Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-08-13 / 33. szám

küzd, a városi tanács felhivatott felsőbb helyen nyomós előterjesztés megtételére, melynek, ha eredménye nem lenne, kénytelen lesz eme jónévnek örvendő intézet beszüntetése felett gondolkozni.

15. Több rendbeli magánkérvény törvényes elintézést nyert.

Ta.rL'ü.g'37-_

„A békési helv. hitv. VI. osztályú reál- gynmasium Értesítője az 188 '/u-ik isk. évről. Közli Osváth Fereucz ez évi igazgató.“ 8-adrét, 24 lapra terjedő füzet; nyomatott Békésen, az „Alföldi Újság“ könyvnyomdájában.

Tartalma következő: I. Adatok a tanintézet történetéhez. II. Iskolai felügyelőség. III. Tanárok s tantárgyaik. IV. Tantorv. V. A tanulók névsora és osztályjegyzéke. VI. Kimutatás a reál- gymnasiuin növendékeiről. VII. Önképző kör.

VIII. Taneszközök. IX. Tápintézet. Jutalmak. X. A jövő tanévre vonatkozó jelentés.

Mint az itt közlött tartalomjegyzékből is láthatni, az Értesítő tiszta, világos beosztással van készítve. Nyelvezete is, mindent összevéve s némi apróbb tévedésektől eltekintve, amennyire a jókora számmal szereplő nyomdahibák daczára sikerűit áttekintenünk, takaros magyarságu s könnyen folyó nyelvezetnek mondható.

Az „Adatok. . . .“ stb. feliratú első fejezetből kiemeljük a következőket : A múlt iskolai évben követett tanterv és használt tankönyvek, minden lényegesebb változtatás nélkül alkalmaztattak a jelen iskolai évben is. Mozgalom indult meg a helybeli tanulóknak tandíjfizetésre kötelez- tetése tárgyában, melyet az iskola vagyoni állapotának sürgőssé vált javítása tett volna szükségessé. Ezen ügy azonban további tárgyalás alá nem került. — E pontnál megjegyezzük, hogy szerintünk, ha egyszer sürgető szükség parancsolja, a helybeli növendékek tandíjmentességét, minden nagyobb aggodalom nélkül megszüntethette volna a felügyeletet gyakorló egyháztanács, 8 mérsékelt tandíjfizetésre kötelezhette volna azokat még akkor is, ha talán az alapítólevél betűi épen mást mondanának. A szükség parancsol, s a nagyobb fontosságú szompontok előtt a kisebbek vagy lényegtelenebbeknek hátrálniok kell. A tanulók egészségi állapota elég kedvező, erkölcsi magaviseleté pedig teljesen kielégítő volt. Az egyháztanács, a tanárkar indítványára, az évenkénti igazgatóság helyett a jövő iskolai évtől kezdve 8 éves igazgatóságot léptet életbe,

Az iskolaszék*) 17 tagból állt. A rendes tanárok száma 5, a segédtanároké szintén 5. Hat osztályú gymnasiumnál felférne 6 rendes tanár is, 5 rendes tanár kevés a tantárgyak mai sokfélesége és nagy. terjedelmével szemben. 25—27 órával ma már terhelve van a logjobb tanerő is, a mai tanítási módszer mellett 20—22 óránál nem kellene egy tanárra többet szabni. Igaz, hogy 5 segédtanár van; de ezek mindössze csak a vallástant, éneket és testgyakorlatot tanították.

A mi a tantervet s a használt kézi- és segédkönyveket illeti, örömmel győződtünk meg róla, hogy e tanintézet e tekintetben egészen a jó utón van; tanterve a hazai gymnasiumok leg- jobbjaiban elfogadott tanterv, kézi- és segédkönyvei is a jobbak közül valók.

