszkodik.

A felirat, melyben a kisebbség erre vonatkozó kérését előterjeszti, a következőleg hangzik :

Niu. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur!

Tisztelettel fogadtuk mi nméltóságodnak reform. egyházunk zsinati elnökségéhez ő felsége nevében kibocsátott intézvónyét; tisztelettel fogadtuk ós nagy örömmel vettük, hogy £z 1881: évi deczemberben tartott országos zsinatnak működésének eredménye, anuak igen fontos részeiben ő felsége legmagasabb tetszésével és helyeslésév« I találkozott; de remény és bizalommal voltunk e felöl már eleve is, mert miként őszintén megvoltunk győződve ö felségének azon kegyes jó indulatáról, mely legfelsőbb tetszését sugallotta, úgy másrészről az általuuk alkotott és ő felsége elé terjesztett egyházi törvényeinkről általában azon hitben voltunk, bogy azok, midőn közelebb egyházunk felvirágoztatására hivatvák, egyúttal és egyszersmind a magyar államnak, s ezen államban a társadalmi rend és szabadság támogatásának, a jó erkölcsök megvédésének, a közművelődés előmozdításának is, hathatós tényezői lesznek. E tekintetben is hívek óhajtottunk, maradni reformált egyházunk múltjához, és jól esik lelkűnknek azon tapasztalat, hogy ezt ö felsége alkotásaiukban fölismervén, annak Nagyméltóságod által kifejezést adni méltóztatott. Fel is kérjük Nagyméltóságodat, hogy mindezekért ő felségének, szivünk búzgó báláját legmagasabb tudomására hozni raéltóztassék. Református egyházunknak ö felsége által is helyeselt egyöntetű alkotmányos szervezete; az erdélyi egyházkerülettel, mely eddig külön állott, létrejött egyesülés; az egyetemes konvetnek felállítása; az egyházi törvénykezés korszerű rendezése; az egyetemes egyházi közalap létesítése mind arra hivatvák, hogy erőinknek kifejtésével, sőt tokozásával tettleges bizonyságot tegyünk arról, hogy közvetve a társadalmi élet biztonságára nézve is mily fenntartó erő van reformált egyházunk intézményeiben.

így lévén meggyőződve az ő felsége elé megerősítés végett felterjesztett egyházi törvényeink általános fontosságáról : el nem titkolható aggodalmat támasztott bennünk a nméltóságod által hozzánk intézett leiratnak azon része, mely iskolaügyünk megerősítésének mellőzése s némely főpontoknak változtatásától tette zsinati törvényünk megerősitését függővé.

Nagyméltóságu miniszter ur! Nekünk legbuzgóbb óhajtásunk az, hogy ezen akadályok Nagyméltóságod méltányos belátásával is mielőbb elhárittassanak. Belebocsátkozván ennélfogva a nagyraéltóságod által hozzánk küldött, az ö felsége nevében tett leiratnak tárgyalásába: mindenekelőtt szükségesnek láttuk egyházi törvényeinket újabban is átnézni, minek folytán a leiratban kívánt módosításokat részint megtettük, a mint azokat alább egyenkint és a leiratra vonatkozólag elő fogjuk terjeszteni, részint pedig meggondolt tanácskozásaink folytan azon meggyőződésre jutottunk, hogy a leirat kívánalmai, ba azokra nézve nagyméltóságodat felvilágosítanunk «ikerül: a legfelsőbb megerősítés akadályaiul nem szolgálhatnak.

Ej mit, csak jöjjön velem. Melánia müveit nő, s önt bizonyára szívesen fogadja.

Karjára vett- s bemutatott.

Melánia rózsa ajkai mosolyra, nyíltak, rám vetette észbontó szemeit s csengő sírén hangján megszólalt.

Endr«;y urat már rég ismerem, érzés tel- j ;s költeményei igen jó szinben tüntetik fel előttem.

— Nagysád méltatlanra pazarolja dicséretét.

