Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-09-03 / 36. szám

a segélykérés és adományozás nem «gyes feleke­zet szokása és kiváltsága talán ? Vagy bizonyos felek ecetet nem bánthatnak a földi aprólékos sze­rencsétlenségek, mint holmi vizar, tűzvész stb. Ezt nem vagyunk hajlandók elhinni, szabad le­gyen kétkedőleg rázni fejünket, annyival inkább, mert hiszen a segélyre szorúltnak nem szoktuk vallását kérdezni s maga az engedélyező minister sem ment enyire, — csekély tudomásunk szerint a földi tudományok ismeretében. Bizony ! furcsa megjegyzés, mely visszamutat eredeti forrására s Ítéletet mondat felette. Békésmegyei. Tanügy. „A békési ágost. hitv. ev. egyházmegye patronátusa alatt álló szarvasi fögyinnásium évi jelentése 188‘/„-r Öl. Közzéteszi Tatay István igazgató.“ (Vége.) A VII. szám alatt a „Taneszközök évi gya­rapodása“ foglaltatik. A fögymnásiumi könyvtár 10,834, az Önképzőkör könyvtára 604 kötetet számlál. A régiség-, physikai és természetrajzi- tár is örvendetesen gyarapodott. A VIII. fejezet az alumneum (tápintézet) és a supplikatio ered­ménye felől nyújt tájékozást. Főösszeg ez utób­binál 1185 írt. Szép jele a felekezeti áldozatkész­ségnek. — A supplikatióná) azonban egy kis meg­jegyzést kell tenuünk. Bégen tapasztaljuk a vidé­ken, legalább itt Gyulán, hogy a szarvasi fögym- násium supplikánsai a jótétemények begyűjtése körül némi vigyázatlansággal, hogy ne mondjuk : tapintatlansággal és tulhajtással járnak el, ameny- nyiben nemcsak az ágostai és általában a protes­táns hitrokonokat keresik meg, a kiknél vald meg- jelenésök egészen szabályszerű és természetes do­log, hanem sokszor még a katholikus, sőt az iz­raelita felekezet egyes tagjainál is zörgetnek se­gélyért. Ez már aztán sehogy sincsen rendén, akármint vegyük is a dolgot. Mert eltekiutve at­tól, hogy a supplikálás in ultima analysi csak­ugyan olyan kéregetésféle valami, s bizouy ha le­hetne, jobb volna arról a felekezeteknek lemon- daniok, — az ilyen, a prot. felekezetek érdekeire nézve úgyszólván idegen ajtókon való bekopogtatás, sem magára a kiküldő tanintézetre, sem a kiküldöttekre nem járhat valami egészsé­ges erkölcsi haszonnal. Zaklatás- és alkalmatlan­kodásnak bélyegezhetik azt sokan, aminthogy fü­lünk hallatára nevezték is már annak épen itt Gyulán is. Azt hiszszük, a t. igazgatóság nem ad olyan utasítást a jótétemények elfogadására ki­küldött ifjaknak, hogy a más hitfelekezetek tag­jait is keressék fel; felteszszűk, hogy az egész csak a kiküldöttek abususa, vagy szelidebben szólva, élelmessége, Épen azért kötelességünknek tartottuk a t. igazgatóságot e körülményre tisz­telettel figyelmeztetni. Beméljük, hogy a jövőben ilyes túlkapásoknak útját fogja vágni. A IX-ik és utolsó fejezet az „Évi ese- m é n y e k“-kel foglalkozik, de oly magyartalan és sok helytt egészen a nevetségig menő különös kifejezéseket használ, hogy akár az élezi apók „cso­dabogarai“ vagy „szarvasgombái“ sem tesznek túl azokon, a mint ezt alább tüzeteseb­ben is meg fogjuk mutatni. — E fejezet alatt van megemlítve az egészségi viszonyok kedvezüt- lensége, Gajdács Pál tanárnak tót-komlósi lelkész- szé történt megválasztatása, az