A tanulókra vonatkozó táblás kimutatás szerint beíratott összesen 125 növendék; kimaradt 10, maradt tehát az óv végén 115. Ezek közül helv. hitv. 50, ág. hitv. 2, rom. kath. 25, gör. kel. 1, móz. vall. 28. (Itt is tekintélyes szám; az egész népességnek csaknem V4-edo). Nyelvi viszonyaik szerint : magyar 108, magyar-román 7. — Ez már aztán kedvező arány; mily végtelenül messze van ettől pl. Csaba 1 Lakhelyüket tekintve a tanulók között pelybeli volt 73, vidéki 42.

As önképzőkörről közölt laconicus tudósítás, a taneszközökről s azok tetemes gyarapodásáról szóló kimutatás, végül a tápintézet, jutalmak, és a jövő tanévre vonatkozó értesítés rekesztik be a füzetkét. Ezekhez kevés szavunk van. Legfeljebb annyit jegyzünk meg, hogy szerintünk VI osztályú, még hozzá nem valami népes gymnasiumban, minő pélnául a kérdéses tanintézet is, nem látjuk be sem szükségét, sem czélszerüségét, annyivalkevésbé paedagógiai jogosultságát, olyan önképző társulat féle egye- sületecskének. Aligha több kárt nem teszen, mint amennyit használ. Jobbára 13—16 éves ifjonczok nagyon is ifjonczok még ahoz, hogy a társulati élet organismusába komolyan beüljenek. — A tápintézet pedig áldásos intézmény volna, de csak úgy, ha jótéteményét mentői több növendékre terjesztené ki.

Hátra volna még, hogy e tanintézet czimé- ről is szólanánk valamit. Hogy mi okon nevezték és nevezik ez iskolát reálgym nasi- u m n a k még ma is, — nem tudjuk megérteni. Ha tantervét, órabeosztását, szóval mindazt, a mi egy tanintézetnek sajátos jellegét megadhatja, pontos vizsgálat alá veszszűk: még csak nagyitó

+) Úgy hiszszük, jogosan olvassuk a 4-ik lapon lévő vastag nyomdaivhibát „a felügyeletet a békési h. h. egyháztanács gyakorolja, a saját kebeléből választott reál- gymnasiumi iskolák által“) „iskolaszék“-nek.

Tanügyelő.

üveggel sem találunk azokban semmit, a mi a czimet igazolná. Tanterv, órabeosztás, tankönyvek, mind-mind p u s z t á n csak gymnasiumra 1 vallanak;a reál iránynak, a reálisko-i iának sehol semmi nyoma. Latin és görög nyelv tekintélyes óraszámmal, a mennyiségtan is egészen a gymnasiumi tanterv szellemében és keretében szerepel; a franczia nyelv nincs sehol; a mennyiségtan és természettudományok olyatén praeponderans kezelése, a minővel a reáliskolában találkozunk, egyátalában nincs jelen, hanem azért a czim: a reálgymnasium czégje, ott díszeleg az Értesítők homlokán évek óta már. Miért ez érthetetlen, s paedagógiai tekintetben igazolhatatlan czimet használni akkor, mikor arra sem szükség nincsen, sem jogosultsággal és észszerű alappal nem rendelkezünk ? Kerüljük a mis- tificatiot mindenütt; a tanügy terén épen legkevésbé lehet az helyén. Sok ma a szélhámos min- denielé, az igaz: de hát az iskolák arrava- lók volnának, hn^y segítsenek megismertetni bennünket a talmi elvek és talmi emberekkel. — Nem tehetünk róla, de nekünk, mikor olyan „gymnasiumi iránynyal egybekötött polg. iskola,“ és „polg. iskolávalösszekapcsoltgym n asium,“ vagy „r e á lg i m n a s i u m“ és más efféle czi- mek akadnak szemünk elé, — akaratlanul is eszünkbe jutnak a római augúrok, a kikről írva van, hogy a laicusok háta megett ravaszul egymás szemébe nevettek. — Ajánljuk jóakaratu észrevételeinket a békési Nt. egyháztanács becses figyelmébe.