— Csak ne is védekezzék, hisz önnek már szép neve van a szépirodalom terén. De mondja csak miért hallgat lantja egy idő óta ?

— Ki tudná azt megmondani nagysád; talán hivatlanságom érzete gátolnak a lant pengetésében.

Beszéltünk még soká, nagyon soká s engedélyt nyerve meglátogathatására, én voltam e bál legboldogabb embere. Lángra gyűlt keblem iránta, s megesküvém, hogy | iesz nőm, vagy senki.

(Folyt, köv*)

Legelsőben is azon kérelmünknek adunk kifejezést, hogyaz egyetemes zsinat által hozott egyházi törvényeinket megerősítés végett, együtt és egészben terjessze fel újból nagyméltóságod ő feisége elé. Nem tehetjük ugyanis azt, hogy azoknak, az iskolaügyre vonatkozó részét külön szakítsuk vagy kihagyjuk, mert első felterjesztésünk óta a helyzet és viszonyok nem változtak meg nképen, hogy azok önként indokolttá tennék a fennt tisztelt leiratban kívánt külön választást és a megerősítésnek bizonytalan időre elhalasztását.

Fontos ós mélyreható indokaink voltak és vannak nekünk arra, hogy az iskolaügyet együtt kívántuk és kívánjuk megoldani egyéb egyházi törvényeinkkel.

Szükségessé tette ezt elsőben is az öt reform. egyházkerületnek szervezeti egyesülése ; mert hogy az egyesülés után is külön felfogás, külön eljárás, külön szabályozás alatt maradjanak iskoláink, — melyeket határozottan egyházunk testéhez tartozóknak vallottunk és vallunk, — azt nem tarthattuk s tarthatjuk többé czélra- vezetőnek, mert e nélkül az egység nem teljes; s ehhez járul még az, hogy egyházunkban oly élénk a törvények iránti tisztelet, hogy ha azok, a minket biztosított alaptörvények kellő méltatásba vétele mellett megerősítésben részesülnek : mi azok kiviteléért felelősséget is merünk vál lalni; de ily törvények nélkül, melyeknek megalkotását pedig épen az összhangzat, egyöntetűség szempontjából vettünk fel alkotmány-szervezetünkbe a mivelődés által igényelt kivánalmaknak meg nem felelhetnénk.

Ezen indokokon kivűl az iskola-ügynek az alkotmányozó zsinat határozatai közé felvételét s abba beillesztését, s megerősittetni kívánását szükségessé tette azon felelősség érzete is, melyet az 1790. 1. tezikk reánk hárít, nekünk biztosit: megkiméltessünk azon nem mindig méltányos bírálattól, melyek iskoláinknak más iskolákkal összehasonlításából felmerültek vagy felmerülhetnek. Szükségessé tette végre zsinati határozatunknak az iskolaügyet is magában foglalt s megerősítés vegeit együttesen tett felterjesztését azon őszinte óhajtásunk is, hogy a mi nehézségek az iskolaügyi téren a magas kormány és egyházunk közt időnkint fölmerültek, a közérdek szempontjából is mielébb elhárittassanak, s mi mint a magyar nemzeti, sőt országos művelődés kipróbált tényezői, szent kötelességünknek ez ál tál is megfelelhessünk.

Nagyméltóságu miniszter ur! Mi iskolai törvényeink megalkotásával gondos és hazafias tekintettel voltunk arra, hogy egyfelől ugyanazon határok közt, melyeket az 1790. 1. 26, t. czikk részünkre biztosított és kijelölt, a közoktatás si- keresbitését előmozdító s haladásunkról bizonyságot tevő határozatot hozzunk; másfelől pedig szabályunkban ne érintsük az állami törvényhozásnak ugyanezen törvényezikkben kifejezett jogkörét. Ezt bizonyítja az, hogy például a népiskolákra vonatkozó szabályaink nagy része, nem is egyéb, mint az 1868, XXXVIII. t. ez. erre tartozó pontjainak beillesztése; a középiskolákat illetőleg pedig e tényleges állapotoknak, a dolgok sorrendjén szakaszokra foglalása. Iskolai törvényünknek eme szellemét és irányát mindjárt ki indulási pontunknál világosan meg is jelöltük, mert épen mint a bevezetés mutatja: az 179°/i. törvényre fektettük egész munkálatunkat, a miből önként kitetszik, hogy mi több jogot gyakorolni, mint a mennyi ezen alaptörvényben részünkre biztosítva van, nem szándékoztunk, ellenben mindazt, a mi az állami törvényhozást illeti : egyidejűleg elismertük.