ifjúság szorgalma általában, a zárvizsgálatok lefolyása, az ösztön­díjak és jutalmak kiosztása, a tanintézet évi jö­vedelme és kiadása (itt jó lett volna egy kissé vi­Kiss Bálint hírneves akadémiai festőművész által elkészíttető, s ez arczképek máig is a főiskolai gyüléstermet díszítik. Fenkölt vallásos buzgalmának mindmeg­annyi örök emlékei az általa bő kegyúri ja­vadalmakkal ellátott egyházak, újonnan épí­tett díszes templomok, paplakok, gazdag egy­házi szerek, stb. De mivel a legnemesebb léleknek is csak itt kell hagyni végre e múlandóság honát, az áldott jó öreg gróf is bevégzé életét, s szelíden elhunyt az Urban, 1852. deczember 28-án, élté­nek 72-ik évében. Hamvai az ó-kigyósi kápolna alatti sír­boltban nyugszanak, korán elhunyt harmadik neje: Schercz Krisztina mellett; de az áldás, mit élte terjesztett, él eltörölhetlenül 1 Még végrendelkezése is ékesen szóló bi­zonysága az ő nemes jószivőségének, mert min­den uradalmi tisztjéről és cselédjéből atyailag gondoskodott, s úgy hagyta végrendeletében, hogy a ki nála 20 évig szolgált: fizetésének egyharmadát; a ki 25 évig szolgált: fizetésé­nek kétharmadát; s a ki 30 évig szolgált: egész fizetését nyerte nyugdíjul, ha saját hibáján ki- vül a további szolgálatra képtelenné váft. Nevét, javait, s lelkének oly ritka nemes tulajdonait, forrón szeretett egyetlen leánya : Krisztinára hagyta örökségül, kinek gyám­jaiul : Keller József, Schercz József és Farkas Józsefet, uradalmainak főtisztjeit, és engemet — mint akkoron kigyósi udvari lelkészt —- lúgosabb és érthetőbb képet nyújtani a merleg- s ről. Hogy „a tanoda tavalyi jövedelme összesen 31,571 írtra, kiadása pedig 1000 írttal .kevesebbre rúgott“, örvendetes dolog, valamint az is, hogy „a lefolyt l88'/fl-ki jövedel­méül valószínűséggel annyit jelezhetünk, miszerint az több mint 1000-el emelkedett a ta­valyihoz mérve, anélkül azonban, hogy a kiadási ; összeg apadott volna“, de, megvalljuk, nem ta­láljuk correct beszédnek az ilyetén számadást. Tanügyelő), a tanári nyugdij-alap ügye (2330 frt alaptőkével), az adományozások (köztük özvegy Kvacsala Jánosné asszony húsvéti ajandoka : --72 db. régi ezüst huszas, mely a tanárok közt ősz- tatott ki. Vajha egyebütt is találkoznának ily jó- lelkü özvegyek! Tanügyelő), s végül az 1882|s ik iskolai évre vonatkozó tudnivalók és figyelmezte­tések. A füzet legvégén, mintegy függelék gya­nánt, elmondja Tatay I. igazgató, hogy bár 26 évi igazgatósága után nyugalomba akart vonulni, de az egyházmegye nem fogadván el lemondását, sőt szolgálatának folytatására kötelezőleg szólit­ván fel, kénytelen volt meghajolni, s hivatalát még egy ideig, névszerint a kővetkező tanévre meg fogja tartani. — Szivünkből kívánjuk, hogy az érdemes tanférfíu még sok ideig ne le­gyen kénytelen levenni kezét a tanügy nehez munkájáról. Tartsa meg az Isten őt erőben (és egészségben sokáig! De midőn ezt szivünk teljességéből kívánjuk neki, egyúttal szoros kötelességünknek tartjuk arra kérni, hogy az évi jelentések szerkesztése- és meg­írására ne vállalkozzék többé. Mert, sajnálattal mondjuk ki, de ki kell mondanunk, hogy az olyan jelentések, illetőleg értesítők, minőket