A mi végül ez Értesítő külső kiállítását illeti, arról nemcsak hogy kedvezőleg nem nyilat kozhatunk, de határozottan meg kell azt rónunk. — Legalább másfélszáz különféle intézetbeli értesítőt volt szerencsénk már az idén is láthatni; de a békésihez hasonló pongyola, lehet mondani elhanyagolt, szánalmas külsejű egy sem volt közöttük. E tekintetben igazán ritkítja párját. Az „Alföldi Újság“ könyvnyomdája jobban tenné, ha nem fogna ilyen munkába addig, mig a nyomtatás legprimitívebb kellékeivel tisztába nem jöhet. Az igazgatóság pedig, úgy hisszük nem fogja többé sem magát, sem a tanintézetet ilyetén külsejű értesítővel jövőre emlékezetessé tenni. — Ezzel a reménnyel tesszük le ismertetői toliunkat.

Tanügy elő.

Hibaigazítás. Az előző szám tanügyi rovatában oly sok és borzasztó sajtó hiba hemzseg, hogy kötelességemnek tartom azokért a correcturát végző egyénre hárítani minden felelősséget. A felötlöbb hibákat megkísértem ameny- nyire lehet ezúttal kijavítani. — A második hasáb felülről 25-ik sorában álló „iskolaszéket, helyett c i s k o 1 aszék ét“ ; ugyanezen hasáb, felülről 53-ik sorában álló „nem kitűnő“ helyett, „nem kimerítő“ ; ugyan e hasáb alólról 40-ik so- rábán „vlságos“ helyett „világos“; az alólról 34-ik sorban „71“ helyett „61“. A harmadik hasáb felülről 26-ik sorában „bírálás“ helyett „bírálat“; az alólról 30-ik sorban „seáélyt“ helyett „segélyt“, „engedélyeoni“ helyett „enge- lyezni“; a következő sorban „méltánpos, helyett „méltányos“; az alólról 34-ik sorban „pártolásunk“ helyett „pártállásunk“ az alólról 20-ik sorban „neháná lényegtelenebb“ helyett „n e- hány lényegtelenebb“ olvasandó. Tan- ügyelő.

Újdonságok.

Gyula városa határában a május hóban megkezdett de félbenszakitott kataszteri Yeambu- latio folyó hó 14-én fog folytattatni. — Osztály- basorozandék a szent-benedek-szabadkai, szlányi és farkashalcm-kispéli dűlők.

A gazdászati szakosztálynak tegnap délelőtt tartott ülésében Gyula városa 1883-ik évi költségelőirányzata tárgyaltatott; a költségvetés egyébként a napokban ki fog nyomatni és a képviselők között szetosztatni. Lapunk közelebbi számában mi is tüzetesen hozzá fogunk szólani.

Major József, a gyulai ügyvédi kar egyik veteránja f. hó 7-én rövid betegeskedés után 70 éves korában jobblétre szenderült. — Tevékeny, munkás életet élt át, s elhunytat neje Fülöp Adalberta s fia Árpád gyászolják. A gyulai ügyvédi kár a szeretett kartárs koporsójára koszorút tett, s nagy számú közönség — s többen csabai, békési jóbarátai s tisztelői közül — kisérték az örök nyugalomra.

Az aradi ügyvédi kamara Major József elhalt ügyvéd irodájára gondnokul Moldoványi Gyula ügyvédet nevezte ki.

Körös-Ladányon ismét mutatkoznak a vör- hnny tünetei. Az elöljáróság a közegészségi törvény erre vonatkozó óvintézkedéseinek szigorú megtételére utasittatott.

Vojacsek budapesti kongó-téglagyáros Békósvármegyéhez írásbeli ajánlatot nyújtott be, amely szerint hajlandó — a közölt feltételek mellett — MezőBerény község területén kongó-tégla-gyárat felállítani.

Uj gyógyszertár- Apró Endre okleveles gyógyszerész Bánfalva községben felállítandó gyógyszertári jog nyerése iránt adott be kérvényt a megyei törvényhatósághoz.