A nagyméltóságod által a felség nevében hozzánk küldött leírás pedig mindemellett azon kívánatnak ad kifejezést, hogy iskolai törvényeinket egyházunk többi törvényeitől válasszuk külön s azt legfelsőbb megerősítés végett csak később terjesszük fel.

Számba vettük mi azon tekinteteket, melyek ez érdemben nagyméltóságod által zsinatunkkal közöltettek: de a mi azt illeti, hogy iskoláink nem kapcsolhatók szorosan össze az egyházzal, erre nézve tisztelettel megjegyezzük, hogy mi az egyházunk által fenntartott iskolákra nézve, úgy hitelveinknél, mint az 179%-ki alaptörvényben biztosított jogainknál fogva azon meggyőződésben voltunk és leszünk mindenkor, hogy iskoláink mindenestől az egyház testéhez tartoznak. Ezen álláspontunk azonban nem érintheti sem az államnak, sem másoknak iskolai, sőt nem érintheti az állami törvényhozásnak jogát sem; melyre nézve fentebb jelzett általános irányunkból kifolyólag és a nagyobb szabatosság okáért hajlandók is voltunk beiktatni, nem ugyan épen azon pótlékot, melyet a leirat jelzett, hanem az alaptörvényre egyeneis hivatkozással ezt: „3. §. mindenestől az egyház testéhez tartoznak az 179%. 26. tcz. épségben« tartásával.

(Vége köv.)

Újdonságok.

Lapunk mai számának egyik czikkéűl a debreczeni ref. zsinati bizottság kisebbségének a múlt évi zsinati munkálatok helybenhagyását megtagadó miniszteri leirat elleni felirati javaslatát közöljük egész terjedelmében. A kisebbség eme felirati javaslata — fájdalom — a teljes ülésben is kisebbségben maradt, s adja Isten, hogy a mai kormányférfiak egyénisége és alkotmányos érzülete iránt bizalommal viseltető zsinati többség a kormány módositványainak elfogadása által — mint félhető — ne ütött légyen rést a hazai ref. egyház önkormányzati jogán, mely önkormányzati jog nem csak a reformált vallásnak és reformált hívőknek féltett kincse, hanem a magyar állameszmének is legbiztosabb oszlopa. A zsinat munkálatai, s főleg munkálatainak sorsa egyaránt kell bogy érdekeljenek minden igaz magyar hazafit, tekintet nélkül arra, hogy protestáns-e vagy nem, mert aki hamisítatlanul tanulta Magyarország történelmét, az tudni fogja, hogy negyedfél század súlyos szenvedései között a prot. egyházért és autonómiájáért küzdő hősök egyszersmind a magyar alkotmánynak, a magyar állameszmének is bajnokai voltak. Magyárország önállósága a protestáns önkormányzattal annyira össze van forrva, hogy egyik a másiknak kiegészítő részét képezi, s minden áramlat, mely akár gonoszságból akár könnyelműségből eme autonómia csorbítására irányul, öntudatosan vagy öntudatlauul Magyarország állami önállóságának épületét ássa alá. Ama a fennforgó kérdésben érvényre juttatni erőszakolt maxima, mely szerint az államnak a hitfelekezeti túlkapások ell«m óvni kell megát, a reformátusokkal szemben nem alkalmazható, mert lehetetlennek tartjuk azt, hogy a református vallás valaha a magyar államra nézve veszélyessé válhatna, ily eset emez egyház szervezeténél, múltjánál és minden izében csak hazafias és magyar aspirátioinál fogva ki lóvén zái va, mig — fájdalom — a jövőben alakulható viszonyokat de még a mai alkotmányoséit is, melynek álfénye pedig annyira elkápráztatta a zsinati többség szemeit nem tarthatjuk ily kis mértékben veszélyesnek a magyar ref. egyház jövő önkormányzati jogára s az ezen önkormányzat által leghatható- sabban védett alkotmányra nézve. Fájdalmasan esik, hogy zsinati kisebbség között javaslata nem több, mint csupán egyszerű emléke annak, hogy voltak ott és kiválóan pártunkhoz tartozó provi- dentiális férfiak, akik a minister leiratának in- tentioján tisztán átláttak, s azt mint a protestáns autonómiára irányuló veszélyes orvtámadást, megérdemelt igazi alakjában ismerték fel.