Szarvasról többször, kivált pedig a múlt évben, s a kezünk alatt lévő füzet bizonysága szerint az idén is kap- tunk, nyelvezet dolgában a legkomolyabb megro­vást érdemlik még a legcsendesebb vérü kritika részéről is. Bemutatunk egy csomó nyelvészeti csoda­bogarat az ideiből. Hadd lássa a t. olvasó, hogy vájjon nem alap nélkül fázunk-e mi azoktól. Is­mertetésünk folyamán találkoztunk már nehány- nyal, de van még azokon kívül egy sereg. — Könnyebb fellelhetés okáért mindenütt oda tesz- szük zárjel közé a leihelyet, akarjuk mondani a lapszámot. íme tehát a díszes sereg : „A tanító­képzőre nézve igazgató: B. Gy.“ (18. lap.) „Tornai szerelet“ (19. 1.) „B i b- t liai történet Pálfy József nyomán elbeszélve kér. hit- és erkölcstan alapjául Luther kiskátéja haszná­latával.*) Szemeltebb egyházi dalok szö­vege emlék el ve“ (36, 1.) „A stílgyakor- 1 latok a tárgyalt anyag gondolata köréből indultak ki“ (37, 1.) „Iskolai és házi stílgyakorlatok, melyek anyaga a fejtegetett műfajok és a tárgyalt ] történelem gondolatkörében mo- j z 0 g t a k“ (37. 1) „E tárgy ö n t e v ő feldol­gozásánál. . . .“ (37. 1.) „Tárgy az osztály eszme­köréből véve“ (38. 1.) „A stílfajok elmélete né­met szövegének fordítása“ (40. 1.) „Európa jelen állami állapotának ismertetése“ (41) „Végszerütlen számok“ (42. 1.). „Kéttagi tantét“ (42. 1) „Mértani szabadkézi rajz“ (43. 1.) „A testgyakorlásban mind a nyolez osztályt, még pedig két népesebbnék ketté osztása mellett, ösz- szeseu 10 csapatonként, két-két heti órával, mi a tanárra 20 heti órát eredményez, kötelezően *) Furcsa egy mondalék, sehol semmi vonás. Kérjük az olvasót, hogy az idéző jel közé tett szók és mondatokat, egészen a betüpontosságig híven idézettek­nek tekintse. Tanügyelő. rendelt, engem bízva meg egyszersmind a grófi árva leányka nevelésének vezetése és felügye­letével; és hogy a gróf atyai szíve bizalmának a gyámság mindenekben híven megfelelni igye­kezett, azt bizonyítja nemcsak a grófi vagyon­nak, a gyámság kezelése alatt, kilencz ezer holdnyi földbirtokkal, gőzmalom és nagyértékü beruházásokkal lett gyarapodása, de ennél még sokkalta inkább az, hogy — ha mai napság ma­gas szellemi műveltség, nagylelkű jótékonyság és magyar honleányi erényekről van szó: az ország közvéleménye a legelsők közt ismeri, magasztalja és aldja a gróf Wenck heim Krisz­tina nevét, a ki 1872. junius 18-án gróf Wenck- heim Frigyes — a nemeslelkü, kiváló tehetségű jeles hazafi, s országszerte köztiszteletben álló minta-gazdász — boldog neje lön. Es adja Isten, hogy a jeles főrangú szülők­nek nemes lelki tulajdonai, a minden földi ja­vaknál becsesebb örökségül szálljanak majdan gyermekeikre (a most még kedves kicsinyek: Friderika, Krisztina, József, László és Pál), kikben megvalósulva láthassák éltök mindéi) reményét, minden örömét, minden boldogságát! Gróf Wenckheim József-Antal — a legne­mesebb jellemű ember és hazafi egyikének _ él ete és tettei pedig szolgáljanak méltó példány­képül nemcsak a ma élő, de a késő utókornak is; és emléke legyen olyan áldott, mint minő volt élete 1! oktatta Oláh Miklós tanár (44. 1.)*) „Szak* irányos előkészítés tanítóságra." (44. 