„Arad és Vidéke“ írja: a 13 vértanú szobrára újabban Békés- és Abauj-Torna megyék bizottsági tagjaitól folyt be tekintélyes összeg, úgy hogy, a szoboralap ez összeggel együtt már a hetvenkilenczezer irtot túl haladta. Még 795 frt szükséges, hogy a szoboralap 80,000 írtig növekedjék, a mely alkalomból országos mozgalmat kell inditani, hogy a még szükséges 20—25,000 forint minélelőbb összegyűljön hazafias adakozások utján. A magyar főurak és főpapok pár nap alatt összetehetnék ezt az összeget, különösen most, mikor a nagybirtokokon oly áldásban gazdag termés van. Örök szégyen lenne a magyar nemzet e két kiváló osztályára, ha e magasztos czélhoz tekintélyes összeggel nem járulna. Eddig épen ezen a réven alig kapott jelentékenyebb adományt a szoborbizottság. A hetvenezer forintot nagyrészt a középosztály kozta a hazafiság oltárara s különösen Aradból és a szomszédos megyékből gyűlt össze ez összeg tekintélyes része. Ki kell most is emelnünk Békés vármegyét, honnan a bizottsági tagok 1 frtos adományai folytán most is 380 frtot kapott a szoborbizottság. A fővárosi sajtó közegei nagyban elömozdithatnák a szent czélt, ha ők is buzditnák és lelkesítenék folyvást a nagy közönséget a legnemesebb adakozásra, mert a magyar nemzetnek ritkán volt Dagyobb erkölcsi kötelessége, mint az, hogy megdicsőült vértanúi iránt a hálát, elismerést s a legmagasztosabb kegyeletet mielőbb lerója. .. Az újabban befolyt adományokról közöljük a következő hivatalos nyugtát: A 13 vértanú szoboralapra befolyt: Bókésmegye bizottsági tagjaitól 380 fit, Abauj-Toruamegye bizottsági tagjaitól 60 frt. Áthozat 78765 frt 65 kr. Összeg 79205 frt 56 kr. — Arad, 1882. aug.

8. Id. Bettelheim Vilmos pénztárnok.

A ltosszufoki ármcntesitö öblöset közgyűlését tegnap tartotta Békésen. A napirend kiváló poDtját a múlt óvi 500,000 frt előlegnek kölcsönné leendő átváltoztatása iránti intézkedés, és a holt Sebes-Körös alsó torkolata elzárásának költségvetése képezte. A közgyűlés lefolyásáról lapunk jövő számában referálunk,

A gyulai iparos ifjnsági egylet táncz- vigalma folyó hó 6-án a Demkó majorban nem épen kedvező időben tartatott meg. Borongós, szeles nap előzte meg a bál estéjét, igen sokat tartva vissza a közönség köréből, a kik különben készültek a tánczvigalomban résztvenni; e miatt az anyagi siker is elmaradt, de ettől eltekintve a jelenvoltak kedélyesen mulattak, s habár éjfél után a felöltök is sorban előkerültek, a táncz kitűnő s fesztelen jó kedv mellett kivilágos-kivir- radtig tartott.

A debreczeni országos dalárüunepélyen megyénkből a csabai és békési dalárdák fognak résztvenni; a csabai fellép a versenyen is, mig a békési csupán néhány taggal képviselteti magát.