Csabáról Írják. Kossuth Lajos 80 ik születés napja f. hó 19-én megünneplésére Csabán nagy előkészületek folynak. — Aradi Gerö szegedi színtársulata este disz előadást rendez, allegóriái képletekkel, Kossuth felkoszorúzott életnagyságú képével, s nemzeti dalokkal. Színház után a „Fiume“ szálloda emeleti éttermében bankett tartatik, melyre a meghívókat : Karassiay István, Beliczey Rezső, Bartóky László, Vilim János, ifj. Nagy József, Jeney László és ifj. Fábry Károly bocsátották ki, s igy rendkívül látogatottnak ígérkezik, s már is számosán írtak alá. — A színházból telvonuló közönséget a csabai dalárda fogadja a „Kossuth indulóval.“ — A programm többi része még nincs teljesen megállapítva.

Kossuth Lajos nagy hazánkfia 8C ik születése napja alkalmából, melynek megünneplésére országszerte folynak az előkészületetek, az orosházi függetlenségi párt nagyobb szabású népünnepélyt tervez, mely f. bő 24 én fog megtartatni,

A városi tanácsúak tegnap délelőtt tartott ülésében Wenckheim Frigyes gróf ur 5000 frt alapítványának kamataiból létesült 250 frt. ösztöndíj négy pályázó közül titkos szavazati többséggel Kiss Béla jogi tanulmányokra iratkozott városi írnoknak szavaztatott meg.

Az arad- és békésmegyei egyesitett öb- lözetek töltéseinek felügyeletével és ellenőrizetével megbízott törvényhatóságunk képviseletében Jaucsovics Pál alispán ur f. hó 11—13-ig tartotta meg Aradmegyében körszemléjét, melynek eredményét a holnap tartandó megyei közgyűlésen bejelenti. A megszemlélt védgátakat, mint értesültünk, az egész vonalon oly karban találta, hogy azok kellő felügyelet mellett a jövőre nézve teljes biztosítékot nyújtanak.

Orosházáról írják, hogy az ottani kir. járásbíróság ügyforgalma, különösen a bűnügyekben az utóbbi évek alatt megkétszereződött, úgy hogy a jelenlegi munkaerők szaporítása égető szükséggé vált. Eddig is csak a megfeszített munkásság óvhatta meg a restancziák felszaporodásától ezen bíróságot; most már újabb erők alkalmazása nélkül kilátás sincs az ügyek rendes elintézésére.

Orosházán napokon át csak 10—15 kros bélyegjegyek voltak kaphatók s igy egy 50 kros bélyeg 4—5 darabból volt össze állítható. Eltekintve attól, hogy ez a kincstárra hátrányos, mert

4—5-ször annyi bélyegnek előállítása többe kerül, a feleknek is hátrányt, idővesztést és kellemetlenséget okoz. Állítólag a csabai kir. adóhivatalban sem voltak kaphatók, mire felhívjuk az adófelü-