1.) „A fe­gyelme« rend fentartására a dalegyletnek válasz­tott t i s z t j e i valának." (45.1.) „Nyilvános ülés két Ízben tartatott érdeklődő művelt közönség bevonásával“ (?! 45. 1.) „Zsenge-füzet“ és „Zsenge-szerkesztők“ (45. 1.) „A franczia nyelvet egy felgymnásiumi vegyes csapatnak. . . előadta stb. — (46. I.) Hm, Szarvason csakugyan katona, világ kezd lenni. Ugyané lapon a „dísztornász- század" is élőnkbe rukkol, fentebb meg a dal­egylet „tisztjei" presentiroztak. Igazán olyan lőpqrszagu volna ott a levegő ? — De menjünk to­vább. Az 50-ik lapon, mint stílfeladványt olvastuk e themát: „Csak a közérdekű czél megvalósítá­sára egyesülni erkölcsileg megengedhető cselek- vény." Nem vette észre a stílfeladó, vagy „stíl­vezető,“ hogy ez a mondat igen mozaik-stílben van szerkesztve P Annyi bizonyos, hogy nem való ide az Alföldre, hol a jó magyar búza terem. Azonban legfurfangosabb és legmagyartala­nabb kifejezésekkel az „Évi események“ feliratú IX-ik fejezetben találkozunk. Nagyon bánt, hogy az egész fejezetet ide nem iktathatjuk. Kénytele­nek vagyunk a t. olvasót, különösen pedig a magyar nyelv tanításával foglalkozó szakembereket, egy­szerűen csak ráutalni e íatalis szakaszra. Több ridiculum-quidet 4 levelen al’gha találnak, mint itt. Nem állhatjuk meg, hogy legalább egy pár vastagabb terméket be ne mutassunk belőlük. „Tüdőgyuladásban meghalt még újévkor egy idevaló 1. évi fiúcska.“ „A tanári karban komo­lyabb mérvű betegeskedést, ..........ez idén nem kelle panaszlanunk.“ „Gajdács Pálunk..........sze­rencs és volt a t.-komlósi fényes gyülekezettől meg­hivatni lelkésznek ; . ... búcsút vön tanodánktól, hol is alakjához úgy a tanárok, mint ifjak részéről nyájas emlékezet fog kapcsolódni sokáig.“ „Az ifjúság szorgalma, elvonatkozva a betegségi esetek részleges lefokozásaitól, egészben véve in­kább erősbültnek, mint csökkentnek mondható, mi nem zárja ki, hogy egynémely osztály egyé­neihez, erkölcsi magaviselet tekintetében is, több megjegyzés tért, s 3—4 ifjúnak önkéntes kilépése összefügg az illető tanárok előző jó tanácsával." (56. 1.) „Leendő tanpályául nevezték : a theologiát 9-en.“ stb. „következik az osztott jótéteményeket, ösztöndíjakat és jutalmakat felsorolnunk." „Az alumneumban 142-en olcsón élelmezettek valának." (59. 1.) „Legörvendc tesebb a részvét, mellyel ta­nári nyugdíjalapunk, mely az eszmének alig négy éves penditése óta már 2330 frtnyi tőkében nyil­vánítja létezését, nemes lelkű adományozók által ez idén is felkarolva lett.“ „Magánvizsgadiji felül- fizetéskép.“ „Önkénytességi folyamodványnak szo- kottan díjtalanul lett felszerelése alkalmából.“ „Kinek nevét az intézetünk, özvegyek s árvák javára űzött gyakori jótétei égő betűkkel Írják körül." (61. 1.) „A másik egy jogilag bonyolultabb inkább is eszmében, mint tényben adott tartalék. Ugyanis létezik Szarvason egy ,tanszékalapítók magántársulata1, melynek folyton gyarapítóit tőkéje a födözendő tanszék-alapítási czélt már több ezer frtnyi pénzíölösleggel múlja. Bagaszkodva bár a társulati kezelés eddigi módozatához, lehetetlen, hogy a t. társulat céltudatos tagjai maguk ne kezdeményezzék és sürgessék az általuk szeren­csésen eredményezett eme nehány ezer frtnyi tőke feleslegnek ama címtől való elkülönzését, illetőleg nyugdíjalapunk czimére való átfordítását, mi tan­szék-alapításnál is többet, t. i. forrást jelentene : tanerőink megifjitására.