Fiumei kirándulás. A gyulai iparos ifjúsági egylet folyó hó 10-én este választmányi ülést tartott, amelyen előterjesztetett, hogy a debreczeni iparos ifjúsági egylet folyó évi szeptember hó 8-án Debreczenböl Fiúméba és vissza kirándulást tervez, melyre nézve a testvér egyleteket felhívja, hogy ezen hasznos és tanulságos kirándulásban magát az egylet 3, esetleg 5 küldött által képviseltetni szíveskedjék. Az összes kirándulók Debreczenben a mondott napon külön 11-od osztályú személyvonaton indulnak Fiumébe, s minden résztvevő, neve s polgári állása tudatása mellett személyenkint 22 forintot tartozik fizetni. E kirándulásban résztvehet minden iparos, kereskedő s a társadalom többi osztályaiból is bárki. A kirándulás c'zélja: Fiúméban, e magyar tengeri-kikötő városban az egyes ipartelepeket, gyárakat megtekinteni, esetleg üzleti és más kereskedelmi összeköttetéseket létesíteni. S a mennyiben a kirándulásban résztvevők a trieszti kiállítást is megtekinteni őhajtják, a kirándulást rendező iparos ifjúsági egylet intézkedett, hogy Fiúméból Triesztbe és vissza Fiúméba rendkívüli mérsékelt áru- és menetjegyek adassanak ki. Az iparos ifjúsági egylet elhatározta, hogy mint egylet bár — sajnálatára — nincs oly helyzetben, hogy e czélra anyagi áldozatokat hozhasson, de készséggel vállalkozik a debreczeni egyletnél közvetiteni mindazokat, kik Gyuláról a kiránduláson résztvenni óhajtanak. Az expeditióban résztvenni szándékozók Kóhn Dávid egyleti jegyzőnél kéretnek jelentkezni.

Felhívás. A new-y orki magyar társalgó- és önsegélyző-egylet elnökségének folyó évi junius havában egyletünkhöz intézett felhivása folytán a „magyar szövegű könyvek küldését illetve“ kötelességemnek tartottam megyénk mélyen tisztelt honfiait s honleányait arra felkérni, hogy a menynyiben „Régész-müvelődéstörténelmi egyletünk“ első évkönyvei már alig szerezhetők be, a kik eme emlitett könyvet nélkülözhetik, vagy azt megszerezni képesek, azt alólirotthoz kegyeskedjenek beküldeni. Gyulán, augusztus 11. Id. M o g y o- róssy János, megyei múzeumi igazgató.

A József-ezred jelenleg N.-Váradou állomásozó 5-ik zászlóalja jövő hő elején Csabára megy, hol az újonnan alakítandó 101-ik ezrednek

fogja alkotó részét képezni. Ezen ezred mozgó zászlóalja az uj hadrendszer specialitása Boszniában, Dolnja-Tuzlában fog állomásozni.

A mező-herényi ifjúság folyó hó 26-án tánczmulatsággal egybekötött műkedvelői előadást szándékozik rendezni a „műkedvelői társaság“ díszletei javára. „Pry Pál“ fog előadatni, melyből már a szerepeket is kiosztották.

Halálozás. Környei Lajos hosszufoki társulati igazgató urat mint a legnagyobb részvéttel értesültünk súlyos csepás érte; leánya Irma f. hó 5-én d. u. meghalt. A gyászesetről következő értesítést vettük : Környei Lajos és neje Sebő Hermina magok és gyermekeik; Zoltán és Lajos, valamint számos rokonaik nevében, mély fájdalommal jelentik Környei Irma szeretett leányuk, testvérük, rokonuk, élte tavaszán, f. hó 5-én délután a legváratlanabb módon történt gyászos kimultát. A boldogultnak hűlt tetemei e hó 7-én délelőtt 9 órakor fognak a békési szél- malmi ref. temetőbe örök nyugalomra tétetni. Békés, 1882. aug. 5. Béke lengjen porai felett.

Az állami fedező mének 1883. évi elhelyezésére vonatkozó rendszeres előmunkálatokat a mezőhegyesi méntelep parancsnoksága megyénkre nézve Gyulán augusztus 19-én d. u. 4 órakor kezdi meg.

Dobozról érzékeny panaszt vettünk a vadak, mint őzek, nyulak és fáczáuok teméntelen elszaporodása s általuk a termésben okozott-nagy károk miatt. Ott ugyanis gróf Wenckheim Rudolf nagfbirtokos ur a vadászati jogot hosszabb időre és drága pénzen kibérelte, a mi ellen természetesen egy dobozi lakosnak sincs panasza, hanem a községi vadász területet évek óta nem vadász- tatta meg, minek következtében a vadak mód nélkül elszaporodtak. Ajánljuk a lakosság méltányos panaszát a község érdekeire mindig figyelmesnek mutatkozó nemes gróf úr jóindulatába.

Be küldetett. A gyulai iparos ifjúság önképző- és betegsegélyzö-egyletének folyó évi augusztus hó 6-án rendezett nyári tánczvigalmán felülfizettek: Wenckheim Frigyes gróf 5 frt, Pap Józsefné 1 frt, Dobay Ferencz 50 kr, Kóhn Dávid 1 frt, hripp Antal 50 kr, N. N. 50 kr, Szállá Lajos 50 kr, Finta Ignácz 1 frt, Stcigervald János 30 kr. Összesen : 10 frt 30 kr. Amiért is togadjak az egyletnek hálás köszönetét. Gyulán, augusztus 11-én 1882. Sál József, elnök.

Az „Alföldi Újság“ f. év 6-ik számában ital vizsgálat czim alatt közlőitekre válaszolom:

1. A czikk csak anuyi valót tartalmaz, hogy ily vizsgálat távollétemben, képviselőm hozzá já- rulása meghallgatása nélkül törtéut, mi már ez okból is rendszeresnek nőm tekinthető, s hogy ezen vizsgálat eredményéről a czikkben nevezett orvos ur jelentést tett: de a vizsgálat során, észleltek, úgy az orvosi jelentésben foglaltak sehogy sem elegendők arra, hogy engem azok alapján bárki is a közvéleményben foglalt cselekvénynyel vádolhasson, mig a közlött tény álladók nem más mint roszakaratu rágalom, mert:

2. Talán mondani is felesleges, hogy a vizsgálat eredményét előtüntetö egyedül a czikkben nevezett orvos ur által aláirott jelentés felületessége, határozatlansága önmagával a vizsgálat eredményeként megállapított tényállásali ellentétességénél fogva, hivatalos eljárás alapja sem irányomban, sem más irányában nem lett s annak felül vizsgálata lett elrendelve, és pedig igen helyesen, tőlem beszerzett minden ital készteti minták csatolása mellett, mit én magam is kérelmeztem. — Mert :

3. Talán mondani ismét felesleges, hogy az orvosi jelentés, minden más egyéb, csak nem a fenforgó kérdés elbírálására szolgálható szakértői adat és vélemény, mennyiben a kiméröktől beszedett több rendbeli pálinka minták egy némelyikében, savi marószert vegyi kísérlet folytán csak is feltételez, de az ennek felfedezésére tett kísérletek ellenkezőjét vagyis az analisys folytán negativ eredményre lett jutását határozottan beös- meri, még is ez alapon pálinkáimat életveszélyes hatásúnak, boraimat pedig minden vizsgálat nélkül nem kímérhetőnek mondja, pedig pinczémben raktáramban vizsgálatot nagymennyiségű bor és pálinka készletemre nézve nem tett.

4. Nem szolgáltathatott tehát okot a czikk- iró urnák ezen vizsgálat arra, hogy engemet, ki eddig köztudomásúlag fedhetlenségben éltem, ital vesztegetési tényekkel a pálinka italnak vit- riollali vegyítésével és pedig mint közvetlen tettest határozottan vádoljon, méreg vegyésznek nevezzen, s ezt a czikkiró ur hihetőleg olcsó népszerűség indokából tévé, ez ital kostoló Jeremiád hősét csak is azon elitéltetés érheti az olvasó közönség előtt, mely czélból vétlenül és ok nélkül világ piaczára hurczolt, habár czikke az általa czél- zott eredményt ezúttal bajosan érendi el, a maga idejében, helyén és módján a czikkiró úrral avagy a környülinények szeriot azzal a kivel kell leszámolni, nem regálebérlő hanem közpolgári férfias kötelességemnek tartandom, addig pedig ócsárolt, de ez ideig megelégedésem szerint kellő mérvben és eredménynyel fogyasztott italaim iránt úgy a czikkiró ur, mint elvtársai Ízlelési gyakorlati hajlamát felkérve, nem tartom helyen kivül észrevé*) Ezen rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a S z e r k.