“ (62 I.); és nehány sor­ral lejebb ott áll ez iszonyatos mondat; „oly szemrehányás, mely ellen — nehogy a múltnak elszalasztott esélyei feletti meddő vitában napi­rendre találjunk andalodni a holnapnak életkér­dése felett — védelmünkre felhozzuk a követke­zőket :“ stb. „Több Ízben és irányban jeleztem — mondja a berekesztő sorokban a t. igazgató ur — abbeli mélyen gyökerező szándékomat, misze­rint hosszú nehéz tanári fáradalom és 26 évig — tizszeri megválasztás mellett — viselt igazgatói tiszt által rászolgálván a nyugalinaztatásra, ......... végkép le lépendő vagyok a tauodai működés te­réről. (64. 1.) stb. stb. No de legyen elég ennyi 1 Nem folytatom ez érdekes bogarászatot tovább. Kimerithetetlen gaz­dagsága 8 magasságos mélysége nyilatkozik e ne­hány lapon a nyelvészeti ingoványok süppedékes káka és gyékény-tömbjeinek 1 — Vigyáznunk kell, hogy magunk is bele ne süppedjünk a hínárba, mikor köztök járunk. Évek óta elnéztük, és pjdig keresztyéni tü­relemmel néztük el, a szarvasi értesítők merény­letét édes hazai nyelvünk géniusza ellen. Már a tavalyiban is annyi nyelvbotlás és nyelvrontás nyi­latkozott, hogy épen csak egy független megyei közlöny hiánya miatt maradt toliunkban a kritika. De őszintén megvalljuk, az idén már nem bírtuk tovább a hallgatást. Lehet, hogy falra hánytunk borsót; lehet, hogy gyűlöletet keltettünk ismerte­tésünkkel, néhol és némely egyénekben. Az első eset nagyon fájna nekünk, mert azt bizonyítaná, hogy a józan kritika s az őszinte magyar szó nem kellenek Szarvason; az utóbbi esetben pedig vi­*) Ez egy egyszerű bővített mondat! Tanügyelő. •gasztalni fognánk magunkat azza 1, hogy csak az igazat mondtuk meg s hazai nyelvünk es tanü­gyünk érdekében semmiféle emberi gyarló tekin­tetek avagy érzékenykedések miatt nem szabad kiejtenünk kezünkből a tollat. A t. olvasóközönség pedig bocsássa meg, hogy figyelmét ily hosszasan igénybe vettem. Én is hozok részemről egy kis áldozatot. Megígérem, hogy az idén nem ismertetek több Értesítőt. TanUgyelő. Pályázati hirdetmény. Méltóságos gróf Wenckheim Frigyes ur által tett 5000 frt alapít­vány évi 250 frt kamatja adományozó ur néze­tével egybehangzó képviseleti határozat szerint egy oly gyulai születésű és illetőségű jeles tanuló ifjúnak adandó ki — ki szüleinek szegénysége miatt tanulmányait tovább folytatni uem képes. Ezen ösztöndíj elnyerésére — a fentebbi kelléken kivül csak is az tarthat igényt, ki a gymnasium avagy reál iskola 5-ik vagy magasabb osztályában jár, valamint a jogi, orvosi, technikai, gazdasági és felsőbb kereskedelmi tanfolyam ren­des hallgatója; egyenlő szegénység, jó magavi­selet és jeles iskolai bizonyítvány mellett a ma­sabb taofotyamon levő bir előnnyel. Eelhivatnak mindazok, kik ezen ösztöndíjat elnyerni óhajtják, miszerint szegénységi, iskolai és születési bizonyítvánnyal felszerelt folyamodvá­nyukat f. évi szeptember hó 16-ik nap­jáig ezen városi tanácshoz adják be. Kelt Gyulán 1882. augusztus 31-én tartott városi tanácsülésből. Dobay János, polgármester. ^vTegrliivás. A gyulai sport-klub ez évi lövészeti verse­nyét szeptember hó 17-én d. n. 2 órakor a hon­véd lövölde helyiségében tartja meg, melyre a t. közönség tisztelettel meghivatik. A verseny programmja következőkben álla­píttatott meg : I. Galamblövés verseny. Tét 3 frt. Első dij az egylet dija (értékes emléktárgy) má­sodik a tétek összegének tele; minden versenyző kilencz galambra lő, négy hibás lövés a további versenyből kizár; jelentkezési határidő Oláh György igazgatónál Gyulán szept. 12-ke. II. Gömblövészeti verseuy kilenc gömbre. Tét 3 frt. Első dij a gyulai hölgyek dija, második dij a tétek összegének fele. III. Czéllövészet álló alakra 200 lépés­ről. Tét 2 frt; első dij a tétek fele, második lövő tétjét menti. IV. M agánver senye k. Idegenek 30 kr. belépti dijat fizetnek. Ugyanaz nap esti 8 órakor a „Korona“ ven­déglőben tánczvigalom rendeztetik. Belépti-dij személyenként 1 frt. Családjegy 2 frt. Kelt Gyulán, 1882. augusztus 30. Oláh György, Ifj. Jantsovits Pál, igazgató. a titkár. Újdonságok. A megyei állandó választmány f. hó 2-án tartotta ülését, melyben a tanácskozási tárgyat az őszi közgyűlés elé terjesztendő ügyek előkészítése s illetőleg véleményezése képezték. A megyei gyű­lés f. hó 18-án tartatik, melyre a tárgysorozatot magában foglaló meghívók e hét folyamán a biz. tagok részére szétküldetnek. A megyei igazoló választmány augustns 29 én tartott ülésében a megyei legtöbb adófizetők névsora tárgyalás alá vétetvén 1 folyó szám alatt Gróf Wenckheim Frigyes kigyósi lakossal és ennek 64,324 frt 4 krnyi egyenes államadó összegével kezdve, 213 folyó szára alatt Fischer Sámuel b - csabai lakossal és ennek 262 frt 6 kr. egyenes államadó összegével berekesztetvén, megállapitta- tott. A névsor községenként közszemlére van ki­téve, és a netalán téves kihagyások elleni felszó­lamlások sept. 2-ától 10-ig az igazoló választmány elé térj esztendők. A megyei központi választmány f. hó 5-én d. e. 9 órakor s következő napokon d. e. 9 óra­kor és d. u. 3 órakor a képviselő választók név­jegyzékeire tett felszólalások és észrevételek elin­tézése végett ülést tart. A közigazgatási bizottság September havi rendes ülését f. hó 4-én tartja a megyeház kis­termében. A békésmegyei régész müvelődéstörténelmi társulat felolvasással kapcsolatos évi rendes köz­gyűlését a megyei közgyűléssse! kapcsolatban f. hó 18-án d. u. 3 órakor tartja a megyeház nagy­termében. A békésmegyei gazdasági egylet gyulai kiállítása érdekében alakult helyi bizottság jövő vasárnapon kezdi meg működését, melyet az ügy élén álló rendezőség legszélesebb alapokra óhajt fektetni, hogy a kiállítás sikere, czóljának telje­sen megfelelő legyen. Kivánatos volna, hogy a megyei — különösen Gyulához közelebb eső — községek és uradalmak is érdeklődnének a kiál­lítási eszme iránt, s érdeklődésüket a kiállításon való részvéttel nyilvánítanák. A gyulai járás szolgabirójául, Endrefi Károly úr betegsége tartamára Beliczey István főispán ur Dobay János polgármester urat helyettesítette. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents